Milyen esélyei, lehetőségei vannak egy kisgyermekes
anyukának az elhelyezkedésre?
Milyen alternatív módjai vannak a munkavállalásnak, ha egy
nő egy vagy több gyermeket nevel?
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy édesanyának a
munka világában? - Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ a Nyíregyházi
Babaklubban rendszeresen megforduló fiatal édesanyák.
/A hozzászólókat nem kívánjuk nevesíteni, XY rövidítéssel jelöljük!/
- Annyiban
vagyok érintett a témában, a kisgyermekes anyák munkaerőpiacra való
visszahelyezkedésében, hogy anno erről írtam a szakdolgozatomat. Ez már elég
régen volt, viszont elég aktuális a téma, mert most kezdjük az óvodát, és
hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de jelenleg nincs hova, mert megszűnt
az a cég, ahol dolgoztam, úgyhogy élesben is megtapasztalhatom, hogy milyen
pici gyerek mellett újra elhelyezkedni. Ez elég nagy demográfiai problémát
jelent, főleg Magyarországon.
- Külföldön
azért elég elterjedt a családbarát munkahely, meg egész más felfogás van,
sokszor van az, hogy például apuka marad otthon a gyerekkel, kicsit
rugalmasabbak. Itt, Magyarországon még annyira berögzült a régi családmodell,
hogy anya a kapocs, ő az, aki összetartja a családot, anya neveli a gyereket,
anya csinálja száz százalékban a háztartást, akkor is, ha visszamegy dolgozni.
Ezen változtatni kellene, mert ebbe nagyon sok anyuka beleszakad. Kicsit
változtak a családmodellek is, sok az egyedülálló szülő, nem igazán állja meg a
helyét a papa-mama gyerekek modell. Az Európai Unióba történő belépésünkkel egy
kicsit talán változott ez a hozzáállás. 2008-ban egy családbarát munkahely
díjat is kitaláltak. Jó lenne részmunkaidőben, vagy rugalmas munkaidőben
dolgozni a kisgyermekes anyukáknak. Több-kevesebb sikerrel működik a dolog,
igazából nem terjedt még el. Magyarországon az Audi gyár a legnagyobb, ami
család-barátnak mondható még.
És az sem Szabolcsban van.
- Sajnos.
Nagyon sok munkáltatóban téves képzet áll arról, hogy a kisgyerekes anyukát
miért nem mernek felvenni dolgozni, működnek az előítéletek. Egyrészt, hogy a
gyerek állandóan beteg és sokat lesz majd otthon az anyuka, nem foglalkozik
annyira a munkájával, mert első a gyerek, és a többi. Ez nem igaz. Tapasztalataim
szerint sok anyuka kiesik erre a két-három évre, azt hiszik legalábbis, hogy
kiesnek, és hogy sok idő, míg bepótolják a kiesett időt.
- Én azt
tapasztaltam itt a klubban is, és a többi ismerősömnél is, hogy amíg az anyukák
otthon vannak, igenis próbálnak képben lenni. Tartják a kapcsolatot a
munkáltatóval, munkatársakkal. Képzéseken vesznek részt. Én Hunor mellett
államvizsgáztam le, és nagyon sok ismerősöm szintén. Teljesen új kompetenciákra
tesznek szert, hozzáteszem, a gyerekneveléssel is. Annak idején, mikor tizenkét
óráztam, és panaszkodtam, ma már visszasírom azt az időt, mert 24 órát dolgozok
és ez sem könnyebb. Szerintem egy kisgyermekes anyának nagymértékben nő a
teherbírása, sokkal kreatívabb lesz, pillanatok alatt feltalálja magát bármilyen
helyzetben. Szerintem ezt később a munkában is tudjuk kamatoztatni, illetve
sokkal nagyobb cél megtartani a munkahelyet, mert úgymond gondoskodni kell a
gyerekről, nemcsak magunkról.
- Azért is
megérné jobban családbarát munkahelyeket kialakítani, mert szerintem
lojálisabbak lennének az anyukák egy olyan céghez, ami megengedi például azt,
hogy betegszabadságra menjen a gyerekkel, vagy a közelben nyitnak bölcsődét,
óvodát, családi rendezvényeket szerveznek a munkavállalóiknak. Nem igazán
lehetne onnan elcsábítani szerintem, még magasabb fizetésért sem olyan anyukát,
akinél ez a lehetőség megvan. 2012 májusában elindult ugyan a „Munka
kisgyermekkel” program, de mindössze országosan 320 céggel alakított ki
kapcsolatot. Azt gondolom, ez csepp a tengerben, hiszen mindössze 306
kisgyermekes szülőt érintett, és mindössze 145 anyukának adott ismét munkát
2014-ig.
Ugye ti sem tudtok arról, hogy lenne a kisgyermekes anyáknak
érdekvédelmi szervezete? Jó lenne, ha
szervezetten és hatékonyan segítené valamilyen szervezet a munkáltatók
és a munkavállaló anyukák egymásra találását. Ez olyan érdekes, miért nincs?
- Pesten
van, Jól-Lét Közhasznú Alapítvány, Keveházy Katalin vezetésével. Ők nagyon
sokat segítenek a kisgyermekes anyáknak, munkaközvetítéssel és reintegrációs
képzéssel is, egyéni tanácsadást is adnak. Ők jelentették meg az első
kisgyermekes anyáknak szóló álláskeresési kézikönyvet, Nóra a rengetegben
címmel. Ajánlom minden anyukának.
4-6 órás munkahelyet
pedig nem igazán lehet találni. Ki hogy tervezi, ha majd egyszer visszamegy?
XY: Én másfél éves korában vissza szeretnék menni. Elég
kegyetlenül hangzik, de így van. Én úgy érzem, hogy engem várnak vissza.
-
Beszéltem ezzel a Jól-lét Alapítvánnyal annak idején, mikor írtam a
szakdolgozatomat, és ők is azt javasolják, hogy amennyire tud az anyuka, legyen
bent a munkahelyén, hogy ne felejtsék el, tartsa a kapcsolatot e-mail-en,
ez-az. Érdemes sajtóanyagokat kikérni, hogy képben maradjon.
Érdemes az alternatívákban gondolkodni. Tanulni, új
lehetőségeket felkutatni. Nagyon jó arra, hogy pszichésen és egyébként is
szinten tartsa az ember az érdeklődését és ne süppedjen bele a fárasztó
hétköznapi kihívásokba, ami egy pici gyerekkel a pici gyermek nevelésének
összes szépségével együtt, valljuk be, hogy előfordul.
XY: Én szerencsés helyzetben vagyok, mert családi
vállalkozásból jöttem el. Nekem inkább az a kérdés, hogy ő most egy éves,
akarunk-e majd babát, lehet, hogy szerencsés az, hogy a két gyerek között ne
menjek vissza, de akkor megint kiesik az ember 2-3 évre. Ezt kell majd
eldöntenem. Az biztos, hogy nagyon-nagyon ki tud az ember szakadni a
munkájából. Nagyon sok mindent el is felejt, és minden nap változnak a dolgok,
azokat követni kell. Én biztos, hogy nem tudnék tanulni, nagyon depressziós
voltam a szülés után, ki sem nagyon mozdultam.
XY: Én úgy voltam vele, hogy sokáig otthon leszek a
kisbabámmal, de nem bírtam. A szülés előtt idementem, odamentem, és most is
szükségem van néha a kimozdulásra.
Erről jutott eszembe, hogy ti mit mondanátok egy
állásinterjún, mert egy kicsit diszkriminálják a nőket. A férfiaktól nem
szokták megkérdezni, hogy akar-e még gyereket, de a nőknél ez mindig feljön
állásinterjún. Ez olyan kényes téma, mert az ember ilyenkor elgondolkodik, hogy
Úristen, most mit mondjak, hogy megkapjam az állást. Ti mit válaszoltok
ilyenkor?
XY: Nekem nehéz erre válaszolni, mert egyszer voltam
állásinterjún és fel is vettek. Akkor viszont megkérdezték, hogy mikor akarunk
gyereket, és én mondtam, hogy három éven belül.
XY: Ilyenkor nem tudja az ember, hogy mit mondjon. Mondja
azt, hogy nem, nem akarunk gyereket, mert egyébként is tökéletesen elegem van a
gyerekből és soha többet.
XY: Az is rosszul sülhet el.
XY: Vagy, ha azt mondja az ember, hogy nincs kizárva,
három-négy éven belül, akkor is ki tudja, hogy milyen következtetést vonnak le.
XY: Olyan is van, hogy a nagyszülők vigyáznak a gyerekre,
így nem kell az anyukának szabadságot kivenni.
- Meg
lehet ezt oldani, persze. Az anyukák nagyon rugalmasak, kreatívak. Legalább
próbálják meg a munkáltatók, hogy működik-e a dolog. Külföldön tudják azt, hogy
az anyukának van családja, és nem választják el élesen a kettőt egymástól. Ez
nem tudom, hogy mennyi idő múlva fog itt elterjedni.
- A hvg.hu-n
olvastam, hogy a World Policy Forum felmérte, hogy az anyák meddig lehetnek
otthon újszülöttjeikkel munkáltatói, vagy állami juttatás ellenében. Kiderült,
hogy Magyarország 108 a kisgyermekkel otthon tölthető héttel az első helyek
egyikén szerepel. Az USA-ban egyáltalán nincs ilyen támogatás, Svájcban 14 hét.
Európában Ukrajna vezeti a listát 166 héttel.
Lehet, hogy egyszer a
munkaerő-piaci visszatérésben is pozitív trendekkel hívjuk fel magunkra a világ
figyelmét? /E kérdésre szívesen fogadunk válaszokat!- Szerkesztő megjegyzése./
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése