Ha mi, szülők tisztában lennénk azzal, pontosan hogyan hat a mese a gyerekünk pszichéjére, személyiségfejlődésére, valószínűleg szünet nélkül csak olvasnánk neki.
Egy 2017-es kutatás szerint a magyar gyerekek majdnem kétharmadának szinte egyáltalán nem olvasnak mesét otthon, kevés az a család, ahol az esti mese a napi rutin része, pedig a meseolvasás otthoni varázsa, kislámpa, takaró, összebújás, egymásra figyelés biztonságot sugall kisgyeremekünknek, megteremti sz intimitást szülő és gyermek között, erősíti kötődésüket. A gyerek a mesehallgatás közben lenyugszik, teste ellazul, légzése lelssul. A mesehallgatás feszültségoldó hatással bír. A mese a lélek tápláléka.
A szülők gyakrabban olvasnának, (esténként legalább!), mesét a gyermekeiknek, ha tudnák, milyen ősi milyen ősi tudást, megküzdési stratégiákat adnak
át a mesékkel a gyermekeiknek.
1977-ben Bruno Bettelheim amerikai gyerekpszichológus írta le először a meséknek azt a szorongásoldó hatását, amely azon a tudattalan folyamaton alapul, hogy a gyermek a mesehallgatás során alaktalan szorongásait a mese negatív szereplőibe vetíti, indulatait oda csatornázza, és a gonoszok megbüntetésével meg is szabadul ezektől a rossz érzésektől.
Boldizsár Ildikó meseterapeuta és mesekutató
szerint a mese titkos tudás, népmesekincsünk nem más, mint évezredek során
kialakított „válságkezelő program”. A mese a régmúlt korok lélekgyógyásza: „az a
külső segítség, amely a pszichológusok előtt rendelkezésére állt az
emberiségnek”. A
probléma az, hogy ezeket a bölcs élettapasztalatokat leginkább kódolt nyelven,
szimbólumokba rejtve tartalmazza a mese, amely a mai modern ember számára már
nehezen hozzáférhető. Csak a történetek felszíni rétegét értjük meg, a mélyebb
üzenet azonban nem tárul fel. Így akár félre is értelmezhetünk meséket.
A
mesék félelmetes fordulatai a gyerek tudattalan feszültségének levezetését
segítik. Ugyanaz a mese jószolgálatot tesz akár többször is a kisgyermek életében,
mert a jó mese többrétegű, és a gyerek mindig azon a szinten érti meg, amelyre
abban a pillanatban képes. A felnőttnek ezért sosem szabad a mese jelentését
értelmezni a gyermek számára, ezt rá kell bízni gyermekünkre.
Mivel a kisgyermeknek kevés információja van a világról, a hézagokat a képzelete segítségével tölti ki.Ha azt mondjuk egy gyereknek, hogy nincs mitől félned, akkor egyedül hagyjuk félelemeivel. Kádár Annamária pszichológus szerint a mese, a mesélés a félelmek megszelídítésének egyik legfontosabb eszköze. Mesét olvas Pifkó Célia könyvéből, és a beszélgetést vezeti Nagy Anett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése