Ha hüllőt akar a gyerek...

Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor gyermeke előáll azzal a bizonyos kéréssel "… anya, apa, vegyetek nekem egy kisállatot!..."... De miért pont hüllőt akar?! 

Ha nyaggat a gyermekünk, hogy állatot szeretne, nehéz kibújni a kérdés elöl. Ilyenkor jön a nagy dilemma, hogy vegyünk vagy ne, és ha igen, akkor milyet. A leggyakrabban hörcsög, papagáj vagy egy aranyhal a kívánság tárgya, de mit tegyünk, ha gyermekünk egy teknősről vagy egy helyes gekkóról álmodozik?

Ez a különleges kérés pedig egyre gyakrabban fog hangzik el a gyerekek szájából, hiszen a hüllők tartása egyre nagyobb teret hódít hazánkban is, fokozatosan kiszorítva a kutyákat, a macskákat és egyéb kisállatokat. Ma már a legkisebbek is ámulva, félelem nélkül nézik az óriáskígyót a kiállításokon, és hacsak a szülők sikongatva el nem rángatják onnan őket, szívesen kézbe is veszik, meg is simogatják a tekergőző hidegvérűt. Ha jobban belegondolunk, a hüllők kiváló társállatok, hiszen nem hangosak, nincs szőrük (allergia kizárva!), a növényevő fajoknak pedig semmi szaguk sincsen.

A szépen dekorált terrárium, egy kis természetet csempészve a nappaliba vagy a gyerekszobába, kiváló dísze lehet otthonunknak. A hüllők tovább nagy előnye, hogy nem igénylik a mindennapi foglalkozást, nem kell őket sétálni vinni hóban, fagyban, vagy éppen a 35°C-ban nyáron, és nem fogják kaparófának használni kedvenc bútorainkat sem. Vannak köztük csak nézegetésre alkalmas fajok, amelyek nehezen tűrik a kézbevételt, de akadnak olyanok is, amelyeket már egy 8-10 éves gyerek is etethet akár kézből, és jól tolerálják a simogatást is.

A hüllők nem éppen stressztűrők

A hüllők azonban nem játékszerek, nagyon érzékenyek és jóval alacsonyabb a tűrőképességük, mint egy kutyának vagy egy macskának, tehát a túl sok nyaggatás, a terrárium üvegének folytonos kopogtatása a stressz miatt akár a pusztulásukhoz is vezethet. Mielőtt hüllőt vásárolnánk fontos, hogy tájékozódjunk a kiválasztott faj igényeiről, és ha már minden felszerelést beszereztünk, amire később az új jövevénynek szüksége lehet, akkor vásároljuk csak meg egy szakkereskedésben, vagy tapasztalt terraristától magát az állatot.

A hüllőkkel való foglalkozás közben fontos, hogy betartassuk gyermekünkkel az alapvető higiéniai szabályokat, mert például egy hallal táplálkozó teknőstől könnyen lehet szalmonellózist kapni, ami akár súlyos is lehet egy kisgyermek esetében. Minden foglalkozás, etetés után alapos kézmosás javasolt.

Mekkora hüllőt vegyünk?

Ne vegyünk óriásira növő kígyót, vagy felnőttként hatalmas leguánt, mert ezeknek később szobaméretű terráriumot kell majd biztosítani, és testméreteik miatt a gyerekekre is veszélyesek lehetnek. Válasszunk inkább a kisebbre növő fajok közül, például a legtöbb kereskedésben megvásárolható, kedves természetű, fiatal gabonasikló (Elaphe guttata) vagy a királysiklók (Lampropeltis spp.) valamely faja megfelelő választás. Ha lenyűgözi gyermekünket az óriáskígyók gyönyörű mintázata, vásárolhatunk királypitont (Python regius), mert ez nem nő túl nagyra, és szelíd természetéről híres. A túl kicsi fajok sem megfelelőek, mert az óvatlan gyerekkéz, könnyen kárt tehet a kisállatban.

Legyen kézbevehető

A hüllők egy része, testi adottságaik, vagy harapós természetük miatt nem alkalmasak arra, hogy egy gyerek igazi kapcsolatot alakítson ki vele. A tapadni képes gekkó, mint a tokee vagy a sávos gekkók tapadó lemezeit tönkre is teszi a kézen lévő zsírréteg. A kaméleonok túlságosan stresszelhetőek, néhány egyednek még az is sok lehet, ha túlságosan gyakran, túl közel megyünk a terráriumához. A megfelelő választás, a leopárdgekkó, vagy egy szakállas agáma (Pagona vitticeps) fiatal példánya, mert ezek hamar megszelídülnek, kézbe vehetők, csipeszről vagy kézből etethetők. A teknősök közül a kis ékszerteknős vagy a szárazföldön élő görögteknős (Testudo hermanni) vagy mórteknős (Testudo graeca) lehet egy gyerek kedvence.

Milyen idős állatot vegyünk?

Ne vásároljunk se túl fiatal, se túl öreg állatot. A nagyon fiatal egyedek érzékenyek, sokat kell pepecselni az etetésükkel, a kígyók között gyakran előfordul, hogy nem is hajlandóak enni. Apró termetük miatt, könnyen a túl heves gyermek áldozatává válhatnak, nagyon ijedősek, hamar leugranak az ember tenyeréből. A túl öreg, netán vadon befogott példányok megvásárlását is kerüljük, mert ismeretlen előéletűek, harapósak vagy betegek is lehetnek.

Mit eszik a hüllő?

Sajnos a hüllők jó része más állatokkal táplálkozik és legtöbbjük csak akkor, ha az még mozog. Ha nem vagyunk képesek együtt élni ciripelő tücskökkel, és tekergőző lárvákkal, vagy nem szívesen tárolnánk a fagyasztóban a kígyó reggeli egérkéjét, akkor vegyünk a növényevő fajok közül. A Egy 8-10 éves gyerek már képes arra, hogy óvatosan kézbe vegyen egy gekkót, vagy egy kis kefével megtisztogassa a teknős páncélját, azonban a gyermek életkorától függetlenül kisebb vagy nagyobb mértékben, de a szülők valamelyikére vagy mindkettejükre is hárul az állat tartásával együtt járó feladatok egy része, és az sem ritka, hogy pár hét elteltével a főzés, mosás, takarítás mellett édesanya vagy édesapa otthoni munkaköre kibővül majd egy állatgondozói státusszal.

Forrás: www.haziallat.hu

Mikor kezdjünk fényvédő krémet használni?

Fontos, hogy a kisbabák bőrét is védjük a nap káros hatásaitól. De hány hónapos kortól szabad és érdemes naptejet használnunk? 

Amikor tavasszal és nyáron kimentek a kisbabáddal, akkor fontos számára is, hogy óvd a bőrét a naptól. Mindenekelőtt ne tedd ki közvetlen napsütésnek 10 és 16 óra között, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy ne érje káros hatás a babát. Ha mindenképp ki kell mennetek az utcára vagy a szabadba, akkor húzódjatok árnyékba. Ezek a megelőző óvintézkedések nemcsak a kisbabák számára fontosak, hanem a nagyobb gyerekek, sőt mindannyiunk számára is.

A bent tartózkodás vagy az árnyékba húzódás mellett ügyeljünk arra is, hogy milyen öltözetet adunk a babára: jól szellőző, könnyű, lehetőleg 100 százalékban természetes anyagú ruhát adjunk rá, kalappal, sapkával, ami takarja, árnyékolja a füleket, tarkót, fejet, arcot.

Hat hónapos kor alatt is épp olyan fontos, mint később, de a félévesnél fiatalabb babák számára nem ajánlott a naptejek, fényvédő krémek használata, egyszerűen azért nem, mert kiütések jelentkezhetnek náluk, a bőrük és az egész szervezetük érzékenysége miatt.

A vízválasztó tehát a féléves kor: efölött már nyugodtan bekenhetjük a babát naptejjel. De milyennel? Természetesen olyan naptejet, krémet válassz, ami:

• kifejezetten a babád életkorához igazodik
• fizikai fényvédőt részesíts előnybe a kémiaival szemben
• kerüld az allergén összetevőket
• kerüld a tartósítószereket tartalmazó termékeket

Ne felejtsük el, hogy a fényvédő krémek használata nem csupán a leégéstől védi a bőrt, az anyajegyek szeplők kialakulását tarja kordában, hanem csökkenthetjük a bőrrák kialakulásának kockázatát. Tudjuk, hogy a napsugarak okozta károsodás halmozódik, ez alól a gyerekek sem kivételek.

Mielőtt kimentek, elindultok, 20-30 perccel korábban érdemes bekenni a babát. Vigyázz, hogy ne kerüljön a krém a szemébe, ha véletlenül mégis naptej kerül a baba szemébe, óvatosan öblítsd ki vízzel. A naptej, krém nem tart ki egész nap, így újra és újra be kell kenned vele a babát, főként, ha a bőrét víz éri. Gyerekeknek tűző napon lenni még fényvédő használata mellett sem javasolt, kisbabákat pedig semmiképp ne napoztassuk.

 

 

(Cikk forrása: verywellfamily.com,  https://gyerekszoba.hu)

 

 

Hogyan beszéljünk a gyerekeknek a klímaváltozásról, anélkül, hogy megijesztenénk őket?

A klímaváltozás és az ellene való küzdelem sajnos gyermekeink életének része lesz, ezért nagyon fontos, hogy minél többet halljanak, tudjanak róla, és arról is, hogy mit tudnak tenni egy reménytelibb jövő érdekében. Nem mindegy azonban, hogy mit, mennyit, és hogyan beszélünk nekik a témáról. Ha nem szeretnénk megrémíteni őket a fenyegető tényekkel, fogadjuk meg a Rainforest Alliance szakembereinek tanácsait!

1. Szedjük össze a tényeket – A tudomány jelen állása szerint a klímaváltozás már zajlik, és nagyrészt az ember okozza. Rengeteg azonban a félrevezető információ, úgyhogy nézzünk utána a bizonyítékokkal alátámasztott tudományos ismereteknek. 

Segítségünkre lehet a Klímabarát háztartások – útmutató családoknak című kiadvány, és a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató is, amelynek 7. fejezetében rengeteg hasznos anyagot, kiadványt, honlapot és gyerekeknek való játékot is találunk!

2. Kezdjük az alapokkal - Nekünk is nehéz megemészteni a klímaváltozás problémáját, elképzelhetjük tehát, hogy a – különösen kisebb - gyermekeknek kifejezetten bonyolult és ijesztő lehet a dolog. Ne támadjunk rájuk az üvegházhatású gázokkal és olvadó sarki jéggel, kezdjük valami megfoghatóbbal. Például magyarázzuk el, hogyan „lélegzik” be a szobanövényeink az általunk kilélegzett gázokat, és hogyan kapunk tőlük mi ezért „cserébe” oxigént egy nagyon jól működő, kölcsönösen hasznos rendszerben. Ahhoz, hogy később megértsék a klímaváltozást, érteniük kell a szénkörforgást is.

Az egymással összefüggő rendszerek megismeréséhez elég egy nagyot sétálnunk, felfedeznünk a környéket, és megvitatnunk a főbb kérdéseket: Honnan jön az ivóvizünk és hova megy, miután eltűnt a lefolyóban? Honnan jön az élelem? És a levegő, amit belélegzünk?

Feltétlenül tisztázzuk, hogy a „környezet” nem egy távoli hely, hanem a minket közvetlenül körülvevő világ, és mi, a benne létező élőlények mindannyian függünk egymástól, akár nagyvárosokban, akár külvárosokban, akár az esőerdőben élünk.

Ha úgy látjuk, már készek rá, jöhet a nem is olyan egyszerű globális szénkörforgás. Meséljük el nekik, hogy az elmúlt nagyjából 200 évben, az ipari forradalom kezdete óta, az emberek felrúgták a légkör szén-egyensúlyát, mert rengeteg extra szén-dioxidot engednek a levegőbe, ld. például erőirtással és a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. Ez az extra szén-dioxid, és egyéb üvegházhatású gázok felgyűlnek a légkörben, és mint egy takaró, felmelegítik a Földet.

Ne feledjük tisztázni a különbséget éghajlat és időjárás között! Segítheti a jobb megértést, ha a gyermekek megkérdezik a kérdésben az idősebbeket, nagyszülőket, szomszédokat, akik nagy valószínűséggel tudnak mesélni a saját életükben megélt éghajlatot érintő változásokról.

3. Nem csak a mi feladatunk – A gyerkőcök természetesen nem csak tőlünk kéne, hogy halljanak a klímaváltozásról, de az iskolákban egyelőre nem esik elég szó a témáról. Pedig a mai diákság felnőttkori életét valószínűleg számos területen befolyásolja majd a probléma.

Szülőként jelezhetjük az iskola felé, mondjuk a szülői értekezleten, hogy fontosnak tartjuk a klímaoktatást, és javasolhatunk hazai programokat (az MTVSZ, a Reflex, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb. szervezésében) vagy az Internetről letölthető hasznos kiadványokat, mint amilyen például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Jelvényprogram (Climate Change Challenge Badge) című oktatócsomag 5 és 18 éves kor közötti gyermekek és fiatalok számára kínál szórakoztató feladatokat a játszva tanulás szellemében.

4. Mutassunk nekik sikertörténeteket – Hangsúlyozzuk, hogy bár a klímaváltozás sürgető probléma, nem vagyunk tehetetlenek vele szemben. Számos pozitív példát találunk a helyi közösségek kibocsátás-csökkentő erőfeszítéseitől és faültetési kampányaitól kezdve a világméretű összefogásig (ld. az ózonréteg védelmében tett hatékony globális intézkedéseket).

Még hatásosabb, ha olyan gyerekekről mesélünk nekik, akik bátran a tettek mezejére léptek, és akár a saját kormányukat is beperlik, ha a klímáról van szó! Ilyen pl. az USA-ban az Our Children’s Trust, akik a jelen és jövő generációk biztonságos klímához való jogáért harcolnak. 

Hazai példákért kukkantsunk bele a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató 5-6. fejezetébe vagy a Kislábnyom projektbemutató kiadványba, amelyben klímabarátan élő családok esettanulmányait találjuk. 

5. Biztassuk őket cselekvésre - Az alábbi listában konkrét, gyerekeknek való ötleteket találunk. Bármelyikhez fognak majd, igyekezzenek bevonni a barátaikat is!

Mérjük meg közösen a saját karbon-lábnyomunkat és gondoljuk át, hogyan tudnánk csökkenteni a kibocsátásainkat!

A fák, az erdők, és az esőerdők fontos szövetségeseink a klímaváltozás elleni harcban. Támogassuk a megmentésükért dolgozó szervezetek munkáját, csatlakozzunk zöldítő kampányaikhoz, kövessük az erdőkímélő életmódra vonatkozó tanácsaikat.

Ültessünk fákat a kertünkbe, iskolaudvarra, közösségi kertbe, játszótérre, parkba vagy támogassuk a zöldfelület-növelő kezdeményezéseket a környezetünkben.

Ha a gyerekek már elég nagyok a közösségi médiához, használhatják a társaik körében tudatformálásra és figyelemfelhívásra, de követhetnek pl. inspiráló Instagram és egyéb oldalakat is a témában.

Forrás: www.kislabnyom.hu

Mikor kapjon akváriumot a gyerek?

Az akvarisztika nemcsak szórakoztató, de remek tanulási lehetőséget is nyújt gyerekek számára. Egy akvárium nem csupán élő dekoráció, hanem olyan eszköz, amely segít a felelősségvállalás, a természettudományos ismeretek és a kreativitás fejlesztésében.

De vajon hány éves korban érdemes elkezdeni? Hogyan készíthetjük fel a gyerekeket erre a feladatra? És milyen típusú akvárium lenne számukra ideális?

Vizsgáljuk meg részletesen!

Mikor kezdhető el az akvárium tartása?

A gyerekek életkora alapvető szempont az akvárium tartásának megkezdésénél.

Óvodás korban a kicsik még inkább csak megfigyelők lehetnek, hiszen a halak gondozása még meghaladja az önálló képességeiket. Azonban ez az időszak remek lehetőséget nyújt arra, hogy alapvető ismereteket szerezhessenek az élőlények gondozásáról.

Kisiskolás korban a gyerekek már részfeladatokat is vállalhatnak, mint például az etetés vagy az alapszintű tisztántartás. Tizenéves korban pedig már teljesen önállóan kezelhetik az akváriumot, komplexebb rendszerekkel is megbirkózva.

A megfelelő kor meghatározásánál fontos figyelembe venni a gyerek érdeklődését és érettségi szintjét.

Az akvárium tartásának előnyei

Az akvarisztika számos pozitív hatással lehet a gyerekek fejlődésére. Az egyik legfontosabb, hogy felelősségre neveli őket, hiszen a halak gondozása napi odafigyelést igényel. Ez megtanítja a gyerekeket arra, hogyan vigyázzanak más élőlényekre.

Emellett az akvárium berendezése kreativitásra ösztönzi a gyerekeket, hiszen számtalan lehetőség van arra, hogy egyedi dekorációkat hozzanak létre.

Az akvarisztika emellett kiváló eszköz lehet a természettudományos ismeretek megszerzéséhez is. A halak viselkedésének megfigyelése, az ökoszisztémák működésének megértése mind hozzájárul a tudásbővítéshez. Végül, de nem utolsó sorban az akvárium megnyugtató hatása is kiemelendő, amely segít csökkenteni a gyerekek mindennapi stresszét.

Milyen halakat és akváriumot válasszunk kezdőként?

Az első akvárium kialakításánál fontos, hogy egyszerűen kezelhető rendszert válasszunk. A guppi, a neonhal vagy a platti ideális választás lehet, mivel ellenállóbbak a kisebb gondozási hibákkal szemben. Kezdőként érdemes kisebb, 20-30 literes akváriumot választani, amely még kezelhetőbb méretű, ám ügyeljünk arra, hogy megfelelő szűrő- és fűtőrendszerrel legyen felszerelve.

Az automata etetők és az időzített világítás is jelentős mértékben megkönnyíthetik a rendszer fenntartását, így a gyerekek könnyebben átláthatják a gondozás feladatait.

Gyakori hibák és megelőzésük

Az akvárium tartásával kapcsolatban néhány gyakori hiba elkerülhető. Az egyik leggyakoribb probléma a halak túlzott etetése, amely szennyezi a vizet és árt az ökoszisztémának. Fontos továbbá, hogy az akvárium stabil és biztonságos helyen legyen elhelyezve, ahol nem érheti mechanikai sérülés.

Emellett a gyerekek megfelelő tájékoztatása is lényeges, hogy megértsék, miért szükséges a rendszeres gondozás.

Hogyan tartsuk fenn a gyerekek lelkesedését?

A hosszútávú siker titka a folyamatos érdeklődés fenntartása. Tematikus akváriumok kialakítása, mint például egy amazóniai stílus megteremtése, izgalmas és kreatív kihívás lehet a gyerekek számára. Idővel új halak és növények bevonásával is fenntartható a motiváció.

A halak viselkedésének megfigyelése szintén érdekes program lehet, amely ráadásul hozzájárul a tanuláshoz és a közös családi időtöltéshez.

A szülők szerepe az akvarisztikában

Az akvárium tartása a gyerekek és a szülők közötti közös tevékenység lehet. A szülők segítségével a gyerekek könnyebben megtanulják a helyes gondozási lépéseket, miközben erősödik a családi kötelék. A közös projekt segít abban is, hogy a gyerekek kitartóbbak és motiváltabbak legyenek az élőlények gondozásában.

Forrás: www.akvariumom.hu

Rudis alma végszükség esetére

(1 éves kortól)

Hozzávalók:

• 1 túró rudi,
• 1 nagyobb alma.

(Elkészítési idő: 5 perc)

 

Ha a gyerek nem éhes, vagy nincs étvágya, vagy egyszerűen játszani jobb, mint enni, ezt akkor is kérni fogja, az tuti biztos. Mondjuk a csoki a cukor tartalma miatt nem feltétlenül a legegészségesebb, de én mindig azzal nyugtatom magam, hogy a túró ugye kell a csontoknak, a csoki pedig étcsoki, ami meg nem annyira rossz (reméljük).

Az elkészítés menete:

Az almát meghámozom, eltávolítom a magházát, majd felkockázom, hogy a tálas mixerbe beférjen. Mellé darabolom a rudit is, majd alaposan összedolgozom.

TIPP:

• A túró rudi az az étel, amit minden körülmények között általában megesznek a gyerekek, így éhségsztrájk esetére ez az étel tökéletes uzsonna vagy tízórai.
• Az egész úgy is nagyon finom, ha az almát durvára reszeljük, a rudit beletördeljük apróra és egy villával összekavarjuk. Nagyobb gyerekek ezt szeretik.

Jó étvágyat kívánok!

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

 

A szaglás fejlődése az újszülött baba és a pici gyermek életében

Amikor érzékszervi fejlesztésről beszélünk nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szaglásról. A mai modern korban nagyon sok intenzív mesterséges illat vesz körül minket a finom természetes aromák mellett. A lakásainkat illatos tisztítószerekkel takarítjuk, a ruháinkat illatos öblítőkkel mossuk, emellett illatosított a legtöbb krém és parfüm is, amiket magunkra kenünk…szinte végtelen a lista.

Az talán már kezd köztudott lenni, hogy ha pici babát megyünk látogatni nem szabad beparfümözni magunkat.  Ennek fontosságát nem győzöm ismételni! Egy újszülött baba minden illatot nagyon intenzíven érez, az erősebbek nemcsak zavarják, hanem bódító hatással is vannak rá. Látása még nem fejlődött ki születésekor, de bizonyított tény, hogy anyukája illatát felismeri több tucat másik között. Ez a veleszületett csodálatos képesség legtöbbször nincs kielégítve megfelelő módon élete első évei alatt, ehhez szeretnék segítséget adni a következő pár sorban.

A kellemes és változatos szaglással összekapcsolódó élmények tehát szükségesek és örök életünkre beágyazódnak a tudatalatti emlékekbe. Kivel nem fordult elő, hogy nagyon szereti például az estikét és felnőttként egy nap kiderül, hogy bölcsője melletti ablak alatt virágzott, aminek illatára pihent és aludt el élete első hónapjaiban vagy éveiben tavasztól őszig.

Az összes érzékszervet, így a szaglást is fokozatosan és finoman kell stimulálni. Eleinte csak természetes és egymástól eltérő illatokkal kezdjük, például gyümölcs, zöldség és gyógynövények (alma, paradicsom, petrezselyem, kapor, rozmaring). A virágokat mértékkel használjuk, mert túl intenzív lehet a gyermeknek, kezdésnek a kamillát és levendulát ajánlom.

Újszülötten (első 2-3 hónap) a babának legnagyobb szüksége az anyukája illatát érezni. Ez megnyugtatja és biztonságot ad neki a kemény munkával járó külső világba való beilleszkedéshez.

2-3 hónapos kortól készítsünk a babának egy-egy puha kis párnát vagy zsákot, amibe kellemes természetes illatot csempészünk (kamilla, levendula stb). Figyeljünk oda, hogy olyankor adjuk oda a babának, amikor éppen nem mással foglalkozik és lehetőleg ne közvetlen szoptatás után. Hagyjuk, hogy nyugalomban és kedvére szagolgassa a párnát, ameddig csak szeretné, agya a fejlődéshez nagyon fontos és értékes impulzusokat fog kapni.

5-6 hónapos kortól elkezdi a kezébe venni az első a kemény tárgyakat és ebben az időszakban szokott készen állni a gyermek az önálló táplálkozásra is. Kössük össze ezt a két fontos változást az életében: például, amikor ismerkedik a reszelt almával (vagy üveges almapéppel), akkor adjunk a kezébe egy egész mosott gyümölcsöt. A szájához fogja húzni, beleharapni nem tud, de érezni fogja a formája, színe és hőmérséklete mellett a finom illatát is. Ebben az időszakban bátran legyen mindig velünk a gyermek miközben főzünk, és mutassuk meg neki finoman az ételek és fűszerek illatát. Eközben nem kell nagyon beszélni, vagy túlmagyarázni a dolgot, csak esetleg megnevezni a tárgyakat, az illatokat és ízeket.  Ne vonjuk el a figyelmét az élményről, adjuk meg neki a kellő fontosságot a csönddel: szagoljuk meg mi is az almát és mondjuk “alma” “édes” és figyeljük az ő reakcióját.

8-10 hónapos kortól elkészíthetünk neki különféle illatdobozokat üres fűszertartókból, fém dobozokból stb. Ilyenkor már bátran lehet erősebb illatokat is próbálni, mint a kávé, menta, narancs vagy citrom. Az illatok változatossága nagyon fog neki tetszeni. Figyeljük meg, ha szeretne belevonni minket az élménybe, akkor mi is lelkesen szagoljuk és nevezzük meg őket. Ha egyedül szeretne csak az illatokkal maradni és azokra koncentrálni, akkor ne avatkozzunk bele semmiképpen. Nagyon sok gyermek ebben a korban elkezd egy-egy neki jelentős élménybe mélyen elmerülni és arra koncentrálni, ez egy nagyon fontos lépés a fejlődésben. Az érzékszervi fejlesztés egyik sajátossága Montessori pedagógiájában, hogy izoláltan csak az egy adott szervet célozza meg és ingerli. A gyermeki agynak így lehetősége van megtapasztalni a koncentrációt és nyugalmat, túlstimulálás veszélye nélkül. Ez a harmonikus fejlődés egyik kulcsa az élet első éveiben.

18 hónapos kortól próbáljuk meg elkészíteni a gyermeknek az első illatpárosító játékot: 2 vagy 3 egymástól nagyon különböző illatot válasszunk ehhez, amiket már lehetősége volt a gyermeknek megismerni, tehát nem újdonság számára.  Teljesen egyforma 4 vagy 6 illatdobozt használjunk hozzá és készítsük el a párokat. Mutassuk meg mi a gyermeknek: hosszasan beleszagolunk, utána fogjunk meg egy másikat és szagoljunk abba is bele, ha egyforma bólintsunk a fejükkel és rakjuk egymás mellé őket. Miután összepárosítottuk mi, összekeverjük őket újra és megpróbálhatja a gyermek is, ha szeretné. Ne erőltessük vagy avatkozzunk közbe, lehet, hogy először csak szagolgatni fogja párosítás nélkül.

2-3 éves kortól már lehet próbálkozni egyszerű illat és tárgy azonosítással: például a narancs illatát össze tudja kötni a naranccsal. Ilyenkor már nyugodtan egy-egy párosítás után szánjunk időt a szókincsfejlesztésre: lehet a gyümölcsről beszélgetni, megnevezni részeit, méretét, tapintását, ízét stb.  Ezek az egyszerű tevékenységek lehetőséget adnak a beszéd fejlesztésére, ami ebben a korban egy nagyon aktív szenzitív periódus. A szókincs gazdagítása a gyermeket elősegíti az önállóság hosszú útján is, hiszen egyre pontosabban és változatosabban ki tudja magát fejezni, kommunikálni az emberekkel.

Remélem tetszett ez a pár ötlet és az illatokról szóló pár sor! Élvezzétek a természetet, ne sajnáljátok az időt, álljatok meg egy-egy  percre a gyermekkel és szívjátok magatokba a környezet illatát.

Forrás: www.montessorimindenkinek.com

Rágcsacsával a Földanya ölén

Gyermeknapi báb mesejáték valósult meg a Vasutas Művelődési Házban a Magyar Bábművek jóvoltából. A mese címe Földanya ölén, mely a Rágcsacsa kalandjai előadássorozat legújabb darabja. A játék főszereplői Rágcsacsa és Zizzimanó, azaz Buda Mónika és Gyuris Tibor.

A vicces, szórakoztató, interaktív előadás során a gyerekek játszva tanultak a Földünkről. A darab felhívta a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a természet, a növények, állatok szeretetére, megóvására nevelt. A játékos feladatok által a kicsik olyan jó gyakorlatokat sajátíthattak el, mint a szelektív hulladékgyűjtés, ezenkívül tudományos információkhoz jutottak a bolygókkal, Naprendszerrel kapcsolatban. A mulatságos párbeszédeket vidám zenék, rap betétek dobták fel. A mesebeli hangulatról varázslatos erdei díszletek gondoskodtak.

P. A.