A gyermekek fogváltásának időszaka nagyjából egybe esik az iskolaérettséggel. A fogváltás azt jelenti, hogy a tejfogak gyökerei lassanként felszívódnak a maradó fogak nyomásának hatására, meglazulva pedig egyre jobban billegnek egészen addig, míg egy harapás közben ki nem fordulnak. Mivel a gyerekeknek 20 tejfoga van, a felnőttnek pedig 32 maradó foga, így könnyen kiszámolható a különbség, ami azt is jelenti, hogy nem csupán fogváltásról van szó, hanem új fogak előbújásáról is.
Az első maradó fog előbújását sokszor észre sem veszi a szülő, hiszen nem előzi meg tejfog kiesése, így, ha nem fordítunk kellő figyelmet a gyerek szájápolására, akkor már az első maradó, új fog is veszélyben lehet.
Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen tünetei vannak a fogváltásnak, hogyan zajlik és mikor érdemes fogorvoshoz fordulni.
Mi a gyermekkori fogváltás menete?
Az alsó metszőfogak meglazulásával indul a tejfogak váltása, ami 6-7 évesen érkezik el a gyermekek életébe. Ekkorra azonban már az első nagyőrlő fogak, vagyis a hatos fogak vagy már kinőttek, vagy kinövő félben vannak. Ezek előbújását nem előzi meg tejfog kiesése, ezért sokszor a szülők azt hiszik, azok még csupán tejfogak, nem fordítanak rájuk kellő figyelmet, gondolván, úgyis lesz helyette másik.
Veszélyeztetett maradó fogak
Bár a tejfogak kevésbé ellenállók, mint a nagytestvéreik a maradó fogak, mégis az új és egészséges maradó rágófogak is gyorsan képesek elromlani. Elsődleges veszélyforrásaik azok a mély barázdák, amelyek segítik az étel aprítását, finom péppé őrlését. A fogak barázdái gondos tisztítást, odafigyelést, sőt megelőző beavatkozást is igényelnek, mivel rendkívül jó táptalajt biztosítanak a szuvasodást okozó baktériumoknak. Ezért mondják a fogorvosok, hogy a leginkább veszélyeztetett maradó fogak az első nagyőrlők, hiszen hónapok is eltelhetnek, mire felfedezi a szülő a létezését.
A valóban cserélődő első tejfogak az alsó és felső nagymetszők, azaz középvonaltól számítva az első fogak. Őket sorrendben követik a kismetszők, a szemfogak, majd az első és második kisőrlők. Ezek általában néhány hónap vagy egy év eltolással cserélődnek, nagyjából ebben a sorrendben, de itt is lehetnek egyéni eltérések. Összességében a fogváltás 12 éves korra zárul le, a második nagyőrlők vagyis a sorban hetedik fogak előbújásával. Ha a gyermek rendelkezik bölcsességfog csírákkal, akkor azok csak 17 éves kora után bújnak elő, ám, hogy valóban számíthatunk e rájuk, az sok mindentől függ, érdemes efelől a fogorvosunktól érdeklődni.
A barázdált fogak már említett megelőző beavatkozása nem más, mint a rendszeres fogászati kontroll, a fogkő eltávolítás, a helyes fogmosás elsajátítása, valamint a rágófogak barázdazárása. Az orvos a mély barázdákba speciális záróanyagot juttat, mely így megakadályozza, hogy ott szuvasodás induljon be. Az időben elvégzett barázdazárással, a fogápolás rendszerességével több évtizedet nyerhetünk a fogaknak, mielőtt egy szuvasodás felütné a fejét és tömésre lenne szükség.
Ezek a leggyakoribb tünetek fogváltáskor
A fogak kiesése mindig jelentős esemény az ember életében, akkor is, ha gyerekként veszítjük el a tejfogunkat és akkor is, ha felnőttként vagyunk kénytelenek megválni egy már maradó fogtól. A különbség jellemzően az, hogy egy normál folyamat részeként a tejfog kiesése nem jár fájdalommal, hiszen mire elérkezik az ideje, addigra az alatta előtörni készüli maradó fog olyan nyomást gyakorol a tejfog gyökerére, hogy az jórészt felszívódik, így már kevés tartja helyben és sok esetben egy jóleső harapással ki is fordul az ínyből.
Tehát jelentős fájdalommal nem kell számolni, de némi tünettel azért járhat a fogváltás. Általában a következők a leggyakoribbak, melyekről a gyermekfogászat rendelésen is informálódhatunk:
A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny lehet. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. Ha sem a gyerkőc, sem pedig mi nem tudjuk vagy akarjuk kibillenteni a helyéről, akkor érdemes a fogorvost megkérni, mert a fog eltávolításával szinte azonnal enyhülni kezd az irritáció is.
A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, akár a babák esetében a tejfogak előbújását. Ez a tünet a szájzug fertőzését, gyulladását idézheti elő, amire szintén a fogorvos nyújthat segítséget.
Az előtört fogak egy részét hosszabb ideig még íny fedheti, ami kisebb tasakként képes fenntartani a fog körüli lepedéket. Erőteljes rágással felgyorsíthatjuk az íny visszahúzódását. Otthoni praktikaként cukormentes rágógumit, vagy nyers zöldséget (répát, uborkát) adhatunk rágcsálni valónak.
Ha a tejfog kiesett és hosszú idő után sem bújik elő a maradandó fog a helyén, akkor megint csak érdemes fogorvoshoz fordulni, aki egy vizsgálattal megállapítja, hogy van-e egyáltalán leendő fog. Csírahiány esetén konzultáljunk fogszabályzó szakorvossal, hogy a meglévő fogak helyes növekedését, mikortól és hogyan támogassuk fogszabályozással.
Milyen problémák léphetnek fel fogváltás során?
1. Csírahiány vagy szám feletti fog:
Csírahiány esetén hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik a gyermekünk. Ha viszont nincs maradófog, akkor nem is esik ki a tejfog, hiszen nincs, ami kilökje a helyéről. Szám feletti fog esetén fogtorlódásra és a fogváltás csúszására számíthatunk, a számfeletti maradó fog a tejfog mögött bújik elő, érdemes tehát gyermekfogorvossal konzultálni.
2. Maradó fogcsíra sérülése:
A maradó fog csírája sérülhet egy fogat ért baleset kapcsán, vagy akkor, ha a beteg tejfogat eltávolítják. Kisgyerek korban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amikor a tejfogakat is ütés éri. Nem ritkán vérzés is kíséri az ütést, a fog pedig elszíneződik. Az első és legfontosabb, ha a fog nem esett ki, nyugtassuk meg a kicsit. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ütés hatására sérül a maradó fog csírája, ezért konzultáljunk a Clinident gyerekfogorvosával, aki alaposan megvizsgálja a balesetes fogat, és vázolja a teendőket. Addig is, hogy kíméljük a fogat, könnyen rágható, puha ételeket adjunk a gyereknek, megelőzésképp sportoláshoz pedig mindig viseljen speciális fogvédőt.
3. Szűk fogív:
Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, egymás elé vagy mögé csúsznak. Az így összecsúszott fogak nehezen tisztíthatók, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbult. A megoldást a gyermek fogszabályozás jelenti, tehát mindenképpen konzultáljunk fogszabályozó orvossal, aki előre vázolni tudja a lehetőségeinket.
4. Maradó fog előtörés előtti fertőződése:
A maradó fog sérül akkor is, ha a még állcsontban lévő tejfog elromlik, begyullad, kezeletlenül marad. Ebben az esetben, a tejfog gyökerén át a fertőzés elérheti és károsíthatja a maradó fog csíráját. Amit szülőként ennek megelőzéséért tehetünk az egyrészt, ha mindig leellenőrizzük a gyerek fogmosását, segítjük a fogmosási technikáját azzal, hogy újra és újra megmutatjuk a helyes mozdulatot. Másrészt pedig rendszeresen járunk vele gyermekfogászati szűrővizsgálatokra.
5. Ínygyulladás:
Az ínygyulladásnak három fajtáját különböztetjük meg. Az eruptiós ínygyulladás a fogak előtörését kísérő jelenség, a pubertáskori ínygyulladás a megváltozott hormontermelés miatt fellépő tünet, míg a hagyományos fajtáját a nem megfelelő fogmosás miatt a fogakon megtelepedő lepedék váltja ki. Tünetei: érzékenység, vörös, duzzadt íny, vérzés.
Fontos, hogy az érzékenység ellenére se hanyagoljuk a fogmosást, minél alaposabban mossuk, annál hamarabb múlik a kellemetlenség.
6. Szájszag:
A kellemetlen leheletet kiváltó tünetekre érdemes és fontos odafigyelni, mert ezek mindig valamilyen kezelendő problémát jeleznek:
- a mandulák tüszőiben képződő mandulakő rossz lehelet okoz
- emésztőrendszeri probléma kísérője lehet
- cukorbetegség sok esetben ínygyulladással jár
- felhalmozódott lepedék és fogkő
- áttört fog körüli tasak
- szuvas fog
- lepedékes nyelv
Mire figyeljünk oda szülőként?
A maradó fogak egészsége a tejfogak ápolásánál kezdődik, és javarészt azon múlik, hogy szülőként mennyire vagyunk agilisak a helyes és rendszeres fogmosás betartatásában. A tejfogak előbújásával el kell kezdenünk a kicsi ismerkedését a fogkefével. A helyes szájápolás elsajátítása nem megy egyik napról a másikra, tehát a fogak egészsége leginkább a szülői beavatkozástól függnek.
A helyes fogápolási technikát bárki elsajátítja, sőt a gyermekfogászaton segítséget is kérhetünk. A fogorvos nem csupán a kicsiknek mutatja meg a jó technikát, de a szülőknek is ugyanúgy megtanítja, hiszen ők azok, akik otthon segíteni tudnak, ki tudják javítani a hibát, ellenőrizni tudják a végeredményt. Már a tejfogak ápolásához is érdemes fogselymet használni, hiszen az érintkező fogfelszínek ugyanúgy szuvasodhatnak, ráadásul a tejfog kevésbé ellenálló.
A fogváltás elérkezésével érdemes a tejfogakra specializálódott baba vagy kisgyermek fogkefét lecserélni a vegyes fogazathoz valóra. A maradó fogak az előbújásukkor már az eredeti mérettel rendelkeznek, azokhoz pedig szélesebb fejre van szükség, ugyanakkor fontos szempont, hogy puha (soft) és lekerekített sörtéjű legyen a kefe sörtéje, ami kíméletes az ínnyel és a fogakkal is.
A régi hiedelem szerint a rossz fogakat örökölni tudjuk a szüleinktől, amiből annyi igaz, hogy a hajlamot örökölhetjük, vagy a gyengébb kevésbé ellenálló fogszerkezetet, de a rossz fogakat nem.
Szorgalmas fogápolással és rendszeres szűrővizsgálattal megelőzhetjük a rossz fogak kialakulását. A gyerek fogápolás tehát nem ördöngösség. Ha lelkiismeretesen állunk a kérdéshez, egy sor kellemetlenségtől kímélhetjük meg a gyermekeinket, sőt azt is megelőzhetjük, hogy olyan betegségek -amire a hajlamot örökölhették-, mint például a fogágybetegség, vagy a könnyen gyorsan mélyre terjedő szuvasodás, felüssék a fejüket.
Ezekben az esetekben érdemes fogorvoshoz fordulni
A fogorvosok mind egyetértenek abban, hogy a gyermek első látogatása a fogorvosnál ne akkor történjen, amikor valami probléma vagy fájdalom kínozza a kicsit. Legyen az egy előre megtervezett alkalom, amire akár együtt fel is készülhetünk. Mesélhetünk a fogászatról, de törekedjünk arra, hogy a pozitív oldalát emeljük ki. Ne beszéljünk fájdalomról, hegyes vagy éles eszközökről, vagy a saját, gyermekkori rossz tapasztalatokról. Szintén szakemberek véleménye, hogy ne fizessük le a gyereket ajándékokkal cserébe azért, hogy beüljön a fogászati székbe. Legyen ez normális, természetes és rendszeres velejárója az életüknek.
Az első alkalom az első fogak előbújása után történjen, ilyenkor is inkább a szülők kapnak hasznos tanácsokat a fogápolásra, cumi elhagyására vonatkozóan. Ha nagyobb, 2-3 éves kor körül kerülnek először a fogorvos székébe, akkor is az első látogatás zömmel az ismerkedésről szól, a gyermek tempójához mérten. Ha valaki bizalmatlanabb, zárkózottabb, akkor az sem fontos, hogy valóban bepillantson az orvos a kis páciens szájába, ráér az egy újabb alkalommal, aminek nem sokkal ezután kell következnie.
A rendszeres fogászati szűrés segít:
Idejében kiszűrni a kezdődő szuvasodást, megelőzni a fájdalmat.
Barázdazárással megelőzni a fogszuvasodást.
Elsajátítani a helyes fogmosást.
Fogkő eltávolítással megelőzni az ínygyulladást és fogágybetegséget.
Megelőzni, elkerülni a szorongást és kellemetlen fogászati élményeket.
Panaszok, amelyek esetén mindenképp keressünk fel a szakembert:
- Fogfájdalom, vagy tartós érzékenység
- Duzzadt, vérző íny
- Elsajátítani a helyes fogmosást.
- Baleset következtében elszíneződött fog
- Letört fog
Bár sok felnőtt kellemetlen emlékeket őriz az egykori gyerekfogászati kezelésekről, ma már elmondható, hogy a stresszmentes vizsgálatok állnak a fókuszban és nagyon is szükségszerűek ezek a rendszeres látogatások. Ahhoz, hogy harapási és fogfejlődési problémát előzhessünk meg és a gyermeket megkíméljük a fájdalmas tapasztalatoktól érdemes időben olyan fogászatot választani, ahol speciálisan gyermekfogászati szakrendelés is működik. Ilyen ellenőrzések alkalmával nem csak a fogszuvasodás szűrhető ki, de további problémákra is fény derülhet, melyeket időben felismerve és kezelve megkímélhetjük gyermekünket a problémás fogsor okozta bosszúságoktól.
A szülői odafigyelés és ráhatás azért is nagyon fontos, mert olyan tüneteket figyelhetünk meg, melyre egyébként nem lenne lehetőségünk. Ilyenkor derülhet ki, hogy nem jó technikával mossa a fogát, hogy fogmosás közben vérzik az ínye, -ami gyulladás jele is lehet-, vagy fájdalmas seb van a szájában, ami miatt inkább hanyagolná a fogmosást. Az ő felnőtt életükben az a szülői minta lesz az irányadó, amit mi adtunk át nekik, így tehát akár az unokáink fogainak egészsége is múlhat a mi odafigyelésünkön. Ha együtt alakítjuk a szájápolási szokásokat, olyan útravalót kapnak az élethez, mellyel egy sor kellemetlenséget kerülhetnek el.
Forrás: www.clinident.hu
