2020. június 30., kedd

Hogy a D vitaminból több legyen, mint az UVB, UVA sugarakból.

                             


Tíz fontos tudnivaló, hogy a napsugarak, ne váljanak az ellenségünkké.


Szabály 1: Fő a fokozatosság!
A bőrünket fokozatosan szoktassuk hozzá a napozáshoz: kezdjük pár perccel, aztán hosszabbítsuk a napon töltött időt annyira, amennyit a bőrünk még teljes biztonsággal, a leégés kockázata nélkül elvisel.
Szabály 2: Válasszunk megfelelő időpontot a napozáshoz!
A napozást időzítsük a kora délelőtti – 11 óra előtti – vagy a késő délutáni – 15 óra utáni – időszakra! A déli napsütést inkább kerüljük, olyankor ugyanis nagyon erős a bőrt károsító UV sugárzás és már pár perc alatt is garantált a leégés.
Szabály 3: Gondoskodjunk megfelelő fényvédelemről!
A napozáshoz használt naptejet bőrtípusunknak megfelelően válasszuk ki! Ha fehér bőrűek vagyunk vagy sok az anyajegyünk, érdemes 50-es faktorszámú fényvédőt használni. Az arcunkra mindig kifejezetten arcra kifejlesztett terméket válasszunk, mert azok speciális összetétele biztosítja, hogy ne tömődjenek el a pórusaink, ne pattogjon ki, ugyanakkor hidratált maradjon a bőrünk. Kisgyerekeknél ugyancsak magas faktorszámú naptejet válasszunk! 1 éves kor alatt kizárólag fizikai fényvédőt alkalmazzunk!
Szabály 4: Ne csak strandoláshoz használjunk fényvédőt!
Különösen a babák bőre hajlamos pillanatok alatt leégni és ez nem csak a strandon következhet be, hanem akár egy séta, vagy bevásárlás, autózás közben is. Ha a járműben pont a babát éri a nap, nem elég a naptej, gondoskodjunk megfelelő árnyékolásról is! A fedetlen kart, nyakat, arcot indulás előtt akkor is kenjük be, ha nem a strandra megyünk!
Szabály 5: Így kenekedjünk szabályosan!
A naptejet a napozás megkezdése előtt 20-30 perccel kenjük a bőrre, és fürdés, törölközés után, illetve 2-3 óra elteltével ismételjük meg a krémezést! Bőrgyógyászok ajánlása alapján minden alkalommal kb. egy kupicányi (kb. fél dl) krémet kell magunkra kenni, hogy a fényvédő a megadott faktorszámot teljesíteni tudja.
Szabály 6: Ne csak az UVB, hanem az UVA ellen is védekezzünk!
A faktorszám az UVB sugárzás elleni védelmet jelöli, de az UVA sugarak ugyanúgy hozzájárulnak a korai bőröregedéshez, illetve a bőrrák kialakulásához. Ezért olyan naptejet kell használni, amely mindkettő ellen véd, ezt a csomagoláson jelölik.
Szabály 7: Védjük a szemünket és az ajkunkat is!
Az erős napfény a szemet is károsíthatja - különösen a piciknél kell erre odafigyelni -, így célszerű már kisgyermekkortól hozzászoktatni csemeténket a napszemüveg viseléséhez. Az ajak ugyanúgy érzékeny a napsütésre, mint az arcbőr, ezért azt is védeni kell. Legalább 15-ös faktorszámú ajakbalzsamot vásároljunk, és kenjük be gyakran a szánkat!
Szabály 8: Felhős időben is kell a fényvédelem!
Talán nem is gondolnánk, hogy felhős időben is le lehet égni, mivel az ultraibolya sugárzás 90 százaléka átjut a felhőkön. Különösen vízparton legyünk óvatosak, mert a vízfelület felerősíti és prizmaként veri vissza a napsugarakat, így víz közelben könnyebben leéghetünk.
Szabály 9: Védjük folyamatosan a bőrünket!
Ne vegyük félvállról a leégést, mert a bőr nem felejt, vagyis az életünk során bennünket ért káros napfényhatás (vagyis a leégés) összeadódik és gyengíti a bőr természetes védekező- és önmegújító képességét. A sokasodó anyajegyek, foltosodás arra utalnak, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a napfény elleni védelemre!
Szabály 10: Gyerekeknél még fokozottabb gondoskodásra van szükség!
A gyerekek bőre életkoruknál fogva sokkal érzékenyebb, így a fenti szabályok betartása mellett célszerű ruházattal is védeni őket az erős sugárzástól. A strandon is adjunk rájuk könnyű, jól szellőző kalapot, napellenzős sapkát, kendőt, vékony, fehér pólót. Több boltban is kapható olyan speciális ruházat babák és kisgyerekek részére, amely jól szellőzik, ugyanakkor visszaveri az UV sugarakat.
+1 Tipp: A narancssárga vagy piros zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld zöldségek béta-karotin tartalmuk miatt elősegíthetik a bőr napozás közbeni védelmét. Enyhébb leégés esetén a bőr regenerációját támogathatjuk A-, C és E-vitamint tartalmazó ételekkel.
A cikk dr. Benedek Pálma lektorálásával készült.
Forrás: https://www.gyermekmosoly.hu

2020. június 29., hétfő

Kinek az ügye? Beleszólás a kisgyermek nevelésébe.

                             



Érett személyiség


Szinte lehetetlen saját családot teremteni úgy, hogy közben a környezetünk nem tekint minket felnőttnek.
Ez teljesen független az életkortól, hiszen egy anyának a gyereke mindig a gyereke marad, akivel törődni szeretne, gondoskodni róla, akiről egyúttal úgy érzi, hogy irányítania és ellenőriznie kell. Ezen az érzésen minden kiegyensúlyozott lelkiállapotú asszony felül tud kerekedni, és képes engedni, hogy az ifjú a maga útját járja. Nem ritka azonban, hogy anya és gyermeke között megcsontosodik a korai függőségi viszony. Ez sokszor a gyermek számára is megfelelő, hiszen - annak ellenére, hogy felnőtt - továbbra is kiszolgálják, és tetteiért továbbra sem kell felelősséget vállalnia. Még gondolkodnia sem kell túl sokat, mert eldöntik helyette, mi a jó neki, és mi a rossz.
A helyzet akkor kezd kényelmetlenné válni, amikor saját családot szeretne alapítani. A szülők kéretlen ellenőrzése, tanácsai, gondoskodása ilyenkor már terhére lesz az ifjú párnak. Ez a forrása az "anyós-konfliktusnak", de sokszor a fiatal szülők bizonytalanságának, tehetetlenségének is. Sajnos nem ritka, hogy emiatt romlik meg a pár kapcsolata, emiatt esik szét a még meg sem szilárdult kis család.

A stabilitás eléréséhez óhatatlanul át kell gondolnunk, mi végre jöttünk a világra. Milyen volt a saját gyermekkorunk? Milyen a viszonyunk az édesanyánkkal? Sokakban felmerül mindez, a legszerencsésebbek meg is ragadják a lehetőséget egy-egy nagy beszélgetésre szüleikkel, életük párjával, vagy mással, aki már átélte ugyanezt a páratlan élményt. Ez segíthet a gyermek elfogadásában és önmagunk megismerésében is.

Alapvető annak tisztázása is: milyen szülő szeretnék lenni? Követem-e azt az utat, ahogy engem neveltek? Nem szeretnék olyan hibákat elkövetni, mint a szüleim... Nem könnyű ezekre a kérdésekre megtalálni a választ. Régi megfigyelés, hogy a saját bőrünkön tapasztalt nevelési "eljárásokat" gyakran akaratlanul is alkalmazzuk, még ha elvben nem is értünk velük egyet. Van, aki beletörődik ebbe a "sorscsapásba", van, aki hadakozik ellene, van, aki homlokegyenest ellenkező nevelési módszereket követ, mint a szülei - így sokszor a fürdővízzel a gyereket is kiönti. Saját utunkra a legnehezebb rátalálni, ez már igazi művészet.

A húsz évvel ezelőtti gyermekgondozási, nevelési divat erősen különbözött attól, amit ma a legtöbben követendőnek tartanak. Szüleink számára még ismeretlen volt az igény szerinti szoptatás, a szobatisztaság, vagy a melltől való elválás türelmes kivárása. Ez a nagy változás akár a szülők-nagyszülők közötti viszály forrása is lehet. Némi türelemmel, nyitottsággal és sok-sok beszélgetéssel ez a probléma is megelőzhető.

2020. június 28., vasárnap

Mennyi levegőzés kell a babának?

                             


Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy én világéletemben friss levegő hívő voltam. Aztán megszületett az első babám, beszéltem a gyerekorvossal, hogy szerinte mennyit kell friss levegőn lennie a babának, és azóta még inkább friss levegő hívő vagyok.
Az anyukám és a nővérem bőven elláttak jó tanáccsal, mielőtt megszületett az első kisbabám, ugyanis ők mindketten csecsemő- és gyermekgondozónők. Azt ajánlották, hogy négy dolgot tekintsek mindig a legfontosabbnak a gyerek egészsége érdekében:
  • az evést,
  • az elegendő alvást
  • a sok levegőzést
  • nagyobb korában pedig a tanulást.
  • Elég önfejű teremtés vagyok, de ebben a négy dologban szót fogadtam, és soha nem bántam meg. De most a levegőzés a téma, úgyhogy beszéljünk erről.
  • A neonatológus barátnőm azt javasolta, hogy kéthetes koráig ne vigyem ki a lakásból a kicsit egyáltalán, viszont minden nap szellőztessek ki alaposan, akár nyitott ablaknál is alhat a baba. Alaposan betakargattam a kisfiamat és jól kiszellőztettem mindig, miközben aludt. Úgy láttam, hogy friss levegő mellett sokkal hosszabban és nyugodtabban pihent, mint akkor, ha nem nyitottam ki az ablakot. Kéthetes kora után minden délelőtt kimentünk sétálni babakocsival, teljesen mindegy volt, hogy hideg volt vagy meleg. Eleinte csak 15 percre, másnap fél órára, aztán pedig addig, amíg bírtuk. Délutánonként gyakran a teraszon aludt a babakocsiban, persze állandóan megfogtam az orrát és a kis kezét, hogy ellenőrizzem, kellően meleg-e. Azok az egybe anorákok, amiket lehet kapni már a legkisebb babáknak is, nagyon jól melegítik a kicsiket, persze mindig tettem hideg időben a kocsiba, a baba alá is egy jó meleg plédet, télen pedig bebugyoláltam őt még egybe. Csak a két szeme, a szája, az orra látszott ki, úgy be volt takargatva, de remekül érezte magát, mélyen és nyugodtan aludt.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy azok a kismamák, akiknek az első babájuk születik, mindig azon aggódnak, hogy a zajok felébresztik az alvó babát, pedig a kicsik annyira mélyen tudnak aludni, hogy a legnagyobb hangzavarra sem ébrednek fel. Tehát nem kell félni attól, hogyha elmegy egy autó, vagy egy busz mellettünk, akkor felébred a gyerekünk, persze a legjobb olyan helyen sétálni, ahol nincs nagy forgalom, vagyis friss és tiszta a levegő, mert az az igazán egészséges. A séta egyébként arra is remek, hogy elringatja a babát, könnyebben elalszik, és a jó levegő is segíti a pihenést.
Szóval napi egy kiadós séta a friss levegőn tuti, hogy jó, de, ha lehet, akkor délután is legyen kint a kicsi, ha erre módod van. Azzal biztosan nem teszel neki rosszat, ha sokat van levegőn. Még akkor sem, ha nagyon hideg van.
A kislányom télen született, emlékszem, sokszor a hóesésben is sétáltunk, vagy kint aludt a fedett teraszon, a letakart babakocsiban. Sosem fázott meg ettől, és az iskolában sokszor még kitüntetést is kapott azért, mert egyetlen hiányzása sem volt évekig. Persze, lehet, hogy a két dolog között nincs összefüggés. Mi nagyon levegőpártiak vagyunk, mindig sokat sétáltunk, hétvégente, és hétköznap is. A gyerekorvosunk pedig még betegségeknél is azt tanácsolta, hogy a láztalan gyerek legyen minél többet friss levegőn, természetesen kellő, réteges öltözetben
– mesélte Réka, akinek három gyereke van.
Az öltöztetés és a levegőztetés nagyon szoros összefüggésben van, ugyanis a kicsi nem tudja megmondani, hogy fázik-e vagy melege van. Azt mindig a szülőnek kell észrevennie. Amíg egészen pici babáról van szó, addig érdemes egy kicsit jobban felöltöztetni, mert nem mozog, azonban a futkosó gyerekeknél éppen ellenkezőleg kell gondolkozni, mert könnyen kimelegedhetnek. A túlöltöztetés éppolyan veszélyes, mint a kevés ruha, mert megizzadva jóval könnyebben megbetegszik a kicsi. Nagy melegben, nyáron érdemes a hűvös szobában altatni a babát, viszont levegőzni akkor is ki kell vinni, lehetőleg este, amikor egy kicsit hűvösebb van. Tűző napra viszont soha, de soha ne rakd ki a babát, mert érzékeny bőre nagyon könnyen megég!
Természetesen van olyan helyzet, amikor a szülő valamilyen okból képtelen levegőre menni a kicsivel, mert mondjuk ő maga beteg. Lehet, hogy nyűgösebb és étvágytalanabb lesz a babád, de nagyobb baj biztosan nem történik, ha egyszer- egyszer kimarad a séta. Az egyetlen helyzet, amikor ne vidd ki levegőre a kisbabádat, az a szmogriadó, ilyenkor ugyanis kifejezetten káros anyagok vannak a levegőben. Ezeken a napokon egy gyors szellőztetés után maradjatok bent a lakásban, így sokkal jobbat teszel neki, mintha kivinnéd!


2020. június 27., szombat

Első nap az oviban – beszoktatás az óvodapedagógus szemével

                             




Amikor egy kisgyermek először indul óvodába, a szülők szorongva, izgulva engedik el gyermekük kezét. Hogyan tudjuk oldani félelmeinket és elűzni kezdeti bizonytalanságainkat? Mire érdemes figyelni, amikor gyermekünk közösségbe kerül? Gémesné Gajda Sarolta óvodapedagógussal az óvodai beszoktatás témáját jártuk körül.

Átlagosan mennyi ideig tart az óvodai beszoktatás?

Minden gyermek más és más. Fel kell készülni arra, hogy a beszoktatás akár hetekig is elhúzódhat. Ez ugyanis nem mindig úgy megy, ahogy eltervezzük.

Van különbség a fiúk és a lányok között?

Nincs, a fiúk és a lányok nevelése egyformán kihívás.

Hogyan készítsük fel gyermekünket az óvodára?

Érdemes több szempontot is figyelembe venni. Szerencsére ma már sok mesekönyv foglalkozik ezzel a témával. Ilyen többek között az Első nap az óvodában vagy az Óvodás lettem. Ezenkívül szerencsés, ha közel azonos az otthoni és az óvodai napirend. Ha egy kisgyermek például csak az anyukája mellett tud elaludni, az óvodai alvást törésként fogja megélni. Sokat segít, ha pozitív színben tüntetjük fel az óvodát.
A gyermekben ugyanis szorongást kelt, ha azt hangoztatjuk: „majd az óvodában ezt nem csinálhatod”,„ha így viselkedsz, kicsúfolnak a többiek...”Az is elengedhetetlen, hogy a felkészítés során együttműködjön a család és az óvoda. Sokkal könnyebben meg tudom ugyanis érteni a gyermek viselkedését, és gyorsabban megismerem, ha a szülő őszintén mesél gyermekéről és arról, hogyan lehet megvigasztalni, mi a kedvenc játéka, mit szoktak otthon együtt csinálni, mit szeret enni, mitől fél.

Mivel könnyíthetjük meg a beszoktatást?

Sokat segít, ha eleinte kis ideig a szülő is marad, majd fokozatosan nő az egyedül, a csoportban töltött idő. Sajnos ilyenkor az is előfordulhat, hogy átmenetileg visszaesést, zavart tapasztalunk gyermekünk viselkedésében (például bepisil, étvágytalan lesz, nyugtalanul alszik). Ezek a panaszok sok türelemmel, szülői tapintattal megszüntethetők.
Azt fontos tudni, hogy bármilyen érdekes és vonzó az ovi, a biztonságérzet csak fokozatosan alakul ki.
A gyereknek előbb meg kell győződnie róla – és ez jó néhány napba telik –, hogy mindig érte jönnek, nem hagyják ott. Az állandóság megnyugtató. A csoportunkban mindig megengedjük, hogy egy kedves játékszert, esetleg egy „anyaillatú” ruhadarabot magával hozhasson a gyermek, mert ez növeli a biztonságérzetét. Az első napokban tehát az a legfontosabb, hogy kielégítsük a kicsik biztonságigényét.

Könnyebben megy a beszoktatás azoknál, akik korábban már jártak bölcsődébe?

Kiszakadni a család biztonságos közegéből igazi megpróbáltatás. De még akkor is szükség van a beszoktatásra, ha a gyermek korábban már járt másik gyerekközösségbe. Ilyenkor a környezetben, a szociális kapcsolatokban, a kicsi egész életkörülményében, tevékenységeiben olyan változások játszódnak le, amelyeket nem könnyű megszokni. A bölcsödéből, másik gyerekközösségből érkező gyermekeknél az alkalmazkodás valamivel könnyebb, bár őket is megviseli a megszokott felnőttől, bölcsődei gondozótól, társaktól való elválás. Mielőtt óvodába íratnánk gyermekünket, vigyük el játszóházba, népszerűbb játszóterekre, gyerekek közé, hogy lássuk, hogyan viszonyul a többiekhez! Hagy próbálkozzon, tanulgasson, alkalmazkodjon!

Milyen hibákat vétenek a szülők a beszoktatás során?

Több szülői módszer is megnehezíti meg az elválást. Ilyen például, amikor a szülők otthagyják a gyereket, szinte elszöknek, amikor próbáljuk felkelteni az érdeklődését valamilyen játékkal.Ugyancsak nem szerencsés az „egy kicsit játszol, és jövök érted” típusú ígérgetés, ami tulajdonképpen megfoghatatlan a kicsinek. Ráadásul a gyerek így becsapottnak érzi magát, és erre sokszor tombolással, ütéssel, daccal válaszol.
Kerülendő az is, amikor a szülő ígérgetéssel próbálja elejét venni a sírásnak; játékot, csokit vagy fagyit ígér. Olyan kijelentésekkel sem megyünk sokra, hogy „apa haragudni fog, ha sírsz”.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a beszoktatás során?

Elsősorban az, ha maga az anyuka is bizonytalan. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a megfelelő óvodát és óvónéniket választottunk, ha kételyeink vannak, ha rettegünk az elválástól és nem erősítettük meg magunkban, hogy amit teszünk, az szükséges és jó, akkor a kicsi is megérzi a bizonytalanságunkat, emiatt pedig sírni fog, nyugtalan lesz. Először tehát magunkat kell megnyugtatnunk és megerősítenünk abban, hogy jól döntöttünk. Kétéves kortól már lazul a kötődés, és erősödik a társak iránti igény. Ugyan a gyermek még nem tud a társakkal tartósan együttműködni, de a csoportos együttlét örömöt okoz neki.

Mit tegyen a szülő, illetve az óvodapedagógus, ha a gyerek reggel üt-rúg, hisztizik, mert nem akar óvodába menni? Milyen módszerekkel lehet megkönnyíteni a beszoktatást?

A türelem, a megértés, a folyamatos kommunikáció és a mondanivalónknak megfelelő testbeszéd sokat segít. Sokszor szeretnénk, ha pár perccel többet alhatna a gyerekünk, de az ő érdekében tartsuk magunkat a szokásos menetrendhez és úgy ébresszük reggel, hogy kényelmesen legyen idő mindenre! Kerüljük a reggel tévénézést, mert akkor elkerülhetetlen a sírás, a hiszti és az időhúzás.
Mindenesetre fontos tudni, hogy senkinek sem egyszerű ez az időszak; sem a kisgyereknek, sem a szülőnek, és még nekünk, óvónéniknek sem.A kicsik még nem tudják, pontosan mi is történik, nincs még elég tapasztalatuk, hogy tudják: ha anya elment, akkor vissza is jön. Nem ismerik az idő fogalmát, de arról lehet ismeretük, hogy amit anya mond, az úgy is lesz.Például „akkor indulunk oviba, ha reggeliztünk”, „akkor jövök érted, amikor uzsonnázol az oviban”. A gyereknek nagyon fontos, hogy pontosan tudja, mikor megyünk érte. Az időpontot kössük valamilyen konkrét ovis tevékenységhez, például „ebéd után” vagy „ébredés után”. A bizonytalanság indulatokat vált ki a gyermekből, és ő maga is megijed ettől az érzéstől. Legyünk türelmesek, hisz ez az időszak mindenkinek nehéz!Forrás:https://www.life.hu/

2020. június 26., péntek

Egyik kicsi, másik pici...

                             


űAz, hogy mennyi az ideális korkülönbség a testvérek között ez egy örök vitatott kérdéáltalában a szülők körében. Minden család, minden élethelyzet más. Van aki a nagyobb, míg van aki a kisebb korkülönbséget tartja megfelelőnek. Tény, hogy mind a kettőnek megvannak a maga előnyei illetve hátrányai. Amikor a már meglévő kicsi gyermek mellé megérkezik egy kistestvér sok szülőben felmerül a kérdés, hogy hogyan fognak boldogulni két kicsi gyermekkel hiszen még a nagyobbik sem önálló, teljes ellátásra, gondozásra van szüksége. Két kisgyerek napi szintű ellátása eleinte nagyon nehéznek tűnhet, ám ha túljutunk az első kemény éven és a kezdeti nehézségeken utána már sokkal könnyebb lesz. A gyerekek addigra jobban egymásra hangolódnak, összeér az érdeklődési körük. Mivel sok időt töltenek együtt így ez pozitívan hat majd kettejüérzelmi biztonságára, bizalmi viszonyára. Már tudnak együtt játszani, hasonló játékok, mesék kötik le őket. Előny lehet továbbá, hogy mivel az édesanya egyszerre van otthon két gyermekkel így nem kell többször, hosszú időre kiesnie a munkahelyről.
  Két kicsi gyermek egész napos felügyeletet kíváés ez sokszor fizikailag és lelkileg is nagyon megterhelő az édesanya számára. Fontos, hogy a férj is vegye ki a részét a gyermekgondozásból, gyermeknevelésből és a házimunkából, ezzel segítve az édesanyát. Ha a gyermekek körüli teendőkben az anya szükségéérzi, akkor pedig bátran kérjen segítséget a család többi tagjától, valamint a nagyszülőktől.
BNA

2020. június 25., csütörtök

Mit üzen a rendszeres masszázs a gyerekeknek?

                            


Milyen jó annak a gyereknek, akit rendszeresen masszíroznak! Az érintéssel tudunk nyugtatni, áthangolni, érzéseket kiváltani és közvetíteni, fájdalmat csillapítani - és ez csak néhány a számtalan hatása közül. Az érintés nélkülözhetetlen a szervezet életben maradásához gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

"Fontos vagy nekem"

Az a gyermek és felnőtt, akihez minden nap hozzáérnek, szeretgetik, figyelemmel hallgatják, szerető és gyengéd érintéssel simogatják, szerethetőnek érzi magát.
Mai világunkban a pénz utáni hajsza, a munkahelyen töltött idő, a családi feszültségek, hosszantartó betegségek miatt kevesebb idő és energia marad a gyerekekre és egymásra. Ez maga után von olyan következményeket, mint betegségek, viták, feszültségek otthon, párkapcsolati problémák. A gyerekek mindent érzékelnek, a ki nem mondott szavakat is, mert egyszerűen benne van a levegőben. Ha sokáig feloldatlan marad egy helyzet, egy érzés, ami nem lett kimondva, azt a gyerekek tükrözik, akárhány évesek is legyenek. Ilyenkor fordulhat elő tikkelés, tanulási zavar, alvási nehézségek, szorongások, beilleszkedési nehézségek, érzelmi zavarok is.
Ezek pedig mind tünetek, figyelemfelhívás a gyermek részéről, hogy “anya, valami nem jó, foglalkozni kell vele”. Több mint 10 éves pályafutásom alatt, több gyermek-stresszoldó tréning és rengeteg egyéni kezelés után jutottam el eddig a tapasztalatig.
A gyerekek nagyon szeretik a nyugodt, kellemes körülményeket, fogékonyak a finom illatokra, a gyengéd, szeretettel teli érintésre, ami alatt a félelmeik csillapodnak.

 

Miért jó a rendszeres érintés és masszázs?

Milyen jó annak a gyereknek, akit rendszeresen masszíroznak! Az érintéssel tudunk nyugtatni, áthangolni, érzéseket kiváltani és közvetíteni, fájdalmat csillapítani - és ez csak néhány a számtalan hatása közül. Az érintés nélkülözhetetlen a szervezet életben maradásához gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Gyermekkorban az érintés hiánya visszaveti az egyén egészséges fizikai és lelki fejlődését, és viselkedésbeli zavarokat eredményez felnőttkorban. Az érzés, amit az érintés kivált, olyan alapvető és elsődleges szükséglet, melynek feltétlenül eleget kell tenni.
A szeretetet kifejező gesztusok, szavak, mozdulatok nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is életerővel töltik fel.


masszázs lehet az egyike azoknak az eszközöknek, melyek ezen igényeknek a kielégítését lehetővé teszik. Ezért a gyermek kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb lesz, szerethetőnek érzi magát és testi, lelki fejlődésében szárnyalni fog. Fejlődik a tanulási képességekben és az idegrendszere is megnyugszik.
Fontos, hogy a szülőnek legyen elég figyelme, türelme és energiája a gyerekekre és a párkapcsolatára is. Ezért indítottam útjára a családi jóllét programot is, ahol a gyermek és a szülő együtt van jelen.


2020. június 24., szerda

A megfelelő anya-gyermek kapcsolat fontossága...

                             



Sokan már várandósság alatt is beszélnek a pár hetes magzathoz, míg mások a születés után kezdik el kialakítani a gyermekükkel való ismerkedés folyamatát. A megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakításában nagy szerepe van a születés utáni első pár hétnek. A kötődés szempontjábóéletre szóló élmény mikor az újszülöttet közvetlenül megszületés után az édesanyja mellkasára helyezik. A bőrkontaktus, a szemkontaktus mind mind erősítik az anya-gyermek kapcsolatot valamint felébresztik az édesanyákban a törődéés a gondoskodáérzését, az anyai ösztönöket.
  Az első hónapokban kialakult kötődés, szeretetteljes kapcsolat a jövőre nézve nagy jelentőséggel bír majd. Éppen ezért az anya-gyermek közötti kapcsolat minőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amikor egy újszülött a világra jön szüksége van valakire, aki gondoskodik róla, akiben megbízhat, akire mindig számíthat. A kisbabának ezen szükségleteit az édesanya az, aki képes kielégíteni szerető gondoskodásával. Fontos, hogy minden órában, percben éreztessük gyermekünkkel a biztonsáérzését, érezze, hogy gondoskodunk róla. Ha éhes, kap enni, ha fázik betakarjuk, ha társaságra vágyik megöleljük, ölbe vesszük. A kisbaba ezekből a bizalmi helyzetekből, a törődés minőségéből tapasztalatokat szerez. Jelzéseket ad az édesanya felé, kommunikál környezetével és várja a megnyugtató válaszokat. Fontos, hogy ne várjuk el egy pár hetes babától, hogy napirendhez alkalmazkodjon. Hogy kialakuljon egy napi ritmus és megfelelő bizalmi helyzet anya és gyermeke között ahhoz időre van szükség. A gyermek első évében megtapasztalja az egymástól való függés előnyeit és azt, hogy bízhat a másikban.
  A megfelelő minőségű korai kötődéssel a gyermek egy egész életre szóló mintát kap melyek meghatározzák majd későbbi kapcsolatait bizalmi viszonyát a szülei és a környezete felé.

BNA

Hogy a D vitaminból több legyen, mint az UVB, UVA sugarakból.

                             


Tíz fontos tudnivaló, hogy a napsugarak, ne váljanak az ellenségünkké.


Szabály 1: Fő a fokozatosság!
A bőrünket fokozatosan szoktassuk hozzá a napozáshoz: kezdjük pár perccel, aztán hosszabbítsuk a napon töltött időt annyira, amennyit a bőrünk még teljes biztonsággal, a leégés kockázata nélkül elvisel.
Szabály 2: Válasszunk megfelelő időpontot a napozáshoz!
A napozást időzítsük a kora délelőtti – 11 óra előtti – vagy a késő délutáni – 15 óra utáni – időszakra! A déli napsütést inkább kerüljük, olyankor ugyanis nagyon erős a bőrt károsító UV sugárzás és már pár perc alatt is garantált a leégés.
Szabály 3: Gondoskodjunk megfelelő fényvédelemről!
A napozáshoz használt naptejet bőrtípusunknak megfelelően válasszuk ki! Ha fehér bőrűek vagyunk vagy sok az anyajegyünk, érdemes 50-es faktorszámú fényvédőt használni. Az arcunkra mindig kifejezetten arcra kifejlesztett terméket válasszunk, mert azok speciális összetétele biztosítja, hogy ne tömődjenek el a pórusaink, ne pattogjon ki, ugyanakkor hidratált maradjon a bőrünk. Kisgyerekeknél ugyancsak magas faktorszámú naptejet válasszunk! 1 éves kor alatt kizárólag fizikai fényvédőt alkalmazzunk!
Szabály 4: Ne csak strandoláshoz használjunk fényvédőt!
Különösen a babák bőre hajlamos pillanatok alatt leégni és ez nem csak a strandon következhet be, hanem akár egy séta, vagy bevásárlás, autózás közben is. Ha a járműben pont a babát éri a nap, nem elég a naptej, gondoskodjunk megfelelő árnyékolásról is! A fedetlen kart, nyakat, arcot indulás előtt akkor is kenjük be, ha nem a strandra megyünk!
Szabály 5: Így kenekedjünk szabályosan!
A naptejet a napozás megkezdése előtt 20-30 perccel kenjük a bőrre, és fürdés, törölközés után, illetve 2-3 óra elteltével ismételjük meg a krémezést! Bőrgyógyászok ajánlása alapján minden alkalommal kb. egy kupicányi (kb. fél dl) krémet kell magunkra kenni, hogy a fényvédő a megadott faktorszámot teljesíteni tudja.
Szabály 6: Ne csak az UVB, hanem az UVA ellen is védekezzünk!
A faktorszám az UVB sugárzás elleni védelmet jelöli, de az UVA sugarak ugyanúgy hozzájárulnak a korai bőröregedéshez, illetve a bőrrák kialakulásához. Ezért olyan naptejet kell használni, amely mindkettő ellen véd, ezt a csomagoláson jelölik.
Szabály 7: Védjük a szemünket és az ajkunkat is!
Az erős napfény a szemet is károsíthatja - különösen a piciknél kell erre odafigyelni -, így célszerű már kisgyermekkortól hozzászoktatni csemeténket a napszemüveg viseléséhez. Az ajak ugyanúgy érzékeny a napsütésre, mint az arcbőr, ezért azt is védeni kell. Legalább 15-ös faktorszámú ajakbalzsamot vásároljunk, és kenjük be gyakran a szánkat!
Szabály 8: Felhős időben is kell a fényvédelem!
Talán nem is gondolnánk, hogy felhős időben is le lehet égni, mivel az ultraibolya sugárzás 90 százaléka átjut a felhőkön. Különösen vízparton legyünk óvatosak, mert a vízfelület felerősíti és prizmaként veri vissza a napsugarakat, így víz közelben könnyebben leéghetünk.
Szabály 9: Védjük folyamatosan a bőrünket!
Ne vegyük félvállról a leégést, mert a bőr nem felejt, vagyis az életünk során bennünket ért káros napfényhatás (vagyis a leégés) összeadódik és gyengíti a bőr természetes védekező- és önmegújító képességét. A sokasodó anyajegyek, foltosodás arra utalnak, hogy nem fordítunk kellő figyelmet a napfény elleni védelemre!
Szabály 10: Gyerekeknél még fokozottabb gondoskodásra van szükség!
A gyerekek bőre életkoruknál fogva sokkal érzékenyebb, így a fenti szabályok betartása mellett célszerű ruházattal is védeni őket az erős sugárzástól. A strandon is adjunk rájuk könnyű, jól szellőző kalapot, napellenzős sapkát, kendőt, vékony, fehér pólót. Több boltban is kapható olyan speciális ruházat babák és kisgyerekek részére, amely jól szellőzik, ugyanakkor visszaveri az UV sugarakat.
+1 Tipp: A narancssárga vagy piros zöldségek és gyümölcsök, valamint a sötétzöld zöldségek béta-karotin tartalmuk miatt elősegíthetik a bőr napozás közbeni védelmét. Enyhébb leégés esetén a bőr regenerációját támogathatjuk A-, C és E-vitamint tartalmazó ételekkel.
A cikk dr. Benedek Pálma lektorálásával készült.
Forrás: https://www.gyermekmosoly.hu

Kinek az ügye? Beleszólás a kisgyermek nevelésébe.

                             



Érett személyiség


Szinte lehetetlen saját családot teremteni úgy, hogy közben a környezetünk nem tekint minket felnőttnek.
Ez teljesen független az életkortól, hiszen egy anyának a gyereke mindig a gyereke marad, akivel törődni szeretne, gondoskodni róla, akiről egyúttal úgy érzi, hogy irányítania és ellenőriznie kell. Ezen az érzésen minden kiegyensúlyozott lelkiállapotú asszony felül tud kerekedni, és képes engedni, hogy az ifjú a maga útját járja. Nem ritka azonban, hogy anya és gyermeke között megcsontosodik a korai függőségi viszony. Ez sokszor a gyermek számára is megfelelő, hiszen - annak ellenére, hogy felnőtt - továbbra is kiszolgálják, és tetteiért továbbra sem kell felelősséget vállalnia. Még gondolkodnia sem kell túl sokat, mert eldöntik helyette, mi a jó neki, és mi a rossz.
A helyzet akkor kezd kényelmetlenné válni, amikor saját családot szeretne alapítani. A szülők kéretlen ellenőrzése, tanácsai, gondoskodása ilyenkor már terhére lesz az ifjú párnak. Ez a forrása az "anyós-konfliktusnak", de sokszor a fiatal szülők bizonytalanságának, tehetetlenségének is. Sajnos nem ritka, hogy emiatt romlik meg a pár kapcsolata, emiatt esik szét a még meg sem szilárdult kis család.

A stabilitás eléréséhez óhatatlanul át kell gondolnunk, mi végre jöttünk a világra. Milyen volt a saját gyermekkorunk? Milyen a viszonyunk az édesanyánkkal? Sokakban felmerül mindez, a legszerencsésebbek meg is ragadják a lehetőséget egy-egy nagy beszélgetésre szüleikkel, életük párjával, vagy mással, aki már átélte ugyanezt a páratlan élményt. Ez segíthet a gyermek elfogadásában és önmagunk megismerésében is.

Alapvető annak tisztázása is: milyen szülő szeretnék lenni? Követem-e azt az utat, ahogy engem neveltek? Nem szeretnék olyan hibákat elkövetni, mint a szüleim... Nem könnyű ezekre a kérdésekre megtalálni a választ. Régi megfigyelés, hogy a saját bőrünkön tapasztalt nevelési "eljárásokat" gyakran akaratlanul is alkalmazzuk, még ha elvben nem is értünk velük egyet. Van, aki beletörődik ebbe a "sorscsapásba", van, aki hadakozik ellene, van, aki homlokegyenest ellenkező nevelési módszereket követ, mint a szülei - így sokszor a fürdővízzel a gyereket is kiönti. Saját utunkra a legnehezebb rátalálni, ez már igazi művészet.

A húsz évvel ezelőtti gyermekgondozási, nevelési divat erősen különbözött attól, amit ma a legtöbben követendőnek tartanak. Szüleink számára még ismeretlen volt az igény szerinti szoptatás, a szobatisztaság, vagy a melltől való elválás türelmes kivárása. Ez a nagy változás akár a szülők-nagyszülők közötti viszály forrása is lehet. Némi türelemmel, nyitottsággal és sok-sok beszélgetéssel ez a probléma is megelőzhető.

Mennyi levegőzés kell a babának?

                             


Elöljáróban csak annyit mondanék, hogy én világéletemben friss levegő hívő voltam. Aztán megszületett az első babám, beszéltem a gyerekorvossal, hogy szerinte mennyit kell friss levegőn lennie a babának, és azóta még inkább friss levegő hívő vagyok.
Az anyukám és a nővérem bőven elláttak jó tanáccsal, mielőtt megszületett az első kisbabám, ugyanis ők mindketten csecsemő- és gyermekgondozónők. Azt ajánlották, hogy négy dolgot tekintsek mindig a legfontosabbnak a gyerek egészsége érdekében:
  • az evést,
  • az elegendő alvást
  • a sok levegőzést
  • nagyobb korában pedig a tanulást.
  • Elég önfejű teremtés vagyok, de ebben a négy dologban szót fogadtam, és soha nem bántam meg. De most a levegőzés a téma, úgyhogy beszéljünk erről.
  • A neonatológus barátnőm azt javasolta, hogy kéthetes koráig ne vigyem ki a lakásból a kicsit egyáltalán, viszont minden nap szellőztessek ki alaposan, akár nyitott ablaknál is alhat a baba. Alaposan betakargattam a kisfiamat és jól kiszellőztettem mindig, miközben aludt. Úgy láttam, hogy friss levegő mellett sokkal hosszabban és nyugodtabban pihent, mint akkor, ha nem nyitottam ki az ablakot. Kéthetes kora után minden délelőtt kimentünk sétálni babakocsival, teljesen mindegy volt, hogy hideg volt vagy meleg. Eleinte csak 15 percre, másnap fél órára, aztán pedig addig, amíg bírtuk. Délutánonként gyakran a teraszon aludt a babakocsiban, persze állandóan megfogtam az orrát és a kis kezét, hogy ellenőrizzem, kellően meleg-e. Azok az egybe anorákok, amiket lehet kapni már a legkisebb babáknak is, nagyon jól melegítik a kicsiket, persze mindig tettem hideg időben a kocsiba, a baba alá is egy jó meleg plédet, télen pedig bebugyoláltam őt még egybe. Csak a két szeme, a szája, az orra látszott ki, úgy be volt takargatva, de remekül érezte magát, mélyen és nyugodtan aludt.

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy azok a kismamák, akiknek az első babájuk születik, mindig azon aggódnak, hogy a zajok felébresztik az alvó babát, pedig a kicsik annyira mélyen tudnak aludni, hogy a legnagyobb hangzavarra sem ébrednek fel. Tehát nem kell félni attól, hogyha elmegy egy autó, vagy egy busz mellettünk, akkor felébred a gyerekünk, persze a legjobb olyan helyen sétálni, ahol nincs nagy forgalom, vagyis friss és tiszta a levegő, mert az az igazán egészséges. A séta egyébként arra is remek, hogy elringatja a babát, könnyebben elalszik, és a jó levegő is segíti a pihenést.
Szóval napi egy kiadós séta a friss levegőn tuti, hogy jó, de, ha lehet, akkor délután is legyen kint a kicsi, ha erre módod van. Azzal biztosan nem teszel neki rosszat, ha sokat van levegőn. Még akkor sem, ha nagyon hideg van.
A kislányom télen született, emlékszem, sokszor a hóesésben is sétáltunk, vagy kint aludt a fedett teraszon, a letakart babakocsiban. Sosem fázott meg ettől, és az iskolában sokszor még kitüntetést is kapott azért, mert egyetlen hiányzása sem volt évekig. Persze, lehet, hogy a két dolog között nincs összefüggés. Mi nagyon levegőpártiak vagyunk, mindig sokat sétáltunk, hétvégente, és hétköznap is. A gyerekorvosunk pedig még betegségeknél is azt tanácsolta, hogy a láztalan gyerek legyen minél többet friss levegőn, természetesen kellő, réteges öltözetben
– mesélte Réka, akinek három gyereke van.
Az öltöztetés és a levegőztetés nagyon szoros összefüggésben van, ugyanis a kicsi nem tudja megmondani, hogy fázik-e vagy melege van. Azt mindig a szülőnek kell észrevennie. Amíg egészen pici babáról van szó, addig érdemes egy kicsit jobban felöltöztetni, mert nem mozog, azonban a futkosó gyerekeknél éppen ellenkezőleg kell gondolkozni, mert könnyen kimelegedhetnek. A túlöltöztetés éppolyan veszélyes, mint a kevés ruha, mert megizzadva jóval könnyebben megbetegszik a kicsi. Nagy melegben, nyáron érdemes a hűvös szobában altatni a babát, viszont levegőzni akkor is ki kell vinni, lehetőleg este, amikor egy kicsit hűvösebb van. Tűző napra viszont soha, de soha ne rakd ki a babát, mert érzékeny bőre nagyon könnyen megég!
Természetesen van olyan helyzet, amikor a szülő valamilyen okból képtelen levegőre menni a kicsivel, mert mondjuk ő maga beteg. Lehet, hogy nyűgösebb és étvágytalanabb lesz a babád, de nagyobb baj biztosan nem történik, ha egyszer- egyszer kimarad a séta. Az egyetlen helyzet, amikor ne vidd ki levegőre a kisbabádat, az a szmogriadó, ilyenkor ugyanis kifejezetten káros anyagok vannak a levegőben. Ezeken a napokon egy gyors szellőztetés után maradjatok bent a lakásban, így sokkal jobbat teszel neki, mintha kivinnéd!


Első nap az oviban – beszoktatás az óvodapedagógus szemével

                             




Amikor egy kisgyermek először indul óvodába, a szülők szorongva, izgulva engedik el gyermekük kezét. Hogyan tudjuk oldani félelmeinket és elűzni kezdeti bizonytalanságainkat? Mire érdemes figyelni, amikor gyermekünk közösségbe kerül? Gémesné Gajda Sarolta óvodapedagógussal az óvodai beszoktatás témáját jártuk körül.

Átlagosan mennyi ideig tart az óvodai beszoktatás?

Minden gyermek más és más. Fel kell készülni arra, hogy a beszoktatás akár hetekig is elhúzódhat. Ez ugyanis nem mindig úgy megy, ahogy eltervezzük.

Van különbség a fiúk és a lányok között?

Nincs, a fiúk és a lányok nevelése egyformán kihívás.

Hogyan készítsük fel gyermekünket az óvodára?

Érdemes több szempontot is figyelembe venni. Szerencsére ma már sok mesekönyv foglalkozik ezzel a témával. Ilyen többek között az Első nap az óvodában vagy az Óvodás lettem. Ezenkívül szerencsés, ha közel azonos az otthoni és az óvodai napirend. Ha egy kisgyermek például csak az anyukája mellett tud elaludni, az óvodai alvást törésként fogja megélni. Sokat segít, ha pozitív színben tüntetjük fel az óvodát.
A gyermekben ugyanis szorongást kelt, ha azt hangoztatjuk: „majd az óvodában ezt nem csinálhatod”,„ha így viselkedsz, kicsúfolnak a többiek...”Az is elengedhetetlen, hogy a felkészítés során együttműködjön a család és az óvoda. Sokkal könnyebben meg tudom ugyanis érteni a gyermek viselkedését, és gyorsabban megismerem, ha a szülő őszintén mesél gyermekéről és arról, hogyan lehet megvigasztalni, mi a kedvenc játéka, mit szoktak otthon együtt csinálni, mit szeret enni, mitől fél.

Mivel könnyíthetjük meg a beszoktatást?

Sokat segít, ha eleinte kis ideig a szülő is marad, majd fokozatosan nő az egyedül, a csoportban töltött idő. Sajnos ilyenkor az is előfordulhat, hogy átmenetileg visszaesést, zavart tapasztalunk gyermekünk viselkedésében (például bepisil, étvágytalan lesz, nyugtalanul alszik). Ezek a panaszok sok türelemmel, szülői tapintattal megszüntethetők.
Azt fontos tudni, hogy bármilyen érdekes és vonzó az ovi, a biztonságérzet csak fokozatosan alakul ki.
A gyereknek előbb meg kell győződnie róla – és ez jó néhány napba telik –, hogy mindig érte jönnek, nem hagyják ott. Az állandóság megnyugtató. A csoportunkban mindig megengedjük, hogy egy kedves játékszert, esetleg egy „anyaillatú” ruhadarabot magával hozhasson a gyermek, mert ez növeli a biztonságérzetét. Az első napokban tehát az a legfontosabb, hogy kielégítsük a kicsik biztonságigényét.

Könnyebben megy a beszoktatás azoknál, akik korábban már jártak bölcsődébe?

Kiszakadni a család biztonságos közegéből igazi megpróbáltatás. De még akkor is szükség van a beszoktatásra, ha a gyermek korábban már járt másik gyerekközösségbe. Ilyenkor a környezetben, a szociális kapcsolatokban, a kicsi egész életkörülményében, tevékenységeiben olyan változások játszódnak le, amelyeket nem könnyű megszokni. A bölcsödéből, másik gyerekközösségből érkező gyermekeknél az alkalmazkodás valamivel könnyebb, bár őket is megviseli a megszokott felnőttől, bölcsődei gondozótól, társaktól való elválás. Mielőtt óvodába íratnánk gyermekünket, vigyük el játszóházba, népszerűbb játszóterekre, gyerekek közé, hogy lássuk, hogyan viszonyul a többiekhez! Hagy próbálkozzon, tanulgasson, alkalmazkodjon!

Milyen hibákat vétenek a szülők a beszoktatás során?

Több szülői módszer is megnehezíti meg az elválást. Ilyen például, amikor a szülők otthagyják a gyereket, szinte elszöknek, amikor próbáljuk felkelteni az érdeklődését valamilyen játékkal.Ugyancsak nem szerencsés az „egy kicsit játszol, és jövök érted” típusú ígérgetés, ami tulajdonképpen megfoghatatlan a kicsinek. Ráadásul a gyerek így becsapottnak érzi magát, és erre sokszor tombolással, ütéssel, daccal válaszol.
Kerülendő az is, amikor a szülő ígérgetéssel próbálja elejét venni a sírásnak; játékot, csokit vagy fagyit ígér. Olyan kijelentésekkel sem megyünk sokra, hogy „apa haragudni fog, ha sírsz”.

Mi okozza a legnagyobb nehézséget a beszoktatás során?

Elsősorban az, ha maga az anyuka is bizonytalan. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a megfelelő óvodát és óvónéniket választottunk, ha kételyeink vannak, ha rettegünk az elválástól és nem erősítettük meg magunkban, hogy amit teszünk, az szükséges és jó, akkor a kicsi is megérzi a bizonytalanságunkat, emiatt pedig sírni fog, nyugtalan lesz. Először tehát magunkat kell megnyugtatnunk és megerősítenünk abban, hogy jól döntöttünk. Kétéves kortól már lazul a kötődés, és erősödik a társak iránti igény. Ugyan a gyermek még nem tud a társakkal tartósan együttműködni, de a csoportos együttlét örömöt okoz neki.

Mit tegyen a szülő, illetve az óvodapedagógus, ha a gyerek reggel üt-rúg, hisztizik, mert nem akar óvodába menni? Milyen módszerekkel lehet megkönnyíteni a beszoktatást?

A türelem, a megértés, a folyamatos kommunikáció és a mondanivalónknak megfelelő testbeszéd sokat segít. Sokszor szeretnénk, ha pár perccel többet alhatna a gyerekünk, de az ő érdekében tartsuk magunkat a szokásos menetrendhez és úgy ébresszük reggel, hogy kényelmesen legyen idő mindenre! Kerüljük a reggel tévénézést, mert akkor elkerülhetetlen a sírás, a hiszti és az időhúzás.
Mindenesetre fontos tudni, hogy senkinek sem egyszerű ez az időszak; sem a kisgyereknek, sem a szülőnek, és még nekünk, óvónéniknek sem.A kicsik még nem tudják, pontosan mi is történik, nincs még elég tapasztalatuk, hogy tudják: ha anya elment, akkor vissza is jön. Nem ismerik az idő fogalmát, de arról lehet ismeretük, hogy amit anya mond, az úgy is lesz.Például „akkor indulunk oviba, ha reggeliztünk”, „akkor jövök érted, amikor uzsonnázol az oviban”. A gyereknek nagyon fontos, hogy pontosan tudja, mikor megyünk érte. Az időpontot kössük valamilyen konkrét ovis tevékenységhez, például „ebéd után” vagy „ébredés után”. A bizonytalanság indulatokat vált ki a gyermekből, és ő maga is megijed ettől az érzéstől. Legyünk türelmesek, hisz ez az időszak mindenkinek nehéz!Forrás:https://www.life.hu/

Egyik kicsi, másik pici...

                             


űAz, hogy mennyi az ideális korkülönbség a testvérek között ez egy örök vitatott kérdéáltalában a szülők körében. Minden család, minden élethelyzet más. Van aki a nagyobb, míg van aki a kisebb korkülönbséget tartja megfelelőnek. Tény, hogy mind a kettőnek megvannak a maga előnyei illetve hátrányai. Amikor a már meglévő kicsi gyermek mellé megérkezik egy kistestvér sok szülőben felmerül a kérdés, hogy hogyan fognak boldogulni két kicsi gyermekkel hiszen még a nagyobbik sem önálló, teljes ellátásra, gondozásra van szüksége. Két kisgyerek napi szintű ellátása eleinte nagyon nehéznek tűnhet, ám ha túljutunk az első kemény éven és a kezdeti nehézségeken utána már sokkal könnyebb lesz. A gyerekek addigra jobban egymásra hangolódnak, összeér az érdeklődési körük. Mivel sok időt töltenek együtt így ez pozitívan hat majd kettejüérzelmi biztonságára, bizalmi viszonyára. Már tudnak együtt játszani, hasonló játékok, mesék kötik le őket. Előny lehet továbbá, hogy mivel az édesanya egyszerre van otthon két gyermekkel így nem kell többször, hosszú időre kiesnie a munkahelyről.
  Két kicsi gyermek egész napos felügyeletet kíváés ez sokszor fizikailag és lelkileg is nagyon megterhelő az édesanya számára. Fontos, hogy a férj is vegye ki a részét a gyermekgondozásból, gyermeknevelésből és a házimunkából, ezzel segítve az édesanyát. Ha a gyermekek körüli teendőkben az anya szükségéérzi, akkor pedig bátran kérjen segítséget a család többi tagjától, valamint a nagyszülőktől.
BNA

Mit üzen a rendszeres masszázs a gyerekeknek?

                            


Milyen jó annak a gyereknek, akit rendszeresen masszíroznak! Az érintéssel tudunk nyugtatni, áthangolni, érzéseket kiváltani és közvetíteni, fájdalmat csillapítani - és ez csak néhány a számtalan hatása közül. Az érintés nélkülözhetetlen a szervezet életben maradásához gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.

"Fontos vagy nekem"

Az a gyermek és felnőtt, akihez minden nap hozzáérnek, szeretgetik, figyelemmel hallgatják, szerető és gyengéd érintéssel simogatják, szerethetőnek érzi magát.
Mai világunkban a pénz utáni hajsza, a munkahelyen töltött idő, a családi feszültségek, hosszantartó betegségek miatt kevesebb idő és energia marad a gyerekekre és egymásra. Ez maga után von olyan következményeket, mint betegségek, viták, feszültségek otthon, párkapcsolati problémák. A gyerekek mindent érzékelnek, a ki nem mondott szavakat is, mert egyszerűen benne van a levegőben. Ha sokáig feloldatlan marad egy helyzet, egy érzés, ami nem lett kimondva, azt a gyerekek tükrözik, akárhány évesek is legyenek. Ilyenkor fordulhat elő tikkelés, tanulási zavar, alvási nehézségek, szorongások, beilleszkedési nehézségek, érzelmi zavarok is.
Ezek pedig mind tünetek, figyelemfelhívás a gyermek részéről, hogy “anya, valami nem jó, foglalkozni kell vele”. Több mint 10 éves pályafutásom alatt, több gyermek-stresszoldó tréning és rengeteg egyéni kezelés után jutottam el eddig a tapasztalatig.
A gyerekek nagyon szeretik a nyugodt, kellemes körülményeket, fogékonyak a finom illatokra, a gyengéd, szeretettel teli érintésre, ami alatt a félelmeik csillapodnak.

 

Miért jó a rendszeres érintés és masszázs?

Milyen jó annak a gyereknek, akit rendszeresen masszíroznak! Az érintéssel tudunk nyugtatni, áthangolni, érzéseket kiváltani és közvetíteni, fájdalmat csillapítani - és ez csak néhány a számtalan hatása közül. Az érintés nélkülözhetetlen a szervezet életben maradásához gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Gyermekkorban az érintés hiánya visszaveti az egyén egészséges fizikai és lelki fejlődését, és viselkedésbeli zavarokat eredményez felnőttkorban. Az érzés, amit az érintés kivált, olyan alapvető és elsődleges szükséglet, melynek feltétlenül eleget kell tenni.
A szeretetet kifejező gesztusok, szavak, mozdulatok nemcsak a gyerekeket, de a felnőtteket is életerővel töltik fel.


masszázs lehet az egyike azoknak az eszközöknek, melyek ezen igényeknek a kielégítését lehetővé teszik. Ezért a gyermek kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb lesz, szerethetőnek érzi magát és testi, lelki fejlődésében szárnyalni fog. Fejlődik a tanulási képességekben és az idegrendszere is megnyugszik.
Fontos, hogy a szülőnek legyen elég figyelme, türelme és energiája a gyerekekre és a párkapcsolatára is. Ezért indítottam útjára a családi jóllét programot is, ahol a gyermek és a szülő együtt van jelen.


A megfelelő anya-gyermek kapcsolat fontossága...

                             



Sokan már várandósság alatt is beszélnek a pár hetes magzathoz, míg mások a születés után kezdik el kialakítani a gyermekükkel való ismerkedés folyamatát. A megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakításában nagy szerepe van a születés utáni első pár hétnek. A kötődés szempontjábóéletre szóló élmény mikor az újszülöttet közvetlenül megszületés után az édesanyja mellkasára helyezik. A bőrkontaktus, a szemkontaktus mind mind erősítik az anya-gyermek kapcsolatot valamint felébresztik az édesanyákban a törődéés a gondoskodáérzését, az anyai ösztönöket.
  Az első hónapokban kialakult kötődés, szeretetteljes kapcsolat a jövőre nézve nagy jelentőséggel bír majd. Éppen ezért az anya-gyermek közötti kapcsolat minőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Amikor egy újszülött a világra jön szüksége van valakire, aki gondoskodik róla, akiben megbízhat, akire mindig számíthat. A kisbabának ezen szükségleteit az édesanya az, aki képes kielégíteni szerető gondoskodásával. Fontos, hogy minden órában, percben éreztessük gyermekünkkel a biztonsáérzését, érezze, hogy gondoskodunk róla. Ha éhes, kap enni, ha fázik betakarjuk, ha társaságra vágyik megöleljük, ölbe vesszük. A kisbaba ezekből a bizalmi helyzetekből, a törődés minőségéből tapasztalatokat szerez. Jelzéseket ad az édesanya felé, kommunikál környezetével és várja a megnyugtató válaszokat. Fontos, hogy ne várjuk el egy pár hetes babától, hogy napirendhez alkalmazkodjon. Hogy kialakuljon egy napi ritmus és megfelelő bizalmi helyzet anya és gyermeke között ahhoz időre van szükség. A gyermek első évében megtapasztalja az egymástól való függés előnyeit és azt, hogy bízhat a másikban.
  A megfelelő minőségű korai kötődéssel a gyermek egy egész életre szóló mintát kap melyek meghatározzák majd későbbi kapcsolatait bizalmi viszonyát a szülei és a környezete felé.

BNA