Más cipőjében az óvodás.
A fantázia szárnyal, megszűnik a különbség a valóság és a képzelet
között, bárkiből bármi lehet, miénk a lehetőségek tárháza - ez a
szerepjáték. Fontos a jelenléte a gyermek életében, nem is egy okból.
A szerepjáték több szempontból is hasznos a gyermek fejlődése szempontjából
Az óvodás korú, 6 év alatti gyerekek egyik fontos fejlődési állomása, amikor szerepjátékokat kezdenek el játszani. Már 2 éves koruk után
elkezdődik, hogy a felnőtteket utánozva olyan helyzeteket teremtenek,
amelyekben eljátszhatják a tőlük ellesett szokásokat, cselekedeteket -
de az egyszerű utánzáson túl itt már a fantáziájuknak is jelentősen
szerepe van. A szerepjáték kisiskolás korig
a gyerekek legkedveltebb játékformája, amely nem csak szórakoztatja
őket, de rengeteget tanulnak is belőle, és számos pozitív hozadékkal
jár.
Eljátszani a való életet
A szerepjáték, ahogy azt a neve is mutatja, megtanítja a gyerekeknek azt, milyen alapvető szerepek várnak rájuk az életben. A kisgyermek a játék során dolgozhat, tanulhat, anyuka, apuka lehet, vásárolhat, építkezhet- számos olyan szituációba kerül, amellyel később találkozni fog. Az
elsődleges minták természetesen itt is a szüleik lesznek, és esetleg
más, hozzájuk közel álló felnőtteket - nagyszülők, óvó néni - is
lemásolnak. A szerepjátékban a gyerekek egy saját valóságot
teremthetnek, és ebben megeleveníthetik azokat a tapasztalatokat,
érzelmi benyomásokat, amelyek valamilyen hatással voltak rájuk.
Szabályok és normák elsajátítása
A szerepjátékok során a gyerekek eljátszhatják, gyakorolhatják azokat a viselkedési mintákat,
amelyeket később a valóságban is alkalmazni fognak. Éppen ezért a
társadalmi szabályok és normák tanulásának az egyik legfontosabb eszköze
ez a fajta játék, hiszen a gyerekek itt sajátíthatják el azt, hogy az
egyes szituációkban mit szabad tenniük, és mit nem. A gyerekek a
szerepjátékok során nem érzik azt, hogy ők most játszanak, számukra a
szituáció, amiben éppen vannak, egy nagyon komoly helyzet, amit annyira
szigorúan vesznek, mint majd egy valódit a későbbiek során.
A szerepjátéknak van egyfajta öngyógyító tulajdonsága
is, hiszen a gyerekek olyan helyzeteket is eljátszhatnak, amiktől
tartanak. Erre az egyik legjobb példa a doktoros játék, amiben a
gyerekek fel tudják oldani a szorongást, az orvostól, vizsgálattól való
félelmüket. Ugyanilyen lehet egy iskolás szituáció eljátszása a
nagycsoportos gyerekeknél, akik így készülnek a következő időszak
kihívásaira. A szerepjáték nem csak a jövőtől való félelem leküzdésében
segíthet, hanem a korábbi, negatív tapasztalatokat is fel tudják
dolgozni így a kicsik, kijátszhatják magukból például a korábban
fájdalmat, ijedtséget okozó helyzeteket.
A szerepjátékokat a gyerekek általában nem egyedül, hanem társaságban játsszák. Ha éppen nincsenek ott gyerekek, akkor felnőtteket vonnak be a játékba. Éppen ezért ez a játékforma segít nekik kapcsolatteremtési képességük fejlesztésében,
és tanítja őket arra is, hogyan működjenek össze másokkal, hogyan
figyeljenek egymásra egy közösségben. Ez empátiára is neveli a
gyerekeket, mert oda kell figyelniük mások érzéseire, gondolataira a
játék során.
Képzelőerő és nyelvi képességek
A szerepjáték közben a gyerekek bravúrosan alkalmazzák azokat a szavakat,
amelyeket a felnőttektől hallottak hasonló szituációkban, mint amit
eljátszanak. Az, hogy ezeket a szavakat használják arra, hogy
körülírják, amit éppen játszanak, segíti őket abban, hogy megértsék a
jelentésüket.
Ez még arra is hatással van, hogy a gyerekek könnyebben megtanuljanak olvasni,
mert a beszélt és írott nyelv közötti kapcsolat kiépítését is segíti
náluk. A képzelőerő, a kreativitás fejlődésére szintén pozitív hatással
van a szerepjáték: a gyerekek imádják például azokat a tárgyakat, amiket
a felnőttek használnak, ezért különböző dolgokat, játékokat használnak,
hogy ezeket helyettesítsék. Így lesz a fakockából mobiltelefon, a
frizbiből kormány, egy tollból injekció. A játék során ezek a kellékek
sokkal fontosabbak a kicsik számára, mint hogy például különböző ruhákat
használjanak jelmezként.
Szülőként
tapasztalni fogod, hogy a gyermeked téged is igyekszik bevonni a
szerepjátékokba, nem csak a többi gyereket. Ilyenkor nem jó, ha
elhárítod a kérését, inkább vegyél részt a játékban. A gyerekek sokat
tanulnak egymástól a szerepjátékokban, de a felnőttek belevihetnek olyan plusz elemeket is a történeteikbe, amelyekre ők nem gondoltak volna, amiket egymástól nem leshettek volna el.
Szerző:
Bordohányi Alexandra
Lektor:
Imre Györgyi fejlesztőpedagógus
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése