Fogyasztás, de mi végre?
Mielőtt a fenntartható fogyasztás szűk mezsgyéjén végig haladnánk, még egy fontos tényezőt meg kell állapítanunk, mely az alábbi szempontokat befolyásolja.
Ma a fogyasztói társadalomba élve, nem valódi szükségleteink alapján fogyasztunk, talán ma már nem is tudjuk megmondani mi is a valódi szükséglet, hanem vágyaink, kialakított értékrendjeink vezérelte döntéseket hozunk arra vonatkozóan, hogy mit igen és mit nem, mit hogyan és hogyan nem, de mindenképpen fogyasztói társadalmunk mókuskerekét a (túl )fogyasztást forgatva gyakorlunk befolyást az egyén, egy térség, az ország, világ gazdaságára, és annak fenntarthatóságára is. Bizonyos értelemben mindenki tudatos fogyasztó, a maga szintjén határozott véleménnyel rendelkezik arról, hogy ő mit is képvisel. De a tudatos döntéseknek vannak szintjei, melyek megismerhetők.
Ha arról gondolkodunk, hogyan is étkezzek, vásároljak ami egészségem megtartásának a legkedvezőbb, miközben a leginkább fenntartható, üdvös utat kívánom szolgálni, akkor egyszerre több szempontot kell tudnunk összhangba hoznunk egymással, mely a globalizált világban választást és átgondolást kíván tőlünk. Ugyanis, térségünkben is tapasztaljuk, hogy a globalizáció miatt bizonyos élelmiszerek, már nem termelődnek meg földjeinkben, ( gazdasági okokból) ezeket a terményeket messzebbről vagyunk kénytelenek beszerezni, nem beszélve a minőségi termesztéstől, mely lehet csak tőlünk távolabb valósul meg. Olyan dilemmákat kell tudnunk feloldanunk, mint a helyi permetezett vagy a távolból érkezett bio élelmiszer között feszül.. Átgondolást igényel, hogy a túlfinomított, vagy a feldolgozott élelmiszerek milyen áron lesznek ízesek, tartósak, vagy küllemük fokozása céljából mesterséges vegyi anyagokkal kezelve. Az adott feldolgozási szint mennyire szolgálja egészségem, mennyire okoz a Földnek terhet, és milyen kifosztó folyamatokat szolgál….stb
Lehet az egész probléma feloldhatatlannak tűnik it és most. De a kérdések felmerülése már választ vár tőlünk. A válasz pedig lehet maga a változás, melyet egy fogyasztói közösségben magunk is generálhatunk.
A tudatos fogyasztás okai, módjai és a változás útja:
Életmódunk, étkezésünk változtatásának többféle oka, és kétféle módja lehetséges.
– Okok lehetnek: pl. családból származó hagyományok követése, vagy annak elvetése valamilyen új étkezési trend szerinti fogyasztás választása, élelmiszer allergia, cukorbetegség, tudatos életmód és anyagi lehetőségek is befolyásoló hatásúak….
– Életmódok változtatásának kétféle útja: az egyik a BELÁTÁSBÓL a másik KÉNYSZERBŐL származik.
Belátás /kényszer. Melyik is a jobb út?
A BELÁTÁS-ból fakadó az ideálisabb változtatási mód, mert van idő választani a sokféle lehetőségből és mindig annyit változtatni a szokásokon, amennyi komfortos, ami be tud épülni új életmódunkba, és ha majd az életünk szerves részévé vált, új dolgokon változtatni. Aztán idővel a belátásból fakadó út is felgyorsul, mert közben összefüggésekből álló ismereteink egyre sürgetőbb választ kérnek tőlünk, mert már nem jó a bárhogyan, az akárhogyan, csak a kialakított ízlésünk, értékítéletünk által meghatározott jó továbbra a kívánt út számunkra.
Ha KÉNYSZER-pályára állít minket az élet, pl. egy élelmiszer allergia és egyéb betegségek során, melyek nem engednek meg további bárhogyan választásokat, akkor érezzük csak meg igazán, milyen nehéz az így járható utat gyakorlatiasan élni. Nem lehet bárhol vásárolni, mert kevés az a kínálat, főleg a túlfinomított, félkész és feldolgozott termékek között, melyek valamilyen szempontból nem választható lehetőségek : mert van benne valami, mert nincs benne valami, mert nem jó módon készült, tartósították, ahogy szállították. Ekkor marad a magunk által megtermelt és készített, amiben maradéktalanul biztosak lehetünk. Sok időt, figyelmet, következetességet kíván tőlünk, amit ha megszegünk, nagy árat fizetünk. Fájdalomban mérve.
Persze amíg nem fáj, amíg nincs kényszerpálya az életünkben, addig azt hisszük bármit tehetünk, az étkezés területén. Lehet azt hinni Ránk nem hat, csak a társainkra a sok módosított élelmiszer, akik ha megbetegednek tőle, sajnáljuk őket. Lehet elvonatkoztatni attól, hogy az a kis tányérnyi húsi, melyet én fogyasztok máshogy nevelődött, mint tömeges társai, aminek módját ha látjuk, attól elszörnyedünk. De a boltba újra elvonatkoztatunk bántó érzéseinktől és azt a tálca húst újra választjuk. Lehet hinni, hogy az a kevés egészségügyi határérték alatt lévő nem oly egészséges alkotók hatásai, nem gyűlnek a szervezetünkben, lehet hinni, hogy egyedül én nem tudok változtatni a világon.
Aztán mégis változtatni kell, ha beáll az egészségügyem krachja! Akkor változunk, fájdalmasan és közben változik a világ is!
A Kosár bevásárló közösségen belül ilyen kereső, élhetőbb utakat járunk ki. Ki belátásból, ki kényszerből. Felismeréseinken és lehetőségeinken belül kínálunk igazabb járható utat a fogyasztás területén. Persze azzal a nem teljesség igényével, hogy egy beteges világban élünk, ahol a módokat vissza az egészségeshez nekünk kell újra kialakítanunk. Ha rátalálnunk mások által kiépített útra, akkor azon már mi is járhatunk, ha nincs út készítünk a meglévő részben igaz, részben jobb irányokat, részben megváltoztatva a mostaniakat. Ebben társaink a helyi termelők, akik általunk is változnak és változtatnak, ha mi vásárlásainkkal megtartjuk őket, akkor megtesznek értünk sok olyat ami az új fogyasztói igényeinket elégítik ki.
Persze a hogyan lehet élni, amíg nincs mindenre kész megoldás?
Nagy kérdés! A ma emberének lehetősége, sőt feladata is a választás, a mérlegelés, az ítéletalkotás jóról, rosszról. Ehhez azonban, a helyes ítéletalkotáshoz bizonyos dolgokat megismerni és érteni kell. Ehhez adunk némi mankót, mely további kiegészítésre és részpontosításra szorulhat folyamatosan. Általad és általunk is.
A folytatásban szó lesz, a termesztés és a feldolgozás módjainak bemutatásáról, hogy megértéseink teljesebb képet kaphassanak…
