2022. május 31., kedd
Családi nap képekben
2022. május 30., hétfő
A fényvédelem szabályai babáknál és gyermekkorban
Napjainkban egyre többet lehet hallani a fényvédelem fontosságáról, ami a gyerekekre fokozottan érvényes, hiszen a vékonyabb bőrük és fejletlen védekezőképességük miatt ők még érzékenyebbek a napfény káros hatásaival szemben.
Miért olyan fontos a fényvédelem? Mik ezek a káros hatások?
A napfény pozitív hatásai mellett (megfelelő hőmérsékletet biztosít a Földön, szükséges a növények fotoszintéziséhez és a bőrünk D-vitamin előállításához, stb) számos károsító hatással is rendelkezik.
Rövidtávú negatív hatása
- a túlzott napozás utáni bőrpír (napégés),
- az azonnali és pár nappal később jelentkező fokozott pigmentáció (barnulás),
- a bőr átmeneti megvastagodása,
- valamint az UV sugárzás az immunrendszerben is változást okoz.
Hosszú távon amellett, hogy az UV sugárzás gyorsítja a bőr öregedését, illetve ráncosodást okoz, sejtkárosító hatása révén növeli a bőrrák kialakulásának esélyét!
Hozzájárulhat bizonyos bőrbetegségek megjelenéséhez vagy állapotuk
romlásához is. Emellett egyes növények, gyógyszerek, és helyi
készítmények fény jelenlétében okoznak bőrtüneteket.
Hogyan védjük gyermekünket ezektől a káros hatásoktól?
6 hónapos kor alatt
Ebben az életkorban a bőr, haj és szem kevés melanint (festékanyagot) tartalmaz, ami a későbbiekben bizonyos szintű védelmet nyújt az UV sugárzás ellen. Emiatt a csecsemők bőre különösen érzékeny a napsugárzás káros hatásaira.
Az első 6 hónap alatt mindenképpen kerülni kell a napot és lehetőleg a fényvédők használatát is. Ilyenkor
a vékonyabb bőr miatt fokozott a bőrre kerülő anyagok felszívódása,
azonban a szervezetbe kerülő anyagok, gyógyszerek lebontó/feldolgozó
képessége még fejletlen. Ezért lehetőleg a karokat és lábakat is
eltakaró, sűrű szövésű, világos színű ruhával, a babakocsin és autóban
fényvédő napellenzőkkel, arcot, fület, nyakat eltakaró karimás kalappal
kell védeni a csecsemőt a napfénytől.
Ha nem megoldható fizikai módszerekkel a fényvédelem, akkor 6 hónapos
kor alatt is fényvédő krémet kell használni (mivel nincsenek a fényvédők
káros hatásait igazoló tanulmányok, egyesek megkérdőjelezik, hogy
bármilyen hatásuk lenne a csecsemőkre. Abban azonban mindenki egyetért,
hogy ha más módszerrel nem lehet védeni őket, akkor mindenképpen
fényvédőt kell alkalmazni!).
6 hónap és 1 év között
Ebben az életkorban már biztonsággal alkalmazhatóak a fényvédő krémek, sprayk.
- Olyan fényvédőt kell választani, ami vízálló, minimum SPF 30-as faktorral rendelkezik, valamint UVA és UVB ellen is véd.
- A fényvédőt már 20-30 perccel azelőtt alkalmazni kell, hogy nap éri a csecsemőt, ugyanis ennyi idő szükséges a megfelelő hatás kialakulásához. Ezek után ha víz éri vagy fokozottan izzad, azonnal, ezek hiányában 2 óránként javasolt a csecsemőt újra bekenni.
- Az alkalmazott fényvédő lehetőleg döntően fizikai fényvédő komponenseket tartalmazzon, mert ezek a bőrön védőréteget képezve verik vissza a káros sugarakat (nem szívódnak fel a bőrbe).
- Érdemes arra is figyelni, hogy illatanyagokat és egyéb allergizáló összetevőket ne tartalmazzon a készítmény.
- Ha fényvédő sprayt választunk, először a saját kezünkbe juttassuk azt és onnan vigyük fel a gyermek arcára, így az nem kerül a szemébe.
- Természetesen az ő esetükben még a felnőtteknél is fontosabb a délelőtt 10 és délután 16 óra közötti időszakban a napfény kerülése!
1 éves kor után
1 éves kor után ugyanaz vonatkozik a gyermekekre, mint a fél évnél idősebbekre. Érdemes őket hamar naponta bekenni, hogy kialakuljon bennük a napfény elleni védekező szokás.
Emellett továbbra is fontos a világos, minél több bőrfelületet takaró
öltözet, karimás kalap és napszemüveg használata! Ne felejtsük el a
lábfejet és a fület sem!
12 év alatt nem ajánlott az alkohol tartalmú krémek, gélek, sprayk, folyadékok használata.
Mit jelent a javasolt SPF 30?
Az SPF (Sun Protecting Factor) érték a fényvédő faktorszáma,
ami a fényvédő UVB (290-320 nm) sugarak elleni védőképességét jellemzi.
Fontos megjegyezni, hogy az SPF 30 nem nyújt az SPF 15-ös krémhez
képest kétszeres védelmet, hiszen az SPF 15 az UVB sugarak több, mint
93%-át, az SPF 30 az UVB sugarak körülbelül 97%-át szűri ki. A tévedések
elkerülése miatt a maximális faktorszám az SPF 50 (ez az UVB sugárzás
kb 98%-t szűri ki).
Azt azért érdemes észben tartani, hogy ez az érték akkor igaz a fényvédőre, ha a laboratóriumi körülményeknek megfelelő vastagságban (2mg/cm2) alkalmazzuk. A valóságban egy átlagos ember csak 0,5-1mg/cm2 vastagon keni be magát, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságot.
Miért kell olyan fényvédőt választani, ami az UVA (320-400 nm) sugárzás ellen is véd?
A napfény károsító része, az Ultraibolya-spektrum (200-400 nm) 3
része közül a védő ózonréteg az UVC sugárzást teljesen, az UVB sugárzást
részben kiszűri. Az UVA azonban szűretlenül jut a Földre, ráadásul az
ablaküvegen is áthatol! Ez a sugártartomány az UVB-hez képest mélyebbre
jut a bőrben, és jelentősen hozzájárul a bőröregedés gyorsításához,
valamint emeli a bőrrák kialakulásának esélyét is.
Mit tehetünk még a napfény okozta károsodás elkerülése érdekében?
Érdemes követni az UV indexet, és az aktuális érték
alapján javasolt utasításoknak megfelelően cselekedni. Az UV index a
bőrre ható UV-dózis fizikai mennyiségét mutatja meg, Magyarországon egy
0-10-ig terjedő skálán. Minél magasabb az értéke, annál nagyobb a
valószínűsége, hogy - hatékony védelem nélkül - az UV sugárzás
károsodást vált ki a bőrben vagy szemben. Magas értékek esetén mindenképpen kerülni kell a napfényt.
Az állandó fényvédelem mellett nem fog D-vitamin hiány kialakulni a gyermekeknél?
Sokan azért nem alkalmazzák megfelelő rendszerességgel a fényvédőket,
mert attól tartanak, hogy a káros hatások mellett a napfény pozitív
hatásai sem érvényesülnek: szervezetük nem termel elegendő D-vitamint.
Ez téves gondolkodás, hiszen kevés napfény, együtt a kezdeti időszakban
szájon át történő pótlással, a későbbi időszakban pedig a megfelelő
étkezéssel elegendő D-vitaminhoz juttatja a szervezetet.
A gyermekek fényvédelmére vonatkozó javaslatok:
Soha ne égjen le! A bőr nem "felejt", az embert ért sugárterhelés az élet során összeadódik.
Ne napozzon! Mindig használjon fényvédő krémet!
- 20-30 perccel azelőtt, hogy kimenne a szabadba
- UVA, UVB ellen is védjen
- lehetőleg vízálló, legalább SPF 30-as legyen
- úszás vagy izzadás után azonnal, egyébként 2 óránként újra alkalmazni kell
- gyermekeknek döntően fizikai fényvédő komponenseket tartalmazó, hypoallergén készítmény javasolt
Viseljen védő öltözetet!
- sűrű szövésű, világos, hosszú ujjú ruhát
- széles karimájú kalapot
- UV szűrős napszemüveget
Keresse az árnyékot!
- Amikor csak lehet, legyen árnyékban!
- 10-16 óra között mindenképpen
- 1 év alatti csecsemők soha ne legyenek napon!
Víz, hó és homok mellett fokozott óvatosság szükséges!
Ezek ugyanis visszaverik napsugarakat és megnövelik a sugárzás erősségét.
Kövesse az aktuális UV indexet!
Vigyen be megfelelő mennyiségű D-vitamint a szervezetébe!
Forrás: https://www.csaladinet.hu-Dr. Veres Klára
Indexkép: pxhere
2022. május 27., péntek
Babákat a babáknak
2022. május 26., csütörtök
Be nem áll a szája? Meg sem szólal? Gyakori kérdések a beszédről
Szinte szóhoz sem lehet mellette jutni, folyton közbevág? Már elmúlt 2 éves, de még nem beszél? Keresi a szavakat, kevés a szókincse? Gyakran feltett kérdéseiteket gyűjtöttük egy csokorba, és tanácsokat adunk a megoldásukhoz.
A beszédértés születéstől fogva fejlődik - így segíthetjük
- Születésétől kezdve beszéljünk a kicsihez. Ilyenkor persze nem érti még, amit mondunk, de rengeteget tanul abból is, ha a közelében éppen csak azt mondjuk mindig hangosan, amit csinálunk. 2 hetes korára pedig már az emberi hangot képes megkülönböztetni az egyéb hangoktól.
- A gyerekek folyamatosan tanulják a beszédet, a mi reakciónkból is. Ezt a szülők rendszerint remekül tudják dekódolni, az univerzális hammamm, ba-ba jelzésre a különböző helyzeteknek megfelelően nyújtják a kedvenc ételét vagy játékát. Ez a visszajelzés nagyon fontos, ilyenkor jó, ha mi is elismételjük az adott tárgy teljes nevét.
- Ösztönözzük arra, hogy kimondja a tárgyak, emberek nevét, ne reagáljunk csak a mutogatásra, például, ha kér valamit.
- A gyermek a szájmozgásunkra is figyel, ezért fontos a szemkontaktus
is. 2 éves korra nagyjából a helyükre kerülnek a szavak, a kiejtése még
nem tökéletes, ez az óvodáskor alatt fog magától vagy logopédius
segítségével rendeződni.
2 éves és nem beszél
Sok családban legendák születtek olyan felmenőkről, akik már az első
születésnapjukon verseket szavaltak. Az ilyen történetek még inkább
elmélyítik a szülők kétségbeesését nem, vagy alig beszélő gyermekükkel
kapcsolatban. A gyerekek eltérő ütemben fejlődnek, azonban problémát
jelezhet, ha 2 éves korára nincs 50 szavas szókincse. Ha tehát 2-2 és
fél éves kor között nem tapasztalunk változást, mindenképp javasolt a
logopédiai fejlesztés, ahol a szakember vezetésével például éneklős,
mondókázós és mozgásos foglalkozásokon, játékosan lehet fejlődést
elérni.
Beszédfejlesztés óvodáskorban
Ebben az életkorban már igazán komoly beszélgetéseket folytathatunk a gyerekkel, fejlődik a szókincse, megfigyelheti a szájmozgást, a mimikát, ezekből is rengeteget tanulhat. Mindehhez pedig a csoda fejlesztő eszközünk: a meseolvasás. Nézegessünk képes könyveket, ha megnevez egy állatot, akkor egészítsük ki egy plusz szóval. Például: cica – igen, fekete cica. Olvassunk történeteket, nagy átéléssel, a hangunkat és arckifejezésünket is változtatva. Beszélgessünk a történetről, hagyjuk, hogy kérdezzen és kérdezzük mi is őt.
A másik véglet – fecsegő csemeték
A gyerekek különbözőek, míg az egyiküknél a beszédfejlesztésre kell koncentrálnunk, a másik mellett szinte megszólalni is nehéz, mert állandóan kérdez vagy a szavunkba vág. Igen, ezt is tanulni kell, meghallgatni másokat. Nem azelőtt bekiabálni a választ, hanem megvárni, amíg az óvónéni befejezi a kérdést, vagy elolvassa a mesét. Kivárni, amíg Anya telefonál, vagy a gyerekekkel közös játékban meghallgatni a többieket.
Kisebbeknél még teljesen természetes, ha azonnal mondja a közlendőjét, de idővel meg kell tanulnia, hogy nem vághat mások szavába. Ezt a képességet iskoláskorra várhatjuk el a gyerektől. Az önkontrollt, az önfegyelmet kell fejleszteni ilyen esetben. Így fogja tudni a beszédét is kontrollálni.
Minden olyan játék hasznos, ahol az teljesít jól, vagy az nyer, aki képes a megadott utasítások szerint reagálni az adott pillanatban. Játék lehet, ha fogunk egy plüssállatot vagy labdát és körben leülünk a családdal. Tegyünk fel kérdéseket, vagy mondjunk egy fél mondatot, de csak az fejezheti be, akinél a plüss vagy labda van. Aki válaszolt, az lesz a következő kérdező és adja tovább annak, akit felszólít. A szoborjáték is jó önkontroll fejlesztő – zenére táncolhat, mozoghat, de ha elnémul a zene, nem szabad megmozdulni -, a ritmus visszatapsolása és a szólánc játék pedig remek eszköz arra, hogy gyakorolja, hogyan kell a másikra figyelni.
Forrás: Játékliget , csaladinet.hu
Indexkép: Depositphotos.com
2022. május 25., szerda
Az ének és a dalok szerepe a gyermek fejlődésében
Nemcsak boldogabb, hanem
okosabb is lesz, ha énekelsz neki.
A felnőttek hajlamosak
lehetnek a már-már a végtelenségig leegyszerűsített dalocskákat csupán a kicsi
lekötésére szolgáló eszköznek tekinteni - holott mostanra több tanulmány is
kimutatta, hogy meghatározó jelentőségük van a gyerek fejlődésében.
Azok az apróságok, akik
sok éneket ismernek, a későbbiekben gyorsabban tanulnak, és jobban
teljesítenek, így aztán az életben is jobban boldogulnak majd. Nagyanyáink még
ösztönösen érezték mindezt - nem véletlen, hogy az elmúlt évszázadok során
olyan sok gyerekdal született. Az alábbiak segítségével te is
felelevenítheted ezt az ősi tudást.
Mi mindenre jó a
gyerekdal?
Mostanra bizonyossá vált,
hogy - még ha közvetett módon is, de - a gyerekdalok támogatják az értelmi
fejlődést, elősegítve az ahhoz szükséges készségek kialakulását.
Azok a gyerkőcök, akiknek
szüleik-nevelőik sokat énekelnek, könnyebben vonnak le tér- és időbeli
következtetéseket, ami alapvető feltétele a matematikai összefüggésének
megértésének. Mindemellett a dal javítja a mozgáskoordinációt, serkentőleg hat
az agyműködésre, fokozza a kreativitást.
Ráadásul egyfajta
csillapító-feszültségoldó hatással is bír, aminek nemcsak altatáskor veheted
hasznát, hanem lényegében mindig, hiszen az egészséges személyiségfejlődés csak
nyugodt körülmények között valósulhat meg.
Mielőtt a kicsi beszélni
kezd
A kisbaba még nincs
tisztában az egyes szavak jelentésével, ám a hangot és a ritmust, illetve az
azokhoz kapcsolódó érzelmi töltetet minden további nélkül érzékeli. Mindez
pedig nemcsak kiegyensúlyozottabbá és felszabadultabbá teszi, hanem - mintegy
észrevétlenül - a beszéd megértését, illetve elsajátítását is megkönnyíti
számára.
Persze ilyenkor még
érdemes a lehető legegyszerűbb dalocskák közül válogatnod, mint amilyen a Zsip zsup kenderzsup kezdetű klasszikus vagy
az örökbecsű Boci, boci, tarka.
A mozgáskoordináció
fejlesztése
Ha a gyerkőc már tud
valamelyest beszélni, olyan dalokat taníts neki, melyekhez valamilyen szintű
koreográfia is tartozik - azáltal ugyanis, hogy a kicsi eljátssza-elmutogatja
őket, a mozgáskoordinációja is fejlődik. Az efféle dalocskáknak se szeri, se
száma, de garantáltan sikered lesz a Csíp, csíp, csókával, vagy a Toronyórával.
A legtöbb kicsi a drámai felütéssel induló, ám igazi happy end-ben feloldást
nyerő Erdő szélén házikót is örömmel adja újra
és újra elő.
Nehezített pálya –
nagyobbacskáknak
Ha csemetéd már
nagyobbacska, a valamivel bonyolultabb dalokat is élvezni fogja. Ajánljuk
figyelmedbe Vuk dalát - korai Wolf Kati -, A nagy ho ho ho horgászt vagy a Süsüt
- a legjobb persze az, ha megnézi a gyerek a hozzájuk tartozó
filmeket is, melyeken immár egész generációk nőttek fel.
Angol nyelvű gyerekdalok
Talán mondanunk sem kell,
milyen nagymértékben elősegítik a tanulást az adott nyelven íródott dalok.
Angolosoknak a határokon átívelő Incy Wincy Spider mellett
érdemes felvenniük a repertoárjukba például a Hickory Dickor Dock vagy
az If you happy című dalokat is.
Altató
A szülő is csak ember,
így aztán a legkevésbé sincs ellenére, ha csemetéje a műbalhét mellőzve megy az
ágyába esténként. Nagy szerepük lehet ebben a nyugtató-feszültségoldó hatású
altatóknak.
Az sem baj, ha az
égvilágon semmiféle jelentéssel nem bírnak, a hangsúly ugyanis esetükben a
dallam, a ritmus és a mozgás egységén van - ez az, ami végül is álomba ringatja
a kicsit. Ha mégiscsak ragaszkodsz az értelmes szöveghez, lefekvés előtt
az Icipici mesét énekelheted csemetédnek mintegy
levezetésképpen.
Forrás: www.femina.hu
2022. május 24., kedd
Családi nap a Bátorka Családi Bölcsődében
2022. május 23., hétfő
Baba receptek 8 hónapos kortól: Gyümölcsleves
A babák hozzátáplálásakor nem mindegy, hogy melyik ételt mikor vezetjük be, mert akár árthatunk is vele gyermekünknek.
A 8 hónapos babának már adható alma, őszibarack és szilva -
egészséges, ízletes, és imádják a babák. Friss gyümölcsökkel és némi
ízesítéssel mennyei, vitamindús levest készíthetsz a picinek!
Hozzávalók:
- 3 szem szilva
- 1 db alma
- 1 db őszibarack
- pici citromlé
- nyírfacukor
Elkészítés:
A gyümölcsöket meghámozzuk, felaprítjuk és feltesszük főni. Néhány csepp kifacsart citrom levével és egy pici nyírfacukorral ízesítjük. 10 percig főzzük, majd botmixerrel pépesítjük a gyümölcsdarabokat.
A cikket lektorálta: Makay Zsuzsa-Védőnő, családterapeuta
Forrás: https://www.csaladinet.hu
2022. május 20., péntek
Mikor kezd nevetni egy kisbaba?
Vajon mikor kezd nevetni egy kisbaba? Hisz… kevés nagyobb öröm van, mint hallani a baba első nevetését. Az, ahogy mosolyognak és kuncognak, szavak nélkül is imádnivaló.
Nemcsak a valaha hallott legédesebb hang hallatszik ilyenkor, de a baba első nevetése az egyik kedvenc mérföldkövünk. Végül is, amikor a baba nevetni kezd, ez az egyik első módja annak, hogy kommunikálni kezdjen veled.
Bár nem feltétlenül ez az első mérföldkő, ami az ember eszébe jut a baba fejlődésében, de ma erről a dédelgetett élményről fogunk beszélni. Például mikor hallhatjuk az első aranyos kuncogást? Ha nem tudsz betelni ezzel a kuncogással, hogyan ösztönözheted nevetésre a babádat?
Mikor kezdhet el a baba mosolyogni és nevetni?
Minden babának megvan a saját időszaka mindenben, egyedigel, így az a pillanat, amikor minden baba nevetni kezd, más és más lesz. De ha a szülő látja, hogy a baba rendszeresen mosolyogni kezd, az első nevetése sem marad el sokáig.
Életének korai szakaszában a baba arcán olykor már akkor is kis vigyor jelenik meg különféle okok miatt, ha például ha elszundít “kajakómásan”. Az is lehet, hogy még csak kísérleteznek a szájizmokkal.
Ha azonban rendszeresen mosolyognak, és elsajátítják az egyéb zajokat, például a búgást, nevetni fognak. “Általában három-öt hónap múlva hallani lehet az első kisebbet, majd hat hónap múlva általában egy nagy igazibb nevetést” osztotta meg Jennifer C. gyermekorvos a Today.com oldallal.
Hogyan nevettesd meg a babát?
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a baba nagyobb valószínűséggel nevet, mint más esetben, beleértve azt is, amikor szándékosan megpróbálsz nevetést előcsalni belőle. Szóval tudod, hogyan kell megnevettetni a babádat? Vedd rá őket, hogy nevessenek és kuncogjanak úgy, hogy különféle zajokat, érintéseket és játékokat próbálsz ki velük.
Érintések
Amikor azt próbálod kitalálni, hogyan
nevettesd meg babádat, első ösztönöd az lehet, hogy megcsiklandozod. Bár
ez megmosolyogtathatja és vihogtathatja őket, amikor egy kicsit
idősebbek, próbálj ki néhány másik szórakoztató fogást pl. egy gyengéd
orrcsókot.
Különféle hangok
A baba már sokszor hallotta az anyukája vagy apukája hangját, de a különböző hangmagasságok és hangok használata nevetést válthat ki belőlük. “Fürdés után buta hangokat hallattam, miközben felöltöztettem, és úgy nevet a picim, mintha én lennék a világ legviccesebb embere” – mondta Nakisha B. anyja a Mom.com-nak.
Ne feledd, hogy a csecsemők nem nagyon különböznek az idősebb gyerekektől és a felnőttektől, amikor nevetésre kell ösztönözni őket. Ha fáradtak vagy izgatottak, nem számít, mennyit próbálsz szórakozni velük, nem fognak nevetni.
2022. május 19., csütörtök
Mikor derül ki, milyen színű lesz a szemünk?
A szülők szemszínéből
persze kalkulálhatunk, de azért mégis hatalmas izgalom övezi a végleges
szemszín kérdését. A legtöbb babánál egyéves korra kiderül, milyen színű
szemekkel éli majd az életét.
Felnőttkorunkban is
szeretünk elidőzni azon, hogy kinek, milyen színű a szeme, milyet szeretne,
kinek volt ilyen a családban, milyet szeretne a gyerekének, melyik a
leggyakoribb szemszín, és egyáltalán milyen színek vannak, mi okozza a
különbséget? Különösen élvezetes "sport" lesz ez akkor, amikor
gyerekünk lesz. A "kire hasonlít jobban"
kérdés mellett az egyik leggyakrabban elhangzó és az első hónapokban sokszor
előkerülő, szülőket, barátokat, rokonokat feszítő kérdés az, hogy "milyen
lesz a szeme színe" a gyereknek. Érdeklődve figyeljük a kicsiket, mikor
érkezik el az az időpont, hogy véglegesen kialakul a szemük színe.
A dolog azonban nem is
egyszerű: amikor valakinek kisbabája születik, pár hónapig még biztosan
türelemmel kell várnia, hogy megtudja, a kicsinek milyen színű lesz a szeme,
vagyis a születés után még néhány hónap izgalom vár ránk, míg egyértelműen kiderül,
kinek a szemszínét örökölte a baba.
Az újszülöttek általában kékesszürke
szemszínnel születnek, és a szem végleges színe csak 6 és 12 hónapos
kora között alakul ki, de az is előfordulhat, hogy ennél később, akár csak
három éves kor körül véglegesedik a szín. Vagyis türelmesnek kell lenni. Persze
biológiát a legtöbben tanultunk és ma már szemszín-kalkulátorokat is
találhatunk az interneten.
A szem szivárványhártyájában (vagy
más néven íriszében) lévő melanin névre keresztelt pigment mennyisége határozza
meg, hogy a szemek milyen színűek. "Eredetileg" barna a szem
színe (ennek az előfordulása a leggyakoribb), de a melanin mennyiség
változásával, a létrejövő mutációkkal ma már kék, zöld, szürke szeme is lehet
valakinek.
Azt is érdekes
megfigyelni, hogy vannak olyan esetek, amikor egy stresszes, fáradt vagy felfokozott lelki
állapot hatására más színűnek látjuk a szemünk színét, de a szakemberek szerint
ez csak optikai csalódás.
A megszokott forma (két
szem - egy szín) mellett ritkán ugyan, de előfordulhat az úgynevezett heterokrómia is,
ami tulajdonképpen egy szemmutáció: ilyenkor az egyik szem színe eltér a
másiktól.
Forrás: www.babaszoba.hu
2022. május 18., szerda
Baba receptek 12 hónapos kortól: Vitamin-fasírt
A babák hozzátáplálásakor nem mindegy, hogy melyik ételt mikor vezetjük be, mert akár árthatunk is vele gyermekünknek.
Mindenki imádja a fasírtot; a hagyományos verzióba néhány plusz
összetevőt belecsempészve pedig sokat tehetsz a kicsi egészséges
fejlődéséért. Ha így készíted el - zöldségekkel megtömve -, akkor
nyugodtan dőlhetsz hátra: ma is igazán egészséges ebéddel töltötted meg
gyermeked pocakját.
Hozzávalók:
- fél kg darált csirkemell
- 20 dkg cukkini
- 1-1 szál sárga- és fehérrépa
- 1 tojás
- 2 ek zsemlemorzsa
- pici só
- 2 g. fokhagyma
- oregano
- petrezselyemzöld
Elkészítés:
A cukkinit ugyanúgy készítjük elő, mint a cukkini-fasírt esetében. Összekeverjük a hozzávalókat, gombócokat formálunk, majd egyesével megforgatjuk egy kis zsemlemorzsában. A golyókat ezután kissé kilapítjuk, hogy a sütés során teljesen át tudjon sülni a benne lévő hús. Végül bő, forró olajban vagy kókuszzsírban kisütjük a fasírtkorongokat.
Forrás: https://www.csaladinet.hu
Fotó: Meal Makeover Moms / flickr
2022. május 17., kedd
MIRŐL ÁLMODNAK A BABÁK?
Már egy csecsemő is
grimaszol alvás közben: forgatja a szemeit, mosolyra húzza a száját,
rángatózik. Kívülről teljesen olyan, mintha álmodna. A tudomány jelenlegi
állása szerint azonban úgy tudjuk, hogy az általános értelemben vett álmok majd
csak iskoláskorra jelennek meg. A kérdés tehát: miért tűnik mégis úgy, mintha
álmodnának?
Egy alvó baba látványa
gyönyörködtető. Ámulatba ejt a baba illata, a szapora légzés hangja és az
álomszőtte fintorgások, rúgkapálások látványa. Forgatja a szemét, mosolyra
görbíti a száját, rángatja a kis kezét, vagy éppen összeráncolt homlokkal
felsír egy pillanatra, mintha rossz álom kerülgetné. Tekintetünk elidőzik
rajta, s talán arról is fantáziálni kezdünk, hogy mi járhat a fejében, miről is
álmodhat egy ilyen csöppség. Minden kis grimasz és megmozdulás azt az érzést
kelti bennünk, hogy már egy csecsemő is komoly életképekkel találkozik alvása
során, de vajon valóban álmodik-e? A kicsik korlátolt vizsgálhatósága miatt a
kutatók hosszú évek óta próbálnak választ találni erre a kérdésre. Ugyan a mai
napig nincs teljes körű egyetértés köztük, egyre több evidencia kerül
elő annak bizonyítására, hogy a csecsemők, és sokszor még a kisgyerekek is,
valójában „álmatlanul” alszanak. Miért tűnik mégis úgy, mintha álmodnának?
REM-fázis
Alvás közben alapvetően
két ciklus váltogatja egymást: a mély alvás (non-REM) és a gyors szemmozgás
(REM) fázisa, amelyben az álmok is zajlanak. Az emberi agynak nagy szüksége van
álmokra, hiszen azok segítségével tudja feldolgozni a megélt eseményeket,
elraktározni az újonnan tanultakat, valamint hozzájutni olyan
memóriatartalmakhoz, amelyekhez éber állapotban képtelen lenne. Legalábbis
felnőttkorban. A REM-alvásszakasz – vagy egy hozzá nagyon hasonló, ún.
aktív fázis – ugyan már az újszülötteknél is megjelenik, mégsem garantálja
az álmokat. Bizonyos feltevések szerint ennek oka lehet a csecsemők világról
szerzett tapasztalatainak hiánya, valamint az agyuk éretlensége, ami akadályozza
az álomfunkció működését.
Napi pár órás ébrenlétük
alatt nem tudnak annyi információt szerezni, és végképp nem képesek azokat
képzeletben felépíteni úgy, hogy az álomkép kellő ideig eltartson. Az
újszülöttek és a csecsemők ugyanis arányaiban alvásidejük 40-70 százalékát
(6-11 óra) ebben az aktív alvási fázisban töltik, ellentétben a felnőttekkel,
akik csupán 15-20 százalékát (1,5-2 órát). A tudomány jelenlegi állása szerint
tehát úgy tűnik, hogy a gyerekek első éveiben nem jelenik meg az általános
értelemben vett álom, de agyuk ettől még nagyon is aktív az alvások során.
Egyes kutatók szerint egyszerűen csak más funkciót tölt be és másképpen.
Az észlelt ingereket
alvás közben dolgozzák fel
A gyerekek az első
életéveik során rendkívül gyorsan fejlődnek. Ha belegondolunk, hogy
mindemellett mennyi időt töltenek alvással, logikusnak tűnik, hogy nem csupán
pihenésre használják ezt az időt. A csecsemők alvásidejüknek több mint a felét
töltik a REM-szakaszban, ami azt jelenti, hogy az agyuk ezalatt aktívan
dolgozik. Ezt az időt többek között arra használja fel, hogy az ébrenléti
állapotban szerzett ingereket feldolgozza, s általuk kiépítse a szükséges
idegpályákat, idegi kapcsolatokat. Összeköti az érzeteket (anya-apa hangját, a
párna puhaságát, a tej ízét, stb.) és a mozdulatokat (rúgkapálás, képeskönyvre
való fókuszálás, fejfordítás) az irányítóközpontokkal. Ellenőrzi, gyakorolja,
jegyzi, és igyekszik visszaidézhetővé tenni ezeket az információkat az
ébrenléti órákra. Egy baba „álmában” rángatózik, összehúzza a szemöldökét,
forgatja a félig nyitott szemét, esetleg elmosolyogja magát, mert az agya
ezeknek a mozdulatsoroknak a beillesztésén, berögzülésén, a hozzá tartozó idegi
folyamatok szabályozásán dolgozik. Sőt, a későbbiekben ezek a munkálatok
segítik majd elő a nyelvi fejlődést is.
Mikor kezdenek el
álmodni?
Bár két-három éves korban
már előfordul, hogy a gyerekek hirtelen összerándulva, hangos kiáltásokkal
ébrednek, mintha rémálmuk lett
volna, felidézni, mi generálta ijedtségüket, még nem képesek. David Foulkes
amerikai pszichológus, a gyermekkori álmok kutatója szerint még a 4-5 évesek is
statikusnak és egyhangúnak írják le az álmaikat, amelyek inkább érzelmeket
időző emlékeket hagynak. Strukturálttá és életszerűvé majd csak iskoláskorban
válnak az álmok, amikor a gyerekek saját identitása is kiforr. Szükség van egy
bizonyos fokú öntudatra ahhoz, hogy magukat be tudják illeszteni egy álomba.
Minél nagyobb és tisztább tudással rendelkeznek tehát önmagukról, az álmuk is
annál életszerűbb, összetettebb és izgalmasabb lehet.
A fejlődés összetett és
bonyolult folyamat, ahol minden terület valamiféle összefüggésben van
egymással. A csecsemőknek még komoly agyi érésre van szükségük ahhoz, hogy úgy
tudják alkalmazni az álmokat,
ahogy arra idősebb énjük igény tart majd, így a fejlődésük még ebbe fektet nagy
energiákat. Összekapcsolja, ellenőrzi és megerősíti azokat az idegpályákat,
amelyek segíteni fognak önmaga és környezete megismerésében. Így illeszkedik be
és nő fel a feladathoz, hogy idővel belőle is önálló és életrevaló személy
váljon.
Forrás: www.divany.hu
2022. május 16., hétfő
A játszótéri homokozóban lévő játékok elosztása
A jó idő beálltával egyre népesednek a játszóterek. Már most van olyan, ahol a szokásos játékidőben egy tenyérnyi hely nem marad gyerek nélkül. Minél több a gyerek, annál nagyobb a konfliktus kialakulásának veszélye. Összeveszni könnyű, a békülés hosszadalmas, és nem is feltétlenül sikerül kompromisszumokat kötni egy csöpp gyerekkel. Jobbnak gondolom tehát, ha néhány, alapvető játszótéri szabályt már indulás előtt a fejünkbe vésünk. Ezek segítenek majd jóban lenni babával, anyatárssal.
- A játszótéren, ha nincs közös játék kitéve, mindenki a saját játékaival, vagy a közös, de gazdátlan játékkal kezd el játszani. Ha nincs saját játék, az nem baj, egészen addig, amíg a gyermekünk ki nem szemel magának, egyet a színes, de nem közös lapáthalomból.
- Ha a kiszemelt játék közös, akkor nincs baj, nyugodtan lehet vele játszani, feltéve, hogy nem markolja lelkesen egy másik babához tartozó kéz. Ilyenkor illik elkérni a játékot, és nem kirángatni a másik kezéből. (Ha egyértelmű, hogy ki a játék tulajdonosa, akkor akkor is ildomos elkérni, ha éppen az aprógazda nem vele játszik)
- Persze az is simán előfordulhat, és elő is fordul gyakran, hogy a kiszemelt játékot a gazdája nem akarja odaadni, akármilyen szépen kérleli is a mi csemeténk. Ilyenkor tudomásul kell venni, hogy ezt a játékot most nem kapjuk meg! Nyugodtan meg lehet kérdezni, ez esetben, hogy később érdemes-e próbálkozni a kéréssel, vagy eleve esélytelen a dolog. Pl. a frissen kapott születésnapi ajándék-játékot tuti nem kaparintja meg senki más, és ezt tényleg illik tudomásul venni, hacsak nem akarunk gyereksírást provokálni. Javaslom ez esetben a másik – esetünkben saját - gyerek figyelmének elterelését.
- Ha olyan játékot kaparintasz meg, amelynek gazdája más játékkal nem rendelkezik, akkor illik cserejátékot adni, amíg kijátssza magát a mi csemeténk. Hacsak nem akarunk egy sóvárgó szempárral a hátunk mögött játszani.
- A kapott játékot a rendeltetésének megfelelően használjuk! Soha nem felejtem el, amikor a kicsi fiam kisautóját, amivel egyébként éppen elmélyülten játszott, két nagyobbacska fiúcska kölcsön kérte, és egy percen belül tömegkatasztrófát szimuláltak vele, majd betemették a sáros homokba!
- Ha összepiszkolódik, tisztítsuk meg. Ha szétesik, rakjuk össze. Ha eltörik, legalább kérjünk elnézést. Leginkább igyekezzünk a kölcsönkért játékokat eredeti állapotukban visszaszolgáltatni a tulajdonosának. Ha mégis eltörne, akkor illik helyette felajánlani valami más játékot, vigaszdíjként.
- Mikor illik visszaadni a játékot? Leginkább, amikor már nem játszunk vele, vagy amikor a tulajdonosa visszakéri.
- Kölcsönkért játékot kölcsönadni nem szerencsés. Persze nem kis közösségekről beszélek, ahol semmi nem vész el, hanem mondjuk egy forgalmas, nagy játszótérről, ahol senki nem ismeri a másikat, és iszonyú a tömeg.
Örök tanulság számomra, hogy a gyerek joghurtos poharakkal, és tápszeres mércekanállal legalább annyira nagy élvezettel képed eljátszadozni, mint a legdrágább vacakkal. Érdemes tehát a játszóra összegyűjteni egy pár olyan kütyüt, amiért nem kár, ha elvész, és megtanuljuk jó szívvel kölcsönadni.
Szerinted még milyen íratlan homokozójáték-szabályok léteznek?
Forrás:http://picibaba.hu
2022. május 14., szombat
Mosipelus újratöltve
2022. május 12., csütörtök
A rizsen és a krumplin túl: ötletek a házi bébiételek sűrítéséhez
Otthon is készíthetsz finom és tápláló ebédet a babádnak a bolti bébiétel árának töredékéért. Mutatjuk, mivel sűrítheted.
Sütőtök:
Édeskés ízét sok baba szereti. A legfinomabb íz elérése érdekében sütőben süsd elő egy kicsit, 9-10 hónapos kortól pedig egy szál rozmaringot is dobhatsz mellé. Amikor kész, főzd össze a zöldséggel, végül pürésítsd.
Mikortól adható: A hozzátáplálás kezdetétől, 5-6 hónapos kortól.
Édesburgonya:
A sütőtökhöz hasonló ízű és állagú zöldség. Az angolszász országokban nagyon régóta fogyasztják, nálunk mostanában kezd divatba jönni. Drágább, mint a sütőtök, de tökéletes választás lehet néha, ha változatosságot szeretnénk csempészni a baba étrendjébe.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Karfiol:
Kicsit idősebb babáknak való, akik már jól bírják a puffasztóbb hatású zöldségeket is. Hasonlóan krémes állagot varázsol, mint a sütőtök.
Mikortól adható: 8 hónapos kortól
Tejpép:
A dobozos tejpép a tápszerhez hasonló, de annál sűrűbb, leginkább a tejbegrízre emlékeztető állagú étel. Legtöbben önálló fogásként adják uzsonnára vagy vacsorára, de főzelékek sűrítésére is kiváló.
Mikortól adható: Típustól függően 4-12 hónapos kortól
Kép: Petr Kratochvil / Public Domain Pictures
Gabonapép:
A tejpéphez hasonló elven működik, a dobozban lévő port kell megadott mennyiségű forró vízzel elkeverni. Önmagában sok baba nem szereti az ízét, zöldséggel, gyümölccsel összeturmixolva azonban finom ebéd készülhet belőle.
Mikortól adható: Típustól függően 4-6 hónapos kortól
Kép: Maple Horizons / pixabay
Kukoricaliszt:
A megszokott finomliszt egészségesebb alternatívája. Ugyanúgy sűríthetjük vele a főzeléket, mintha liszttel tennénk: tegyünk egy kevés mennyiséget a zöldség mellé, keverjük csomómentesre, majd pürésítsük.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Kép: Karine Monteiro / pexels
Darált keksz:
Főleg gyümölcsökhöz szoktak adni pár kanál darált kekszet, hogy tartalmasabbá tegyék vele a tízórait. A legegyszerűbb háztartási keksz helyett próbáljunk valamilyen egészségesebb változatot használni.
Mikortól adható: Típustól függően 6-8 hónapos kortól
Kép: pixel 2013 / pixabay
Rizs, krumpli:
A jól megszokott rizs és krumpli sem feltétlenül rossz választás, de vegyük figyelembe, hogy a krumpli összeturmixolva nyálkás, ragacsos állagot vesz fel, ezért sok baba nem szereti.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Kép: ImageParty / pixabay
Te mivel szoktad a baba főzelékét sűríteni? Van még ötleted ezeken kívül?
Borítókép: dimitrisvetsikas1969 / pixabay
Forrás: https://www.csaladinet.hu- Kercsó Dorottya
Családi nap képekben
A fényvédelem szabályai babáknál és gyermekkorban
Napjainkban egyre többet lehet hallani a fényvédelem fontosságáról, ami a gyerekekre fokozottan érvényes, hiszen a vékonyabb bőrük és fejletlen védekezőképességük miatt ők még érzékenyebbek a napfény káros hatásaival szemben.
Miért olyan fontos a fényvédelem? Mik ezek a káros hatások?
A napfény pozitív hatásai mellett (megfelelő hőmérsékletet biztosít a Földön, szükséges a növények fotoszintéziséhez és a bőrünk D-vitamin előállításához, stb) számos károsító hatással is rendelkezik.
Rövidtávú negatív hatása
- a túlzott napozás utáni bőrpír (napégés),
- az azonnali és pár nappal később jelentkező fokozott pigmentáció (barnulás),
- a bőr átmeneti megvastagodása,
- valamint az UV sugárzás az immunrendszerben is változást okoz.
Hosszú távon amellett, hogy az UV sugárzás gyorsítja a bőr öregedését, illetve ráncosodást okoz, sejtkárosító hatása révén növeli a bőrrák kialakulásának esélyét!
Hozzájárulhat bizonyos bőrbetegségek megjelenéséhez vagy állapotuk
romlásához is. Emellett egyes növények, gyógyszerek, és helyi
készítmények fény jelenlétében okoznak bőrtüneteket.
Hogyan védjük gyermekünket ezektől a káros hatásoktól?
6 hónapos kor alatt
Ebben az életkorban a bőr, haj és szem kevés melanint (festékanyagot) tartalmaz, ami a későbbiekben bizonyos szintű védelmet nyújt az UV sugárzás ellen. Emiatt a csecsemők bőre különösen érzékeny a napsugárzás káros hatásaira.
Az első 6 hónap alatt mindenképpen kerülni kell a napot és lehetőleg a fényvédők használatát is. Ilyenkor
a vékonyabb bőr miatt fokozott a bőrre kerülő anyagok felszívódása,
azonban a szervezetbe kerülő anyagok, gyógyszerek lebontó/feldolgozó
képessége még fejletlen. Ezért lehetőleg a karokat és lábakat is
eltakaró, sűrű szövésű, világos színű ruhával, a babakocsin és autóban
fényvédő napellenzőkkel, arcot, fület, nyakat eltakaró karimás kalappal
kell védeni a csecsemőt a napfénytől.
Ha nem megoldható fizikai módszerekkel a fényvédelem, akkor 6 hónapos
kor alatt is fényvédő krémet kell használni (mivel nincsenek a fényvédők
káros hatásait igazoló tanulmányok, egyesek megkérdőjelezik, hogy
bármilyen hatásuk lenne a csecsemőkre. Abban azonban mindenki egyetért,
hogy ha más módszerrel nem lehet védeni őket, akkor mindenképpen
fényvédőt kell alkalmazni!).
6 hónap és 1 év között
Ebben az életkorban már biztonsággal alkalmazhatóak a fényvédő krémek, sprayk.
- Olyan fényvédőt kell választani, ami vízálló, minimum SPF 30-as faktorral rendelkezik, valamint UVA és UVB ellen is véd.
- A fényvédőt már 20-30 perccel azelőtt alkalmazni kell, hogy nap éri a csecsemőt, ugyanis ennyi idő szükséges a megfelelő hatás kialakulásához. Ezek után ha víz éri vagy fokozottan izzad, azonnal, ezek hiányában 2 óránként javasolt a csecsemőt újra bekenni.
- Az alkalmazott fényvédő lehetőleg döntően fizikai fényvédő komponenseket tartalmazzon, mert ezek a bőrön védőréteget képezve verik vissza a káros sugarakat (nem szívódnak fel a bőrbe).
- Érdemes arra is figyelni, hogy illatanyagokat és egyéb allergizáló összetevőket ne tartalmazzon a készítmény.
- Ha fényvédő sprayt választunk, először a saját kezünkbe juttassuk azt és onnan vigyük fel a gyermek arcára, így az nem kerül a szemébe.
- Természetesen az ő esetükben még a felnőtteknél is fontosabb a délelőtt 10 és délután 16 óra közötti időszakban a napfény kerülése!
1 éves kor után
1 éves kor után ugyanaz vonatkozik a gyermekekre, mint a fél évnél idősebbekre. Érdemes őket hamar naponta bekenni, hogy kialakuljon bennük a napfény elleni védekező szokás.
Emellett továbbra is fontos a világos, minél több bőrfelületet takaró
öltözet, karimás kalap és napszemüveg használata! Ne felejtsük el a
lábfejet és a fület sem!
12 év alatt nem ajánlott az alkohol tartalmú krémek, gélek, sprayk, folyadékok használata.
Mit jelent a javasolt SPF 30?
Az SPF (Sun Protecting Factor) érték a fényvédő faktorszáma,
ami a fényvédő UVB (290-320 nm) sugarak elleni védőképességét jellemzi.
Fontos megjegyezni, hogy az SPF 30 nem nyújt az SPF 15-ös krémhez
képest kétszeres védelmet, hiszen az SPF 15 az UVB sugarak több, mint
93%-át, az SPF 30 az UVB sugarak körülbelül 97%-át szűri ki. A tévedések
elkerülése miatt a maximális faktorszám az SPF 50 (ez az UVB sugárzás
kb 98%-t szűri ki).
Azt azért érdemes észben tartani, hogy ez az érték akkor igaz a fényvédőre, ha a laboratóriumi körülményeknek megfelelő vastagságban (2mg/cm2) alkalmazzuk. A valóságban egy átlagos ember csak 0,5-1mg/cm2 vastagon keni be magát, ami jelentősen csökkenti a hatékonyságot.
Miért kell olyan fényvédőt választani, ami az UVA (320-400 nm) sugárzás ellen is véd?
A napfény károsító része, az Ultraibolya-spektrum (200-400 nm) 3
része közül a védő ózonréteg az UVC sugárzást teljesen, az UVB sugárzást
részben kiszűri. Az UVA azonban szűretlenül jut a Földre, ráadásul az
ablaküvegen is áthatol! Ez a sugártartomány az UVB-hez képest mélyebbre
jut a bőrben, és jelentősen hozzájárul a bőröregedés gyorsításához,
valamint emeli a bőrrák kialakulásának esélyét is.
Mit tehetünk még a napfény okozta károsodás elkerülése érdekében?
Érdemes követni az UV indexet, és az aktuális érték
alapján javasolt utasításoknak megfelelően cselekedni. Az UV index a
bőrre ható UV-dózis fizikai mennyiségét mutatja meg, Magyarországon egy
0-10-ig terjedő skálán. Minél magasabb az értéke, annál nagyobb a
valószínűsége, hogy - hatékony védelem nélkül - az UV sugárzás
károsodást vált ki a bőrben vagy szemben. Magas értékek esetén mindenképpen kerülni kell a napfényt.
Az állandó fényvédelem mellett nem fog D-vitamin hiány kialakulni a gyermekeknél?
Sokan azért nem alkalmazzák megfelelő rendszerességgel a fényvédőket,
mert attól tartanak, hogy a káros hatások mellett a napfény pozitív
hatásai sem érvényesülnek: szervezetük nem termel elegendő D-vitamint.
Ez téves gondolkodás, hiszen kevés napfény, együtt a kezdeti időszakban
szájon át történő pótlással, a későbbi időszakban pedig a megfelelő
étkezéssel elegendő D-vitaminhoz juttatja a szervezetet.
A gyermekek fényvédelmére vonatkozó javaslatok:
Soha ne égjen le! A bőr nem "felejt", az embert ért sugárterhelés az élet során összeadódik.
Ne napozzon! Mindig használjon fényvédő krémet!
- 20-30 perccel azelőtt, hogy kimenne a szabadba
- UVA, UVB ellen is védjen
- lehetőleg vízálló, legalább SPF 30-as legyen
- úszás vagy izzadás után azonnal, egyébként 2 óránként újra alkalmazni kell
- gyermekeknek döntően fizikai fényvédő komponenseket tartalmazó, hypoallergén készítmény javasolt
Viseljen védő öltözetet!
- sűrű szövésű, világos, hosszú ujjú ruhát
- széles karimájú kalapot
- UV szűrős napszemüveget
Keresse az árnyékot!
- Amikor csak lehet, legyen árnyékban!
- 10-16 óra között mindenképpen
- 1 év alatti csecsemők soha ne legyenek napon!
Víz, hó és homok mellett fokozott óvatosság szükséges!
Ezek ugyanis visszaverik napsugarakat és megnövelik a sugárzás erősségét.
Kövesse az aktuális UV indexet!
Vigyen be megfelelő mennyiségű D-vitamint a szervezetébe!
Forrás: https://www.csaladinet.hu-Dr. Veres Klára
Indexkép: pxhere
Babákat a babáknak
Be nem áll a szája? Meg sem szólal? Gyakori kérdések a beszédről
Szinte szóhoz sem lehet mellette jutni, folyton közbevág? Már elmúlt 2 éves, de még nem beszél? Keresi a szavakat, kevés a szókincse? Gyakran feltett kérdéseiteket gyűjtöttük egy csokorba, és tanácsokat adunk a megoldásukhoz.
A beszédértés születéstől fogva fejlődik - így segíthetjük
- Születésétől kezdve beszéljünk a kicsihez. Ilyenkor persze nem érti még, amit mondunk, de rengeteget tanul abból is, ha a közelében éppen csak azt mondjuk mindig hangosan, amit csinálunk. 2 hetes korára pedig már az emberi hangot képes megkülönböztetni az egyéb hangoktól.
- A gyerekek folyamatosan tanulják a beszédet, a mi reakciónkból is. Ezt a szülők rendszerint remekül tudják dekódolni, az univerzális hammamm, ba-ba jelzésre a különböző helyzeteknek megfelelően nyújtják a kedvenc ételét vagy játékát. Ez a visszajelzés nagyon fontos, ilyenkor jó, ha mi is elismételjük az adott tárgy teljes nevét.
- Ösztönözzük arra, hogy kimondja a tárgyak, emberek nevét, ne reagáljunk csak a mutogatásra, például, ha kér valamit.
- A gyermek a szájmozgásunkra is figyel, ezért fontos a szemkontaktus
is. 2 éves korra nagyjából a helyükre kerülnek a szavak, a kiejtése még
nem tökéletes, ez az óvodáskor alatt fog magától vagy logopédius
segítségével rendeződni.
2 éves és nem beszél
Sok családban legendák születtek olyan felmenőkről, akik már az első
születésnapjukon verseket szavaltak. Az ilyen történetek még inkább
elmélyítik a szülők kétségbeesését nem, vagy alig beszélő gyermekükkel
kapcsolatban. A gyerekek eltérő ütemben fejlődnek, azonban problémát
jelezhet, ha 2 éves korára nincs 50 szavas szókincse. Ha tehát 2-2 és
fél éves kor között nem tapasztalunk változást, mindenképp javasolt a
logopédiai fejlesztés, ahol a szakember vezetésével például éneklős,
mondókázós és mozgásos foglalkozásokon, játékosan lehet fejlődést
elérni.
Beszédfejlesztés óvodáskorban
Ebben az életkorban már igazán komoly beszélgetéseket folytathatunk a gyerekkel, fejlődik a szókincse, megfigyelheti a szájmozgást, a mimikát, ezekből is rengeteget tanulhat. Mindehhez pedig a csoda fejlesztő eszközünk: a meseolvasás. Nézegessünk képes könyveket, ha megnevez egy állatot, akkor egészítsük ki egy plusz szóval. Például: cica – igen, fekete cica. Olvassunk történeteket, nagy átéléssel, a hangunkat és arckifejezésünket is változtatva. Beszélgessünk a történetről, hagyjuk, hogy kérdezzen és kérdezzük mi is őt.
A másik véglet – fecsegő csemeték
A gyerekek különbözőek, míg az egyiküknél a beszédfejlesztésre kell koncentrálnunk, a másik mellett szinte megszólalni is nehéz, mert állandóan kérdez vagy a szavunkba vág. Igen, ezt is tanulni kell, meghallgatni másokat. Nem azelőtt bekiabálni a választ, hanem megvárni, amíg az óvónéni befejezi a kérdést, vagy elolvassa a mesét. Kivárni, amíg Anya telefonál, vagy a gyerekekkel közös játékban meghallgatni a többieket.
Kisebbeknél még teljesen természetes, ha azonnal mondja a közlendőjét, de idővel meg kell tanulnia, hogy nem vághat mások szavába. Ezt a képességet iskoláskorra várhatjuk el a gyerektől. Az önkontrollt, az önfegyelmet kell fejleszteni ilyen esetben. Így fogja tudni a beszédét is kontrollálni.
Minden olyan játék hasznos, ahol az teljesít jól, vagy az nyer, aki képes a megadott utasítások szerint reagálni az adott pillanatban. Játék lehet, ha fogunk egy plüssállatot vagy labdát és körben leülünk a családdal. Tegyünk fel kérdéseket, vagy mondjunk egy fél mondatot, de csak az fejezheti be, akinél a plüss vagy labda van. Aki válaszolt, az lesz a következő kérdező és adja tovább annak, akit felszólít. A szoborjáték is jó önkontroll fejlesztő – zenére táncolhat, mozoghat, de ha elnémul a zene, nem szabad megmozdulni -, a ritmus visszatapsolása és a szólánc játék pedig remek eszköz arra, hogy gyakorolja, hogyan kell a másikra figyelni.
Forrás: Játékliget , csaladinet.hu
Indexkép: Depositphotos.com
Az ének és a dalok szerepe a gyermek fejlődésében
Nemcsak boldogabb, hanem
okosabb is lesz, ha énekelsz neki.
A felnőttek hajlamosak
lehetnek a már-már a végtelenségig leegyszerűsített dalocskákat csupán a kicsi
lekötésére szolgáló eszköznek tekinteni - holott mostanra több tanulmány is
kimutatta, hogy meghatározó jelentőségük van a gyerek fejlődésében.
Azok az apróságok, akik
sok éneket ismernek, a későbbiekben gyorsabban tanulnak, és jobban
teljesítenek, így aztán az életben is jobban boldogulnak majd. Nagyanyáink még
ösztönösen érezték mindezt - nem véletlen, hogy az elmúlt évszázadok során
olyan sok gyerekdal született. Az alábbiak segítségével te is
felelevenítheted ezt az ősi tudást.
Mi mindenre jó a
gyerekdal?
Mostanra bizonyossá vált,
hogy - még ha közvetett módon is, de - a gyerekdalok támogatják az értelmi
fejlődést, elősegítve az ahhoz szükséges készségek kialakulását.
Azok a gyerkőcök, akiknek
szüleik-nevelőik sokat énekelnek, könnyebben vonnak le tér- és időbeli
következtetéseket, ami alapvető feltétele a matematikai összefüggésének
megértésének. Mindemellett a dal javítja a mozgáskoordinációt, serkentőleg hat
az agyműködésre, fokozza a kreativitást.
Ráadásul egyfajta
csillapító-feszültségoldó hatással is bír, aminek nemcsak altatáskor veheted
hasznát, hanem lényegében mindig, hiszen az egészséges személyiségfejlődés csak
nyugodt körülmények között valósulhat meg.
Mielőtt a kicsi beszélni
kezd
A kisbaba még nincs
tisztában az egyes szavak jelentésével, ám a hangot és a ritmust, illetve az
azokhoz kapcsolódó érzelmi töltetet minden további nélkül érzékeli. Mindez
pedig nemcsak kiegyensúlyozottabbá és felszabadultabbá teszi, hanem - mintegy
észrevétlenül - a beszéd megértését, illetve elsajátítását is megkönnyíti
számára.
Persze ilyenkor még
érdemes a lehető legegyszerűbb dalocskák közül válogatnod, mint amilyen a Zsip zsup kenderzsup kezdetű klasszikus vagy
az örökbecsű Boci, boci, tarka.
A mozgáskoordináció
fejlesztése
Ha a gyerkőc már tud
valamelyest beszélni, olyan dalokat taníts neki, melyekhez valamilyen szintű
koreográfia is tartozik - azáltal ugyanis, hogy a kicsi eljátssza-elmutogatja
őket, a mozgáskoordinációja is fejlődik. Az efféle dalocskáknak se szeri, se
száma, de garantáltan sikered lesz a Csíp, csíp, csókával, vagy a Toronyórával.
A legtöbb kicsi a drámai felütéssel induló, ám igazi happy end-ben feloldást
nyerő Erdő szélén házikót is örömmel adja újra
és újra elő.
Nehezített pálya –
nagyobbacskáknak
Ha csemetéd már
nagyobbacska, a valamivel bonyolultabb dalokat is élvezni fogja. Ajánljuk
figyelmedbe Vuk dalát - korai Wolf Kati -, A nagy ho ho ho horgászt vagy a Süsüt
- a legjobb persze az, ha megnézi a gyerek a hozzájuk tartozó
filmeket is, melyeken immár egész generációk nőttek fel.
Angol nyelvű gyerekdalok
Talán mondanunk sem kell,
milyen nagymértékben elősegítik a tanulást az adott nyelven íródott dalok.
Angolosoknak a határokon átívelő Incy Wincy Spider mellett
érdemes felvenniük a repertoárjukba például a Hickory Dickor Dock vagy
az If you happy című dalokat is.
Altató
A szülő is csak ember,
így aztán a legkevésbé sincs ellenére, ha csemetéje a műbalhét mellőzve megy az
ágyába esténként. Nagy szerepük lehet ebben a nyugtató-feszültségoldó hatású
altatóknak.
Az sem baj, ha az
égvilágon semmiféle jelentéssel nem bírnak, a hangsúly ugyanis esetükben a
dallam, a ritmus és a mozgás egységén van - ez az, ami végül is álomba ringatja
a kicsit. Ha mégiscsak ragaszkodsz az értelmes szöveghez, lefekvés előtt
az Icipici mesét énekelheted csemetédnek mintegy
levezetésképpen.
Forrás: www.femina.hu
Családi nap a Bátorka Családi Bölcsődében
Baba receptek 8 hónapos kortól: Gyümölcsleves
A babák hozzátáplálásakor nem mindegy, hogy melyik ételt mikor vezetjük be, mert akár árthatunk is vele gyermekünknek.
A 8 hónapos babának már adható alma, őszibarack és szilva -
egészséges, ízletes, és imádják a babák. Friss gyümölcsökkel és némi
ízesítéssel mennyei, vitamindús levest készíthetsz a picinek!
Hozzávalók:
- 3 szem szilva
- 1 db alma
- 1 db őszibarack
- pici citromlé
- nyírfacukor
Elkészítés:
A gyümölcsöket meghámozzuk, felaprítjuk és feltesszük főni. Néhány csepp kifacsart citrom levével és egy pici nyírfacukorral ízesítjük. 10 percig főzzük, majd botmixerrel pépesítjük a gyümölcsdarabokat.
A cikket lektorálta: Makay Zsuzsa-Védőnő, családterapeuta
Forrás: https://www.csaladinet.hu
Mikor kezd nevetni egy kisbaba?
Vajon mikor kezd nevetni egy kisbaba? Hisz… kevés nagyobb öröm van, mint hallani a baba első nevetését. Az, ahogy mosolyognak és kuncognak, szavak nélkül is imádnivaló.
Nemcsak a valaha hallott legédesebb hang hallatszik ilyenkor, de a baba első nevetése az egyik kedvenc mérföldkövünk. Végül is, amikor a baba nevetni kezd, ez az egyik első módja annak, hogy kommunikálni kezdjen veled.
Bár nem feltétlenül ez az első mérföldkő, ami az ember eszébe jut a baba fejlődésében, de ma erről a dédelgetett élményről fogunk beszélni. Például mikor hallhatjuk az első aranyos kuncogást? Ha nem tudsz betelni ezzel a kuncogással, hogyan ösztönözheted nevetésre a babádat?
Mikor kezdhet el a baba mosolyogni és nevetni?
Minden babának megvan a saját időszaka mindenben, egyedigel, így az a pillanat, amikor minden baba nevetni kezd, más és más lesz. De ha a szülő látja, hogy a baba rendszeresen mosolyogni kezd, az első nevetése sem marad el sokáig.
Életének korai szakaszában a baba arcán olykor már akkor is kis vigyor jelenik meg különféle okok miatt, ha például ha elszundít “kajakómásan”. Az is lehet, hogy még csak kísérleteznek a szájizmokkal.
Ha azonban rendszeresen mosolyognak, és elsajátítják az egyéb zajokat, például a búgást, nevetni fognak. “Általában három-öt hónap múlva hallani lehet az első kisebbet, majd hat hónap múlva általában egy nagy igazibb nevetést” osztotta meg Jennifer C. gyermekorvos a Today.com oldallal.
Hogyan nevettesd meg a babát?
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a baba nagyobb valószínűséggel nevet, mint más esetben, beleértve azt is, amikor szándékosan megpróbálsz nevetést előcsalni belőle. Szóval tudod, hogyan kell megnevettetni a babádat? Vedd rá őket, hogy nevessenek és kuncogjanak úgy, hogy különféle zajokat, érintéseket és játékokat próbálsz ki velük.
Érintések
Amikor azt próbálod kitalálni, hogyan
nevettesd meg babádat, első ösztönöd az lehet, hogy megcsiklandozod. Bár
ez megmosolyogtathatja és vihogtathatja őket, amikor egy kicsit
idősebbek, próbálj ki néhány másik szórakoztató fogást pl. egy gyengéd
orrcsókot.
Különféle hangok
A baba már sokszor hallotta az anyukája vagy apukája hangját, de a különböző hangmagasságok és hangok használata nevetést válthat ki belőlük. “Fürdés után buta hangokat hallattam, miközben felöltöztettem, és úgy nevet a picim, mintha én lennék a világ legviccesebb embere” – mondta Nakisha B. anyja a Mom.com-nak.
Ne feledd, hogy a csecsemők nem nagyon különböznek az idősebb gyerekektől és a felnőttektől, amikor nevetésre kell ösztönözni őket. Ha fáradtak vagy izgatottak, nem számít, mennyit próbálsz szórakozni velük, nem fognak nevetni.
Mikor derül ki, milyen színű lesz a szemünk?
A szülők szemszínéből
persze kalkulálhatunk, de azért mégis hatalmas izgalom övezi a végleges
szemszín kérdését. A legtöbb babánál egyéves korra kiderül, milyen színű
szemekkel éli majd az életét.
Felnőttkorunkban is
szeretünk elidőzni azon, hogy kinek, milyen színű a szeme, milyet szeretne,
kinek volt ilyen a családban, milyet szeretne a gyerekének, melyik a
leggyakoribb szemszín, és egyáltalán milyen színek vannak, mi okozza a
különbséget? Különösen élvezetes "sport" lesz ez akkor, amikor
gyerekünk lesz. A "kire hasonlít jobban"
kérdés mellett az egyik leggyakrabban elhangzó és az első hónapokban sokszor
előkerülő, szülőket, barátokat, rokonokat feszítő kérdés az, hogy "milyen
lesz a szeme színe" a gyereknek. Érdeklődve figyeljük a kicsiket, mikor
érkezik el az az időpont, hogy véglegesen kialakul a szemük színe.
A dolog azonban nem is
egyszerű: amikor valakinek kisbabája születik, pár hónapig még biztosan
türelemmel kell várnia, hogy megtudja, a kicsinek milyen színű lesz a szeme,
vagyis a születés után még néhány hónap izgalom vár ránk, míg egyértelműen kiderül,
kinek a szemszínét örökölte a baba.
Az újszülöttek általában kékesszürke
szemszínnel születnek, és a szem végleges színe csak 6 és 12 hónapos
kora között alakul ki, de az is előfordulhat, hogy ennél később, akár csak
három éves kor körül véglegesedik a szín. Vagyis türelmesnek kell lenni. Persze
biológiát a legtöbben tanultunk és ma már szemszín-kalkulátorokat is
találhatunk az interneten.
A szem szivárványhártyájában (vagy
más néven íriszében) lévő melanin névre keresztelt pigment mennyisége határozza
meg, hogy a szemek milyen színűek. "Eredetileg" barna a szem
színe (ennek az előfordulása a leggyakoribb), de a melanin mennyiség
változásával, a létrejövő mutációkkal ma már kék, zöld, szürke szeme is lehet
valakinek.
Azt is érdekes
megfigyelni, hogy vannak olyan esetek, amikor egy stresszes, fáradt vagy felfokozott lelki
állapot hatására más színűnek látjuk a szemünk színét, de a szakemberek szerint
ez csak optikai csalódás.
A megszokott forma (két
szem - egy szín) mellett ritkán ugyan, de előfordulhat az úgynevezett heterokrómia is,
ami tulajdonképpen egy szemmutáció: ilyenkor az egyik szem színe eltér a
másiktól.
Forrás: www.babaszoba.hu
Baba receptek 12 hónapos kortól: Vitamin-fasírt
A babák hozzátáplálásakor nem mindegy, hogy melyik ételt mikor vezetjük be, mert akár árthatunk is vele gyermekünknek.
Mindenki imádja a fasírtot; a hagyományos verzióba néhány plusz
összetevőt belecsempészve pedig sokat tehetsz a kicsi egészséges
fejlődéséért. Ha így készíted el - zöldségekkel megtömve -, akkor
nyugodtan dőlhetsz hátra: ma is igazán egészséges ebéddel töltötted meg
gyermeked pocakját.
Hozzávalók:
- fél kg darált csirkemell
- 20 dkg cukkini
- 1-1 szál sárga- és fehérrépa
- 1 tojás
- 2 ek zsemlemorzsa
- pici só
- 2 g. fokhagyma
- oregano
- petrezselyemzöld
Elkészítés:
A cukkinit ugyanúgy készítjük elő, mint a cukkini-fasírt esetében. Összekeverjük a hozzávalókat, gombócokat formálunk, majd egyesével megforgatjuk egy kis zsemlemorzsában. A golyókat ezután kissé kilapítjuk, hogy a sütés során teljesen át tudjon sülni a benne lévő hús. Végül bő, forró olajban vagy kókuszzsírban kisütjük a fasírtkorongokat.
Forrás: https://www.csaladinet.hu
Fotó: Meal Makeover Moms / flickr
MIRŐL ÁLMODNAK A BABÁK?
Már egy csecsemő is
grimaszol alvás közben: forgatja a szemeit, mosolyra húzza a száját,
rángatózik. Kívülről teljesen olyan, mintha álmodna. A tudomány jelenlegi
állása szerint azonban úgy tudjuk, hogy az általános értelemben vett álmok majd
csak iskoláskorra jelennek meg. A kérdés tehát: miért tűnik mégis úgy, mintha
álmodnának?
Egy alvó baba látványa
gyönyörködtető. Ámulatba ejt a baba illata, a szapora légzés hangja és az
álomszőtte fintorgások, rúgkapálások látványa. Forgatja a szemét, mosolyra
görbíti a száját, rángatja a kis kezét, vagy éppen összeráncolt homlokkal
felsír egy pillanatra, mintha rossz álom kerülgetné. Tekintetünk elidőzik
rajta, s talán arról is fantáziálni kezdünk, hogy mi járhat a fejében, miről is
álmodhat egy ilyen csöppség. Minden kis grimasz és megmozdulás azt az érzést
kelti bennünk, hogy már egy csecsemő is komoly életképekkel találkozik alvása
során, de vajon valóban álmodik-e? A kicsik korlátolt vizsgálhatósága miatt a
kutatók hosszú évek óta próbálnak választ találni erre a kérdésre. Ugyan a mai
napig nincs teljes körű egyetértés köztük, egyre több evidencia kerül
elő annak bizonyítására, hogy a csecsemők, és sokszor még a kisgyerekek is,
valójában „álmatlanul” alszanak. Miért tűnik mégis úgy, mintha álmodnának?
REM-fázis
Alvás közben alapvetően
két ciklus váltogatja egymást: a mély alvás (non-REM) és a gyors szemmozgás
(REM) fázisa, amelyben az álmok is zajlanak. Az emberi agynak nagy szüksége van
álmokra, hiszen azok segítségével tudja feldolgozni a megélt eseményeket,
elraktározni az újonnan tanultakat, valamint hozzájutni olyan
memóriatartalmakhoz, amelyekhez éber állapotban képtelen lenne. Legalábbis
felnőttkorban. A REM-alvásszakasz – vagy egy hozzá nagyon hasonló, ún.
aktív fázis – ugyan már az újszülötteknél is megjelenik, mégsem garantálja
az álmokat. Bizonyos feltevések szerint ennek oka lehet a csecsemők világról
szerzett tapasztalatainak hiánya, valamint az agyuk éretlensége, ami akadályozza
az álomfunkció működését.
Napi pár órás ébrenlétük
alatt nem tudnak annyi információt szerezni, és végképp nem képesek azokat
képzeletben felépíteni úgy, hogy az álomkép kellő ideig eltartson. Az
újszülöttek és a csecsemők ugyanis arányaiban alvásidejük 40-70 százalékát
(6-11 óra) ebben az aktív alvási fázisban töltik, ellentétben a felnőttekkel,
akik csupán 15-20 százalékát (1,5-2 órát). A tudomány jelenlegi állása szerint
tehát úgy tűnik, hogy a gyerekek első éveiben nem jelenik meg az általános
értelemben vett álom, de agyuk ettől még nagyon is aktív az alvások során.
Egyes kutatók szerint egyszerűen csak más funkciót tölt be és másképpen.
Az észlelt ingereket
alvás közben dolgozzák fel
A gyerekek az első
életéveik során rendkívül gyorsan fejlődnek. Ha belegondolunk, hogy
mindemellett mennyi időt töltenek alvással, logikusnak tűnik, hogy nem csupán
pihenésre használják ezt az időt. A csecsemők alvásidejüknek több mint a felét
töltik a REM-szakaszban, ami azt jelenti, hogy az agyuk ezalatt aktívan
dolgozik. Ezt az időt többek között arra használja fel, hogy az ébrenléti
állapotban szerzett ingereket feldolgozza, s általuk kiépítse a szükséges
idegpályákat, idegi kapcsolatokat. Összeköti az érzeteket (anya-apa hangját, a
párna puhaságát, a tej ízét, stb.) és a mozdulatokat (rúgkapálás, képeskönyvre
való fókuszálás, fejfordítás) az irányítóközpontokkal. Ellenőrzi, gyakorolja,
jegyzi, és igyekszik visszaidézhetővé tenni ezeket az információkat az
ébrenléti órákra. Egy baba „álmában” rángatózik, összehúzza a szemöldökét,
forgatja a félig nyitott szemét, esetleg elmosolyogja magát, mert az agya
ezeknek a mozdulatsoroknak a beillesztésén, berögzülésén, a hozzá tartozó idegi
folyamatok szabályozásán dolgozik. Sőt, a későbbiekben ezek a munkálatok
segítik majd elő a nyelvi fejlődést is.
Mikor kezdenek el
álmodni?
Bár két-három éves korban
már előfordul, hogy a gyerekek hirtelen összerándulva, hangos kiáltásokkal
ébrednek, mintha rémálmuk lett
volna, felidézni, mi generálta ijedtségüket, még nem képesek. David Foulkes
amerikai pszichológus, a gyermekkori álmok kutatója szerint még a 4-5 évesek is
statikusnak és egyhangúnak írják le az álmaikat, amelyek inkább érzelmeket
időző emlékeket hagynak. Strukturálttá és életszerűvé majd csak iskoláskorban
válnak az álmok, amikor a gyerekek saját identitása is kiforr. Szükség van egy
bizonyos fokú öntudatra ahhoz, hogy magukat be tudják illeszteni egy álomba.
Minél nagyobb és tisztább tudással rendelkeznek tehát önmagukról, az álmuk is
annál életszerűbb, összetettebb és izgalmasabb lehet.
A fejlődés összetett és
bonyolult folyamat, ahol minden terület valamiféle összefüggésben van
egymással. A csecsemőknek még komoly agyi érésre van szükségük ahhoz, hogy úgy
tudják alkalmazni az álmokat,
ahogy arra idősebb énjük igény tart majd, így a fejlődésük még ebbe fektet nagy
energiákat. Összekapcsolja, ellenőrzi és megerősíti azokat az idegpályákat,
amelyek segíteni fognak önmaga és környezete megismerésében. Így illeszkedik be
és nő fel a feladathoz, hogy idővel belőle is önálló és életrevaló személy
váljon.
Forrás: www.divany.hu
A játszótéri homokozóban lévő játékok elosztása
A jó idő beálltával egyre népesednek a játszóterek. Már most van olyan, ahol a szokásos játékidőben egy tenyérnyi hely nem marad gyerek nélkül. Minél több a gyerek, annál nagyobb a konfliktus kialakulásának veszélye. Összeveszni könnyű, a békülés hosszadalmas, és nem is feltétlenül sikerül kompromisszumokat kötni egy csöpp gyerekkel. Jobbnak gondolom tehát, ha néhány, alapvető játszótéri szabályt már indulás előtt a fejünkbe vésünk. Ezek segítenek majd jóban lenni babával, anyatárssal.
- A játszótéren, ha nincs közös játék kitéve, mindenki a saját játékaival, vagy a közös, de gazdátlan játékkal kezd el játszani. Ha nincs saját játék, az nem baj, egészen addig, amíg a gyermekünk ki nem szemel magának, egyet a színes, de nem közös lapáthalomból.
- Ha a kiszemelt játék közös, akkor nincs baj, nyugodtan lehet vele játszani, feltéve, hogy nem markolja lelkesen egy másik babához tartozó kéz. Ilyenkor illik elkérni a játékot, és nem kirángatni a másik kezéből. (Ha egyértelmű, hogy ki a játék tulajdonosa, akkor akkor is ildomos elkérni, ha éppen az aprógazda nem vele játszik)
- Persze az is simán előfordulhat, és elő is fordul gyakran, hogy a kiszemelt játékot a gazdája nem akarja odaadni, akármilyen szépen kérleli is a mi csemeténk. Ilyenkor tudomásul kell venni, hogy ezt a játékot most nem kapjuk meg! Nyugodtan meg lehet kérdezni, ez esetben, hogy később érdemes-e próbálkozni a kéréssel, vagy eleve esélytelen a dolog. Pl. a frissen kapott születésnapi ajándék-játékot tuti nem kaparintja meg senki más, és ezt tényleg illik tudomásul venni, hacsak nem akarunk gyereksírást provokálni. Javaslom ez esetben a másik – esetünkben saját - gyerek figyelmének elterelését.
- Ha olyan játékot kaparintasz meg, amelynek gazdája más játékkal nem rendelkezik, akkor illik cserejátékot adni, amíg kijátssza magát a mi csemeténk. Hacsak nem akarunk egy sóvárgó szempárral a hátunk mögött játszani.
- A kapott játékot a rendeltetésének megfelelően használjuk! Soha nem felejtem el, amikor a kicsi fiam kisautóját, amivel egyébként éppen elmélyülten játszott, két nagyobbacska fiúcska kölcsön kérte, és egy percen belül tömegkatasztrófát szimuláltak vele, majd betemették a sáros homokba!
- Ha összepiszkolódik, tisztítsuk meg. Ha szétesik, rakjuk össze. Ha eltörik, legalább kérjünk elnézést. Leginkább igyekezzünk a kölcsönkért játékokat eredeti állapotukban visszaszolgáltatni a tulajdonosának. Ha mégis eltörne, akkor illik helyette felajánlani valami más játékot, vigaszdíjként.
- Mikor illik visszaadni a játékot? Leginkább, amikor már nem játszunk vele, vagy amikor a tulajdonosa visszakéri.
- Kölcsönkért játékot kölcsönadni nem szerencsés. Persze nem kis közösségekről beszélek, ahol semmi nem vész el, hanem mondjuk egy forgalmas, nagy játszótérről, ahol senki nem ismeri a másikat, és iszonyú a tömeg.
Örök tanulság számomra, hogy a gyerek joghurtos poharakkal, és tápszeres mércekanállal legalább annyira nagy élvezettel képed eljátszadozni, mint a legdrágább vacakkal. Érdemes tehát a játszóra összegyűjteni egy pár olyan kütyüt, amiért nem kár, ha elvész, és megtanuljuk jó szívvel kölcsönadni.
Szerinted még milyen íratlan homokozójáték-szabályok léteznek?
Forrás:http://picibaba.hu
Mosipelus újratöltve
A rizsen és a krumplin túl: ötletek a házi bébiételek sűrítéséhez
Otthon is készíthetsz finom és tápláló ebédet a babádnak a bolti bébiétel árának töredékéért. Mutatjuk, mivel sűrítheted.
Sütőtök:
Édeskés ízét sok baba szereti. A legfinomabb íz elérése érdekében sütőben süsd elő egy kicsit, 9-10 hónapos kortól pedig egy szál rozmaringot is dobhatsz mellé. Amikor kész, főzd össze a zöldséggel, végül pürésítsd.
Mikortól adható: A hozzátáplálás kezdetétől, 5-6 hónapos kortól.
Édesburgonya:
A sütőtökhöz hasonló ízű és állagú zöldség. Az angolszász országokban nagyon régóta fogyasztják, nálunk mostanában kezd divatba jönni. Drágább, mint a sütőtök, de tökéletes választás lehet néha, ha változatosságot szeretnénk csempészni a baba étrendjébe.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Karfiol:
Kicsit idősebb babáknak való, akik már jól bírják a puffasztóbb hatású zöldségeket is. Hasonlóan krémes állagot varázsol, mint a sütőtök.
Mikortól adható: 8 hónapos kortól
Tejpép:
A dobozos tejpép a tápszerhez hasonló, de annál sűrűbb, leginkább a tejbegrízre emlékeztető állagú étel. Legtöbben önálló fogásként adják uzsonnára vagy vacsorára, de főzelékek sűrítésére is kiváló.
Mikortól adható: Típustól függően 4-12 hónapos kortól
Kép: Petr Kratochvil / Public Domain Pictures
Gabonapép:
A tejpéphez hasonló elven működik, a dobozban lévő port kell megadott mennyiségű forró vízzel elkeverni. Önmagában sok baba nem szereti az ízét, zöldséggel, gyümölccsel összeturmixolva azonban finom ebéd készülhet belőle.
Mikortól adható: Típustól függően 4-6 hónapos kortól
Kép: Maple Horizons / pixabay
Kukoricaliszt:
A megszokott finomliszt egészségesebb alternatívája. Ugyanúgy sűríthetjük vele a főzeléket, mintha liszttel tennénk: tegyünk egy kevés mennyiséget a zöldség mellé, keverjük csomómentesre, majd pürésítsük.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Kép: Karine Monteiro / pexels
Darált keksz:
Főleg gyümölcsökhöz szoktak adni pár kanál darált kekszet, hogy tartalmasabbá tegyék vele a tízórait. A legegyszerűbb háztartási keksz helyett próbáljunk valamilyen egészségesebb változatot használni.
Mikortól adható: Típustól függően 6-8 hónapos kortól
Kép: pixel 2013 / pixabay
Rizs, krumpli:
A jól megszokott rizs és krumpli sem feltétlenül rossz választás, de vegyük figyelembe, hogy a krumpli összeturmixolva nyálkás, ragacsos állagot vesz fel, ezért sok baba nem szereti.
Mikortól adható: 6 hónapos kortól
Kép: ImageParty / pixabay
Te mivel szoktad a baba főzelékét sűríteni? Van még ötleted ezeken kívül?
Borítókép: dimitrisvetsikas1969 / pixabay
Forrás: https://www.csaladinet.hu- Kercsó Dorottya