2024. március 4., hétfő

RH-összeférhetetlenség

Összesen 4 különböző vércsoport létezik: A, B, AB, O, és kétféle RH faktor: pozitív és negatív. Ennek a kombinációja adja ki a személyre szabott vércsoportot. Az emberek különböző vércsoportba tartoznak, különböző RH faktorral. A vércsoport is és az RH faktor is örökletes.

A vérben található vörösvérsejtek molekulái határozzák meg egy-egy ember vércsoportját. Vérátömlesztésnél szigorúan figyelnie kell az orvosoknak, hogy a véradó és vérkapó azonos vércsoporttal rendelkezzen, különben ha eltérő vércsoportok vére találkozik, reakcióba lép egymással baktériumként, fertőzésként tekint rá és elpusztítják egymás vörösvérsejtjeit. Kivétel ez alól a 0-s vércsoport, hiszen ezzel a vércsoporttal rendelkezők, mindenkinek adhatnak vért. 


 

 

 

 

 

A másik sorsdöntő élethelyzet a vérátömlesztés mellett, a terhesség. RH pozitivitás esetén nincs probléma. Viszont a terhességnél, ha RH negatív az anya, és a baba (apától örökölt) RH pozitív, akkor már gondok lehetnek. A baba és a mama vére a terhesség alatt ugyan nem keveredik, de a szülésnél, illetve ha a méhlepény bevérzik magzati vér juthat az anyai vérkeringésbe. Ez a bevérzés a terhesség során spontán, vagy valamilyen orvosi beavatkozás során is megtörténhet. Ilyenkor a magzat vére bekerül az anya keringési rendszerébe. Ezt az eseményt pontosan ugyanúgy értékeli a szervezet, mintha hibás vérátömlesztés történt volna. Az anya szervezete ellenanyagot kezd el termelni a magzati vörösvérsejtek ellen, ezzel károsítja a magzatot. Ugyanez a vérkeveredés jön létre szüléskor is. Ezért az első terhesség alatt is fokozottan kell figyelni, nem csak a szülés alatt.

Szerencsére a terhesség alatt is időben lehet észlelni az ellenanyagok termelődését. Az anyai szervezetbe jutott magzati vér mennyiségétől függően, a vérkeveredés korai szakaszában már igen egyszerűen meg lehet előzni az ellenanyag-termelődést. Minden ilyen esetben az RH-negatív nőnek egy RH-ellenanyagot tartalmazó injekciót (AntiD gammaglobulin oltás) kell megkapnia. Érvényes ez a szülés utánra is, nem csak az esetleges orvosi beavatkozásokra, vagy spontán bevérzésekre. Az injekció hatására ugyanis egyszerűen csak közömbösítődnek az anyai vérbe jutott magzati vérsejtek, és az ellenanyag-termelés leáll.

Fontos, hogy ezekben az esetekben 72 órán belül az injekció rendelkezésünkre álljon, mert azt követően a folyamat már visszafordíthatatlan. Az anya immunrendszere hevesen reagál a szervezetébe jutó magzati vérre, és olyan mennyiségű ellenanyag termel, hogy az a babát megbetegítheti.

 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu-Adrienn

 

2024. február 29., csütörtök

Elébe megyünk! Készülődés Nőnapra!

Meglepetés süti ötlet mindazoknak, akik várakozással, nagy örömmel, szeretettel várják családjuk férfijait. 


 

 

 

 

Üzenetünk a fiúknak: "Ha virágot hozol, nem maradsz üres kézzel!"

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Nyíregyházi Babaklubban a Nőnapi készülődésre!

Helyszín: Nyíregyházi Babaklub, Sóstó Fürdő u. 29/5.

Időpont: 2024.03.01 péntek  / 10:30-12:30/ 





Lépésről lépésre - Önállóan enni 1.

A legelső, és legfontosabb lépés a kicsi gyerek önálló étkezésének megtanítása során, hogy olyankor etessük a kicsit, amikor mi is eszünk. Ültessük etetősékbe, emeljük a mi szintünkre, mutassunk példát, hogy mindenki a családi asztalnál ül, és mindenki egyszerre táplálkozik. Egy falat anyának, egy falat a babának. Persze kinek-kinek a sajátjából. Egykettőre kialakul a kicsiben az önállóságra való igény. Utánozni akar majd, ő is felnőtt módjára szeretne enni, ugyanúgy mint Apa, vagy Anya.

Teríts meg neki is az asztalnál

Az etetőszék lehetőleg olyan magas legyen, hogy a csöppség könnyedén felérje az asztalt, ergonómikusan, kényelmesen tudjon az asztal lapja fölé hajolni. Értem ezt úgy, hogy ne csak a feje lógjon az asztal fölé, hanem arányosan a teste, mellkasa is, hogy mielőbb megtanulhasson a tányér fölé hajolni. Ezáltal keze ügyébe kerülhetnek az evőeszközök, megfoghatja őket, megtapasztalhatja, hogy milyen is a kanalat a szájához emelni.

Kössünk a nyakába partedlit, készítsünk neki oda saját evőeszközöket. Lehetőleg olyat, ami nem törik össze, ha véletlenül a földön landol. Ne lepődjünk meg, ha ez lesz a csöppség első kedvenc játéka az asztalnál, hogy azonnal mindent ledob, boldogan követi a szemével a tárgy zuhanását, és nagyot kacag a földet érésen. Ismerkedik, tapasztal, ne bánjuk ezt az első pár alkalommal.


 

 

 

 

 

 

 

Mi ezért terítsünk meg neki is minden alkalommal ugyanúgy, mint magunknak, de lehetőleg még ne ezekből a dolgokból adjuk neki az ételt. Megpróbálhatja eljátszatni, hogy ő is velünk eszik, de az igazi ételt még mi lapátoljuk a csöppnyi szájába.

Ne mérgelődj azon, hogy az összes, keze ügyébe adott holmi maszatos lesz, hiszen még csak most kezdi tanulni. Jobb, ha már jó előre beszerzel olyan dolgokat, amelyekkel a saját életed könnyíted meg. A viaszos vászon terítő nem a legszebb, de hihetetlenül praktikus tud lenni. Az előke is nyugodtan lehet PVC-ből. Sok olyan létezik, aminek az egyik oldala frottír, a másik PVC. Ezeket így is, úgy is a gyerek nyakába lehet kötni. A műanyag oldalról ha csak az étel nagyját tudod letörölni, az is megkönnyíti a mosást. Van olyan, ami eleve műanyag, ha a gyerek elviseli ezt a nyakában, akkor nyert ügyed van.

 

 

 

2024. február 27., kedd

Miért szeretik annyira a babák a kukucsozást?

Az egyik első közös játék, amit a babával lehet játszani, az a kukucsozás. Ez a játék elképesztően izgalmas és érdekes a babák számára, és nagyon jól tudnak rajta szórakozni. De miért szeretik ennyire?


 

 

 

 

 

Dr. Danelle Fisher, a Providence Saint John Egészségügyi Központ (Providence Saint John’s Health Center) gyermekorvosa és gyermekgyógyászati alelnöke szerint a babák azért szeretik annyira a kukucsozást, mert ilyenkor boldog arcokkal kerülnek interakcióba, ami játék a számukra. “A személy eltűnik és azonnal megjelenik, és ezt viccesnek gondolják” – idézi a szakértőt a Romper.com.

A Babycenter.com szerint a kukucs játék azt utánozza, amit a babák ilyenkor kezdenek megérteni a világról: hogy a tárgyak és az emberek akkor is léteznek, amikor nem látják őket. A gyors eltűnéseket és ismételt előbukkanásokat pedig ezért tartják mulatságosnak. Ez a koncepció más néven a tárgyállandóság, amely megértése fontos mérföldkő a babáknak – ezt általában 4 hónapos koruk után érik el. Amikor ezt elérik a babák, az egy kognitív fejlődési ugrásnak, a memória és az absztrakt gondolkodási képesség területén bekövetkezett fejlődésnek a jele.

A BBC.com szerint a kukucs játék a jó viccek alapstruktúrájára épül, a meglepetés és az elvárások egyensúlyára. A cikk felidézi Gerrod Parrott és Henry Gleitman kutatók 6, 7 és 8 hónapos babák bevonásával készült tanulmányát. Ennek során a kukucs játék a legtöbbször a hagyományos módon zajlott, míg máskor a felnőtt elrejtőzött, majd egy másik felnőtt jelent meg helyette. Ezekről felvételek készültek, melyeket független megfigyelők értékeltek olyan szempontból, hogy mennyire mosolyogtak és nevettek a babák a játék közben.

A játékok során, amikor más felnőtt bukkant fel, nem pedig az, aki elbújt, a babák kevésbé mosolyogtak és nevettek, pedig ez volt a meglepőbb játék. Az életkor előrehaladtával nőtt a különbség a hagyományos és a trükkös kukucs játék élvezetében, és a 8 hónapos babák élvezték a legkevésbé a trükkös játékot.

A kutatók úgy értelmezték, hogy a játék arra támaszkodik, hogy az eredménye megjósolható. Ahogy a babák növekednek, úgy az elvárásuk az eredménnyel kapcsolatban is erősebb lesz, így nagyobb lesz az eltérés a valódi történtekhez képest, és így egyre kevésbé találják viccesnek.

A kukucsozás népszerűségének további titka, hogy ahogy a babák idősebbek lesznek, a szülők a gyermekek új képességeihez alakíthatják a játékot. Először, amikor a babák még nagyon kicsik, a szülők egyszerűen bejelentik, hogy érkeznek, mielőtt a babák figyelmének fókuszába kerül az arcuk. Ahogy a babák kicsit nagyobbak lesznek, már elrejtőznek a szülők, majd újra előbukkannak a játék során, majd nagyjából egy évvel később a babák már maguk rejtőznek el és tűnnek elő. A játék tökéletes egyensúlya annak, amit a babák tudnak a világról, amit képesek irányítani, és amin meglepődnek.

 A kukucsozás stimulálja a babák érzékszerveit, segíti a nagy motoros képességek épülését, erősíti a vizuális követést, jótékonyan hat a szociális fejlődésre, és a humorérzékre is – írja a Whattoexpect.com. A portál szerint bármilyen alkalom, amikor a baba ébren van, kipihente magát és nem éhes, remek idő a kukucsozásra. Az újszülött babákat elbűvölik az arcok,  ezért velük érdemes úgy játszani, hogy a szülők csak a kezükkel takarják el az arcukat. A nagyobb babáknál már a játék különböző variációit is ki lehet próbálni, például, hogy a szülők elrejtőznek valami mögé, vagy éppen egy játékot rejtenek el, majd azt fedik fel, esetleg, hogy csak félig rejtik el, hogy gyermekük utána nyúljon, vagy egyszerűen csak szórakoztassa.

 

Forrás:  https://gyerekszoba.hu-Bordohányi Alexandra

 

2024. február 26., hétfő

Almaital

Az almalé nagyon egyszerűen elkészíthető, hiszen az alma az egyik leglédúsabb gyümölcsünk, így a húsából könnyen, gyorsan, finom ital nyerhető. A mi éghajlatunkon nagyon könnyű almát termeszteni, ezért olcsón hozzá is lehet jutni. Nem is beszélve arról, hogy állítólag az a zöldség, gyümölcs a legjobb a szervezet számára, amit az élőhelyhez képest 300 kilóméteres távolságon belül termesztettek. Egyébként pedig az alma egész évben beszerezhető, és jól raktározható.


 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

  • 2 közepes alma

 

Az elkészítés menete:

Két szép, piros, édes, lédús almát meghámozunk, eltávolítjuk a magházát. Vágjuk kisebb darabokra, és tegyük turmixolásra alkalmas edénybe.

Turmixoljuk teljesen pépeste, majd teaszűrő segítségével a levét szűrjük le. Ekkor a nyert almalevet forralt vízzel vagy babáknak való ásványvízzel hígítva adhatjuk a kicsinek, az almapépet pedig kanállal, esetleg más gyümölcspürével elkeverve kínálhatjuk kanállal.

Én szeretem a rostos gyümölcsleveket, és annak a híve vagyok, hogy a lehető legkevesebbet pazaroljunk, így az összeturmixolt almát csak felhígítom általában, és kicsiknek nagy lyukú cumival, nagyobbaknak pedig pohárból kínálom.

Csak azért nem szoktam kicsiknek adni pohárból az almalevet, bár a poharas itatás híve vagyok, mert ha véletlenül kiborul - ami ilyen apróságoknál majdnemhogy mindennapos dolog -, akkor tényleg minden ragad tőle. Így a poharas itatáshoz körültekintően kezdjünk.

 Egészségetekre!

 

 

 

Forrás: https://picibaba.hu


2024. február 22., csütörtök

Médiaélmények – Hogyan beszélgessünk gyerekekkel filmekről?


AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÁRSADALOMBAN FELNÖVŐ GYEREKEK ÉLMÉNYVILÁGÁNAK FONTOS RÉSZE A MÉDIA. FOLYAMATOSAN TALÁLKOZNAK MÉDIAÜZENETEKKEL, SAJÁT SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGÜK NAGY RÉSZÉT PEDIG A MÉDIAFOGYASZTÁS, MÉDIAHASZNÁLAT (KICSIKNÉL LEGINKÁBB A FILMNÉZÉS ÉS A JÁTÉK) TESZI KI.
AHHOZ, HOGY ÉRTŐ, TUDATOS MÉDIAFOGYASZTÓVÁ VÁLJANAK, MÁR AZ ÓVODÁS, KISISKOLÁS GYEREK MÉDIANEVELÉSÉRE IS SZÜKSÉG VAN.

Nagyon fontos, hogy a szülő vagy pedagógus ne hagyja magára a gyereket ezen a területen sem; de feladatuk nem merül ki a megfelelő tartalom kiválasztásában (és a nem megfelelő tartalom szűrésében), és az optimális képernyőidő megítélésében (és a korlátok kijelölésében).

A médiafogyasztás időbeli és tartalmi feltételeinek meghatározása mellett a legfontosabb feladat a médiából származó élmények, vagyis a médiaélmények feldolgozásának segítése. A médiaélmények befogadása és feldolgozása (az olvasott mesékhez hasonlóan) alkotófolyamat, amely a fantáziát használja, a folyamat része a reflexió lehetősége is. A médiaélmények a gyerekek spontán játéka során is sokszor megjelennek a médiaélmények rajzok, szerepjátékok formájában, a felnőtt, illetve az iskola ezen folyamatok tudatosabbá tételében segíthet.

A médiaélmények feldolgozása számtalan módon történhet, a legfontosabb azonban, hogy mindig a gyermek saját élményeiből induljon ki, és célja – a hogy a nevelésnek általában – a folyamatos párbeszéd a gyermekkel a világ (ezen belül a média által közvetített világ) befogadása, átélése, értelmezése érdekében.

Médiaélmény-feldolgozás beszélgetéssel

Ennek a bejegyzésnek a témája a médiaélményről – ebben az esetben a filmekről való beszélgetés, mint a médiaélmények feldolgozásának egyik legalapvetőbb területe; a beszélgetés az élményfeldolgozás más területein is fontos lesz majd – ha érdeklődéssel közelítünk a gyerekek médiaélményeihez, segítséget nyújtunk nekik az élményfeldolgozásban, illetve a kritikus, tudatos médiahasználat kialakításában. A biztonságos, elfogadó légkör megnyitja a párbeszéd és az élményfeldolgozás lehetőségét. A párbeszéd azt is jelenti, hogy a felnőtt partnerként vesz részt a beszélgetésben, saját élményei, reflexiói is a beszélgetés részét képezik. A párbeszéd az első lépés a tudatosítás útján; a felnőtt kérdései mintát, értelmezési szempontot adnak a gyereknek, megmutatják, hogyan tegyenek fel maguk is jó kérdéseket, elindítja őket a kritikus gondolkodás útján.

A beszélgetés lehetőséget nyújt a történet, szereplők, konfliktusok, a filmnyelv elemei, a médiaszövegekben (filmekben) megjelenő értékek, nézőpontok tematizálására, mindazokra a területekre, amelyek a médiaelemzés kulcskérdéseire vonatkoznak.

A közös filmnézés nagyon jó bevezető lehetőséget nyújt a médiáról való beszélgetésre. A film a felnőttek számára is ismerős, otthonos terület, a filmnézés pedig remek közös tevékenység, amelyet érdekes beszélgetés követhet.

A közös filmnézés spontán élményén túl a beszélgetés elindulhat úgy is, ha a gyerekek számolnak be saját élményeikről; ha pedig a tanár ismeri ezeket az élményeket, építhet is rájuk akár egy tanóra keretében is.

Forrás: www.mediapedagogia.hu


Első szavak: mikor és mit mond először a baba?

Nem kell aggódnunk, ha gyermekünk egyévesen még nem üdvözöl minket a nevünkön: a babák egymástól nagyon különböző időpontokban mondhatják ki életük első szavait.


 

 

 

 

 

Minden szülő gyorsan megtapasztalja, hogy a babák igen változatos és kifejező hangokat képesek kiadni magukból, 7-8 hónapos korukban pedig ezek a nyögések, gügyögések  és sikkantások már-már mintha valódi szavakká formálódnának – ez azonban még nem beszéd. Ha beszéd alatt ugyanis azt értjük, hogy gyermekünk megpróbálja kifejezni magát értelmes szavakkal, melyek értelmével ő maga is tisztában van, akkor azt mondhatjuk, hogy erre jellemzően kicsivel később, valahol 9 és 14 hónapos kor között számíthatunk. Ez viszont nem kőbe vésett szabály: bizonyos, teljesen egészségesen fejlődő babák például csak 18 hónaposan ejtik ki első világosan formált szavukat, ami nem befolyásolja későbbi beszédkészségüket.

Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

A legjobb módja, hogy felkeltsük babánk érdeklődését a beszéd iránt, ezzel pedig ebben is az utánzásunkra csábítsuk, kevéssé meglepően a hozzá intézett beszéd – ami már csak azért is fontos, mert babánk már azelőtt világosan meg tud érteni bizonyos szavakat, hogy ő maga beszélni kezdene. 6 hónapos korában nevét például már képes lehet nem egyszerűen egy fontos szónak felismerni, hanem konkrétan saját magára vonatkoztatni.

A lényeg, hogy sokat beszéljünk hozzá: elmondhatjuk neki, hogy épp mit csinálunk a főzéstől a hajmosásig, megnevezhetjük a játékait, a testrészeit, a színeket vagy a hőmérsékletet – mindent és bármit. Olvashatunk neki, kérdezhetünk tőle, rámutathatunk a megnevezett dolgokra és személyekre. Az ismétlés, a gyerekdalok újraéneklése, a világosan tagolt, egyszerűbb (de nem lebutított) beszéd, valamint a lelkes bátorítás (a legbizonytalanabb beszédkísérletek esetében is) pedig különösen sokat segíthet.

Ami a kimondott első szavakat illeti, ezek jól mutatják a babák érdeklődésének fókuszát ebben az egy-másfél éves életszakaszban. A családtagok (anya, apa, baba), a háziállatok (cica), a köszönés (szia, pápá) és a kedvenc ételek (alma) vezetnek ebben a sorban, és természetesen mindegyiknél előnyt élveznek a könnyen kimondható, egy- vagy kéttagú szavak. Az első szavak kimondása után babánk szókincsének óvatos, leginkább főnevekkel dúsított bővülésére számíthatunk egy ideig, 20 hónapos kor körül viszont afféle nyelvi robbanás következik be nála: ekkor már napról napra igen sok új szót megtanul, kérdésekkel bombáz minket, és egyszerűbb mondatok  megalkotásával próbálkozik.

Nincs kőbe vésve, hogy egészen pontosan mikor mondják ki legelső szavaikat a babák, ezzel együtt meg tudunk határozni bizonyos kereteket, ahogyan az is biztos, hogy az első szó kimondásáig vezető út is meghatározó jelentőségű a beszédtanulásban.

 

 

Forrás:  https://gyerekszoba.hu- Greff András

 

RH-összeférhetetlenség

Összesen 4 különböző vércsoport létezik: A, B, AB, O, és kétféle RH faktor: pozitív és negatív. Ennek a kombinációja adja ki a személyre szabott vércsoportot. Az emberek különböző vércsoportba tartoznak, különböző RH faktorral. A vércsoport is és az RH faktor is örökletes.

A vérben található vörösvérsejtek molekulái határozzák meg egy-egy ember vércsoportját. Vérátömlesztésnél szigorúan figyelnie kell az orvosoknak, hogy a véradó és vérkapó azonos vércsoporttal rendelkezzen, különben ha eltérő vércsoportok vére találkozik, reakcióba lép egymással baktériumként, fertőzésként tekint rá és elpusztítják egymás vörösvérsejtjeit. Kivétel ez alól a 0-s vércsoport, hiszen ezzel a vércsoporttal rendelkezők, mindenkinek adhatnak vért. 


 

 

 

 

 

A másik sorsdöntő élethelyzet a vérátömlesztés mellett, a terhesség. RH pozitivitás esetén nincs probléma. Viszont a terhességnél, ha RH negatív az anya, és a baba (apától örökölt) RH pozitív, akkor már gondok lehetnek. A baba és a mama vére a terhesség alatt ugyan nem keveredik, de a szülésnél, illetve ha a méhlepény bevérzik magzati vér juthat az anyai vérkeringésbe. Ez a bevérzés a terhesség során spontán, vagy valamilyen orvosi beavatkozás során is megtörténhet. Ilyenkor a magzat vére bekerül az anya keringési rendszerébe. Ezt az eseményt pontosan ugyanúgy értékeli a szervezet, mintha hibás vérátömlesztés történt volna. Az anya szervezete ellenanyagot kezd el termelni a magzati vörösvérsejtek ellen, ezzel károsítja a magzatot. Ugyanez a vérkeveredés jön létre szüléskor is. Ezért az első terhesség alatt is fokozottan kell figyelni, nem csak a szülés alatt.

Szerencsére a terhesség alatt is időben lehet észlelni az ellenanyagok termelődését. Az anyai szervezetbe jutott magzati vér mennyiségétől függően, a vérkeveredés korai szakaszában már igen egyszerűen meg lehet előzni az ellenanyag-termelődést. Minden ilyen esetben az RH-negatív nőnek egy RH-ellenanyagot tartalmazó injekciót (AntiD gammaglobulin oltás) kell megkapnia. Érvényes ez a szülés utánra is, nem csak az esetleges orvosi beavatkozásokra, vagy spontán bevérzésekre. Az injekció hatására ugyanis egyszerűen csak közömbösítődnek az anyai vérbe jutott magzati vérsejtek, és az ellenanyag-termelés leáll.

Fontos, hogy ezekben az esetekben 72 órán belül az injekció rendelkezésünkre álljon, mert azt követően a folyamat már visszafordíthatatlan. Az anya immunrendszere hevesen reagál a szervezetébe jutó magzati vérre, és olyan mennyiségű ellenanyag termel, hogy az a babát megbetegítheti.

 

 

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu-Adrienn

 

Elébe megyünk! Készülődés Nőnapra!

Meglepetés süti ötlet mindazoknak, akik várakozással, nagy örömmel, szeretettel várják családjuk férfijait. 


 

 

 

 

Üzenetünk a fiúknak: "Ha virágot hozol, nem maradsz üres kézzel!"

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Nyíregyházi Babaklubban a Nőnapi készülődésre!

Helyszín: Nyíregyházi Babaklub, Sóstó Fürdő u. 29/5.

Időpont: 2024.03.01 péntek  / 10:30-12:30/ 





Lépésről lépésre - Önállóan enni 1.

A legelső, és legfontosabb lépés a kicsi gyerek önálló étkezésének megtanítása során, hogy olyankor etessük a kicsit, amikor mi is eszünk. Ültessük etetősékbe, emeljük a mi szintünkre, mutassunk példát, hogy mindenki a családi asztalnál ül, és mindenki egyszerre táplálkozik. Egy falat anyának, egy falat a babának. Persze kinek-kinek a sajátjából. Egykettőre kialakul a kicsiben az önállóságra való igény. Utánozni akar majd, ő is felnőtt módjára szeretne enni, ugyanúgy mint Apa, vagy Anya.

Teríts meg neki is az asztalnál

Az etetőszék lehetőleg olyan magas legyen, hogy a csöppség könnyedén felérje az asztalt, ergonómikusan, kényelmesen tudjon az asztal lapja fölé hajolni. Értem ezt úgy, hogy ne csak a feje lógjon az asztal fölé, hanem arányosan a teste, mellkasa is, hogy mielőbb megtanulhasson a tányér fölé hajolni. Ezáltal keze ügyébe kerülhetnek az evőeszközök, megfoghatja őket, megtapasztalhatja, hogy milyen is a kanalat a szájához emelni.

Kössünk a nyakába partedlit, készítsünk neki oda saját evőeszközöket. Lehetőleg olyat, ami nem törik össze, ha véletlenül a földön landol. Ne lepődjünk meg, ha ez lesz a csöppség első kedvenc játéka az asztalnál, hogy azonnal mindent ledob, boldogan követi a szemével a tárgy zuhanását, és nagyot kacag a földet érésen. Ismerkedik, tapasztal, ne bánjuk ezt az első pár alkalommal.


 

 

 

 

 

 

 

Mi ezért terítsünk meg neki is minden alkalommal ugyanúgy, mint magunknak, de lehetőleg még ne ezekből a dolgokból adjuk neki az ételt. Megpróbálhatja eljátszatni, hogy ő is velünk eszik, de az igazi ételt még mi lapátoljuk a csöppnyi szájába.

Ne mérgelődj azon, hogy az összes, keze ügyébe adott holmi maszatos lesz, hiszen még csak most kezdi tanulni. Jobb, ha már jó előre beszerzel olyan dolgokat, amelyekkel a saját életed könnyíted meg. A viaszos vászon terítő nem a legszebb, de hihetetlenül praktikus tud lenni. Az előke is nyugodtan lehet PVC-ből. Sok olyan létezik, aminek az egyik oldala frottír, a másik PVC. Ezeket így is, úgy is a gyerek nyakába lehet kötni. A műanyag oldalról ha csak az étel nagyját tudod letörölni, az is megkönnyíti a mosást. Van olyan, ami eleve műanyag, ha a gyerek elviseli ezt a nyakában, akkor nyert ügyed van.

 

 

 

Miért szeretik annyira a babák a kukucsozást?

Az egyik első közös játék, amit a babával lehet játszani, az a kukucsozás. Ez a játék elképesztően izgalmas és érdekes a babák számára, és nagyon jól tudnak rajta szórakozni. De miért szeretik ennyire?


 

 

 

 

 

Dr. Danelle Fisher, a Providence Saint John Egészségügyi Központ (Providence Saint John’s Health Center) gyermekorvosa és gyermekgyógyászati alelnöke szerint a babák azért szeretik annyira a kukucsozást, mert ilyenkor boldog arcokkal kerülnek interakcióba, ami játék a számukra. “A személy eltűnik és azonnal megjelenik, és ezt viccesnek gondolják” – idézi a szakértőt a Romper.com.

A Babycenter.com szerint a kukucs játék azt utánozza, amit a babák ilyenkor kezdenek megérteni a világról: hogy a tárgyak és az emberek akkor is léteznek, amikor nem látják őket. A gyors eltűnéseket és ismételt előbukkanásokat pedig ezért tartják mulatságosnak. Ez a koncepció más néven a tárgyállandóság, amely megértése fontos mérföldkő a babáknak – ezt általában 4 hónapos koruk után érik el. Amikor ezt elérik a babák, az egy kognitív fejlődési ugrásnak, a memória és az absztrakt gondolkodási képesség területén bekövetkezett fejlődésnek a jele.

A BBC.com szerint a kukucs játék a jó viccek alapstruktúrájára épül, a meglepetés és az elvárások egyensúlyára. A cikk felidézi Gerrod Parrott és Henry Gleitman kutatók 6, 7 és 8 hónapos babák bevonásával készült tanulmányát. Ennek során a kukucs játék a legtöbbször a hagyományos módon zajlott, míg máskor a felnőtt elrejtőzött, majd egy másik felnőtt jelent meg helyette. Ezekről felvételek készültek, melyeket független megfigyelők értékeltek olyan szempontból, hogy mennyire mosolyogtak és nevettek a babák a játék közben.

A játékok során, amikor más felnőtt bukkant fel, nem pedig az, aki elbújt, a babák kevésbé mosolyogtak és nevettek, pedig ez volt a meglepőbb játék. Az életkor előrehaladtával nőtt a különbség a hagyományos és a trükkös kukucs játék élvezetében, és a 8 hónapos babák élvezték a legkevésbé a trükkös játékot.

A kutatók úgy értelmezték, hogy a játék arra támaszkodik, hogy az eredménye megjósolható. Ahogy a babák növekednek, úgy az elvárásuk az eredménnyel kapcsolatban is erősebb lesz, így nagyobb lesz az eltérés a valódi történtekhez képest, és így egyre kevésbé találják viccesnek.

A kukucsozás népszerűségének további titka, hogy ahogy a babák idősebbek lesznek, a szülők a gyermekek új képességeihez alakíthatják a játékot. Először, amikor a babák még nagyon kicsik, a szülők egyszerűen bejelentik, hogy érkeznek, mielőtt a babák figyelmének fókuszába kerül az arcuk. Ahogy a babák kicsit nagyobbak lesznek, már elrejtőznek a szülők, majd újra előbukkannak a játék során, majd nagyjából egy évvel később a babák már maguk rejtőznek el és tűnnek elő. A játék tökéletes egyensúlya annak, amit a babák tudnak a világról, amit képesek irányítani, és amin meglepődnek.

 A kukucsozás stimulálja a babák érzékszerveit, segíti a nagy motoros képességek épülését, erősíti a vizuális követést, jótékonyan hat a szociális fejlődésre, és a humorérzékre is – írja a Whattoexpect.com. A portál szerint bármilyen alkalom, amikor a baba ébren van, kipihente magát és nem éhes, remek idő a kukucsozásra. Az újszülött babákat elbűvölik az arcok,  ezért velük érdemes úgy játszani, hogy a szülők csak a kezükkel takarják el az arcukat. A nagyobb babáknál már a játék különböző variációit is ki lehet próbálni, például, hogy a szülők elrejtőznek valami mögé, vagy éppen egy játékot rejtenek el, majd azt fedik fel, esetleg, hogy csak félig rejtik el, hogy gyermekük utána nyúljon, vagy egyszerűen csak szórakoztassa.

 

Forrás:  https://gyerekszoba.hu-Bordohányi Alexandra

 

Almaital

Az almalé nagyon egyszerűen elkészíthető, hiszen az alma az egyik leglédúsabb gyümölcsünk, így a húsából könnyen, gyorsan, finom ital nyerhető. A mi éghajlatunkon nagyon könnyű almát termeszteni, ezért olcsón hozzá is lehet jutni. Nem is beszélve arról, hogy állítólag az a zöldség, gyümölcs a legjobb a szervezet számára, amit az élőhelyhez képest 300 kilóméteres távolságon belül termesztettek. Egyébként pedig az alma egész évben beszerezhető, és jól raktározható.


 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

  • 2 közepes alma

 

Az elkészítés menete:

Két szép, piros, édes, lédús almát meghámozunk, eltávolítjuk a magházát. Vágjuk kisebb darabokra, és tegyük turmixolásra alkalmas edénybe.

Turmixoljuk teljesen pépeste, majd teaszűrő segítségével a levét szűrjük le. Ekkor a nyert almalevet forralt vízzel vagy babáknak való ásványvízzel hígítva adhatjuk a kicsinek, az almapépet pedig kanállal, esetleg más gyümölcspürével elkeverve kínálhatjuk kanállal.

Én szeretem a rostos gyümölcsleveket, és annak a híve vagyok, hogy a lehető legkevesebbet pazaroljunk, így az összeturmixolt almát csak felhígítom általában, és kicsiknek nagy lyukú cumival, nagyobbaknak pedig pohárból kínálom.

Csak azért nem szoktam kicsiknek adni pohárból az almalevet, bár a poharas itatás híve vagyok, mert ha véletlenül kiborul - ami ilyen apróságoknál majdnemhogy mindennapos dolog -, akkor tényleg minden ragad tőle. Így a poharas itatáshoz körültekintően kezdjünk.

 Egészségetekre!

 

 

 

Forrás: https://picibaba.hu


Médiaélmények – Hogyan beszélgessünk gyerekekkel filmekről?


AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TÁRSADALOMBAN FELNÖVŐ GYEREKEK ÉLMÉNYVILÁGÁNAK FONTOS RÉSZE A MÉDIA. FOLYAMATOSAN TALÁLKOZNAK MÉDIAÜZENETEKKEL, SAJÁT SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGÜK NAGY RÉSZÉT PEDIG A MÉDIAFOGYASZTÁS, MÉDIAHASZNÁLAT (KICSIKNÉL LEGINKÁBB A FILMNÉZÉS ÉS A JÁTÉK) TESZI KI.
AHHOZ, HOGY ÉRTŐ, TUDATOS MÉDIAFOGYASZTÓVÁ VÁLJANAK, MÁR AZ ÓVODÁS, KISISKOLÁS GYEREK MÉDIANEVELÉSÉRE IS SZÜKSÉG VAN.

Nagyon fontos, hogy a szülő vagy pedagógus ne hagyja magára a gyereket ezen a területen sem; de feladatuk nem merül ki a megfelelő tartalom kiválasztásában (és a nem megfelelő tartalom szűrésében), és az optimális képernyőidő megítélésében (és a korlátok kijelölésében).

A médiafogyasztás időbeli és tartalmi feltételeinek meghatározása mellett a legfontosabb feladat a médiából származó élmények, vagyis a médiaélmények feldolgozásának segítése. A médiaélmények befogadása és feldolgozása (az olvasott mesékhez hasonlóan) alkotófolyamat, amely a fantáziát használja, a folyamat része a reflexió lehetősége is. A médiaélmények a gyerekek spontán játéka során is sokszor megjelennek a médiaélmények rajzok, szerepjátékok formájában, a felnőtt, illetve az iskola ezen folyamatok tudatosabbá tételében segíthet.

A médiaélmények feldolgozása számtalan módon történhet, a legfontosabb azonban, hogy mindig a gyermek saját élményeiből induljon ki, és célja – a hogy a nevelésnek általában – a folyamatos párbeszéd a gyermekkel a világ (ezen belül a média által közvetített világ) befogadása, átélése, értelmezése érdekében.

Médiaélmény-feldolgozás beszélgetéssel

Ennek a bejegyzésnek a témája a médiaélményről – ebben az esetben a filmekről való beszélgetés, mint a médiaélmények feldolgozásának egyik legalapvetőbb területe; a beszélgetés az élményfeldolgozás más területein is fontos lesz majd – ha érdeklődéssel közelítünk a gyerekek médiaélményeihez, segítséget nyújtunk nekik az élményfeldolgozásban, illetve a kritikus, tudatos médiahasználat kialakításában. A biztonságos, elfogadó légkör megnyitja a párbeszéd és az élményfeldolgozás lehetőségét. A párbeszéd azt is jelenti, hogy a felnőtt partnerként vesz részt a beszélgetésben, saját élményei, reflexiói is a beszélgetés részét képezik. A párbeszéd az első lépés a tudatosítás útján; a felnőtt kérdései mintát, értelmezési szempontot adnak a gyereknek, megmutatják, hogyan tegyenek fel maguk is jó kérdéseket, elindítja őket a kritikus gondolkodás útján.

A beszélgetés lehetőséget nyújt a történet, szereplők, konfliktusok, a filmnyelv elemei, a médiaszövegekben (filmekben) megjelenő értékek, nézőpontok tematizálására, mindazokra a területekre, amelyek a médiaelemzés kulcskérdéseire vonatkoznak.

A közös filmnézés nagyon jó bevezető lehetőséget nyújt a médiáról való beszélgetésre. A film a felnőttek számára is ismerős, otthonos terület, a filmnézés pedig remek közös tevékenység, amelyet érdekes beszélgetés követhet.

A közös filmnézés spontán élményén túl a beszélgetés elindulhat úgy is, ha a gyerekek számolnak be saját élményeikről; ha pedig a tanár ismeri ezeket az élményeket, építhet is rájuk akár egy tanóra keretében is.

Forrás: www.mediapedagogia.hu


Első szavak: mikor és mit mond először a baba?

Nem kell aggódnunk, ha gyermekünk egyévesen még nem üdvözöl minket a nevünkön: a babák egymástól nagyon különböző időpontokban mondhatják ki életük első szavait.


 

 

 

 

 

Minden szülő gyorsan megtapasztalja, hogy a babák igen változatos és kifejező hangokat képesek kiadni magukból, 7-8 hónapos korukban pedig ezek a nyögések, gügyögések  és sikkantások már-már mintha valódi szavakká formálódnának – ez azonban még nem beszéd. Ha beszéd alatt ugyanis azt értjük, hogy gyermekünk megpróbálja kifejezni magát értelmes szavakkal, melyek értelmével ő maga is tisztában van, akkor azt mondhatjuk, hogy erre jellemzően kicsivel később, valahol 9 és 14 hónapos kor között számíthatunk. Ez viszont nem kőbe vésett szabály: bizonyos, teljesen egészségesen fejlődő babák például csak 18 hónaposan ejtik ki első világosan formált szavukat, ami nem befolyásolja későbbi beszédkészségüket.

Használd a baba fejlődése kalkulátorunkat, hogy nyomon tudd követni kisbabád fejlődését!

A legjobb módja, hogy felkeltsük babánk érdeklődését a beszéd iránt, ezzel pedig ebben is az utánzásunkra csábítsuk, kevéssé meglepően a hozzá intézett beszéd – ami már csak azért is fontos, mert babánk már azelőtt világosan meg tud érteni bizonyos szavakat, hogy ő maga beszélni kezdene. 6 hónapos korában nevét például már képes lehet nem egyszerűen egy fontos szónak felismerni, hanem konkrétan saját magára vonatkoztatni.

A lényeg, hogy sokat beszéljünk hozzá: elmondhatjuk neki, hogy épp mit csinálunk a főzéstől a hajmosásig, megnevezhetjük a játékait, a testrészeit, a színeket vagy a hőmérsékletet – mindent és bármit. Olvashatunk neki, kérdezhetünk tőle, rámutathatunk a megnevezett dolgokra és személyekre. Az ismétlés, a gyerekdalok újraéneklése, a világosan tagolt, egyszerűbb (de nem lebutított) beszéd, valamint a lelkes bátorítás (a legbizonytalanabb beszédkísérletek esetében is) pedig különösen sokat segíthet.

Ami a kimondott első szavakat illeti, ezek jól mutatják a babák érdeklődésének fókuszát ebben az egy-másfél éves életszakaszban. A családtagok (anya, apa, baba), a háziállatok (cica), a köszönés (szia, pápá) és a kedvenc ételek (alma) vezetnek ebben a sorban, és természetesen mindegyiknél előnyt élveznek a könnyen kimondható, egy- vagy kéttagú szavak. Az első szavak kimondása után babánk szókincsének óvatos, leginkább főnevekkel dúsított bővülésére számíthatunk egy ideig, 20 hónapos kor körül viszont afféle nyelvi robbanás következik be nála: ekkor már napról napra igen sok új szót megtanul, kérdésekkel bombáz minket, és egyszerűbb mondatok  megalkotásával próbálkozik.

Nincs kőbe vésve, hogy egészen pontosan mikor mondják ki legelső szavaikat a babák, ezzel együtt meg tudunk határozni bizonyos kereteket, ahogyan az is biztos, hogy az első szó kimondásáig vezető út is meghatározó jelentőségű a beszédtanulásban.

 

 

Forrás:  https://gyerekszoba.hu- Greff András