2014. június 30., hétfő

Babusgató

Kedves babusgatni vágyó Édesanyák és babusgatásra vágyó gyerkőcők!

2014. július 3.-án, csütörtökön 10 és 16 órától gyertek el mondókázni a Gyerecsak Egyesület irodájába (Metropol Üzletház, fsz.4.). A Babusgató nagyszerű lehetőség arra, hogy együtt töltsünk egy fél órát, ami nemcsak a gyerekek, hanem a szülők számára is élvezetes időtöltés lesz.


Tartsatok velünk, babusgassunk együtt! 

Mekk Elek kézműves foglalkozás

Kedves Szülők, Gyerekek! 

Mekk Elek kézműves foglalkozásai lesz 2014. július 8-án (kedden) 10:00-tól, ahol szélforgót fogunk készíteni, melyre a hozzávalókat a Gyerecsak Egyesület biztosítja. A foglalkozásra előzetes bejelentkezés szükséges, melyet 2014. július 6-ig tehettek meg a plakáton található elérhetőség valamelyikén. 




Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon - Beszélgetés Illés-Tőzsér Tünde andragógussal

Milyen esélyei, lehetőségei vannak egy kisgyermekes anyukának az elhelyezkedésre?
Milyen alternatív módjai vannak a munkavállalásnak, ha egy nő egy vagy több gyermeket nevel?
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának a munka világában? - Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Nyíregyházi Babaklubban rendszeresen megforduló fiatal édesanyák.
/A hozzászólókat nem kívánjuk nevesíteni,  XY rövidítéssel jelöljük!/

-              Annyiban vagyok érintett a témában, a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszahelyezkedésében, hogy anno erről írtam a szakdolgozatomat. Ez már elég régen volt, viszont elég aktuális a téma, mert most kezdjük az óvodát, és hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de jelenleg nincs hova, mert megszűnt az a cég, ahol dolgoztam, úgyhogy élesben is megtapasztalhatom, hogy milyen pici gyerek mellett újra elhelyezkedni. Ez elég nagy demográfiai problémát jelent, főleg Magyarországon.


-              Külföldön azért elég elterjedt a családbarát munkahely, meg egész más felfogás van, sokszor van az, hogy például apuka marad otthon a gyerekkel, kicsit rugalmasabbak. Itt, Magyarországon még annyira berögzült a régi családmodell, hogy anya a kapocs, ő az, aki összetartja a családot, anya neveli a gyereket, anya csinálja száz százalékban a háztartást, akkor is, ha visszamegy dolgozni. Ezen változtatni kellene, mert ebbe nagyon sok anyuka beleszakad. Kicsit változtak a családmodellek is, sok az egyedülálló szülő, nem igazán állja meg a helyét a papa-mama gyerekek modell. Az Európai Unióba történő belépésünkkel egy kicsit talán változott ez a hozzáállás. 2008-ban egy családbarát munkahely díjat is kitaláltak. Jó lenne részmunkaidőben, vagy rugalmas munkaidőben dolgozni a kisgyermekes anyukáknak. Több-kevesebb sikerrel működik a dolog, igazából nem terjedt még el. Magyarországon az Audi gyár a legnagyobb, ami család-barátnak mondható még.

És az sem Szabolcsban van.

-              Sajnos. Nagyon sok munkáltatóban téves képzet áll arról, hogy a kisgyerekes anyukát miért nem mernek felvenni dolgozni, működnek az előítéletek. Egyrészt, hogy a gyerek állandóan beteg és sokat lesz majd otthon az anyuka, nem foglalkozik annyira a munkájával, mert első a gyerek, és a többi. Ez nem igaz. Tapasztalataim szerint sok anyuka kiesik erre a két-három évre, azt hiszik legalábbis, hogy kiesnek, és hogy sok idő, míg bepótolják a kiesett időt.

-              Én azt tapasztaltam itt a klubban is, és a többi ismerősömnél is, hogy amíg az anyukák otthon vannak, igenis próbálnak képben lenni. Tartják a kapcsolatot a munkáltatóval, munkatársakkal. Képzéseken vesznek részt. Én Hunor mellett államvizsgáztam le, és nagyon sok ismerősöm szintén. Teljesen új kompetenciákra tesznek szert, hozzáteszem, a gyerekneveléssel is. Annak idején, mikor tizenkét óráztam, és panaszkodtam, ma már visszasírom azt az időt, mert 24 órát dolgozok és ez sem könnyebb. Szerintem egy kisgyermekes anyának nagymértékben nő a teherbírása, sokkal kreatívabb lesz, pillanatok alatt feltalálja magát bármilyen helyzetben. Szerintem ezt később a munkában is tudjuk kamatoztatni, illetve sokkal nagyobb cél megtartani a munkahelyet, mert úgymond gondoskodni kell a gyerekről, nemcsak magunkról.

-              Azért is megérné jobban családbarát munkahelyeket kialakítani, mert szerintem lojálisabbak lennének az anyukák egy olyan céghez, ami megengedi például azt, hogy betegszabadságra menjen a gyerekkel, vagy a közelben nyitnak bölcsődét, óvodát, családi rendezvényeket szerveznek a munkavállalóiknak. Nem igazán lehetne onnan elcsábítani szerintem, még magasabb fizetésért sem olyan anyukát, akinél ez a lehetőség megvan. 2012 májusában elindult ugyan a „Munka kisgyermekkel” program, de mindössze országosan 320 céggel alakított ki kapcsolatot. Azt gondolom, ez csepp a tengerben, hiszen mindössze 306 kisgyermekes szülőt érintett, és mindössze 145 anyukának adott ismét munkát 2014-ig.


Ugye ti sem tudtok arról, hogy lenne a kisgyermekes anyáknak érdekvédelmi szervezete? Jó lenne, ha  szervezetten és hatékonyan segítené valamilyen szervezet a munkáltatók és a munkavállaló anyukák egymásra találását. Ez olyan érdekes, miért nincs?

-              Pesten van, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, Keveházy Katalin vezetésével. Ők nagyon sokat segítenek a kisgyermekes anyáknak, munkaközvetítéssel és reintegrációs képzéssel is, egyéni tanácsadást is adnak. Ők jelentették meg az első kisgyermekes anyáknak szóló álláskeresési kézikönyvet, Nóra a rengetegben címmel. Ajánlom minden anyukának.
 4-6 órás munkahelyet pedig nem igazán lehet találni. Ki hogy tervezi, ha majd egyszer visszamegy?

XY: Én másfél éves korában vissza szeretnék menni. Elég kegyetlenül hangzik, de így van. Én úgy érzem, hogy engem várnak vissza.

-              Beszéltem ezzel a Jól-lét Alapítvánnyal annak idején, mikor írtam a szakdolgozatomat, és ők is azt javasolják, hogy amennyire tud az anyuka, legyen bent a munkahelyén, hogy ne felejtsék el, tartsa a kapcsolatot e-mail-en, ez-az. Érdemes sajtóanyagokat kikérni, hogy képben maradjon.

Érdemes az alternatívákban gondolkodni. Tanulni, új lehetőségeket felkutatni. Nagyon jó arra, hogy pszichésen és egyébként is szinten tartsa az ember az érdeklődését és ne süppedjen bele a fárasztó hétköznapi kihívásokba, ami egy pici gyerekkel a pici gyermek nevelésének összes szépségével együtt, valljuk be, hogy előfordul.

XY: Én szerencsés helyzetben vagyok, mert családi vállalkozásból jöttem el. Nekem inkább az a kérdés, hogy ő most egy éves, akarunk-e majd babát, lehet, hogy szerencsés az, hogy a két gyerek között ne menjek vissza, de akkor megint kiesik az ember 2-3 évre. Ezt kell majd eldöntenem. Az biztos, hogy nagyon-nagyon ki tud az ember szakadni a munkájából. Nagyon sok mindent el is felejt, és minden nap változnak a dolgok, azokat követni kell. Én biztos, hogy nem tudnék tanulni, nagyon depressziós voltam a szülés után, ki sem nagyon mozdultam.

XY: Én úgy voltam vele, hogy sokáig otthon leszek a kisbabámmal, de nem bírtam. A szülés előtt idementem, odamentem, és most is szükségem van néha a kimozdulásra.


Erről jutott eszembe, hogy ti mit mondanátok egy állásinterjún, mert egy kicsit diszkriminálják a nőket. A férfiaktól nem szokták megkérdezni, hogy akar-e még gyereket, de a nőknél ez mindig feljön állásinterjún. Ez olyan kényes téma, mert az ember ilyenkor elgondolkodik, hogy Úristen, most mit mondjak, hogy megkapjam az állást. Ti mit válaszoltok ilyenkor?

XY: Nekem nehéz erre válaszolni, mert egyszer voltam állásinterjún és fel is vettek. Akkor viszont megkérdezték, hogy mikor akarunk gyereket, és én mondtam, hogy három éven belül.

XY: Ilyenkor nem tudja az ember, hogy mit mondjon. Mondja azt, hogy nem, nem akarunk gyereket, mert egyébként is tökéletesen elegem van a gyerekből és soha többet.

XY: Az is rosszul sülhet el.

XY: Vagy, ha azt mondja az ember, hogy nincs kizárva, három-négy éven belül, akkor is ki tudja, hogy milyen következtetést vonnak le.

XY: Olyan is van, hogy a nagyszülők vigyáznak a gyerekre, így nem kell az anyukának szabadságot kivenni.

-              Meg lehet ezt oldani, persze. Az anyukák nagyon rugalmasak, kreatívak. Legalább próbálják meg a munkáltatók, hogy működik-e a dolog. Külföldön tudják azt, hogy az anyukának van családja, és nem választják el élesen a kettőt egymástól. Ez nem tudom, hogy mennyi idő múlva fog itt elterjedni.

-              A hvg.hu-n olvastam, hogy a World Policy Forum felmérte, hogy az anyák meddig lehetnek otthon újszülöttjeikkel munkáltatói, vagy állami juttatás ellenében. Kiderült, hogy Magyarország 108 a kisgyermekkel otthon tölthető héttel az első helyek egyikén szerepel. Az USA-ban egyáltalán nincs ilyen támogatás, Svájcban 14 hét. Európában Ukrajna vezeti a listát 166 héttel.


 Lehet, hogy egyszer a munkaerő-piaci visszatérésben is pozitív trendekkel hívjuk fel magunkra a világ figyelmét? /E kérdésre szívesen fogadunk válaszokat!- Szerkesztő megjegyzése./

2014. június 27., péntek

2014. június 26., csütörtök

Elindult a Babaklub Újfehértón!

Tegnap délelőtt megnyitotta kapuit a Babaklub Újfehértón, Polgáriné Szilágyi Edit vezetésével. Bár a klub későbbi alkalmainak a Hancurka Játszóház ad majd otthont, annak megnyitásáig a Játékvár Bölcsőde fogadja be az újonnan alakult klubot. Polgáriné Szilágyi Edit köszöntötte az érdeklődőket, majd sor került a Nyíregyházi Babaklubban már jól ismert bemutatkozó körre. 



Janikné Békési Szilvia, a bölcsőde vezetője egy mondókás, zenés foglalkozást tartott az érdeklődőknek, amelyet a nagyok és a kicsik is örömmel fogadtak, valamint nagyon élveztek. 




Ezt követően a Gyerecsak Egyesület képviselői, dr. Rácz Éva, Tóth-Balogh Nikolett és Nagy Emese mondott néhány szót a már jól működő Nyíregyházi Babaklubról, majd az anyukák elmondták, hogy mik azok a témák, amik őket leginkább érdeklik, és szívesen hallanának róla a későbbiekben. Az édesanyák bemutatkozásából világossá vált, hogy bármilyen eszmecserének örülnének, de szívesen hallanának a védőoltásokról, a családdá válásról, a dackorszakról, a hisztiről, az anyukákban végbemenő lelki változásokról, párkapcsolatot érintő témákról és a testvérféltékenységről, de szívesen beszélgetnének arról is, hogy hogyan lehet a háztartást összehangolni a neveléssel, illetve szeretnének mondókákat, dalokat tanulni. A bemutatkozó kör alkalmával kiderült, hogy az anyukák mindannyian jók valamiben, így felajánlották, hogy a tudásukat a későbbiekben megosztják egymással. A megismerkedést követően Edit ismertette az édesanyákkal a kötődő nevelés elméleti hátterét és előnyeit, majd a Babaklub első alkalma kendőzéssel ért véget. Tóth-Balogh Nikolett, a Nyíregyházi Babaklub koordinátora ismertetett néhány kendőt (Anajou rugalmas kendő, Lenny Lamb Heavenly Lace szövött kendő, Little Frog karikás kendő, Bamberoo OC mei tai, Magyarinda csatos) majd mutatott néhány kötési technikát az anyukáknak, akik közül néhányan kis is próbálták a hordozóeszközöket. 


Az egyik lelkes édesanya, Murányiné Patai Judit, védőnő felajánlotta, hogy a jövő heti klubtalálkozón előadást tart a védőoltások fajtáiról, fontosságáról, valamint arról, hogy mik azok az ajánlott oltások, amelyeket érdemes beadatni a gyermekünknek. A megnyitó alkalom nagyon ígéretesnek bizonyult és jól érezték magukat a kicsik és a nagyok egyaránt. 


2014. június 23., hétfő

Ranschburg Jenő: Csecsemő és kisgyermekkor- Egy újabb olvasnivaló

Gyermeked közvetlen születése után hallottad az „Apgár” kifejezést? Tudod mit jelent? Ez egy teszt, mely a baba életképességét osztályozza. Öt kategóriát ölel fel: légzés, szívverés, izomtónus, reflexérzékenység és bőrszín. Egyenként, minden kategóriában osztályozzák a babát, ahol 0, 1 vagy 2 pontot érhet el. Mégis mennyi ponttól számítható egészségesnek a baba és mit jelent, az hogy egészséges?

Bizonyára nap-mint nap végigkíséred gyermeked fejlődését, de tudod e az érzékszerveik kialakulásának folyamatát? Tudod e, hogy a gyermeked ezt miként éli meg? Vagy, hogy milyen „felfedezések” következnek egymásután? Hogyan alakul ki hónapról hónapra az éleslátása?

Az újszülöttnek fontos, hogy minél gazdagabb minőségű ingerek érjék. Ha ezekben nem vagy csak részben részesül, akkor unatkozni fog, hiszen nincs, ami lekösse. Muszáj kihangsúlyozni, hogy az újszülöttnek nem elég az evés, ivás, alvás, tiszta pelenka. Emberek közt kell lennie, hallania kell az emberi hangokat, az arcokat. Látnia, fognia, vizsgálnia kell a tárgyakat, kutatnia és ismerkednie kell mindennel. Így a későbbiek során az információfeldolgozásban sikeresebb lesz társainál.
Az újszülöttek születésük után néhány nap múlva érzékelik a hangmagasságot, a hangerőt. Reagálnak szagokra, illatokra és ízekre. Megkülönböztetik az édes, finom illatokat a zavaró, kellemetlen szagoktól.
Tudtad, hogy a néhány hónapos csecsemő már fonetikai hangokat is megkülönböztet? Első évét betöltve felismeri saját nyelvének hangképzési formáit és már használja, gyakorolja is. De mi a helyzet a mozgással? Bizonyára észrevette, hogy gyermeke először durva mozgásokat használ (lökdös, ütlegel tárgyakat) de ezután következnek majd a mozdulatok finommá alakulása. Tudja e, hogy hónapról hónapra milyen új mozgást kell a babának felfedeznie és gyakorolnia? Tudja e, hogy mi a következő „lépés”?


Jean Piaget svájci pszichológus állítása alapján az újszülött világa egy megélt világ, amelyben csak a pillanat létezik és a pillanatok sora nem rendeződik múlt, jelen és jövő egységes folyamatává. Tudtad, ha a csecsemő előtt egy jól megszokott, megismert tárgyat felfordítunk, már nem ismeri fel? Hiszen megváltozik az alakja, mérete és lehet a színe is. Csak kétféle emlékezés létezik: a ráismerő és a megelevenítő emlékezés. Felismered a kettő közötti különbséget gyermekednél?

A csecsemő eleinte a globális megértést alkalmazza, melynek lényege, hogy megtanul reagálni a kérdésre és a felszólításra, a kettőt külön választva. Az analizáló, elemző megértés csak a későbbiek folyamán alakul ki. Fontos tudni, hogy az analizáló megértésben jelentős szerepet játszik a manipuláció. Engedni kell, hogy mindent kézbe vegyen és megvizsgáljon és eközben mondogatni neki a megvizsgált tárgy nevét, így könnyebben megérti és társítani tudja hozzá. A globális megértésben a gyermek a szülői mimikára, a hangsúlyra, a hangleejtésre reagál. De mivel is segítheti a szülő a gyermeke beszédének fejlődését? Sokat és sokszor beszéljen, meséljen gyermekének már egészen a csecsemőkorától kezdve.

De mikor is kezdődik a felismerés, amikor a baba magára ismer? Mit is lehet tudni erről az időszakról? Hogyan tudjuk megérteni cselekedeteit? Hogyan reagál a gyermek az idegen emberre, aki kontaktusba próbál kerülni vele? Milyen érzelmi megterhelés érheti őket, ha egyedül hagyjuk egy számára idegen személlyel? Tudta, hogy a kétéves gyermek a szabad játék során havonta 25-30 cm-el távolabb merészkedik édesanyjától?  A gyerek hajlamos arra, hogy egy képzeletbeli vonalat húzzon, melyen nem lép át akkor sem, ha szabad neki.

A gyermek ugyanolyan „készségesen” hajlamos ragaszkodni az apjához is, mint az anyjához. A gyermek a játszótársat az apjában keresi elsősorban, az érzelmi biztonságot pedig az édesanyjában. Tudtad, hogy a szülők kapcsolatának minősége befolyásolja a fiúk maszkulinitását és a lányok femininitását? Illetve, hogy az édesapa és kislánya közötti kapcsolatának minősége befolyásolja a gyermek ellenkező neműekhez való közeledését?


Ha érdekel a téma, szeretettel ajánlom Ranschburg Jenő: Szülők könyvét, és annak Csecsemő és kisgyermekkor fejezetét.

Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 27. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)


A hét témája: Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon
Milyen esélyei, lehetőségei vannak egy kisgyermekes anyukának az elhelyezkedésre? Milyen alternatív módjai vannak a munkavállalásnak, ha egy nő egy vagy több gyermeket nevel? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának a munka világában?
Előadó: Illés-Tőzsér Tünde, andragógus

A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon. Előadó: Illés-Tőzsér Tünde, andragógus
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

2014. június 21., szombat

2014. június 18., szerda

Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 20. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)



A hét témája: Gyógypedagógiai problémák
Hogyan ismerhetjük fel, ha a gyermekünk valamilyen problémával küzd? Mikor kérjünk gyógypedagógiai segítséget? Hová fordulhatunk, ha gyermekünknek fejlesztésre van szüksége? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattok a szakértőnktől, aki bármilyen más, a gyógypedagógiát érintő kérdésetekre is szívesen reagál.
Szakértő vendégünk: Móré Mariann, gyógypedagógus
A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Gyógypedagógiai problémák. Szakértő vendég: Móré Mariann, gyógypedagógus
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

Boldog születésnapot kívánunk!

Nagyon sok boldog születésnapot kívánunk Sárosi Júliának!


2014. június 16., hétfő

Esélyegyenlőségi Gyermek-Ifjúsági és Családi Nap

A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Start Nonprofit Kft. és a HVDSZ 2000 Szakszervezet Esélyegyenlőségi Gyermek-Ifjúsági és Családi Napot szervez, amelyre szeretettel várják az érdeklődőket. Az időpont: 2014. június 21. 10 óra (szombat). A helyszín: Esély Centrum (Nyíregyháza, Tiszavasvári út 41.)

A részletes program:

2014. június 11., szerda

,,Az a legjobb kifejezés, hogy belesimultak az életünkbe." Interjú Hlatkyné Egyed Zsuzsannával

Fényképeik ,,Kötődően hordozva nevelünk, a hónap babái" címmel a Gyerecsak Egyesület irodájában (Kossuth tér 8. fsz.4.) megtekinthetőek! (csak fotóik)


A hónap babái: Luca és Júlia


Mi a legnagyobb siker, amit családként megéltek?

Elsősorban nyilván az, hogy van két gyerekünk, és kezdjük megvalósítani azt, amit nagyon szeretnénk, hogy nagy családunk legyen. Nagyon örülök annak, hogy sikerült megtartani a régi életünket is. Nagyon féltem attól, hogyha gyerekeink lesznek, akkor megváltozik az életünk. Sajnos sokan riogattak, hogy utána már eltűnnek a barátok, nem tudunk foglalkozni azokkal a dolgokkal, amit korábban szívesen csináltunk. Szerencsére az eddig eltelt több, mint három év azt igazolja, hogy tudunk úgy élni, ahogy mindig szerettünk volna. Sokan azt gondolják, hogy kicsit lazán fogjuk fel a gyereknevelést. Ez nálunk igazából abból áll, hogy a gyerekek belesimultak a hétköznapjainkba. Azzal, hogy gyerekeink lettek, nem váltunk otthonülő és csak a gyerekeiknek élő emberekké. Ezt most nem úgy értem, hogy nem nekik élünk, de tényleg az a legjobb kifejezés, hogy belesimultak az életünkbe. Nem feláldoztuk az életünket, és nem lettünk mártírok azáltal, hogy gyerekeink lettek, hanem nagyon jól csináljuk tovább és most már mindkettőjükkel.


Mi a legnagyobb kihívás, amivel nőként, illetve anyaként szembe kellett nézned?

Pontosan ugyanez, hogy ne oldódjak fel az anyaságban teljesen, hogy megmaradjon a személyiségem, és amikor a férjem hazajön, ne egy kiégett nő várja, és ne csak pelenkákról és gyereknevelési dolgokról tudjon velem beszélgetni. Féltem attól is, hogy ne az legyen, hogy azok a barátaim, akiknek még nincs gyerekük, azt gondolják, hogy velem csak a gyerekekről lehet beszélni. Eléggé beszűkül az ember ilyenkor, főleg az első hónapokban. Akkor gyakorlatilag minden gondolatod a kisbaba körül forog és ez egy nagyon nehéz feladat, megtalálni az egyensúlyt a jó anyaság, a szuper anyaság és aközött, hogy feleség is vagy, hogy barátnő is vagy, barát is vagy. Ez sokszor okozott nehézséget, de úgy érzem, hogy jól veszem az akadályokat egyelőre.


Ha változtathatnál a mai családok sorsán, mit tennél, hogy a gyerekeknek jobb legyen?

Nyilván az lenne a legfontosabb, hogy a családok anyagi helyzete javulhasson. Sokan kényszerülnek azért bölcsődébe adni a gyereküket, mert muszáj a család fenntartása érdekében visszamenni dolgozni. Nem a bölcsőde ellen van kifogásom, hanem, amikor valaki kényszerből adja be a gyerekét, az nagyon nehéz lehet. Én nagyon örülök, hogy megtehetem, hogy otthon vagyok mind a kettőjükkel. Most már Luca óvodába jár, de vele is három éves koráig otthon tudtam maradni. A legfontosabb, amit a többiek is mondtak már az interjúkban előttem, hogy jobban kellene támogatni a négy órás munkaidőt, hogy ne csak elméletben létezzen ez, hogy rövidebb munkaidőben visszamenjenek dolgozni. Az anyáknak is szükségük van arra, hogy visszakerüljenek a vérkeringésbe, a társadalomba. Úgy, hogy a gyerekek rovására menjen, az szerintem semmiképpen nem helyes.

Van –e nő, vagy anya, akit a példaképednek tekintesz?

Konkrétan egy valaki nincsen. Igazából én mindig figyelem a többi anyát, legyen akár kis gyereke vagy felnőtt gyereke. Mindenkiben találok valamit, amit vagy irigylek jó értelemben, vagy pedig követendőnek tartok. Mindig gondolkodom, hogy vajon más hogy csinálta, vagy csinálja, vagy mi az, ami miatt neki jobban működik. Nagyon sok ötletet kapok. Mindenki valamiben nagyon szuper, mint anya, azt vettem észre. Mindenki nagyon jól csinál valamit, és ha az ember kinyitja a szemét, akkor tanulhat nagyon jó dolgokat. Konkrét embert nem akarok mondani, mert én mindenkivel, akivel találkoztam, főleg, mióta gyerekeim is vannak és olyan szemmel is nézem őket, találok valami követendőt és sokszor csodálnivalót, azért ahogyan csinálja.


Mit tudsz a nők, illetve anyák jogairól?

Többnyire tisztában vagyok ezzel. Például most van a GYED extra, ami lehetővé tenné például, hogy visszamenjek dolgozni, a GYED mellett. Követem a híreket, a történéseket, és mindig tudom, hogyha valami változás van. A férjem az, aki igénybe veszi a családi adókedvezményt, aki jobban ért ezekhez a dolgokhoz pénzügyi téren, de ezt együtt is meg szoktuk beszélni. Nyilván, amikor a gyerekek születtek, utána olvastam, hogy mi az, amiket igénybe vehetek. Én úgy gondolom, hogy tisztában vagyok ezekkel.

Hogyan kerültél kapcsolatba a kötődő neveléssel, illetve a hordozással?

Tulajdonképpen mindig is benne volt a pakliban, hogy ez így lesz. Az, hogy kötődő nevelés és hordozás együtt járnak, ez nem realizálódott bennem korábban. Mielőtt gyerekeim lettek volna, mindig is tudtam, hogy nem fogom hagyományosan nevelni őket. Mielőtt bármilyen tapasztalatom lett volna az anyaságról, a gyerekekről, vagy a kisbabákról, már akkor is tudtam, hogy ez nekem nem tetszik, hogy hétkor fürdetünk, nyolckor lefektetjük, tízkor indulunk sétálni, tizenegyig sétálunk a háztömb körül. Ez egyáltalán nem tetszett. A hordozással úgy találkoztam, hogy mindig is tudtam, hogy akarok majd hordozni. A kendővel úgy voltam, hogy biztos bonyolult kötözni, majd jó lesz a mei tai. Arra gondoltam, hogy ez praktikus és jópofa dolog lesz, aztán amikor Lucával terhes voltam, akkor egy rendezvényen jelen volt a Nyíregyházi Babaklub. Rájuk kerestem a neten, hogy ők foglalkoznak hordozással, gondoltam, elmegyek, tanácsot kérek. Ott találkoztam Ramival először, ő mondta, hogy az újszülött babához kendő kell. Így indultam el azon az úton, hogy majd kendőt fogok venni. Egy rugalmas kendővel kezdtem, és mikor Luca megszületett, akkor kiderült, hogy utálja a babakocsit, tehát a hordozás létszükségletté járt, nagyon könnyen meg lehetett vele nyugtatni. A kötődő nevelés az úgy jött, ahogy elkezdtem a hordozásról olvasni a neten, akkor találtam rá. Ez nem egy nevelési forma, igazából ez az, ami az ösztönökből jön, és az ez, ami természetes. Kialakult, hogy hordozzunk, hogy nem fogok ezen parázni, hogy elkapatom azzal, hogy félóránként szoptatom, hogy velünk alszik, hogy gyakorlatilag egész nap a testemen van. Tudtam azt, hogy nem fog tizennyolc éves koráig a hátamon lógni és az idő igazából engem igazol.


Milyen előnyöket, illetve eredményeket tudsz be ennek a nevelési módszernek?

Luca egy hihetetlenül nyitott személyiség, ő természetszerűleg ilyen. Neki ilyen a személyisége is, de az, hogy nem hagytuk sokat sírni, hogy mindig számíthatott ránk, hogy nagyon sokat volt testközelben, hogy igény szerint szoptattam, szerintem ennek nagyon komoly szerepe van abban, hogy minden helyzetben feltalálja magát, nagyon alkalmazkodó. Két nap alatt beszokott az óvodába, nem volt vele semmi probléma. Nem igaz ez, amitől sokan félnek a kötődő nevelés kapcsán, hogy ha magadhoz szoktatod a gyerekedet, akkor utána majd nem tudod bölcsődébe vagy óvodába adni, mert folyton rajtad fog lógni. Ez pontosan fordítva van, ezt egyértelműen látom. Tudja, hogy mindig visszatérhet hozzám. Megkapta az élete első hónapjaiban azt a nagyon fontos közelséget, azt a száz százalékos törődést és odafigyelést, és az igényeinek a maximális szintű kielégítését. Ezt most látom visszaköszönni. Ez egyértelmű. Az az érdekes, hogy Julcsi teljesen más személyiség. Ő igényli azt, hogy szinte folyamatosan vele legyek. A szeparációs szorongás nagyon erős volt nála. Nemhogy egyedül nem tudtam programot csinálni, de az apjával sem maradt meg az egyik szobában, míg én átmentem a másikba. Ez egy nagyon nehéz időszak volt. Szerencsém volt, hogy volt már előttem a Luca példája, hogy ez nem annak a következménye, hogy hordozzuk, hogy velünk alszik, stb., hanem ő egyszerűen ilyen személyiség. Szerintem neki még nagyobb szüksége van arra, hogy kötődően neveljük. Minden helyzetben megállja Luca a helyét. Nem volt az, hogy nyolckor le kell fektetni, mert akkor mi lesz. Nem volt az, hogy nem utazunk a gyerekkel, mert a környezetváltozás kibillenti majd az egyensúlyából. Luca két hónapos volt, mikor először elvittem vonattal Miskolcra tök egyedül, kendőben. Julcsi öt hónapos korában elutazott Stuttgartba velünk. Úgy látom, hogy ezért is könnyen alkalmazkodnak. Mindig sok embert látnak körülöttünk. Mindig mentünk ide-oda, ugye a Babaklubba is rendszeresen, pici koruktól járunk. A barátaink rendszeresen feljárnak hozzánk és közös programokat csinálunk. Természetes mindkettőjüknek, hogy nem csak a családtagokkal találkoznak, hanem nagyon sok arc jön, megy körülöttük. Ez szerintem mindenképpen előny. Ezt már most látom, hogy egy nagyon jó folyamat, pedig csak egy és három évesek.


Mesélnél egy kicsit a gyermekeidről? Milyen személyiséggel rendelkeznek?

Teljesen különbözőek, annak ellenére, hogy ugyanattól az apától és anyától vannak, és ugyanolyan esélyekkel indultak, ugyanabban a környezetben. Nyilván Julcsi második gyerek, neki már más volt a kezdet. Luca egy élénk, érdeklődő, könnyen alkalmazkodó, és nyilván elfogult vagyok, de egy hihetetlenül intelligens kis ember. Nagyon szerencsénk van azzal, hogy a szűkebb családunk itt él Nyíregyházán, a nagyszülők mindkét részről itt vannak, a dédijük is itt él Nyíregyházán. Luca kicsi korától úgy jár-kel hozzájuk, mintha hazamenne. Ő ezt így szokta meg. Julcsi pedig sokkal szemlélődőbb. Nem azt mondom, hogy nyugodtabb, mert sokkal mozgékonyabb, mint Luca volt, viszont sokkal érzékenyebb a változásokra. Például Lucának hosszú hónapokba telt, amíg ő kialakította, hogy este hányszor fekszik le. Ezt sem erőltettük soha, hogy hánykor feküdjön le. Julcsi egészen pici korától 8-kor szeret lefeküdni. Ezt is érdekes volt megélni, hogy a két gyerek között milyen különbségek vannak. Luca például 5-6 hónapos korától rendszeresen, napi négy órára, nem minden nap, de nagyon sokat volt a nagyszüleinél. Őt ez egyáltalán nem viselte meg. Őt otthagytam, kimentem az ajtón, kész, egyáltalán nem sírt utánam soha. Én mellette eljártam tornázni, eljártam német órára. Julcsival nem tudtam ezt eddig megcsinálni. Vannak korszakai, de ő mindig keres engem, néz engem, követ a tekintetével. Ha elmegyek, az őt nagyon rosszul érinti. Teljesen különböző személyiségek.



Milyen szemléletmódot tanítasz és adsz át a gyerekeidnek, hogyan készíted fel őket az életre?

Fontosnak tartom, hogy életrevalóak legyenek. Én nem akarom, hogy négy évesen angol nyelvtanfolyamon vegyenek részt, hogy speciális, tagozatos iskolába járjanak. Azt akarom, hogy amit Lucával már nagyon jól elkezdtem és Julcsival is, hogy tudják, hogy kell egy buszra felszállni, hogy tudják, hogy a városuk utcái hogyan épülnek fel. Számomra ez rettenetes, hogy a mai gyerekek beszállnak a garázsban az autóba, kiteszik őket az óvoda, iskola előtt, nagyon félnek, hogy nehogy véletlenül meg kelljen öt métert tenniük gyalog, óvják őket a fújó széltől is. Én azt mondom, hogy nyilván amíg a testi épségük biztosítva van, az a határ, de fontos, hogy minél többet tapasztaljanak. Számomra ez roppant döbbenetes, hogy valaki azért nem mozdul ki, mert a babakocsival nem tud felszállni a buszra, hogy fél attól, hogy valaki rátüsszent a gyerekére, hogy fúj a szél vagy esik az eső, és akkor bent ülnek. Ezzel nagyon rosszat tesznek a gyereknek. Lehet, hogy sokan felelőtlennek gondolnak, de Julcsi egy hetes korában már részt vett egy könyvbemutatón, illetve, ahogy az előbb is mondtam, öt hónapos korában Németországba utazott velünk. Igazából nem kímélem őket, de ezt a jó értelemben kell érteni. Gyalog megyünk, ahová csak lehet, vagy busszal. Autónk nincs egyelőre szerencsére, így is meg tudjuk oldani az életet. Nagyon sok mindent nagyon könnyen meg lehet oldani. Szerintem sokan túlbonyolítják az anyaságot és a gyereknevelést. A gyereknek ez kell, az kell, amaz kell. Mindent meg lehet oldani, hogyha muszáj. Sokan huhognak, hogy Úristen, a vonatra felszálltál két gyerekkel? Simán. Lehet, hogy nem kényelmes, de ezt vállaltam. Gyerekeim vannak. Sokkal kényelmesebb lenne egy könyvvel végig vonatozni az utat, de, ha ők vannak, akkor velük kell továbbvinni az életet. Ennyi. Ezáltal lesznek talpraesett és boldog emberek.



Ha össze kellene hasonlítanod a saját gyermekkorodat, illetve a gyermekeid gyermekkorát, akkor milyen hasonlóságokat és különbségeket vélsz felfedezni?

Nyilván közhely, de ez már egy információs társadalom, és ők teljesen máshogy fognak felnőni. Furcsa látni, ahogy Luca három évesen már természetes módon az okos telefont simogatja és nézi a képeket benne, ami nekünk gyerekkorunkban elképzelhetetlennek tűnt. Bizonyos szempontból könnyebb dolgunk van, mert a 80-as évek elején kötődően nevelni a gyereket, igény szerint szoptatni, hordozni, együtt aludni vele, nem tudom, hogy ezt hogy tudták megvalósítani. Ha valaki ezt megcsinálta, akkor minden tiszteletem, de még így is nagyon sok támadást kapok, most is, pedig az emberek már sokkal nyitottabb gondolkodásúak. Nehezebb lehetett kötődően nevelt gyermeknek lenni harminc évvel ezelőtt. Akkor viszont nem volt ennyi tévécsatorna, nem kaptak mindent ennyire tálcán a gyerekek. Nem is volt ennyi autó, könnyebben ki lehetett őket engedni bárhová. Én nem vagyok egy félős anya, de előre rettegek attól, hogy mi lesz majd, amikor már egyedül kell elengednem az utcán, hogy fogom? Annyira megváltozott minden, annyira gyorsabb lett a világ. Igazából előnye és hátránya is van, ezért is kell az embernek nagyon résen lennie, hogy hogyan neveli őket.


Köszönet a jóságotokért!

Kedves Ramóna,Norbi, Mártika, Bendegúz, Kata,Vinsz, Csinszka, Niki, Mesi, Tündi, Attila, Hunor, Andika, Krisztián, Hanna, Vince, Lívi, Lackó, Gergő, Zsuzsi, Peti, Luca, Julcsi, Zsuzsa, Béci, Ákos, Emese, Adrienn, Zoli, Jázmin, Nimród, Timi, Zsolti, Zsófi, Áron, Viki, Csaba, Csanád, Csongor, Rita, Tamás, Réka, Hedvig, Gréta, Zoli, Vince, Szilvi, Zsófi, Júlia, Orsi, Zoli, Mici, Lóci, Judit, Imola, Mariann, Maja, Edit, Csilla, Erika, Tibor, Darinka, Éva, Imi, Flóra, Evelin, Anna, Heni, Noémi, Olívia!


Egész szakmai életemhez, életem egészéhez képest igen kevés időt töltöttem el veletek, köztetek, a Nyíregyházi Babaklubban, de minden pillanatát szerettem. Bográcsozásra készültem, elhittem, hogy kell egy főző ember, és döbbenetesen nagy volt a meglepetés, amit okoztatok az erdei tornapályán! Ennyi szeretetet az ember nem kaphat máshol, csak egy olyan közösségben, ahol értéke van az egymásra figyelésnek. Nagyra becsülöm, hogy befogadtatok, hogy jól tűritek a pályázati ötleteimet, és ha kell, ott vagytok a megvalósításban, és lassacskán a Gyerecsak éppen olyan kedves számotokra, mint a Nyíregyházi Babaklub.

Köszönöm az eszméletlenül finom tortát, a fotókönyvet, amit naponta többször átlapozok, és minél többet látom, annál inkább olyan benne mindenki, mint ha Ramóna testvére lenne, kedves, szerethető, és olyan ember, akire büszke lehetek.

Köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettelek benneteket!

Nem tudok eléggé hálás lenni, hogy veletek együtt ünnepelhetem a születésnapomat!


2014. június 10., kedd

Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 13. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)




A hét témája: Éjszakai gondoskodás
Az éjszakai gondoskodás lehetséges módjainak bemutatása William Sears Éjszakai gondoskodás című könyve alapján. Mi a legjobb megoldás a gyermeknek, valamint a szülőknek? Ki hogyan gondoskodik éjszaka a kisbabájáról? Miért jó, ha együtt alszunk a gyermekünkkel?


A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Éjszakai gondoskodás. Előadó: Tóth-Balogh Nikolett, a Nyíregyházi Babaklub koordinátora
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

Boldog névnapot kívánunk!

Nagyon sok boldog névnapot kívánunk Gulyás Grétának!


Babusgató

Kedves babusgatni vágyó Édesanyák és babusgatásra vágyó gyerkőcők!

2014. július 3.-án, csütörtökön 10 és 16 órától gyertek el mondókázni a Gyerecsak Egyesület irodájába (Metropol Üzletház, fsz.4.). A Babusgató nagyszerű lehetőség arra, hogy együtt töltsünk egy fél órát, ami nemcsak a gyerekek, hanem a szülők számára is élvezetes időtöltés lesz.


Tartsatok velünk, babusgassunk együtt! 

Mekk Elek kézműves foglalkozás

Kedves Szülők, Gyerekek! 

Mekk Elek kézműves foglalkozásai lesz 2014. július 8-án (kedden) 10:00-tól, ahol szélforgót fogunk készíteni, melyre a hozzávalókat a Gyerecsak Egyesület biztosítja. A foglalkozásra előzetes bejelentkezés szükséges, melyet 2014. július 6-ig tehettek meg a plakáton található elérhetőség valamelyikén. 




Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon - Beszélgetés Illés-Tőzsér Tünde andragógussal

Milyen esélyei, lehetőségei vannak egy kisgyermekes anyukának az elhelyezkedésre?
Milyen alternatív módjai vannak a munkavállalásnak, ha egy nő egy vagy több gyermeket nevel?
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának a munka világában? - Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Nyíregyházi Babaklubban rendszeresen megforduló fiatal édesanyák.
/A hozzászólókat nem kívánjuk nevesíteni,  XY rövidítéssel jelöljük!/

-              Annyiban vagyok érintett a témában, a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való visszahelyezkedésében, hogy anno erről írtam a szakdolgozatomat. Ez már elég régen volt, viszont elég aktuális a téma, mert most kezdjük az óvodát, és hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de jelenleg nincs hova, mert megszűnt az a cég, ahol dolgoztam, úgyhogy élesben is megtapasztalhatom, hogy milyen pici gyerek mellett újra elhelyezkedni. Ez elég nagy demográfiai problémát jelent, főleg Magyarországon.


-              Külföldön azért elég elterjedt a családbarát munkahely, meg egész más felfogás van, sokszor van az, hogy például apuka marad otthon a gyerekkel, kicsit rugalmasabbak. Itt, Magyarországon még annyira berögzült a régi családmodell, hogy anya a kapocs, ő az, aki összetartja a családot, anya neveli a gyereket, anya csinálja száz százalékban a háztartást, akkor is, ha visszamegy dolgozni. Ezen változtatni kellene, mert ebbe nagyon sok anyuka beleszakad. Kicsit változtak a családmodellek is, sok az egyedülálló szülő, nem igazán állja meg a helyét a papa-mama gyerekek modell. Az Európai Unióba történő belépésünkkel egy kicsit talán változott ez a hozzáállás. 2008-ban egy családbarát munkahely díjat is kitaláltak. Jó lenne részmunkaidőben, vagy rugalmas munkaidőben dolgozni a kisgyermekes anyukáknak. Több-kevesebb sikerrel működik a dolog, igazából nem terjedt még el. Magyarországon az Audi gyár a legnagyobb, ami család-barátnak mondható még.

És az sem Szabolcsban van.

-              Sajnos. Nagyon sok munkáltatóban téves képzet áll arról, hogy a kisgyerekes anyukát miért nem mernek felvenni dolgozni, működnek az előítéletek. Egyrészt, hogy a gyerek állandóan beteg és sokat lesz majd otthon az anyuka, nem foglalkozik annyira a munkájával, mert első a gyerek, és a többi. Ez nem igaz. Tapasztalataim szerint sok anyuka kiesik erre a két-három évre, azt hiszik legalábbis, hogy kiesnek, és hogy sok idő, míg bepótolják a kiesett időt.

-              Én azt tapasztaltam itt a klubban is, és a többi ismerősömnél is, hogy amíg az anyukák otthon vannak, igenis próbálnak képben lenni. Tartják a kapcsolatot a munkáltatóval, munkatársakkal. Képzéseken vesznek részt. Én Hunor mellett államvizsgáztam le, és nagyon sok ismerősöm szintén. Teljesen új kompetenciákra tesznek szert, hozzáteszem, a gyerekneveléssel is. Annak idején, mikor tizenkét óráztam, és panaszkodtam, ma már visszasírom azt az időt, mert 24 órát dolgozok és ez sem könnyebb. Szerintem egy kisgyermekes anyának nagymértékben nő a teherbírása, sokkal kreatívabb lesz, pillanatok alatt feltalálja magát bármilyen helyzetben. Szerintem ezt később a munkában is tudjuk kamatoztatni, illetve sokkal nagyobb cél megtartani a munkahelyet, mert úgymond gondoskodni kell a gyerekről, nemcsak magunkról.

-              Azért is megérné jobban családbarát munkahelyeket kialakítani, mert szerintem lojálisabbak lennének az anyukák egy olyan céghez, ami megengedi például azt, hogy betegszabadságra menjen a gyerekkel, vagy a közelben nyitnak bölcsődét, óvodát, családi rendezvényeket szerveznek a munkavállalóiknak. Nem igazán lehetne onnan elcsábítani szerintem, még magasabb fizetésért sem olyan anyukát, akinél ez a lehetőség megvan. 2012 májusában elindult ugyan a „Munka kisgyermekkel” program, de mindössze országosan 320 céggel alakított ki kapcsolatot. Azt gondolom, ez csepp a tengerben, hiszen mindössze 306 kisgyermekes szülőt érintett, és mindössze 145 anyukának adott ismét munkát 2014-ig.


Ugye ti sem tudtok arról, hogy lenne a kisgyermekes anyáknak érdekvédelmi szervezete? Jó lenne, ha  szervezetten és hatékonyan segítené valamilyen szervezet a munkáltatók és a munkavállaló anyukák egymásra találását. Ez olyan érdekes, miért nincs?

-              Pesten van, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, Keveházy Katalin vezetésével. Ők nagyon sokat segítenek a kisgyermekes anyáknak, munkaközvetítéssel és reintegrációs képzéssel is, egyéni tanácsadást is adnak. Ők jelentették meg az első kisgyermekes anyáknak szóló álláskeresési kézikönyvet, Nóra a rengetegben címmel. Ajánlom minden anyukának.
 4-6 órás munkahelyet pedig nem igazán lehet találni. Ki hogy tervezi, ha majd egyszer visszamegy?

XY: Én másfél éves korában vissza szeretnék menni. Elég kegyetlenül hangzik, de így van. Én úgy érzem, hogy engem várnak vissza.

-              Beszéltem ezzel a Jól-lét Alapítvánnyal annak idején, mikor írtam a szakdolgozatomat, és ők is azt javasolják, hogy amennyire tud az anyuka, legyen bent a munkahelyén, hogy ne felejtsék el, tartsa a kapcsolatot e-mail-en, ez-az. Érdemes sajtóanyagokat kikérni, hogy képben maradjon.

Érdemes az alternatívákban gondolkodni. Tanulni, új lehetőségeket felkutatni. Nagyon jó arra, hogy pszichésen és egyébként is szinten tartsa az ember az érdeklődését és ne süppedjen bele a fárasztó hétköznapi kihívásokba, ami egy pici gyerekkel a pici gyermek nevelésének összes szépségével együtt, valljuk be, hogy előfordul.

XY: Én szerencsés helyzetben vagyok, mert családi vállalkozásból jöttem el. Nekem inkább az a kérdés, hogy ő most egy éves, akarunk-e majd babát, lehet, hogy szerencsés az, hogy a két gyerek között ne menjek vissza, de akkor megint kiesik az ember 2-3 évre. Ezt kell majd eldöntenem. Az biztos, hogy nagyon-nagyon ki tud az ember szakadni a munkájából. Nagyon sok mindent el is felejt, és minden nap változnak a dolgok, azokat követni kell. Én biztos, hogy nem tudnék tanulni, nagyon depressziós voltam a szülés után, ki sem nagyon mozdultam.

XY: Én úgy voltam vele, hogy sokáig otthon leszek a kisbabámmal, de nem bírtam. A szülés előtt idementem, odamentem, és most is szükségem van néha a kimozdulásra.


Erről jutott eszembe, hogy ti mit mondanátok egy állásinterjún, mert egy kicsit diszkriminálják a nőket. A férfiaktól nem szokták megkérdezni, hogy akar-e még gyereket, de a nőknél ez mindig feljön állásinterjún. Ez olyan kényes téma, mert az ember ilyenkor elgondolkodik, hogy Úristen, most mit mondjak, hogy megkapjam az állást. Ti mit válaszoltok ilyenkor?

XY: Nekem nehéz erre válaszolni, mert egyszer voltam állásinterjún és fel is vettek. Akkor viszont megkérdezték, hogy mikor akarunk gyereket, és én mondtam, hogy három éven belül.

XY: Ilyenkor nem tudja az ember, hogy mit mondjon. Mondja azt, hogy nem, nem akarunk gyereket, mert egyébként is tökéletesen elegem van a gyerekből és soha többet.

XY: Az is rosszul sülhet el.

XY: Vagy, ha azt mondja az ember, hogy nincs kizárva, három-négy éven belül, akkor is ki tudja, hogy milyen következtetést vonnak le.

XY: Olyan is van, hogy a nagyszülők vigyáznak a gyerekre, így nem kell az anyukának szabadságot kivenni.

-              Meg lehet ezt oldani, persze. Az anyukák nagyon rugalmasak, kreatívak. Legalább próbálják meg a munkáltatók, hogy működik-e a dolog. Külföldön tudják azt, hogy az anyukának van családja, és nem választják el élesen a kettőt egymástól. Ez nem tudom, hogy mennyi idő múlva fog itt elterjedni.

-              A hvg.hu-n olvastam, hogy a World Policy Forum felmérte, hogy az anyák meddig lehetnek otthon újszülöttjeikkel munkáltatói, vagy állami juttatás ellenében. Kiderült, hogy Magyarország 108 a kisgyermekkel otthon tölthető héttel az első helyek egyikén szerepel. Az USA-ban egyáltalán nincs ilyen támogatás, Svájcban 14 hét. Európában Ukrajna vezeti a listát 166 héttel.


 Lehet, hogy egyszer a munkaerő-piaci visszatérésben is pozitív trendekkel hívjuk fel magunkra a világ figyelmét? /E kérdésre szívesen fogadunk válaszokat!- Szerkesztő megjegyzése./

Boldog névnapot kívánunk!

Boldog névnapot kívánunk Halász Lászlónak, Gergő édesapjának!


Elindult a Babaklub Újfehértón!

Tegnap délelőtt megnyitotta kapuit a Babaklub Újfehértón, Polgáriné Szilágyi Edit vezetésével. Bár a klub későbbi alkalmainak a Hancurka Játszóház ad majd otthont, annak megnyitásáig a Játékvár Bölcsőde fogadja be az újonnan alakult klubot. Polgáriné Szilágyi Edit köszöntötte az érdeklődőket, majd sor került a Nyíregyházi Babaklubban már jól ismert bemutatkozó körre. 



Janikné Békési Szilvia, a bölcsőde vezetője egy mondókás, zenés foglalkozást tartott az érdeklődőknek, amelyet a nagyok és a kicsik is örömmel fogadtak, valamint nagyon élveztek. 




Ezt követően a Gyerecsak Egyesület képviselői, dr. Rácz Éva, Tóth-Balogh Nikolett és Nagy Emese mondott néhány szót a már jól működő Nyíregyházi Babaklubról, majd az anyukák elmondták, hogy mik azok a témák, amik őket leginkább érdeklik, és szívesen hallanának róla a későbbiekben. Az édesanyák bemutatkozásából világossá vált, hogy bármilyen eszmecserének örülnének, de szívesen hallanának a védőoltásokról, a családdá válásról, a dackorszakról, a hisztiről, az anyukákban végbemenő lelki változásokról, párkapcsolatot érintő témákról és a testvérféltékenységről, de szívesen beszélgetnének arról is, hogy hogyan lehet a háztartást összehangolni a neveléssel, illetve szeretnének mondókákat, dalokat tanulni. A bemutatkozó kör alkalmával kiderült, hogy az anyukák mindannyian jók valamiben, így felajánlották, hogy a tudásukat a későbbiekben megosztják egymással. A megismerkedést követően Edit ismertette az édesanyákkal a kötődő nevelés elméleti hátterét és előnyeit, majd a Babaklub első alkalma kendőzéssel ért véget. Tóth-Balogh Nikolett, a Nyíregyházi Babaklub koordinátora ismertetett néhány kendőt (Anajou rugalmas kendő, Lenny Lamb Heavenly Lace szövött kendő, Little Frog karikás kendő, Bamberoo OC mei tai, Magyarinda csatos) majd mutatott néhány kötési technikát az anyukáknak, akik közül néhányan kis is próbálták a hordozóeszközöket. 


Az egyik lelkes édesanya, Murányiné Patai Judit, védőnő felajánlotta, hogy a jövő heti klubtalálkozón előadást tart a védőoltások fajtáiról, fontosságáról, valamint arról, hogy mik azok az ajánlott oltások, amelyeket érdemes beadatni a gyermekünknek. A megnyitó alkalom nagyon ígéretesnek bizonyult és jól érezték magukat a kicsik és a nagyok egyaránt. 


Ranschburg Jenő: Csecsemő és kisgyermekkor- Egy újabb olvasnivaló

Gyermeked közvetlen születése után hallottad az „Apgár” kifejezést? Tudod mit jelent? Ez egy teszt, mely a baba életképességét osztályozza. Öt kategóriát ölel fel: légzés, szívverés, izomtónus, reflexérzékenység és bőrszín. Egyenként, minden kategóriában osztályozzák a babát, ahol 0, 1 vagy 2 pontot érhet el. Mégis mennyi ponttól számítható egészségesnek a baba és mit jelent, az hogy egészséges?

Bizonyára nap-mint nap végigkíséred gyermeked fejlődését, de tudod e az érzékszerveik kialakulásának folyamatát? Tudod e, hogy a gyermeked ezt miként éli meg? Vagy, hogy milyen „felfedezések” következnek egymásután? Hogyan alakul ki hónapról hónapra az éleslátása?

Az újszülöttnek fontos, hogy minél gazdagabb minőségű ingerek érjék. Ha ezekben nem vagy csak részben részesül, akkor unatkozni fog, hiszen nincs, ami lekösse. Muszáj kihangsúlyozni, hogy az újszülöttnek nem elég az evés, ivás, alvás, tiszta pelenka. Emberek közt kell lennie, hallania kell az emberi hangokat, az arcokat. Látnia, fognia, vizsgálnia kell a tárgyakat, kutatnia és ismerkednie kell mindennel. Így a későbbiek során az információfeldolgozásban sikeresebb lesz társainál.
Az újszülöttek születésük után néhány nap múlva érzékelik a hangmagasságot, a hangerőt. Reagálnak szagokra, illatokra és ízekre. Megkülönböztetik az édes, finom illatokat a zavaró, kellemetlen szagoktól.
Tudtad, hogy a néhány hónapos csecsemő már fonetikai hangokat is megkülönböztet? Első évét betöltve felismeri saját nyelvének hangképzési formáit és már használja, gyakorolja is. De mi a helyzet a mozgással? Bizonyára észrevette, hogy gyermeke először durva mozgásokat használ (lökdös, ütlegel tárgyakat) de ezután következnek majd a mozdulatok finommá alakulása. Tudja e, hogy hónapról hónapra milyen új mozgást kell a babának felfedeznie és gyakorolnia? Tudja e, hogy mi a következő „lépés”?


Jean Piaget svájci pszichológus állítása alapján az újszülött világa egy megélt világ, amelyben csak a pillanat létezik és a pillanatok sora nem rendeződik múlt, jelen és jövő egységes folyamatává. Tudtad, ha a csecsemő előtt egy jól megszokott, megismert tárgyat felfordítunk, már nem ismeri fel? Hiszen megváltozik az alakja, mérete és lehet a színe is. Csak kétféle emlékezés létezik: a ráismerő és a megelevenítő emlékezés. Felismered a kettő közötti különbséget gyermekednél?

A csecsemő eleinte a globális megértést alkalmazza, melynek lényege, hogy megtanul reagálni a kérdésre és a felszólításra, a kettőt külön választva. Az analizáló, elemző megértés csak a későbbiek folyamán alakul ki. Fontos tudni, hogy az analizáló megértésben jelentős szerepet játszik a manipuláció. Engedni kell, hogy mindent kézbe vegyen és megvizsgáljon és eközben mondogatni neki a megvizsgált tárgy nevét, így könnyebben megérti és társítani tudja hozzá. A globális megértésben a gyermek a szülői mimikára, a hangsúlyra, a hangleejtésre reagál. De mivel is segítheti a szülő a gyermeke beszédének fejlődését? Sokat és sokszor beszéljen, meséljen gyermekének már egészen a csecsemőkorától kezdve.

De mikor is kezdődik a felismerés, amikor a baba magára ismer? Mit is lehet tudni erről az időszakról? Hogyan tudjuk megérteni cselekedeteit? Hogyan reagál a gyermek az idegen emberre, aki kontaktusba próbál kerülni vele? Milyen érzelmi megterhelés érheti őket, ha egyedül hagyjuk egy számára idegen személlyel? Tudta, hogy a kétéves gyermek a szabad játék során havonta 25-30 cm-el távolabb merészkedik édesanyjától?  A gyerek hajlamos arra, hogy egy képzeletbeli vonalat húzzon, melyen nem lép át akkor sem, ha szabad neki.

A gyermek ugyanolyan „készségesen” hajlamos ragaszkodni az apjához is, mint az anyjához. A gyermek a játszótársat az apjában keresi elsősorban, az érzelmi biztonságot pedig az édesanyjában. Tudtad, hogy a szülők kapcsolatának minősége befolyásolja a fiúk maszkulinitását és a lányok femininitását? Illetve, hogy az édesapa és kislánya közötti kapcsolatának minősége befolyásolja a gyermek ellenkező neműekhez való közeledését?


Ha érdekel a téma, szeretettel ajánlom Ranschburg Jenő: Szülők könyvét, és annak Csecsemő és kisgyermekkor fejezetét.

Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 27. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)


A hét témája: Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon
Milyen esélyei, lehetőségei vannak egy kisgyermekes anyukának az elhelyezkedésre? Milyen alternatív módjai vannak a munkavállalásnak, ha egy nő egy vagy több gyermeket nevel? Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának a munka világában?
Előadó: Illés-Tőzsér Tünde, andragógus

A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Kisgyermekes édesanyák a munkaerőpiacon. Előadó: Illés-Tőzsér Tünde, andragógus
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

Boldog születésnapot kívánunk!

Nagyon sok boldog születésnapot kívánunk, Tünde!

Isten éltessen sokáig! 



Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 20. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)



A hét témája: Gyógypedagógiai problémák
Hogyan ismerhetjük fel, ha a gyermekünk valamilyen problémával küzd? Mikor kérjünk gyógypedagógiai segítséget? Hová fordulhatunk, ha gyermekünknek fejlesztésre van szüksége? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattok a szakértőnktől, aki bármilyen más, a gyógypedagógiát érintő kérdésetekre is szívesen reagál.
Szakértő vendégünk: Móré Mariann, gyógypedagógus
A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Gyógypedagógiai problémák. Szakértő vendég: Móré Mariann, gyógypedagógus
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

Boldog születésnapot kívánunk!

Nagyon sok boldog születésnapot kívánunk Sárosi Júliának!


Boldog névnapot kívánunk!

Boldog névnapot kívánunk Tóth Laurának, Flóra nővérének!


Esélyegyenlőségi Gyermek-Ifjúsági és Családi Nap

A Mozgáskorlátozottak Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Start Nonprofit Kft. és a HVDSZ 2000 Szakszervezet Esélyegyenlőségi Gyermek-Ifjúsági és Családi Napot szervez, amelyre szeretettel várják az érdeklődőket. Az időpont: 2014. június 21. 10 óra (szombat). A helyszín: Esély Centrum (Nyíregyháza, Tiszavasvári út 41.)

A részletes program:

,,Az a legjobb kifejezés, hogy belesimultak az életünkbe." Interjú Hlatkyné Egyed Zsuzsannával

Fényképeik ,,Kötődően hordozva nevelünk, a hónap babái" címmel a Gyerecsak Egyesület irodájában (Kossuth tér 8. fsz.4.) megtekinthetőek! (csak fotóik)


A hónap babái: Luca és Júlia


Mi a legnagyobb siker, amit családként megéltek?

Elsősorban nyilván az, hogy van két gyerekünk, és kezdjük megvalósítani azt, amit nagyon szeretnénk, hogy nagy családunk legyen. Nagyon örülök annak, hogy sikerült megtartani a régi életünket is. Nagyon féltem attól, hogyha gyerekeink lesznek, akkor megváltozik az életünk. Sajnos sokan riogattak, hogy utána már eltűnnek a barátok, nem tudunk foglalkozni azokkal a dolgokkal, amit korábban szívesen csináltunk. Szerencsére az eddig eltelt több, mint három év azt igazolja, hogy tudunk úgy élni, ahogy mindig szerettünk volna. Sokan azt gondolják, hogy kicsit lazán fogjuk fel a gyereknevelést. Ez nálunk igazából abból áll, hogy a gyerekek belesimultak a hétköznapjainkba. Azzal, hogy gyerekeink lettek, nem váltunk otthonülő és csak a gyerekeiknek élő emberekké. Ezt most nem úgy értem, hogy nem nekik élünk, de tényleg az a legjobb kifejezés, hogy belesimultak az életünkbe. Nem feláldoztuk az életünket, és nem lettünk mártírok azáltal, hogy gyerekeink lettek, hanem nagyon jól csináljuk tovább és most már mindkettőjükkel.


Mi a legnagyobb kihívás, amivel nőként, illetve anyaként szembe kellett nézned?

Pontosan ugyanez, hogy ne oldódjak fel az anyaságban teljesen, hogy megmaradjon a személyiségem, és amikor a férjem hazajön, ne egy kiégett nő várja, és ne csak pelenkákról és gyereknevelési dolgokról tudjon velem beszélgetni. Féltem attól is, hogy ne az legyen, hogy azok a barátaim, akiknek még nincs gyerekük, azt gondolják, hogy velem csak a gyerekekről lehet beszélni. Eléggé beszűkül az ember ilyenkor, főleg az első hónapokban. Akkor gyakorlatilag minden gondolatod a kisbaba körül forog és ez egy nagyon nehéz feladat, megtalálni az egyensúlyt a jó anyaság, a szuper anyaság és aközött, hogy feleség is vagy, hogy barátnő is vagy, barát is vagy. Ez sokszor okozott nehézséget, de úgy érzem, hogy jól veszem az akadályokat egyelőre.


Ha változtathatnál a mai családok sorsán, mit tennél, hogy a gyerekeknek jobb legyen?

Nyilván az lenne a legfontosabb, hogy a családok anyagi helyzete javulhasson. Sokan kényszerülnek azért bölcsődébe adni a gyereküket, mert muszáj a család fenntartása érdekében visszamenni dolgozni. Nem a bölcsőde ellen van kifogásom, hanem, amikor valaki kényszerből adja be a gyerekét, az nagyon nehéz lehet. Én nagyon örülök, hogy megtehetem, hogy otthon vagyok mind a kettőjükkel. Most már Luca óvodába jár, de vele is három éves koráig otthon tudtam maradni. A legfontosabb, amit a többiek is mondtak már az interjúkban előttem, hogy jobban kellene támogatni a négy órás munkaidőt, hogy ne csak elméletben létezzen ez, hogy rövidebb munkaidőben visszamenjenek dolgozni. Az anyáknak is szükségük van arra, hogy visszakerüljenek a vérkeringésbe, a társadalomba. Úgy, hogy a gyerekek rovására menjen, az szerintem semmiképpen nem helyes.

Van –e nő, vagy anya, akit a példaképednek tekintesz?

Konkrétan egy valaki nincsen. Igazából én mindig figyelem a többi anyát, legyen akár kis gyereke vagy felnőtt gyereke. Mindenkiben találok valamit, amit vagy irigylek jó értelemben, vagy pedig követendőnek tartok. Mindig gondolkodom, hogy vajon más hogy csinálta, vagy csinálja, vagy mi az, ami miatt neki jobban működik. Nagyon sok ötletet kapok. Mindenki valamiben nagyon szuper, mint anya, azt vettem észre. Mindenki nagyon jól csinál valamit, és ha az ember kinyitja a szemét, akkor tanulhat nagyon jó dolgokat. Konkrét embert nem akarok mondani, mert én mindenkivel, akivel találkoztam, főleg, mióta gyerekeim is vannak és olyan szemmel is nézem őket, találok valami követendőt és sokszor csodálnivalót, azért ahogyan csinálja.


Mit tudsz a nők, illetve anyák jogairól?

Többnyire tisztában vagyok ezzel. Például most van a GYED extra, ami lehetővé tenné például, hogy visszamenjek dolgozni, a GYED mellett. Követem a híreket, a történéseket, és mindig tudom, hogyha valami változás van. A férjem az, aki igénybe veszi a családi adókedvezményt, aki jobban ért ezekhez a dolgokhoz pénzügyi téren, de ezt együtt is meg szoktuk beszélni. Nyilván, amikor a gyerekek születtek, utána olvastam, hogy mi az, amiket igénybe vehetek. Én úgy gondolom, hogy tisztában vagyok ezekkel.

Hogyan kerültél kapcsolatba a kötődő neveléssel, illetve a hordozással?

Tulajdonképpen mindig is benne volt a pakliban, hogy ez így lesz. Az, hogy kötődő nevelés és hordozás együtt járnak, ez nem realizálódott bennem korábban. Mielőtt gyerekeim lettek volna, mindig is tudtam, hogy nem fogom hagyományosan nevelni őket. Mielőtt bármilyen tapasztalatom lett volna az anyaságról, a gyerekekről, vagy a kisbabákról, már akkor is tudtam, hogy ez nekem nem tetszik, hogy hétkor fürdetünk, nyolckor lefektetjük, tízkor indulunk sétálni, tizenegyig sétálunk a háztömb körül. Ez egyáltalán nem tetszett. A hordozással úgy találkoztam, hogy mindig is tudtam, hogy akarok majd hordozni. A kendővel úgy voltam, hogy biztos bonyolult kötözni, majd jó lesz a mei tai. Arra gondoltam, hogy ez praktikus és jópofa dolog lesz, aztán amikor Lucával terhes voltam, akkor egy rendezvényen jelen volt a Nyíregyházi Babaklub. Rájuk kerestem a neten, hogy ők foglalkoznak hordozással, gondoltam, elmegyek, tanácsot kérek. Ott találkoztam Ramival először, ő mondta, hogy az újszülött babához kendő kell. Így indultam el azon az úton, hogy majd kendőt fogok venni. Egy rugalmas kendővel kezdtem, és mikor Luca megszületett, akkor kiderült, hogy utálja a babakocsit, tehát a hordozás létszükségletté járt, nagyon könnyen meg lehetett vele nyugtatni. A kötődő nevelés az úgy jött, ahogy elkezdtem a hordozásról olvasni a neten, akkor találtam rá. Ez nem egy nevelési forma, igazából ez az, ami az ösztönökből jön, és az ez, ami természetes. Kialakult, hogy hordozzunk, hogy nem fogok ezen parázni, hogy elkapatom azzal, hogy félóránként szoptatom, hogy velünk alszik, hogy gyakorlatilag egész nap a testemen van. Tudtam azt, hogy nem fog tizennyolc éves koráig a hátamon lógni és az idő igazából engem igazol.


Milyen előnyöket, illetve eredményeket tudsz be ennek a nevelési módszernek?

Luca egy hihetetlenül nyitott személyiség, ő természetszerűleg ilyen. Neki ilyen a személyisége is, de az, hogy nem hagytuk sokat sírni, hogy mindig számíthatott ránk, hogy nagyon sokat volt testközelben, hogy igény szerint szoptattam, szerintem ennek nagyon komoly szerepe van abban, hogy minden helyzetben feltalálja magát, nagyon alkalmazkodó. Két nap alatt beszokott az óvodába, nem volt vele semmi probléma. Nem igaz ez, amitől sokan félnek a kötődő nevelés kapcsán, hogy ha magadhoz szoktatod a gyerekedet, akkor utána majd nem tudod bölcsődébe vagy óvodába adni, mert folyton rajtad fog lógni. Ez pontosan fordítva van, ezt egyértelműen látom. Tudja, hogy mindig visszatérhet hozzám. Megkapta az élete első hónapjaiban azt a nagyon fontos közelséget, azt a száz százalékos törődést és odafigyelést, és az igényeinek a maximális szintű kielégítését. Ezt most látom visszaköszönni. Ez egyértelmű. Az az érdekes, hogy Julcsi teljesen más személyiség. Ő igényli azt, hogy szinte folyamatosan vele legyek. A szeparációs szorongás nagyon erős volt nála. Nemhogy egyedül nem tudtam programot csinálni, de az apjával sem maradt meg az egyik szobában, míg én átmentem a másikba. Ez egy nagyon nehéz időszak volt. Szerencsém volt, hogy volt már előttem a Luca példája, hogy ez nem annak a következménye, hogy hordozzuk, hogy velünk alszik, stb., hanem ő egyszerűen ilyen személyiség. Szerintem neki még nagyobb szüksége van arra, hogy kötődően neveljük. Minden helyzetben megállja Luca a helyét. Nem volt az, hogy nyolckor le kell fektetni, mert akkor mi lesz. Nem volt az, hogy nem utazunk a gyerekkel, mert a környezetváltozás kibillenti majd az egyensúlyából. Luca két hónapos volt, mikor először elvittem vonattal Miskolcra tök egyedül, kendőben. Julcsi öt hónapos korában elutazott Stuttgartba velünk. Úgy látom, hogy ezért is könnyen alkalmazkodnak. Mindig sok embert látnak körülöttünk. Mindig mentünk ide-oda, ugye a Babaklubba is rendszeresen, pici koruktól járunk. A barátaink rendszeresen feljárnak hozzánk és közös programokat csinálunk. Természetes mindkettőjüknek, hogy nem csak a családtagokkal találkoznak, hanem nagyon sok arc jön, megy körülöttük. Ez szerintem mindenképpen előny. Ezt már most látom, hogy egy nagyon jó folyamat, pedig csak egy és három évesek.


Mesélnél egy kicsit a gyermekeidről? Milyen személyiséggel rendelkeznek?

Teljesen különbözőek, annak ellenére, hogy ugyanattól az apától és anyától vannak, és ugyanolyan esélyekkel indultak, ugyanabban a környezetben. Nyilván Julcsi második gyerek, neki már más volt a kezdet. Luca egy élénk, érdeklődő, könnyen alkalmazkodó, és nyilván elfogult vagyok, de egy hihetetlenül intelligens kis ember. Nagyon szerencsénk van azzal, hogy a szűkebb családunk itt él Nyíregyházán, a nagyszülők mindkét részről itt vannak, a dédijük is itt él Nyíregyházán. Luca kicsi korától úgy jár-kel hozzájuk, mintha hazamenne. Ő ezt így szokta meg. Julcsi pedig sokkal szemlélődőbb. Nem azt mondom, hogy nyugodtabb, mert sokkal mozgékonyabb, mint Luca volt, viszont sokkal érzékenyebb a változásokra. Például Lucának hosszú hónapokba telt, amíg ő kialakította, hogy este hányszor fekszik le. Ezt sem erőltettük soha, hogy hánykor feküdjön le. Julcsi egészen pici korától 8-kor szeret lefeküdni. Ezt is érdekes volt megélni, hogy a két gyerek között milyen különbségek vannak. Luca például 5-6 hónapos korától rendszeresen, napi négy órára, nem minden nap, de nagyon sokat volt a nagyszüleinél. Őt ez egyáltalán nem viselte meg. Őt otthagytam, kimentem az ajtón, kész, egyáltalán nem sírt utánam soha. Én mellette eljártam tornázni, eljártam német órára. Julcsival nem tudtam ezt eddig megcsinálni. Vannak korszakai, de ő mindig keres engem, néz engem, követ a tekintetével. Ha elmegyek, az őt nagyon rosszul érinti. Teljesen különböző személyiségek.



Milyen szemléletmódot tanítasz és adsz át a gyerekeidnek, hogyan készíted fel őket az életre?

Fontosnak tartom, hogy életrevalóak legyenek. Én nem akarom, hogy négy évesen angol nyelvtanfolyamon vegyenek részt, hogy speciális, tagozatos iskolába járjanak. Azt akarom, hogy amit Lucával már nagyon jól elkezdtem és Julcsival is, hogy tudják, hogy kell egy buszra felszállni, hogy tudják, hogy a városuk utcái hogyan épülnek fel. Számomra ez rettenetes, hogy a mai gyerekek beszállnak a garázsban az autóba, kiteszik őket az óvoda, iskola előtt, nagyon félnek, hogy nehogy véletlenül meg kelljen öt métert tenniük gyalog, óvják őket a fújó széltől is. Én azt mondom, hogy nyilván amíg a testi épségük biztosítva van, az a határ, de fontos, hogy minél többet tapasztaljanak. Számomra ez roppant döbbenetes, hogy valaki azért nem mozdul ki, mert a babakocsival nem tud felszállni a buszra, hogy fél attól, hogy valaki rátüsszent a gyerekére, hogy fúj a szél vagy esik az eső, és akkor bent ülnek. Ezzel nagyon rosszat tesznek a gyereknek. Lehet, hogy sokan felelőtlennek gondolnak, de Julcsi egy hetes korában már részt vett egy könyvbemutatón, illetve, ahogy az előbb is mondtam, öt hónapos korában Németországba utazott velünk. Igazából nem kímélem őket, de ezt a jó értelemben kell érteni. Gyalog megyünk, ahová csak lehet, vagy busszal. Autónk nincs egyelőre szerencsére, így is meg tudjuk oldani az életet. Nagyon sok mindent nagyon könnyen meg lehet oldani. Szerintem sokan túlbonyolítják az anyaságot és a gyereknevelést. A gyereknek ez kell, az kell, amaz kell. Mindent meg lehet oldani, hogyha muszáj. Sokan huhognak, hogy Úristen, a vonatra felszálltál két gyerekkel? Simán. Lehet, hogy nem kényelmes, de ezt vállaltam. Gyerekeim vannak. Sokkal kényelmesebb lenne egy könyvvel végig vonatozni az utat, de, ha ők vannak, akkor velük kell továbbvinni az életet. Ennyi. Ezáltal lesznek talpraesett és boldog emberek.



Ha össze kellene hasonlítanod a saját gyermekkorodat, illetve a gyermekeid gyermekkorát, akkor milyen hasonlóságokat és különbségeket vélsz felfedezni?

Nyilván közhely, de ez már egy információs társadalom, és ők teljesen máshogy fognak felnőni. Furcsa látni, ahogy Luca három évesen már természetes módon az okos telefont simogatja és nézi a képeket benne, ami nekünk gyerekkorunkban elképzelhetetlennek tűnt. Bizonyos szempontból könnyebb dolgunk van, mert a 80-as évek elején kötődően nevelni a gyereket, igény szerint szoptatni, hordozni, együtt aludni vele, nem tudom, hogy ezt hogy tudták megvalósítani. Ha valaki ezt megcsinálta, akkor minden tiszteletem, de még így is nagyon sok támadást kapok, most is, pedig az emberek már sokkal nyitottabb gondolkodásúak. Nehezebb lehetett kötődően nevelt gyermeknek lenni harminc évvel ezelőtt. Akkor viszont nem volt ennyi tévécsatorna, nem kaptak mindent ennyire tálcán a gyerekek. Nem is volt ennyi autó, könnyebben ki lehetett őket engedni bárhová. Én nem vagyok egy félős anya, de előre rettegek attól, hogy mi lesz majd, amikor már egyedül kell elengednem az utcán, hogy fogom? Annyira megváltozott minden, annyira gyorsabb lett a világ. Igazából előnye és hátránya is van, ezért is kell az embernek nagyon résen lennie, hogy hogyan neveli őket.


Köszönet a jóságotokért!

Kedves Ramóna,Norbi, Mártika, Bendegúz, Kata,Vinsz, Csinszka, Niki, Mesi, Tündi, Attila, Hunor, Andika, Krisztián, Hanna, Vince, Lívi, Lackó, Gergő, Zsuzsi, Peti, Luca, Julcsi, Zsuzsa, Béci, Ákos, Emese, Adrienn, Zoli, Jázmin, Nimród, Timi, Zsolti, Zsófi, Áron, Viki, Csaba, Csanád, Csongor, Rita, Tamás, Réka, Hedvig, Gréta, Zoli, Vince, Szilvi, Zsófi, Júlia, Orsi, Zoli, Mici, Lóci, Judit, Imola, Mariann, Maja, Edit, Csilla, Erika, Tibor, Darinka, Éva, Imi, Flóra, Evelin, Anna, Heni, Noémi, Olívia!


Egész szakmai életemhez, életem egészéhez képest igen kevés időt töltöttem el veletek, köztetek, a Nyíregyházi Babaklubban, de minden pillanatát szerettem. Bográcsozásra készültem, elhittem, hogy kell egy főző ember, és döbbenetesen nagy volt a meglepetés, amit okoztatok az erdei tornapályán! Ennyi szeretetet az ember nem kaphat máshol, csak egy olyan közösségben, ahol értéke van az egymásra figyelésnek. Nagyra becsülöm, hogy befogadtatok, hogy jól tűritek a pályázati ötleteimet, és ha kell, ott vagytok a megvalósításban, és lassacskán a Gyerecsak éppen olyan kedves számotokra, mint a Nyíregyházi Babaklub.

Köszönöm az eszméletlenül finom tortát, a fotókönyvet, amit naponta többször átlapozok, és minél többet látom, annál inkább olyan benne mindenki, mint ha Ramóna testvére lenne, kedves, szerethető, és olyan ember, akire büszke lehetek.

Köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettelek benneteket!

Nem tudok eléggé hálás lenni, hogy veletek együtt ünnepelhetem a születésnapomat!


Meghívó a klubba

Sziasztok!

Szeretettel meghívunk Benneteket a Nyíregyházi Babaklubba.

Az időpont2014. június 13. (péntek) 10-12 óra.
A helyszínJósavárosi Görög Katolikus Egyházközség közösségi háza (Nyíregyháza, Korányi Frigyes u. 15/A.)




A hét témája: Éjszakai gondoskodás
Az éjszakai gondoskodás lehetséges módjainak bemutatása William Sears Éjszakai gondoskodás című könyve alapján. Mi a legjobb megoldás a gyermeknek, valamint a szülőknek? Ki hogyan gondoskodik éjszaka a kisbabájáról? Miért jó, ha együtt alszunk a gyermekünkkel?


A tervezett program:
9:50-10:00 Érkezés, játékok, szőnyegek előkészítése a mulatságra
10:00- 10:30 Bemutatkozó kör, hogy segítsük az ismerkedést
10:30-11:30 Beszélgetés a hét témájáról: Éjszakai gondoskodás. Előadó: Tóth-Balogh Nikolett, a Nyíregyházi Babaklub koordinátora
11:30-12:00 Szabad program
12:00-12:15 Kölcsönzés, ügyintézés, a terem rendbetétele.

Várunk benneteket szeretettel!

Boldog névnapot kívánunk!

Nagyon sok boldog névnapot kívánunk Gulyás Grétának!