Nem választhatod meg a családodat, de a döntés a kezedben van.
Bár egyetlen család sem tökéletes, egyes családok mérgező dinamikájúak, ami kihívást jelent a gyerekek számára, hogy egészséges felnőtté váljanak. Ezek a családok tele vannak feszültséggel, konfliktusokkal, irreális elvárásokkal, káosszal, elhanyagolással és érzelmi bántalmazással.
A mérgező családi dinamikában a bántó magatartásformák némelyike vagy mindegyike állandóan jelen van: manipuláció, tiszteletlenség, hazugság, rossz kommunikáció, nem hatékony konfliktusmegoldó készség, állandó kontroll. Egyes családtagok nem tisztelik mások határait, nem vállalnak felelősséget döntéseikért vagy tetteikért.
A mérgező családi dinamikát nehéz felismerni, különösen, ha a családon belül élsz. Mindenki más, de van néhány gyakori jel, ilyen a szorongás , depresszió, kimerültség, érzelmi vagy fizikai biztonságérzet hiánya a családtagokkal való interakció során vagy után.
Minden család szembesül kihívásokkal és küzdelmekkel, de a család mérgező dinamikája magában foglalja azt is, hogy egy vagy több családtag káros, pusztító módon bánik másokkal. Ez a viselkedés magában foglalja a dühkitöréseket, a határok megsértését, a hazugságot, a hibáztatást, a manipulációt, az irányítást, valamint a verbális, érzelmi vagy fizikai bántalmazást.
Hogyan viselkednek és érzik magukat a gyerekek a mérgező családokban?
Azok a felnőttek, akik mérgező családi rendszerben nőttek fel, gyakran szenvednek társfüggőségtől. Az embereknek tetsző viselkedésmódok jellemzi őket, alárendelődnek inkább a szüleik bántalmazó viselkedésének, mivel úgy gondolják a szüleik iránt érzett tisztelet miatt el kell viselniük azt. Gyakori az alacsony önértékelés, az értéktelenség érzése, a szorongás és a bizalmi nehézségek a közeli kapcsolatokban.
A mérgező család ismertetőjegyei
Bántalmazás és irányítás
Ha gyakran érzed úgy, hogy tojáshéjon sétálsz, állandó kritikát vagy fenyegetést tapasztalsz, akkor bántalmazó és irányító családban vagy. Az ilyen családi rendszerben egy vagy több családtag a félelem, kontroll vagy bántalmazás révén gyakorol fizikai vagy érzelmi hatalmat.
A bántalmazó és irányító családi rendszerek jellemzően figyelmen kívül hagyják a gyermekek szükségleteit, gyakran őket hibáztatják és rájuk hárítják a felelősséget. Emellett szigorú szabályok, állandó megfigyelés és szigorú döntési kontroll jellemző a szülő részéről.
A bántalmazás azonosítása és a családi dinamika ellenőrzése során inkább mintázatok figyelhetők meg, mint elszigetelt eseményeket. Lekicsinylés, fizikai erőszak, elszigetelés, túlzó és bántó kritika, állandó irányítás, a határozottan abnormális viselkedések normalizálása ismétlődően fordul elő az ilyen családokban.
Versenyeztetés
A versenyeztető családi rendszerben a családtagokat gyakran szembe állítják egymással, vagy összehasonlítják egymással, miközben az egyik gyermek teljesítményét a család többi tagjának kárára ünneplik. Egy ilyen környezet, ahol a versengés áll a középpontban, arra készteti a gyerekeket, hogy mindenáron győzni akarjanak, illetve kudarcnak érezzék magukat, ha nem teljesítenek jól. Az ilyen családokban az egyén önértékelése gyakran a sikerhez kötődik.
Ha a családtagokat szembeállítják egymással, az féltékenységet, haragot és bizonytalanságot okoz. A szülők kiemelnek vagy dicsérnek egy gyermeket, és olyan forgatókönyveket alakítanak ki, amelyekben a testvérek versenyben érzik magukat egymással. Jellemző a gyakori összehasonlítás, a hangsúly a győzelemre, feltételekhez kötött jóváhagyás, versenyhelyzetek teremtése.
Összefonódás
Az összefonódott családi dinamikában a határok túl lazák, és a családtagok túlzottan részt vesznek egymás életében, nehezükre esik szétválasztani az egyéni identitást vagy elérni az egyén egészséges önállóságát.
Az ilyen családi rendszerek tolakodóak, és nélkülözik a magánéletet. A családtagok általában erős érzelmi függőséget mutatnak egymástól, és elkerülik a konfliktusokat.
Szülővé válás
A szülővé válás jellemzően akkor következik be, amikor a gyermek érzelmi vagy fizikai szükségleteit figyelmen kívül hagyják a szüleik, és elvárják tőlük, hogy az életkorukon és fejlődési képességükön túlmenően gondoskodjanak a családtagokról és ellássanak feladatokat a családon belül. Ilyen például, amikor az egyik gyermekre – gyakran a legidősebbre – úgy számítanak, mintha egy harmadik szülő lenne. A gyerekek ellátják a felnőttek feladatait, miközben feláldozzák teljesítményüket az iskolában vagy hobbijukban.
A családtagok szerepe gyakran nem világos, a gyerekektől elvárják, hogy felnőttként viselkedjenek. Az ilyen rendszerben felnövő gyerekeknek általában nincs sok kortárs kapcsolatuk vagy bármilyen életkoruknak megfelelő saját tevékenységük.
Szeretetmentesség
Szeretet nélküli családnak nevezik ezt a mérgező családi dinamikát, amely mentes az intimitástól, a szeretettől. A szülők érzelmileg elérhetetlenek a gyermekeik számára, és nem nyújtanak támogatást, nem lehet velük kapcsolatot teremteni. Ez a fajta dinamika szintén károsan befolyásolja a gyermek érzelmi és szociális fejlődését.
Ezekben a családokban a tagok nem vesznek részt egymás életében, és érzelmileg távolságtartóak. Ez azt eredményezi, hogy a gyerekek elszigeteltnek érzik magukat. Ilyen helyzetekben a családban lévő gyermek kórosan keresi mások figyelmét, az elhagyástól való félelem miatt szélsőséges módon cselekszik, túl gyorsan kötődik másokhoz, nehezen tud egészségesen kapcsolódni másokhoz.
Ezekben a családokban hiányoznak a szeretet és a melegség jelei. Az ölelés, a kézfogás és a szeretet egyéb fizikai jelei gyakran hiányoznak. Hasonlóképpen, ezekből a családokból hiányzik az empátia és a támogatás. Ehelyett a beszélgetések gyakorlatiasak és célorientáltak, A nehéz időkben sem támogatóak.
Perfekcionizmus
Ez a családi rendszer a családi imázst helyezi előtérbe a hitelességgel szemben. A hibákat nem tolerálják, és a családtagok folyamatosan igyekeznek megfelelni az irreális elvárásoknak.
A szülők arra tanítják a gyermekeiket, hogy a tökéletesnél kevesebb elfogadhatatlan. Ezekben a családokban a teljesítményre és a külsőségekre helyezik a hangsúlyt. A szülők ösztönözik a perfekcionizmust azáltal, hogy dicsérik a gyerekeket az elért eredményeikért és gyakran a szeretetet a magas teljesítmény feltételéül állítják, valamint folyamatosan olyan teljesítményt várnak el, ami a gyerekek számára lehetetlennek tűnik. Ez a család arra is ösztönözi a családtagokat, hogy elrejtsék a család tökéletlenségeit, vagy mindig a legjobb arcukat mutassák.
A perfekcionizmus szorongáshoz, depresszióhoz, sőt egyéb mentális zavarhoz is vezet.
Elhanyagolás
Az elhanyagoló családokban a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy érzelmileg vagy fizikailag gondoskodjanak önmagukról. Gyakran minimális figyelmet vagy útmutatást kapnak a szüleiktől. A szülők figyelmen kívül hagyják a gyermekeik érzelmi jólétét, nem fordítanak figyelmet alapvető szükségleteikre, beleértve a higiéniát, az étrendet és az általános egészségi állapotukat.
Hogyan lehet megküzdeni a mérgező családi dinamikával?
Nagyon mélyre ható érzés mérgező családi dinamika mellett felnőni. Felismerni, hogy valami nincs rendben, azaz a belátás a változás kulcsa.
Bármilyen fájdalmas, de bizonyos esetekben nincs más választás, korlátozni kell a mérgező családtagokkal való érintkezést, vagy meg kell szakítani a kapcsolatot.
Forrás: www.szaboaniko-pszichologus.hu
