2026. február 2., hétfő

MEDVE SZÖSZMÖTÖLŐ ÉS MACI SZÉPSÉGVERSENY



Gyertek szöszmötölni 2026. február 6-án, pénteken a Vécsey Utcai Fiókkönyvtárba! A jókedveteken kívül hozzátok magatokkal kedvenc játékmackótokat is, hiszen ezúttal minden a mackók körül forog majd!

A program a beiratkozott olvasóinknak szól, de 2026. február 2-tól mindenkinek (kicsinek, nagynak egyaránt!) INGYENES a beiratkozás a könyvtárba. 

Támogassátok a könyvtárakat sok-sok beiratkozással!

16.00 órakor kezdünk, macimelegítő teát főzök!

Verselve rajzoljunk macit


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rajzolok egy szép karikát,

belsejébe a kis hugát.

Két kis pont lesz a szeme,

kövér hasán két keze.

Alá két kis tappancs kerül,

készen van már kívül-belül.

Amit, itt látsz nem más,

barna maci képmás!

 

Megrajzoljuk a fejét.

A fejébe a pofikarikát rajzoljuk.

A szemek következnek szemöldökkel.

Kerekded hasa, és két mancsa.

Két lábát rajzoljuk.

Lábujjak, tenyér következik.

A pofijára orrot, szájat rajzolunk.

Fülek, és végül a köldök kerül a helyére.

 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

2026. január 29., csütörtök

Babakeksz








 
(8 hónapos kortól)

Hozzávalók:
  • 10 dkg kukoricaliszt,
  • 1 ek növényi vaj,
  • pici nádcukor,
  • pici víz,
Elkészítési idő: 10-15 perc


Az elkészítés menete:

A hozzávalókat összekeverem egy nagy tálban, hogy jól formázható állagú masszát kapjunk.

Nagyobb testvérek segíthetnek gyurmázni, formázni. Azért írtam, hogy pici cukor illetve víz, mert a cukor csak ízesítésre kell el is hagyható, a víz pedig hogy jól formázható masszát kapjunk.

Kis kígyókat, korongokat formázunk belőle, és 180 fokon, kb. 5-10 perc alatt aranybarnára sütjük.

Igazán finom, egészséges desszert. Utazáskor nekünk nagyon hasznosnak bizonyult.

A cikket jeassy írta.

 

 

 

 

 

Forrás: https://picibaba.hu


2026. január 28., szerda

A „könyvmolyok” nevelése már babakorban elkezdődik!



Hoztunk néhány tippet, hogy segítsünk megszerettetni a könyveket a gyerekekkel, méghozzá már egészen kiskoruktól kezdve!

Egyszerű a képlet: kevesebb kütyüzés, több könyv!

Hidd el, „olvasó” gyereket nevelni nem is olyan nehéz feladat, ha már a kezdetektől fogva odafigyelsz, hogy mindig legyenek körülöttetek könyvek és az olvasás benne legyen a napi rutinotokban. Ha azonban ez kimarad, utólag már sokkal nehezebb feladat lesz rávenni a gyerekeket az olvasásra!

Ha egy kisgyerek már egészen kiskorától rendszeresen megéli annak az örömét, hogy milyen jó dolog összebújni és elolvasni egy izgalmas könyvet, akkor jó eséllyel alig várja majd, hogy egy napon ő maga is olvasóvá válhasson és ne kelljen örökké arra várni, hogy felolvassanak neki. A hangsúly azonban a rendszerességen van és ez bizony a szülőtől is áldozatot kíván, hiszen naponta le kell ülni a gyerek mellé mesélni, ami mi is tudjuk, hogy néha bizony nem könnyű feladat.

Pillanatnyilag talán egyszerűbbnek tűnik a gyerek kezébe adni a telefont, de hidd el, később sokszorosan megtérül majd az a rengeteg felolvasott mese! Gondolj csak bele, vajon reális elképzelés az, hogy ha egy kisgyerek már néhány éves korától a színes-szagos és ingergazdag kütyük világához szokott, el tudjon majd később hosszasan merülni egy könyvben? Hogyan is várhatnánk el egy kisiskolástól, hogy üljön le és olvasson hetente többször félórát, ha korábban mi magunk se biztosítottuk ezt a számára, mert nekünk se volt elég türelmünk hozzá?

Soha nincs túl korán az olvasáshoz!

A jó hír az, hogy nincs olyan, hogy egy baba még túl pici a mesehallgatáshoz, hiszen attól még, hogy nem érti tökéletesen a hallottakat, a hangsúlyozás, a beszédünk ritmusa és a hangunk rezgése ugyanúgy eljut hozzá. Számos kutatás bizonyította már, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét életük első éveiben, jóval nagyobb szókinccsel és fejlettebb matematikai készséggel rendelkeznek a kortársaiknál.
Arról nem is beszélve, hogy a meseolvasás egy rendkívül különleges, megnyugtató és meghitt tevékenység, a gyerekek gyakran még oda is bújnak olvasás közben a mesélőhöz, ezért nem véletlen, hogy sok családban végződnek így a napok. Ha a gyereked nyitott rá, akár már egyéves kora előtt is bevezethetitek ezt a rituálét a lefekvésnél!

A legkisebbeknek persze még egészen másfajta könyveket választunk, mint az óvodás korosztálynak. Őket ugyanis inkább az egyszerű ábrákat tartalmazó lapozók kötik le az első években, később azonban szép lassan megtanulják majd összekapcsolni a hallottakat az illusztrációkkal.

Érdemes a kemény fedelű lapozókkal kezdeni, ezekben ugyanis a sok kép mellett rövidebb szövegek találhatóak és könnyen lapozhatóak akár a kis babakezekkel is. Bartos Erika kemény fedeles kötetei, melyek a Bogyó és Babóca mese szereplőit mutatják be egyenként, például kiváló első könyvei lehetnek a gyerekeknek, mivel ezek nem meséket tartalmaznak, hanem a könyv szereplőihez kapcsolódó tárgyakat.

De említhetnénk akár a Kisvakond könyveket, a Bing és barátai meséket vagy a Maszat könyveket, ezek ugyanis egytől egyig olyan történetek, amelyek már a bölcsődés korosztály számára is jól érthetőek.

Járjatok könyvtárba!

Persze nem könnyű folyamatosan izgalmas olvasnivalóval ellátni a kicsiket, de hát erre van a könyvtár! Iratkozzatok be minél hamarabb a helyi könyvtárba, a gyerekkönyvtár részleget ugyanis általában úgy alakítják ki, hogy a legkisebbekre is gondolnak, így van benne olvasósarok, szőnyeg és játékok is. Hadd szokják meg a kicsik, hogy a könyvtárba járás is egy ugyanolyan rendszeres program, mint a játszóterezés vagy a séta, ami extra jól jön, ha mondjuk épp esik az eső!

Engedd meg, hogy a gyereked választhassa ki, hogy melyik könyv érdekli őt! Olvassatok bele a könyvekbe már ott a könyvtárban, aztán döntsétek el együtt, hogy melyiket lapozgatnátok szívesen otthon is.

Forrás: www.jateksziget.hu

2026. január 27., kedd

Miért fontos a D-vitamin gyerekeknek, és hogyan pótoljuk?



A D-vitamin az egyik legkülönlegesebb tápanyag, amelyre a gyermekek fejlődő szervezetének szüksége van. De vajon miért olyan fontos ez a hormonszerű vegyület a gyermekek számára? Milyen következményekkel járhat a hiánya, és hogyan biztosíthatjuk a megfelelő bevitelt? 

Melyek a D-vitamin készítmények gyerekeknek, és mire valók?
Magyarországon és más északi országokban különösen gyakori a D-vitamin hiány a gyermekek körében, különösen a téli hónapokban, amikor a napfény hatására történő természetes D-vitamin termelés minimális. A gyermekeknek szánt D-vitamin készítmények olyan étrend-kiegészítők, amelyek koncentrált formában biztosítják ezt a létfontosságú tápanyagot, figyelembe véve a gyermekek speciális igényeit és életkori sajátosságait. Ezek a termékek segítenek megelőzni vagy kezelni a D-vitamin hiányt, különösen azokban az időszakokban, amikor a természetes D-vitamin termelés korlátozott (téli hónapok), vagy amikor a táplálkozás nem biztosít elegendő mennyiséget.

A cél nem csupán a súlyos hiánybetegségek, mint az angolkór megelőzése, hanem a gyermek optimális fejlődésének és egészségének átfogó támogatása: jellemző, hogy a gyermekorvosok preventív céllal, a csontfejlődés, az immunrendszer és a számos egyéb élettani folyamat támogatása érdekében javasolják a D-vitamin kiegészítést. Fontos hangsúlyozni, hogy a D-vitamin pótlás nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres szabadtéri aktivitást, de elengedhetetlen kiegészítője annak, különösen olyan éghajlati viszonyok között, ahol a természetes D-vitamin képződés korlátozott.

Miért létfontosságú a D-vitamin a gyermekek fejlődéséhez?
A D-vitamin rendkívül sokrétű hatással van a gyermekek fejlődő szervezetére, és hiánya számos területen okozhat problémákat. Íme a legfontosabb területek, ahol a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik:

Csontfejlődés és csontegészség – A D-vitamin szabályozza a kalcium és foszfor felszívódását és beépülését a csontokba, elengedhetetlen a csontok megfelelő mineralizációjához és növekedéséhez. Hiánya gyermekkorban angolkórhoz vezethet, amelynek tünetei a lágy koponyacsontok, O- vagy X-láb, késői fogzás és csontdeformitások.

Immunrendszer szabályozása – Modulálja az immunrendszer működését, befolyásolja az immunsejtek aktivitását és a gyulladásos folyamatokat. Megfelelő szintje csökkentheti a légúti fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, valamint az autoimmun betegségek kockázatát.

Idegrendszeri fejlődés – Szerepet játszik az idegrendszer fejlődésében és működésében, befolyásolja az agyi növekedési faktorok termelődését és az idegsejtek védelmi mechanizmusait. Egyes kutatások összefüggést találtak a D-vitamin hiány és a kognitív fejlődési zavarok, valamint a hangulati problémák között.

Anyagcsere-folyamatok – Részt vesz a glükóz anyagcsere szabályozásában, befolyásolja az inzulinérzékenységet és a sejtek energiatermelését. Megfelelő szintje csökkentheti a metabolikus problémák és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát későbbi életkorban.

Légúti egészség – Több kutatás is összefüggést talált a megfelelő D-vitamin szint és az asztma, valamint más légúti betegségek enyhébb lefolyása között. A D-vitamin immunszabályozó hatása révén befolyásolhatja a légúti gyulladásos folyamatokat.

Allergiák megelőzése – A korai életszakaszban biztosított megfelelő D-vitamin ellátottság összefüggésbe hozható az allergiás betegségek (ételallergia, ekcéma, szénanátha) alacsonyabb kockázatával, feltehetően az immunrendszer megfelelőbb szabályozása révén.

Hogyan biztosítsuk a megfelelő D-vitamin bevitelt gyermekünknek?
A gyermekek D-vitamin szükségletének biztosítása több forrásból és módszerrel is történhet, azonban a hazai éghajlati viszonyok között a célzott kiegészítés általában elengedhetetlen. Az életkornak megfelelő D-vitamin adagolás jelentősen eltérhet:

Újszülöttek és csecsemők (0-12 hónap) – A Magyar Gyermekgyógyász Társaság ajánlása szerint a születéstől kezdve napi 400-500 NE (10-12,5 µg) D-vitamin pótlás javasolt, függetlenül attól, hogy a baba anyatejet vagy tápszert kap.

Kisgyermekek (1-3 év) – Ebben az életkorban is folytatni kell a napi 400-600 NE (10-15 µg) D-vitamin adását, különös tekintettel a téli hónapokra, de egész éven át javasolt a pótlás.

Óvodás és iskolás gyermekek (4-18 év) – A javasolt napi bevitel 600-1000 NE (15-25 µg), különösen a téli hónapokban. A nyári időszakban, megfelelő napozás mellett (naponta 15-30 perc, 11 és 15 óra között, arc és karok szabadon), csökkenthető a kiegészítés.

D-vitamin cseppek – Ideálisak csecsemőknek és kisgyermekeknek, könnyen adagolhatók, általában olajban oldott D3-vitamint tartalmaznak, ami a legjobban hasznosuló forma. Rugalmas adagolást tesznek lehetővé, és könnyen az ételbe vagy italba keverhetők.

Rágótabletták – Óvodás és iskolás korú gyermekeknek megfelelőek, gyakran ízesítettek és egyéb vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmazhatnak. Előnyük a pontos adagolás és a könnyű használat.

D-vitamin spray – Újabb forma, amely szájnyálkahártyán keresztüli gyors felszívódást biztosít, és kedvelt lehet azoknál a gyermekeknél, akik idegenkednek a tablettáktól vagy cseppektől.

D-vitamin gumicukor – Népszerű forma idősebb gyermekeknél, de figyelni kell a hozzáadott cukor mennyiségére és az adagolásra, nehogy túl sokat fogyasszanak belőle.
A természetes források is hozzájárulhatnak a D-vitamin bevitelhez, bár önmagukban általában nem elegendőek a szükséglet fedezéséhez:

Napfény – A legfontosabb természetes forrás, hiszen a bőrben UVB sugárzás hatására D-vitamin képződik. A magyarországi éghajlaton azonban október közepétől március közepéig gyakorlatilag nem termelődik elegendő D-vitamin a bőrben, ezért ebben az időszakban különösen fontos a kiegészítés.

Élelmiszerek – Természetes formában kevés élelmiszer tartalmaz jelentős mennyiségű D-vitamint: zsíros halak (lazac, makréla, hering), tojássárgája, máj. Egyes élelmiszereket D-vitaminnal dúsítanak, például tejtermékeket, reggeliző pelyheket, növényi italokat.

Minden gyermek számára fontos a megfelelő D-vitamin ellátottság biztosítása, de különösen figyelni kell rá bizonyos rizikócsoportok esetében: sötétebb bőrű gyermekek, keveset napozók, speciális étrendet követők (pl. tejtermék-mentes, vegán), bizonyos gyógyszereket szedők, valamint krónikus betegségekkel (májbetegség, vesebetegség, felszívódási zavarok) élők esetében. Ilyen esetekben személyre szabott adagolás lehet szükséges, amit gyermekorvossal érdemes egyeztetni.

Fedezd fel a gyermeked számára legmegfelelőbb D-vitamin pótlási módszert, amely segíthet az optimális fejlődés és egészség támogatásában!

Forrás: www.vitaminbolt.hu

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A hozzátáplálás csak első hallásra tűnik egyszerűnek, de aztán hirtelen minden annyira bonyolult lesz, hogy azt sem tudja szerencsétlen szülő, hogy mit adhat, és mikor, és hogyan adja azt. A végére persze, mikor már nem kell figyelni szinte semmire, mert már mindent eszik a gyerek, addigra minden letisztul, és a következő csemeténél már mindenki rutinosan fog hozzá a dolgokhoz,de a kezdetek... Azok tényleg nem egyszerűek.

Mikor kezdjünk hozzátáplálni?

Az első kérdés, hogy mikor kezdjünk az anyatejen kívül más ételt-italt adni a gyereknek. A most divatos, és nagyon dicséretes szokás, hogy a csecsemő fél éves koráig kizárólag anyatejjel tápláljuk, és ha nincs a családban allergiás beteg, csak akkor kezdünk lassan, fokozatosan hozzátáplálni. Ha valamilyen ételallergia előfordult már a családba, akkor egyáltalán nem baj, ha az anyuka még egy hónapot ráhúz a kizárólagossággal. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy ha allergiás beteg előfordul a közeli rokonok között, akkor az anyuka a szoptatás ideje alatt is jobban teszi, ha egyfajta diétát követ, és ezzel megelőzi a  baba gyomrának és bélrendszerének reakcióját, kicsit több időt ad neki a felkészülésre. Persze minden egyes lépéssel kapcsolatosan érdemes egyeztetni a védőnővel és a gyerekorvossal, hiszen minden gyerek más és más, így egyéi elbírálást igényel.


 







Mint a trend is diktálja, csak fél éves kor után kezdjük meg a hozzátáplálást. Viszont vannak olyan, átlagtól eltérő esetek, amikor a szilárd táplálék bevezetésének időpontja némiképp előbbre hozódik. A kezdő időpont változtatására megfelelő indok az anyatej mennyiségének kevéssége, illetve teljes hiánya. A tápszer adása ugyanis nagyban pótolja az anyatej fontos vitaminjait, ásványi anyagait, illetve nyomelemeit, de mégiscsak tehéntejből készült, és mint olyan, nem a legmegfelelőbb táplálék a csecsemő számára, sok esetben allergiás reakciót is kiválthat maga a tápszer is. Ilyenkor HA jelzésű tápszert adunk a csemetének, vagy másféle anyatejpótló anyaggal próbálkozunk. Ha a kisded még a HA jelzésű tápszerre is allergiás reakciót mutat, akkor növényi eredetű tápszert adunk neki, amiből hiányzik az állati eredetű fehérje és kalcium. E kettő nagyon fontos a megfelelő fejlődéshez, így indokolt a csecsemő korábbi hozzátáplálása, hogy a megfelelő fehérje, vitamin és ásványi anyag a szervezetébe juthasson.

Egy 3-4-5 hónapos babának, ha az anyatej mennyisége nem elegendő, a tápszer sem adható valamilyen indok miatt, akkor a védőnők gyakran ajánlják a hozzátáplálás megkezdését tápszer bevezetése mellett/helyett. Ha anyatej van, csak a mennyisége kevés, akkor minden esetben csak a szoptatás befejezésével, kiegészítésképp adjunk szilárd táplálékot a babának. A szoptatás utáni hozzátáplálás ugyanis pótolhatja a hiányt, de mégis hozzájut a kicsi az értékes anyatejhez is. Míg ha előbb etetünk, és csak aztán szoptatunk, akkor megtöltjük a hasát a főzelékkel, és akkor már azt a kis mennyiségű, de annál értékesebb anyatejet már nem fogja kívánni a gyermek.

Az anyatej teljes hiányában a tápszer adása indokolt, és nagyon fontos. Viszont mivel a tápszer eleve egy állati eredetű fehérje, a baba gyomrának idegen anyag, még akkor is, ha igyekeznek az anyatejhez nagyon hasonlóvá tenni ezeket a porokat, de ezáltal a tápszeres baba gyomra hamarabb kénytelen felkészülni az idegen táplálék befogadására. Ezeknek a csecsemőknek már 4 hónapos korban szokta a védőnő javasolni az első falatok adását és fokozatos szoktatását.

A hozzátáplálás megkezdése minden esetben a védőnővel egyeztetett, általa jóváhagyott időpontban történjen. Ne kezdjünk önállóan olyan dolgot csinálni, amivel esetleg többet ártunk, mint használnánk, és a rossz döntés következményével csak később szembesülünk egy esetleges allergiás reakció formájában.

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu


2026. január 26., hétfő

A hetvenkedő sün



Hol volt,
hol nem,
volt valahol
egy csupa tüske,
nagyhírű,
büszke,
rangjára fő-fő,
csatákban győző
vitéz sündisznó,
milyet manapság
nem látsz sehol.
Ha csak kiáltott:
„Hajj!” –

Törött a fáról a gally.
Hát egyszer útra megyen,
sétálni a sűrűben.
Hátán szétáll a tüske,
rangjára igen büszke.
Hetvenkedésre kész
a nagyhírű vitéz.
Kiált egy nagyot:
„Hajj!” –

S törik a fáról a gally.
Sétál a sündisznó,
sétafikál,
egy kölyök rigócska
elébe száll.
Kiált a sündisznó:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Rigóháj lesz vacsorám!
Hasamba gyere, komám!”

No a rigócska
halálra ijed,
mióta rigó,
nem hallott ilyet.
Röpül magasba: huss!
„Ha kellek, utánam fuss!”

Sétál a sünöcske,
sétál körül,
egy árva nyulacska
elé kerül.
Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Nyúlhájra vásik fogam!
Innét nem mész el ugyan!”
De a nyúl:
„Vesd el magad!”

A híres hetvenkedő
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
hátra se nézve szalad!
Sétál a sün
továbbra,
egy róka a sűrűben cselleng,
hát hirtelen útját állja.
Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Rókaháj kell épp nekem!
Két hete rád éhezem!”

Nosza a róka:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
nyelvét lógatva szalad!
Sétál a hetvenkedő
és íme egy lompos ordas,
vén farkas bukkan elő.
Kiált a sün rá:
„Sej, diridom!

Még ma a véred iszom!
Farkashájt ehetnék éppen!
Jó, hogy ideállsz elébem!”
Hanem a farkas:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
majd nyakát szegve szalad!
Sétál a sün,
jár messze,
végül elébe toppan,
elé az erdőn egy medve.

Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Medveháj, az ám a jó!
Éppen fogamra való!”
A medve is:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
lélekszakadva szalad!
Az pedig nagy dölyfösen
sétálgat a sűrűben.
Hátán szétáll a tüske,
rangjára igen büszke.
Hetvenkedésre kész
a nagyhírű vitéz.

Kiált egy nagyot:
„Hajj!” –
s törik a fáról a gally.
Alig mondta ki:
„Hajj!” –
Letört a fáról a gally!
Fejére esett,
s a csupa tüske,
nagyhírű,
büszke,
rangjára fő-fő,
csatákban győző
vitéz sündisznó
magát elsírta,
magát elrítta:
„Jajjajjajjaj!”

Ott helyben úgy megijedt,
nem láttam soha ilyet,
hazáig sírva szaladt,
s bőriben veszteg maradt.

Forrás: www.konyvtar.dia.hu

MEDVE SZÖSZMÖTÖLŐ ÉS MACI SZÉPSÉGVERSENY



Gyertek szöszmötölni 2026. február 6-án, pénteken a Vécsey Utcai Fiókkönyvtárba! A jókedveteken kívül hozzátok magatokkal kedvenc játékmackótokat is, hiszen ezúttal minden a mackók körül forog majd!

A program a beiratkozott olvasóinknak szól, de 2026. február 2-tól mindenkinek (kicsinek, nagynak egyaránt!) INGYENES a beiratkozás a könyvtárba. 

Támogassátok a könyvtárakat sok-sok beiratkozással!

16.00 órakor kezdünk, macimelegítő teát főzök!

Verselve rajzoljunk macit


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rajzolok egy szép karikát,

belsejébe a kis hugát.

Két kis pont lesz a szeme,

kövér hasán két keze.

Alá két kis tappancs kerül,

készen van már kívül-belül.

Amit, itt látsz nem más,

barna maci képmás!

 

Megrajzoljuk a fejét.

A fejébe a pofikarikát rajzoljuk.

A szemek következnek szemöldökkel.

Kerekded hasa, és két mancsa.

Két lábát rajzoljuk.

Lábujjak, tenyér következik.

A pofijára orrot, szájat rajzolunk.

Fülek, és végül a köldök kerül a helyére.

 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

Babakeksz








 
(8 hónapos kortól)

Hozzávalók:
  • 10 dkg kukoricaliszt,
  • 1 ek növényi vaj,
  • pici nádcukor,
  • pici víz,
Elkészítési idő: 10-15 perc


Az elkészítés menete:

A hozzávalókat összekeverem egy nagy tálban, hogy jól formázható állagú masszát kapjunk.

Nagyobb testvérek segíthetnek gyurmázni, formázni. Azért írtam, hogy pici cukor illetve víz, mert a cukor csak ízesítésre kell el is hagyható, a víz pedig hogy jól formázható masszát kapjunk.

Kis kígyókat, korongokat formázunk belőle, és 180 fokon, kb. 5-10 perc alatt aranybarnára sütjük.

Igazán finom, egészséges desszert. Utazáskor nekünk nagyon hasznosnak bizonyult.

A cikket jeassy írta.

 

 

 

 

 

Forrás: https://picibaba.hu


A „könyvmolyok” nevelése már babakorban elkezdődik!



Hoztunk néhány tippet, hogy segítsünk megszerettetni a könyveket a gyerekekkel, méghozzá már egészen kiskoruktól kezdve!

Egyszerű a képlet: kevesebb kütyüzés, több könyv!

Hidd el, „olvasó” gyereket nevelni nem is olyan nehéz feladat, ha már a kezdetektől fogva odafigyelsz, hogy mindig legyenek körülöttetek könyvek és az olvasás benne legyen a napi rutinotokban. Ha azonban ez kimarad, utólag már sokkal nehezebb feladat lesz rávenni a gyerekeket az olvasásra!

Ha egy kisgyerek már egészen kiskorától rendszeresen megéli annak az örömét, hogy milyen jó dolog összebújni és elolvasni egy izgalmas könyvet, akkor jó eséllyel alig várja majd, hogy egy napon ő maga is olvasóvá válhasson és ne kelljen örökké arra várni, hogy felolvassanak neki. A hangsúly azonban a rendszerességen van és ez bizony a szülőtől is áldozatot kíván, hiszen naponta le kell ülni a gyerek mellé mesélni, ami mi is tudjuk, hogy néha bizony nem könnyű feladat.

Pillanatnyilag talán egyszerűbbnek tűnik a gyerek kezébe adni a telefont, de hidd el, később sokszorosan megtérül majd az a rengeteg felolvasott mese! Gondolj csak bele, vajon reális elképzelés az, hogy ha egy kisgyerek már néhány éves korától a színes-szagos és ingergazdag kütyük világához szokott, el tudjon majd később hosszasan merülni egy könyvben? Hogyan is várhatnánk el egy kisiskolástól, hogy üljön le és olvasson hetente többször félórát, ha korábban mi magunk se biztosítottuk ezt a számára, mert nekünk se volt elég türelmünk hozzá?

Soha nincs túl korán az olvasáshoz!

A jó hír az, hogy nincs olyan, hogy egy baba még túl pici a mesehallgatáshoz, hiszen attól még, hogy nem érti tökéletesen a hallottakat, a hangsúlyozás, a beszédünk ritmusa és a hangunk rezgése ugyanúgy eljut hozzá. Számos kutatás bizonyította már, hogy azok a gyerekek, akiknek rendszeresen olvasnak mesét életük első éveiben, jóval nagyobb szókinccsel és fejlettebb matematikai készséggel rendelkeznek a kortársaiknál.
Arról nem is beszélve, hogy a meseolvasás egy rendkívül különleges, megnyugtató és meghitt tevékenység, a gyerekek gyakran még oda is bújnak olvasás közben a mesélőhöz, ezért nem véletlen, hogy sok családban végződnek így a napok. Ha a gyereked nyitott rá, akár már egyéves kora előtt is bevezethetitek ezt a rituálét a lefekvésnél!

A legkisebbeknek persze még egészen másfajta könyveket választunk, mint az óvodás korosztálynak. Őket ugyanis inkább az egyszerű ábrákat tartalmazó lapozók kötik le az első években, később azonban szép lassan megtanulják majd összekapcsolni a hallottakat az illusztrációkkal.

Érdemes a kemény fedelű lapozókkal kezdeni, ezekben ugyanis a sok kép mellett rövidebb szövegek találhatóak és könnyen lapozhatóak akár a kis babakezekkel is. Bartos Erika kemény fedeles kötetei, melyek a Bogyó és Babóca mese szereplőit mutatják be egyenként, például kiváló első könyvei lehetnek a gyerekeknek, mivel ezek nem meséket tartalmaznak, hanem a könyv szereplőihez kapcsolódó tárgyakat.

De említhetnénk akár a Kisvakond könyveket, a Bing és barátai meséket vagy a Maszat könyveket, ezek ugyanis egytől egyig olyan történetek, amelyek már a bölcsődés korosztály számára is jól érthetőek.

Járjatok könyvtárba!

Persze nem könnyű folyamatosan izgalmas olvasnivalóval ellátni a kicsiket, de hát erre van a könyvtár! Iratkozzatok be minél hamarabb a helyi könyvtárba, a gyerekkönyvtár részleget ugyanis általában úgy alakítják ki, hogy a legkisebbekre is gondolnak, így van benne olvasósarok, szőnyeg és játékok is. Hadd szokják meg a kicsik, hogy a könyvtárba járás is egy ugyanolyan rendszeres program, mint a játszóterezés vagy a séta, ami extra jól jön, ha mondjuk épp esik az eső!

Engedd meg, hogy a gyereked választhassa ki, hogy melyik könyv érdekli őt! Olvassatok bele a könyvekbe már ott a könyvtárban, aztán döntsétek el együtt, hogy melyiket lapozgatnátok szívesen otthon is.

Forrás: www.jateksziget.hu

Miért fontos a D-vitamin gyerekeknek, és hogyan pótoljuk?



A D-vitamin az egyik legkülönlegesebb tápanyag, amelyre a gyermekek fejlődő szervezetének szüksége van. De vajon miért olyan fontos ez a hormonszerű vegyület a gyermekek számára? Milyen következményekkel járhat a hiánya, és hogyan biztosíthatjuk a megfelelő bevitelt? 

Melyek a D-vitamin készítmények gyerekeknek, és mire valók?
Magyarországon és más északi országokban különösen gyakori a D-vitamin hiány a gyermekek körében, különösen a téli hónapokban, amikor a napfény hatására történő természetes D-vitamin termelés minimális. A gyermekeknek szánt D-vitamin készítmények olyan étrend-kiegészítők, amelyek koncentrált formában biztosítják ezt a létfontosságú tápanyagot, figyelembe véve a gyermekek speciális igényeit és életkori sajátosságait. Ezek a termékek segítenek megelőzni vagy kezelni a D-vitamin hiányt, különösen azokban az időszakokban, amikor a természetes D-vitamin termelés korlátozott (téli hónapok), vagy amikor a táplálkozás nem biztosít elegendő mennyiséget.

A cél nem csupán a súlyos hiánybetegségek, mint az angolkór megelőzése, hanem a gyermek optimális fejlődésének és egészségének átfogó támogatása: jellemző, hogy a gyermekorvosok preventív céllal, a csontfejlődés, az immunrendszer és a számos egyéb élettani folyamat támogatása érdekében javasolják a D-vitamin kiegészítést. Fontos hangsúlyozni, hogy a D-vitamin pótlás nem helyettesíti a kiegyensúlyozott táplálkozást és a rendszeres szabadtéri aktivitást, de elengedhetetlen kiegészítője annak, különösen olyan éghajlati viszonyok között, ahol a természetes D-vitamin képződés korlátozott.

Miért létfontosságú a D-vitamin a gyermekek fejlődéséhez?
A D-vitamin rendkívül sokrétű hatással van a gyermekek fejlődő szervezetére, és hiánya számos területen okozhat problémákat. Íme a legfontosabb területek, ahol a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik:

Csontfejlődés és csontegészség – A D-vitamin szabályozza a kalcium és foszfor felszívódását és beépülését a csontokba, elengedhetetlen a csontok megfelelő mineralizációjához és növekedéséhez. Hiánya gyermekkorban angolkórhoz vezethet, amelynek tünetei a lágy koponyacsontok, O- vagy X-láb, késői fogzás és csontdeformitások.

Immunrendszer szabályozása – Modulálja az immunrendszer működését, befolyásolja az immunsejtek aktivitását és a gyulladásos folyamatokat. Megfelelő szintje csökkentheti a légúti fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, valamint az autoimmun betegségek kockázatát.

Idegrendszeri fejlődés – Szerepet játszik az idegrendszer fejlődésében és működésében, befolyásolja az agyi növekedési faktorok termelődését és az idegsejtek védelmi mechanizmusait. Egyes kutatások összefüggést találtak a D-vitamin hiány és a kognitív fejlődési zavarok, valamint a hangulati problémák között.

Anyagcsere-folyamatok – Részt vesz a glükóz anyagcsere szabályozásában, befolyásolja az inzulinérzékenységet és a sejtek energiatermelését. Megfelelő szintje csökkentheti a metabolikus problémák és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát későbbi életkorban.

Légúti egészség – Több kutatás is összefüggést talált a megfelelő D-vitamin szint és az asztma, valamint más légúti betegségek enyhébb lefolyása között. A D-vitamin immunszabályozó hatása révén befolyásolhatja a légúti gyulladásos folyamatokat.

Allergiák megelőzése – A korai életszakaszban biztosított megfelelő D-vitamin ellátottság összefüggésbe hozható az allergiás betegségek (ételallergia, ekcéma, szénanátha) alacsonyabb kockázatával, feltehetően az immunrendszer megfelelőbb szabályozása révén.

Hogyan biztosítsuk a megfelelő D-vitamin bevitelt gyermekünknek?
A gyermekek D-vitamin szükségletének biztosítása több forrásból és módszerrel is történhet, azonban a hazai éghajlati viszonyok között a célzott kiegészítés általában elengedhetetlen. Az életkornak megfelelő D-vitamin adagolás jelentősen eltérhet:

Újszülöttek és csecsemők (0-12 hónap) – A Magyar Gyermekgyógyász Társaság ajánlása szerint a születéstől kezdve napi 400-500 NE (10-12,5 µg) D-vitamin pótlás javasolt, függetlenül attól, hogy a baba anyatejet vagy tápszert kap.

Kisgyermekek (1-3 év) – Ebben az életkorban is folytatni kell a napi 400-600 NE (10-15 µg) D-vitamin adását, különös tekintettel a téli hónapokra, de egész éven át javasolt a pótlás.

Óvodás és iskolás gyermekek (4-18 év) – A javasolt napi bevitel 600-1000 NE (15-25 µg), különösen a téli hónapokban. A nyári időszakban, megfelelő napozás mellett (naponta 15-30 perc, 11 és 15 óra között, arc és karok szabadon), csökkenthető a kiegészítés.

D-vitamin cseppek – Ideálisak csecsemőknek és kisgyermekeknek, könnyen adagolhatók, általában olajban oldott D3-vitamint tartalmaznak, ami a legjobban hasznosuló forma. Rugalmas adagolást tesznek lehetővé, és könnyen az ételbe vagy italba keverhetők.

Rágótabletták – Óvodás és iskolás korú gyermekeknek megfelelőek, gyakran ízesítettek és egyéb vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmazhatnak. Előnyük a pontos adagolás és a könnyű használat.

D-vitamin spray – Újabb forma, amely szájnyálkahártyán keresztüli gyors felszívódást biztosít, és kedvelt lehet azoknál a gyermekeknél, akik idegenkednek a tablettáktól vagy cseppektől.

D-vitamin gumicukor – Népszerű forma idősebb gyermekeknél, de figyelni kell a hozzáadott cukor mennyiségére és az adagolásra, nehogy túl sokat fogyasszanak belőle.
A természetes források is hozzájárulhatnak a D-vitamin bevitelhez, bár önmagukban általában nem elegendőek a szükséglet fedezéséhez:

Napfény – A legfontosabb természetes forrás, hiszen a bőrben UVB sugárzás hatására D-vitamin képződik. A magyarországi éghajlaton azonban október közepétől március közepéig gyakorlatilag nem termelődik elegendő D-vitamin a bőrben, ezért ebben az időszakban különösen fontos a kiegészítés.

Élelmiszerek – Természetes formában kevés élelmiszer tartalmaz jelentős mennyiségű D-vitamint: zsíros halak (lazac, makréla, hering), tojássárgája, máj. Egyes élelmiszereket D-vitaminnal dúsítanak, például tejtermékeket, reggeliző pelyheket, növényi italokat.

Minden gyermek számára fontos a megfelelő D-vitamin ellátottság biztosítása, de különösen figyelni kell rá bizonyos rizikócsoportok esetében: sötétebb bőrű gyermekek, keveset napozók, speciális étrendet követők (pl. tejtermék-mentes, vegán), bizonyos gyógyszereket szedők, valamint krónikus betegségekkel (májbetegség, vesebetegség, felszívódási zavarok) élők esetében. Ilyen esetekben személyre szabott adagolás lehet szükséges, amit gyermekorvossal érdemes egyeztetni.

Fedezd fel a gyermeked számára legmegfelelőbb D-vitamin pótlási módszert, amely segíthet az optimális fejlődés és egészség támogatásában!

Forrás: www.vitaminbolt.hu

Mikor kezdjük a hozzátáplálást?

A hozzátáplálás csak első hallásra tűnik egyszerűnek, de aztán hirtelen minden annyira bonyolult lesz, hogy azt sem tudja szerencsétlen szülő, hogy mit adhat, és mikor, és hogyan adja azt. A végére persze, mikor már nem kell figyelni szinte semmire, mert már mindent eszik a gyerek, addigra minden letisztul, és a következő csemeténél már mindenki rutinosan fog hozzá a dolgokhoz,de a kezdetek... Azok tényleg nem egyszerűek.

Mikor kezdjünk hozzátáplálni?

Az első kérdés, hogy mikor kezdjünk az anyatejen kívül más ételt-italt adni a gyereknek. A most divatos, és nagyon dicséretes szokás, hogy a csecsemő fél éves koráig kizárólag anyatejjel tápláljuk, és ha nincs a családban allergiás beteg, csak akkor kezdünk lassan, fokozatosan hozzátáplálni. Ha valamilyen ételallergia előfordult már a családba, akkor egyáltalán nem baj, ha az anyuka még egy hónapot ráhúz a kizárólagossággal. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy ha allergiás beteg előfordul a közeli rokonok között, akkor az anyuka a szoptatás ideje alatt is jobban teszi, ha egyfajta diétát követ, és ezzel megelőzi a  baba gyomrának és bélrendszerének reakcióját, kicsit több időt ad neki a felkészülésre. Persze minden egyes lépéssel kapcsolatosan érdemes egyeztetni a védőnővel és a gyerekorvossal, hiszen minden gyerek más és más, így egyéi elbírálást igényel.


 







Mint a trend is diktálja, csak fél éves kor után kezdjük meg a hozzátáplálást. Viszont vannak olyan, átlagtól eltérő esetek, amikor a szilárd táplálék bevezetésének időpontja némiképp előbbre hozódik. A kezdő időpont változtatására megfelelő indok az anyatej mennyiségének kevéssége, illetve teljes hiánya. A tápszer adása ugyanis nagyban pótolja az anyatej fontos vitaminjait, ásványi anyagait, illetve nyomelemeit, de mégiscsak tehéntejből készült, és mint olyan, nem a legmegfelelőbb táplálék a csecsemő számára, sok esetben allergiás reakciót is kiválthat maga a tápszer is. Ilyenkor HA jelzésű tápszert adunk a csemetének, vagy másféle anyatejpótló anyaggal próbálkozunk. Ha a kisded még a HA jelzésű tápszerre is allergiás reakciót mutat, akkor növényi eredetű tápszert adunk neki, amiből hiányzik az állati eredetű fehérje és kalcium. E kettő nagyon fontos a megfelelő fejlődéshez, így indokolt a csecsemő korábbi hozzátáplálása, hogy a megfelelő fehérje, vitamin és ásványi anyag a szervezetébe juthasson.

Egy 3-4-5 hónapos babának, ha az anyatej mennyisége nem elegendő, a tápszer sem adható valamilyen indok miatt, akkor a védőnők gyakran ajánlják a hozzátáplálás megkezdését tápszer bevezetése mellett/helyett. Ha anyatej van, csak a mennyisége kevés, akkor minden esetben csak a szoptatás befejezésével, kiegészítésképp adjunk szilárd táplálékot a babának. A szoptatás utáni hozzátáplálás ugyanis pótolhatja a hiányt, de mégis hozzájut a kicsi az értékes anyatejhez is. Míg ha előbb etetünk, és csak aztán szoptatunk, akkor megtöltjük a hasát a főzelékkel, és akkor már azt a kis mennyiségű, de annál értékesebb anyatejet már nem fogja kívánni a gyermek.

Az anyatej teljes hiányában a tápszer adása indokolt, és nagyon fontos. Viszont mivel a tápszer eleve egy állati eredetű fehérje, a baba gyomrának idegen anyag, még akkor is, ha igyekeznek az anyatejhez nagyon hasonlóvá tenni ezeket a porokat, de ezáltal a tápszeres baba gyomra hamarabb kénytelen felkészülni az idegen táplálék befogadására. Ezeknek a csecsemőknek már 4 hónapos korban szokta a védőnő javasolni az első falatok adását és fokozatos szoktatását.

A hozzátáplálás megkezdése minden esetben a védőnővel egyeztetett, általa jóváhagyott időpontban történjen. Ne kezdjünk önállóan olyan dolgot csinálni, amivel esetleg többet ártunk, mint használnánk, és a rossz döntés következményével csak később szembesülünk egy esetleges allergiás reakció formájában.

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu


A hetvenkedő sün



Hol volt,
hol nem,
volt valahol
egy csupa tüske,
nagyhírű,
büszke,
rangjára fő-fő,
csatákban győző
vitéz sündisznó,
milyet manapság
nem látsz sehol.
Ha csak kiáltott:
„Hajj!” –

Törött a fáról a gally.
Hát egyszer útra megyen,
sétálni a sűrűben.
Hátán szétáll a tüske,
rangjára igen büszke.
Hetvenkedésre kész
a nagyhírű vitéz.
Kiált egy nagyot:
„Hajj!” –

S törik a fáról a gally.
Sétál a sündisznó,
sétafikál,
egy kölyök rigócska
elébe száll.
Kiált a sündisznó:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Rigóháj lesz vacsorám!
Hasamba gyere, komám!”

No a rigócska
halálra ijed,
mióta rigó,
nem hallott ilyet.
Röpül magasba: huss!
„Ha kellek, utánam fuss!”

Sétál a sünöcske,
sétál körül,
egy árva nyulacska
elé kerül.
Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Nyúlhájra vásik fogam!
Innét nem mész el ugyan!”
De a nyúl:
„Vesd el magad!”

A híres hetvenkedő
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
hátra se nézve szalad!
Sétál a sün
továbbra,
egy róka a sűrűben cselleng,
hát hirtelen útját állja.
Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Rókaháj kell épp nekem!
Két hete rád éhezem!”

Nosza a róka:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
nyelvét lógatva szalad!
Sétál a hetvenkedő
és íme egy lompos ordas,
vén farkas bukkan elő.
Kiált a sün rá:
„Sej, diridom!

Még ma a véred iszom!
Farkashájt ehetnék éppen!
Jó, hogy ideállsz elébem!”
Hanem a farkas:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
majd nyakát szegve szalad!
Sétál a sün,
jár messze,
végül elébe toppan,
elé az erdőn egy medve.

Kiált a sünöcske:
„Sej, diridom!
Még ma a véred iszom!
Medveháj, az ám a jó!
Éppen fogamra való!”
A medve is:
„Vesd el magad!”
A híres hetvenkedő,
rangjára büszkélkedő
sündisznó elől ijedten,
lélekszakadva szalad!
Az pedig nagy dölyfösen
sétálgat a sűrűben.
Hátán szétáll a tüske,
rangjára igen büszke.
Hetvenkedésre kész
a nagyhírű vitéz.

Kiált egy nagyot:
„Hajj!” –
s törik a fáról a gally.
Alig mondta ki:
„Hajj!” –
Letört a fáról a gally!
Fejére esett,
s a csupa tüske,
nagyhírű,
büszke,
rangjára fő-fő,
csatákban győző
vitéz sündisznó
magát elsírta,
magát elrítta:
„Jajjajjajjaj!”

Ott helyben úgy megijedt,
nem láttam soha ilyet,
hazáig sírva szaladt,
s bőriben veszteg maradt.

Forrás: www.konyvtar.dia.hu