TESTVÉRHARC A GYEREKEK KÖZÖTT: HA ÍGY SEGÍTESZ NEKIK, ABBÓL FELNŐTTKÉNT IS PROFITÁLNAK

Ha egynél több gyereked van, nagy eséllyel már te is voltál szemtanúja testvérharcoknak. Néhány ilyen alkalom még nem ad okot aggodalomra, a legjobb testvérek között is vannak súrlódások.

Egy kis belátással és türelemmel azonban sokkal békésebb kapcsolatot tudtok kialakítani a testvérek között. Ha sikerül korán kialakítani a jó kapcsolatot, a gyerekek megtanulják, hogy hogyan kezeljék a testvérükkel való konfliktusokat, így a harc és a rivalizálás minimalizálható, a kapcsolatuk pedig tovább erősödik.

Mindenekelőtt próbáld meg megérteni, hogy mi áll a konfliktusok mögött. Minden csatát más vált ki, lehet ez a házimunka felosztása vagy a gyerekek személyiségbeli különbségei. Van, hogy az egyikük úgy érzi, a szülei rendszeresen kedveznek a másik gyereknek, a másik pedig úgy érezheti, kevesebbet ér a szava, mert fiatalabb. Míg az egyik a csendesebb, nyugodtabb dolgokat szereti, addig a másiknak lételeme a pörgés és a kaland.

Így kezeld a testvérharcot

Bármi is legyen a kiváltó ok, fontos, hogy szülőként mindent megtegyünk a testvérek közti jó kapcsolat elősegítése érdekében, és ügyeljünk arra, hogy a konfliktus ne menjen a kapcsolatuk rovására. Oké, könnyű azt mondani. De mi mindent tehetünk annak érdekében, hogy a nézeteltérések ellenére jó viszony legyen a gyerekeink között?

Tanítsuk meg őket a konfliktusok pozitív kezelésére. Azoknak a gyerekeknek, akik megtanulják, hogyan kezeljék a konfliktusokat konstruktív módon – például a testvérük nézőpontjainak meghallgatásával –, sokkal kevésbé lesz stresszes egy-egy vitahelyzet. Azok a felnőttek, akik gyerekként megtanulták megelőzni és megoldani a konfliktusokat, jobban tárgyalnak és sokkal kompromisszum készebbek a munkahelyükön és otthon, a saját családjukban is. A testvérekkel folytatott viták kezelésének elsajátítása elősegíti, hogy a gyerekekből olyan felnőttek váljanak, akik képesek feloldani az ellentéteket.

A testvérek közötti harmónia az egész család számára fontos. Magyarázzuk el a gyerekeinknek, hogy a család olyan, mint egy csapat. És mint minden jó csapatnak, itt is együtt kell működni ahhoz, hogy békés és szeretetteljes otthonunk legyen. A családtagok közötti balhék levét az egész csapat issza.

Ha kell, avatkozzunk közbe. Vannak szülők, akik szerint a legjobb, ha hagyják, hogy a gyerekek maguk oldják meg a köztük lévő problémát. Ez bizonyos mértékig rendben van, mindaddig, amíg a gyerekek rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel. De amint élesedni kezd a helyzet, fizikai vagy verbális agresszió alakul ki a felek között, szülőként kötelességünk közbelépni. Ha éppen nem vagyunk jelen, később üljünk le együtt, és beszéljük át, hogy miért elfogadhatatlan az agresszió minden formája.

Hallgassuk meg mindkét oldalt. A testvérharcban minden történetnek két oldala lesz. Adjunk esélyt mindkét gyereknek, hogy elmondhassa az érzéseit, hogy úgy érezze, meghallgatjuk őt. Gyakran már az is sokat segít, ha a gyerekek érzései teret kapnak, megszakítás és ítélkezés nélkül elmondhatják valakinek, hogy hogyan élték meg az adott helyzetet.

Egymás tisztelete nem alkuképes. Ez azt jelenti, hogy ne adjunk teret gúnyolódásnak, verbális agressziónak és fizikai bántalmazásnak. Az ilyen esetekből már egy is sok. Inkább ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy valóban hallgassák meg a másik felet, és adják meg azt a tiszteletet a másiknak, amit ők is elvárnak.

EZÉRT KELL KÖZBELÉPNI, HA A TESTVÉREK BÁNTJÁK EGYMÁST

Csak rivalizálnak? Úgyis kinövik? Minden testvér ezt csinálja? A gyerekek szívják meg, ha nem kezeled a helyzetet.

Segítsük őket, hogy meg tudják fogalmazni a problémájukat. Lehet, hogy a gyerek rosszul érzi magát, mert úgy érzi, igazságtalanság történt vele szemben. Ahelyett viszont, hogy azt mondaná, nem vagyunk vele igazságosak, ösztönözzük arra, hogy a konkrét problémáról beszéljen. Ha sikerül kideríteni például, hogy az a baj, hogy mindig a testvére választ ebédet/mesét/játékot, máris közelebb kerülünk a megoldáshoz.

Kérjük meg a gyerekeket, hogy javasoljanak ők megoldást. Miután mindketten elmondták az érzéseiket, alakítsunk ki egy olyan forgatókönyvet, amiben a gyerekek javasolnak mindkét fél számára elfogadható, kompromisszumos megoldásokat. Kérjük meg őket, hogy képzeljék magukat a másik helyébe, mielőtt javaslatot tesznek a megoldásra.

Mutassunk jó példát. A gyerekek állandóan figyelnek, és rengeteget tanulnak a szülőktől. Nincs ez másként a konfliktuskezeléssel sem. Ellesik, hogy hogyan beszélgetünk mi a problémáinkról, családon belül, barátokkal vagy munkatársakkal. Ha a nézeteltérés során tisztelettudóak és szeretetteljesek vagyunk, a gyerekeink maguk is ezt a konfliktus megoldási módot tanulják majd el.

Forrás: www.divany.hu

 

 

Elefáni és a tej

Elefáni reggel felébredt. Kiment a konyhába, anyukája már ott sürgölődött, ebédet készített. A kiselefánt levette a polcról a csokigolyócskákat és kivette a hűtőből a tejet.

- Ma is ezeket reggelizem. - gondolta.

De ahogy a tejet ki szerette volna önteni a tálba, véletlenül mellé öntötte.

- Ó, jaj!- ijedt meg Elefáni.

Gyorsan feltakarította a tócsát. Ám nem maradt több tej, az utolsó cseppet is kiborította.

- Légy szíves, menj le a boltba tejért! - kérte az anyukája.

A kiselefánt így is tett, de az eladó azt mondta, elfogyott az összes tej, majd holnap jön az újabb szállítmány. Elefántunk szomorúan hazasétált, és vajas kenyeret evett a csokigolyócskák helyett, hiszen ő csak tejjel szereti azokat. Ezután elment játszani. Teltek-múltak az órák, mire a kiselefántnak eszébe jutott, hogy szeretne inni egy kakaót. Igen ám, de ahhoz is kell a tej! Ebéd után pedig szeretett volna kérni az anyukájától tejbedarát, ahhoz is szükség lett volna tejre! Elefáni megelégelte, hogy így semmit nem tud kérni amit, szeretne. Se madártejet, se palacsintát… semmit. Anyukája azt a tanácsot adta neki, menjen el Pista bácsihoz, ő itt lakik a közelben, nála valószínű, hogy talál tejet. A kiselefánt boldogan szaladt el hozzá.

- Csókolom, Pista bácsi!- köszönt hangosan.

- Szia kiselefánt! Minek köszönhetem a szerencsét, hogy eljöttél hozzám?

- Anyukám azt mondta, önnek van teje. Igaz ez?

- Ó, igen! De még mennyi!- nevetett a bácsi. - Gyere csak be!

Elefáni beljebb ment, be a kertbe, onnan pedig a  pajtához vezette őt az idős bácsi.

- Ezt nézd meg!- mutatott körbe. –Ők itt mind az enyémek.

Az öreg nyolc tehénre mutatott.

- De tessék mondani, hol itt a tej? –értetlenkedett a Kiselefánt.

- Ó, hát nem tudod, honnan van a hűtődben meg a boltok polcain tej?

- Nem, még sosem gondolkoztam ezen.

Erre már a bácsi felkapta a vödröt és odament a Riskához, majd megfejte. Csak úgy habzott a friss tejecske.

- Tessék, idd meg!- nyújtotta oda az elefántnak egy bögrében az inni valót.

- Hm… köszönöm, ez nagyon finom. Nem is tudtam, hogy a tehén ilyen ügyes állat.

- De még milyen ügyes, és okos is!- vigyorodott el a Riska.

Elefáni vett hat üveg tejet a bácsitól. Már volt kakaója, palacsintája, madárteje, amit csak megkívánt. És ezentúl mindig innen vitte haza a tejet, nem a boltból. Sőt, Riskával is összebarátkozott.

Forrás: www.minimesek.blogspot.com

Gyermeknap Nyíregyházán

Május utolsó vasárnapján a gyermekeké a főszerep Nyíregyházán. A Gyermeknap az az alkalom, amikor szülő és gyermek, még inkább keresi a kapcsolódási pontot, hogy együtt eltölthessenek egy felejthetetlen napot. A város főterén, a Kossuth téren egész délután színpadi produkciók, valamint mesekuckó, kézműves foglalkozások, és vidámpark várja a gyerekeket. 

Gyermeknap alkalmából ismét kinyitja a Hősök terén álló nosztalgia villamost a Nyíregyházi Városvédő Egyesület. Az érdeklődőket 12:00 és 17:00 óra között várják. 

Forrás: www.nyiregyhaza.info.hu

Baba-elsősegély tanfolyam a Nyíregyházi Babaklubban.

Hiánypótló vállalkozás volt, és nagyon hálásak vagyunk Dr. Csikós Péternek, hogy velünk volt, és megosztotta velünk tudását, tapasztalatait. A tanfolyamot október első hetében a Nemzetközi babahordozó Hét programjai között megismételjük, a résztvevők ismétlőként újra ott lehetnek, de majd akkor nagyobb mértékben szeretnénk segíteni a várandós kimamáknak is.

Beszélt a balesetekről, fejsérülésekről, lázgörcsről, csecsemő halálról. Megtudtuk mi a teendő az allergiás rohamoknál, napsütés okozta leégéseknél, kullancs fertőzésnél, hányás, hasmenés, kiszáradás esetén. Felkészültünk a vészhelyzetekre. Gyakorlati oktatás során bemutatta mikor és hogyan kell újraéleszteni egy csecsemőt. A csecsemőknél, kisgyermekeknél evés vagy a világ felfedezése közben könnyen megeshet, hogy a légutakba kerül egy falat vagy tárgy. Megismertük mi a teendő ilyen estben, hogy magabiztosan, higgadtan léphessünk fel szülőként. A légúti idegentest komoly kihívás a szülők számára.

 

Megtudtuk mik azok a tünetek, amelyek orvosi vizsgálatot tesznek szükségessé, milyen állapotok láthatóak el otthon is, és hogy érdemes azonnal orvost, védőnőt, vagy akár mentőt is hívni, késlekedni soha nem szabad. 

Napfényvédelem babák számára

A bőr mindent megjegyez

A leégés nemcsak fájdalmas, hanem egészségügyi kockázatot is jelent. A babák és kisgyermekek bőre különösen sérülékeny, a napsugárzás már akkor ártalmas, mielőtt napégés jönne létre. Fontos megjegyezni, hogy az apróságoknál még nem fejlődött ki teljesen a bőr védőrétege és az immunrendszer, ezen felül, a bőr minden őt ért károsodásra emlékszik. Ahhoz, hogy felnőtt korra ne merüljenek ki annak tartalékai, óvja gondosan gyermekét a napsugaraktól. Egyszerűen a 4-es szabály betartásával: kalap, póló, nadrág és magas fényvédő faktor! 

Kerüljük a közvetlen napsugárzást

A babákat kétéves korukig nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni, viszont fontos megemlítenünk, hogy az árnyékban is le lehet égni: az UV-sugarakat a felhők, strand sátrak, fák és napellenzők nem állítják meg. Ezekben az esetekben is körülbelül erejük 60%-ával hatnak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a gyermeke nem játszhat kint a kertben, amint kisüt a nap, csupán azt, hogy gondoskodni kell a bőr megfelelő védelméről. A sok mozgás a szabadban, hozzájárul a gyermek egészséges fejlődéséhez, valamint a D vitamin képződéséhez.  

Krémezni, krémezni és még egyszer krémezni!

A naptej bőrre való felvitele során nem szükséges takarékoskodnunk - minél több, annál jobb! Gyermekek számára különösen praktikusak a spray-k vagy a roll-on kiszerelések, ezeket ugyanis könnyen és egyszerűen fel lehet vinni a bőrre.  

Mire érdemes figyelni? A napvédőnek védelmet kell nyújtania az UV-A és UV-B-sugarak ellen is. Ne felejtse el a fület, kezet, lábat és a nyakat bekenni! Noha a vízálló termékek megvédik az apróságokat pancsolás során is, ennek ellenére utána mindig érdemes felfrissíteni a védelmet. 

A gyermekek számára készült naptejek magas fényvédő faktorral rendelkeznek, zsírosabbak és vízállóbbak – gyakran nem tartalmaznak illat- és színezőanyagokat. Vásárlás során figyeljen arra, hogy a termék bőrgyógyászatilag tesztelt legyen. Napfény hatására bizonyos összetevők, mint a tartósítószerek vagy az illatanyagok irritációt okozhatnak.

A ruházat a leghatékonyabb nap elleni védelem 

A póló és a nadrág jelentik a legjobb védelmet a napsugarak ellen. A fejfedő is kötelező nyáron: különösen praktikus a baseball sapka, amely az arcot és a szemet védi a naptól. A szemet ezen felül a legjobb, ha még egy UV védelemmel ellátott napszemüveggel is óvjuk. A gondtalan strandolós napokon használhatunk UV védelemmel ellátott napsátrakat és fürdőruhákat is. 

A pánt nélküli felsők nem védenek a naptól. Válasszon ezért inkább bő, rövid ujjú pólókat, a vállakon ugyanis túl hamar nyomot hagynak a napsugarak. Általánosan érvényes: a sötét ruházat kevesebb UV sugarat enged át, mint a világos. Ne feledkezzen meg a cipőkről sem. A lábfej leégése zárt cipővel megelőzhető.

Fürdésnél vegye le a vizes ruhát, mivel a nedves ruházat kevésbé véd meg a naptól, mint a száraz. 

Megfelelő folyadékbevitel 

Akárcsak a felnőtteknek, a gyerekeknek és babáknak is megfelelő mennyiségű folyadékot kell fogyasztaniuk a nyári melegben. A folyadékszükséglet emelkedik forróságban, illetve a napon. 

Szülőként mutassunk példát

Milyen az élet példaképek nélkül? A gyermekek számára természetesen a szüleik azok – ezért vegyék komolyan a napfényvédelmet. Kerülje el a déli forróságot és használjon megfelelő faktorszámú krémet. 

Napégés babáknál – mi a teendő?

Amennyiben megtörtént a baj, és leégett a baba bőre, mindenképpen keressen fel egy orvost. 

Az enyhe napégés kisgyermekek esetében hűsítő krémekkel és borogatással enyhíthető.  

Feltétlenül fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel és a nap kerülése.

Forrás: www.dm.hu

FÉSŰS ÉVA: MÁJUSI MESE

Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak.

Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék.

Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról:

– Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba!

– Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci.

– Le-he-tet-len! – brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata.

– Nekem van! – mondta Dönci komoran.

Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzőn tudakolta:

– Hol szerezted?

– Útközben.

– Rettenetes!

– Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek.

– Oszd meg velem.

– Mit?

– Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.

– Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme:

– Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?

– Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.

– Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz?

– Már nem töröm. Már kitaláltam.

– Akkor meg mi a baj?

– Mégsincs meglepetés.

– Ez érdekes!

– Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú – mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. – Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém!

– Hol vetted?

– Rigó bácsinál.

– Finom ajándék!

– Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta: – A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek.

– És te?

– Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre.

– Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád.

– Nem fog, mert aztán találkoztam egy egérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét.

– Minden retek pudvás! Százszor jobb a tavalyi dió!

– Szerencsére ott ugrált a közelben egy mókus, aki még sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem.

– És hol a dió?

– Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: – Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér!

– Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra.

– Itt az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája.

– Kivel találkoztál még? – sürgette Brekuci.

– A rókával! – bökte ki Dönci.

– Csak nem bántott a beste?

– Dehogy! Nagyon barátságos volt. Azt mondta, okos süngyerek vagyok, de mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e belül ez a fürjtojás.

– No és?

– Megnéztem! – bőgte el magát az icipici sün. – És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia aprócsiga sem maradt a zsebemben!

– Ne sírj, no! – vigasztalta Brekuc. – Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is.

– Miből?

– Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.

Leült egy békarokka tövében, és munkához látott. Dönci csak nézte, nézte, és egyre jobban felderült a képe.

– Taníts meg rá engem is! – ujjongott. – Hadd csináljam én is!

Brekuci hagyta, és ha a pici sün ügyetlenkedett, türelmesen kibogozta a fűcsomót, kijavította a hibát. Olyan szorgalmasak voltak, hogy déli harangvirág-kondulásra elkészült két takaros, kerek kosárka.

– De szépek! – lelkendezett Dönci. – A mamám biztosan nagyon fog örülni. Köszönöm, hogy segítettél, Berci, de mondd csak, miért csináltunk két kosarat?

Brekucinak örömében fülig ért a szája, úgy válaszolta:

– Mert én is szerzek meglepetést az én anyukámnak!

– Érdekes – mondta az icipici sün –, én eddig mindig csak az enyémre gondoltam, de akkor most a te anyukád kosarát is teleszedem virággal!

Forrás: www.gyerekmese.info

 

Mikor ehet gombát a gyerek?

Titokzatos idegen – A gomba 

Noha az egészséges táplálkozás egyik alappillére a sok zöldség fogyasztása, szegény gomba valahogy sokszor kimarad a tányérból. Nem is csoda, hiszen egy igen megosztó “személyiség” a kategóriájában: sokan imádják, sokan viszont kifejezetten ódzkodnak tőle. 

Hozzátápláláskor általában komoly fejtörést okoz: vajon adható a piciknek gomba? Mikortól? Hogyan? 

Ejtsünk hát pár szót kalapos barátunkról!

Minek nevezzelek? 

Sokan nem tudják, de a gomba igazság szerint nem zöldség, sőt nem is növény, ugyanakkor nem is állat, hanem az élővilág egy önálló országát alkotja. 

A kavar oka, hogy a békebeli biológia órákon még rendszertanilag a növényekhez soroltuk őket, mára azonban külön élőlénynek számítanak, révén hogy sejtjeik felépítése és anyagcseréjük nagyban eltér a növényekétől. 

Gomba, a vitaminbomba

Egyes források szerint a gomba az egyetlen “növényi” eredetű D-vitamin forrás, ami már önmagában fogyasztásra érdemessé teszi ezt a furcsa “nemzöldséget”. Ha azonban hozzávesszük, hogy B-vitaminokban és ásványi anyagokban, például szelénben, káliumban és vasban is gazdag, valamint kiváló antioxidáns is, már szinte “super food” magaslatokba emelhetjük! Mindemellett szén-hidrát tartalma igen alacsony, így kiváló étel diétázók számára is. 

Gomba bevezetése – mikortól? 

Sajnos a gomba többeknek nem könnyen emészthető összetevő, így a bevezetése 12 hónapos kor után ajánlott: kis mennyiségben, csakis főzve, vagy párolva, nyersen semmiképpen!

Ritka esetekben allergia léphet fel, ez azonban elhanyagolható előfordulást mutat. 

Milyen gombát együnk? 

Mivel kalapos barátunk rengeteg fajtája a szabadban is megtalálható, erős a csábítás, hogy magunk szedjük vele tele a kosárkánkat és ebből főzzünk otthon. Mivel azonban sok gombafajta erősen mérgező és az emberi szervezetre veszélyes, én nem ajánlom a szedést, hacsak nem tanult és nagyon tapasztalt gombászok vagyunk (vagy van velünk egy ilyen személy). Szerezzük be ezt a finomságot a piacon, a zöldségesnél, vagy a szupermarketben – egy kevéssé romantikus, ugyanakkor sokkal biztonságosabb módja ez a gomba begyűjtésének. 

Hogyan szerettessem meg a gombát a családdal? 

Ahogy írtam, a gomba marketingjén lenne mit javítani: furcsán néz ki, mérgező is lehet, és ráadásul sokaknak még az állaga se igazán bizalomgerjesztő. 

Érdemes több fajtájával is próbálkozni, mert van köztük némi ízbeli különbség. A kisebbeknek kiváló finger food lehet, azért javaslom, kerüljön belőle többször a tányérra, sosem tudhatjuk, mikor jön el az alkalom, amikor babánk bizalmat szavaz neki!

Készítsük gyakran és változatosan: lehet belőle köret, főétel, húspótló, pizzafeltét vagy darálhatunk belőle a következő adag fasírtba is. 

Akárhogyan is, ne erőltessük, hiszen sok felnőtt sincsen kibékülve ezzel a vitaminbombával! Kerüljön belőle gyakran az asztalra, fogyasszuk jó ízzel, ezzel is példát mutatva gyermekünk számára! Kis türelemmel és szerencsével, előbb-utóbb ez az étel is felkerül a “szeretem” listára! 

Forrás: www.manomenu.hu

Így fejlesszük rajzolással, színezéssel és egyéb módszerekkel gyermekünk készségeit!

Érdekességek - A rajzolás gyermekkorban fejleszti a kreativitást, a finommotorikát, szorongásoldó és nem mellesleg az önkifejezés egyik fontos eszköze, de előfordulhat, hogy gyermekünk nem az a típus, aki szeret ezzel bíbelődni. Aggodalomra azonban semmi ok, hiszen számtalan más lehetőség is létezik!

Miért hasznos a rajzolás gyermekkorban?

A szabad rajz és a színezés nem csupán a fentiekben felsoroltak miatt nagyon fontos a korai életszakaszban, de azért is, mert egyrészt erősödnek tőle a kézizmok, az ízületek, egyúttal a szem-kéz koordináció is fejlődik, ami később az írás elsajátításában játszik lényeges szerepet.

A rajzolás nagyon sokat segít abban is, hogy a gyerekek a napközben velük történteket fel tudják dolgozni és az esetleges nehezebb szituációk okozta feszültséget, szorongást is oldják. Szinte öntudatlanul rajzolják ki magukból a pozitív és negatív érzéseket. Persze habitusfüggő, hogy ki él a rajzolás feszültségoldó hatásával, és ki az, aki inkább mozgással játssza ki magából a belső szorongásokat.

Egy négyéves gyerek általában nagyon bátran, nagy felületen, kevés szorongással alkot, míg az első-második osztályosok már nemhogy a nagy felületet nem merik kitölteni, de a kicsit is csak módjával - mert ők már erősebben élik meg azt, hogy keretek közé szorítják őket. Pedig jó lenne, ha ez a feszültségoldó eszköz rendelkezésükre állna életük végéig. Gondoljunk csak a művészekre, akik minden érzésüket, csalódásukat, örömüket és fájdalmukat megjelenítik a festővásznon, a festést, alkotást terápiaként használva. A színezés, rajzolás ugyanezt a funkciót tölti be gyermekkorban, csak ők még spontán módon, nem tudatosan használják ezt a csodálatos eszközt.

Színezés vagy rajzolás?

Noha a szabad rajzolás és a kötött formák színezése is fejleszti a gyerekeket a fentebb sorolt területeken, utóbbi megítélése jóval ellentmondásosabb. A színező talán egyetlen hátránya, hogy valamennyire mindenképpen keretek közé szorít, határt szab a képzeletnek. De nem ártalmas az egészségre vagy a gyerekek fejlődésére. A szakértők arra bátorítanak, hogy ha szívesen csinálja, ha örömet okoz neki, színezzen nyugodtan, de erőltetni biztos nem kell és bizonyos habitusú gyerekeknél pedig inkább kerülni érdemes. Akinek ugyanis általában szorongást okoz, ha egy feladatot nem tud pontosan megoldani, könnyen lemondhat miatta a rajzolásról, hiszen a színezőknél világosan látja, hogy mi az elvárás - vagyis hogy a vonalon belül kellene maradnia -, és nagyon frusztráló lehet, ha, mondjuk, a szem-kéz koordináció vagy a fejletlen kézcsontjai miatt nem tud ennek maradéktalanul eleget tenni. De van, akinek ez nem jelent problémát, és akkor is elégedett, ha a színezőlap csak össze van firkálva.
A színezők egyébként nem véletlenül annyira népszerűek ma a felnőttek körében, hiszen ha valakit vonz a - koncentrációt és türelmet is igénylő - színezgetés, akkor nagyon relaxáló elfoglaltság lehet, és ez a gyerekek esetében is ugyanígy igaz - főleg, ha nem társítunk a tevékenységhez határozott elvárásokat, ami a szabad rajzolásnál is kerülendő.

Ne erőltessük!

Ne üljünk le, és kezdjünk például embert, házat vagy kutyát rajzoltatni a gyerekkel. Bizonyos életkorban erre még nem is képesek: nem azt rajzolják le, amit tudnak, hanem amit és ahogy ők látnak a világból. Ez egészen az óvodáskor végéig igaz marad, sőt akár 7-8 éves korig is kitolódhat. És még később sem feltétlenül rajzolnak a gyerekek például három dimenzióban, hanem elég sokáig teljesen síkban maradnak.

Legjobb, ha a szülő témamegkötés nélküli, nagy felületen végezhető rajzolásra biztatja gyermekét, és minél több eszközt mutat meg neki, amiből kiválaszthatja a számára legkényelmesebbet.
Három-négyévesen még a ceruzafogást sem kell kiigazítani, idővel ez úgyis fejlődni fog. Iskola előtt azonban már jó, ha a ceruzafogás viszonylag stabil, hiszen lassan írnia kell tudni vele.

Mit jelentenek a rajzok?

Iskola előtt álló gyerekeknél a színezés és a szabad rajz módja is jelentéses lehet. Az írással kapcsolatban jó előjel, ha benne tudnak maradni színezés közben az adott formában. Ugyanez mondható el például arról, ha majdnem pontos egyenességgel tudnak vonalat húzni - de ezek csupán egyes (és nem feltétlenül egy időben megmutatkozó) jellemzők a sok közül. Önmagukban nem mondanak szinte semmit, és mérni sem lehet velük, ezért a szülők lehetőleg ne vonjanak le belőlük messzemenő következtetéseket. Ugyanígy jobb, ha csak óvatosan próbálkoznak a gyerekrajzok lélektani értelmezésével.

A gyerekek rajzai, a színek, a választott formák már a korai életszakaszokban is sokat elárulhatnak a pillanatnyi lélekállapotról, de a rajzelemzés összetettebb terület, és egyetlen rajzból nem lehet komolyabb következtetéseket levonni - illetve akár még több képből sem, hiszen lehet, hogy a gyereknek egyszerűen csak olyan korszaka van, hogy mindig egy adott színnel szeret rajzolni. Ezzel együtt, ha sorozatosan csak egyfajta témához vagy színhez nyúl, akkor valami biztos nagyon foglalkoztatja, ezért érdemes vele beszélgetni róla. Ha pedig egyéb szorongásos jelek is társulnak ehhez az ismétlődéshez, akkor szükséges lehet pszichológushoz fordulni, és a rajzokat is magunkkal vinni. De tartsuk észben, hogy nagyon ritka, hogy egyéb tünetek nélkül csak a gyerek rajzai valamilyen számottevőbb problémát jeleznének."- mondja a fejlesztőpedagógus.

Így fejleszthető a finommotorika!

Babakorban a finommotorika szinte észrevétlenül fejlődik, de a későbbi években érdemes tudatosan figyelni a fejlesztésére. Árulkodó jel lehet az óvodáskorú gyermeknél, ha nem szeret rajzolni, gyurmázni, vágni, ragasztani, ha nagyóvodásként sem tudja be-és kigombolni a ruháját, ha nem tudja megkötni a cipőjét.

A jó hír, hogy a kézügyesség és a finommotorika otthon, nagyon egyszerűen fejleszthető.

Ha gyermekünk nem szeret rajzolni, akkor próbálkozhatunk ujjfestéssel egy nagyméretű papíron. Fontos, hogy az eszköz nagyméretű legyen, azzal sokkal könnyebben boldogul egy kisgyerek. Ne erőltessük a ceruzahasználatot. Fessünk nagy, széles ecsettel, nagy papírra, hagyjuk, hogy köröket, csíkokat maszatoljon.

Érdemes beszerezni méhviaszkrétát, amely lapos, nagyobb méretű.

Gyurmázáshoz választhatunk méhviasz gyurmát, a kéz melegíti át és ezáltal válik formázhatóvá, így sokkal nagyobb odafigyelést, elmélyülést igényel. De a "sima" gyurma is megfelelő, gombócokat formálhatunk belőle, belenyomkodhatunk babszemeket.

A gyöngyfűzés is kedvezően fejleszti a kézügyességet, kezdjük nagyobb lyukú gyöngyökkel, és ha már jól megy, jöhetnek az apróbb szemek.
A tésztagyúrás, szaggatás, csipetke-készítés nem csak jó játék, de hatásos kézügyesség fejlesztő is.

A formakirakó is több mindent fejleszt egyidejűleg, ezzel indítsunk, majd haladjunk a puzzle irányába.

Minden, amit a kézműveskedés halmazába képzelünk, könnyedén és nagyon hatékonyan fejleszt, ilyen pl. a varrás vagy a szövés. De vághatunk ollóval formákat, egyszerű rajzokat és felragaszthatjuk egy papírlapra. A hajtogatás precizitást, odafigyelést is igényel, a kézügyesség mellett.

Forrás: www.gyerekmosoly.hu

Jeles napok május idusán

Május 15-én két fontos jeles napot is tartunk. A család nemzetközi napját, és az állat és növényszeretet napját. Mindkét ünnepnap 1994-ig nyúlik vissza.

1994-ben az ENSZ május 15-ét a család nemzetközi napjává nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja. A család mellett teszi le a voksát ez a nap, a család mellett érvel, sőt tör lándzsát, mert ha nincs család, akkor nincs jövő sem. Apa, anya, gyerekek. Szeretettel és védelemmel teli biztos fészek, ahol a gyerekek biztonságban cseperedhetnek, ahol a család minden tagja védelmet, tiszteletet és szeretetet élvez. Nem csak a szűk család, hanem a tágabb értelemben vett családtagok is.

Az állat- és növényszeretet napjának eredete a Fővárosi Állatkerthez köthető, amely először 1994-ben május 15-én rendezte meg annak érdekében, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez, az állatokhoz. A kezdemény célközönségét eleinte a fiatal korosztály jelentette, a gyerekek ezen a napon ingyen léphettek be az állatkertbe, ahol testközelből figyelhették meg a természetet, fedezhették fel az állati és emberi viselkedés közös vonásait. Így szórakozás mellett tanulhattak is az őket körülvevő világról. Az ünnepnap célja ma sem más, mint hogy felhívja az emberek figyelmét természeti értékeink megóvására, továbbá, hogy gyermekeinket az állatokkal és növényekkel kapcsolatos pozitív élményeken keresztül környezettudatos és felelősségteljes felnőtté nevelhessük. Ezenkívül megismerjék a gondoskodás fontosságát a mindennapokban.

Forrás: www.hirado.hu, www.nafigyelj.hu

 

Így lesz könnyebb a hajvágás a kicsiknek – a fodrászmester tippjei

Első alkalommal viszed a gyereket fodrászhoz, és izgulsz kicsit? Vagy a minden alkalommal bekövetkező ordítva tiltakozástól tartasz? Szuperhasznos tippjeink vannak!

Ha szeretnéd, hogy a kisfiadnak, kislányodnak csinos, vagány frizurája lenne, de ő valamiért (finoman szólva) nem rajong a fodrászért, akkor nincs könnyű dolgod. A hangosan tiltakozó, esetenként zokogó, ordító gyerekekkel a szülőknek és a fodrászoknak is meggyűlik a bajuk. Megpróbálkozhatsz mesés környezetet teremtő, gyerekek számára kialakított fodrászatokkal, de igazából ha a saját fodrászod vállal gyerekeket, akkor teljesen jó, ha hozzá viszed – csak nem mindegy, hogyan készíted fel rá a kicsit. Fábián-Viola Eszter mesterfodrász segít, hogyan lehet mindenki számára egyszerűbb a hajvágás.

1. Ne kezdd korán!

1 éves kor előtt semmiképp nem javasolt fodrászhoz vinni a gyereket. Akkor sem, ha teljesen összevissza állnak a babahajak a fején. Ez sokkal inkább a cuki mint a ciki kategória, a frizuravágással várjatok addig, amíg a kicsi (legalább valamennyire) nyugodtan meg tud ülni, tartani tudja a fejét.

2. Ne kísérletezz otthon!

Ha úgy érzed, te is simán levágod a kisfiad haját vagy megigazítod a lánykád frufruját, és nincsenek hozzá megfelelő eszközeid, akkor eléggé elszúrhatod neki a fodrászkodás élményét. A rossz minőségű ollóval, nyírógéppel nem csak hogy szép nem lesz a végeredmény, de közben húzhatod is a kicsi haját. Simán lehet, hogy nem félelemből sír vagy kiabál a gyerek, miközben nyírni próbálod a haját, hanem valóban fájdalmas, kellemetlen neki a rossz technikának vagy eszköznek köszönhetően. És persze azt is megérzi, ha bizonytalan vagy, te magad félsz. Jobb ezt fodrászra bízni – vagy ha bevállalod magad, akkor szerezz be hozzá minőségi, profi ollót, nyírógépet.

3. Ne akarj extrát

Sok szülő szeretne vagány, trendi frizurát már az egészen kicsi gyerekének – gyakrabban a kisfiúk esetén. Erről a fodrászoknak az a véleménye, hogy olyan hajat lehet vágni a gyereknek, amilyet az ő türelme megenged. Ha izgő-mozgó, érdeklődő, kevéssé türelmes csemetéről van szó, esély sincs különleges fazonra, örülni kell annak, ha szépen meg lehet igazítani a haját. Nyugodtabb, szemlélődőbb, idősebb gyerekeknél lehet próbálkozni a vagányra nyírt frizurákkal.

4. Ne félj helyette

Sok szülőtől hallom, hogy úgy készíti fel a gyerekét a fodrászatra, hogy azt mondogatja neki: „Nem kell félni, nem fog fájni!” Aminek következményeként már az ajtóban elkezdhet rettegni a gyerek (rosszabb esetben már induláskor). Sokkal jobb megoldás, ha a fodrászról pont olyan természetesen beszélünk, mint a bolti eladóról, a postásról – miért lenne a hajvágás félelmetesebb annál? Valójában ilyenkor a szülő félelméről van szó, aki maga tart attól, mi fog a gyerekkel a fodrászatban történni.

5. Ismerkedjetek!

Szeretem, ha a gyerekeket az első hajvágás előtt elhozza hozzám a szülő ismerkedni. Jó ötlet, ha ő is ott van, amíg a szülő(k) haját csinálom. Ha látja, hogyan vágom apa haját vagy festem anya frizuráját, már van egy pozitív tapasztalata, azt látja, hogy ők milyen „szépek” lettek utána – és ő is szeretné majd kipróbálni. Ha azzal szembesül, hogy a szülő nyugodt és jól érzi magát, ő is azt fogja érezni, hogy itt biztonságban van. És amíg mondjuk anya haján hat a festék, a fodrász is meg tud ismerkedni kicsit vele, be tudnak mutatkozni egymásnak, körül tud nézni a fodrászatban – ami a legtöbb gyereknek nagyon érdekes. (Általában sokkal érdekesebb, mint ha játékokkal próbálnánk lekötni, abból van bőven otthon is. Olló, hajvasaló, különleges kefék, hajcsavarók viszont nincsenek, és jó élmény ezeket felfedezni.)

6. Hagyjátok ki a hajmosást!

Ettől a procedúrától sok gyerek tart – mondd el neki, hogy itt most nem kell hajat mosnia. 6-7 éves kortól és bizonyos magasság felett érdemes próbálkozni a hajmosó tál használatával, előtte nem oldható meg úgy, hogy kényelmes legyen a kicsinek. Épp ezért frissen mosott hajjal hozd őt a fodrászhoz, és legalább a mosástól nem kell parázni.

7. Bízd rá!

A már ovis, beszélni tudó kicsiket jó, ha bevonja a fodrász abba, mi történik velük. Én szeretem velük megbeszélni, mikor mi következik, mit miért csinálok, meddig tart. Hasznos, ha a szülő ilyenkor mint kísérő van jelen, a gyerek azt érezheti, hogy most ő a főszereplő, róla szól most minden. Nem minden szülőnek könnyű ilyenkor kicsit hátralépni – szó szerint és átvitt értelemben is. Nem jó, ha miközben a fodrász a gyerekkel próbál beszélgetni, a szülő belebeszél, szerepeltetni próbálja, helyette válaszol.

Egyetlen kivétel van: a sérült, mozgáskorlátozott, bármiben akadályozott gyerekeknél elengedhetetlen a szülő folyamatos szoros közreműködése, például abban, hogy megtartsa a kicsi fejét, testét, megelőzze a hirtelen mozdulatokat. Ilyen esetekben mindig át kell beszélni a fodrásszal, mi hogyan történjen, mire kell figyelni – mindkét részről.

8. Ne etesd!

Gyakran próbálják a szülők azzal lekötni a gyereket a fodrászatban, hogy ételt, rágcsálnivalót adnak a kezükbe. Ez nagyon rossz megoldás – a hajvágás során szükség van a gyerek aktív közreműködésére abban, hogy nyugodt maradjon, tartsa a fejét, fordítsa, ha kell, figyeljen arra, ami vele történik. Ha közben rágcsál, majszol, akkor mindez sokkal nehezebbé válik, nem is beszélve az ételre ráhulló haj veszélyeiről.

9. Vigyetek váltópólót!

Ez főleg fiúknál illetve rövid haj vágásánál fontos. A mocorgó gyerekeknél a leggondosabb letakarás, a legszuperebb beterítő kendő használata mellett is előfordulhat, hogy a levágott haj bejut a kendő és a ruha alá. Ami aztán később nagyon kellemetlen érzetet kelthet. Ez megelőzhető, ha hajvágás után gyorsan pólót cseréltek.

Forrás: www.gyerekszoba.hu

 

 

Ötletek madarak és fák napjára ovisoknak

Jókai Mór : Ültess fát!

Ültess fát! 
Hogyha másért nem, lombot ád. 
Árnyékában megpihenhetsz, 
Gondot ő visel reád. 
Jó tavasszal nyit virágot: 
Messze érzed illatát, 
Kis madárka száll reája: 
Ingyen hallhatod dalát. 
Ültess fát.

Május 10. a madarak és fák napja – a Föld napja után ismét egy olyan nevezetes nap, amely alkalmat ad arra, hogy a természethez való pozitív viszonyulás alakítsuk a gyerekekben. A legjobb, ha ezt valódi tevékenységekkel, tapasztalatokkal tesszük. Hogyan tudhatunk meg minél többet a madarakról és a fákról? Nézzünk pár ötletet, amelyek ovisokkal is kivitelezhetők.

Kirándulás, megfigyelés

A legjobb tapasztalatszerzés óvodás korban a valódi élmény. Ha tehetitek, sétáljatok el egy közeli fás, ligetes területre, erdőbe, vagy parkba,  ahol a valóságban is megismerhetitek a sokféle fát és megfigyelhetitek a madárkákat. Beszélgessetek róla:

- Milyen évszak van?

- Milyenek ebben az évszakban a fák? Mit láttok rajtuk (leveleket, terméseket, fakérget, mohát, gombát, odút)?

- Hogy hívják a fa részeit (törzs, ág, lomb, gyökér)?

- Vajon mitől nőnek ilyen nagyra? Hogyan “táplálkoznak”? Honnét kapják a tápanyagot?

- Miért hasznosak a fák? Árnyékot adnak, élőhelyet adnak a rovaroknak, madaraknak, mókusoknak, leveleikkel tisztítják a levegőt.

Ugyanígy a madarakat is figyeljétek meg!

- Milyen színűek?

- Milyen hangot adnak ki? Próbáljátok meg utánozni!

- Melyiknek tudjátok a nevét?

- Mit láttok a madarak testén? Toll borítja őket, csőrük van, szárnyuk és két lábuk.

- Vajon mivel táplálkoznak? Télen miért kell etetnünk őket?

- Hol laknak? Fészekben? Odúban?

Felfedező játék

Keressetek meg az erdőben előre meghatározott dolgokat!

- valami szúrósat

- valami barnát

- egy madártollat

- egy odút

- mohát

- gombát

- egy hosszú- és egy rövid botot…stb.

Gyűjtögetés

Gyűjtsetek olyan dolgokat, amelyeket magatokkal tudtok vinni és fel tudjátok majd használni barkácsoláshoz, festegetéshez, egyéb játékokhoz. Ez jó alkalom arra, hogy tudatosítsuk a gyerekekben, hogy nem szabad letörni az ágakat, letépni a fák levelét. Mindig csak olyan dolgokat vigyetek magatokkal, amelyek a földön hevernek.

Beszélgessetek arról is, vajon hogyan kerülhettek a földre faágak, termések, madártollak. Talán a szél, egy vihar, vagy a fán élő állatok miatt pottyantak le?

Figyeljétek meg, milyen színűek és formájúak a levelek, a termések, a gombák, a fakéreg!

Kreatív ötletek

Az erdőben készíthettek fakéreg nyomatot. Ehhez egyszerűen tegyetek egy papírt a fatörzsre és dörzsöljétek át zsírkrétával. Próbáljátok ki többféle fánál és jegyezzétek fel, melyik fának a lenyomata van a rajzon!

Ugyanígy a sokféle levélről is készíthettek különböző színű satírozással nagyon szép lenyomatokat. Ügyeljetek rá, hogy a levél fonákját (ahol jobban kidudorodnak az erek) fordítsátok felfelé, így rajzolódnak ki szépen a papíron a vonalak.

Az erdő kincseiből, lehullott madártollakból, botokból, levelekből, kövekből, mohából csodaszép alkotásokat készíthettek. 

Fészek építés

Kirándulások, séták alkalmával gyakran fedezhettek fel madárfészkeket. Figyeljétek meg, milyen sokfélék!

Ti magatok is megpróbálhattok fészket építeni.

Vajon milyen anyagok kellenek hozzá? Kísérletezhettek vékonyabb- és vastagabb ágakkal, gallyakkal, fűcsomókkal, mohával, sőt akár egy kis sarat is készíthettek a fészek összetapasztásához.

Próbáljátok ki, hogy elég szilárdan áll és elbírják-e az ágak, ha egy bokorra helyezitek! Próbaképpen rakjatok bele pár kavicsot is tojás helyett. 

Elképzelhetitek, hogy ti magatok vagytok a kis fiókák. Építsetek egy nagy fészket, amibe belefértek!

Forrás: www.jatsszunk-egyutt.hu

 

Piknik – egy kiváló családi program

Már az ókori görögök és rómaiak is szerettek közösen, a szabad ég alatt étkezni. A modern időkben a piknikhez hasonló lakomák rendkívül népszerűek voltak az utazók és a dolgozók, valamint a nemesek körében egyaránt. 

A piknik szó a francia pique-nique szóból származik, és a kifejezést egy étteremben étkező emberek csoportjának leírására használták, akik saját bort hoztak és azt is fogyasztották. A piknik szó sokáig azt a közös étkezést fedte le, amihez minden résztvevő hozzájárult valami étellel. A piknikezés a francia forradalom után gyakori volt Franciaországban, amikor a hétköznapi emberek számára is lehetővé vált, hogy meglátogassák az ország királyi parkjait. A 18. és 19. században a piknikek bonyolult társasági események voltak, összetett ételekkel és díszes italokkal, amelyek előkészítése néha napokig tartott.

Manapság a piknikezés egyet jelent a pihenéssel a friss levegőn, amikor végre kiszakadunk a mindennapokból, és kellemesen töltjük el az időt a szeretteinkkel. Éppen ez az, ami a sikeres piknik titka: ábrándozni, friss levegőt szívni, lakmározni és élvezni a jó társaságot.

A tökéletes hely a piknikezéshez

Aki pikniket tervez, természetesen szeretné megtalálni a legszebb, napsütéses vagy éppen árnyas helyeket, évszaktól, időjárásától vagy személyes kedvencektől függően. A legkeresettebb helyek a piknikezéshez nyugodtak, ugyanakkor könnyen elérhetőek. Ezen kívül nem hiányozhat egy bizonyos vidékies báj: naplemente a tónál, egy rejtett tisztás az erdőben, egy várrom kilátással vagy egy nyugodt hely a szőlő közepén. Sajnos a legszebb helyek a piknikezéshez gyakran nem a következő sarkon vannak, ezért azt mondhatjuk: az lesz a döntő, hogy mit hoz ki a piknik helyszínéből. A gondos előkészítéssel, és a részletekre való odafigyeléssel, egy piknik a közeli parkban vagy a saját kertben is teljes siker lehet. Néhány, apró tipp: a helyszín kiválasztásánál figyeljen arra, hogy egy puha, egyenletes, lehetőleg száraz felületet keressen, és legyen figyelemmel a környező növényekre, állatokra. Ezenkívül célszerű előzetesen megbizonyosodni arról, hogy az Ön által kiválasztott helyen engedélyezett-e a piknikezés. Aki csak úgy letelepszik a fűbe, nem veszi figyelembe a magánterületeket, veszélybe sodorhatja magát vagy mások haragját vonhatja magára; és ezt biztosan nem szeretne átélni egy hangulatos piknik során.

Mire van szükség a piknikezéshez?

Egy kényelmes pikniktakaró, a legjobb, ha vízálló réteggel van ellátva.

Egy piknikkosár, amelyben minden kényelmesen elfér. A kalandos vagy távolabb fekvő helyekhez alkalmasabb egy hátizsák, hogy a kezek szabadok legyenek a túrabotokhoz, pórázhoz és/vagy a kisgyermekek kezéhez.

Ennivaló: az apró Picknick-snackektől a kiadós menüig; a lényeg, hogy senkinek sem maradjon üres a hasa. Ne felejtsen el elegendő innivalót csomagolni!

Idő: hiszen az egyik legfontosabb tényező a piknikezés során az, hogy mindenki ki tudjon kapcsolódni.

Bepakolom a piknikkosarat és viszek magammal…

Tudta, hogy a mai klasszikus piknikkosarat, amelyet mi is ismerünk, már a 19. században feltalálták Nagy-Britanniában? Az ételeken kívül edényeket, evőeszközöket és egy piknik takarót, valamint egy teafőző készletet tartalmazott. Aki manapság kávét vagy teát visz magával, valószínűleg termoszt választ, egyébként nem sok minden változott azóta. A tartalom természetesen az ételektől függ. Bármi megengedett, ami ízletes – és ami elfér a piknikkosárban. Ne feledkezzen meg az olyan hasznos kellékekről, mint a naptej, rovarölő spray, zsebkés, szemetes zacskó, nedves törlőkendő, esetleg egy második takaró, ha szeretnénk valamit letakarni, és szükség esetén sör-vagy konzervnyitó. A játékok kellemes időtöltést jelenthetnek különösen, ha gyerekekkel piknikezünk. Szerencsére a kártyák, kockák, buborékfújók vagy a frizbi kis helyen is elférnek. De a legfontosabb: a piknikezés után vigyen mindent haza, ne hagyjon nyomot maga után! 

5 zseniális ételtipp családi piknikhez

A kicsik imádnak piknikezni. Ilyenkor leterítünk a fűbe egy nagy pokrócot, lerúgják a cipőjüket és önfeledten szaladgálnak mezítláb a fűben. Persze aki sokat futkos és játszik, az hamar meg is éhezik. Ezért nem árt, ha telepakoljuk fonott piknikkosarunkat mindenféle finomsággal. Lássuk, miket érdemes egy gyerekpiknikre elcsomagolnunk!

Szendvics

Épphogy leterítjük a plédet a fűbe és elővesszük a frizbit, a gyerek máris közli, hogy éhes. Kapjunk elő egy szendvicset a kosárból, amit még otthon gondosan előkészítettünk. A kicsik nagyon szeretik a toast kenyeret, mert könnyen el tudják rágni a héját is. Kenjük meg egy kevés vajjal, helyezzünk rá salátalevelet, tömjük meg selyemsonkával, sajttal, és máris kész a tökéletes tízórai.

Tortilla

A meleg ebédet tökéletesen helyettesítheti egy minden igényt kielégítő tortilla. Otthon pillanatok alatt elkészíthetjük ízlésünk szerint, kisebb-nagyobb darabokra is felvághatjuk, így a gyerekek könnyen meg tudják majd enni a fűben ülve is. Ügyeljünk azonban arra, hogy szorosan tekerjük fel, és minden darabot külön alufóliába csomagoljunk, így garantáltan nem fog szétesni út közben.

Paprikás tekercs

Tökéletes rágcsa kártyázás közben a pokrócon fekve. Ráadásul pillanatok alatt el is készíthető, hosszú ideig eláll, így akár érdemes nagyobb adagot is legyártani belőle. 25 deka lisztet ugyanennyi vajjal morzsoljunk el, adjunk hozzá sót, egy kevés sütőport és nagyjából egy deci tejet. Gyúrjuk össze, majd tegyük a hűtőbe pihenni. Reszeljünk le 15 deka sajtot, adjunk hozzá 12,5 deka olvasztott margarint, egy pici sót és egy nagy teáskanálnyi pirospaprikát is. Nyújtsuk ki a tésztát, kenjük meg a masszával, majd tekerjük fel szorosan és daraboljuk fel. Előmelegített 180 fokos sütőben nagyjából 7-8 perc alatt készre sütjük.

Nyársalni való gyümölcs és sajt

Műanyag dobozba tegyünk szőlőszemeket, előre feldarabolt almát, banánt és mozzarella golyókat. Vigyünk magunkkal műanyag tűt, akár kardosat is, amelyre a kicsik majd elkészíthetik saját egészséges falatozni valójukat. A sajt mellé érdemes betenni egy hűtőtáskához tartozó jégakkut, így biztosan nem romlik meg a legnagyobb hőségben sem.

Muffin

A nap végére már garantáltan elfáradnak a gyerekek, de azért a kocsiban még jól esik némi finomság, mielőtt mély álomba szenderülnek. Készítsünk mini banános muffinokat, ezúttal azonban csokidarabok helyett asztalt gyümölcsöket tegyünk bele. A csoki ugyanis az egész napos piknik során garantáltan megolvad, a kicsik pedig garantáltan belemasszíroznák a kocsi ülésébe.

Forrás: www.foodyny.hu, www.dm.hu