Oldalak

2011. május 12., csütörtök

Szoptatni szeretnék

Kedves pszichológus!

Az Anyatejes Világnapon szerettem volna meghallgatni az előadását, sajnos azonban nem volt rá lehetőségem.
33 hetes kismama vagyok, és szülés után szeretném szoptatni a kisfiamat. A családomban sajnos a nővérem és a sógornőm sem szoptattak, így a családon belül nem sok támogatásra számíthatok.
Tudna nekem tanácsot adni, hogy mit tegyek azért, hogy biztosan szoptatni tudjak?
G.T. várandós anya


Kedves G.T.!
Nagyon örülök, hogy már a babavárás során eldöntötte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisfiának a legjobb táplálékot biztosítsa.
A szoptatás technikai részében, mellre helyezés, a szoptatási testhelyzetek, a különböző kezdeti nehézségek, emlőgyulladási problémák kezelésében stb. sok segítséget kaphat a védőnőjétől ill. a kórházban a szoptatási tanácsadótól. (ezekre én nem térnék ki)
Nekem nagy segítséget jelentettek a szoptató édesanyák, barátnők is, akik nem csak a technikai problémák megoldásában segítettek, hanem egy-egy nehéz nap után lelkileg is támogatni tudtak, hiszen ők is átélték ezeket, s néha ez nagyobb segítség volt, mint a szakmai tanácsadás. Ha nincs olyan barátnő, rokon,  a közelükben aki jelenleg is szoptat, akkor tudom ajánlani a baba – mama klubot, ahol sok tapasztalt, gyermekét hosszútávon szoptatni akaró és tudó édesanyával találkozhat.

Várandósság:
Egyrészt fontos, hogy a várandósság időszaka egy örömteli, nyugodt életszakasz legyen a család számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott párkapcsolat, hogy a házaspár közösen döntsön a babavállalás mellett és együtt készüljenek az új családtag érkezésére.

Szülés:
segíti a szoptatást,
      ha az anya szabadon választhat vajúdási pozíciót (függőleges testhelyzet, mozgás)
      ha a szülés után közvetlenül a babát az anya mellére helyezzük, biztosítva a közvetlen bőrkontaktust
      miután elvégezték a vizsgálatokat és felöltöztették az újszülöttet, ha visszahozzák és legalább 2 órán keresztül, az un. szenzitív időszakban az édesanyával maradhat (az északi országokban szülés után 2 órával viszik csak el az újszülötteket vizsgálni és megmosdatni, felöltöztetni addig az édesanya mellkasán vagy mellén van – természetesen csak egészséges újszülött esetén- )
A fenti lehetőségeket érdemes előre megbeszélni az orvossal, szülésznővel még a szülés előtt.

Kórházban:
segíti a szoptatást,
      a baba – mama szobában történő elhelyezés, ahol már az első időszakban biztosítható az igény szerinti szoptatás, szemben a „normál” szobákkal, ahol 3 óránként lehet megszoptatni a gyermeket
      így korábban következik be a tejbelövellés és kevesebb az esélye, hogy fájdalmas lesz a szoptatás, ami akár el is tántoríthat bennünket az anyatejes táplálástól
      már a kórházban segítséget kérhetünk a szoptatási tanácsadótól probléma esetén, így hazatérve már nem lesz rá szükség
      éjjeli szoptatásra is lehetőség nyílik, és tudvalévő, hogy az éjszakai anyatejnek nagyobb a zsírtartalma
      hazatérve már ismerjük a gyermekünk jelzéseit, így otthon már magabiztosabb anyák leszünk, amely már első lépés a nyugodt otthon biztosítása felé

Hazatérve:
segíti a szoptatást,
      ha kipihentek vagyunk, ezért nyugodtan dőljünk le, akkor amikor a baba is alszik
      ne szégyelljünk segítséget kérni a családtól (ettől még nem leszünk rossz anyák)
      nyugodt, stresszmentes környezet
      ha az anya időt szakít saját magára (forró fürdő, találkozó a barátnővel stb.)
      együttalvás
      hordozás (testkontaktus biztosítása)

A fentiek mellett meg kell említenem, hogy a szoptatás nemcsak ételt, hanem „lelki táplálékot” is jelent a babának és a mamának egyaránt. Hiszen az anya és gyermeke közötti kötődés kialakításának egyik hatékony eszköze. Az édesanya és a babája könnyebben és gyorsabban ráhangolódnak egymásra, amely pozitívan befolyásolja a baba személyiségfejlődését, a másokhoz való későbbi kapcsolatát.
A szoptatás során termelődő hormonok segítenek az anya szervezet gyorsabb regenerálódásában, valamint kisebb eséllyel szenvednek majd gyermekágyi depresszióban.

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az édesanya valamilyen oknál fogva nem tudja szoptatni a gyermekét, ekkor sem szabad elcsüggednünk – s a szoptatni tudóknak ítélkezniük felettük -, hiszen nem csak ez az egyetlen eszköz, hogy gyermekünkkel meghitt, bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki, ez csak egy, a sok közül.


Kívánok Önnek további problémamentes és örömteli várandósságot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése