Ranschburg Jenő: Csecsemő és kisgyermekkor- Egy újabb olvasnivaló

Gyermeked közvetlen születése után hallottad az „Apgár” kifejezést? Tudod mit jelent? Ez egy teszt, mely a baba életképességét osztályozza. Öt kategóriát ölel fel: légzés, szívverés, izomtónus, reflexérzékenység és bőrszín. Egyenként, minden kategóriában osztályozzák a babát, ahol 0, 1 vagy 2 pontot érhet el. Mégis mennyi ponttól számítható egészségesnek a baba és mit jelent, az hogy egészséges?

Bizonyára nap-mint nap végigkíséred gyermeked fejlődését, de tudod e az érzékszerveik kialakulásának folyamatát? Tudod e, hogy a gyermeked ezt miként éli meg? Vagy, hogy milyen „felfedezések” következnek egymásután? Hogyan alakul ki hónapról hónapra az éleslátása?

Az újszülöttnek fontos, hogy minél gazdagabb minőségű ingerek érjék. Ha ezekben nem vagy csak részben részesül, akkor unatkozni fog, hiszen nincs, ami lekösse. Muszáj kihangsúlyozni, hogy az újszülöttnek nem elég az evés, ivás, alvás, tiszta pelenka. Emberek közt kell lennie, hallania kell az emberi hangokat, az arcokat. Látnia, fognia, vizsgálnia kell a tárgyakat, kutatnia és ismerkednie kell mindennel. Így a későbbiek során az információfeldolgozásban sikeresebb lesz társainál.

Az újszülöttek születésük után néhány nap múlva érzékelik a hangmagasságot, a hangerőt. Reagálnak szagokra, illatokra és ízekre. Megkülönböztetik az édes, finom illatokat a zavaró, kellemetlen szagoktól.
Tudtad, hogy a néhány hónapos csecsemő már fonetikai hangokat is megkülönböztet? Első évét betöltve felismeri saját nyelvének hangképzési formáit és már használja, gyakorolja is. De mi a helyzet a mozgással? Bizonyára észrevette, hogy gyermeke először durva mozgásokat használ (lökdös, ütlegel tárgyakat) de ezután következnek majd a mozdulatok finommá alakulása. Tudja e, hogy hónapról hónapra milyen új mozgást kell a babának felfedeznie és gyakorolnia? Tudja e, hogy mi a következő „lépés”?

Jean Piaget svájci pszichológus állítása alapján az újszülött világa egy megélt világ, amelyben csak a pillanat létezik és a pillanatok sora nem rendeződik múlt, jelen és jövő egységes folyamatává. Tudtad, ha a csecsemő előtt egy jól megszokott, megismert tárgyat felfordítunk, már nem ismeri fel? Hiszen megváltozik az alakja, mérete és lehet a színe is. Csak kétféle emlékezés létezik: a ráismerő és a megelevenítő emlékezés. Felismered a kettő közötti különbséget gyermekednél?

A csecsemő eleinte a globális megértést alkalmazza, melynek lényege, hogy megtanul reagálni a kérdésre és a felszólításra, a kettőt külön választva. Az analizáló, elemző megértés csak a későbbiek folyamán alakul ki. Fontos tudni, hogy az analizáló megértésben jelentős szerepet játszik a manipuláció. Engedni kell, hogy mindent kézbe vegyen és megvizsgáljon és eközben mondogatni neki a megvizsgált tárgy nevét, így könnyebben megérti és társítani tudja hozzá. A globális megértésben a gyermek a szülői mimikára, a hangsúlyra, a hangleejtésre reagál. De mivel is segítheti a szülő a gyermeke beszédének fejlődését? Sokat és sokszor beszéljen, meséljen gyermekének már egészen a csecsemőkorától kezdve.

De mikor is kezdődik a felismerés, amikor a baba magára ismer? Mit is lehet tudni erről az időszakról? Hogyan tudjuk megérteni cselekedeteit? Hogyan reagál a gyermek az idegen emberre, aki kontaktusba próbál kerülni vele? Milyen érzelmi megterhelés érheti őket, ha egyedül hagyjuk egy számára idegen személlyel? Tudta, hogy a kétéves gyermek a szabad játék során havonta 25-30 cm-el távolabb merészkedik édesanyjától?  A gyerek hajlamos arra, hogy egy képzeletbeli vonalat húzzon, melyen nem lép át akkor sem, ha szabad neki.

A gyermek ugyanolyan „készségesen” hajlamos ragaszkodni az apjához is, mint az anyjához. A gyermek a játszótársat az apjában keresi elsősorban, az érzelmi biztonságot pedig az édesanyjában. Tudtad, hogy a szülők kapcsolatának minősége befolyásolja a fiúk maszkulinitását és a lányok femininitását? Illetve, hogy az édesapa és kislánya közötti kapcsolatának minősége befolyásolja a gyermek ellenkező neműekhez való közeledését?

Ha érdekel a téma, szeretettel ajánlom Ranschburg Jenő: Szülők könyvét, és annak Csecsemő és kisgyermekkor fejezetét.