Iskolakezdés, iskolaérettség

Magyarországon az iskolakezdés két feltételhez kötött: a gyermeknek el kell érnie a tanköteles kort (hazánkban ez a betöltött 6 év) és az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet. Ha a kettő egyidejűleg teljesül, megkezdheti iskolai tanulmányait az óvoda javaslata alapján.

Mit jelent az iskolaérettség?

Röviden összefoglalva, az iskolaérettség azt jelenti, hogy a gyermek kognitív (értelmi), szociális (társas), testi és pszichológiai fejlettsége megfelel az iskolában elvárt szintnek. Az adott iskolarendszer követelményeinek kell megfelelni.

Az iskolaérettséghez megfelelő fizikai fejlettségre van szükség, ezt a gyermek háziorvosa állapítja meg. Fontos az érzékszervek megfelelő működése (szükség esetén a hallás-, látáskorrekció), mert az írás-olvasás készségeinek elsajátításához alapvetően fontos a hangok biztos megkülönböztetésének képessége és a megfelelő látási funkció. Szükséges továbbá, hogy megfelelő szinten legyen a gyermek térbeli tájékozódása, a jobb-bal megkülönböztetésének képessége (lateralizáció), mozgása (a nagy- és finommozgások egyaránt), figyelme, emlékezeti funkciói, beszéde, beszédészlelése, gondolkodása, számfogalma, továbbá szociális készségei (utasítások megértése, követése, társas helyzetek megértése, kezelése).

Szülőként hogyan segíthetek?

A gyermekek fejlődése igen egyedi ütemű lehet, a hagyományos otthoni játékok alapvetően remek fejlesztési lehetőségeket biztosítanak. Ezekből a teljesség igénye nélkül említünk meg itt néhányat. A gyurmázás, gyöngyfűzés, kisebb tárgyak rakosgatása jól fejleszti a finommotorikát, a kis kézizmokat; a szabályjátékok, vagy társasjátékok a szabálytudatot, az önszabályozást; a libikóka, hinta, pörgések, forgások az egyensúlyrendszert és a mozgáskoordinációt; a mesélés, mondókázás a figyelmet, beszédértést, emlékezetet. Hatéves korban elég, ha a gyermek 6-os számkörben biztosan tájékozódik (a tízest szokták nézni, de a hatos is elfogadható). Tehát ebben a körben biztosan ismeri a több-kevesebb fogalmát és az alapvető műveleteket (elveszek, hozzáadok). Fontos sokat beszéltetni a gyermekeket. Konkrét, rövid kérdésekkel segítsük őket, hogy megtanulják, mit jelent elmesélni valamit, például hogy mi történt tegnap.

Mikor forduljak segítségért? Ki segíthet?

Amennyiben a gyermek még nem töltötte be a tanköteles kort (tehát 6 évesnél fiatalabb), de Önök szerint eléri a szükséges fejlettségi szintet, akkor az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtaniuk egy kérelmet arra vonatkozóan, hogy a gyermek már hatéves kora előtt megkezdhesse iskolai tanulmányait. Ha az Önök által benyújtott kérelemben és a csatolt dokumentumokban minden szükséges információ rendelkezésre áll a szakszerű döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal nyolc napon belül dönt az ügyben. Előfordulhat, hogy a hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól, amelynek munkatársai egy átfogó vizsgálatot (pedagógiai, pszichológiai, orvosi) követően véleményezik a gyermek fejlettségét. Ebben az esetben az Oktatási Hivatal hatvan napon belül dönt a kérelemről.

Amennyiben azt szeretnék, hogy gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson, akkor szintén az Oktatási Hivatalhoz kell kérelmet benyújtaniuk az iskolakészültség eldöntésének céljából végzett szakértői vizsgálathoz, mert 2020 januárjától csak ez az intézmény dönthet ebben a kérdésben. A kérelemben meg kell fogalmazni, hogy milyen okok miatt szeretnék, hogy gyermekük további egy évig az óvodai nevelésben maradjon és az iskolai életre való felkészülése szempontjából ez miért lenne előnyös. A kérelemhez bármilyen Önök által fontosnak tartott dokumentum másolatát csatolhatják (pl.: szakorvosi vélemény; kikérhetik az óvodától a gyermek fejlődését nyomon követő nyomtatványt). Ebben az esetben is előfordulhat, hogy az Oktatási Hivatal a megalapozott döntés érdekében szakvéleményt kér a területileg illetékes szakértői bizottságtól. Ha az Oktatási Hivatal a gyermeket iskolaérettnek nyilvánítja, de a szülő nem ért egyet a döntéssel, akkor bírósághoz fordulhat.

Hogyan történik a vizsgálat?

Az iskolakészültséget felmérő szakértői vizsgálat során csoportos és egyéni helyzetben is megtörténik az iskolakezdéshez szükséges területek feltérképezése:

- feladattudat,

- emlékezeti funkciók,

- számfogalom,

- figyelem, gondolkodási funkciók,

- lateralizáció,

- nagy- és finommozgások,

- csoportos és kétszemélyes helyzetben való viselkedés,

- munkaérettség.

Az ennek alapján elkészített szakértői vélemény nem pusztán egy javaslat arra, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy maradjon-e óvodában. Ennél sokkal fontosabb elemei a részterületi erősségek-gyengeségek, továbbá a javasolt pluszfoglalkozásoknak és fejlesztéseknek a meghatározása, esetleges biztosítása.

Ha szükséges, pszichológiai ellátásba is kerülhet a gyermek a pedagógiai szakszolgálatnál, a szülő pedig gyermekének fejlődésével, nevelésével kapcsolatos konzultációkon vehet részt.

Forrás: www.gyermekut.hu

Hallgatózó gyerekek

A hallgatózó gyerekek mögött leggyakrabban a kíváncsiság, a világ megismerésének vágya és a szülők feletti kontroll vagy biztonságkeresés áll.

Miért hallgatóznak a gyerekek?

Kíváncsiság és információéhség: Mindent tudni akarnak a felnőttek dolgairól, a családi titkokról vagy arról, hogy mi készül a hátuk mögött.

Biztonságérzet: Ha azt hallják, hogy a szülők suttognak vagy komoly témáról beszélnek, ellenőrizni akarják, hogy nincsen-e baj vagy fenyegető helyzet.

Függetlenség és határok tesztelése: Szeretnék megtudni, mik azok az információk, amelyeket a felnőttek nem nekik szánnak, ezzel is növelve a „hatalmi” tudatukat.

Mit tehetsz szülőként?

Nyílt kommunikáció: Beszéljünk tisztán a dolgokról a megfelelő szinten, hogy ne érezzék szükségét a titkolózásnak.

Határok tiszteletben tartása: Építsünk ki olyan privát tereket és időket a felnőtt beszélgetésekre, amikor a gyerekek biztosan elfoglaltak.

Ne büntessük, inkább értsük meg: A tiltás helyett érdemes rákérdezni, mit hallott vagy mi érdekli a témában.

Forrás: www.csaladinet.hu

Beszoktatás – avagy szoktassuk magunkat az elválás gondolatához!

A bölcsőde vagy óvoda első időszaka, a beszoktatás minden kicsi számára nagy lépés – és nem mindig könnyű vagy zökkenőmentes. Ám a kicsik mellett bizony a szülőnek sem könnyű! Hogyan lehet mindkét félnek gördülékenyebbé tenni ezt a nagy váltást? Fülöp Kata írásából kiderül.

Janikovszky Éva felnőtteknek írt könyveinek egyikében ír a „Lemez egyik oldala” és a „Lemez másik oldaláról”. Írom ezt azt remélve, hogy vannak közöttünk olyanok, akiknek a bakelit lemez oldalai még élményszinten is jelentenek valamit. Mennyi minden van a kisgyermekes időszakban, amit nézhetek erről vagy arról az oldalról is! A beszoktatás és az óvoda,vagy a bölcsőde elkezdése is pontosan ilyen.

Nézzük csak meg a lemez egyik oldalát a beszoktatás és az intézményesítés szempontjából!

„Lassan vissza kell mennem dolgozni, lejár a GYED is és mennék is.”

„Muszáj mennem, fenn kell tartani a családot, szükség van a pénzre!”

„Bárcsak lehetnék még több évet a gyermekemmel”

„Már nagyon várom, hogy felnőttekkel beszélgessek!”

„Végre dolgozhatok és nem kell elviselni a gyerekem hisztijeit!”

„Mi lesz velem, ha már Ő nem lesz itt velem?”

És mi minden lehet annak a bizonyos lemeznek a másik oldalán?

„Milyen anya az, aki 9 hónaposan beadja bölcsődébe a gyerekét.”

„ Na, nézd már, otthon van a kisebbikkel, mégis hozza a bölcsődébe a nagyobbat!”

„Nem is dolgozik, otthon van és láttam egy kávézóban napközben!”

„Komolyan, hogy lehet beadni egyáltalán bölcsődébe egy 3 év alatti gyermeket?”

„Na, látod, neki nem lett volna szabad gyereket szülni!”

„Gyere, kicsi gyermek, már vártunk, örülünk, hogy jössz hozzánk a bölcsődébe!”

Szóval van itt vélemény, gondolat és nagy kavarodás épp elég.

De mégis, hogyan lehet a beszoktatás időszakát, a bölcsőde- vagy óvodakezdést jól csinálni?

Az első lépés, hogy szülessen meg egy döntés. Az a döntés, ami a család egészének „elég jó”!

Persze ezt sem könnyű megtenni ma, amikor az intézményben töltött évek esetében – a beszoktatás napjától a ballagásig -, az erősen involválódott szülői jelenlét a minimum elvárás, és az a szülő, aki nem a gyermeket helyezi az élete középpontjába, már nem is számíthat elég jó a szülőnek.

“Pedig a bölcsődekezdést a munka világába való visszatérésen túl sok minden indokolhatja! Akár az is, hogy az érzelmileg fáradt, a kimerülés szélén táncoló szülő visszanyerje belső egyensúlyát és így elérhető maradjon a gyermeke számára.”

Mi történik valójában a bölcsődébe, óvodába érkezéskor?

Mindegy, hogy bölcsődébe vagy óvodába kerül először a gyermek, az adott intézmény lesz az első elválás és a beszoktatás színtere. Az első hely, ahol az eddig zártabb családi burokból a gyermeke kikerül. Közösségbe kerül és megmérettetik. De ki is? A gyermek vagy a szülő?

Eddig a fa sűrűje takarta a fészket, oda csak a szülőnek volt ki- és bejárása a fiókákhoz. Most azonban eljött az ideje az első szárnypróbálgatásoknak, amikor a fióka a fészek szélére lépve, ott ágaskodva gyakorolja azt, ami a repüléshez szükséges. Ettől persze láthatóvá válik. Kritikus pillanat ez. Akárcsak az, ahogy az első közösségbe lépő gyerekünk megmérettetik. Hiszen így kicsit mi magunk, az addigi erőfeszítéseink, nevelésünk is láthatóvá válik.

Érzelmekkel teli is ez a pillanat, aminek elválaszthatatlan része az elszakadás élménye. Nézzük csak a gyakorlati oldaláról nézve.

Mit tehet a szülő, hogy az elválás a gyermekének is megfelelő legyen?

Első lépésben talán emlékezzen vissza a saját első napjára az óvodában. Hogyan indult el, mik voltak az elvárásai, félelmei? Ezek honnan eredtek? Saját gyermekének azzal tudja könnyebbé tenni az elválást és a beszoktatást, ha felidézi, hogyan birkózott meg ezzel a feladattal. Az elengedéshez kell az az érzés, hogy bízhatok abban a másik felnőttben – kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, dajka -, aki reggel átveszi tőlem a gyereket. Ha ezt érzem, ez a biztonságérzet sugárzik belőlem a gyerek felé is, aki így maga is nyugodtan és bizakodva lépi át a küszöböt.

Ez persze közel sem jelenti azt, hogy a gyerek csak úgy belibben az ajtón. Van ilyen is, de ez azért a gyerek karakterén is múlik. A legtöbb gyerek igenis igényel egy kis összebújást, töltekezést a küszöb átlépése előtt, és lehet, hogy jól esik neki picit sírdogálni a szülő karjában. Hagyjuk neki, hogy a sírással elengedje a belső feszültséget, higgyünk benne, hogy képesek vagyunk tartalmazni az ő félelmeit, fájdalmát.

Az elválást, a beszoktatást nehezebben megélő gyerekeknek sokat segíthet Patrice Karst „A láthatatlan fonal” című könyvének közös lapozgatása is. Ez arra tanítja a gyermeket, hogy a szülő szeretete egész nap, sőt egész életén keresztül kíséri majd őt, akkor is, ha épp távol vannak egymástól.

És a szülő elválását hogyan lehet megkönnyíteni?

Ha elváltunk a gyerektől, a kapun kilépve, lépteinket lelassítva teret adhatunk saját könnyeinknek is. Amik nem a gyereknek és a gyerekről szólnak, hanem rólunk, saját érzéseinkről, emlékeinkről, vágyainkról és félelmeinkről. Az aggódás közepette ne feledjük: a gyerek néha a könnyeivel mondja a szülőnek reggel, hogy ‘szeretlek, várom, hogy újra együtt legyünk majd’. Ahogy telnek majd a napok, lehet, hogy a könnyek helyét átveszi valami más, közösen kialakított rituálé: a puszibank feltöltése, az óriás-ropogtatós-ölelés, vagy a karból-karba átadás.

A szorongóbb szülő dolgát pedig nem könnyíti meg, ha a beszoktatás során kívülről olyan üzeneteket kap, hogy: „hiszen te nem tudod elengedni, te kapaszkodsz belé, (…) anyuka, menjen már, eressze el a gyereket”. Ha ilyen mondatokat hallunk, lassítsunk, vagy akár álljunk meg egy pillanatra. Merjünk együtt lenni azzal, hogy nekünk most milyen nehéz. Hagyjuk, hogy felszínre bukkanhasson akár egy-egy saját régi fájó emlékünk. Felbukkanhasson, hogy elengedhessük.

Így elkerülhetővé válik, hogy hónapokra, vagy akár évekre belerekedjünk az elengedés nehézségébe. A gyermekek sokszor gyógyítják a szülők lelkét azzal, hogy lehetőséget teremtenek az emlékezésre, integrálásra, újraírásra.

A változás az élet része. A madár fészke sem bír el több kifejlett példányt, a fészek nem nő tovább. A fiókákat egy idő után kilökdösi a szülő madár, mert bízik a fiókájában, hogy az készen áll a repülésre. Amikor a bölcsődei, óvodai csoport ajtajában állunk, emlékezzünk rá, hogy a mi kis fiókánk is minden bizonnyal készen áll mindarra, ami rá itt vár. Persze ezt ő még nem tudhatja. Ha hátranéz, a mi dolgunk biztatóan bólintani, és hátralépni. Valami új kezdődik!

Fülöp Kata

Csecsemő- szülő kapcsolati konzulens, képzésben lévő pár- és családterapeuta, pszichológus és pszichológia szakos tanár

Forrás: www.mindwell.hu

Nyelvtörők

Csóré csiga csalán csúcsán cselleng,
csalán csúcsát csipegetve fent leng,
de a csalán nem tűri,
csóré csiga csupasz csápját megcsípi.


Rózsaszín sündisznócska uzsis zacskója.


Egy picike pocakos pocok, pocakon pöckölt
egy másik picike pocakos pockot, és a pocakon pöckölt picike pocakos pocok,

pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő, picike pocakos pockot.

Nem minden tarka szarka farka tarka,
csak a tarkabarka fajta szarka farka tarka.


Fekete bikapata kopog a pepita patika köveken.


Már ősz volt szinte, mikor egy őszinte ősz inte, hogy legyek őszinte, mert ő szinte őszinte.


A moszkvicsslusszkulcs egy luxusszükséglet.


Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál.


Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese, te!

Kerekes Kelemen kerekét kerekíti kerekre.


Két kupac kopasz kukac meg két kupac kopasz kukac az négy kupac kopasz kukac.


Láttam szőrös hörcsögöt. Éppen szörpöt szörcsögött. 

Ha a hörcsög szörpöt szörcsög, rátörnek a hörcsög görcsök.


Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs.


Öt török ördög öt görög ördögöt dögönyöz örökös örömök között.


Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai fapipa papi fapipa.


Sárga bögre, görbe bögre.


Minden olyan belső, amelynek belseje van, éppen olyan külső, mint amilyen belső az a külső, amelynek külseje van.


Kilenc öles köleskazal.


Ádám bátyám, Pápán járván, pávát látván, száját tátván, lábát rázván pávává vált. 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

A végtelenbe és tovább! - 10 izgalmas gyerekkönyv az univerzumról

Szülőként és (gyerek)könyvekkel foglalkozó szakemberként is láttam az elmúlt években, hogy az univerzum, az űrutazás témája mennyire érdekli a gyerekeket. A csillagok, a bolygók, a világűr felfedezése mind-mind olyan téma, amivel minden szülő találkozik a gyerekével folytatott beszélgetések során, és jó esetben még válaszolni is tud a kicsik kérdéseire. Jó esetben! :) Nem tagadom, nekem jelentett némi kihívást a "mekkora a végtelen" és a "hogyan születtek a csillagok" kérdéskör és mint annyiszor szülői létem során, ilyenkor is a könyvtár volt a megmentőm. 

Csodaszerencsés korban élünk, mert okos, izgalmas, vicces gyerekkönyvek egész sora áll rendelkezésünkre, ha ránk zúdulnak a bonyolultabbnál bonyolultabb kérdések. Nem tagadom: a mostani csillagok, bolygók és mindenféle tudományos témák terén szerzett tudásom kb. 80%-át én is a lányom könyvein keresztül csipegettem fel. Később ugyanez történt a "sárkányok" és a "bogarak" témakörben is. :)

De maradjunk most az univerzum titkainál. Ezúttal olyan könyveket mutatok nektek, melyek eltérnek a mi gyerekkorunkban megszokott, sokszor száraz, számokkal és tudományos tényekkel telepakolt ismeretterjesztő könyvektől. Ovisoknak és iskolásoknak is találtok közöttük izgalmas lapoznivalókat. 

Andrea Erne: A világűr felfedezése (Scolar Kiadó, 2010)

A Ravensburger népszerű Mit? Miért? Hogyan? című gyermekkönyv-sorozatának e kötete a csillagászat alapjaiba vezeti be az óvodás és kisiskolás gyermekeket. Megtudhatják belőle, milyen bolygók és más tárgyak találhatók Naprendszerünkben, milyen a Nap és a Hold. Elforgatható csillagtérkép segítségével ismerkedhetnek a csillagokkal és a csillagképekkel. Felfedezhetik, hogy milyen részei vannak egy űrhajónak, és hogyan működik, milyen az űrhajósok élete és munkája, hogyan lehet eljutni a Holdra vagy egy űrállomáshoz.

Farkas Róbert: Első könyvem az univerzumról (Kolibri Kiadó, 2017)

Ez a könyv Rókapapa meséje a világ keletkezéséről. Alkotója, a grafikusként is elismert Farkas Róbert először angol nyelven, közösségi finanszírozással valósította meg, most pedig a világmindenséget fürkésző magyar gyerekek is választ kaphatnak kérdéseikre.

Ez a könyv az Eszes Róka-sorozat első darabja, amelyet Raffai Péter, az ELTE Atomfizikai Tanszékének asztrofizikusa a jövő felfedezőinek ajánl. 

Ez a könyv az első könyved az univerzumról.

5 éves kortól.

Sabine Shuck: A világűr (Tessloff és Babilon, 2010)

Mik a csillagok? Mit kell tudnia az űrhajósnak? Lehet-e sétálni az űrben?

A Mi MICSODA Junior sorozat 13. kötetéből a kis olvasó mindent megtudhat a bolygókról, a csillagokról és a világűrről. Kiderül miért különleges bolygó a Föld és miért nevezik vörös bolygónak a Marsot. A rejtélyes kukucskálók mögött pedig mindig érdekes információ vagy játékos rejtvény lapul. 

Nagyobb ovisoknak és kisiskolásoknak!

Steve Martin: Legyél Te is űrhajós! (Kolibri Kiadó, 2017)

Minden vágyad, hogy felfedezd a Marsot?

Ha igen, mától semmi sem állhat az utadba! Az Űrhajós Akadémián elsajátíthatod mindazokat az ismereteket, amelyeket az igazi űrhajósok is kapnak a kiképzésük során. Megtanulhatod, hogyan vezetik az űrhajókat az asztronauták, miből áll a szkafander, és megismerheted a világűrben végzett kísérleteket is. Az Akadémia elvégzése során fejlesztheted az űrsétákhoz szükséges állóképességed, de azt is kipróbálhatod, miként termeszthetsz saját űrhajós élelmet.

Csatold fel a holdjáró bakancsod, és készülj fel egy életre szóló kalandra! 

A könyvben matricákat, társasjátékot és összerakható modellt találtok. Kisiskolásoknak ajánlom.

Katie Daynes: Kérdések és válaszok a világűrről (Centrál Médiacsoport, 2016)

Ez a szórakoztató és gazdagon illusztrált könyv egy sor fontos és izgalmas kérdésre ad választ a világűrrel kapcsolatban. Kukkants be a fülek alá, hogy még több érdekességet tudj meg!

Clive Gifford: A világűr 30 másodpercben (Tessloff és Babilon, 2015)

30 csillagközi téma kezdő űrkutatóknak mindössze fél percben.

Elmúltál nyolcéves? Kíváncsi vagy a világűrrel kapcsolatos tudományos felfedezésekre?

Szereted a művészi igényű, sokszor vicces rajzokat? Akkor ne hagyd ki ezt a rendhagyó szerkesztésű tudományos könyvet: jól fogsz szórakozni!

Tények, adatok és magyarázatok egy szuszra elolvasható fejezetekben! Izgalmas, 3 perces küldetések azoknak, akik jobban el akarnak mélyedni egy-egy témában.

Carole Stott: A világűr legszuperebb intergalaktikus útikalauza (HVG könyvek, 2015)

Miért vonz a gravitáció? Mi történik, ha túl közel merészkedünk egy fekete lyukhoz? Mit tegyünk, ha földönkívüliekkel találkozunk? Ha készen állsz egy fergeteges űrutazásra, kapcsolj hiperűrsebességre, és fedezd fel a világegyetem rejtelmeit! Jelentkezz űrhajósnak, vakációzz a Marson, kelj át a Veszélyek tengerén és légy szemtanúja egy vadonatúj csillag születésének!Lisa Swerling és Ralph Lazar látványos illusztrációi segítenek megérteni az univerzumban zajló jelenségeket az ősrobbanástól egészen az űrexpedíciókig.

Glenn Murphy: Az űr - A teljes kozmikus sztori (Ventus Libro, 2016)

Milyen meleg van a Napon?

Hogy lehet, hogy az Uránuszon egy nap egy egész évszak?

Van-e élet a Marson?

A vicces rajzokkal és meglepő tényekkel teli könyv ezeknél még sokkal hihetetlenebb furcsaságokra is választ ad. Kiderül például, miért és hogyan mozognak a bolygók, honnan jönnek az üstökösök, mekkora a világegyetem, és hogyan mérték meg.

Választ kapunk arra is, honnan tudjuk, hogy a csillagok és a galaxisok több milliárd évesek, illetve hogy mi a különbség a csillagok és a bolygók között.

Vegyél részt a galaktikus utazáson, egy cseppet sem fogsz unatkozni!

Lucy Hawking, Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz (Könyvmolykiadó, 2007)

Mikor ​George találkozik új szomszédaival – Annie-vel, és tudós apjával, Erikkel – rábukkan egy titkos kulcsra, mely új, rejtett ablakot nyit számára a világra. Mégpedig a világűrből! Eriké a világ legfejlettebb számítógépe, a szuperintelligens Kozmosz, aki George-ot és barátait az univerzum bármely pontjára képes elrepíteni. George egyszercsak egy hullámvasúton találja magát, ami a végtelen világűrben száguldozik vele: bolygók mellett suhannak el, egy aszteroida viharon vágnak keresztül, egészen a Naprendszer legszéléig, és még azon is túl. De valaki másnak is tervei vannak Kozmoszszal – és ezek a tervek szörnyű veszélybe sodorják Eriket és George-ot. Mert nincs a világűrben semmi, ami veszélyesebb lenne a fekete lyuknál… Ez az ínycsiklandó könyvmolyeledel egy izgalmas és humoros kaland alapján készült, Stephen Hawking-módra. A legújabb fekete lyukakkal foglalkozó elméletek felhasználásával, és érdekfeszítő tudományos ismeretekkel fűszerezve a világűrről és a bolygókról. És a hab a tortán, hogy rengeteg valódi fotót találhatunk benne a világűrről!

9-10 éves kortól ajánlom.

...és egy kakukktojás! Akinek már oda-vissza minden a fejében van a világűrről, nekiugorhat a HVG kiadó kvízkártyájának:

Agymenők kvízkártya - Világűr

700 kérdés, 3 nehézségi szint

Ismered a Naprendszerünk bolygóit? Az Agymenők kvízkártyákkal sokat megtudhatsz róluk.

A kvízkérdések nehézségi szint szerint vannak csoportosítva, így a tudásodnak és kíváncsiságodnak megfelelően választhatsz a zöld színnel jelölt könnyű, a kék színnel jelölt közepes és a piros színnel jelölt nehéz kérdéscsoportok közül. Minden kvízkérdéshez tartozik egy szín, ami egy-egy témakört jelöl. Ha segítségre lenne szükséged, illetve többet szeretnél megtudni a számodra érdekesebb témákról, keresd a második csomag végén található érdekességekről szóló leírást! A megoldásoknál található keretes szövegek további izgalmas tényeket ismertetnek. A gondolkodtató feladatok tartalmas időtöltést biztosítanak otthon, útközben vagy éppen várakozás közben. Játszhatsz egyedül vagy a barátaiddal, de remek időtöltés az egész családnak.

7-14 éves gyerekek számára.

Forrás: www.egigero.hu

Tudnivalók a dackorszakról, avagy mit tegyél, ha a kétéves gyereked mindenre nemet mond?

Reggel háború a cipőhúzás miatt, délután hisztiroham a bölcsőde előtt, este sírás, mert rossz színű a pohár. Ismerős? A dackorszak minden szülőt próbára tesz, pedig valójában az egyik legfontosabb fejlődési mérföldkő zajlik ilyenkor a gyermekedben. Mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan élheted túl úgy, hogy közben a kapcsolatotok csak erősödik. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy hétköznapi jelenet, amit minden szülő ismer

Képzeld el a következő helyzetet. Reggel fél nyolc, indulni kellene az óvodába. A két és fél éves kislányod azonban közli, hogy ő maga akarja felvenni a cipőjét. Öt perc küzdelem után a cipő még mindig fordítva van a lábán, te pedig finoman segíteni próbálsz. Ekkor elszabadul a pokol: a gyerek lerántja a cipőt, a sarokba hajítja, levágja magát az előszoba kövére, és úgy üvölt, mintha valami szörnyűség történt volna vele.

Az első gondolatod valószínűleg ez: "Mit rontottam el?" A második: "Mit szólnak a szomszédok?" Pedig egyik kérdés sem a lényegre tapint. Ami az előszobában történt, az fejlődéslélektani szempontból az egyik legfontosabb üzenet, amit egy kisgyerek küldhet: "Én is vagyok valaki, és nekem is van akaratom."

Mi zajlik ilyenkor a gyermek fejében?

A kisgyermek élete első évében szinte mindenben a felnőttekre van utalva. Aztán valami megváltozik: megtanul járni, kimondja az első szavakat, és felfedezi, hogy a világ tele van izgalmas dolgokkal, amiket ő maga is elérhet. A fejlődés ebben az időszakban elképesztő tempóban zajlik, olyan gyorsan, hogy a gyermek belső világa nem tudja követni a saját képességeinek robbanását.

Itt keletkezik az a feszültség, ami a dackorszak motorja. A gyermekben már ott munkál egy erős belső késztetés: dönteni akar, csinálni akar, birtokolni akar. Ugyanakkor a nyelvi eszközei még kezdetlegesek, az érzelmein pedig egyáltalán nem tud még uralkodni. Akar valamit, de nem tudja elmondani. Érez valamit, de nem tudja megnevezni. Ebből a szakadékból tör fel az a viharos érzelemkitörés, amit a hétköznapokban hisztinek nevezünk.

Fontos tisztán látni: a gyermek ilyenkor nem manipulál, nem szemtelen, és nem a te nevelési kudarcodat demonstrálja. Egy teljesen természetes, minden gyermeknél valamilyen formában megjelenő fejlődési szakaszban van, amelynek a lényege az önállósodás és a saját akarat felfedezése.

Mikor kezdődik, meddig tart, mi számít normálisnak?

A dackorszak jellemzően másfél éves kor táján jelentkezik először, de érettebb gyerekeknél korábban, lassabban fejlődőknél később is beköszönthet. A legviharosabb időszak általában a másfél és hároméves kor közötti szakasz, ezt követően az intenzitás fokozatosan csökken. A dacos megnyilvánulások ugyanakkor kisebb hullámokban egészen az óvodáskor végéig visszatérhetnek, és sokszor csak visszatekintve látja a szülő, hogy egy-egy nehezebb periódus mikor kezdődött és mikor csengett le.

Kérdés	Amit érdemes tudni
Mikor kezdődik?	Jellemzően 1,5 éves kor körül, de egyéni eltérésekkel
Mikor a legintenzívebb?	Nagyjából 1,5 és 3 éves kor között
Meddig tarthat?	Enyhébb formában az óvodáskor végéig vissza-visszatérhet
Minden gyereknél megjelenik?	Valamilyen mértékben szinte mindenkinél, de az intenzitás nagyon eltérő
Baj, ha alig dacol a gyerek?	Egyáltalán nem: lehet, hogy csendesebb a temperamentuma

Az, hogy a dac milyen erővel jelentkezik, sok mindentől függ: a gyermek vérmérsékletétől, a fejlődési ütemétől, és attól is, hányadik gyermek a családban. Ha a tiéd ritkán produkál látványos jeleneteket, az nem hiányosság. Az akarat megjelenése a lényeg, a hangerő csak körítés.

A dac valójában bizalmi nyilatkozat

Elsőre furcsán hangzik, de a dackorszak megjelenése jó hír. A gyermek ugyanis csak akkor mer nyíltan szembeszegülni a szüleivel, ha elég biztonságban érzi magát a kapcsolatban. A csecsemőkorban kialakult biztonságos kötődés adja neki azt a belső erőt, amivel ki meri mondani: "Nem kérem. Nem akarom. Én döntök."

Vagyis amikor a gyermeked toporzékolva tiltakozik, azzal paradox módon azt is üzeni: annyira megbízik benned, hogy melletted a legrosszabb érzéseit is meg meri mutatni. Az óvó néninél összeszedett, a nagymamánál angyali gyerek otthon, nálad engedi el magát igazán. Nem ellened szól a vihar, hanem feléd, mert te vagy a biztos kikötő.

És fordítva is igaz: ha a gyermeked kevésbé dacos, abból nem következik, hogy bármi baj lenne a kötődéssel. Egy szerető, a gyermek jelzéseire odafigyelő családban a biztonságos kötődés szinte borítékolható, függetlenül attól, hogy a gyerek hangosan vagy csendesen éli meg az akaratát.

Miért nem működik a "Ne hisztizz!"?

Gondolj bele, milyen az, amikor téged önt el az indulat. Mondjuk a szerelőd harmadszor mondja le a megbeszélt időpontot, vagy az ügyintéző közli, hogy megint hiányzik egy papír, és kezdheted elölről a sorban állást. Belül forr minden, mégis nagy levegőt veszel, és többé-kevésbé higgadtan reagálsz. Ezt a képességet, az érzelmi önszabályozást, évtizedek alatt csiszoltad ilyenre.

A két-hároméves gyermek agyában ez a rendszer még csak épülőben van. Az érzelmei szélsőségesen és azonnal elárasztják: az egyik percben a világ legboldogabb kisembere, a másikban vigasztalhatatlanul zokog egy kettétört keksz miatt. Ez az ösztönvezérelt működés az életkorából fakad, és pontosan olyan természetes, mint az, hogy még nem tud biciklizni.

Ezért nem ér semmit a "Ne hisztizz!", a büntetés vagy a szigorú fegyelmezés. Olyasmit kérünk számon a gyereken, amire az idegrendszere még egyszerűen nem képes. A szülő valódi feladata más: fokozatosan megtanítani a gyermeket arra, hogyan lehet az erős érzéseket felismerni, kimondani és mederben tartani. Ez hosszú évek munkája, és a dackorszak ennek a tanulási folyamatnak az első nagy fejezete.

Mit tegyél a vihar közepén? Gyakorlati fogódzók

Amikor a gyermeked éppen a padlón fekve üvölt, a szép elméletek hirtelen nagyon távolinak tűnnek. Ezekben a percekben az alábbi sorrend segít.

Először nevezd meg, amit látsz. A földön ordító gyerek nem rossz, hanem rosszul van: szomorú, csalódott, dühös, és fogalma sincs, mit kezdjen ezekkel az érzésekkel. Ha lehajolsz hozzá, és kimondod helyette, hogy "Nagyon mérges vagy, mert most nem vehettük meg azt a kisautót", azzal két dolgot is teszel: megmutatod, hogy megértetted, és szavakat adsz neki ahhoz, amit érez. A szakemberek ezt érzelmi tükrözésnek nevezik, és ez az indulatkezelés tanításának legfontosabb eszköze.

Húzd meg a határt egyetlen konkrét dolognál. Ha a gyerek olyat csinál, ami veszélyes vagy elfogadhatatlan, például csapkod, harap vagy a testvérét üti, akkor röviden és határozottan csak arra reagálj: "Ütni nem szabad." Semmi hosszú fejtegetés, semmi erkölcsi prédikáció. Egy érzelmileg elárasztott gyerek a szavak áradatából semmit nem hall meg, a rövid, egyszerű mondat viszont még átjuthat.

Cselekedj, ne érvelj. A tomboló szakaszban a tettek beszélnek: öleld át, ha hagyja, vedd ki a helyzetből, vigyétek arrébb a játszótér másik végébe, várjátok ki együtt a vihar végét. A testi közelség és a nyugodt jelenlét többet ér ilyenkor száz jól megfogalmazott mondatnál.

A tanítást hagyd a vihar utánra. Amikor a gyermek már megnyugodott, akkor jött el az ideje annak, hogy átbeszéljétek, mi történt, és megmutasd, hogyan lehet másképp. Ha például a bölcsődei csoportban kitépte a másik gyerek kezéből a mesekönyvet, a megnyugvás után játsszátok el otthon plüssökkel, hogyan lehet elkérni valamit. A gyerekek a konkrét, eljátszott, megmutatott mintákból tanulnak, a szabályok puszta hangoztatásából alig.

Számolj a visszaesésekkel. Hiába ment tegnap gyönyörűen, ma megint elszabadulhat a hiszti ugyanabban a helyzetben. Ez nem kudarc, hanem a tanulás természete: a kisgyereknek ugyanazt a mintát rengetegszer kell látnia és gyakorolnia, mire beépül. A türelmed itt a legfontosabb munkaeszközöd.

Amit a bocsánatkérésről kevesen mondanak el

Sok szülő megnyugszik, amikor a gyermek megtanulja kimondani: "Bocsánat." Érdemes azonban tudni, hogy a valódi együttérzés, amikor a gyermek ténylegesen átérzi, hogy a viselkedése fájdalmat okozott a másiknak, csak jóval később, nagyjából kisiskoláskor derekán érik be. Egy hároméves bocsánatkérése még betanult forgatókönyv: felismeri a helyzetet, tudja, hogy ilyenkor ezt kell mondani, és örül a dicséretnek. Az, hogy másnap ugyanazt a hibát elköveti, nem képmutatás és nem is nevelési kudarc, hanem az életkorának megfelelő működés.

A dackorszak rólad is szól

Van ennek az időszaknak egy kevésbé emlegetett, mégis megkerülhetetlen rétege: a szülő önismerete. Figyeld meg, melyik helyzet az, ami a leginkább kihoz a sodrodból. A nyilvános hiszti a bevásárlóközpontban? A makacs "nem" az étkezésnél? Az esti lefekvés körüli harc? Az, hogy mi akaszt ki igazán, sokat elárul a saját mintáidról.

A ma harmincas-negyvenes szülők jelentős részét még tekintélyelvű módszerekkel nevelték, ahol a dacra gyakran kiabálás, büntetés, rosszabb esetben pofon volt a válasz. Sokan pontosan tudják, hogy ezt nem akarják továbbadni, csak éppen működő minta nincs a kezükben arról, hogyan lehet másképp. Ha magadra ismersz, ne ostorozd magad: az, hogy tudatosan keresed a jobb utat, már önmagában hatalmas lépés.

Végül egy felmentő gondolat azokra a percekre, amikor úgy érzed, egyetlen hisztit sem bírsz már végighallgatni. A kisgyereksírás hangja nem véletlenül ilyen kibírhatatlan: az evolúció hangolta úgy, hogy a felnőtt azonnal reagáljon rá. A feszültség, amit ilyenkor érzel, biológiai vészjelzés, és nem a türelmed hiánya. A különbség ott dől el, hogy mit kezdesz vele: ha sikerül egy pillanatra megállnod, és feltenned magadnak a kérdést, hogy "Mi történik most valójában ebben a kis emberben?", akkor már nem a hiszti irányít téged, hanem te a helyzetet.

 

 

 

Forrás:  https://www.csaladinet.hu

Nyitókép: depositphotos

 

 

 

Miről árulkodnak a gyermekrajzok?

A gyermeked rajza egyfajta üzenet. Ő ugyanis mindazt rajzban meséli el, amit szavakkal nem tud, vagy nem mer megfogalmazni.

Miről árulkodnak a gyerekrajzok?

– Hát, ez nem valami jól sikerült kép. Elég csúnya! Nem is hasonlít! -ütötte meg a fülemet egy mondat, röviddel a szeptemberi óvoda kezdés után.

Egy kisfiú nagymamájának nem nyerte meg a tetszését a nyári élményekről készült színes kavalkád, amit az unokája varázsolt a papírra. Valóban, nem volt túlzottan kidolgozott kép, de érezhetően egy kellemes családi délután emlékét igyekezett megörökíteni. Egy 4 éves fiúcska kevésbé aprólékos eszköztárával.

Nyeltem egy nagyot, és a kisfiú is, akinek láthatóan igen rosszul esett a kritika.

Ebben – az alkotás örömével készült – képben ugyanis benne van valami más is: egy üzenet, ami a gyermeki lélek kivetülése. Ezt durva kritikával illetni olyan, mintha a gyermek lelkét bántanánk! A nagymama valószínűleg ezt téveszthette szem elől.

Rajzok a lélek mélyéről

A rajzok a legősibb kifejezési formáink. A 20. század elejének művészei (például Picasso, Gauguin vagy Paul Klee) éppen ezért egyaránt szívesen fordultak a rendkívül kifejező, sokszor nyers erővel bíró gyerekrajzok és a törzsi kultúrák kép alkotásaihoz mint ihletforrásokhoz.

A gyerekrajzok az óvodás és kisiskolás gyermekeknél az önkifejezés legfontosabb forrásai, tökéletes lenyomatai mindannak, ami a kisgyermek lelkében zajlik, és ahogy a körülötte és benne zajló folyamatokat átszűri.

A rajzolás, a rajzoltatás vizsgálati módszere éppen ezért ma már széleskörűen használt a pedagógiában, a pszichológiában sőt a pszichoterápiában is. A rajz minden esetben önkifejezés és üzenet is. Gondolj csak bele! A gyermek sokszor nem tudja megfogalmazni, hiszen nincs még elegendő verbális kifejező készsége hozzá, vagy nem tud az elvont fogalmakkal dolgozni, hogy mi is zajlik benne. Nem tudja megfogalmazni pontosan, mi bántja, mi az, ami foglalkoztatja.

A rajz azonban egy kiváló önkifejezési eszköz, hogy ezeket a komplex érzéseket, gondolatokat kirajzolhassa magából.

Milyen rajzokon keresztül ismerhetjük meg a gyermeket?

A rajzelemzéshez a szabad, spontán rajzokon túl, ahol nincs megkötve a téma, irányított rajzteszteket is lehet használni. Ezekből már speciális információkat is meg lehet ismerni (pl. családrajzok készítése, vagy a fa-rajz).

Hány éves gyerekek rajzai elemezhetők?

A gyermekrajzok már 3-4 éves kortól egészen 12 éves korig elemezhetők. 9-10 éves kortól már a gyermek írását is hozzá lehet csatolni a rajzokhoz.

Elegendő egy rajzot megvizsgálni?

Nem! Ehhez nem elegendő a gyermek egy rajzát tanulmányozni, hisz ez olyan lenne, mintha az orvos a hozzá forduló beteg egy testrészét venné górcső alá, és általános állapotát figyelmen kívül hagyná.

A gyermek egész személyisége, életkora, családi helyzete és kapcsolódásai, további rajzai, a vele kapcsolatos információk (esetleges problémák), amelyeket a szülő (vagy akár pedagógus) tudhat róla, mind-mind arra szolgálnak, hogy ebben a kontextusban nézzük a gyermek rajzát.

Nem szabad tehát abba hibába esni, hogy egy kép alapján vonjunk le messzemenő következtetéseket!

Mit üzen a rajz?

A rajz elsősorban a készítő gyermek személyiségének lenyomata. Olyan, mint a kézírás. Megismerhetjük belőle az alkotója vérmérsékletét: mennyire visszahúzódó személyiség, vagy épp mennyire barátkozó típus; miként érvényesíti akaratát a világban, milyen az önértékelése, és hová helyezi el magát azokban a közösségekben, amelyekben a mindennapjait éli (család, óvodai csoport, osztály).

A gyermekrajzok emellett kiváló segítséget nyújthatnak olyan lelki okok feltérképezéséhez, amelyek szorongást, indokolatlan félelmeket, vagy akár túlzott agresszivitást, figyelemzavart okozhatnak a gyermeknél. Segíthetnek feltárni a szülő-gyermek kapcsolati problémáit, a családon belüli traumákat (válás, bántalmazás, testvér féltékenység), a gyermek beilleszkedési problémáinak gyökerét.

A rajz minden egyes elemének fontos üzenete lehet a szakavatott szem számára.

Szimbólumok a gyerekrajzokon

A teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhány olyan jellegzetes szimbólumot, amellyel gyakran találkozhatsz a gyermekrajzokon.

NAP

A Nap a melegséget, szeretetet, tudatosságot és harmóniát jelképező, alapvetően férfi princípium, leggyakrabban az apához köthető jelkép. Fontos szeretet-jelző lehet: megmutatja, hogy melyik szülőtől és miként kapja meg a szeretetet a gyermek.

Figyeld meg a Nap sugarait! Ha egyforma hosszúságúak, egyenesek, akkor mindkét szülőtől egyformán jönnek a szeretetjelzések a gyermek felé. Nézd meg, hogy a Nap kerek legyen (lehet félkör is), és ne legyenek rajta egyenetlenségek, horpadások. Ez mindenképpen érzelmi stabilitást mutat.

Milyen színű a Nap? A citromsárga szín a harmónia, a szeretet jele. Jelzi a gyermek kiegyensúlyozottságát, érzelmi biztonságát.

Képes-e ez a Nap megtölteni a házat melegséggel, szeretettel? Figyeld meg, hogy a Nap arányos a képre rajzolt házzal? Az elegendő szeretet jelzése, ha igen.

HOLD

A varázsló hatalom, a tudattalan és a sötétség szimbolikája. Alapvetően női princípium, és az anyához köthető.

HÁZ

Jelképezheti az otthon, a stabilitást és a biztonságot.

A ház a gyermeki ego jelképe. Megmutatja a gyermek helyét a világban, és hogy miként érzi magát ott. Hol helyezkedik el ez a ház? Ha a lap közepén, akkor azt jelzi, mindkét szülőhöz egyformán kötődik a gyerkőc. Ha a ház a lap egyik oldalára kerül, de a lap másik szélén fa található, az szintén az egyforma kötődés jele. Milyen a ház fala? Egyenes? Nincs rajta görbület, repedés vagy törés? Ezek az ego bizonytalanságát jelezhetik. Van-e rajta ajtó és ablak? Ezek a kapcsolatteremtés és az információ áramlás szimbólumai.

A tető a védelem szimbóluma, megvéd a külső hatásoktól. A rajta lévő kémény és a belőle gomolygó füst a feszültség levezetés lehetőségei.

FA

Az érzelmi élet jelképe. Ha zöld lombja és barna törzse van, az az érzelmek megfelelő áramlására utal. A törzsön lévő sérülések, odúk vagy csonkok korábbi sérülésre, traumára utalhatnak. A törzs fontos, hogy kissé szélesedjen a föld felé haladva, hisz ez adja a támaszt, ez óvja meg a fát a kidőléstől, tehát érzelmi stabilitást jelez.

A föld alatti részek, a gyökerek a születés előtti traumákra utalnak.

Mi mindent kell figyelni a rajz elemzésekor?

Elsősorban az összbenyomást, a rajz díszítését és kidolgozottságát, a tér kihasználását, de üzenetértékű a színek, formák, szimbólumok használata. A képen feltűnő alakok egymáshoz való viszonya, méretezése és sorrendje, az arányok is beszédesek lehetnek.

A gyermekrajz elemzés tehát egy komplex folyamat, amely nem csak a gyermekről szól, hanem rólunk is, hiszen rajzai által nemcsak róla, de magunkról is fontos tanulnivalót kaphatunk.

A pontos megismeréshez azonban fontos, hogy a rajzokat szakember kezébe adjuk!

Figyelmeztető jelek

Fontos jel, ha a gyerkőc nem rajzolja le magát a képre.

Szintén érdemes odafigyelni arra, ha egy családtagot (vagy magát) egészen aprócskának ábrázolja a lap sarkában, de a kirekesztettségre utal az is, ha valamelyik alak csak összenyomorítva fér ki a lap szélére. Ha a gyermek így rajzolja le magát, azt üzeni: rám kevés figyelem jut a családban.

Máskor akár vonalakkal is elválasztja a családtagokat a képen egymástól: ez szintén hideg, távolságtartó családi légkörre utal.

Az éles, szögletes rajzok lefojtott agresszióra, indulatokra utalhatnak. Ezekre is érdemes figyelni! S bár nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a színek használatából, azért érdemes odafigyelni arra, ha túlságosan gyakran használja a fekete színt (vagy más sötét színeket) a gyerkőc: befelé fordulást, depressziót jelenthet.

Forrás: www.gyerekszoba.hu