Időskorunkra is kihat, mennyi cukrot ettünk gyerekként – Meglepő felfedezés a II. világháborúból

Egy új kutatás szerint évtizedekkel később is meghatározhatja egészségünket, hogy mennyi cukrot fogyasztottunk életünk első éveiben.

„Azoknál, akik életük első éveiben kevesebb cukrot fogyasztottak, kisebb valószínűséggel alakultak ki életük későbbi szakaszában egyes daganatos betegségek, illetve biológiai öregedésük is lassabbnak bizonyult” – írja a The Conversation oldalán Weilong Zhang, a Cambridge-i Egyetem közgazdász kutatója. Röviden ez a summája annak a tanulmánynak, amelyet Zhang és munkatársai a közelmúltban publikáltak az Economic Sciences című folyóiratban. A kutatócsoport több mint 64 ezer olyan személy egészségügyi adatait elemezte, akik 1951 és 1956 között születtek az Egyesült Királyságban. Ez a korszak a második világháború nyomán bevezetett korlátozó intézkedések miatt számít igazán különlegesnek tudományos szempontból.

A gyerekkori cukorfogyasztás hatásai

Nem könnyű feladat ugyanis a kisgyermekkori cukorfogyasztás hatásait vizsgálni valós körülmények között. Elvégre a kutatók mégsem kísérletezhetnek csak úgy valódi babákkal, hogy véletlenszerűen csoportokba osszák és különböző cukortartalmú diétán tartsák őket, majd várjanak 70 évet, hogy kiderüljön, hogyan hat az egészségükre az eltérő összetételű korai étrend. Ugyanakkor a történelemben volt arra példa, hogy kényszerűségből hasonló körülmények álljanak elő.

Az 1940-es évekre a német támadás alatt álló Egyesült Királyság élelmiszer-ellátása meglehetősen bizonytalanná vált. Az akkori kormányzat a nehéz helyzetre erős korlátozásokkal reagált, fejadagokat bevezetve egyes élelmiszercsoportok esetében. E körbe tartozott a cukor is, amelyet a britek csak a feltétlenül szükséges mennyiségben vásárolhattak meg ebben az időszakban. Az intézkedés még a háború lezárulta után is évekig érvényben maradt, mígnem 1953 szeptemberében hatályon kívül helyezték. A lakosság cukorfogyasztása ezek után hamar megugrott, közel megduplázódott. Így aztán még azok a gyerekek is egészen más és más mennyiségű cukorral érintkeztek az anyaméhben, majd életük korai szakaszában, akik csupán néhány hónap különbséggel jöttek a világra egymáshoz képest.

Azóta eltelt több mint hét évtized, és Zhang kutatócsoportja a lehetőséget kihasználva arra kereste a választ, hogy vajon miként hatnak az ember egészségének alakulására az élete első 1000 napját jellemző cukorfogyasztási szokások. Egészen pontosan a fogantatástól a második születésnapig terjedő időszak állt a vizsgálat fókuszában. Ez egy kritikus fontosságú időszak az ember életében, amikor a szervezet rendkívül gyors ütemben fejlődik, beleértve nemcsak a szerveket, de például az anyagcserét és az immunrendszert is. Nem mellesleg ebben a korban kezdenek formálódni az étel- és ízpreferenciák, azaz mindennapi étkezésünk alapjai. Így aztán igen meghatározó, hogy milyen élelmiszerekkel találkozunk kisgyermekként.

A kutatók a világháború utáni években született gyerekek vizsgálatával felfedezték, hogy a cukormegszorítás öt különböző rákbetegség csökkent előfordulási arányával is összefüggésbe hozható: a mell-, a prosztata-, a máj-, a végbél- és a tüdőrákéval. A májrák esetében különösen látványos az eltérés: 69 százalékkal kevesebben betegedtek meg az 1953 szeptembere előtti világra jött gyermekek közül életük későbbi szakaszában, mint a korlátozás eltörlését követően születettek körében. A legkisebb differencia a mellrák kapcsán mutatkozott meg, de még itt is 36 százalékos kockázatcsökkenésről lehet beszélni.

Arra is fény derült továbbá, hogy a cukorfejadagok alkalmazása a lassabb biológiai öregedéssel is kapcsolatot mutat. Fontos leszögezni, hogy a biológiai életkor nem azonos a naptár szerinti korral. Még ha két ember egyaránt 70 éves is, a sejtjeik és az immunrendszerünk eltérő mértékű öregedést mutathat. A biológiai életkor mérésének egyik eszköze a telomerhossz-meghatározás. A telomerek egyfajta védelmező struktúrák a kromoszómák végén. Ahogy a sejtek öregszenek, a telomerek hossza jellemzően rövidül. Itt jön képbe a cukormegvonás: a korlátozás idején születettek telomerhossza ugyanis hosszabbnak bizonyult a vizsgálatok során. A kutatók becslései szerint az érintett résztvevők biológiai életkora átlagosan 2,2 évvel alacsonyabbra tehető, mint azoké, akik több cukorhoz jutottak életük első 1000 napjában.

Végezetül említést érdemel, hogy az 1953 ősze előtt születettek esetében egy fehérje, a gránzim B szintje is alacsonyabb volt. Ez az enzim annak a jele, hogy az immunrendszer hosszú éveken keresztül túlműködik. Ilyen módon tehát ez a paraméter is arról árulkodik, hogy a mérsékeltebb korai cukorfogyasztás lassabb sejtszintű öregedéssel hozható kapcsolatba.

Évtizedeken átívelő következmények

„Ezzel együtt nem is a rák vagy az öregedés biológiai jelei kapcsán született eredmények voltak igazán meglepőek. Sokkal inkább az, hogy a korai cukorkitettség még 50 évvel később is hatással volt az emberek étrendjére” – hangsúlyozza Zhang. „Azok, akik életük első éveit a cukorbevitel korlátozása mellett élték le, még felnőttként, 50 éves koruk körül is kevesebb cukrot fogyasztottak. Sőt, összességében is kevesebbet ettek, étrendjük pedig egészségesebb és változatosabb volt. Mindez arra utal, hogy az édes íz korai életszakaszban megszokott mértéke hosszú távon is befolyásolhatja, milyen ízeket kedvelünk” – tette hozzá. Zhang szerint mindebben biológiai és megszokáshoz kötődő tényezők egyaránt közrejátszhatnak.

Nem a mostani az egyetlen tanulmány, amely a britek cukorfogyasztást korlátozó intézkedésének hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálta. Egy 2024-ben megjelent kutatás például a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatának csökkenésével hozta összefüggésbe a kényszerűségből bevezetett fejadagokat. Mi több, a demencia, valamint a szívbetegségek és a stroke rizikója kapcsán is születtek hasonló megfigyelések. „Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerekeknek ne lenne szabad egyáltalán cukrot fogyasztaniuk, és legfőképpen nem azt, hogy a világháború utáni cukorkorlátozás egy kívánatos irányelv lenne. E történelmi bizonyíték csupán azt mutatja meg számunkra, hogy a fejlődés egy kritikus periódusában a cukorfogyasztás viszonylag apró eltérései is olyan nyomot hagyhatnak, amelyet még fél évszázaddal később is ki lehet mutatni. A gyerekek talán nem emlékeznek arra, mit ettek kétéves koruk előtt. Egészségük, testük és akár ízpreferenciáik későbbi alakulása viszont magán hordozhatja a korai tapasztalatok lenyomatát” – fogalmaz Zhang.

Forrás: www.hazipatika.com

Iskolakezdés, iskolaérettség

Magyarországon az iskolakezdés két feltételhez kötött: a gyermeknek el kell érnie a tanköteles kort (hazánkban ez a betöltött 6 év) és az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ha a kettő egyidejűleg teljesül, megkezdheti iskolai tanulmányait az óvoda javaslata alapján.

Mit jelent az iskolaérettség?

Röviden összefoglalva, az iskolaérettség azt jelenti, hogy a gyermek kognitív (értelmi), szociális (társas), testi és pszichológiai fejlettsége megfelel az iskolában elvárt szintnek. Az adott iskolarendszer követelményeinek kell megfelelni.

Az iskolaérettséghez megfelelő fizikai fejlettségre van szükség, ezt a gyermek háziorvosa állapítja meg. Fontos az érzékszervek megfelelő működése (szükség esetén a hallás-, látáskorrekció), mert az írás-olvasás készségeinek elsajátításához alapvetően fontos a hangok biztos megkülönböztetésének képessége és a megfelelő látási funkció. Szükséges továbbá, hogy megfelelő szinten legyen a gyermek térbeli tájékozódása, a jobb-bal megkülönböztetésének képessége (lateralizáció), mozgása (a nagy- és finommozgások egyaránt), figyelme, emlékezeti funkciói, beszéde, beszédészlelése, gondolkodása, számfogalma, továbbá szociális készségei (utasítások megértése, követése, társas helyzetek megértése, kezelése).

Szülőként hogyan segíthetek?

A gyermekek fejlődése igen egyedi ütemű lehet, a hagyományos otthoni játékok alapvetően remek fejlesztési lehetőségeket biztosítanak. Ezekből a teljesség igénye nélkül említünk meg itt néhányat. A gyurmázás, gyöngyfűzés, kisebb tárgyak rakosgatása jól fejleszti a finommotorikát, a kis kézizmokat; a szabályjátékok, vagy társasjátékok a szabálytudatot, az önszabályozást; a libikóka, hinta, pörgések, forgások az egyensúlyrendszert és a mozgáskoordinációt; a mesélés, mondókázás a figyelmet, beszédértést, emlékezetet. Hatéves korban elég, ha a gyermek 6-os számkörben biztosan tájékozódik (a tízest szokták nézni, de a hatos is elfogadható). Tehát ebben a körben biztosan ismeri a több-kevesebb fogalmát és az alapvető műveleteket (elveszek, hozzáadok). Fontos sokat beszéltetni a gyermekeket. Konkrét, rövid kérdésekkel segítsük őket, hogy megtanulják, mit jelent elmesélni valamit, például hogy mi történt tegnap.

Mikor forduljak segítségért? Ki segíthet?

Amennyiben a gyermek még nem töltötte be a tanköteles kort (tehát 6 évesnél fiatalabb), de Önök szerint eléri a szükséges fejlettségi szintet, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtaniuk egy kérelmet arra vonatkozóan, hogy a gyermek már hatéves kora előtt megkezdhesse iskolai tanulmányait. Ha az Önök által benyújtott kérelemben és a csatolt dokumentumokban minden szükséges információ rendelkezésre áll a szakszerű döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt az ügyben. Előfordulhat, hogy a hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól, amelynek munkatársai egy átfogó vizsgálatot (pedagógiai, pszichológiai, orvosi) követően véleményezik a gyermek fejlettségét. Ebben az esetben az Oktatási Hivatal hatvan napon belül dönt a kérelemről.

Amennyiben azt szeretnék, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson, akkor szintén az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtaniuk az iskolakészültség eldöntésének céljából végzett szakértői vizsgálathoz, mert 2020 januárjától csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben. A kérelemben meg kell fogalmazni, hogy milyen okok miatt szeretnék, hogy gyermekük további egy évig az óvodai nevelésben maradjon és az iskolai életre való felkészülése szempontjából ez miért lenne előnyös. A kérelemhez bármilyen Önök által fontosnak tartott dokumentum másolatát csatolhatják (pl.: szakorvosi vélemény; kikérhetik az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt). Ebben az esetben is előfordulhat, hogy az Oktatási Hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól. Ha az Oktatási Hivatal a gyermeket iskolaérettnek nyilvánítja, de a szülő nem ért egyet a döntéssel, akkor bírósághoz fordulhat.

Hogyan történik a vizsgálat?

Az iskolakészültséget felmérő szakértői vizsgálat során csoportos és egyéni helyzetben is megtörténik az iskolakezdéshez szükséges területek feltérképezése:

- feladattudat,

- emlékezeti funkciók,

- számfogalom,

- figyelem, gondolkodási funkciók,

- lateralizáció,

- nagy- és finommozgások,

- csoportos és kétszemélyes helyzetben való viselkedés,

- munkaérettség.

Az ennek alapján elkészített szakértői vélemény nem pusztán egy javaslat arra, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy maradjon-e óvodában. Ennél sokkal fontosabb elemei a részterületi erősségek-gyengeségek, továbbá a javasolt pluszfoglalkozásoknak és fejlesztéseknek a meghatározása, esetleges biztosítása.

Ha szükséges, pszichológiai ellátásba is kerülhet a gyermek a pedagógiai szakszolgálatnál, a szülő pedig gyermekének fejlődésével, nevelésével kapcsolatos konzultációkon vehet részt.

Forrás: www.gyermekut.hu

Hallgatózó gyerekek

A hallgatózó gyerekek mögött leggyakrabban a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya és a szülők feletti kontroll vagy biztonságkeresés áll.

Miért hallgatóznak a gyerekek?

Kíváncsiság és információéhség: Mindent tudni akarnak a felnőttek dolgairól, a családi titkokról vagy arról, hogy mi készül a hátuk mögött.

Biztonságérzet: Ha azt hallják, hogy a szülők suttognak vagy komoly témáról beszélnek, ellenőrizni akarják, hogy nincsen-e baj vagy fenyegető helyzet.

Függetlenség és határok tesztelése: Szeretnék megtudni, mik azok az információk, amelyeket a felnőttek nem nekik szánnak, ezzel is növelve a „hatalmi” tudatukat.

Mit tehetsz szülőként?

Nyílt kommunikáció: Beszéljünk tisztán a dolgokról a megfelelő szinten, hogy ne érezzék szükségét a titkolózásnak.

Határok tiszteletben tartása: Építsünk ki olyan privát tereket és időket a felnőtt beszélgetésekre, amikor a gyerekek biztosan elfoglaltak.

Ne büntessük, inkább értsük meg: A tiltás helyett érdemes rákérdezni, mit hallott vagy mi érdekli a témában.

Forrás: www.csaladinet.hu

Beszoktatás – avagy szoktassuk magunkat az elválás gondolatához!

A bölcsőde vagy óvoda első időszaka, a beszoktatás minden kicsi számára nagy lépés – és nem mindig könnyű vagy zökkenőmentes. Ám a kicsik mellett bizony a szülőnek sem könnyű! Hogyan lehet mindkét félnek gördülékenyebbé tenni ezt a nagy váltást? Fülöp Kata írásából kiderül.

Janikovszky Éva felnőtteknek írt könyveinek egyikében ír a „Lemez egyik oldala” és a „Lemez másik oldaláról”. Írom ezt azt remélve, hogy vannak közöttünk olyanok, akiknek a bakelit lemez oldalai még élményszinten is jelentenek valamit. Mennyi minden van a kisgyermekes időszakban, amit nézhetek erről vagy arról az oldalról is! A beszoktatás és az óvoda,vagy a bölcsőde elkezdése is pontosan ilyen.

Nézzük csak meg a lemez egyik oldalát a beszoktatás és az intézményesítés szempontjából!

„Lassan vissza kell mennem dolgozni, lejár a GYED is és mennék is.”

„Muszáj mennem, fenn kell tartani a családot, szükség van a pénzre!”

„Bárcsak lehetnék még több évet a gyermekemmel”

„Már nagyon várom, hogy felnőttekkel beszélgessek!”

„Végre dolgozhatok és nem kell elviselni a gyerekem hisztijeit!”

„Mi lesz velem, ha már Ő nem lesz itt velem?”

És mi minden lehet annak a bizonyos lemeznek a másik oldalán?

„Milyen anya az, aki 9 hónaposan beadja bölcsődébe a gyerekét.”

„ Na, nézd már, otthon van a kisebbikkel, mégis hozza a bölcsődébe a nagyobbat!”

„Nem is dolgozik, otthon van és láttam egy kávézóban napközben!”

„Komolyan, hogy lehet beadni egyáltalán bölcsődébe egy 3 év alatti gyermeket?”

„Na, látod, neki nem lett volna szabad gyereket szülni!”

„Gyere, kicsi gyermek, már vártunk, örülünk, hogy jössz hozzánk a bölcsődébe!”

Szóval van itt vélemény, gondolat és nagy kavarodás épp elég.

De mégis, hogyan lehet a beszoktatás időszakát, a bölcsőde- vagy óvodakezdést jól csinálni?

Az első lépés, hogy szülessen meg egy döntés. Az a döntés, ami a család egészének „elég jó”!

Persze ezt sem könnyű megtenni ma, amikor az intézményben töltött évek esetében – a beszoktatás napjától a ballagásig -, az erősen involválódott szülői jelenlét a minimum elvárás, és az a szülő, aki nem a gyermeket helyezi az élete középpontjába, már nem is számíthat elég jó a szülőnek.

“Pedig a bölcsődekezdést a munka világába való visszatérésen túl sok minden indokolhatja! Akár az is, hogy az érzelmileg fáradt, a kimerülés szélén táncoló szülő visszanyerje belső egyensúlyát és így elérhető maradjon a gyermeke számára.”

Mi történik valójában a bölcsődébe, óvodába érkezéskor?

Mindegy, hogy bölcsődébe vagy óvodába kerül először a gyermek, az adott intézmény lesz az első elválás és a beszoktatás színtere. Az első hely, ahol az eddig zártabb családi burokból a gyermeke kikerül. Közösségbe kerül és megmérettetik. De ki is? A gyermek vagy a szülő?

Eddig a fa sűrűje takarta a fészket, oda csak a szülőnek volt ki- és bejárása a fiókákhoz. Most azonban eljött az ideje az első szárnypróbálgatásoknak, amikor a fióka a fészek szélére lépve, ott ágaskodva gyakorolja azt, ami a repüléshez szükséges. Ettől persze láthatóvá válik. Kritikus pillanat ez. Akárcsak az, ahogy az első közösségbe lépő gyerekünk megmérettetik. Hiszen így kicsit mi magunk, az addigi erőfeszítéseink, nevelésünk is láthatóvá válik.

Érzelmekkel teli is ez a pillanat, aminek elválaszthatatlan része az elszakadás élménye. Nézzük csak a gyakorlati oldaláról nézve.

Mit tehet a szülő, hogy az elválás a gyermekének is megfelelő legyen?

Első lépésben talán emlékezzen vissza a saját első napjára az óvodában. Hogyan indult el, mik voltak az elvárásai, félelmei? Ezek honnan eredtek? Saját gyermekének azzal tudja könnyebbé tenni az elválást és a beszoktatást, ha felidézi, hogyan birkózott meg ezzel a feladattal. Az elengedéshez kell az az érzés, hogy bízhatok abban a másik felnőttben – kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, dajka -, aki reggel átveszi tőlem a gyereket. Ha ezt érzem, ez a biztonságérzet sugárzik belőlem a gyerek felé is, aki így maga is nyugodtan és bizakodva lépi át a küszöböt.

Ez persze közel sem jelenti azt, hogy a gyerek csak úgy belibben az ajtón. Van ilyen is, de ez azért a gyerek karakterén is múlik. A legtöbb gyerek igenis igényel egy kis összebújást, töltekezést a küszöb átlépése előtt, és lehet, hogy jól esik neki picit sírdogálni a szülő karjában. Hagyjuk neki, hogy a sírással elengedje a belső feszültséget, higgyünk benne, hogy képesek vagyunk tartalmazni az ő félelmeit, fájdalmát.

Az elválást, a beszoktatást nehezebben megélő gyerekeknek sokat segíthet Patrice Karst „A láthatatlan fonal” című könyvének közös lapozgatása is. Ez arra tanítja a gyermeket, hogy a szülő szeretete egész nap, sőt egész életén keresztül kíséri majd őt, akkor is, ha épp távol vannak egymástól.

És a szülő elválását hogyan lehet megkönnyíteni?

Ha elváltunk a gyerektől, a kapun kilépve, lépteinket lelassítva teret adhatunk saját könnyeinknek is. Amik nem a gyereknek és a gyerekről szólnak, hanem rólunk, saját érzéseinkről, emlékeinkről, vágyainkról és félelmeinkről. Az aggódás közepette ne feledjük: a gyerek néha a könnyeivel mondja a szülőnek reggel, hogy ‘szeretlek, várom, hogy újra együtt legyünk majd’. Ahogy telnek majd a napok, lehet, hogy a könnyek helyét átveszi valami más, közösen kialakított rituálé: a puszibank feltöltése, az óriás-ropogtatós-ölelés, vagy a karból-karba átadás.

A szorongóbb szülő dolgát pedig nem könnyíti meg, ha a beszoktatás során kívülről olyan üzeneteket kap, hogy: „hiszen te nem tudod elengedni, te kapaszkodsz belé, (…) anyuka, menjen már, eressze el a gyereket”. Ha ilyen mondatokat hallunk, lassítsunk, vagy akár álljunk meg egy pillanatra. Merjünk együtt lenni azzal, hogy nekünk most milyen nehéz. Hagyjuk, hogy felszínre bukkanhasson akár egy-egy saját régi fájó emlékünk. Felbukkanhasson, hogy elengedhessük.

Így elkerülhetővé válik, hogy hónapokra, vagy akár évekre belerekedjünk az elengedés nehézségébe. A gyermekek sokszor gyógyítják a szülők lelkét azzal, hogy lehetőséget teremtenek az emlékezésre, integrálásra, újraírásra.

A változás az élet része. A madár fészke sem bír el több kifejlett példányt, a fészek nem nő tovább. A fiókákat egy idő után kilökdösi a szülő madár, mert bízik a fiókájában, hogy az készen áll a repülésre. Amikor a bölcsődei, óvodai csoport ajtajában állunk, emlékezzünk rá, hogy a mi kis fiókánk is minden bizonnyal készen áll mindarra, ami rá itt vár. Persze ezt ő még nem tudhatja. Ha hátranéz, a mi dolgunk biztatóan bólintani, és hátralépni. Valami új kezdődik!

Fülöp Kata

Csecsemő- szülő kapcsolati konzulens, képzésben lévő pár- és családterapeuta, pszichológus és pszichológia szakos tanár

Forrás: www.mindwell.hu

Nyelvtörők

Csóré csiga csalán csúcsán cselleng,
csalán csúcsát csipegetve fent leng,
de a csalán nem tűri,
csóré csiga csupasz csápját megcsípi.


Rózsaszín sündisznócska uzsis zacskója.


Egy picike pocakos pocok, pocakon pöckölt
egy másik picike pocakos pockot, és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok,

pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő, picike pocakos pockot.

Nem minden tarka szarka farka tarka,
csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka.


Fekete bikapata kopog a pepita patika köveken.


Már ősz volt szinte, mikor egy őszinte ősz inte, hogy legyek őszinte, mert ő szinte őszinte.


A moszkvicsslusszkulcs egy luxusszükséglet.


Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál.


Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese, te!

Kerekes Kelemen kerekét kerekíti kerekre.


Két kupac kopasz kukac meg két kupac kopasz kukac az négy kupac kopasz kukac.


Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. 

Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsög görcsök.


Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs.


Öt török ördög öt görög ördögöt dögönyöz örökös örömök között.


Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai fapipa papi fapipa.


Sárga bögre, görbe bögre.


Minden olyan belső, amelynek belseje van, éppen olyan külső, mint amilyen belső az a külső, amelynek külseje van.


Kilenc öles köleskazal.


Ádám bátyám, Pápán járván, pávát látván, száját tátván, lábát rázván pávává vált. 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

A végtelenbe és tovább! - 10 izgalmas gyerekkönyv az univerzumról

Szülőként és (gyerek)könyvekkel foglalkozó szakemberként is láttam az elmúlt években, hogy az univerzum, az űrutazás témája mennyire érdekli a gyerekeket. A csillagok, a bolygók, a világűr felfedezése mind-mind olyan téma, amivel minden szülő találkozik a gyerekével folytatott beszélgetések során, és jó esetben még válaszolni is tud a kicsik kérdéseire. Jó esetben! :) Nem tagadom, nekem jelentett némi kihívást a "mekkora a végtelen" és a "hogyan születtek a csillagok" kérdéskör és mint annyiszor szülői létem során, ilyenkor is a könyvtár volt a megmentőm. 

Csodaszerencsés korban élünk, mert okos, izgalmas, vicces gyerekkönyvek egész sora áll rendelkezésünkre, ha ránk zúdulnak a bonyolultabbnál bonyolultabb kérdések. Nem tagadom: a mostani csillagok, bolygók és mindenféle tudományos témák terén szerzett tudásom kb. 80%-át én is a lányom könyvein keresztül csipegettem fel. Később ugyanez történt a "sárkányok" és a "bogarak" témakörben is. :)

De maradjunk most az univerzum titkainál. Ezúttal olyan könyveket mutatok nektek, melyek eltérnek a mi gyerekkorunkban megszokott, sokszor száraz, számokkal és tudományos tényekkel telepakolt ismeretterjesztő könyvektől. Ovisoknak és iskolásoknak is találtok közöttük izgalmas lapoznivalókat. 

Andrea Erne: A világűr felfedezése (Scolar Kiadó, 2010)

A Ravensburger népszerű Mit? Miért? Hogyan? című gyermekkönyv-sorozatának e kötete a csillagászat alapjaiba vezeti be az óvodás és kisiskolás gyermekeket. Megtudhatják belőle, milyen bolygók és más tárgyak találhatók Naprendszerünkben, milyen a Nap és a Hold. Elforgatható csillagtérkép segítségével ismerkedhetnek a csillagokkal és a csillagképekkel. Felfedezhetik, hogy milyen részei vannak egy űrhajónak, és hogyan működik, milyen az űrhajósok élete és munkája, hogyan lehet eljutni a Holdra vagy egy űrállomáshoz.

Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról (Kolibri Kiadó, 2017)

Ez a könyv Rókapapa meséje a világ keletkezéséről. Alkotója, a grafikusként is elismert Farkas Róbert először angol nyelven, közösségi finanszírozással valósította meg, most pedig a világmindenséget fürkésző magyar gyerekek is választ kaphatnak kérdéseikre.

Ez a könyv az Eszes Róka-sorozat első darabja, amelyet Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének asztrofizikusa a jövő felfedezőinek ajánl. 

Ez a könyv az első könyved az univerzumról.

5 éves kortól.

Sabine Shuck: A világűr (Tessloff és Babilon, 2010)

Mik a csillagok? Mit kell tudnia az űrhajósnak? Lehet-e sétálni az űrben?

A Mi MICSODA Junior sorozat 13. kötetéből a kis olvasó mindent megtudhat a bolygókról, a csillagokról és a világűrről. Kiderül miért különleges bolygó a Föld és miért nevezik vörös bolygónak a Marsot. A rejtélyes kukucskálók mögött pedig mindig érdekes információ vagy játékos rejtvény lapul. 

Nagyobb ovisoknak és kisiskolásoknak!

Steve Martin: Legyél Te is űrhajós! (Kolibri Kiadó, 2017)

Minden vágyad, hogy felfedezd a Marsot?

Ha igen, mától semmi sem állhat az utadba! Az Űrhajós Akadémián elsajátíthatod mindazokat az ismereteket, amelyeket az igazi űrhajósok is kapnak a kiképzésük során. Megtanulhatod, hogyan vezetik az űrhajókat az asztronauták, miből áll a szkafander, és megismerheted a világűrben végzett kísérleteket is. Az Akadémia elvégzése során fejlesztheted az űrsétákhoz szükséges állóképességed, de azt is kipróbálhatod, miként termeszthetsz saját űrhajós élelmet.

Csatold fel a holdjáró bakancsod, és készülj fel egy életre szóló kalandra! 

A könyvben matricákat, társasjátékot és összerakható modellt találtok. Kisiskolásoknak ajánlom.

Katie Daynes: Kérdések és válaszok a világűrről (Centrál Médiacsoport, 2016)

Ez a szórakoztató és gazdagon illusztrált könyv egy sor fontos és izgalmas kérdésre ad választ a világűrrel kapcsolatban. Kukkants be a fülek alá, hogy még több érdekességet tudj meg!

Clive Gifford: A világűr 30 másodpercben (Tessloff és Babilon, 2015)

30 csillagközi téma kezdő űrkutatóknak mindössze fél percben.

Elmúltál nyolcéves? Kíváncsi vagy a világűrrel kapcsolatos tudományos felfedezésekre?

Szereted a művészi igényű, sokszor vicces rajzokat? Akkor ne hagyd ki ezt a rendhagyó szerkesztésű tudományos könyvet: jól fogsz szórakozni!

Tények, adatok és magyarázatok egy szuszra elolvasható fejezetekben! Izgalmas, 3 perces küldetések azoknak, akik jobban el akarnak mélyedni egy-egy témában.

Carole Stott: A világűr legszuperebb intergalaktikus útikalauza (HVG könyvek, 2015)

Miért vonz a gravitáció? Mi történik, ha túl közel merészkedünk egy fekete lyukhoz? Mit tegyünk, ha földönkívüliekkel találkozunk? Ha készen állsz egy fergeteges űrutazásra, kapcsolj hiperűrsebességre, és fedezd fel a világegyetem rejtelmeit! Jelentkezz űrhajósnak, vakációzz a Marson, kelj át a Veszélyek tengerén és légy szemtanúja egy vadonatúj csillag születésének!Lisa Swerling és Ralph Lazar látványos illusztrációi segítenek megérteni az univerzumban zajló jelenségeket az ősrobbanástól egészen az űrexpedíciókig.

Glenn Murphy: Az űr - A teljes kozmikus sztori (Ventus Libro, 2016)

Milyen meleg van a Napon?

Hogy lehet, hogy az Uránuszon egy nap egy egész évszak?

Van-e élet a Marson?

A vicces rajzokkal és meglepő tényekkel teli könyv ezeknél még sokkal hihetetlenebb furcsaságokra is választ ad. Kiderül például, miért és hogyan mozognak a bolygók, honnan jönnek az üstökösök, mekkora a világegyetem, és hogyan mérték meg.

Választ kapunk arra is, honnan tudjuk, hogy a csillagok és a galaxisok több milliárd évesek, illetve hogy mi a különbség a csillagok és a bolygók között.

Vegyél részt a galaktikus utazáson, egy cseppet sem fogsz unatkozni!

Lucy Hawking, Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz (Könyvmolykiadó, 2007)

Mikor ​George találkozik új szomszédaival – Annie-vel, és tudós apjával, Erikkel – rábukkan egy titkos kulcsra, mely új, rejtett ablakot nyit számára a világra. Mégpedig a világűrből! Eriké a világ legfejlettebb számítógépe, a szuperintelligens Kozmosz, aki George-ot és barátait az univerzum bármely pontjára képes elrepíteni. George egyszercsak egy hullámvasúton találja magát, ami a végtelen világűrben száguldozik vele: bolygók mellett suhannak el, egy aszteroida viharon vágnak keresztül, egészen a Naprendszer legszéléig, és még azon is túl. De valaki másnak is tervei vannak Kozmoszszal – és ezek a tervek szörnyű veszélybe sodorják Eriket és George-ot. Mert nincs a világűrben semmi, ami veszélyesebb lenne a fekete lyuknál… Ez az ínycsiklandó könyvmolyeledel egy izgalmas és humoros kaland alapján készült, Stephen Hawking-módra. A legújabb fekete lyukakkal foglalkozó elméletek felhasználásával, és érdekfeszítő tudományos ismeretekkel fűszerezve a világűrről és a bolygókról. És a hab a tortán, hogy rengeteg valódi fotót találhatunk benne a világűrről!

9-10 éves kortól ajánlom.

...és egy kakukktojás! Akinek már oda-vissza minden a fejében van a világűrről, nekiugorhat a HVG kiadó kvízkártyájának:

Agymenők kvízkártya - Világűr

700 kérdés, 3 nehézségi szint

Ismered a Naprendszerünk bolygóit? Az Agymenők kvízkártyákkal sokat megtudhatsz róluk.

A kvízkérdések nehézségi szint szerint vannak csoportosítva, így a tudásodnak és kíváncsiságodnak megfelelően választhatsz a zöld színnel jelölt könnyű, a kék színnel jelölt közepes és a piros színnel jelölt nehéz kérdéscsoportok közül. Minden kvízkérdéshez tartozik egy szín, ami egy-egy témakört jelöl. Ha segítségre lenne szükséged, illetve többet szeretnél megtudni a számodra érdekesebb témákról, keresd a második csomag végén található érdekességekről szóló leírást! A megoldásoknál található keretes szövegek további izgalmas tényeket ismertetnek. A gondolkodtató feladatok tartalmas időtöltést biztosítanak otthon, útközben vagy éppen várakozás közben. Játszhatsz egyedül vagy a barátaiddal, de remek időtöltés az egész családnak.

7-14 éves gyerekek számára.

Forrás: www.egigero.hu

Tudnivalók a dackorszakról, avagy mit tegyél, ha a kétéves gyereked mindenre nemet mond?

Reggel háború a cipőhúzás miatt, délután hisztiroham a bölcsőde előtt, este sírás, mert rossz színű a pohár. Ismerős? A dackorszak minden szülőt próbára tesz, pedig valójában az egyik legfontosabb fejlődési mérföldkő zajlik ilyenkor a gyermekedben. Mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan élheted túl úgy, hogy közben a kapcsolatotok csak erősödik. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy hétköznapi jelenet, amit minden szülő ismer

Képzeld el a következő helyzetet. Reggel fél nyolc, indulni kellene az óvodába. A két és fél éves kislányod azonban közli, hogy ő maga akarja felvenni a cipőjét. Öt perc küzdelem után a cipő még mindig fordítva van a lábán, te pedig finoman segíteni próbálsz. Ekkor elszabadul a pokol: a gyerek lerántja a cipőt, a sarokba hajítja, levágja magát az előszoba kövére, és úgy üvölt, mintha valami szörnyűség történt volna vele.

Az első gondolatod valószínűleg ez: "Mit rontottam el?" A második: "Mit szólnak a szomszédok?" Pedig egyik kérdés sem a lényegre tapint. Ami az előszobában történt, az fejlődéslélektani szempontból az egyik legfontosabb üzenet, amit egy kisgyerek küldhet: "Én is vagyok valaki, és nekem is van akaratom."

Mi zajlik ilyenkor a gyermek fejében?

A kisgyermek élete első évében szinte mindenben a felnőttekre van utalva. Aztán valami megváltozik: megtanul járni, kimondja az első szavakat, és felfedezi, hogy a világ tele van izgalmas dolgokkal, amiket ő maga is elérhet. A fejlődés ebben az időszakban elképesztő tempóban zajlik, olyan gyorsan, hogy a gyermek belső világa nem tudja követni a saját képességeinek robbanását.

Itt keletkezik az a feszültség, ami a dackorszak motorja. A gyermekben már ott munkál egy erős belső késztetés: dönteni akar, csinálni akar, birtokolni akar. Ugyanakkor a nyelvi eszközei még kezdetlegesek, az érzelmein pedig egyáltalán nem tud még uralkodni. Akar valamit, de nem tudja elmondani. Érez valamit, de nem tudja megnevezni. Ebből a szakadékból tör fel az a viharos érzelemkitörés, amit a hétköznapokban hisztinek nevezünk.

Fontos tisztán látni: a gyermek ilyenkor nem manipulál, nem szemtelen, és nem a te nevelési kudarcodat demonstrálja. Egy teljesen természetes, minden gyermeknél valamilyen formában megjelenő fejlődési szakaszban van, amelynek a lényege az önállósodás és a saját akarat felfedezése.

Mikor kezdődik, meddig tart, mi számít normálisnak?

A dackorszak jellemzően másfél éves kor táján jelentkezik először, de érettebb gyerekeknél korábban, lassabban fejlődőknél később is beköszönthet. A legviharosabb időszak általában a másfél és hároméves kor közötti szakasz, ezt követően az intenzitás fokozatosan csökken. A dacos megnyilvánulások ugyanakkor kisebb hullámokban egészen az óvodáskor végéig visszatérhetnek, és sokszor csak visszatekintve látja a szülő, hogy egy-egy nehezebb periódus mikor kezdődött és mikor csengett le.

Kérdés	Amit érdemes tudni
Mikor kezdődik?	Jellemzően 1,5 éves kor körül, de egyéni eltérésekkel
Mikor a legintenzívebb?	Nagyjából 1,5 és 3 éves kor között
Meddig tarthat?	Enyhébb formában az óvodáskor végéig vissza-visszatérhet
Minden gyereknél megjelenik?	Valamilyen mértékben szinte mindenkinél, de az intenzitás nagyon eltérő
Baj, ha alig dacol a gyerek?	Egyáltalán nem: lehet, hogy csendesebb a temperamentuma

Az, hogy a dac milyen erővel jelentkezik, sok mindentől függ: a gyermek vérmérsékletétől, a fejlődési ütemétől, és attól is, hányadik gyermek a családban. Ha a tiéd ritkán produkál látványos jeleneteket, az nem hiányosság. Az akarat megjelenése a lényeg, a hangerő csak körítés.

A dac valójában bizalmi nyilatkozat

Elsőre furcsán hangzik, de a dackorszak megjelenése jó hír. A gyermek ugyanis csak akkor mer nyíltan szembeszegülni a szüleivel, ha elég biztonságban érzi magát a kapcsolatban. A csecsemőkorban kialakult biztonságos kötődés adja neki azt a belső erőt, amivel ki meri mondani: "Nem kérem. Nem akarom. Én döntök."

Vagyis amikor a gyermeked toporzékolva tiltakozik, azzal paradox módon azt is üzeni: annyira megbízik benned, hogy melletted a legrosszabb érzéseit is meg meri mutatni. Az óvó néninél összeszedett, a nagymamánál angyali gyerek otthon, nálad engedi el magát igazán. Nem ellened szól a vihar, hanem feléd, mert te vagy a biztos kikötő.

És fordítva is igaz: ha a gyermeked kevésbé dacos, abból nem következik, hogy bármi baj lenne a kötődéssel. Egy szerető, a gyermek jelzéseire odafigyelő családban a biztonságos kötődés szinte borítékolható, függetlenül attól, hogy a gyerek hangosan vagy csendesen éli meg az akaratát.

Miért nem működik a "Ne hisztizz!"?

Gondolj bele, milyen az, amikor téged önt el az indulat. Mondjuk a szerelőd harmadszor mondja le a megbeszélt időpontot, vagy az ügyintéző közli, hogy megint hiányzik egy papír, és kezdheted elölről a sorban állást. Belül forr minden, mégis nagy levegőt veszel, és többé-kevésbé higgadtan reagálsz. Ezt a képességet, az érzelmi önszabályozást, évtizedek alatt csiszoltad ilyenre.

A két-hároméves gyermek agyában ez a rendszer még csak épülőben van. Az érzelmei szélsőségesen és azonnal elárasztják: az egyik percben a világ legboldogabb kisembere, a másikban vigasztalhatatlanul zokog egy kettétört keksz miatt. Ez az ösztönvezérelt működés az életkorából fakad, és pontosan olyan természetes, mint az, hogy még nem tud biciklizni.

Ezért nem ér semmit a "Ne hisztizz!", a büntetés vagy a szigorú fegyelmezés. Olyasmit kérünk számon a gyereken, amire az idegrendszere még egyszerűen nem képes. A szülő valódi feladata más: fokozatosan megtanítani a gyermeket arra, hogyan lehet az erős érzéseket felismerni, kimondani és mederben tartani. Ez hosszú évek munkája, és a dackorszak ennek a tanulási folyamatnak az első nagy fejezete.

Mit tegyél a vihar közepén? Gyakorlati fogódzók

Amikor a gyermeked éppen a padlón fekve üvölt, a szép elméletek hirtelen nagyon távolinak tűnnek. Ezekben a percekben az alábbi sorrend segít.

Először nevezd meg, amit látsz. A földön ordító gyerek nem rossz, hanem rosszul van: szomorú, csalódott, dühös, és fogalma sincs, mit kezdjen ezekkel az érzésekkel. Ha lehajolsz hozzá, és kimondod helyette, hogy "Nagyon mérges vagy, mert most nem vehettük meg azt a kisautót", azzal két dolgot is teszel: megmutatod, hogy megértetted, és szavakat adsz neki ahhoz, amit érez. A szakemberek ezt érzelmi tükrözésnek nevezik, és ez az indulatkezelés tanításának legfontosabb eszköze.

Húzd meg a határt egyetlen konkrét dolognál. Ha a gyerek olyat csinál, ami veszélyes vagy elfogadhatatlan, például csapkod, harap vagy a testvérét üti, akkor röviden és határozottan csak arra reagálj: "Ütni nem szabad." Semmi hosszú fejtegetés, semmi erkölcsi prédikáció. Egy érzelmileg elárasztott gyerek a szavak áradatából semmit nem hall meg, a rövid, egyszerű mondat viszont még átjuthat.

Cselekedj, ne érvelj. A tomboló szakaszban a tettek beszélnek: öleld át, ha hagyja, vedd ki a helyzetből, vigyétek arrébb a játszótér másik végébe, várjátok ki együtt a vihar végét. A testi közelség és a nyugodt jelenlét többet ér ilyenkor száz jól megfogalmazott mondatnál.

A tanítást hagyd a vihar utánra. Amikor a gyermek már megnyugodott, akkor jött el az ideje annak, hogy átbeszéljétek, mi történt, és megmutasd, hogyan lehet másképp. Ha például a bölcsődei csoportban kitépte a másik gyerek kezéből a mesekönyvet, a megnyugvás után játsszátok el otthon plüssökkel, hogyan lehet elkérni valamit. A gyerekek a konkrét, eljátszott, megmutatott mintákból tanulnak, a szabályok puszta hangoztatásából alig.

Számolj a visszaesésekkel. Hiába ment tegnap gyönyörűen, ma megint elszabadulhat a hiszti ugyanabban a helyzetben. Ez nem kudarc, hanem a tanulás természete: a kisgyereknek ugyanazt a mintát rengetegszer kell látnia és gyakorolnia, mire beépül. A türelmed itt a legfontosabb munkaeszközöd.

Amit a bocsánatkérésről kevesen mondanak el

Sok szülő megnyugszik, amikor a gyermek megtanulja kimondani: "Bocsánat." Érdemes azonban tudni, hogy a valódi együttérzés, amikor a gyermek ténylegesen átérzi, hogy a viselkedése fájdalmat okozott a másiknak, csak jóval később, nagyjából kisiskoláskor derekán érik be. Egy hároméves bocsánatkérése még betanult forgatókönyv: felismeri a helyzetet, tudja, hogy ilyenkor ezt kell mondani, és örül a dicséretnek. Az, hogy másnap ugyanazt a hibát elköveti, nem képmutatás és nem is nevelési kudarc, hanem az életkorának megfelelő működés.

A dackorszak rólad is szól

Van ennek az időszaknak egy kevésbé emlegetett, mégis megkerülhetetlen rétege: a szülő önismerete. Figyeld meg, melyik helyzet az, ami a leginkább kihoz a sodrodból. A nyilvános hiszti a bevásárlóközpontban? A makacs "nem" az étkezésnél? Az esti lefekvés körüli harc? Az, hogy mi akaszt ki igazán, sokat elárul a saját mintáidról.

A ma harmincas-negyvenes szülők jelentős részét még tekintélyelvű módszerekkel nevelték, ahol a dacra gyakran kiabálás, büntetés, rosszabb esetben pofon volt a válasz. Sokan pontosan tudják, hogy ezt nem akarják továbbadni, csak éppen működő minta nincs a kezükben arról, hogyan lehet másképp. Ha magadra ismersz, ne ostorozd magad: az, hogy tudatosan keresed a jobb utat, már önmagában hatalmas lépés.

Végül egy felmentő gondolat azokra a percekre, amikor úgy érzed, egyetlen hisztit sem bírsz már végighallgatni. A kisgyereksírás hangja nem véletlenül ilyen kibírhatatlan: az evolúció hangolta úgy, hogy a felnőtt azonnal reagáljon rá. A feszültség, amit ilyenkor érzel, biológiai vészjelzés, és nem a türelmed hiánya. A különbség ott dől el, hogy mit kezdesz vele: ha sikerül egy pillanatra megállnod, és feltenned magadnak a kérdést, hogy "Mi történik most valójában ebben a kis emberben?", akkor már nem a hiszti irányít téged, hanem te a helyzetet.

 

 

 

Forrás:  https://www.csaladinet.hu

Nyitókép: depositphotos