2022. január 28., péntek

A legkisebb fény is hatással lehet a gyerek alvására

A Colorado Egyetem új kutatása szerint az óvodáskorú gyermekeknél a lefekvés előtti órában még az enyhe fénynek való kitettség is csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami még a lámpa lekapcsolása után is zavarhatja az alvást.


 

A kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyerekek elalvásában és a pihentető éjszakai alvásban mekkora szerepet játszik az elalvás előtti időszakban a fénynek való kitettség illetve, hogy az éjszakai fénynek milyen fiziológiai hatásai vannak rájuk.
"Korábbi kutatásunk azt mutatta, hogy a nagy intenzitású erős fény lefekvés előtt körülbelül 90%-kal csökkenti a melatonin-szintet a kisgyermekeknél" - mondta a tanulmány egyik szerzője, Lauren Hartstein, a Colorado Egyetem alvás- és fejlődéslaboratóriumának munkatársa. "A mostani kutatás eredményében az a meglepő, hogy mindez igaz bármilyen fényintenzitás esetében is, még a halvány fénynél is jelentős melatonin-szint-csökkentést találtunk."
A fény jelzi az időt a szervezetünknek, befolyásolja a cirkadián ritmust, amely több mindent is szabályoz, például hogy mikor érezzük magunkat fáradtnak vagy éhesnek, vagy, hogy milyen a testhőmérsékletünk a nap folyamán.
Amikor fény éri a retinát, egy jelet továbbít az agynak azon részébe, amely koordinálja a ritmusokat az egész testben, beleértve a melatonin éjszakai termelését is. Ha ez este történik, amikor a melatonin szintje természetes körülmények között növekszik, akkor lelassíthatja vagy meg is állíthatja azt, késleltetve a szervezetnek az éjszakába való átmenet képességét.
 
 
Mivel a gyermekek szeme nagyobb pupillával rendelkezik, mint a felnőtteké, a fény szabadabban áramlik náluk. (Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a kék fény áteresztése egy 9 éves gyermek szemén keresztül 1,2-szer nagyobb, mint egy felnőttnél).
"A gyerekek nem kis felnőttek" - mondta a tanulmány másik szerzője, Monique LeBourgeois, aki egyike azon kevés kutatóknak a világon, akik a kisgyermekek cirkadián biológiáját tanulmányozzák. "Ez a fokozott fényérzékenység még érzékenyebbé teheti őket az alvás és a cirkadián rendszer szabályozására."
Hogy számszerűsítsék, mennyire érzékenyek a gyerekek fényre, a kutatók a Colorado School of Mines matematikusával, Cecilia Diniz Behnnel működtek együtt egy új tanulmányban.
36 egészséges, 3 és 5 év közötti gyermeket vontak be egy kilencnapos kutatásba, amelynek során megfigyelték az alvásukat és a fényexpozíciót. Hét napon át a szülők követték az esti rutint, a gyerekek melatonin-szintje minden este körülbelül ugyanabban az időpontban kezdett emelkedni.
A nyolcadik napon a kutatók a gyerekek otthonát egy általuk játékosan "barlangnak" nevezett helyiséggé alakították át - fekete műanyaggal az ablakokon és letompított fényekkel -, és kora délutántól kezdve félóránként nyálmintát vettek egészen lefekvés utánig. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy megállapítsák, mikor kezdődik a gyerekek biológiai éjszakája, és milyen a melatonin-szintjük.
A vizsgálat utolsó napján a gyerekeket arra kérték, hogy a lefekvés előtti órában egy világos asztalon játsszanak játékokat, olyan testtartásban, mintha valaki egy világító telefont vagy táblagépet nézne. A fényintenzitás az egyes gyerekeknél eltérő volt.
Az előző, minimális fényben töltött éjszakához képest a melatonin szintje a fényexpozíciót követően 70% és 99% között csökkent. Meglepő módon a kutatók alig találtak összefüggést a fényerősség és a kulcsfontosságú alváshormon csökkenése között. Még akkor is jelentősen, 78 százalékkal csökkent a melatonin szint termelődése, amikor halvány, tompa fény vette körül a gyerekeket. Még 50 perccel a fény kialvása után sem állt helyre a melatonin-szint a legtöbb vizsgált gyermeknél.
"Eredményeink együttesen azt mutatják, hogy óvodáskorú gyermekeknél a lefekvés előtti fényexpozíció, még alacsony intenzitás mellett is, erőteljes és tartós melatonin csökkenést eredményez" - mondta Hartstein.
 

Mit tehetnek a szülők?

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szülőknek el kell felejteniük az éjjeli lámpát, és lefekvés előtt teljes sötétségben kell lenniük a gyerekeknek. De egy olyan korszakban, amikor a gyerekek fele képernyőt használ lefekvés előtt, a kutatás minden szülőt arra figyelmeztet, hogy kapcsolják ki a kütyüket és tartsák minimálisan a fényt, hogy elősegítsék a gyerekek jó alvását.
Azoknak a gyerekeknek, akiknek már vannak alvásproblémáik érzékenyebben lehetnek a fényekre, mint más gyerekek. "Ebben az esetben még fontosabb, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogy lefekvés előtt mennyi fénynek van kitéve gyermekük."
 
 
Cikk forrása: medicalxpress.com
Forrás:  https://www.babaszoba.hu
Kép forrása: fotó: Getty Images
 

 

2022. január 27., csütörtök

Bukik a baba vagy refluxa van?

Nem mindegy! Míg a bukás ártalmatlan, addig a refluxnál lehet, hogy kezelés szükséges.

 


 

 

 

 

 

 

Nem ritka, hogy a kisbabák gyomrából evés után visszajön az anyatej vagy tápszer egy része. Sőt! Nyugodj meg, mert a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők fele naponta legalább egyszer bukik. 2 és 4 hónapos kor közt a leggyakoribb, 7-8 hónapos korra pedig általában megszűnik.

Ha a bukások gyakorisága és mennyisége már kihatással van a baba fejlődésére, akkor a háttérben megbúvó reflux felismerése és kezelése fontos. Ha felmerül a reflux lehetősége, gyermekgyógyászati vizsgálat szükséges.

Mikor gondolj refluxra?

  • állandó nyűgösség, gyakori sírás
  • nyugtalan alvás
  • rendszeres hányás
  • zöldes-sárgás bukás
  • naponta többszöri bukás
  • a baba sokszor hátrafeszíti a nyakát
  • köhécselés
  • öklendezés
  • büfik utáni csuklás
  • gyakoribbak a felső légúti betegségek: orrdugulás, nátha, fülfertőzések
  • savanykás szájszag
  • súlyfejlődés elmaradása

 

Tippek amivel segíthetsz a babádnak:

  • kisebb adagokkal táplálod
  • hosszabban büfizteted
  • megemelheted az ágy fejvégi részét, de vannak tanulmányok miszerint a baloldalon fektetés jobban segít
  • háton fektetés helyett hordozod
  • anyatej vagy tápszer sűrítőket használsz – ehhez kérd szakember javaslatát és segítségét
  • nem cigizel és kerülöd a dohányfüstös helyeket
  • próbáld ki kevesebb kávéval
  • ha teheted, szoptass, mert szoptatott csecsemőknél ritkább a reflux
  • ha szoptatás vagy tápszeres etetés után nagy savanyú rögöket bukik, kipróbálhatod az Aethusa nevű homeopátiás szert. C15 erősségben, naponta 2x1 golyót. 1 műanyag kanálban 1 kortynyi anyatejben vagy tápszerben oldva. 5 nap után tarts szünetet. Ha nincs változás, kérd szakember segítségét.

Mire érdemes még figyelni?

Tehéntej-fehérje allergia is okozhat refluxos panaszokat. Minden második refluxos csecsemőnek ez áll a tünetek hátterében.

 

Kép: Ben Kerckx képe a Pixabay -en.

Forrás: www.csaladinet.hu

 

2022. január 26., szerda

Miért fontos, hogy énekeljünk, mondókázzunk?

Nem kell tanult muzsikusnak lennünk ahhoz, hogy jól foglalkozzunk zeneileg gyermekünkkel. Ami igazán számít, az a közös élmény, az együtt mozgás, a jó hangulat és a nevetés. Az pedig már csak ráadás, hogy a kellemes időtöltés nemcsak a kicsit fejleszti, de a szülő-gyermek kapcsolatra is jó hatással van. 


 

 

 

 

 

 

 Cini, cini muzsika

Meglehet, hogy soha nem volt a kedvencünk az énekóra, nem ismerünk fel minden komolyzenei művet első hallásra, énekelni pedig jobbára csak a zuhany alatt szoktunk, de amint gyermekünk születik, jó, ha fontossá válik az életünkben a zene. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni – mondja Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. A zenei nevelés célja nem csak a zenei képességek kibontakoztatása. Kodály Zoltán szerint a kisgyermek zenei fejlesztése a születése előtt kilenc hónappal kezdődik, a magyar zenepedagógia atyja úgy vélte, hogy az édesanyának ismernie kell az érintés, az énekszó és a ritmikus mozgás jelentőségét gyermeke lelki és mentális fejlődésében.


Hóc-hóc katona

Pszichológiai kutatások is alátámasztják, hogy az érintés, ölben ringatás és éneklés, dúdolás egyértelműen jó hatással van a felnőtt és a gyermek kapcsolatára. Nemcsak az édesanyák élvezhetik tehát a pozitív hatást, hanem az édesapák, nagyszülők esetében is segíti a gyermekkel való kapcsolat kialakítását az érintés, a testi kontaktus és az éneklés. A zenei nevelés hatása az érzelmi és szociális készségek fejlődésén túl a mozgás- és beszédkészség terén is megmutatkozik. A ringatás pedig nemcsak a gyermek ritmusérzékét fejleszti, hanem az idegrendszerét is.


Tente, baba, tente

Az újszülöttek és csecsemők rendszerint élvezik, ha altatódalokkal ringatjuk el őket. Ha pedig ébren vannak, öltözködés közben remek móka a testrészek nevével mondókázni, az adott testrészre mutatva.

Kicsi orr, kicsi száj,
Keretezi kerek áll,
Kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
A pillái lombok.


Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem

Bölcsődéskorú gyerekek esetében az ölbeli játékok kapnak szerepet. A személyes kapcsolat nagyon fontos, a felnőttel, emellett a gyerekek biztonságérzetét növeli az az örömforrás, amit a mondókák ismételgetése okoz. A tenyeres, ujjkiszámolós játékok mellett kedveltek az ültetők, állítgatók, jártatók is.

Egy, kettő, három, négy,
Te kis cipő hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a világ végére.
Nézzétek csak, emberek!
Nagy csizmában kisgyerek.
Hazafelé lépeget,
hátrafelé nézeget.

Erre kakas, erre tyúk

A zenei képességek fejlesztése a gyermek egyéb képességeinek terén is pozitív változást idéz elő. Óvodáskorban a dalos táncos játékok támogatják a mozgásfejlődést – a mozgás rendezettebbé válik, fejlődik az egyensúlyérzék és ritmusérzék. A ritmus- és dallamhangszerek megszólaltatásával erősödik a szem-kéz koordináció, de a zenei foglalkozások során a hallott információk feldolgozása, a vizuális memória és a figyelem is fejlődik. A mondókák megtanulása szókincset, emlékezetet fejleszt, a körjátékokban való részvétel pedig a szociális érettséget is elősegíti.


Ha még mindig bizonytalanok vagyunk

A legjobbat szeretnénk gyermekünknek, de előfordulhat, hogy a zenei nevelés számtalan pozitív hatását ismerve továbbra sem tudjuk, hol is kezdjük, mikor és mit is énekeljünk, mondókázzunk.
Ha így érzünk, akkor érdemes felkeresnünk olyan csoportos foglalkozásokat, amiken gyermekünkkel részt vehetünk. Itt a jókedv ragadós, a közös foglalkozásokon sok dalt, mondókát megtanulhatunk, amit otthon is gyakorolhatunk, megismerhetjük, hogy milyen korosztályának megfelelő hangszereket és hogyan tudunk használni, akár otthon is. Érdeklődjünk a lakóhelyünk közelében elérhető ilyen lehetőségről!

Forrás: csaladinet.hu
Indexkép: pxhere.com


 

2022. január 24., hétfő

A táplálkozás szerepe az egészséges immunrendszer kialakulásában

A megfelelő ételek fogyasztása segíthet erősíteni a gyermek immunrendszerét, hogy szervezete ellenállóbb legyen a kórokozókkal szemben.

A gyerekeknek szüksége van bizonyos tápanyagokra és vitaminokra az immunrendszerük megerősítéséhez. Melyek a legfontosabb ásványi anyagok és vitaminok az immunrendszer támogatására, és milyen ételekben találhatók meg ezek?
 


 

 

 

 

 

 

Cink

Az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely hozzájárul az immunrendszer működéséhez, az a cink. A napi szükséges cinkbevitel 6 hónapos kor alatt 3 milligramm, 7-12 hónapos kor között 5 milligramm, 1-3 éves kor között 5 milligramm, míg 4-6 éves kor között 6 milligramm. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institute of Health (NIH)) azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad túlzásba vinni a cinkbevitelt, mert a túl sok cink hányingert, hányást, étvágytalanságot, gyomorgörcsöt, hasmenést és fejfájást okozhat.
A cink főként fehérje alapú ételekben található meg, mint a vörös hús és a baromfi hús, de a babfélék és a diófélék szintén jó cinkforrások.
 

C-vitamin

A C-vitamin elengedhetetlen az immunrendszer működéséhez, hiányában gyengül az immunrendszer, és nő a fertőzésekre való fogékonyság. A napi szükséges C-vitamin bevitel 6 hónapos kor alatt 35 milligramm, 7-12 hónapos kor között 40 milligramm, 1-3 éves kor között 45 milligramm, míg 4-6 éves kor között 45 milligramm.
Legjobb forrásai a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, mint a paradicsom, a káposzta vagy a salátafélék.

D-vitamin

A D-vitaminra a csontok képződéséhez és egészséges fenntartásához van a legfőképpen szükség, de ez a vitamin az immunrendszer működéséhez is hozzájárul. 1 éves korig napi 400-1000 NE az ajánlott D-vitamin bevitel, míg a maximum 1000 NE. 1-6 év között 600-1000 NE-re van szükség, és a maximum bevihető mennyiség 2000 NE. 1 éves kor alatt étrendkiegészítő formájában (általában cseppes) egész évben szükséges a pótlása, míg 1 éves kor felett a fényszegény hónapokban (esetenként egész évben).
A legjobb forrásai az élelmiszerek közül a zsíros halak, mint a lazac vagy a tonhal, a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek.
 
 

Omega-3

Az omega-3 zsírsavaknak számos egészségügyi előnye van. Az omega-3 zsírsavak megtalálhatók a zsíros halakban - mint a lazac vagy a tonhal -, és a növényi olajokban. A dió, a tökmag, a chia mag, a lenmag, mind tartalmaznak alfa-linolénsavat (ALA), amely az omega-3 zsírsavak növényi formája.  A diófélék és az olajos magvak a jó zsírokon kívül jó forrásai még a káliumnak, a magnéziumnak, a cinknek, a réznek, a mangánnak, és az E-, B6-, B12- és A-vitaminnak.

 

Néhány további tipp az erős immunrendszerért

  • Ügyeljünk rá, hogy minél több és színesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon a gyermek! Kínáljuk minden étkezéskor zöldséggel vagy gyümölccsel is a gyermeket, és törekedjünk arra, hogy kerüljön minél több szín a tányérra. A paprika, a narancs, a bogyós gyümölcsök, a sárgarépa, a tök, a leveles zöldségek és az alma jó A- és C-vitamin források, melyek támogatják a megfelelő immunfunkciókat.
  • Kerüljön fehérje a főétkezésekkor és a kisétkezésekkor fogyasztott ételekbe! A fehérje is szerepet játszik az immunrendszer működésében, különösen a gyógyulás és a regeneráció szempontjából. Tálaljunk a gyermeknek különféle fehérjében gazdag ételeket, mint a babfélék, a lencse, a dió és magvak, melyek rostban és vitaminokban is gazdagok. Az állati eredetű élelmiszerek közül remek fehérjeforrások a sovány húsok, a tejtermékek és a tojás is, melyek olyan tápanyagokat is tartalmaznak, mint a vas, a cink, vagy a B12-vitamin.
  • Korlátozzuk a többszörösen feldolgozott élelmiszereket!
 
Forrás: https://www.babaszoba.hu
Fotó: Getty Images


 

2022. január 20., csütörtök

Okosabb lesz a gyerek, ha zenét tanul

A legfrissebb tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a zenetanulás pozitív változásokat okoz az agyban és fejleszti a gyerekek mentális képességeit. Gyógyír lehet a diszlexiára is. 


 

Kivétel nélkül jobban teljesítenek a zenét tanuló gyerekek

A zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában. Erre a következtetésre jutott kutatásai során Laurel Trailor, a McMaster Egyetem igazgatója.

Trailor és munkatársai óvodáskorú gyerekekkel végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét. A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét, melyújabb kérdéseket vetett fel. Vajon más elváltozásokat is képes okozni az agyban a zenei képzés? Lehet, hogy általánosan kihat a gondolkodásra és a megismerési képességre?

Fejlettebb memória, jobb összpontosítás

Laurel Trailor válasza egyértelmű igen. Ahogy összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

Úgy tűnik, hogy a zenetanulás hatékonyan fejleszti a koncentráció és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez,” mondta Trailor.

Trailor szerint ennek az lehet az oka, hogy a motoros és hallási készségek együttes összjátékaként tudunk csak megszólaltatni egy hangszert, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti.

A passzív zenehallgatás ezzel szemben nem igényel ilyen „erőfeszítéseket” az agyunktól, ezért nem is fejleszti ugyanolyan hatékonyan a mentális képességeket, mint a hangszeren való játszás.

Gyógyír lehet a diszlexiára is

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével kapcsolatosan. Szerinte a zene pozitív hatása a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai során azt is felfedezte, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól.

A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében.

„Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei képzés, mely erősíti a felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat,” idézi Schlaugot a gitaregyetem.hu.

A zene a személyiségre is kihat

Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Ezt azonban nem könnyű vizsgálni, hiszen számos egyéb tényező is közrejátszik, mint családi háttér, szülők anyagi helyzete, az oktatás minősége, ennek ellenére Schlennberg egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak.

Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

 

Fotó:Bombardier / Foter / Creative Commons Attribution 2.0 Generic (CC BY 2.0)

 Forrás: https://www.csaladinet.hu

 

2022. január 19., szerda

Vitaminok gyerekeknek- Melyiket adjuk?



Mikor érdemes vitamint adni a gyermekünknek?

A multivitamin készítményeket kúraszerűen érdemes adagolni a gyermeknek, ősztől-tavaszig. Ha nem adod a gyermeknek külön a multivitamint, azzal sincs gond, azonban a D vitamint mindenképpen pótoljuk ősztől-tavaszig. A D vitamin receptköteles a háziorvos írja fel, és ő mondja meg a napi adagolást.

Melyik a legjobb multivitamin gyerekeknek?

A minap bementem a gyógyszertárba, hogy a gyerekeknek multivitamint vegyek. A választék óriási, csak győzz választani a kínálat között. A gyerekvitamint körültekintően válasszuk meg, érdemes neves gyártó termékeit előnyben részesíteni. Fontos! A vitaminokat körültekintően tároljuk, ne önkiszolgálóként legyen elérhető a gyerekek számára. A szirupok, különböző gumicukorka, finom rágótabletta jellegű vitaminokat a gyerekek előszeretettel fogyasztják, azonban ügyeljünk arra, hogy a kellő mennyiségnél ne fogyasszanak többet!

Ha a gyermeked nehezen nyeli le a tablettákat, akkor érdemes szirupot, koncentrátumot választani.

Legfontosabb vitaminok és ásványi anyagok gyerekeknek

A- vitamin: A szervezet maga állítja elő béta-karotinból, szükségünk van rá a légutat, a belet és a vizeletelvezető rendszert bélelő nyálkahártya és a szem különböző részeinek épsége végett. Nagyszerű források a tej, sajt, tojás, sárga színű zöldségek, tök

B- vitamin-csoport: A B-vitamin család fontos az anyagcsere, energiatermelés és az egészséges keringési rendszer és idegrendszer szempontjából. Nagyszerű források a csirke, hal, diófélék, tojás, tej, sajt, bab

C- vitamin: Szükséges az egészséges izomzat, kötőszövet és bőr érdekében. Nagyszerű források a citrusfélék, eper, kivi, paradicsom és a zöld színű zöldségek.

D- vitamin: Jelentős mennyiségre van szükség belőle a növekedéshez, különösen a csontok és a fogak megerősítéséhez: a D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélből, és beépülését a csontok növekvő részébe. Ezért fontos D-vitaminnal kiegészíteni a gyerekek és a csecsemők étrendjét.

E- vitamin: Az E -vitamin is fontos szerepet tölt be a szervezetben. Védi a bőrt, segíti az izmok, az idegek, a vérkeringés és a szív egészséges működését. Erősíti az immunrendszert is. Nagyszerű források a növényi olajok, hüvelyesek, mogyoró, mandula és zöld leveles zöldségek.

Folsav: A folsav a vörösvértestek és a DNS termeléséhez elengedhetetlen. Forrása: spenót, brokkoli, répafélék, magvak, sárgadinnye, málna

Kalcium: A bőséges kalcium bevitel elengedhetetlen a gyors növekedéssel járó csecsemő-és serdülőkorban az egészséges csontozat fejlődésében. Egészséges kalciumforrást jelentenek a zöldfőzelékek, hüvelyesek, tejtermékek.

Vas: A csecsemő féléves korától kezdve egyre több vasat igényel, mivel addigi gyors növekedése felemésztette a születéskor amúgy is korlátozott tartalékait. Az anyatejben igen kevés a vas, a tápszerek általában tartalmaznak vasat, de okosabb erről a háziorvost megkérdezni.  A vas az izomépítéshez és az egészséges vörös vérsejtek fejlődéséhez szükséges. Nagyszerű források a vörös húsok, pulyka, disznóhús, spenót, bab.

Forrás: https://www.cukimamik.hu

2022. január 18., kedd

A hidegpárásításról

Téli időszakban a család aprónépénél is gyakoriak a felső légúti megbetegedések. Ezekkel előbb-utóbb orvosnál kötünk ki, aki alaposan kioktat, hogy hogyan lehet kúrálni a kis beteget, és tanácsot ad a gyerekszoba levegőjével kapcsolatosan. Elmondja, hogy egyrészt gyakran kell szellőztetni, másrészt ne legyen se túl meleg, se túl hideg a szobában, harmadrészt pedig figyelnünk kell a levegő megfelelő páratartalmára. 

A megfelelő páratartalom az én szememben mindig egy érdekes fogalom volt. Azt gondoltam, hogy kimosok egy-két adag ruhát, a gyerekszobában kiteregetem, és ez elég ahhoz, hogy a száraz lakás egy kicsi szobájának levegőjét megfelelően dúsítsa nedvességgel. Persze, ha a ruha nem szárad túl gyorsan, és minden nap kimos az ember két adaggal belőle, és minden nap eltűri a szárítót az általában amúgy is eléggé játékoktól zsúfolt gyerekszobában, akkor jó megoldás lehet. Mi viszont most elérkeztünk arra a pontra, hogy akárhogyan is rendezgetem a gyerekszoba bútorait, a szárító nem fér be. A radiátorra ugyan tudok tenni egy-két törölközőt, vagy nagyobb vizes holmit, de azok egy óra alatt megszáradnak és onnan semmi értelme nincs, csak lomosítja a szobát.


 

 

 

 

 

 

 

Érthető tehát, hogy a kisszoba levegőjének páratartalma minimálisra csökkent, ami miatt kicsi fiam légútja kiszáradt, könnyen megtelepedtek benne a vírusok, a légcsöve begyulladt, éjjel köhögni kezdett, a köpetürítés nehézkes lett, és hajszál híján nálunk is felütötte fejét a krupp. Ugyan az orvos megnyugtatott, hogy ez még nem az, bár nagyon hasonlít a köhögése ahhoz, de a lelkemre kötötte, hogy azonnal párásítani kezdjük a gyerekek szobáját, mert ha a légutak beszűkülnek, akkor vagy az ügyeleten kötünk ki, vagy adhatom utolsó megoldásként a szteroidos kúpot… Nos, ezt el szerettem volna kerülni. Így jutottunk el a ruhaszárítótól az ultrahangos hidegpárásító készülékig.

Megvettük, beüzemeltük, és szinte azonnal érezzük a jótékony hatását:

  1. A levegő kellemesen nedves. Jó levegőt venni. Csöpögtettem bele két csepp eukaliptuszt is, és így szinte olyan, mintha valami gyógykúrán lennénk a saját otthonomban.
  2. A kisfiam köhögése szinte azonnal elmúlt, de legalábbis közel sem olyan ijesztő, mint volt. Gondolom, a pára a légcsövét nedvesíti, ezáltal csökken a köhögési inger, és a letapadt váladék felköhögését is nagyban könnyíti.
  3. Mindezeken fölül, ha nem köhög olyan sokat a manó, akkor jó eséllyel nem csap át a köhögés hányásba, úgyhogy egy-két kellemetlen percet és egy-két adag mosást is spórol vele az ember.
  4. A bőröm nem szárad ki. Az arcom kevésbé ráncosodik. (Ne nevess, ezek is fontos szempontok, noha nem csak a gyerekről szólnak.) A gyerekek ekzemás foltjai kevésbé viszketnek.
  5. Segít a duzzadt nyálkahártya megnyugtatásában. Köhögő roham, kruppos légzészavar esetén szinte azonnal megoldja a problémát. A melegpárásítás ilyenkor egyébként sem jó, mert az esetleg gégeduzzanatot okozhat, ami még jobban növeli a fulladás veszélyét.
  6. Az orr nyálkahártyája is nedvesebb, csökken az orrvérzés veszélye.
  7. A normál teregetéssel, gőzöléssel ellentétben nem lesz vizes a fal, nem ázik föl a tapéta, nem penészedik a szoba sarka.

Összességében tehát, ha kiszámoljuk, hogy egy hidegpárásító készüléket mennyiért szerez be az ember, és egy esetleges betegség esetén mennyit költ el gyógyszerre, akkor mindenképp azt kell mondanom, hogy ez a szerkezet megéri a pénzét. Viszont ne ezt vegyük alapul, hanem gondoljunk gyermekünk egészségére, nyugodt alvására, kellemes közérzetére. Ne várjuk meg, amíg a kellemetlen tünetek betegségbe csapnak át, hanem akár teregetéssel, akár párásító készülék vásárlásával gondoskodjunk arról, hogy legalább a gyerekek hálószobájának páratartalma 40-60 százalék között legyen.

Forrás: www.http://picibaba.hu

 

 

2022. január 17., hétfő

Növekedési ugrás babáknál: ezekből a tünetekből ismerheted fel

A növekedési ugrások a babák és anyukák életében sokszor embert próbáló időszakok, ezért jó, ha tudjuk, mikor jelentkeznek, és hogyan készülhetünk fel rájuk.

 


 

 

 

 

 

 

 

Növekedési ugrás babáknál

Mit jelent a növekedési csecsemőknél?

A baba megszületése után, amikor már úgy érezzük, kezd kialakulni a napirendünk, és kisbabánk nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, hirtelen jön egy időszak, amikor úgy tűnik, minden felborult. Ilyenkor semmi rosszra nem kell gondolnunk, a csecsemők ugyanis ekkor növekedési ugrásban vannak: ez azt jelenti, hogy a fejlődésük intenzívebb fokozatba kapcsolt, így több energiára van szükségük, mint eddig. Az energiaszint megnövekedése miatt kisbabánk étvágya is megnő ilyenkor, így fel kell készülnünk arra, hogy sokkal többször szeretne majd enni.


A növekedési ugrás jelei


Fokozott étvágy

A fejlődési ugrás legszembetűnőbb jele a folyamatos éhség: a kisbabák ilyenkor egész nap képesek lennének enni, és sokszor még az etetés végén is éhesnek tűnnek. Anyatejes babáknál ilyenkor gyakori, hogy hatékonyabban kezdenek szopni a csecsemők, hiszen ki szeretnék elégíteni a megnövekedett étvágyukat.


Nyugtalanság

A növekedési ugrás nem csak az anyukáknak, de a babáknak is szokatlan szituáció, ezért ilyenkor a legtöbben nyugtalanabbak, mint általában.


Az alvás felborulása

A fokozott éhség következtében valószínűleg még azok a babák is folyamatosan felkelnek éjszaka, akik addig jól aludtak, és nappal sem fogják tudni teljesen kipihenni magukat. Az alvás felborulása néhány nap alatt helyreáll, addig azonban számíthatunk rá, hogy éjszaka is folyamatosan éhes lesz a pici.

A növekedési ugrás előtt pár nappal jellemző az is, hogy a babák többet alszanak, mint azelőtt. A szervezet így készíti fel a testet a közelgő növekedési ugrásra, ami rengeteg energiát fog igénybe venni. A hosszú alvások oka még az is, hogy a növekedési hormonok többnyire alvás közben, éjszaka termelődnek.


Mikor van növekedési ugrás a babáknál?

Az első növekedési ugrás általában 3 hetes korban jelentkezik, majd 6 hetes, 3 hónapos és 6 hónapos korban, de később, 2 éves kisgyermekeknél is visszatér még. Természetesen ezt nem napra pontosan kell értenünk, hiszen minden baba más, így lehetséges, hogy egy héttel előbb vagy később kezdődik egy-egy növekedési ugrás, sőt, az is előfordulhat, hogy észre sem vesszük, mikor történik, mert a babánkat egyáltalán nem viseli meg.


Növekedési ugrás anyatejes babáknál

Az anyatejes babák ilyenkor egyfolytában szopizni szeretnének, ami az anyukák számára igencsak fárasztó lehet. Sok anyuka megijed, és úgy gondolja, hogy nincs elég teje a babája számára, aggodalomra azonban nincs ok: a gyakori szopizással a baba tökéletesen beállítja saját maga számára a kereslet-kínálatot.

Minél többször van mellre helyezve, annál több anyatej termelődik, éppen ezért nem feltétlenül teszünk jót azzal, ha ilyenkor tápszert adunk az amúgy kizárólagos anyatejes babáknak, hiszen ezzel lehet, hogy akadályozzuk az anyatej megfelelő mennyiségének termelődését. Az anyák melle általában 3-7 nap alatt alkalmazkodik a megnövekedett étvágyhoz, és megfelelő anyatejmennyiséget fog előállítani a növekedési ugrás végére.


Mi a helyzet, ha tápszeres, vagy vegyes táplálású a babánk?

A tápszeres csecsemők étvágya ugyanúgy megnő növekedési ugráskor, mint az anyatejes babáké, azonban nagyon oda kell figyelnünk a tápszer adagolására. Sose emeld meg egyik etetésről a másikra nagy mennyiségben az adagot, és mindig kövesd a tápszer adagolási útmutatásait! A tápszer mennyiségét fokozatosan emelheted, azonban ebben az esetben mindig konzultálj a gyermekorvossal!

Ha a baba tápszert és anyatejet is kap, ilyenkor is próbáld minél többször mellre helyezni őt, így nőni fog az anyatej mennyisége.


Meddig tart a növekedési ugrás?

A babák maratoni éhsége csupán néhány napig tart, általában 2-4 nap alatt vége van ennek az időszaknak. Természetesen, mint mindenben, ebben is érvényes az örök szabály, miszerint minden baba különböző ütemben fejlődik, tehát nem kell kétségbeesned, ha a te babád már 5 napja farkaséhes.

Bár ezek az időszakok csupán néhány napig tartanak ugyan, mégis különösen kimerítőek az édesanyák számára, ezért fontos, hogy időben felkészüljetek rájuk! Amennyiben rendelkezésedre áll segítség, feltétlenül vedd igénybe, és próbáld meg másra hagyni a háztartási feladatokat, amíg te és a babád bekuckóztok a szobában, és használd te is pihenésre azokat a ritka pillanatokat, amikor elalszik!

 

A cikket lektorálta: Makay Zsuzsa védőnő

Indexkép: Depositphotos.com

Forrás: www.csaladinet.hu- Lakatos Dóra


 

2022. január 14., péntek

Mentovics Éva- Kész macera... /Téli, öltözködős vers



Kész macera minden reggel,
elsoroljam, mit veszek fel?
Pedig nincs most hajcihő se,
hogy szandi kell, vagy cipőcske,
hiszen tél van, az angyalát!
Póló, pulcsi, meleg kabát,
nadrág, sál és vastag sapka,
ne bújjon át a szél rajta.
Mi hiányzik? Megvan, ott, ni!
Puha, bolyhos, hosszú zokni.
Hol vagy csizma? Nosza, gyere!
Jobb és bal láb, bújj csak bele!
Kesztyű, te is indulj velem,
melengesd a fázós kezem!
Nem bánom, ha hó vagy fagy van,
a fél gardrób itt van rajtam.


2022. január 13., csütörtök

Babakonyha- készítsd el a baba első müzlijét



Ha már a pürék és az egytálételek még szerinted is unalmasak, akkor készíts valami különlegesebbet a babának - például az első müzlijét!

Hogy ne ess a hozzátáplálásnál abba a hibába, hogy folyton csak a pürés ételeket adod a kicsinek, bevethetsz egy-két érdekesebb fogást. A baba első müzlije zabpehellyel, friss gyümölcsökkel éppen ilyen!
Hozzávalók 5 adaghoz
  • 50 g érett áfonya
  • adagonként 100 g zabpehely
  • 100 g érett őszibarack
  • 100 g érett körte
Elkészítés
  1. Az étel elkészítéséhez használj pároló funkciós turmixgépet. Ha sima turmixod van, akkor a párolandó alapanyagokat az előkészítés után párold meg.
  2. Mosd meg a gyümölcsöket, majd magozd ki és hámozd meg a barackot és a körtét, és vágd ezeket 1 cm-es kockákra.
  3. Vedd le a turmixedény tetejét, tedd bele a gyümölcsöket úgy, hogy a párolós oldala legyen alul, majd tedd vissza rá a fedőt.
  4. Vedd le a víztartály tetejét, és töltsd meg vízzel a 20 perc-es szintig (200 ml).
  5. Szereld össze a gépet, majd állítsd 20 perces párolásra, és miután lejárt, állítsd vissza a kapcsolót az "OFF? állapotra.
  6. Vedd le a turmixedényt, majd fordítsd fejre, a turmixolós oldalára, tedd bele a csicseriborsót, így tedd vissza a gépre.
  7. Pürésítsd az alapanyagokat 2-3 alkalommal 10 másodpercig, majd szedd egy tálba a turmixból.
  8. Ha kihűlt, tálald adagonként 100 g zabpehellyel.

Forrás: https://www.babaszoba.hu


2022. január 12., szerda

Fogadd el a gyerek karakterét! - Miért olyan nehéz ez sok szülő számára?

A gyermekünkkel való első találkozásunk olyan, mint amikor egy meglepetéscsomagot kapunk, amit messziről adtak fel, és csomagolása titkot rejt. Az ajándékhoz számos várakozás, remény, igény és elvárás fűződik, amelynek egy része megfogalmazható, más része ki nem mondott, még csak nem is tudatos. De mi várható ettől a találkozástól akkor, ha a gyermek valamiért nem felel meg a szülő elvárásainak? Ha nem azt kaptuk, amit megrendeltünk? Azt érdemes várnunk a csomagtól, amit kértünk, vagy amit jó okkal szántak nekünk? 

 


 

 

 

 

 

 

 

Fogadd el a gyermeked karakterét!

Minden gyerek egy egyedi lélek, nem a szülő másolata

"Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni" - tanácsolja a szülőknek Vekerdy Tamás pszichológus. A gyerek nem a mi szavaink és tetteink végeredménye, hanem egy saját világgal rendelkező egyedi lélek.

Születésünk pillanatában eldől, hogy milyen vérmérsékletű, milyen alapvető személyiségjegyekkel rendelkező ember válik később belőlünk, mint ahogy a kőrisfa magjából kőrisfa nő, és nem lesz soha szomorúfűz. Természetesen formál minket a környezet, a nevelés, mint ahogy a kőrisfára is hat a szél, a hőmérséklet, a tápanyagtartalom és a napsütés. Ezek a hatások a fa segítségére lehetnek abban, hogy gyönyörű, magas, teljes gyökérzettel és koronával rendelkező erős törzsű fává váljon, vagy letörhetik a fiatal hajtásait és meghajlíthatják a gerincét – ám az akkor is csak egy hajlott, megtört kőrisfa marad, és nem válik más lénnyé. Se szomorúfűzzé, se orchideává.

 

Már a DNS alapján eldől, milyen lesz a gyerek karaktere?

Robert Plomin pszichológus véleménye szerint valójában egyáltalán nem a szülői mintán múlik a gyerek karaktere, hanem kizárólag a DNS mindenhatósága dönt róla. Az álláspont kissé szélsőséges, és széles körben vitatott is, ám a szülői hatás fontosságát Plomin még így sem tagadja. A nevelés vegytiszta lényege ez alapján, hogy segíti érvényre jutni az öröklött mintázatot a maga teljességében – vagy pedig gátolja azt. A szülő az az elsődleges személy, aki támogatást tud adni a kibontakozáshoz, aki biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket. A legfontosabb feltétel pedig mind közül maga az elfogadó, támogató szeretet. Ez elég!

De mégis milyen okaink vannak arra, hogy a gyermek személyiségét olyan sok esetben valaki tőle idegen anyaggá próbáljuk átgyúrni? Miért van az, hogy sok szülő képtelen elfogadni a gyerek karakterét?

Ezeknek a játszmáknak és megnyilvánulásoknak a mélyén minden esetben magának a szülőnek a traumája, félelme, fel nem dolgozott kudarca áll. Hiszen attól, hogy gyerekünk születik, még nem válunk saját problémáktól mentes felnőtté, sem tökéletes nevelőgéppé… A gyermek el nem fogadása saját kivetített problémák megtestesítése az utódunkban.

Szülő és gyermeke találkozása egy olyan élmény, mely mindkettőjükön egész életükre otthagyja a lenyomatát. Ezért is fontos, hogy a találkozás valóban ajándék legyen, ne pedig keserves kínlódás.

Miért van az, hogy néha minden erőfeszítés ellenére sem tudunk jól szeretni, és nem találjuk az utat a gyermekünkhöz?

Mert minden szülő – hacsak nem küzd súlyos személyiségzavarral – segíti, szereti, és támogatni igyekszik a gyerekét. Ebben biztosak lehetünk.

Ezért is reményteli a szülő és gyermek egymás felé való útkeresése: mert valóban találkozni akarnak egymással. Az elfogadás gátjának tudatosítása rendkívül sokat segíthet a megoldásban. Segít az is, ha tudjuk, hogy nem mérgező szülőnek készülünk, hanem problémákkal, traumákkal küzdő emberek vagyunk, még akkor is, ha gyermekünk van.

 

Miért eshet nehezére egy szülőnek elfogadni a gyermeke személyiségét?

Milyen tipikus tapasztalatok irányíthatják a szülőt abban, hogy ne fogadja el a gyerek karakterét? Néhány példa:

  1. A gyerek személyisége feltűnően hasonlít valakiére a családból, akit a szülő nem fogadott el, aki fel nem dolgozott sérülést okozott számára, vagy akitől tart. Elvált szülők esetében például nehéz megküzdeni azzal a teherrel, hogy a gyerek hasonlít a másik szülőre, vagy abból a családból egy intenzív személyiségre.
  2. A gyermek valamilyen területen tehetséges, a többi pedig nem érdekli. A szülő emiatt szorong, hogy hogyan fog megélni, hogy fog párt találni, fenntartani a családját. A tehetséges gyermek egyébként is sajátságos személyiségtípus, aki már akkor is produkálhat szélsőségesebb  viselkedést, amikor a tehetség még nem nyilvánvaló.
  3. A gyerek tükröt tart a szülőnek, aki pont azt nem fogadja el benne, amit önmagában sem. A gyermek erősen viseli magán azt a személyiségvonást, amivel a szülő küzd, amitől valójában fél, amit elnyomni igyekszik. Az idegesít benne a legjobban, amiben rám hasonlít…
  4. Csak egyetlen sikersablont ismerünk, és a gyerek nem olyan operációs rendszerrel rendelkezik, ami erre irányul. A mai sikersablon az extrovertáltságnak kedvez, ebben előnynek számít a magabiztosság, népszerűség, az ingerek felé fordulás. Győztest, bajnokot akarunk a gyerekből nevelni! Egy introvertált gyermek számára azonban mind az eszközkészlet, mind az irányultság hiányzik ehhez, jobban szeret két-három mélyebb barátságot, mint egy széles haveri kört, szereti megfontolni a döntéseit, és a sok inger hatására hamar utoléri őt az introvertáltak másnapossága. A szociális interakcióktól visszahúzódó gyerek megijeszti a szülőt: hogy fog beilleszkedni ebbe az erős mezőnybe?
  5. A szülő a saját kudarcait a gyerek árán próbálja megváltani. Ha én nem lettem orvos, majd ő lesz az. Ha az életemet tönkretette egy rosszul választott párkapcsolat, akkor ő ne házasodjon meg. Ha én nem szereztem diplomát, neki mindenképpen viselnie kell a dr. előnevet.
  6. A szülő bekorlátozott világban él saját élményei és félelmei miatt, és ezt a hitvilágot igyekszik átadni a gyermeknek is, abban a hiszemben, hogy ezzel jót tesz neki, hogy így megvédi. Ne mozdulj, ne lépd át a képzeletbeli határvonalat, mert meg fogsz bűnhődni érte – sugallja ez a szülő, aki a saját lelki korlátait építi újra a gyermek köré, aki esetleg felfedező vagy világjáró tudós lehetne. A hiedelmek, mémek is átadhatók neveléssel, ha már átörökíteni nem sikerült…
  7. Sajátságos eset, ha a családhoz érkező gyerek valamilyen nehézséggel küzd. Ebben az esetben sokszor éppen segíti a szülőt a gyermek karakterének elfogadásában a diagnózis, mely válasz lehet a szülő kérdéseire, kudarcérzetére, és szinte felszabadíthatja a szülőt az elfogadásra, a valós igények megfogalmazására.

A gyermek születése pillanatától egyedi lény, saját karakterrel, rá jellemző igényekkel.

A kapcsolat szülő és gyermeke között akkor alakul szerencsésen, és akkor jelent mindenki számára komoly erőforrást, ha úgy viszonyulunk a kicsihez, mint vadonatúj és felfedezni való lélekhez, akiben csodás lehetőségek vannak, és aki segítségével a mi világunk is tágasabb lehet.

Ne a gyereket igazítsuk a saját szükségleteinkhez! Szeressük és támogassuk azt, akit kaptunk, és ne azt a képzeletbelit dédelgessük, akit szerettünk volna. A más karakterű gyerek nem emeletes kudarc, hanem hatalmas lehetőség!

 

Indexkép: Depositphotos.com

Forrás:  https://www.csaladinet.hu- Mezei Csongor Andrea


 

2022. január 11., kedd

Így érd el, hogy ne kelljen százszor kérni valamit a gyerektől

"Bence, vedd fel a cipődet, indulunk! Bence, hallottad, amit mondtam? Gyere ide és vedd fel a cipődet! Bence, ne mondjam el még egyszer! Vedd már fel kisfiam, most meg hova rohansz?"
A jelenet sokaknak lehet ismerős. Nincs is annál idegesítőbb, mint amikor százszor kell kérni valamit egy gyerektől, amikor könyörgünk, magyarázunk, ismétlünk, a végén kiabálunk, ő pedig úgy csinál, mintha meg sem hallaná, vagy ami még rosszabb: kajánul vigyorog és elszalad. Pedig lehet ezt másképp is. 

 


 

 

 

 

 

 

 

A gyerek mintha meg se hallotta volna, még oda sem nézett

Nemrég egy családnál voltam vendégségben, ahol a következő jelenet játszódott le: a kisfiú a földön ülve építőkockázott, anyukája pedig szólt neki, hogy kész az ebéd, menjen kezet mosni, és utána üljön asztalhoz. Közben melegítette az ebédet, mosogatott és velem beszélgetett. A gyerek mintha meg se hallotta volna, még oda sem nézett. Aztán az anyukája megint szólt neki, türelmesen. És megint és megint. De mintha nem is hallotta volna. Még viccelődtünk is, hogy biztos szelektív a hallása. Aztán anyuka egyre dühösebb lett, később már kiabált is, de az sem használt. A vége az lett, hogy fogta a gyereket, bevitte a fürdőszobába, a csap alá tartotta a kezét, megmosta, megtörölte, aztán beleültette a kisszékébe az asztalnál, hogy egyen.

Egészen biztos vagyok benne, hogy ehhez hasonló jelenetek mindenkinél előfordulnak. Van, akinél előbb, van, akinél később pattan el a cérna, talán ez az aznapi hangulatunktól is függ. De egy biztos, sokaknál újra és újra megismétlődik, anélkül, hogy történne valami változás.

Vajon hol hibázott az édesanya? Mit kellett volna másképp csinálnia?


Az ismételgetés nem megoldás, ráadásul fárasztó is

Először is felesleges annyiszor megismételni, mit kérünk a gyerektől – javasolja a Motherly.

Az ismétlés ugyanis, mint azt a fenti példa is mutatja, nem működik, a gyerek nem fogja előbb megtenni, amit kértél tőle csak azért, mert százszor elmondod. Ráadásul megszokja, hogy úgyis ismételgeted a mondandódat, így nem kell egyből figyelnie.

Ha a végén felemeled a hangodat és elkezdesz kiabálni, ahhoz is könnyen hozzá tud szokni, és már csak azért sem fogja megtenni első szóra amit kérsz, mert még "megvárja", amíg kiabálni is fogsz mellé.

Egyszóval: felejtsd el az ismételgetést és a kiabálást is! Ezek nem visznek előre, ettől nem fogja hamarabb teljesíteni a kérésedet!


Várd meg, amíg rád figyel!

A fenti példában az anyuka úgy kérte a gyerekét, hogy menjen kezet mosni, hogy közben minden mással volt elfoglalva a konyhában. Ha ezer teendőd közepette szólsz oda a gyerekhez, úgy kevésbé hallgat rád! Jobban teszed, ha egy kicsit felfüggeszted a teendőidet, odamész hozzá, keresed a szemkontaktust, vállára teszed a kezed és úgy mondod el neki, mit szeretnél. Ekkor még mindig mondhatja azt, hogy nem, de figyelni mindenképpen figyelni fog rád. Ellentétben azzal, amikor mással foglalkozol közben és úgy kéred meg őt valamire.


A szavakat tettek kövessék, segíts neki, ha nem megy egyedül!

Ha elmondtad, mit kérsz tőle, és ő még mindig csak játszik tovább, akkor hajolj le hozzá és ajánld fel neki a segítségedet, például jelen esetben a kézmosásban. A gyerek be fogja látni, hogy két választása van: vagy teljesíti magától, amit kértél, vagy segítesz neki ebben. Így meg tudja tanulni, hogy kérés után mindig cselekvés következik.


Rövidíts!

A kérésedet teljes egészében nincs értelme folyton ismételgetni, ezt korábban már leszögeztük. Azonban a kérés legfontosabb szavát emlékeztetőül néha elmondhatjuk. Például: - Bence, kézmosás!


Tanítsd meg a válaszra!

Ha kérsz valamit és figyelt, akkor válaszoljon is! Tanítsd meg, hogy mondja azt, hogy rendben, értettem, megyek már anyuci, stb. Ebből tudhatod, hogy valóban értette a kérésedet.

 

 

Indexkép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

 Forrás: https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett

 

2022. január 10., hétfő

Téli séta babával, levegőztetés hidegben



A kisbabás időszak egyik legkedvesebb élménye a nyugodt, pihentető délelőtti és délutáni séta, a kisbaba levegőztetése. A legtöbb kisbaba a séta idején könnyen elszundikál, vagy ha nem is alszik, élvezi a babakocsiban való ringatózást, nézelődést, szívesen ismerkedik a lakáson kívüli környezettel. Fontos leszögezni, hogy a levegőztetés kisbabánk éppoly fontos szükséglete, mint az éhség, szomjúság, fáradtság. A friss levegő hiányában étvágya csökkenhet, esetleg nehezebben alszik el és felületesebben pihen. Napi kétszer 1-2 két óra az ideális levegőzés mennyisége, és ezt egészen kisiskolás korig érdemes betartanunk.

Hogy az újszülöttet mikor vihetjük ki a szabad levegőre, megoszlanak a vélemények. Alapvetően az évszaktól, időjárástól függ, hogy egy-két hetes korban megkezdhetjük-e a levegőztetést. Tavasszal tiszta, kellemes hőmérsékletű, friss időben ennek nincs akadálya, de ősszel, télen mindenképpen javasolt fokozatosan szoktatni a friss levegőhöz. Adjunk rá pamutsapkát, takarjuk be könnyű, de meleg pamuttakaróval és szellőztessünk először 5-10 percig, majd fokozatosan egyre hosszabb ideig a szobában. Széltől védett erkélyen, teraszon már néhány hetes korban levegőztethetjük. Általában a 6. hét végére, ha az időjárás is megengedi, nyugodtan kimehetünk a picurral sétálni. Szervezkedjünk össze közeli kismamákkal, menjünk együtt sétálni, így a babával otthon töltött időbe csempészhetünk egy kis kellemes társasági életet is, ami változatosabbá teszi a mindennapjainkat.

Hűvös, szeles időben mindenképpen vigyünk magunkkal jó meleg kistakarót. Ne feledkezzünk el arról, hogy a kisbaba alatt is béleljük ki jól a babakocsit, hiszen könnyen felfázhat alulról is. Erre a két célra kényelmes megoldást jelent egy puha, meleg, bélelt bundazsák. A széltől védjük a kisbaba fülét, homlokát meleg sapkával, arcbőrét és kezét kenjük be kifejezetten erre a célra szánt, úgynevezett időjáráskrémmel, ami megakadályozza, hogy a hideg szél kiszárítsa, kipirosítsa az érzékeny arcbőrt. 

Télen, -4 °C alatt ne töltsünk túl hosszú időt a kisbabával szabad levegőn. Ilyenkor jobb megoldás, ha otthon levegőztetjük gyakori szellőztetéssel. A téli időszakban a pici kezek, lábak melegen tartására különös gondot fordítsunk, legyen a kis lábacskákon vastag vagy többrétegű zokni, bélelt cipő, kocsicipő, a kezeken pedig bélelt kiskesztyű. Ha a kisbaba cumizik, a kifolyó nyál komoly fagyásveszélyt jelent, ezért ilyenkor lehetőleg ne adjunk a szájába cumit. A csecsemő arca elé ne tegyünk sálat, mert a lehelet páratartalma átnedvesíti azt, így megfázhat tőle.

Érdemes a mi kezünket is védeni a hidegtől kézvédő krémmel és kesztyűvel, vagy kifejezetten erre a célra szánt, a babakocsi tolókarjára erősíthető kézmelegítővel.

Az esős, páradús, lucskos őszi idő sem igazán kényelmes a babakocsis sétákhoz, ez azért ne riasszon el minket, egy félóra levegőzés – babakocsira húzott esővédővel – ilyenkor még belefér.

Az időjárási viszonyoknak megfelelő odafigyeléssel, előrelátással gyakorlatilag egész évben kihasználhatjuk a délelőtti vagy délutáni órákat, akár egy kiadós sétára, akár egy rövid felfrissülésre. A kisgyermekek napirendjébe építve olyan szokássá tehetjük, amit akár felnőttkorukban is igényelnek, és beiktatnak majd a rohanó hétköznapokba.

Forrás: http://norocodesign.com



2022. január 7., péntek

Anyu, félek!

Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének első éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlődés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.

Minden életkornak megvan a maga félelme. A születés pillanatától egészen 12 éves korig a gyermek - sajátos fejlődési szakaszainak megfelelően - különböző félelmeket él át. Az egyes életkorokra jellemző leggyakoribb félelmek a következők:

  • A születése pillanatától: a baba rémülten felsír, ha éles vagy hirtelen zaj támad körülötte.
  • 7 hónapos kortól: a kicsi tökéletesen felismeri azokat, akikkel naponta találkozik, de megijed, ha idegent lát.
  • 1 éves korban: szülei távozását minden alkalommal úgy éli meg, mintha végleg magára hagynák.
  • 2 évesen: a sötétség egyszerre nagyon félelmetessé válik. Ez az a kor, mikor a gyerekek sokszor úgy hajlandók csak elaludni, ha a szobában égve hagyunk egy lámpát, vagy az ajtónyíláson keresztül beszűrődik a fény.
  • 3 éves kortól: retteg azoktól, akik álarcot vagy jelmezt viselnek.
  • Az 5 éves: a legkisebb bibitől is megrémül, csakúgy, mint a vértől, a csípésektől vagy az oltástól és az injekciótól.
  • 6 éves korban: sokat foglalkoztatják a boszorkányok, a kísértetek, a természetfeletti lények; este miattuk fél a lefekvéstől.
  • 7-8 éves kor körül: a televízióban látott képek vagy első olvasmányai mély nyomot hagynak a lelkében. Ilyenkor gyakori, hogy erősen szorong, ha egyedül kell maradnia.
  • 8-12 éves kor között: a gyermek tudatosabban szemléli a mindennapi valós világot. Ebben a korban a jövőtől fél, attól, ami bekövetkezhet: a haláltól, a természeti csapásoktól, a balesetektől.

 

Mit tegyen a szülő, ha fél a gyermek?

Hogy múló, mindennapi félelemről vagy szorongássá fajuló, komolyabb problémáról van-e szó, ez sok esetben éppen a szülőn múlik: azon, ahogy a gyermek félelmét kezeli:

  • Vegyük komolyan a gyermek félelmeit, különben még inkább elbátortalanodik, és magában, csendben szenved.
  • Igyekezzünk megérteni a félelem valódi okát. Néha egyetlen szó vagy mondat is a kezünkbe adhatja a probléma kulcsát.
  • Ne kényszerítsük semmire. Ha előírjuk neki, hogy simogasson meg egy kutyát vagy hogy ugorjon be a vízbe, helyette döntünk. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyermek talán soha nem lesz képes a saját erejéből leküzdeni a félelmet.
  • Idézzük fel saját gyermekkori félelmeinket. Ha megérti, hogy más is kerülhet hozzá hasonló helyzetbe, könnyebben megnyugszik és megbirkózik a problémával.
  • Biztassuk. Ha azt látjuk, hogy igyekszik leküzdeni a félelmét, feltétlenül dicsérjük meg.
  • Tanítsuk, magyarázzuk el, milyen a valós világ. Válaszoljunk a kérdéseire, olvassunk neki minél többet arról, amitől esetleg fél (kutya, bogarak…). Beszélgessünk vele minél gyakrabban, magyarázzuk el, hogy mi az, ami valóban létezik, és mi az, ami csak mese.
  • Ne "óvjuk még a széltől is". A túlzott féltés nem segít abban, hogy több bátorságot öntsünk a gyermekbe. Azzal, hogy nem visszük le a játszótérre, mert fél a csúszdától, vagy hogy széles ívben elkerülünk minden kutyát, csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát. Hasonlóképpen nem visz közelebb a célhoz az sem, ha helyette félünk. A gyakori szülői figyelmeztetés, mint például "Vigyázz, elesel!" vagy "Meg ne üsd magad!", sok esetben a gyermekkori félelmek legbiztosabb alapját képezi.

 

 

Eredeti cikk: Patika Magazin

Forrás: Polgár Info, picibaba.hu

 

2022. január 5., szerda

Pozitív fegyelmezés titkai - kiabálás és büntetés helyett szeretettel nevelni

Egyszerre kedves és határozott. Jó jellemet alakít ki a gyerekben. Kedvességre és bizalomra épít. Kiabálás és büntetés helyett a kapcsolatot helyezi előtérbe, a szülő szeretettel nevel. Ez a technika könnyen és gyorsan elsajátítható, hatása pedig hosszú távú. 


 

 

 

 

 

 

 

Mi is az a pozitív fegyelmezés?

Sok gyerek azért viselkedik jól, mert fél attól, hogy milyen büntetése vagy negatív következménye lesz annak, ha nem úgy tesz, ahogy elvárják tőle. Pedig az lenne a jó, ha nem a büntetéstől való félelem vezérelné, sőt, még a beígért jutalom sem. Vagyis ne azért ne verekedjen, mert tudja, hogy otthon majd édességet kap, ha kibírja, vagy szobafogságot, ha nem. Hanem azért, mert tudja, érti, hogy a másikat bántani rossz - mondják a szakértők, akik szerint azt kellene elérni egy gyereknél, hogy megtanulja, mi a jó és mi a rossz, és hogy önszántából viselkedjen jól. A pozitív fegyelmezés éppen erről szól.

Dr. Ari Brown gyerekorvos a pozitív fegyelmezés lényegét úgy fogalmazta meg, hogy:

  • a szülő tiszteletet mutat
  • meghallgatja a gyerekét
  • megtanítja neki, hogy mi a jó és rossz
  • és közben végig emlékezteti a gyerekét, hogy mennyire szereti, és ha el is ítéli, amit tett, attól még őt szereti, csak a viselkedésével nem ért egyet.

A szakértő szerint ezek hatására a gyerek érzi, hogy biztonságos környezetben van, ahol szeretik és megbecsülik, és ez további pozitív viselkedésre fogja ösztönözni.

Jane Nelsen, a Pozitív fegyelmezés c. sorozat szerzője öt fontos pontot határozott meg ezzel a neveléssel kapcsolatban:

  • Jó jellemet alakít ki a gyerekekben.
  • Segíti az összetartozás érzését.
  • Egyszerre kedves és határozott.
  • A pozitív gyereknevelésnek hosszú távú hatásai vannak, kihat az egész életünkre.
  • Megtanítja a gyerekeket arra, hogyan használják az erejüket építő jelleggel.

A pozitív fegyelmezés és ezzel együtt a büntetés hiánya nem azt jelenti, hogy a szülő egyáltalán nem fegyelmez. Inkább egy szeretetteljes légkört, egyfajta hierarchiát hoz létre, ahol a gyerek biztonságban érzi magát.


Így sajátítsd el a pozitív fegyelmezést!

A szóbeli és a fizikai büntetést is el kell felejteni - állítja Dr. Brown, aki nyolc pontban foglalta össze a technika elsajátítását. Szerinte a büntetéses stratégiák csak félelemhez, bizonytalansághoz és alacsony önértékeléshez, önbecsüléshez vezetnek.

Ellenben a pozitív fegyelmezés hosszú távon érzelmi biztonsághoz és magabiztossághoz vezet, az ilyen gyerek támogatva és szeretve érzi magát.

1. Jó példakép

Ha a szülő a kanapén eszik, vagy jövet-menet mindenhol bekap egy falatot, akkor miért csodálkozik, ha hiába könyörög a gyerekének, hogy szépen ülve egyen az asztalnál? A pozitív fegyelmezés egyik kulcsa, hogy a szülő jó, követendő példát mutat a gyerekének.

2. Következetesség

Ha a pozitív fegyelmezés mellett döntesz, akkor mindig tartsd be ennek az elveit, hogy a gyerekek megtanulják: a szabályokat mindig be kell tartani.

3. Csak nyugodtan és röviden

Nem kell órákig szónokolni a gyereknek és ismételni sem kell ezerszer. Például ha szóltál neki, hogy indulunk és vegye fel a cipőjét, de ő nem tette, elég csak annyit mondani utána, hogy cipő! Ezzel is figyelmezteted arra, hogy mi következik, de nyugodt maradsz és nem kiabálsz.

4. Gyors reakció

Fontos, hogy gyorsan reagálj, és minél előbb fegyelmezd, mielőtt kitörne a balhé vagy hiszti, nevezzük bárhogy.

5. Nem kell mindig fegyelmezni, van, amit el kell engedni

Ha egy kicsit bohóckodik, sokat rohangál vigyorogva a lábad alatt, vagy morcos, amikor felébredt, nem kell egyből helyre tenni! Ne érezze azt, hogy folyton rászólnak valamiért! De a fontosabb dolgokban fegyelmezd, például ha verekszik vagy káromkodik.

6. Maradj a realitás talaján

Csak olyan dolgot várj el a gyerekedtől, ami be is tartható. Az, hogy egy étteremben vagy egy esküvőn csendben üljön egy helyben órákig, az valljuk be, kissé irreális…

7. Dicséret

Ha valamit jól csinált, akkor annak adj hangot. A kedves szavak és az ölelés ösztönzik majd arra, hogy máskor is így cselekedjen.

8. Hangsúlyozd, hogy szereted

Fontos, hogy érezze, mennyire szereted, és ennek adj hangot is! Attól, hogy olyat tett, ami nem helyes, ő még nem rossz, csak az, ahogy viselkedett. Mindig mondd el neki, hogy attól te még szereted őt.

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett

Indexkép: Vladimir Liman képe a Pixabay-en


 

A legkisebb fény is hatással lehet a gyerek alvására

A Colorado Egyetem új kutatása szerint az óvodáskorú gyermekeknél a lefekvés előtti órában még az enyhe fénynek való kitettség is csökkenti a melatonin hormon szintjét, ami még a lámpa lekapcsolása után is zavarhatja az alvást.


 

A kutatás azt vizsgálta, hogy a kisgyerekek elalvásában és a pihentető éjszakai alvásban mekkora szerepet játszik az elalvás előtti időszakban a fénynek való kitettség illetve, hogy az éjszakai fénynek milyen fiziológiai hatásai vannak rájuk.
"Korábbi kutatásunk azt mutatta, hogy a nagy intenzitású erős fény lefekvés előtt körülbelül 90%-kal csökkenti a melatonin-szintet a kisgyermekeknél" - mondta a tanulmány egyik szerzője, Lauren Hartstein, a Colorado Egyetem alvás- és fejlődéslaboratóriumának munkatársa. "A mostani kutatás eredményében az a meglepő, hogy mindez igaz bármilyen fényintenzitás esetében is, még a halvány fénynél is jelentős melatonin-szint-csökkentést találtunk."
A fény jelzi az időt a szervezetünknek, befolyásolja a cirkadián ritmust, amely több mindent is szabályoz, például hogy mikor érezzük magunkat fáradtnak vagy éhesnek, vagy, hogy milyen a testhőmérsékletünk a nap folyamán.
Amikor fény éri a retinát, egy jelet továbbít az agynak azon részébe, amely koordinálja a ritmusokat az egész testben, beleértve a melatonin éjszakai termelését is. Ha ez este történik, amikor a melatonin szintje természetes körülmények között növekszik, akkor lelassíthatja vagy meg is állíthatja azt, késleltetve a szervezetnek az éjszakába való átmenet képességét.
 
 
Mivel a gyermekek szeme nagyobb pupillával rendelkezik, mint a felnőtteké, a fény szabadabban áramlik náluk. (Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a kék fény áteresztése egy 9 éves gyermek szemén keresztül 1,2-szer nagyobb, mint egy felnőttnél).
"A gyerekek nem kis felnőttek" - mondta a tanulmány másik szerzője, Monique LeBourgeois, aki egyike azon kevés kutatóknak a világon, akik a kisgyermekek cirkadián biológiáját tanulmányozzák. "Ez a fokozott fényérzékenység még érzékenyebbé teheti őket az alvás és a cirkadián rendszer szabályozására."
Hogy számszerűsítsék, mennyire érzékenyek a gyerekek fényre, a kutatók a Colorado School of Mines matematikusával, Cecilia Diniz Behnnel működtek együtt egy új tanulmányban.
36 egészséges, 3 és 5 év közötti gyermeket vontak be egy kilencnapos kutatásba, amelynek során megfigyelték az alvásukat és a fényexpozíciót. Hét napon át a szülők követték az esti rutint, a gyerekek melatonin-szintje minden este körülbelül ugyanabban az időpontban kezdett emelkedni.
A nyolcadik napon a kutatók a gyerekek otthonát egy általuk játékosan "barlangnak" nevezett helyiséggé alakították át - fekete műanyaggal az ablakokon és letompított fényekkel -, és kora délutántól kezdve félóránként nyálmintát vettek egészen lefekvés utánig. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy megállapítsák, mikor kezdődik a gyerekek biológiai éjszakája, és milyen a melatonin-szintjük.
A vizsgálat utolsó napján a gyerekeket arra kérték, hogy a lefekvés előtti órában egy világos asztalon játsszanak játékokat, olyan testtartásban, mintha valaki egy világító telefont vagy táblagépet nézne. A fényintenzitás az egyes gyerekeknél eltérő volt.
Az előző, minimális fényben töltött éjszakához képest a melatonin szintje a fényexpozíciót követően 70% és 99% között csökkent. Meglepő módon a kutatók alig találtak összefüggést a fényerősség és a kulcsfontosságú alváshormon csökkenése között. Még akkor is jelentősen, 78 százalékkal csökkent a melatonin szint termelődése, amikor halvány, tompa fény vette körül a gyerekeket. Még 50 perccel a fény kialvása után sem állt helyre a melatonin-szint a legtöbb vizsgált gyermeknél.
"Eredményeink együttesen azt mutatják, hogy óvodáskorú gyermekeknél a lefekvés előtti fényexpozíció, még alacsony intenzitás mellett is, erőteljes és tartós melatonin csökkenést eredményez" - mondta Hartstein.
 

Mit tehetnek a szülők?

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szülőknek el kell felejteniük az éjjeli lámpát, és lefekvés előtt teljes sötétségben kell lenniük a gyerekeknek. De egy olyan korszakban, amikor a gyerekek fele képernyőt használ lefekvés előtt, a kutatás minden szülőt arra figyelmeztet, hogy kapcsolják ki a kütyüket és tartsák minimálisan a fényt, hogy elősegítsék a gyerekek jó alvását.
Azoknak a gyerekeknek, akiknek már vannak alvásproblémáik érzékenyebben lehetnek a fényekre, mint más gyerekek. "Ebben az esetben még fontosabb, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogy lefekvés előtt mennyi fénynek van kitéve gyermekük."
 
 
Cikk forrása: medicalxpress.com
Forrás:  https://www.babaszoba.hu
Kép forrása: fotó: Getty Images
 

 

Bukik a baba vagy refluxa van?

Nem mindegy! Míg a bukás ártalmatlan, addig a refluxnál lehet, hogy kezelés szükséges.

 


 

 

 

 

 

 

Nem ritka, hogy a kisbabák gyomrából evés után visszajön az anyatej vagy tápszer egy része. Sőt! Nyugodj meg, mert a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemők fele naponta legalább egyszer bukik. 2 és 4 hónapos kor közt a leggyakoribb, 7-8 hónapos korra pedig általában megszűnik.

Ha a bukások gyakorisága és mennyisége már kihatással van a baba fejlődésére, akkor a háttérben megbúvó reflux felismerése és kezelése fontos. Ha felmerül a reflux lehetősége, gyermekgyógyászati vizsgálat szükséges.

Mikor gondolj refluxra?

  • állandó nyűgösség, gyakori sírás
  • nyugtalan alvás
  • rendszeres hányás
  • zöldes-sárgás bukás
  • naponta többszöri bukás
  • a baba sokszor hátrafeszíti a nyakát
  • köhécselés
  • öklendezés
  • büfik utáni csuklás
  • gyakoribbak a felső légúti betegségek: orrdugulás, nátha, fülfertőzések
  • savanykás szájszag
  • súlyfejlődés elmaradása

 

Tippek amivel segíthetsz a babádnak:

  • kisebb adagokkal táplálod
  • hosszabban büfizteted
  • megemelheted az ágy fejvégi részét, de vannak tanulmányok miszerint a baloldalon fektetés jobban segít
  • háton fektetés helyett hordozod
  • anyatej vagy tápszer sűrítőket használsz – ehhez kérd szakember javaslatát és segítségét
  • nem cigizel és kerülöd a dohányfüstös helyeket
  • próbáld ki kevesebb kávéval
  • ha teheted, szoptass, mert szoptatott csecsemőknél ritkább a reflux
  • ha szoptatás vagy tápszeres etetés után nagy savanyú rögöket bukik, kipróbálhatod az Aethusa nevű homeopátiás szert. C15 erősségben, naponta 2x1 golyót. 1 műanyag kanálban 1 kortynyi anyatejben vagy tápszerben oldva. 5 nap után tarts szünetet. Ha nincs változás, kérd szakember segítségét.

Mire érdemes még figyelni?

Tehéntej-fehérje allergia is okozhat refluxos panaszokat. Minden második refluxos csecsemőnek ez áll a tünetek hátterében.

 

Kép: Ben Kerckx képe a Pixabay -en.

Forrás: www.csaladinet.hu

 

Miért fontos, hogy énekeljünk, mondókázzunk?

Nem kell tanult muzsikusnak lennünk ahhoz, hogy jól foglalkozzunk zeneileg gyermekünkkel. Ami igazán számít, az a közös élmény, az együtt mozgás, a jó hangulat és a nevetés. Az pedig már csak ráadás, hogy a kellemes időtöltés nemcsak a kicsit fejleszti, de a szülő-gyermek kapcsolatra is jó hatással van. 


 

 

 

 

 

 

 Cini, cini muzsika

Meglehet, hogy soha nem volt a kedvencünk az énekóra, nem ismerünk fel minden komolyzenei művet első hallásra, énekelni pedig jobbára csak a zuhany alatt szoktunk, de amint gyermekünk születik, jó, ha fontossá válik az életünkben a zene. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni – mondja Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. A zenei nevelés célja nem csak a zenei képességek kibontakoztatása. Kodály Zoltán szerint a kisgyermek zenei fejlesztése a születése előtt kilenc hónappal kezdődik, a magyar zenepedagógia atyja úgy vélte, hogy az édesanyának ismernie kell az érintés, az énekszó és a ritmikus mozgás jelentőségét gyermeke lelki és mentális fejlődésében.


Hóc-hóc katona

Pszichológiai kutatások is alátámasztják, hogy az érintés, ölben ringatás és éneklés, dúdolás egyértelműen jó hatással van a felnőtt és a gyermek kapcsolatára. Nemcsak az édesanyák élvezhetik tehát a pozitív hatást, hanem az édesapák, nagyszülők esetében is segíti a gyermekkel való kapcsolat kialakítását az érintés, a testi kontaktus és az éneklés. A zenei nevelés hatása az érzelmi és szociális készségek fejlődésén túl a mozgás- és beszédkészség terén is megmutatkozik. A ringatás pedig nemcsak a gyermek ritmusérzékét fejleszti, hanem az idegrendszerét is.


Tente, baba, tente

Az újszülöttek és csecsemők rendszerint élvezik, ha altatódalokkal ringatjuk el őket. Ha pedig ébren vannak, öltözködés közben remek móka a testrészek nevével mondókázni, az adott testrészre mutatva.

Kicsi orr, kicsi száj,
Keretezi kerek áll,
Kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
A pillái lombok.


Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem

Bölcsődéskorú gyerekek esetében az ölbeli játékok kapnak szerepet. A személyes kapcsolat nagyon fontos, a felnőttel, emellett a gyerekek biztonságérzetét növeli az az örömforrás, amit a mondókák ismételgetése okoz. A tenyeres, ujjkiszámolós játékok mellett kedveltek az ültetők, állítgatók, jártatók is.

Egy, kettő, három, négy,
Te kis cipő hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a világ végére.
Nézzétek csak, emberek!
Nagy csizmában kisgyerek.
Hazafelé lépeget,
hátrafelé nézeget.

Erre kakas, erre tyúk

A zenei képességek fejlesztése a gyermek egyéb képességeinek terén is pozitív változást idéz elő. Óvodáskorban a dalos táncos játékok támogatják a mozgásfejlődést – a mozgás rendezettebbé válik, fejlődik az egyensúlyérzék és ritmusérzék. A ritmus- és dallamhangszerek megszólaltatásával erősödik a szem-kéz koordináció, de a zenei foglalkozások során a hallott információk feldolgozása, a vizuális memória és a figyelem is fejlődik. A mondókák megtanulása szókincset, emlékezetet fejleszt, a körjátékokban való részvétel pedig a szociális érettséget is elősegíti.


Ha még mindig bizonytalanok vagyunk

A legjobbat szeretnénk gyermekünknek, de előfordulhat, hogy a zenei nevelés számtalan pozitív hatását ismerve továbbra sem tudjuk, hol is kezdjük, mikor és mit is énekeljünk, mondókázzunk.
Ha így érzünk, akkor érdemes felkeresnünk olyan csoportos foglalkozásokat, amiken gyermekünkkel részt vehetünk. Itt a jókedv ragadós, a közös foglalkozásokon sok dalt, mondókát megtanulhatunk, amit otthon is gyakorolhatunk, megismerhetjük, hogy milyen korosztályának megfelelő hangszereket és hogyan tudunk használni, akár otthon is. Érdeklődjünk a lakóhelyünk közelében elérhető ilyen lehetőségről!

Forrás: csaladinet.hu
Indexkép: pxhere.com


 

A táplálkozás szerepe az egészséges immunrendszer kialakulásában

A megfelelő ételek fogyasztása segíthet erősíteni a gyermek immunrendszerét, hogy szervezete ellenállóbb legyen a kórokozókkal szemben.

A gyerekeknek szüksége van bizonyos tápanyagokra és vitaminokra az immunrendszerük megerősítéséhez. Melyek a legfontosabb ásványi anyagok és vitaminok az immunrendszer támogatására, és milyen ételekben találhatók meg ezek?
 


 

 

 

 

 

 

Cink

Az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely hozzájárul az immunrendszer működéséhez, az a cink. A napi szükséges cinkbevitel 6 hónapos kor alatt 3 milligramm, 7-12 hónapos kor között 5 milligramm, 1-3 éves kor között 5 milligramm, míg 4-6 éves kor között 6 milligramm. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institute of Health (NIH)) azonban felhívja a figyelmet arra, hogy nem szabad túlzásba vinni a cinkbevitelt, mert a túl sok cink hányingert, hányást, étvágytalanságot, gyomorgörcsöt, hasmenést és fejfájást okozhat.
A cink főként fehérje alapú ételekben található meg, mint a vörös hús és a baromfi hús, de a babfélék és a diófélék szintén jó cinkforrások.
 

C-vitamin

A C-vitamin elengedhetetlen az immunrendszer működéséhez, hiányában gyengül az immunrendszer, és nő a fertőzésekre való fogékonyság. A napi szükséges C-vitamin bevitel 6 hónapos kor alatt 35 milligramm, 7-12 hónapos kor között 40 milligramm, 1-3 éves kor között 45 milligramm, míg 4-6 éves kor között 45 milligramm.
Legjobb forrásai a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, mint a paradicsom, a káposzta vagy a salátafélék.

D-vitamin

A D-vitaminra a csontok képződéséhez és egészséges fenntartásához van a legfőképpen szükség, de ez a vitamin az immunrendszer működéséhez is hozzájárul. 1 éves korig napi 400-1000 NE az ajánlott D-vitamin bevitel, míg a maximum 1000 NE. 1-6 év között 600-1000 NE-re van szükség, és a maximum bevihető mennyiség 2000 NE. 1 éves kor alatt étrendkiegészítő formájában (általában cseppes) egész évben szükséges a pótlása, míg 1 éves kor felett a fényszegény hónapokban (esetenként egész évben).
A legjobb forrásai az élelmiszerek közül a zsíros halak, mint a lazac vagy a tonhal, a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek.
 
 

Omega-3

Az omega-3 zsírsavaknak számos egészségügyi előnye van. Az omega-3 zsírsavak megtalálhatók a zsíros halakban - mint a lazac vagy a tonhal -, és a növényi olajokban. A dió, a tökmag, a chia mag, a lenmag, mind tartalmaznak alfa-linolénsavat (ALA), amely az omega-3 zsírsavak növényi formája.  A diófélék és az olajos magvak a jó zsírokon kívül jó forrásai még a káliumnak, a magnéziumnak, a cinknek, a réznek, a mangánnak, és az E-, B6-, B12- és A-vitaminnak.

 

Néhány további tipp az erős immunrendszerért

  • Ügyeljünk rá, hogy minél több és színesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon a gyermek! Kínáljuk minden étkezéskor zöldséggel vagy gyümölccsel is a gyermeket, és törekedjünk arra, hogy kerüljön minél több szín a tányérra. A paprika, a narancs, a bogyós gyümölcsök, a sárgarépa, a tök, a leveles zöldségek és az alma jó A- és C-vitamin források, melyek támogatják a megfelelő immunfunkciókat.
  • Kerüljön fehérje a főétkezésekkor és a kisétkezésekkor fogyasztott ételekbe! A fehérje is szerepet játszik az immunrendszer működésében, különösen a gyógyulás és a regeneráció szempontjából. Tálaljunk a gyermeknek különféle fehérjében gazdag ételeket, mint a babfélék, a lencse, a dió és magvak, melyek rostban és vitaminokban is gazdagok. Az állati eredetű élelmiszerek közül remek fehérjeforrások a sovány húsok, a tejtermékek és a tojás is, melyek olyan tápanyagokat is tartalmaznak, mint a vas, a cink, vagy a B12-vitamin.
  • Korlátozzuk a többszörösen feldolgozott élelmiszereket!
 
Forrás: https://www.babaszoba.hu
Fotó: Getty Images


 

Okosabb lesz a gyerek, ha zenét tanul

A legfrissebb tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a zenetanulás pozitív változásokat okoz az agyban és fejleszti a gyerekek mentális képességeit. Gyógyír lehet a diszlexiára is. 


 

Kivétel nélkül jobban teljesítenek a zenét tanuló gyerekek

A zenetanulás hatására javul a gyerekek felfogóképessége, memóriája és összpontosítási készsége, melyek jobb tanulmányi eredményhez vezetnek később az iskolában. Erre a következtetésre jutott kutatásai során Laurel Trailor, a McMaster Egyetem igazgatója.

Trailor és munkatársai óvodáskorú gyerekekkel végeztek kísérletet, és azt tapasztalták, hogy azok a gyerekek, akik zenei képzésben vettek részt, kivétel nélkül jobban teljesítettek, mint azok a társaik, akik nem tanultak zenét. A kutatás első körben azt igazolta, hogy a zenetanulás fejleszti az agy hallókérgét, melyújabb kérdéseket vetett fel. Vajon más elváltozásokat is képes okozni az agyban a zenei képzés? Lehet, hogy általánosan kihat a gondolkodásra és a megismerési képességre?

Fejlettebb memória, jobb összpontosítás

Laurel Trailor válasza egyértelmű igen. Ahogy összehasonlította az azonos típusú vizsgálatok során megfigyelt elektromos és mágneses impulzusokat az agyban, felismerte, hogy már akár egy vagy két év zenetanulás is fejlettebb memóriát és jobb összpontosítási képességet okoz.

Úgy tűnik, hogy a zenetanulás hatékonyan fejleszti a koncentráció és memória képességét, amely a tanulás számos területen vezet jobb eredményekhez,” mondta Trailor.

Trailor szerint ennek az lehet az oka, hogy a motoros és hallási készségek együttes összjátékaként tudunk csak megszólaltatni egy hangszert, ami erősen bevonja a figyelmet, memóriát és a koncentrációt. Az agynak ezek a területei elkezdenek gyorsabban fejlődni. A közös zenélés pedig egyéb készségeket, például a másikra való odafigyelést és érzékelést is fejleszti.

A passzív zenehallgatás ezzel szemben nem igényel ilyen „erőfeszítéseket” az agyunktól, ezért nem is fejleszti ugyanolyan hatékonyan a mentális képességeket, mint a hangszeren való játszás.

Gyógyír lehet a diszlexiára is

A Harvard Egyetem kutatója, Gottfried Schlaug szintén komoly összefüggést talált a kisgyermekkori zenei képzés és a mentális képességek fejlődésével kapcsolatosan. Szerinte a zene pozitív hatása a verbális és nonverbális képességekre is kihat. Kutatásai során azt is felfedezte, hogy a különböző hangszerek más területet módosítanak az agyban. Az énekesek agyában bekövetkező változások némileg eltértek a vonós vagy billentyűs hangszereken játszókétól.

A zenélés és a nyelvi képességek fejlődése között még szembetűnőbb összefüggés talált például a diszlexiás gyerekek körében.

„Az eredmények arra utalnak, hogy egy zenei képzés, mely erősíti a felfogóképességet, bizonyos nyelvi hiányokat is orvosolhat,” idézi Schlaugot a gitaregyetem.hu.

A zene a személyiségre is kihat

Glenn Schellenberg a Toronto Egyetem pszichológia professzora közvetlenül azt vizsgálta, hogy a zene kihat-e a személyiség egyéb területeire is, mint viselkedés, szociális készségek, beilleszkedés, konfliktuskezelés, intelligencia. Ezt azonban nem könnyű vizsgálni, hiszen számos egyéb tényező is közrejátszik, mint családi háttér, szülők anyagi helyzete, az oktatás minősége, ennek ellenére Schlennberg egyértelműen azt tapasztalta, hogy számos pszichológiai és kognitív teszten jobban teljesítenek azok a gyerekek, akik zenét tanulnak.

Schellenberg előszeretettel hangoztatja, hogy a zene nem csak a mentális képességre van pozitív hatással, hanem a személyiséget is fejleszti.

 

Fotó:Bombardier / Foter / Creative Commons Attribution 2.0 Generic (CC BY 2.0)

 Forrás: https://www.csaladinet.hu

 

Vitaminok gyerekeknek- Melyiket adjuk?



Mikor érdemes vitamint adni a gyermekünknek?

A multivitamin készítményeket kúraszerűen érdemes adagolni a gyermeknek, ősztől-tavaszig. Ha nem adod a gyermeknek külön a multivitamint, azzal sincs gond, azonban a D vitamint mindenképpen pótoljuk ősztől-tavaszig. A D vitamin receptköteles a háziorvos írja fel, és ő mondja meg a napi adagolást.

Melyik a legjobb multivitamin gyerekeknek?

A minap bementem a gyógyszertárba, hogy a gyerekeknek multivitamint vegyek. A választék óriási, csak győzz választani a kínálat között. A gyerekvitamint körültekintően válasszuk meg, érdemes neves gyártó termékeit előnyben részesíteni. Fontos! A vitaminokat körültekintően tároljuk, ne önkiszolgálóként legyen elérhető a gyerekek számára. A szirupok, különböző gumicukorka, finom rágótabletta jellegű vitaminokat a gyerekek előszeretettel fogyasztják, azonban ügyeljünk arra, hogy a kellő mennyiségnél ne fogyasszanak többet!

Ha a gyermeked nehezen nyeli le a tablettákat, akkor érdemes szirupot, koncentrátumot választani.

Legfontosabb vitaminok és ásványi anyagok gyerekeknek

A- vitamin: A szervezet maga állítja elő béta-karotinból, szükségünk van rá a légutat, a belet és a vizeletelvezető rendszert bélelő nyálkahártya és a szem különböző részeinek épsége végett. Nagyszerű források a tej, sajt, tojás, sárga színű zöldségek, tök

B- vitamin-csoport: A B-vitamin család fontos az anyagcsere, energiatermelés és az egészséges keringési rendszer és idegrendszer szempontjából. Nagyszerű források a csirke, hal, diófélék, tojás, tej, sajt, bab

C- vitamin: Szükséges az egészséges izomzat, kötőszövet és bőr érdekében. Nagyszerű források a citrusfélék, eper, kivi, paradicsom és a zöld színű zöldségek.

D- vitamin: Jelentős mennyiségre van szükség belőle a növekedéshez, különösen a csontok és a fogak megerősítéséhez: a D-vitamin elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélből, és beépülését a csontok növekvő részébe. Ezért fontos D-vitaminnal kiegészíteni a gyerekek és a csecsemők étrendjét.

E- vitamin: Az E -vitamin is fontos szerepet tölt be a szervezetben. Védi a bőrt, segíti az izmok, az idegek, a vérkeringés és a szív egészséges működését. Erősíti az immunrendszert is. Nagyszerű források a növényi olajok, hüvelyesek, mogyoró, mandula és zöld leveles zöldségek.

Folsav: A folsav a vörösvértestek és a DNS termeléséhez elengedhetetlen. Forrása: spenót, brokkoli, répafélék, magvak, sárgadinnye, málna

Kalcium: A bőséges kalcium bevitel elengedhetetlen a gyors növekedéssel járó csecsemő-és serdülőkorban az egészséges csontozat fejlődésében. Egészséges kalciumforrást jelentenek a zöldfőzelékek, hüvelyesek, tejtermékek.

Vas: A csecsemő féléves korától kezdve egyre több vasat igényel, mivel addigi gyors növekedése felemésztette a születéskor amúgy is korlátozott tartalékait. Az anyatejben igen kevés a vas, a tápszerek általában tartalmaznak vasat, de okosabb erről a háziorvost megkérdezni.  A vas az izomépítéshez és az egészséges vörös vérsejtek fejlődéséhez szükséges. Nagyszerű források a vörös húsok, pulyka, disznóhús, spenót, bab.

Forrás: https://www.cukimamik.hu

A hidegpárásításról

Téli időszakban a család aprónépénél is gyakoriak a felső légúti megbetegedések. Ezekkel előbb-utóbb orvosnál kötünk ki, aki alaposan kioktat, hogy hogyan lehet kúrálni a kis beteget, és tanácsot ad a gyerekszoba levegőjével kapcsolatosan. Elmondja, hogy egyrészt gyakran kell szellőztetni, másrészt ne legyen se túl meleg, se túl hideg a szobában, harmadrészt pedig figyelnünk kell a levegő megfelelő páratartalmára. 

A megfelelő páratartalom az én szememben mindig egy érdekes fogalom volt. Azt gondoltam, hogy kimosok egy-két adag ruhát, a gyerekszobában kiteregetem, és ez elég ahhoz, hogy a száraz lakás egy kicsi szobájának levegőjét megfelelően dúsítsa nedvességgel. Persze, ha a ruha nem szárad túl gyorsan, és minden nap kimos az ember két adaggal belőle, és minden nap eltűri a szárítót az általában amúgy is eléggé játékoktól zsúfolt gyerekszobában, akkor jó megoldás lehet. Mi viszont most elérkeztünk arra a pontra, hogy akárhogyan is rendezgetem a gyerekszoba bútorait, a szárító nem fér be. A radiátorra ugyan tudok tenni egy-két törölközőt, vagy nagyobb vizes holmit, de azok egy óra alatt megszáradnak és onnan semmi értelme nincs, csak lomosítja a szobát.


 

 

 

 

 

 

 

Érthető tehát, hogy a kisszoba levegőjének páratartalma minimálisra csökkent, ami miatt kicsi fiam légútja kiszáradt, könnyen megtelepedtek benne a vírusok, a légcsöve begyulladt, éjjel köhögni kezdett, a köpetürítés nehézkes lett, és hajszál híján nálunk is felütötte fejét a krupp. Ugyan az orvos megnyugtatott, hogy ez még nem az, bár nagyon hasonlít a köhögése ahhoz, de a lelkemre kötötte, hogy azonnal párásítani kezdjük a gyerekek szobáját, mert ha a légutak beszűkülnek, akkor vagy az ügyeleten kötünk ki, vagy adhatom utolsó megoldásként a szteroidos kúpot… Nos, ezt el szerettem volna kerülni. Így jutottunk el a ruhaszárítótól az ultrahangos hidegpárásító készülékig.

Megvettük, beüzemeltük, és szinte azonnal érezzük a jótékony hatását:

  1. A levegő kellemesen nedves. Jó levegőt venni. Csöpögtettem bele két csepp eukaliptuszt is, és így szinte olyan, mintha valami gyógykúrán lennénk a saját otthonomban.
  2. A kisfiam köhögése szinte azonnal elmúlt, de legalábbis közel sem olyan ijesztő, mint volt. Gondolom, a pára a légcsövét nedvesíti, ezáltal csökken a köhögési inger, és a letapadt váladék felköhögését is nagyban könnyíti.
  3. Mindezeken fölül, ha nem köhög olyan sokat a manó, akkor jó eséllyel nem csap át a köhögés hányásba, úgyhogy egy-két kellemetlen percet és egy-két adag mosást is spórol vele az ember.
  4. A bőröm nem szárad ki. Az arcom kevésbé ráncosodik. (Ne nevess, ezek is fontos szempontok, noha nem csak a gyerekről szólnak.) A gyerekek ekzemás foltjai kevésbé viszketnek.
  5. Segít a duzzadt nyálkahártya megnyugtatásában. Köhögő roham, kruppos légzészavar esetén szinte azonnal megoldja a problémát. A melegpárásítás ilyenkor egyébként sem jó, mert az esetleg gégeduzzanatot okozhat, ami még jobban növeli a fulladás veszélyét.
  6. Az orr nyálkahártyája is nedvesebb, csökken az orrvérzés veszélye.
  7. A normál teregetéssel, gőzöléssel ellentétben nem lesz vizes a fal, nem ázik föl a tapéta, nem penészedik a szoba sarka.

Összességében tehát, ha kiszámoljuk, hogy egy hidegpárásító készüléket mennyiért szerez be az ember, és egy esetleges betegség esetén mennyit költ el gyógyszerre, akkor mindenképp azt kell mondanom, hogy ez a szerkezet megéri a pénzét. Viszont ne ezt vegyük alapul, hanem gondoljunk gyermekünk egészségére, nyugodt alvására, kellemes közérzetére. Ne várjuk meg, amíg a kellemetlen tünetek betegségbe csapnak át, hanem akár teregetéssel, akár párásító készülék vásárlásával gondoskodjunk arról, hogy legalább a gyerekek hálószobájának páratartalma 40-60 százalék között legyen.

Forrás: www.http://picibaba.hu

 

 

Növekedési ugrás babáknál: ezekből a tünetekből ismerheted fel

A növekedési ugrások a babák és anyukák életében sokszor embert próbáló időszakok, ezért jó, ha tudjuk, mikor jelentkeznek, és hogyan készülhetünk fel rájuk.

 


 

 

 

 

 

 

 

Növekedési ugrás babáknál

Mit jelent a növekedési csecsemőknél?

A baba megszületése után, amikor már úgy érezzük, kezd kialakulni a napirendünk, és kisbabánk nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, hirtelen jön egy időszak, amikor úgy tűnik, minden felborult. Ilyenkor semmi rosszra nem kell gondolnunk, a csecsemők ugyanis ekkor növekedési ugrásban vannak: ez azt jelenti, hogy a fejlődésük intenzívebb fokozatba kapcsolt, így több energiára van szükségük, mint eddig. Az energiaszint megnövekedése miatt kisbabánk étvágya is megnő ilyenkor, így fel kell készülnünk arra, hogy sokkal többször szeretne majd enni.


A növekedési ugrás jelei


Fokozott étvágy

A fejlődési ugrás legszembetűnőbb jele a folyamatos éhség: a kisbabák ilyenkor egész nap képesek lennének enni, és sokszor még az etetés végén is éhesnek tűnnek. Anyatejes babáknál ilyenkor gyakori, hogy hatékonyabban kezdenek szopni a csecsemők, hiszen ki szeretnék elégíteni a megnövekedett étvágyukat.


Nyugtalanság

A növekedési ugrás nem csak az anyukáknak, de a babáknak is szokatlan szituáció, ezért ilyenkor a legtöbben nyugtalanabbak, mint általában.


Az alvás felborulása

A fokozott éhség következtében valószínűleg még azok a babák is folyamatosan felkelnek éjszaka, akik addig jól aludtak, és nappal sem fogják tudni teljesen kipihenni magukat. Az alvás felborulása néhány nap alatt helyreáll, addig azonban számíthatunk rá, hogy éjszaka is folyamatosan éhes lesz a pici.

A növekedési ugrás előtt pár nappal jellemző az is, hogy a babák többet alszanak, mint azelőtt. A szervezet így készíti fel a testet a közelgő növekedési ugrásra, ami rengeteg energiát fog igénybe venni. A hosszú alvások oka még az is, hogy a növekedési hormonok többnyire alvás közben, éjszaka termelődnek.


Mikor van növekedési ugrás a babáknál?

Az első növekedési ugrás általában 3 hetes korban jelentkezik, majd 6 hetes, 3 hónapos és 6 hónapos korban, de később, 2 éves kisgyermekeknél is visszatér még. Természetesen ezt nem napra pontosan kell értenünk, hiszen minden baba más, így lehetséges, hogy egy héttel előbb vagy később kezdődik egy-egy növekedési ugrás, sőt, az is előfordulhat, hogy észre sem vesszük, mikor történik, mert a babánkat egyáltalán nem viseli meg.


Növekedési ugrás anyatejes babáknál

Az anyatejes babák ilyenkor egyfolytában szopizni szeretnének, ami az anyukák számára igencsak fárasztó lehet. Sok anyuka megijed, és úgy gondolja, hogy nincs elég teje a babája számára, aggodalomra azonban nincs ok: a gyakori szopizással a baba tökéletesen beállítja saját maga számára a kereslet-kínálatot.

Minél többször van mellre helyezve, annál több anyatej termelődik, éppen ezért nem feltétlenül teszünk jót azzal, ha ilyenkor tápszert adunk az amúgy kizárólagos anyatejes babáknak, hiszen ezzel lehet, hogy akadályozzuk az anyatej megfelelő mennyiségének termelődését. Az anyák melle általában 3-7 nap alatt alkalmazkodik a megnövekedett étvágyhoz, és megfelelő anyatejmennyiséget fog előállítani a növekedési ugrás végére.


Mi a helyzet, ha tápszeres, vagy vegyes táplálású a babánk?

A tápszeres csecsemők étvágya ugyanúgy megnő növekedési ugráskor, mint az anyatejes babáké, azonban nagyon oda kell figyelnünk a tápszer adagolására. Sose emeld meg egyik etetésről a másikra nagy mennyiségben az adagot, és mindig kövesd a tápszer adagolási útmutatásait! A tápszer mennyiségét fokozatosan emelheted, azonban ebben az esetben mindig konzultálj a gyermekorvossal!

Ha a baba tápszert és anyatejet is kap, ilyenkor is próbáld minél többször mellre helyezni őt, így nőni fog az anyatej mennyisége.


Meddig tart a növekedési ugrás?

A babák maratoni éhsége csupán néhány napig tart, általában 2-4 nap alatt vége van ennek az időszaknak. Természetesen, mint mindenben, ebben is érvényes az örök szabály, miszerint minden baba különböző ütemben fejlődik, tehát nem kell kétségbeesned, ha a te babád már 5 napja farkaséhes.

Bár ezek az időszakok csupán néhány napig tartanak ugyan, mégis különösen kimerítőek az édesanyák számára, ezért fontos, hogy időben felkészüljetek rájuk! Amennyiben rendelkezésedre áll segítség, feltétlenül vedd igénybe, és próbáld meg másra hagyni a háztartási feladatokat, amíg te és a babád bekuckóztok a szobában, és használd te is pihenésre azokat a ritka pillanatokat, amikor elalszik!

 

A cikket lektorálta: Makay Zsuzsa védőnő

Indexkép: Depositphotos.com

Forrás: www.csaladinet.hu- Lakatos Dóra


 

Mentovics Éva- Kész macera... /Téli, öltözködős vers



Kész macera minden reggel,
elsoroljam, mit veszek fel?
Pedig nincs most hajcihő se,
hogy szandi kell, vagy cipőcske,
hiszen tél van, az angyalát!
Póló, pulcsi, meleg kabát,
nadrág, sál és vastag sapka,
ne bújjon át a szél rajta.
Mi hiányzik? Megvan, ott, ni!
Puha, bolyhos, hosszú zokni.
Hol vagy csizma? Nosza, gyere!
Jobb és bal láb, bújj csak bele!
Kesztyű, te is indulj velem,
melengesd a fázós kezem!
Nem bánom, ha hó vagy fagy van,
a fél gardrób itt van rajtam.


Babakonyha- készítsd el a baba első müzlijét



Ha már a pürék és az egytálételek még szerinted is unalmasak, akkor készíts valami különlegesebbet a babának - például az első müzlijét!

Hogy ne ess a hozzátáplálásnál abba a hibába, hogy folyton csak a pürés ételeket adod a kicsinek, bevethetsz egy-két érdekesebb fogást. A baba első müzlije zabpehellyel, friss gyümölcsökkel éppen ilyen!
Hozzávalók 5 adaghoz
  • 50 g érett áfonya
  • adagonként 100 g zabpehely
  • 100 g érett őszibarack
  • 100 g érett körte
Elkészítés
  1. Az étel elkészítéséhez használj pároló funkciós turmixgépet. Ha sima turmixod van, akkor a párolandó alapanyagokat az előkészítés után párold meg.
  2. Mosd meg a gyümölcsöket, majd magozd ki és hámozd meg a barackot és a körtét, és vágd ezeket 1 cm-es kockákra.
  3. Vedd le a turmixedény tetejét, tedd bele a gyümölcsöket úgy, hogy a párolós oldala legyen alul, majd tedd vissza rá a fedőt.
  4. Vedd le a víztartály tetejét, és töltsd meg vízzel a 20 perc-es szintig (200 ml).
  5. Szereld össze a gépet, majd állítsd 20 perces párolásra, és miután lejárt, állítsd vissza a kapcsolót az "OFF? állapotra.
  6. Vedd le a turmixedényt, majd fordítsd fejre, a turmixolós oldalára, tedd bele a csicseriborsót, így tedd vissza a gépre.
  7. Pürésítsd az alapanyagokat 2-3 alkalommal 10 másodpercig, majd szedd egy tálba a turmixból.
  8. Ha kihűlt, tálald adagonként 100 g zabpehellyel.

Forrás: https://www.babaszoba.hu


Fogadd el a gyerek karakterét! - Miért olyan nehéz ez sok szülő számára?

A gyermekünkkel való első találkozásunk olyan, mint amikor egy meglepetéscsomagot kapunk, amit messziről adtak fel, és csomagolása titkot rejt. Az ajándékhoz számos várakozás, remény, igény és elvárás fűződik, amelynek egy része megfogalmazható, más része ki nem mondott, még csak nem is tudatos. De mi várható ettől a találkozástól akkor, ha a gyermek valamiért nem felel meg a szülő elvárásainak? Ha nem azt kaptuk, amit megrendeltünk? Azt érdemes várnunk a csomagtól, amit kértünk, vagy amit jó okkal szántak nekünk? 

 


 

 

 

 

 

 

 

Fogadd el a gyermeked karakterét!

Minden gyerek egy egyedi lélek, nem a szülő másolata

"Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni" - tanácsolja a szülőknek Vekerdy Tamás pszichológus. A gyerek nem a mi szavaink és tetteink végeredménye, hanem egy saját világgal rendelkező egyedi lélek.

Születésünk pillanatában eldől, hogy milyen vérmérsékletű, milyen alapvető személyiségjegyekkel rendelkező ember válik később belőlünk, mint ahogy a kőrisfa magjából kőrisfa nő, és nem lesz soha szomorúfűz. Természetesen formál minket a környezet, a nevelés, mint ahogy a kőrisfára is hat a szél, a hőmérséklet, a tápanyagtartalom és a napsütés. Ezek a hatások a fa segítségére lehetnek abban, hogy gyönyörű, magas, teljes gyökérzettel és koronával rendelkező erős törzsű fává váljon, vagy letörhetik a fiatal hajtásait és meghajlíthatják a gerincét – ám az akkor is csak egy hajlott, megtört kőrisfa marad, és nem válik más lénnyé. Se szomorúfűzzé, se orchideává.

 

Már a DNS alapján eldől, milyen lesz a gyerek karaktere?

Robert Plomin pszichológus véleménye szerint valójában egyáltalán nem a szülői mintán múlik a gyerek karaktere, hanem kizárólag a DNS mindenhatósága dönt róla. Az álláspont kissé szélsőséges, és széles körben vitatott is, ám a szülői hatás fontosságát Plomin még így sem tagadja. A nevelés vegytiszta lényege ez alapján, hogy segíti érvényre jutni az öröklött mintázatot a maga teljességében – vagy pedig gátolja azt. A szülő az az elsődleges személy, aki támogatást tud adni a kibontakozáshoz, aki biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket. A legfontosabb feltétel pedig mind közül maga az elfogadó, támogató szeretet. Ez elég!

De mégis milyen okaink vannak arra, hogy a gyermek személyiségét olyan sok esetben valaki tőle idegen anyaggá próbáljuk átgyúrni? Miért van az, hogy sok szülő képtelen elfogadni a gyerek karakterét?

Ezeknek a játszmáknak és megnyilvánulásoknak a mélyén minden esetben magának a szülőnek a traumája, félelme, fel nem dolgozott kudarca áll. Hiszen attól, hogy gyerekünk születik, még nem válunk saját problémáktól mentes felnőtté, sem tökéletes nevelőgéppé… A gyermek el nem fogadása saját kivetített problémák megtestesítése az utódunkban.

Szülő és gyermeke találkozása egy olyan élmény, mely mindkettőjükön egész életükre otthagyja a lenyomatát. Ezért is fontos, hogy a találkozás valóban ajándék legyen, ne pedig keserves kínlódás.

Miért van az, hogy néha minden erőfeszítés ellenére sem tudunk jól szeretni, és nem találjuk az utat a gyermekünkhöz?

Mert minden szülő – hacsak nem küzd súlyos személyiségzavarral – segíti, szereti, és támogatni igyekszik a gyerekét. Ebben biztosak lehetünk.

Ezért is reményteli a szülő és gyermek egymás felé való útkeresése: mert valóban találkozni akarnak egymással. Az elfogadás gátjának tudatosítása rendkívül sokat segíthet a megoldásban. Segít az is, ha tudjuk, hogy nem mérgező szülőnek készülünk, hanem problémákkal, traumákkal küzdő emberek vagyunk, még akkor is, ha gyermekünk van.

 

Miért eshet nehezére egy szülőnek elfogadni a gyermeke személyiségét?

Milyen tipikus tapasztalatok irányíthatják a szülőt abban, hogy ne fogadja el a gyerek karakterét? Néhány példa:

  1. A gyerek személyisége feltűnően hasonlít valakiére a családból, akit a szülő nem fogadott el, aki fel nem dolgozott sérülést okozott számára, vagy akitől tart. Elvált szülők esetében például nehéz megküzdeni azzal a teherrel, hogy a gyerek hasonlít a másik szülőre, vagy abból a családból egy intenzív személyiségre.
  2. A gyermek valamilyen területen tehetséges, a többi pedig nem érdekli. A szülő emiatt szorong, hogy hogyan fog megélni, hogy fog párt találni, fenntartani a családját. A tehetséges gyermek egyébként is sajátságos személyiségtípus, aki már akkor is produkálhat szélsőségesebb  viselkedést, amikor a tehetség még nem nyilvánvaló.
  3. A gyerek tükröt tart a szülőnek, aki pont azt nem fogadja el benne, amit önmagában sem. A gyermek erősen viseli magán azt a személyiségvonást, amivel a szülő küzd, amitől valójában fél, amit elnyomni igyekszik. Az idegesít benne a legjobban, amiben rám hasonlít…
  4. Csak egyetlen sikersablont ismerünk, és a gyerek nem olyan operációs rendszerrel rendelkezik, ami erre irányul. A mai sikersablon az extrovertáltságnak kedvez, ebben előnynek számít a magabiztosság, népszerűség, az ingerek felé fordulás. Győztest, bajnokot akarunk a gyerekből nevelni! Egy introvertált gyermek számára azonban mind az eszközkészlet, mind az irányultság hiányzik ehhez, jobban szeret két-három mélyebb barátságot, mint egy széles haveri kört, szereti megfontolni a döntéseit, és a sok inger hatására hamar utoléri őt az introvertáltak másnapossága. A szociális interakcióktól visszahúzódó gyerek megijeszti a szülőt: hogy fog beilleszkedni ebbe az erős mezőnybe?
  5. A szülő a saját kudarcait a gyerek árán próbálja megváltani. Ha én nem lettem orvos, majd ő lesz az. Ha az életemet tönkretette egy rosszul választott párkapcsolat, akkor ő ne házasodjon meg. Ha én nem szereztem diplomát, neki mindenképpen viselnie kell a dr. előnevet.
  6. A szülő bekorlátozott világban él saját élményei és félelmei miatt, és ezt a hitvilágot igyekszik átadni a gyermeknek is, abban a hiszemben, hogy ezzel jót tesz neki, hogy így megvédi. Ne mozdulj, ne lépd át a képzeletbeli határvonalat, mert meg fogsz bűnhődni érte – sugallja ez a szülő, aki a saját lelki korlátait építi újra a gyermek köré, aki esetleg felfedező vagy világjáró tudós lehetne. A hiedelmek, mémek is átadhatók neveléssel, ha már átörökíteni nem sikerült…
  7. Sajátságos eset, ha a családhoz érkező gyerek valamilyen nehézséggel küzd. Ebben az esetben sokszor éppen segíti a szülőt a gyermek karakterének elfogadásában a diagnózis, mely válasz lehet a szülő kérdéseire, kudarcérzetére, és szinte felszabadíthatja a szülőt az elfogadásra, a valós igények megfogalmazására.

A gyermek születése pillanatától egyedi lény, saját karakterrel, rá jellemző igényekkel.

A kapcsolat szülő és gyermeke között akkor alakul szerencsésen, és akkor jelent mindenki számára komoly erőforrást, ha úgy viszonyulunk a kicsihez, mint vadonatúj és felfedezni való lélekhez, akiben csodás lehetőségek vannak, és aki segítségével a mi világunk is tágasabb lehet.

Ne a gyereket igazítsuk a saját szükségleteinkhez! Szeressük és támogassuk azt, akit kaptunk, és ne azt a képzeletbelit dédelgessük, akit szerettünk volna. A más karakterű gyerek nem emeletes kudarc, hanem hatalmas lehetőség!

 

Indexkép: Depositphotos.com

Forrás:  https://www.csaladinet.hu- Mezei Csongor Andrea


 

Így érd el, hogy ne kelljen százszor kérni valamit a gyerektől

"Bence, vedd fel a cipődet, indulunk! Bence, hallottad, amit mondtam? Gyere ide és vedd fel a cipődet! Bence, ne mondjam el még egyszer! Vedd már fel kisfiam, most meg hova rohansz?"
A jelenet sokaknak lehet ismerős. Nincs is annál idegesítőbb, mint amikor százszor kell kérni valamit egy gyerektől, amikor könyörgünk, magyarázunk, ismétlünk, a végén kiabálunk, ő pedig úgy csinál, mintha meg sem hallaná, vagy ami még rosszabb: kajánul vigyorog és elszalad. Pedig lehet ezt másképp is. 

 


 

 

 

 

 

 

 

A gyerek mintha meg se hallotta volna, még oda sem nézett

Nemrég egy családnál voltam vendégségben, ahol a következő jelenet játszódott le: a kisfiú a földön ülve építőkockázott, anyukája pedig szólt neki, hogy kész az ebéd, menjen kezet mosni, és utána üljön asztalhoz. Közben melegítette az ebédet, mosogatott és velem beszélgetett. A gyerek mintha meg se hallotta volna, még oda sem nézett. Aztán az anyukája megint szólt neki, türelmesen. És megint és megint. De mintha nem is hallotta volna. Még viccelődtünk is, hogy biztos szelektív a hallása. Aztán anyuka egyre dühösebb lett, később már kiabált is, de az sem használt. A vége az lett, hogy fogta a gyereket, bevitte a fürdőszobába, a csap alá tartotta a kezét, megmosta, megtörölte, aztán beleültette a kisszékébe az asztalnál, hogy egyen.

Egészen biztos vagyok benne, hogy ehhez hasonló jelenetek mindenkinél előfordulnak. Van, akinél előbb, van, akinél később pattan el a cérna, talán ez az aznapi hangulatunktól is függ. De egy biztos, sokaknál újra és újra megismétlődik, anélkül, hogy történne valami változás.

Vajon hol hibázott az édesanya? Mit kellett volna másképp csinálnia?


Az ismételgetés nem megoldás, ráadásul fárasztó is

Először is felesleges annyiszor megismételni, mit kérünk a gyerektől – javasolja a Motherly.

Az ismétlés ugyanis, mint azt a fenti példa is mutatja, nem működik, a gyerek nem fogja előbb megtenni, amit kértél tőle csak azért, mert százszor elmondod. Ráadásul megszokja, hogy úgyis ismételgeted a mondandódat, így nem kell egyből figyelnie.

Ha a végén felemeled a hangodat és elkezdesz kiabálni, ahhoz is könnyen hozzá tud szokni, és már csak azért sem fogja megtenni első szóra amit kérsz, mert még "megvárja", amíg kiabálni is fogsz mellé.

Egyszóval: felejtsd el az ismételgetést és a kiabálást is! Ezek nem visznek előre, ettől nem fogja hamarabb teljesíteni a kérésedet!


Várd meg, amíg rád figyel!

A fenti példában az anyuka úgy kérte a gyerekét, hogy menjen kezet mosni, hogy közben minden mással volt elfoglalva a konyhában. Ha ezer teendőd közepette szólsz oda a gyerekhez, úgy kevésbé hallgat rád! Jobban teszed, ha egy kicsit felfüggeszted a teendőidet, odamész hozzá, keresed a szemkontaktust, vállára teszed a kezed és úgy mondod el neki, mit szeretnél. Ekkor még mindig mondhatja azt, hogy nem, de figyelni mindenképpen figyelni fog rád. Ellentétben azzal, amikor mással foglalkozol közben és úgy kéred meg őt valamire.


A szavakat tettek kövessék, segíts neki, ha nem megy egyedül!

Ha elmondtad, mit kérsz tőle, és ő még mindig csak játszik tovább, akkor hajolj le hozzá és ajánld fel neki a segítségedet, például jelen esetben a kézmosásban. A gyerek be fogja látni, hogy két választása van: vagy teljesíti magától, amit kértél, vagy segítesz neki ebben. Így meg tudja tanulni, hogy kérés után mindig cselekvés következik.


Rövidíts!

A kérésedet teljes egészében nincs értelme folyton ismételgetni, ezt korábban már leszögeztük. Azonban a kérés legfontosabb szavát emlékeztetőül néha elmondhatjuk. Például: - Bence, kézmosás!


Tanítsd meg a válaszra!

Ha kérsz valamit és figyelt, akkor válaszoljon is! Tanítsd meg, hogy mondja azt, hogy rendben, értettem, megyek már anyuci, stb. Ebből tudhatod, hogy valóban értette a kérésedet.

 

 

Indexkép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

 Forrás: https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett

 

Téli séta babával, levegőztetés hidegben



A kisbabás időszak egyik legkedvesebb élménye a nyugodt, pihentető délelőtti és délutáni séta, a kisbaba levegőztetése. A legtöbb kisbaba a séta idején könnyen elszundikál, vagy ha nem is alszik, élvezi a babakocsiban való ringatózást, nézelődést, szívesen ismerkedik a lakáson kívüli környezettel. Fontos leszögezni, hogy a levegőztetés kisbabánk éppoly fontos szükséglete, mint az éhség, szomjúság, fáradtság. A friss levegő hiányában étvágya csökkenhet, esetleg nehezebben alszik el és felületesebben pihen. Napi kétszer 1-2 két óra az ideális levegőzés mennyisége, és ezt egészen kisiskolás korig érdemes betartanunk.

Hogy az újszülöttet mikor vihetjük ki a szabad levegőre, megoszlanak a vélemények. Alapvetően az évszaktól, időjárástól függ, hogy egy-két hetes korban megkezdhetjük-e a levegőztetést. Tavasszal tiszta, kellemes hőmérsékletű, friss időben ennek nincs akadálya, de ősszel, télen mindenképpen javasolt fokozatosan szoktatni a friss levegőhöz. Adjunk rá pamutsapkát, takarjuk be könnyű, de meleg pamuttakaróval és szellőztessünk először 5-10 percig, majd fokozatosan egyre hosszabb ideig a szobában. Széltől védett erkélyen, teraszon már néhány hetes korban levegőztethetjük. Általában a 6. hét végére, ha az időjárás is megengedi, nyugodtan kimehetünk a picurral sétálni. Szervezkedjünk össze közeli kismamákkal, menjünk együtt sétálni, így a babával otthon töltött időbe csempészhetünk egy kis kellemes társasági életet is, ami változatosabbá teszi a mindennapjainkat.

Hűvös, szeles időben mindenképpen vigyünk magunkkal jó meleg kistakarót. Ne feledkezzünk el arról, hogy a kisbaba alatt is béleljük ki jól a babakocsit, hiszen könnyen felfázhat alulról is. Erre a két célra kényelmes megoldást jelent egy puha, meleg, bélelt bundazsák. A széltől védjük a kisbaba fülét, homlokát meleg sapkával, arcbőrét és kezét kenjük be kifejezetten erre a célra szánt, úgynevezett időjáráskrémmel, ami megakadályozza, hogy a hideg szél kiszárítsa, kipirosítsa az érzékeny arcbőrt. 

Télen, -4 °C alatt ne töltsünk túl hosszú időt a kisbabával szabad levegőn. Ilyenkor jobb megoldás, ha otthon levegőztetjük gyakori szellőztetéssel. A téli időszakban a pici kezek, lábak melegen tartására különös gondot fordítsunk, legyen a kis lábacskákon vastag vagy többrétegű zokni, bélelt cipő, kocsicipő, a kezeken pedig bélelt kiskesztyű. Ha a kisbaba cumizik, a kifolyó nyál komoly fagyásveszélyt jelent, ezért ilyenkor lehetőleg ne adjunk a szájába cumit. A csecsemő arca elé ne tegyünk sálat, mert a lehelet páratartalma átnedvesíti azt, így megfázhat tőle.

Érdemes a mi kezünket is védeni a hidegtől kézvédő krémmel és kesztyűvel, vagy kifejezetten erre a célra szánt, a babakocsi tolókarjára erősíthető kézmelegítővel.

Az esős, páradús, lucskos őszi idő sem igazán kényelmes a babakocsis sétákhoz, ez azért ne riasszon el minket, egy félóra levegőzés – babakocsira húzott esővédővel – ilyenkor még belefér.

Az időjárási viszonyoknak megfelelő odafigyeléssel, előrelátással gyakorlatilag egész évben kihasználhatjuk a délelőtti vagy délutáni órákat, akár egy kiadós sétára, akár egy rövid felfrissülésre. A kisgyermekek napirendjébe építve olyan szokássá tehetjük, amit akár felnőttkorukban is igényelnek, és beiktatnak majd a rohanó hétköznapokba.

Forrás: http://norocodesign.com



Anyu, félek!

Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének első éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlődés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.

Minden életkornak megvan a maga félelme. A születés pillanatától egészen 12 éves korig a gyermek - sajátos fejlődési szakaszainak megfelelően - különböző félelmeket él át. Az egyes életkorokra jellemző leggyakoribb félelmek a következők:

  • A születése pillanatától: a baba rémülten felsír, ha éles vagy hirtelen zaj támad körülötte.
  • 7 hónapos kortól: a kicsi tökéletesen felismeri azokat, akikkel naponta találkozik, de megijed, ha idegent lát.
  • 1 éves korban: szülei távozását minden alkalommal úgy éli meg, mintha végleg magára hagynák.
  • 2 évesen: a sötétség egyszerre nagyon félelmetessé válik. Ez az a kor, mikor a gyerekek sokszor úgy hajlandók csak elaludni, ha a szobában égve hagyunk egy lámpát, vagy az ajtónyíláson keresztül beszűrődik a fény.
  • 3 éves kortól: retteg azoktól, akik álarcot vagy jelmezt viselnek.
  • Az 5 éves: a legkisebb bibitől is megrémül, csakúgy, mint a vértől, a csípésektől vagy az oltástól és az injekciótól.
  • 6 éves korban: sokat foglalkoztatják a boszorkányok, a kísértetek, a természetfeletti lények; este miattuk fél a lefekvéstől.
  • 7-8 éves kor körül: a televízióban látott képek vagy első olvasmányai mély nyomot hagynak a lelkében. Ilyenkor gyakori, hogy erősen szorong, ha egyedül kell maradnia.
  • 8-12 éves kor között: a gyermek tudatosabban szemléli a mindennapi valós világot. Ebben a korban a jövőtől fél, attól, ami bekövetkezhet: a haláltól, a természeti csapásoktól, a balesetektől.

 

Mit tegyen a szülő, ha fél a gyermek?

Hogy múló, mindennapi félelemről vagy szorongássá fajuló, komolyabb problémáról van-e szó, ez sok esetben éppen a szülőn múlik: azon, ahogy a gyermek félelmét kezeli:

  • Vegyük komolyan a gyermek félelmeit, különben még inkább elbátortalanodik, és magában, csendben szenved.
  • Igyekezzünk megérteni a félelem valódi okát. Néha egyetlen szó vagy mondat is a kezünkbe adhatja a probléma kulcsát.
  • Ne kényszerítsük semmire. Ha előírjuk neki, hogy simogasson meg egy kutyát vagy hogy ugorjon be a vízbe, helyette döntünk. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyermek talán soha nem lesz képes a saját erejéből leküzdeni a félelmet.
  • Idézzük fel saját gyermekkori félelmeinket. Ha megérti, hogy más is kerülhet hozzá hasonló helyzetbe, könnyebben megnyugszik és megbirkózik a problémával.
  • Biztassuk. Ha azt látjuk, hogy igyekszik leküzdeni a félelmét, feltétlenül dicsérjük meg.
  • Tanítsuk, magyarázzuk el, milyen a valós világ. Válaszoljunk a kérdéseire, olvassunk neki minél többet arról, amitől esetleg fél (kutya, bogarak…). Beszélgessünk vele minél gyakrabban, magyarázzuk el, hogy mi az, ami valóban létezik, és mi az, ami csak mese.
  • Ne "óvjuk még a széltől is". A túlzott féltés nem segít abban, hogy több bátorságot öntsünk a gyermekbe. Azzal, hogy nem visszük le a játszótérre, mert fél a csúszdától, vagy hogy széles ívben elkerülünk minden kutyát, csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát. Hasonlóképpen nem visz közelebb a célhoz az sem, ha helyette félünk. A gyakori szülői figyelmeztetés, mint például "Vigyázz, elesel!" vagy "Meg ne üsd magad!", sok esetben a gyermekkori félelmek legbiztosabb alapját képezi.

 

 

Eredeti cikk: Patika Magazin

Forrás: Polgár Info, picibaba.hu

 

Pozitív fegyelmezés titkai - kiabálás és büntetés helyett szeretettel nevelni

Egyszerre kedves és határozott. Jó jellemet alakít ki a gyerekben. Kedvességre és bizalomra épít. Kiabálás és büntetés helyett a kapcsolatot helyezi előtérbe, a szülő szeretettel nevel. Ez a technika könnyen és gyorsan elsajátítható, hatása pedig hosszú távú. 


 

 

 

 

 

 

 

Mi is az a pozitív fegyelmezés?

Sok gyerek azért viselkedik jól, mert fél attól, hogy milyen büntetése vagy negatív következménye lesz annak, ha nem úgy tesz, ahogy elvárják tőle. Pedig az lenne a jó, ha nem a büntetéstől való félelem vezérelné, sőt, még a beígért jutalom sem. Vagyis ne azért ne verekedjen, mert tudja, hogy otthon majd édességet kap, ha kibírja, vagy szobafogságot, ha nem. Hanem azért, mert tudja, érti, hogy a másikat bántani rossz - mondják a szakértők, akik szerint azt kellene elérni egy gyereknél, hogy megtanulja, mi a jó és mi a rossz, és hogy önszántából viselkedjen jól. A pozitív fegyelmezés éppen erről szól.

Dr. Ari Brown gyerekorvos a pozitív fegyelmezés lényegét úgy fogalmazta meg, hogy:

  • a szülő tiszteletet mutat
  • meghallgatja a gyerekét
  • megtanítja neki, hogy mi a jó és rossz
  • és közben végig emlékezteti a gyerekét, hogy mennyire szereti, és ha el is ítéli, amit tett, attól még őt szereti, csak a viselkedésével nem ért egyet.

A szakértő szerint ezek hatására a gyerek érzi, hogy biztonságos környezetben van, ahol szeretik és megbecsülik, és ez további pozitív viselkedésre fogja ösztönözni.

Jane Nelsen, a Pozitív fegyelmezés c. sorozat szerzője öt fontos pontot határozott meg ezzel a neveléssel kapcsolatban:

  • Jó jellemet alakít ki a gyerekekben.
  • Segíti az összetartozás érzését.
  • Egyszerre kedves és határozott.
  • A pozitív gyereknevelésnek hosszú távú hatásai vannak, kihat az egész életünkre.
  • Megtanítja a gyerekeket arra, hogyan használják az erejüket építő jelleggel.

A pozitív fegyelmezés és ezzel együtt a büntetés hiánya nem azt jelenti, hogy a szülő egyáltalán nem fegyelmez. Inkább egy szeretetteljes légkört, egyfajta hierarchiát hoz létre, ahol a gyerek biztonságban érzi magát.


Így sajátítsd el a pozitív fegyelmezést!

A szóbeli és a fizikai büntetést is el kell felejteni - állítja Dr. Brown, aki nyolc pontban foglalta össze a technika elsajátítását. Szerinte a büntetéses stratégiák csak félelemhez, bizonytalansághoz és alacsony önértékeléshez, önbecsüléshez vezetnek.

Ellenben a pozitív fegyelmezés hosszú távon érzelmi biztonsághoz és magabiztossághoz vezet, az ilyen gyerek támogatva és szeretve érzi magát.

1. Jó példakép

Ha a szülő a kanapén eszik, vagy jövet-menet mindenhol bekap egy falatot, akkor miért csodálkozik, ha hiába könyörög a gyerekének, hogy szépen ülve egyen az asztalnál? A pozitív fegyelmezés egyik kulcsa, hogy a szülő jó, követendő példát mutat a gyerekének.

2. Következetesség

Ha a pozitív fegyelmezés mellett döntesz, akkor mindig tartsd be ennek az elveit, hogy a gyerekek megtanulják: a szabályokat mindig be kell tartani.

3. Csak nyugodtan és röviden

Nem kell órákig szónokolni a gyereknek és ismételni sem kell ezerszer. Például ha szóltál neki, hogy indulunk és vegye fel a cipőjét, de ő nem tette, elég csak annyit mondani utána, hogy cipő! Ezzel is figyelmezteted arra, hogy mi következik, de nyugodt maradsz és nem kiabálsz.

4. Gyors reakció

Fontos, hogy gyorsan reagálj, és minél előbb fegyelmezd, mielőtt kitörne a balhé vagy hiszti, nevezzük bárhogy.

5. Nem kell mindig fegyelmezni, van, amit el kell engedni

Ha egy kicsit bohóckodik, sokat rohangál vigyorogva a lábad alatt, vagy morcos, amikor felébredt, nem kell egyből helyre tenni! Ne érezze azt, hogy folyton rászólnak valamiért! De a fontosabb dolgokban fegyelmezd, például ha verekszik vagy káromkodik.

6. Maradj a realitás talaján

Csak olyan dolgot várj el a gyerekedtől, ami be is tartható. Az, hogy egy étteremben vagy egy esküvőn csendben üljön egy helyben órákig, az valljuk be, kissé irreális…

7. Dicséret

Ha valamit jól csinált, akkor annak adj hangot. A kedves szavak és az ölelés ösztönzik majd arra, hogy máskor is így cselekedjen.

8. Hangsúlyozd, hogy szereted

Fontos, hogy érezze, mennyire szereted, és ennek adj hangot is! Attól, hogy olyat tett, ami nem helyes, ő még nem rossz, csak az, ahogy viselkedett. Mindig mondd el neki, hogy attól te még szereted őt.

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett

Indexkép: Vladimir Liman képe a Pixabay-en