A szaglás fejlődése az újszülött baba és a pici gyermek életében

Amikor érzékszervi fejlesztésről beszélünk nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szaglásról. A mai modern korban nagyon sok intenzív mesterséges illat vesz körül minket a finom természetes aromák mellett. A lakásainkat illatos tisztítószerekkel takarítjuk, a ruháinkat illatos öblítőkkel mossuk, emellett illatosított a legtöbb krém és parfüm is, amiket magunkra kenünk…szinte végtelen a lista.

Az talán már kezd köztudott lenni, hogy ha pici babát megyünk látogatni nem szabad beparfümözni magunkat.  Ennek fontosságát nem győzöm ismételni! Egy újszülött baba minden illatot nagyon intenzíven érez, az erősebbek nemcsak zavarják, hanem bódító hatással is vannak rá. Látása még nem fejlődött ki születésekor, de bizonyított tény, hogy anyukája illatát felismeri több tucat másik között. Ez a veleszületett csodálatos képesség legtöbbször nincs kielégítve megfelelő módon élete első évei alatt, ehhez szeretnék segítséget adni a következő pár sorban.

A kellemes és változatos szaglással összekapcsolódó élmények tehát szükségesek és örök életünkre beágyazódnak a tudatalatti emlékekbe. Kivel nem fordult elő, hogy nagyon szereti például az estikét és felnőttként egy nap kiderül, hogy bölcsője melletti ablak alatt virágzott, aminek illatára pihent és aludt el élete első hónapjaiban vagy éveiben tavasztól őszig.

Az összes érzékszervet, így a szaglást is fokozatosan és finoman kell stimulálni. Eleinte csak természetes és egymástól eltérő illatokkal kezdjük, például gyümölcs, zöldség és gyógynövények (alma, paradicsom, petrezselyem, kapor, rozmaring). A virágokat mértékkel használjuk, mert túl intenzív lehet a gyermeknek, kezdésnek a kamillát és levendulát ajánlom.

Újszülötten (első 2-3 hónap) a babának legnagyobb szüksége az anyukája illatát érezni. Ez megnyugtatja és biztonságot ad neki a kemény munkával járó külső világba való beilleszkedéshez.

2-3 hónapos kortól készítsünk a babának egy-egy puha kis párnát vagy zsákot, amibe kellemes természetes illatot csempészünk (kamilla, levendula stb). Figyeljünk oda, hogy olyankor adjuk oda a babának, amikor éppen nem mással foglalkozik és lehetőleg ne közvetlen szoptatás után. Hagyjuk, hogy nyugalomban és kedvére szagolgassa a párnát, ameddig csak szeretné, agya a fejlődéshez nagyon fontos és értékes impulzusokat fog kapni.

5-6 hónapos kortól elkezdi a kezébe venni az első a kemény tárgyakat és ebben az időszakban szokott készen állni a gyermek az önálló táplálkozásra is. Kössük össze ezt a két fontos változást az életében: például, amikor ismerkedik a reszelt almával (vagy üveges almapéppel), akkor adjunk a kezébe egy egész mosott gyümölcsöt. A szájához fogja húzni, beleharapni nem tud, de érezni fogja a formája, színe és hőmérséklete mellett a finom illatát is. Ebben az időszakban bátran legyen mindig velünk a gyermek miközben főzünk, és mutassuk meg neki finoman az ételek és fűszerek illatát. Eközben nem kell nagyon beszélni, vagy túlmagyarázni a dolgot, csak esetleg megnevezni a tárgyakat, az illatokat és ízeket.  Ne vonjuk el a figyelmét az élményről, adjuk meg neki a kellő fontosságot a csönddel: szagoljuk meg mi is az almát és mondjuk “alma” “édes” és figyeljük az ő reakcióját.

8-10 hónapos kortól elkészíthetünk neki különféle illatdobozokat üres fűszertartókból, fém dobozokból stb. Ilyenkor már bátran lehet erősebb illatokat is próbálni, mint a kávé, menta, narancs vagy citrom. Az illatok változatossága nagyon fog neki tetszeni. Figyeljük meg, ha szeretne belevonni minket az élménybe, akkor mi is lelkesen szagoljuk és nevezzük meg őket. Ha egyedül szeretne csak az illatokkal maradni és azokra koncentrálni, akkor ne avatkozzunk bele semmiképpen. Nagyon sok gyermek ebben a korban elkezd egy-egy neki jelentős élménybe mélyen elmerülni és arra koncentrálni, ez egy nagyon fontos lépés a fejlődésben. Az érzékszervi fejlesztés egyik sajátossága Montessori pedagógiájában, hogy izoláltan csak az egy adott szervet célozza meg és ingerli. A gyermeki agynak így lehetősége van megtapasztalni a koncentrációt és nyugalmat, túlstimulálás veszélye nélkül. Ez a harmonikus fejlődés egyik kulcsa az élet első éveiben.

18 hónapos kortól próbáljuk meg elkészíteni a gyermeknek az első illatpárosító játékot: 2 vagy 3 egymástól nagyon különböző illatot válasszunk ehhez, amiket már lehetősége volt a gyermeknek megismerni, tehát nem újdonság számára.  Teljesen egyforma 4 vagy 6 illatdobozt használjunk hozzá és készítsük el a párokat. Mutassuk meg mi a gyermeknek: hosszasan beleszagolunk, utána fogjunk meg egy másikat és szagoljunk abba is bele, ha egyforma bólintsunk a fejükkel és rakjuk egymás mellé őket. Miután összepárosítottuk mi, összekeverjük őket újra és megpróbálhatja a gyermek is, ha szeretné. Ne erőltessük vagy avatkozzunk közbe, lehet, hogy először csak szagolgatni fogja párosítás nélkül.

2-3 éves kortól már lehet próbálkozni egyszerű illat és tárgy azonosítással: például a narancs illatát össze tudja kötni a naranccsal. Ilyenkor már nyugodtan egy-egy párosítás után szánjunk időt a szókincsfejlesztésre: lehet a gyümölcsről beszélgetni, megnevezni részeit, méretét, tapintását, ízét stb.  Ezek az egyszerű tevékenységek lehetőséget adnak a beszéd fejlesztésére, ami ebben a korban egy nagyon aktív szenzitív periódus. A szókincs gazdagítása a gyermeket elősegíti az önállóság hosszú útján is, hiszen egyre pontosabban és változatosabban ki tudja magát fejezni, kommunikálni az emberekkel.

Remélem tetszett ez a pár ötlet és az illatokról szóló pár sor! Élvezzétek a természetet, ne sajnáljátok az időt, álljatok meg egy-egy  percre a gyermekkel és szívjátok magatokba a környezet illatát.

Forrás: www.montessorimindenkinek.com