Ha egynél több gyereked
van, nagy eséllyel már te is voltál szemtanúja testvérharcoknak. Néhány ilyen
alkalom még nem ad okot aggodalomra, a legjobb testvérek között is vannak
súrlódások.
Egy kis belátással és
türelemmel azonban sokkal békésebb kapcsolatot tudtok kialakítani a testvérek
között. Ha sikerül korán kialakítani a jó kapcsolatot, a gyerekek megtanulják,
hogy hogyan kezeljék a testvérükkel való konfliktusokat, így a harc és a
rivalizálás minimalizálható, a kapcsolatuk pedig tovább erősödik.
Mindenekelőtt próbáld meg megérteni, hogy mi áll a konfliktusok mögött. Minden csatát más vált ki, lehet ez a házimunka felosztása vagy a gyerekek személyiségbeli különbségei. Van, hogy az egyikük úgy érzi, a szülei rendszeresen kedveznek a másik gyereknek, a másik pedig úgy érezheti, kevesebbet ér a szava, mert fiatalabb. Míg az egyik a csendesebb, nyugodtabb dolgokat szereti, addig a másiknak lételeme a pörgés és a kaland.
Így kezeld a
testvérharcot
Bármi is legyen a kiváltó
ok, fontos, hogy szülőként mindent megtegyünk a testvérek közti jó kapcsolat
elősegítése érdekében, és ügyeljünk arra, hogy a konfliktus ne menjen a
kapcsolatuk rovására. Oké, könnyű azt mondani. De mi mindent tehetünk annak
érdekében, hogy a nézeteltérések ellenére jó viszony legyen a gyerekeink
között?
Tanítsuk meg őket a
konfliktusok pozitív kezelésére. Azoknak a gyerekeknek, akik megtanulják,
hogyan kezeljék a konfliktusokat konstruktív módon – például a testvérük
nézőpontjainak meghallgatásával –, sokkal kevésbé lesz stresszes egy-egy
vitahelyzet. Azok a felnőttek, akik gyerekként megtanulták megelőzni és
megoldani a konfliktusokat, jobban tárgyalnak és sokkal kompromisszum készebbek
a munkahelyükön és otthon, a saját családjukban is. A testvérekkel folytatott
viták kezelésének elsajátítása elősegíti, hogy a gyerekekből olyan felnőttek
váljanak, akik képesek feloldani az ellentéteket.
A testvérek közötti
harmónia az egész család számára fontos. Magyarázzuk el a gyerekeinknek,
hogy a család olyan, mint egy csapat. És mint minden jó csapatnak, itt is
együtt kell működni ahhoz, hogy békés és szeretetteljes otthonunk legyen. A
családtagok közötti balhék levét az egész csapat issza.
Ha kell, avatkozzunk
közbe. Vannak szülők, akik szerint a legjobb, ha hagyják, hogy a gyerekek
maguk oldják meg a köztük lévő problémát. Ez bizonyos mértékig rendben van,
mindaddig, amíg a gyerekek rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel. De
amint élesedni kezd a helyzet, fizikai vagy verbális agresszió alakul ki a
felek között, szülőként kötelességünk közbelépni. Ha éppen nem vagyunk
jelen, később üljünk le együtt, és beszéljük át, hogy miért elfogadhatatlan az
agresszió minden formája.
Hallgassuk meg mindkét oldalt. A testvérharcban minden történetnek két oldala lesz. Adjunk esélyt mindkét gyereknek, hogy elmondhassa az érzéseit, hogy úgy érezze, meghallgatjuk őt. Gyakran már az is sokat segít, ha a gyerekek érzései teret kapnak, megszakítás és ítélkezés nélkül elmondhatják valakinek, hogy hogyan élték meg az adott helyzetet.
Egymás tisztelete nem
alkuképes. Ez azt jelenti, hogy ne adjunk teret gúnyolódásnak,
verbális agressziónak és fizikai bántalmazásnak. Az ilyen esetekből már egy is
sok. Inkább ösztönözzük a gyerekeket arra, hogy valóban hallgassák meg a másik
felet, és adják meg azt a tiszteletet a másiknak, amit ők is elvárnak.
EZÉRT KELL KÖZBELÉPNI, HA
A TESTVÉREK BÁNTJÁK EGYMÁST
Csak rivalizálnak? Úgyis
kinövik? Minden testvér ezt csinálja? A gyerekek szívják meg, ha nem kezeled a
helyzetet.
Segítsük őket, hogy meg
tudják fogalmazni a problémájukat. Lehet, hogy a gyerek rosszul érzi
magát, mert úgy érzi, igazságtalanság történt vele szemben. Ahelyett viszont,
hogy azt mondaná, nem vagyunk vele igazságosak, ösztönözzük arra, hogy a
konkrét problémáról beszéljen. Ha sikerül kideríteni például, hogy az a baj,
hogy mindig a testvére választ ebédet/mesét/játékot, máris közelebb kerülünk a
megoldáshoz.
Kérjük meg a gyerekeket,
hogy javasoljanak ők megoldást. Miután mindketten elmondták az érzéseiket,
alakítsunk ki egy olyan forgatókönyvet, amiben a gyerekek javasolnak mindkét
fél számára elfogadható, kompromisszumos megoldásokat. Kérjük meg őket, hogy
képzeljék magukat a másik helyébe, mielőtt javaslatot tesznek a megoldásra.
Mutassunk jó példát. A
gyerekek állandóan figyelnek, és rengeteget tanulnak a szülőktől. Nincs
ez másként a konfliktuskezeléssel sem. Ellesik, hogy hogyan beszélgetünk mi a
problémáinkról, családon belül, barátokkal vagy munkatársakkal. Ha a
nézeteltérés során tisztelettudóak és szeretetteljesek vagyunk, a gyerekeink
maguk is ezt a konfliktus megoldási módot tanulják majd el.
Forrás: www.divany.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése