Így hat az ölelés a gyerekre

Okosít, segíti a növekedést, és csökkenti a dührohamokat. Segít, ha szomorú, ha fáradt, ha elcsigázott, ha dühös. Az ölelés olyan univerzális gyógyír, mellyel hatéves kor alatt csaknem minden orvosolható.

Érdemes hát gyakrabban bevetni, mivel különösen nagy szüksége van rá a fejlődő gyermeki szervezetnek. Július első szombatja Magyarországon a nemzeti ölelés napja.

Így hat a gyerekre az ölelés:

Segíti az agy fejlődését és a növekedést

Az emberi érintések elengedhetetlenek az agy növekedéséhez. Egy kisgyermeknek sokféle szenzoros stimulációra van szüksége a normál fejlődéshez. A bőrkontaktus, a fizikai érintés, az ölelés az egyik legfontosabb stimuláció, mely az egészséges agy fejlődéséhez kell.

Egy, a Genetic Psychology Monographsban megjelent tanulmányban a kutatók azt találták, hogy azok az intézményi keretek között nevelkedő csecsemők, akik tíz héten át több ölelést kaptak, mint a kontrollcsoport tagjai, magasabb pontszámot értek el a fejlődésük ütemét vizsgáló teszteken. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy nem minden ölelés pozitív hatású. Csak a gyengéd, a gyermek által örömmel fogadott ölelés képes az agynak - és a léleknek - azt a stimulációt nyújtani, melyre az egészséges fejlődéshez szüksége van.

Dührohamok ellen

Az ölelés pozitívan hat a kicsik érzelmi egészségére is. A dührohamra hajlamos kicsiket jellemzően semmilyen más módszerrel nem lehet gyorsabban megnyugtatni. Az ölelés segít abban, hogy a gyermek megtanulja szabályozni érzelmeit. Nagyon leegyszerűsítve: idegrendszerükben két különálló mechanizmus működik, melyek irányítják az érzelmeket. Az izgatóág felgyorsítja az érzelmek áradását, a nyugtatóág fékezi az izgalmakat. Dühroham idején az izgatóág túl aktív a nyugtatóággal szemben. Ilyenkor a szoros ölelés hatására felszabaduló oxitocin hormon csökkenti a stresszt, enyhíti a szorongást, és a nyugtatóágat aktivizálja.

Mi az a Moro-reflex?

Hogy mennyire elemi igénye van az ölelésre, megkapaszkodásra a gyereknek, azt jól mutatja az úgynevezett Moro-reflex is. Ez a csecsemőkori reflex akkor figyelhető meg, ha a baba valamilyen erős hangtól vagy fényingertől megijed, vagy fejét egy hirtelen mozdulattal lejjebb engedik, tenyerét, karjait széttárja, majd ölelésbe mozdulnak a karjai, szeretne megkapaszkodni. Az emberi evolúció során ezek a csecsemőkori reflexek segítették a babákat a túlélésben, a Moro-reflex léte jól mutatja, hogy az embernek, mint társas lénynek elemi igénye van a másikban való megkapaszkodásra, az ölelésre. Általában 3-4 hónapos korra leépül a reflex, az ölelés azonban továbbra is rendkívül fontos lesz a baba, a kisgyermek, majd a felnőtt életében.

Napi hány ölelésre van szükség?

Virginia Satir családterapeuta egyszer azt mondta: „Napi 4 ölelésre van szükségünk a túléléshez. Napi 8 ölelésre van szükségünk karbantartáshoz. Napi 12 ölelésre van szükségünk a növekedéshez.” Bár ez elsőre sok ölelésnek hangzik, egy kisgyerek esetében, aki még olyan szabad, szeretetet adni és kapni egyaránt képes, valószínűleg észrevétlenül összejön a nap során jóval több is.

Forrás: www.femina.hu

EZÉRT FONTOS, HOGY MILYEN NEVET VÁLASZTASZ A GYEREKEDNEK

A névválasztás az első olyan tevékenységünk (leendő) szülőként, ami hatással lesz a gyerek életére, szóval nem érdemes elbagatellizálni vagy elviccelni.

A legtöbb szülő heteken, akár hónapokon keresztül ízlelgeti a választott nevet, sokan pedig még a gyermekvállalás előtt döntésre jutnak. És talán mindannyiunk szeme elkerekedik, amikor valamelyik híresség úgy választ nevet a gyerekének, mintha nem lenne tisztában azzal, hogy egy egész életre szól a döntése.

Az átlagos nevek több előnnyel járnak

Régóta tudjuk, hogy a szokatlanabb névvel rendelkező gyerekek általában kevésbé népszerűek általános iskolás korukban, mint a megszokottabb nevű társaik, ráadásul később, párválasztás során is hátrányt jelenthet a különleges név. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az emberek nagyobb eséllyel választanak olyan párt maguknak, akinek a neve ismerősen cseng a számukra. Amerikában például a lakosság 95 százaléka a rendelkezésre álló nevek mindössze egy százalékát viseli, így nem nehéz olyan párt találni, akinek a nevét nem akkor halljuk életünkben először. További kutatások bizonyítják, hogy segítőkészebbek vagyunk azokkal az idegenekkel szemben, akiknek viszonylag hétköznapi neve van, mint azokkal, akiknek valami nagyon különlegeset adtak a szüleik.

A nevünk azonban másképp is alakíthatja a sorsunkat: a nemes hangzású (például König, Kaiser vagy Fürst) vezetéknévvel rendelkező németek nagyobb eséllyel kerülnek vezető pozícióba, mint a hétköznapibb névvel (Koch, Bauer vagy Becker) rendelkező munkatársaik.

Apáról fiúra

Nem meglepő módon a nevünk jelentős szerepet játszik az önazonosság megőrzésében is. Gyakran valamilyen etnikai vagy családi örökséget visz tovább a gyerek azzal, ha egy felmenőjéről kapja a nevét. Ha még nem beszélgettetek erről, kérdezd meg a szüleidet, hogy miért amellett a név mellett döntöttek, amit végül kaptál. Nagy eséllyel lesz olyan része a történetnek, amire önismereti szempontból még nem is gondoltál.

Kutatások eredményei szerint a fiúkat gyakrabban nevezik el valamelyik apai ági felmenőjükről, mint a lányokat. Érdekesség, hogy az örökbe fogadott gyerekek nagyobb valószínűséggel öröklik az új szülők keresztnevét, mint a vér szerinti gyerekek.

A lányok esetében a születési sorrend gyakorlatilag semmilyen szerepet nem játszik abban, hogy a szülők nevét kapja valaki, míg a fiúk esetében jellemzően az elsőszülött az, aki örökli a nevet. A másodszülött gyerekek nagyobb arányban öröklik a szülők nevét, ha az elsőszülött gyerek lány. Illetve, azok a szülők, akik maguk is örökölték a nevüket, nagyobb eséllyel örökítik tovább azt, a gyerekek viszont nem szeretik kevésbé az öröklött, mint az egyedi keresztneveket.

Előfordul, hogy bár a szülők nem a sajátjukat, de mégis az övékhez hasonló nevet adnak a gyermeküknek. Például amikor ugyanazzal a betűvel kezdődik, azonos számú szótagból áll vagy hasonló a két név csengése. Vannak, akik tudatosan döntenek így, míg mások csupán azért, mert jól hangzik a választott név. Úgy tűnik, hogy a szüleink nevét viselni több előnnyel, mint hátránnyal jár. Vannak olyan helyzetek, amikor az apjukról elnevezett fiúk irányába a szülők jóval magasabb elvárásokat támasztanak, más esetekben viszont a szülők nevének gyerekekre való örökítése hatékony stratégiának tűnik, ha a szülő és a gyerek közti kötelék erősítése a cél. Az nem állítható, hogy a sikeres élet titka a nevünkben lenne keresendő, de ezek szerint mégis sok múlik azon, hogy mit szántak nekünk a szüleink.

Forrás: www.divany.hu

Mitől jó egy rugi?

A világ legpraktikusabb dolga a rugdalózó, vagy, ahogy nagyanyáink hívják: kezeslábas. Sokan összekeverik a tipegővel, pedig egy alapvető különbség van a kettő között: a tipegőnek a rugdalózóval ellentétben nincs lábfeje, pedig téli estéken igencsak fontos, hogy ne legyen meztelenül a gyerek lába még akkor sem, ha a takarót lerúgja magáról.

Egyébként pedig télen-nyáron, éjjel-nappal ideális viselet a kicsiknek. Sőt, manapság már olyan mintázatúakat is gyártanak, amik utcai viseletnek is tökéletesek. Léteznek vékonyabbak, vastagabbak, mintásak, egyszínűek, de vásárlás előtt érdemes tudnunk, hogy melyik a praktikus viselet, nehogy csak azért hordassuk a gyerekkel, mert már méregdrágán megvettük, de egyébként nem csak ő, de mi is nagyon utáljuk.

 

 

 

 

 

 

 

1. Anyagát tekintve legyen pamut. Ez fontos, mivel alsó viseletről van szó. A kezeknél, lábaknál biztosan egész nap érintkezni fog a baba bőrével. A műszálas anyagok nem szellőznek kellően, a hőtartásuk igen rossz, és nem utolsó sorban irritációt okoznak, allergiás reakciót váltanak ki. Az ekcémás gyerekekre például kifejezetten tilos műszálas holmikat adni.
2. Ne legyen rávasalva semmi! Mivel a kicsik ruháit eleinte kívül-belül vasalni kell a fertőtlenítés miatt, célszerű olyan rugikat választani, min semmi olyan dolog nincs, amire vasalás közben figyelni kell. A rávasalt képek szépek tudnak lenni, de normálisan vasalni lehetetlen, vagy nagyon nagy körültekintést igényelnek. És amikor az ember lánya álmos, fáradt, tuti, hogy nem erre figyel, és végül csak egy kis maszat lesz a képből, s a vasalót is takaríthatjuk.
3. A kézfeje ne legyen visszahajtható. Sok gyártó gondol arra, hogy ha a kicsi hosszú körömmel érkezik a világra, kis kesztyűt szokás ráadni, hogy ne marja meg az arcát. A pöttömök körmét születés után vágni még nem mindig lehet, mert a körömággyal össze van nőve. Viszont a visszahajtható ujj, amit ezért találtak ki iszonyatosan vastag, és néhány hét után, amikor a körömdolog már rég megoldódott, még mindig ezt kell hordani. Egyszerűbb inkább a kezdeti időszakban kis kesztyűt ráadni néhány napig.
4. Legyen patentos! A gombos, megkötős megoldás nemhogy maradi, de balesetveszélyes is. A gomblyuk, vagy a megkötő szalag véletlenül beakadhat valahova, balesetet okozva ezzel.
5. Elöl nyíljon! A babát könnyű az elöl nyitható, kinyitott rugiba csak belefektetni, kezét-lábát könnyedén belebújtatni, majd összepatentolni. Egy hátul-gombolós rugdalózóban viszont fölöslegesen forgatni kell a gyereket öltöztetés közben. Kevésbé rossz megoldás a lábak között zárható rugi. Ebből mondjuk kifejezetten szépeket láttam, úgyhogy a szépség győzött.
6. Legalább az egyik lába patentolható legyen. Léteznek olyan megoldások, amikor a derekánál hátul nyitható a rugi, és a két kicsi láb hátra kibújtatható. Ez kényelmes megoldás lehet, amíg picike lábakkal dolgozunk. A nagyobb babáknál már kényelmetlen megoldás. Sokkal jobb, ha elöl nyitjuk, és a lábakat is arra emeljük ki. Nem is fontos mindkét lábszárnak nyithatónak lenni. Vannak nagyon szép, és modern megoldások, amiken csak egy vonalban, és nem Y alakban helyezkednek el a patentok. Bár, mindkettő nagyon szuper.
7. Ne legyen gallérja! Kisfiúknál elegáns tud lenni egy szép gallér, de leginkább csak fölöslegesen csiklandozza az arcot, és soha nem úgy áll, ahogy azt szeretnénk. Ha gallérosat is választunk, jobb, ha a két sarkát picit levarrjuk, mielőtt szopogatni kezdené és az egész mellkasa tocsogna a nyáltól.
8. A talpára teljesen fölösleges a csúszásgátló! Vicces, hogy a két éves gyerekemnek nem találok csúszásgátlós zoknit, de a 2 hónaposnak az összes rugiján van. Mintha az állandó fekvésben félteni kellene, nehogy elessen. Nem is beszélve arról, hogy a vasalást sem könnyíti meg.
9. Legyen egyszínű, de legalábbis ugyanolyan árnyalatú, mint a többi ruhadarabja. A kicsi holmiját biztosan nem fogod együtt mosni a felnőtt holmikkal, és egy idő után biztosan nem fogsz örülni, ha ugyanazt a darabot mindig kézzel kell mosnod, ezért egy idő után tuti nem fogod ráadni, vagy össze fogod mosni a felnőtt holmikkal. Az sem jó megoldás, ha csak az ujja piros, de egyébként fehér színű, mert így nem tudod majd eldönteni, hogy melyik színekkel mosd. Ha a piroshoz teszed, akkor a fehér része lesz rózsaszínű, ha a fehérekhez, akkor pedig minden egyéb.

Nem egyszerű feladat megvenni a gyerekholmikat, de azt a méretenkénti 8-10 darabot célszerű alapos körültekintéssel kiválasztani, hogy megkíméljük magunkat a későbbi mérgelődésektől.

 

 

 

 

 Forrás: https://picibaba.hu

 

 

Hogyan fejlesszük gyermekünk humorérzékét?

Vessünk egy pillantást gyermekünk fejlődő humorérzékére és a nevetés hasznosságára.

A városi legendák szerint a 4 éves gyerekek több, mint 400-szor nevetnek egy nap alatt, míg a felnőttek csak 17-szer. A gyakoriságot félretéve, gyermeked humorérzéke folyamatosan fejlődik, kacagást kacagás követ.

Miért jó nekünk a nevetés?

Először is a nevetés kapcsolatba hozza Önt és gyermekét, valamint nincs is felemelőbb egy fáradt szülő számára, mint egy kuncogó totyogó.

A nevetés valóban segíthet a tanulás fokozásában, Dr. Dorothy Einon pszichológus szerint: “A gyermeke rájön, hogy elfogadja, amit mondott, vagy csinált, mert nevetünk is.” és “Rájöttek, hogy a könnyed szívű hozzáállás is alkalmazható komoly, nehezebb dolgok megtanulására is.”

A gyermek szociális és szellemi fejlődése szempontjából, a nevetés kifejezetten jót tesz az egészségüknek.

Kutatások szerint a nevetés “boldogsághormonokat” termel, endorfinok felszabadulását idézi elő, csökkenti a stressz hormonokat és erősíti az immunrendszert. Javítja a keringési, valamint légzési rendszert, csökkenti az izomfeszülést és növeli az oxigénmennyiséget.

És természetesen a nevetéstől gyermeke is boldog lesz, ennél fontosabb pedig nincs is!

Hogyan nevettessük meg gyermekünket?

1. Bugyuta poén

Az úgynevezett slaptick humort imádják a négyéves gyerekek. A lányom, Skye szerint az egyik legviccesebb dolog a világon, amikor az emberek felborulnak" - mondja a Tesco Loves Baby egyik anyukája, Mel. Próbálja ki, hogy fejbe üti magát egy párnával és közben felborul, vagy tegyen úgy, mintha nem találná a gyereket egy teljesen nyilvánvaló helyen - ez mindig nyerő ötlet.

2. Viccmesélésre bátorítani őket

Gyermeked imádni fogja, ha vicceket mesélsz neki. Lehet, hogy nincs semmi értelmük, de ez nem számít, ha megnevettetjük őket. Győződjünk meg róla, hogy nevetnek a vicceinken, még akkor is, ha nem is olyan viccesek.

3. Gördüljenek túl a WC-s poénokon

4 éves kortól a gyerekek rájönnek, hogy a WC-ről való beszélgetés tabu téma, ezért természetes fókuszt kap a viccek szempontjából.” A gyerekeim minden alkalommal harsányan nevetnek egy szellentés hallatán, vagy bármin, ami kapcsolódik a széklethez.” mondja egy szülő, a Tesco Baby Clubból. Cselekedjenek enyhén megdöbbenve a „durva” poénok hallatán és akadályozzák meg ezek, ha épp vendégeik vannak.

4. Legyenek bolondosak

Olvasson fel könyveket bugyuta hangon, énekeljenek együtt bolondos dalokat, gyermekére jellemzően. A gyerekek imádjak saját, személyes történetük, főleg ha azok viccesek.

5. Csiklandozzuk meg őket

Nyilvánvalónak tűnhet, de a csiklandozás az egyik legjobb módszer a nevetés ösztönzésére.

6. Találjuk meg a humort mindennapjainkban

Függetlenül attól, hogy kirakunk Lego-ból egy vicces figurát, vagy épp egy arcot rajzolunk ki a gyermekeink vacsorájából, segíteni fog humorérzékük fejlődésében, miközben kreatív gondolkodásra inspiráljuk őket. Emellett segít a napi nevetési kvóta emelésében és valami viccessé válik.

Forrás: www.tesco.hu

MIT EHET A CUKORBETEG GYEREK?

A 2-es típusú (korábban „időskorinak” is nevezett) cukorbetegség témáját már több oldalról körüljártuk, különös tekintettel a megelőzésre, az életmódváltásra, amellyel sokat tehetünk saját egészségi állapotunkért.

Essen szó most az 1-es típusú cukorbetegségről is, amely legtöbbször gyermek-, vagy akár csecsemőkorban, ritkábban fiatal felnőttkorban kezdődő, élethosszig tartó, a diabéteszesek 5-10%-át jellemző állapot. Jelenleg Magyarországon mintegy négyezer fő 18 év alatti 1-es típusú diabéteszes van, számuk – különösen a 6 év alatti korosztályé – sajnos évről évre nő.

A betegség kialakulásának háttere és folyamata teljesen más: az 1-es típus egy ún. autoimmun betegség, amelyben a szervezet egy hibás immunválasz miatt elkezdi pusztítani a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Amikor az inzulintermelő kapacitás már drasztikusan lecsökken, a vércukorszint hirtelen nagyon magasra emelkedik. A frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbeteg azonnali orvosi ellátásra szorul, és a hiányzó saját inzulintermelés pótlására élethosszig tartó külső inzulinadagolásra van szükség. Ez történhet ún. inzulin pennel, napi többszöri beadással, vagy a testre rögzített, kis teflonkanülön keresztül a bőr alá csatlakozó inzulinpumpa segítségével, folyamatos adagolással.

Nem tudjuk, mi okozza az 1-es típusú cukorbetegséget

Az 1-es típusú diabétesz kialakulásának oka még jelenleg sem ismert, bár folyamatosan zajlanak kutatások a genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők (túlzott higiénia, csecsemőkori korai, vagy épp késői hozzátáplálás, akut betegségek, lelki trauma) „betegségbeindító” hatásáról. Mivel az 1-es típusú cukorbetegségre nincs specifikus megelőzési stratégia, és nem a helytelen étkezési szokások miatt lesz valaki érintett, így nem szabad a betegség sorscsapásszerű jelentkezésekor felelőst keresni, például a szülők, vagy a gyereket az ünnepeken nassolnivalóval ellátó családtagok között.

Persze ezzel nem szeretném hamis illúziókba kergetni a gyerekeket folyamatosan „üres kalóriával”, édességgel, üdítővel kényeztető felnőtteket! Magyarország sajnos élen jár a gyermekkori elhízás terén, és a már fiatalon is túlsúlyos gyerekek között ijesztően magas a 2-es típusú cukorbetegség kamaszkori, fiatal felnőttkori előfordulása, vagy éppen a magas vérnyomás. A helytelen táplálkozási szokásokat később nehéz elhagyni, a krónikus betegségek korai jelentkezése pedig jelentősen lerövidítheti az egészségesen, jó életminőséggel, fizikailag aktívan tölthető élettartamot.

Legfontosabb az étkezések összehangolása az inzulinkezeléssel

Az 1-es típusú cukorbetegeknél a folyamatos inzulinpótlással próbálják imitálni a szervezet saját inzulintermelését. Mivel a szénhidráttartalmú élelmiszerek/italok fogyasztása a legjelentősebb vércukoremelő tényező, ezért az étkezések időpontját és szénhidráttartalmát össze kell hangolni az inzulinkezeléssel. Az étkezéshez adott inzulinadagokhoz hozzárendelt szénhidrátmennyiség elfogyasztása fontos, hiszen egyébként kórosan leeshet a vércukorszint (hipoglikémia állapota).

És mi a helyzet a divatdiétákkal?

Az utóbbi években elterjedt tévhit, hogy a szénhidrát (cukor, keményítő) egy „ördögtől való”, kerülendő dolog, és a cukorbetegség kezelésének is az az üdvözítő módja, ha kerüljük, elhagyjuk ezek fogyasztását. Ez így nem helytálló!

A szervezetünk működéséhez szükséges energiát sejtjeink glükóz „elégetésével” termelik, így a cukor az élethez szükséges alapanyag, a szervezetünk mindenáron igyekszik hozzájutni. Ez legegyszerűbben, legtermészetesebb módon szénhidrát tartalmú élelmiszer egyszerű cukorra (glükózra) való lebontásával lehetséges, így – főleg fejlődő szervezet esetében – kifejezetten károsak a drasztikus szénhidrátmegvonással járó étrendek. Az ilyen diéta esetén kényszerből átalakuló élettani folyamatok a cukorbetegeknél akár életveszélyes anyagcsere-kisikláshoz vezethetnek! Így tilos cukorbeteg gyermekeknél a „low carb”, „no carb”, „paleo” étrend vagy a több divatos márkanéven elérhető „fehérje diéta”. Ezzel nem meggyógyítjuk, hanem veszélyeztethetjük a cukorbeteg gyermeket, a vércukorszint-kisiklás veszélye mellett hosszú távon komoly fejlődési elmaradást okozhat egy esetleg tápanyag- és energiahiányos divatdiéta!

Az 1-es típusú cukorbetegek étrendje

Az 1-es típusú cukorbetegek étrendjének összeállításánál is az egészséges emberek számára javasolt, kiegyensúlyozott étrend alapelveit követjük. Az adott cukorbeteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása meghatározza a napi energiaigényt. Az érvényes szakmai ajánlások alapján ma már maximum az energiabevitel 45-50 %-át javasoljuk szénhidrátból, 15-20% a fehérje, maximum 30% a zsiradékok hányada. A szénhidrátforrások közül az alacsonyabb vércukoremelő hatású, alacsony glikémiás indexű, köznyelvben „lassan felszívódónak” nevezett alapanyagokat preferáljuk: teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, olajos magvak. A magas rosttartalom további előnyökkel jár a teljes emésztési folyamat szempontjából. Az értékes fehérjeforrások (hús, tojás, tejtermékek) közül az alacsonyabb zsírtartalmúakat részesítjük előnyben, és javasoljuk a növényi olajok változatos fogyasztását.

Gyors vércukoremelő hatásuk miatt a cukorbetegeknek (is) kerülniük kell a cukrozott üdítőket, gyümölcsleveket, mézet, szörpöket, ezek fogyasztása a túl alacsonyra esett vércukorszint esetén jöhet csak szóba (amelyet okozhat étkezési hiba vagy éppen egy túl intenzívre sikerült, vagy nem bekalkulált fizikai aktivitás).

Legalapvetőbb különbségek az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között

Amit fontos érteni a kétféle cukorbetegség étrendjének kapcsán: a 2-es típusú cukorbetegeknél az életmódváltással, a kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás révén elérhető fogyással rendkívül sokat tehetünk a betegség romlásának megállításáért, a késői szövődmények elkerüléséért. Sikeres életmódváltással akár évekig elég lehet az életmódkezelés, így különösen nagy jelentősége van az étrend követésének, az ajánlott szénhidrátforrások választásának.

1-es típusú cukorbetegség esetén a legfőbb cél a vércukorszint megfelelő határértékek között tartása, amely saját inzulintermelés híján egyfajta állandó „zsonglőrködés” a szükséges energiával, ill. a szénhidrátbevitelt biztosító étrenddel és a mesterséges inzulinpótlással. A képlet nem ennyire egyszerű, jelentősen hat az 1-es típusú cukorbeteg vércukorszintjére is a fizikai aktivitás, de akár a kialvatlanság, egy betegség, az aktuális lelkiállapot, és további, nehezen tervezhető tényezők.

A kiegyensúlyozott, egészséges alapanyagokból összeállított étrend követése 1-es típusú diabéteszeseknél is fontos, hiszen ezzel csökkenthető a további krónikus betegségek kialakulásának rizikója, és az értékes tápanyagok hozzájárulhatnak az általános jó testi-lelki állapot megőrzéséhez. De sajnos nem gyógyulnak meg az érintettek az egészséges étrendtől. Nem állíthatják meg vele inzulintermelő sejtjeik pusztulását, így semmiképp sem hagyhatják el az inzulinpótlást a legkiválóbb étrend mellett sem.

Ettől függetlenül ugyanúgy törekedni kell a helyes táplálkozási szokások kialakítására és természetesen cukorbeteg gyermeknél sem javasolt a napi rutinba beépülő édességfogyasztás. De – élethosszig tartó betegségről lévén szó – életszerű, hogy ünnepi alkalmakkor egy cukorbeteg gyermek vagy fiatal is fogyaszt valamilyen édességet (például egy cukorhelyettesítővel készült tortát), néha eszik uzsonnára egy túrós desszertet, esetleg néhány kocka csokit. És igen, beleférhet a cukorbeteg nyaralásába is egy-két gombóc normál fagylalt… A legfontosabb, hogy ilyenkor az elfogyasztott édesség szénhidráttartalmát ismerni kell, és az inzulin beadásnál is bele kell számítani az esetleges plusz igényt.

Soltész Erzsébet dietetikus

A Diabess.hu külsős szakírója – maga is cukorbeteg érintettként – dietetikai előadások, egészségnapok, vállalati egészségfejlesztési programok során igyekszik átadni a cukorbetegséggel és a kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos ismereteit. Kilenc év aktív alapítványi munka után jelenleg külsős tanácsadóként vesz részt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány edukációs projektjeiben.

Fő érdeklődési területe a kiegyensúlyozott táplálkozás és az emésztőrendszeri mikrobiom szerepe a metabolikus szindróma megelőzésében. A rosttudatos táplálkozásról szóló, dietetikus szerzőtársával írt könyve 2020-ban jelent meg A rost jó! címmel. Rendszeresen kérik fel szakértőnek a cukorbetegséggel és a rosttudatos táplálkozással kapcsolatos cikkek, szakmai anyagok kapcsán.

Forrás: www.cukorbetegseg-kezelese.com

 

Amikor a gyerek járni kezd

Viszonylag sok mindentől függ, hogy a gyermek mikor kezd el önállóan járni. Az elindulás időpontját nagyban befolyásolja a genetika (amelyik gyermeknek a szülei hamar kezdtek járni, annál számítani lehet a korai elindulásra), a testi fejlettség (bizonyos izom-, és csontozati fejlettség szükséges a művelethez), az egyensúlyérzék kialakulása, a mozgáskoordináció fejlettsége (bizony összehangolt mozdulatsorra van szükség mindehhez), és a motiváció is. (Ha egy gyerkőc mindent megkap, akkor nem fogja szükségét érezni a mozgásnak, picit lustább lehet ettől.)

Sok helyről lehet hallani, hogy néhány gyerkőc már 7-8 hónapos kora körül elindult, viszont a nagy átlag csak egy éves kora körül teszi meg az első önálló lépést. Az édesanyák hajlamosak kétségbe esni, ha 13 hónapos gyermekük még nem jár, pedig ebből, erről még messzemenő következtetéseket nem szabad levonni. Nem ritka ugyanis az sem, hogy teljesen egészséges gyermek 15-16 hónapos kora körül tud csak egyedül totyogni. Orvoshoz viszont csak akkor érdemes fordulni, és kikérni a véleményét – önmagunk megnyugtatása miatt is –, ha a kisded 18 hónapos koráig nem teszi meg az első önálló lépést.

A mászó korszak vége felé közeledve viszont egyre több olyan egyértelmű jelet figyelhetünk meg a kicsi mozgásában, amik arra utalnak, hogy ugyan még nem készült fel az egyedül járásra, de jó úton halad, és bizonyosak lehetünk, hogy nem kell aggódnunk miatta. Ha már önállóan képes állni a bútorok mellett 1-2 kézzel kapaszkodva, ha a bútorok mentén kapaszkodva araszol, esetleg egy-egy pillanatra elengedi a biztos pontot, néhány másodpercig csak áll, akkor várható, hogy hamarosan bátorságát összeszedve megteszi majd első önálló lépéseit is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azonban, ha gyermek izomzata, egyensúlya, mozgáskoordinációja még nem eléggé fejlett mindehhez, akkor a külső beavatkozásokkal, az erőltetéssel nemhogy segítünk, de még károkat is okozhatunk. Ezért van az, hogy még nem ülő gyermeket nem szabad ültetni, nem álló gyermeket nem ajánlatos emelve sétáltatni, nem önállóan járó gyermeket tilos kézenfogva járás közben elengedni. Értem ezt úgy, hogy az elengedés következtében az egyensúlyát elvesztő gyermek megbillen, megijed, lehuppan, esetleg rosszul esik, megüti magát. Ekkor az ijedelem, a fájdalomérzet olyannyira félénkké teheti, hogy hosszú napokig, hetekig nem mer majd újra egyedül próbálkozni. Egyfajta önbizalomvesztés is kíséri ezt a jelenséget, ezért jobb, ha hagyjuk a saját ritmusában fejlődni, maximum segíteni szabad, de nem rásegíteni. Fölösleges lefőzni a szomszéd gyereket, hiszen ez nem mérce. Attól nem lesz egy gyerek jobb vagy rosszabb, ha hamarabb indul el, maximum az Anya teljesítménykényszerébe kaphatunk némi betekintést. Fölösleges hasonlítgatni a gyerekeket ilyen szempontból. Sőt, ha később indul a gyerek, erősebbek lesznek a csontjai, kisebb lesz a valószínűsége, hogy elgörbül a lába. (Persze tudjuk, hogy egy saját ütemében járni tanuló gyermek lába nem görbül el még akkor sem, ha az elindulás korainak mondható, hiszen a gyermek csak olyan mozdulatsorokat tesz önállóan, amire a szervezete már kellően előkészült.)

A járást a gyermek teljesen önállóan sajátítja el. Eleinte két kézzel erősen kapaszkodva feláll, majd egyik kezével távolabbi fogásra vált és sétál a bútorok körül, majd csak az egyik kezével kapaszkodik és a másikkal esetleg játszik, aztán mindkét kezét elengedve ácsorog, majd minden bátorságát összeszedve lépegetni kezd.

Segíthetjük ezt a folyamatot, mégpedig a következőképp:

1. Felállásra biztatjuk, ha a bútorok oldalára érdekes, színes tárgyakat helyezünk el olyan magasra, hogy azt négykézláb ne érje el.
2. Ha már áll, akkor érdekes, színes dolgot helyezünk a keze mellé, így az egyik kezét elengedve megfogja a játékot.
3. Kicsit távolabbra, kartávolságon kívülre téve a játékot lépésre bírhatjuk, így sétálni kezd a bútorok körül.
4. Ácsorgás közben odanyújtunk valamit neki, és várjuk, hogy két kézzel vegye át tőlünk.
5. Olyan helyre helyezünk dolgokat, amit a bútorok mentén nem ér el. Mondjuk egy székre egy-két babalépésnyire tőle.

Fontos, hogy minden mozzanat után dicsérjük meg, hogy érezze, tudja és büszke legyen magára az ügyessége miatt. Ezen kívül figyeljünk arra, hogy a felállás folyamata közben a háta mögött a földön pl. éles építőkocka ne legyen szanaszét. Nem ritka ugyanis, hogy az első próbálkozások végén egyszerűen hátradől, mint egy rongybábu, és félő, hogy beüti a fejét. A legtöbb baba hamar megtanulja, hogyan lehet ügyesen popsira huppanni, ha megunta az ácsorgást, de ez alatt a pár nap alatt jobb, ha mellette vagy, és fokozottan figyelsz rá, mintsem baj legyen.

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

 

 

Baba a vízben

Mifelénk szinte elképzelhetetlen a nyár strandolás nélkül. Vajon hova vihetjük magunkkal a kicsit úgy, hogy biztonságban, büntetlenül élvezhesse a pancsolást? Honnan tudhatjuk, hogy tiszta-e a víz?

Honnan tájékozódhatnék a választott fürdőhely vízminőségéről?

Az ÁNTSZ honlapján a természetes vizek szennyezettségéről szerezhetünk friss információkat. Ám a medencés fürdőktől elvárható tisztasági fokról egyetlen uniós jogszabály sem rendelkezik, így ma tájékoztatást sem kaphatnak erről az érdeklődők. Az ÁNTSZ ennek ellenére ellenőrzi ezeket is. Mivel a magyar strandokon nem jelzi külön tábla a víz szennyezettségének mértékét, csak bízhatunk abban, hogy megfelel az előírásoknak. Ellenkező esetben valószínűleg bezárták volna.

Miért nem jó a csecsemőknek a klórral fertőtlenített víz a medencében?

A klór szárítja a bőrt, és a belőle képződő klór-amin csípi a nyálkahártyákat és a szemet. Egyes klórozási melléktermékek hosszú távon akár rákkeltőek is lehetnek, ha a nagy szervesanyag-tartalmú (magyarul piszkos) medencét hanyagul klórozzák. A többi fertőtlenítőszer használata nem jelent ekkora kockázatot.

Termálfürdőbe készülünk. Ott kisbabák, kisgyerekek is fürödhetnek?

A rádiumos és kénes vizeket nem ajánlják gyerekeknek. Ilyen többek között Hévíz, Miskolctapolca és Zalakaros vize. De a szakemberek a többi meleg vízű termálmedencét sem tartják biztonságosnak három évnél fiatalabbaknál, mert a magas, 34 Celsius-fok feletti vízhőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. Ráadásul a gyógyfürdőket mégiscsak beteg embereknek ajánlják, akik között bőrfertőzésben szenvedők is lehetnek. Az ugyanott pancsoló, a vizet esetleg megkóstoló gyerek könnyebben kap húgyúti, bőr- és szemfertőzést. A hideg (24-25 fokos) víz mindig tisztább, biztonságosabb, igaz, azt a babák kevésbé szeretik.

Miért tilos a bányatóban fürödni? Piszkos vagy inkább mély?

A bányatavak nagyon tiszták, hacsak a tömeges túlterhelés vagy a környezet rendezetlensége nem szennyezi őket. Például a budakalászi Omszki-tóban sem azért volt tilos fürdeni, mert szennyezett, hanem mert a tulajdonos nem volt hajlandó vizsgáltatni, így nem lehetett fürdőtóként használni. A bányatavak többsége azonban elsősorban a balesetveszély miatt nem ajánlott.

A Dunában szabad fürdenie egy kisgyereknek? Elég tiszta a vize? És más hazai folyókkal mi a helyzet?

A Duna vize sajnos nem elég tiszta, sőt ha beleiszik a baba, a legtöbb helyen szinte biztosan beteg lesz. Más folyók lehetnek ugyan tisztábbak, de erre nincs garancia. Emlékezzünk csak a Tisza esetére. Második legnagyobb folyónk vízminősége az esetek többségében megfelelő, időnként azonban váratlanul nagy szennyhullámok jelenhetnek meg rajta.

A Balaton tényleg gyerekbiztosan tiszta?

Valóban a legtisztább hazai fürdővizünk! De arra azért fel kell figyelnünk, ha valahol nagyon zöld és habos a víz, különösen a gyerekek által kedvelt sekély részeken. Ott veszélyes lehet a fürdés. Kiütést, gyomor- és bélrendszeri problémákat, súlyos esetben akár idegrendszeri károsodást is okozhat, bár ez utóbbira szerencsére hazánkban még nem volt példa.

Miért mondják, hogy a tenger biztonságosabb a kisbabáknak? Az nem olyan szennyezett? És a benne lévő só nem fogja kimarni a bőrét?

A tengervíz sója fertőtlenítő hatású, ezért a tengeri fürdés tekinthető a legbiztonságosabbnak, persze csak ellenőrzött strandon. A sót azonban, mivel erősen szárít, érdemes leöblíteni a gyerekről, és utána tanácsos bekrémezni.

Forrás: www.gyerekszoba.hu

Hogyan készítsünk gyümölcslevet

Akár már 6 hónapos kortól adhatunk csemeténknek gyümölcslevet, sőt érdemes azzal kezdeni, hiszen egy folyadék emésztése mindig könnyebb egy babapocaknak, mint egy pépes étel, még ha gyümölcsről is van szó. Az első napokban az alma kifacsart levével, később a hozzátáplálási táblázatnak megfelelően pépesíthetjük, centrifugálhatjuk a gyümölcsöket.

6 hónapos kortól: alma                                                                                                7 hónapos kortól: őszibarack, meggy, körte
8 hónapos kortól: szilva, mangó, banán
9 hónapos kortól: szőlő, dinnye, sárgadinnye
10 hónapos kortól: ananász, cseresznye
11 hónapos kortól: paradicsom, áfonya, narancs, grapefruit
18 hónapos kortól: apró magvas gyümölcsök

Ha van otthon gyümölcscentrifugánk, akkor nincs nehéz dolgunk, hiszen a megtisztított, feldarabolt gyümölcsöt csak bele kell dobálni a masinába, és készen is van a finom, friss, tápláló gyümölcslé. Ha nincs ilyen szerkezetünk, akkor a  megmosott, héjától, magházától, magjától megszabadított gyümölcsöt kevés forralt vízzel vagy babavízzel együtt turmixoljuk össze, majd hígítsuk addig, amíg szemmel láthatóan is egy kellemes ital nem lesz belőle. Ezáltal az értékes gyümölcsrostok sem mennek kárba. Ha vastag rostokban gazdag gyümölcsből készítünk ilyen módon bébiitalt, akkor az erősebb rostszálak miatt érdemes az egészet sűrű teaszűrőn átszűrni.

 

 

 

 

 

 

 

Két dologtól óvnék minden kezdő anyukát:

1. A kész bébiitalt soha ne ízesítsük tovább, nincs szükség arra, hogy citromlevet keverjünk bele, és az édesítés is teljesen fölösleges. A babák túlzott cukor fogyasztása nem csak fölösleges kalóriabevitel, de az éppen előtörő fogacskáknak is nagy ellensége. Pontosan emiatt nem szoktunk a csecsemőknek kész, előre dobozolt üdítőitalból keverni italt. Az idő előtti citromsav bevitel nemcsak káros a gyomornak, fogaknak, hanem a gyermekek egy része allergiás reakcióval válaszolhat erre az italra.
2. Gyümölcslevet ne cumisüvegből kínáljuk. 6 hónapos korban már az anya segítségével kis kortyokkal meg tudja inni a baba a folyadékot pohárból is. Ha nem megy, akkor kis kanalanként adjuk neki, de minden csak szokás kérdése. Néhány nap gyakorlás után hamar rájön a pöttöm a pohár használatának praktikájára.

Később a gyümölcslevek mellé zöldséglevet is adhatunk. Ha a kicsi előszeretettel eszik répát vagy tököt, akkor ezeket is kevés vízzel turmixolva itathatjuk vele. Arra kell csak vigyázni például a répalé adásakor, hogy hasfogó hatása van, ezért nehogy székelési nehézséget váltsunk ki ezzel az itallal. Viszont a házipatikánk polcán szerepelhet a receptje akár nagyobb gyermekek esetében is egy-egy hasmenéssel járó betegség esetére.

 

Forrás: picibaba.hu-Adrienn

 

Házi készítésű jégkrémek gyerekeknek

A fagylalt és a fagyasztott joghurt finom snackek, amikor kényeztetni akarjuk magunkat. Ha azonban csökkenteni szeretnéd a cukorbeviteledet, van egy remek alternatívánk a számodra.

A legtöbben már próbáltunk saját fagylaltot, vagy gyerekrecepteket készíteni otthon. A házi készítésű fagyasztott finomságok nagyszerű alternatívát jelentenek a bolti fagylalt vagy fagyasztott joghurt helyett, mivel nagyon kevés vagy egyáltalán nem tartalmaznak hozzáadott cukrot. Ezeket a házi készítésű gyümölcsös jégkrémeket elég könnyű elkészíteni a gyerekekkel, és a receptet könnyen átalakíthatod, hogy saját jégkrém ízeket alkoss! Ezzel a recepttel 6 db pálcikás jégkrémet készíthetsz, amit élvezhetsz.

Ezeknek az egészséges és egyszerű fagyasztott rágcsálnivalóknak az elkészítéséhez szükséged lesz:

- Sima joghurt

- Friss gyümölcs

- Dzsem

- 6 fagylaltrúd

6 fagylaltformát (vásárolhatsz, vagy használhatsz néhány üres joghurtos edényt).

Most, hogy a hozzávalók készen állnak, már csak annyit kell tenned, hogy:

Keverd össze a natúr joghurtot a friss gyümölcsökkel. Önts egy kanál lekvárt minden joghurtos edénybe. Most adjuk hozzá a gyümölcsjoghurtot mindegyik edényhez. Befejezésül szúrjuk a jégkrém pálcikákat mindegyik edénybe.

A jégkrémek most már készen állnak arra, hogy néhány órán át a fagyasztóban pihenjenek. Amint kemény és a pálca valóban beleszúródik a jégkrémbe, a finomságok készen állnak a tálalásra!

További receptek:

Citromos jégkrém házilag

Hozzávalók 4-5 kisebb jégkrémformához:

- 250 g natúr joghurt (pl. 1 doboz Cserpes)

- 1 citrom leve és héja

- méz ízlés szerint

Elkészítés:

A joghurtot összekeverjük a citrom levével és finomra reszelt héjával. Ha nem kapunk kezeletlen héjú citromot, akkor a citromhéj el is hagyható. Elkezdjük hozzáadni a mézet, buzgón kóstolgatva. Édesebbre csináljuk, mint ahogy azt a végeredményben érezni szeretnénk, mert fagyosan minden kevésbé édes. Jégkrémformákba öntjük, és pár óra alatt kifagyasztjuk. Ha nincs formánk, joghurtos poharakba is tölthetjük, és pálcikát szúrunk a közepükbe. Tálalás előtt egy pillanatra meleg víz alá tartjuk a formákat, akkor könnyen elengedi a jégkrémet. 

Dinnyés jégkrém házilag

Hozzávalók 4 kisebb jégkrémformához:

- 240 g görögdinnye magtalanítva

- pici citromlé

- pici méz

A görögdinnyét leturmixoljuk, majd pici citromlével, és egy leheletnyi mézzel ízesítjük. A méz hozzáadása előtt érdemes megkóstolni: ha jó édes a dinnyénk, a méz el is maradhat. Aztán már csak formába öntés, fagyasztás, türelmetlenkedés, evés, takarítás… 

Banános-barackos jégkrém

Hozzávalók kb. 3 jégkrémformához:

- 1 banán

- 2 nektarin vagy őszibarack

- 2-3 evőkanál rizstej (vagy gyümölcslé)

Mindent belehajigálunk a turmixgépbe, simára pürésítjük, jégkrémesítjük. Barack nélkül, csak banánnal is finom.

Forrás: www.sweetandcrazy.hu, www.babysits.hu

Hagyd gördeszkázni a gyereket!

Jól tudjuk, hogy szülőként nem kell minden bajtól megóvnunk a gyerekünket, inkább engedjük, hogy a maga kárán tanuljon. De mi van akkor, ha szemünk fénye gördeszkázni akar?

„Kell a gyereknek a kudarcélmény!” – gyerekkoromban sokszor hallottam ezt a nagyapai intelmet, de valójában akkor értettem meg, mit is jelent, amikor magam is szülő lettem.

Jordan Peterson kanadai pszichológus professzor bestsellerré vált könyvében, – 12 szabály az élethez - Így kerüld el a káoszt, így szól: „Hagyjuk gördeszkázni a gyerekeket!”

Peterson azt mondja, hogy a kockázatvállalás egyben egy tanulási folyamat is, ezt legyőzve fejlődünk. Így fogalmaz: „A gyerekeknek szükségük van annyi veszélyre a játszótéren, hogy megmaradjon a kihívás izgalma. Az emberek, beleértve a gyerekeket is, nem minimalizálni akarják kockázatot, hanem optimalizálni.

Azért vezetnek, sétálnak, szeretnek és játszanak, hogy megszerezzék, amire vágynak, ugyanakkor mindig egy kicsit megerőltetik magukat, hogy fejlődni tudjanak. Ezért, ha a dolgok túlságosan biztonságosak, az emberek (köztük a gyerekek) kitalálják, hogyan hozzák vissza a veszélyt az életükbe.”

„A túlzásba vitt féltéstől kudarcot vallunk, ha valami veszélyes, váratlan és lehetőségekkel teli dologba botlunk – ami elkerülhetetlenül megtörténik.”

Tehát óvja a szülőket a túlféltéstől, hiszen a gyerekeknek rátermettségre is szükségük van. Ha semmit sem engedünk meg nekik, ezzel inkább ártunk, mint segítünk. A szülők nem lesznek mindig velük, de ha felkészítik őket az életre, nem pedig csak megóvják attól, akkor később nyugodtan elengedhetik a kezüket.

A játszótereket akadálymentessé és biztonságossá alakítják, így a mai gyerekek egyre kevésbé találkoznak olyan feladatokkal, amik fejlesztenék készségeiket, ahol ügyesedni, kísérletezni tudnának.  Az író szerint a gördeszka – főleg kamaszkorban –, éppen azt a veszélyt, kihívást képviseli, ami hiányzik az életükből.

Mire jó a gördeszkázás?

Első ránézésre azt gondolnánk, hogy óriási veszély nagy sebességgel egy instabil deszkán száguldozni, nem is beszélve a hajmeresztő trükköktől és mutatványoktól. A statisztikák szerint viszont mégsem tartozik a legveszélyesebb sportágak közé. Főleg a tinik űzik, de az idősebbek is elkezdhetik. Közlekedési eszköz, egyben egy kreatív sport.

„A gördeszkázás sport, művészet, életstílus és kultúra.”

Előnyei közé tartozik, hogy könnyen elrakható, hordozható és sok helyen lehet gyakorolni. Fejleszti az egyensúlyérzéket, a kitartást, a koncentrációt és a bátorságot, erősíti az önbizalmat. Több kategóriából választhatsz, pl. longboard, cruiser, freestyle.

Hátrányai a sérülések, de védőfelszereléssel és a technikák gyakorlásával ezek nagy része megúszható. Ebben azért nem vagyok egészen biztos… A rámpán való deszkás átrepülést, az ugrásokat és egyéb veszélyes mutatványokat azért kihagynám!

Izgalmas dolog ráállni a deszkára. Kockázat nélkül nincs nyereség.

A biztonság kedvéért beszerzünk térdvédőt és sisakot. Könyökvédő nem kell? Elméletben átvesszük a mozdulatsorokat, a kezdő gördeszkásoknak szóló tanácsokat, megbeszéljük szabályokat, az útvonalakat. Ezután nagy levegő…

Hagyd gördeszkázni a gyereket!

Forrás: www.budapest.imami.hu

Szabadtéri ügyességi játékok gyerekeknek

Minden szülő tudja, hogy a szabadban töltött játék a lehető legjobb a gyermekének, mégis manapság a gyerekeket egyre nehezebb rávenni arra, hogy otthagyják a tévét, számítógépet, kütyüket és kimenjenek a szabad levegőre, kertbe.

Sokszor a válasz a gyerektől: „unatkozom, mit csináljak kint”? Segítünk ezzel az összeállítással, amit a gyerekek a legjobban szeretnek csinálni a szabadban.

1. Labdás ügyességi játékok

A párok egymásnak dobálják a labdát (kettőt egyszerre, mindkét játékosnál van egy labda). Sikeres dobás után, mindketten egy lépést hátralépnek.
Párok egymásnak dobják a labdát, de mindig valami különleges módon: pl. háttal, vagy egyik láb alatt, stb. Ki tud érdekesebb feladatot kitalálni?
Lerakjuk a labdát a földre, onnan próbáljuk felhozni, pattogni úgy, hogy csak ütögetjük ütemesen.
Falnak dobjuk a labdát, tapsolunk egyet mielőtt a falról visszapattanó labdát elkapjuk. Ha sikerült, kettőt tapsolunk és így tovább...
Falnak dobjuk a labdát, fordulunk egyet (egy teljes kört a saját tengelyünk körül) mielőtt a falról visszapattanó labdát elkapjuk.

2. Gumizás

Vegyél egy kb. 3 méter hosszú nadrággumit, kösd össze egyik felénél. Három ember, vagy egy ember és két szék kell hozzá.

3. Ütős és dobálós labdajátékok

Kedvenc ütős labdajátékok: utcai hoki, óriás tollas, vagy "sima" tollaslabda, csúzli tollas, lengőtenisz.

4. Ugróiskola

Rajzolj a földre három kockát egymás után, melybe belefér (mindkét) lábad. Rajzolj utána kettőt, majd egyet és újra kettőt. Másfajta eloszlással is rajzolhatsz ugróiskolát.
Fogj egy kisebb kavicsot. A játékos ezt a kavicsot először bedobja az első négyzetbe, majd fél lábbal utána ugrik. Felveszi a követ, vigyázva, hogy másik lába ne érjen a földre és a második négyzetbe dobja, majd utána ugrik fél lábon, és így tovább. A kettős négyzetbe mindkét terpesztett lábával egyszerre kell ugrani, az utolsó előtti négyzetet viszont ki kell hagyni. Ha a végére ért, ugrásból meg kell fordulnia és most már kavics dobása nélkül visszafelé is végig kell ugrálni a mezőket. Ha nem a megfelelő négyzetbe sikerül dobni a követ vagy ugrás közben leér a lába, vagy a vonalra lép illetve az utolsó előtti négyzetet bármilyen módon megsérti, kiáll, és a következő játékos jön. A tiltott mező neve pokol. A játékot nehezíteni lehet, ha az első sikeres teljesítés után keresztbe tett lábbal vagy guggolva kell végigugrálni a pályát.

7. Bunker építés

Bunkert építhetünk óriási papírdobozokból, vagy fára akasztott hullahopp karikára rakható takarókból / lepedőkből.

9. Homokozás

Amikor a baba már stabilan ül, tehát nagyjából 6-8 hónapos kortól, elkezdődhet a homokozó felfedezése.
A homokozóban való játék során fejlődik a kreativitás, az asszociációs készség; a lapát és a formák használata pedig a manipulálás, a finom mozgás, a szem-kéz koordináció területén jelent fejlődési lehetőséget. A homok ráadásul különleges anyag, újfajta anyagminőség a kicsik számára, ami nem csak izgalmas élményt jelent, de a homokozás során az egyik legalapvetőbb észlelési forma, a tapintás is fejlődik, ami az artikuláció fejlődésétől kezdve a ceruzahasználatig sok területre befolyással van.

Megtapasztalható a kézzel formázás, a tapintás öröme. Megfigyelhető a száraz és nedves anyag tulajdonságainak különbözősége: szórhatóság, tapadás… Remek alkalom az együtt-tevékenykedésre, a szocializáláshoz jó "eszköz". A játszótér és homokozóban kezdődik más gyermekekkel való találkozás, velük való viselkedési formák megismerése és elsajátítása.

Homokozás közben a gyerek bőre - egyik fontos érzékszerve - is rengeteg ingert kap: milyen a homok hőfoka, szemcsemérete, állaga.

Különböző fajtájú és méretű műanyag flakonokból új homokozó játékokat készíthetünk a megunt játékok mellé.
Botokat, faleveleket, színes kavicsokat használhatunk zászló, kapu gyanánt.

11. Krokett játék gyerekeknek

Minőségi fából készült krokett játék gyerekeknek. Könnyű összeállítani és helytakarékosan tárolható. A játékteret a játékosok életkorától és képességeitől függően lehet kialakítani, beállítani.

12. Célbadobós játékok

A célbadobós játék mindig nagy siker: leüthetünk labdákkal konzervdobozokat, sörös flakonokat, vagy beletalálhatunk zoknival, kis labdával vödrökbe, kosárba is.

13. Hintázás

A hintázásnak rengeteg pozitív hatása van. Hintázás közben fejlődik az egyensúlyérzék, megnyugtat, remek testedzés, és még a kézügyességet is fejleszti.

A hintázás pozitív lelki hatásai egyértelműen az anyaméhben töltött időszakból erednek, hiszen az első és meghatározó élményünk az anyaméhben megélt folytonos ringatózás. A ringatás, hintázás az anyaméhen kívül is a biztonság érzetét idézi fel bennünk, megnyugtat, kikapcsol.

Ha tehetjük, hintázzunk minél többet.

14. Ugráló kötelezés

Az ugráló kötelezés kiválóan fejleszti a koordinációs képességet és a ritmusérzéket és szinte az összes izomcsoportot megmozgatja, ezen kívül szuper kikapcsolódás. Többen is csinálhatjuk egyszerre, akár zenére is.

15. Hipi-hopi

Ha még nem ismernéd, a hipi-hopi egy lábra rögzíthető kötél, amelynek végén egy kis labda található. Az egyik lábaddal pörgeted a kötelet a labdával, a másikkal pedig átugrod azt.

Kiváló mozgáskoordinációt fejlesztő játék.

Otthon is könnyen elkészíthető.

16. Fejjel lefelé kihívás a szabadban társasjáték

A nagysikerű Fejjel lefelé kihívás társasjáték kertben, szabadtéren játszható változata. Itt nem a győzelem lesz a fontos, hanem a közös szórakozás.
Vedd fel a szemüveget, amelyben mindent fejjel lefelé látsz és így kell belelépni a karikákba, fogócskázni vagy labdát dobni. A periszkóphoz hasonló szemüvegben fejjel lefelé látjuk a dolgokat, ezért még az is óriási kihívást fog jelenteni, hogy egyenesen haladj előre, nemhogy még egy ügyességi feladat.

17. Kubb (viking sakk) vagy Mölkky kerti ügyességi fajátékok

A kubb, vagy, ahogy még ismerik, a vikingsakk egy a távoli múltba visszanyúló játék. Sokan az elnevezés alapján úgy vélik, hogy talán a vikingek egyik ősi játékáról van szó, de konkrét bizonyítékokat még nem találtak erre. Egy bizonyos: a játék őshazája Skandinávia, és hagyományosan a Svédországhoz tartozó Gotland szigetén rendezik meg minden évben a világbajnokságot.

A játék, amelyet mára már méltán nevezhetünk sportnak, népszerűsége az utóbbi években folyamatosan növekszik, köszönhetően a fordulatos meneteket biztosító szabályoknak.

A Kubb játékot kettő, de akár 12 személy is játszhatja.

Szükséges hozzá a játékon kívül viszonylag egyenletes, lehetőleg 8 x 5 méteres (füves) terület.
A cél, hogy ledöntsük az ellenfél kubbjait, majd pedig (csak a legvégén!) a királyt is.

Szuper játék szülinapi partikra, családi, baráti összejövetelekre, mert akár 12-en is játszható.

18. Teke vagy lengőteke

A tekét mindenki ismeri. A játék lényege, hogy egy labdával egyszerre minél több bábut borítsunk el.

Ügyességi fajáték, a szem-kéz koordináció fejlesztéséhez.

A gyerekek játék közben ügyesednek, fejlődnek. 

A lengőteke is hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy tekebábukat egy zsinóron lógó labdával próbáljuk ledönteni.

19. Kincskeresés

Készíts kincskereső játékot otthon a gyerekeknek!

Akár a szülinapi partin is játszhatjátok, több gyerekkel még izgalmasabb.

Ennek a játéknak az egyszerűbb változata, amit már a legkisebbek is tudnak játszani, amikor az udvaron, homokozóban, játszótéren elrejtünk apró tárgyakat, vagy édességeket (nyalóka, csoki, kis műanyag figurák, autók, plüss játékok) és ezeket kell a gyerekeknek megtalálniuk.

Nagyobbaknak már készíthettek egy térképet, vagy egy rejtélyes feladványt (képrejtvény, keresztrejtvény, találós kérdés), ami alapján el kell jutniuk egy kincslelő helyszínre. Ott aztán egy újabb feladvány várja őket, ami egy újabb helyszínre vezet, a végén pedig várja őket a kincs.

20. Akadálypálya

Építsetek akadálypályát otthon!

Ötletek:

Van fonal? Akkor feszítsétek ki a mászóka, a csúszda, a hintaágy vagy bármilyen más kerti bútorok közé, és már készen is van az akadálypálya.

Nehezítés: Menj úgy végig az akadálypályán, hogy nem érsz hozzá a kötélhez.

Kellékek: székek, kötelek, párnák.

Feladat: át kell mászni székek alatt, asztal alatt, át kell kúszni egy-egy hol magasabban, hol alacsonyabban kifeszített madzag alatt, párnákból épített alagúton, vagy át kell kelni a patakba dobott köveken (megfelelően elhelyezett papírlapok vagy kendők).

Nehezítés: a kezében tartson valamit a gyermek (labda, lufi, plüssállat, pohár víz), aminek nem szabad leesnie, kiömölnie.
Versenyezhetünk az idővel, vagy egymással, akár csapatban.

Forrás: www.okosjatek.hu

Nyári versikék

 

 

 

 

 

 

 

Osváth Erzsébet: Aranyszárnyú nyár

Aranyszárnyán
száll a nyár,
tavaszhúgát váltja
Sereg madár,
víg énekes
a tarka uszálya.
Szitakötők kísérik
-mint drágakő, zöldek-
amíg lába
fürge lába
érinti a földet.
Pipacsot nyit,
pirulót,
nefelejcset,
kéket,
mosolyától virulnak a
szelíd százszorszépek.
Rózsabimbót,
hogyha bont-
a leggyönyörűbbet-
pacsirták dalolnak
tücskök hegedülnek.

Drégely László: Nyári tánc

Tarka réten,
fák alatt,
fiúk, lányok
játszanak.
Körbe állva,
táncot járva,
mindenkinek
víg a párja-
Velük mulat
tündér lánya,
napsugár a
koronája.

 

Szabó Lőrinc: Nyár

Nézd csak, bolondul, karikázva
hogy összecsap az a két sárga
lepke! hogy kezd tündéri táncba!

hogy gyúrja egymást, hogy forog!
Négy szárnyuk százfelé lobog,
pedig egyhelyben kavarog.

Csókolóznak? vagy marakodnak?
Most hirtelen egybefogóznak,
s nyílegyenest fölfurakodnak.

föl, föl, föl, ingó, lebegő
tornyot húzva, mely repdeső
útjuk nyomában égbe nő,

függőlegesen rakéta: már a
bükk magasában, már a nyárfa
csúcsánál járnak: már a drága

túlvilágban szikráznak a
kék őrületben, ahova
csak a szerelem mámora

vagy az se emel!...Ott repülnek!
Ott! Hol? Fény! Látod?...Tovatüntek...
Magukkal vitték a szemünket!

Drégely László: Nyár

Süt a nap a rétre,
Házak tetejére,
Árnya sincs a fáknak,
Tűző napon állnak.
Kutak mélye száraz,
Fenekére láthatsz,
Marhacsorda bőgve
Fekszik ottan körbe.
Délibábos égen,
Megfordított réten,
Sehol sincs egy felhő,
Árnyat szövő kendő.

Dalszöveg

Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár,
napsugárban úszik minden száll az illatár.
Nyár van nyár, röpke lepke száll virágra
zümmög száz bogár.

Lombos ágon csókot vált az ifjú gerle pár
nyár van nyár van kakukk szól már a fák közt,
kakukk be szép a nyár.
Nyár van nyár van kakukk szól már.

 

Forrás: https://picibaba.hu

 

 

ÍGY HASZNÁLD A KLÍMÁT KISGYEREKEK MELLETT

Csupán néhány egyszerű alapszabályt kell betartani ahhoz, hogy a légkondi valóban enyhülést hozzon, és ne okozzon problémákat.

Tetőzik kánikula, a nyár legforróbb napjai jönnek. Aki teheti, és épp nem a strandon vagy a hegyekben nyaral a családdal, légkondival hűti az otthonát, vagy próbál olyan helyekre menni a gyerekkel, ahol hűvös van, például légkondis játszóházba. Mielőtt azonban nagyon lehűtenéd a lakást, jó, ha tájékozódunk pár dologról, nehogy pont a hőségben küzdjünk a náthával. Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekgyógyász segítségével pontokba szedtük a klímával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

1. Klímával jobb, mint nélküle

A nagy hőség nemcsak az idősek, betegek, de a csecsemők, kisgyermekek szervezetét is megterheli. A babák hőszabályozása a felnőttekéhez képest még fejletlen, ezért kánikulában könnyebben túlmelegedhetnek. 

Nagy melegben előfordulhat, hogy nehezen megy az elalvás, vagy rosszul, nyugtalanul alszanak. Autóban utazva is könnyen túlmelegedhetnek. Emiatt indokolt lehet a gépkocsiban vagy otthon a légkondícionáló használata. Egy precízen karbantartott, ésszerűen használt berendezés jó szolgálatot tehet, és nem jelent veszélyt a kicsikre nézve.

2. Ne legyen túl nagy a hőmérsékletkülönbség

A kinti hőmérséklethez képest legfeljebb 5-6 fokkal legyen kevesebb a légkondicionált helyiségben, autóban. Fontos, hogy a hideg levegő ne érje közvetlenül a gyereket, és érdemes párásítani is, mert a klíma csökkenti a levegő páratartalmát. Emellett pedig lényeges a rendszeres szellőztetés is, ez csökkenti az esetlegesen felszaporodó mikroorganizmusok számát.

Nincs kőbe vésve, hogy mi az ideális benti hőmérséklet ilyenkor, mert a szervezet hőszabályozása bizonyos határokon belül képes kompenzálni a magasabb és az alacsonyabb külső hőmérséklet hatásait is. Természetesen, minél melegebb van, annál inkább igénybe veszi ez a szervezetet, különösen igaz ez a csecsemőkre.

3. Szükség lehet a plusz ruhára

Ha betartjuk a 'kinti hőmérséklet -5 fok' szabályt, akkor nem feltétlenül kell jobban felöltöztetni a gyereket. Ám ha már altatni szeretnénk a hűvösebb szobában, akkor érdemes hosszú ujjú felsőt adni rá, és vékonyan be is takarni őt.

Üzletekben gyakran előfordul, hogy a benti hőmérséklet jelentősen alacsonyabb, mint a külső. Ha ilyen helyre készülünk, mindig vigyünk a gyerekeknek és magunknak is hosszú ujjú felsőt, a csecsemőknek pedig egy vékony takarót is.

4. Ha nincs karbantartva, komoly betegségeket okozhat 

A nem megfelelően karbantartott klímában elszaporodhatnak a veszélyes kórokozók. Az egyik leggyakoribb ilyen mikroorganizmus a Legionella. A Legionella-fajok által okozott megbetegedések közös megnevezése a legionellózis. Ennek megjelenése igen változatos lehet: a spontán gyógyuló, influenzaszerű tünetekkel járó formától (Pontiac-láz) az atípusos tüdőgyulladással járó, légzési elégtelenséggel szövődő, olykor halállal végződő formákig terjedhet (légionárius betegség, légiósbetegség, Legionella-pneumónia).

Mivel nem jár specifikus, különleges tünetekkel, ezért előfordulhat, hogy nem gondolnak rá, vagy a klíma okozta megfázásnak tulajdonítják a panaszokat. Klimatizált helyiségben vagy autóban való tartózkodás után jelentkező makacs légúti tünetek esetén gondoljunk a Legionella okozta betegségre is.

A baktériumok mellett bizonyos gombák elszaporodásához is kedvező feltételeket biztosíthat a légkondicionáló. Ezek okozhatnak egész testet érintő gombás fertőzést, illetve célzottan a tüdőben is elszaporodhatnak, légúti betegséget okozva.

A klímaberendezésben lerakódott por- és pollenszemcsék pedig allergiás, asztmás tüneteket válthatnak ki, illetve felerősíthetik a már meglévő panaszokat. A légkondi rendszeres és szakszerű tisztítása is megakadályozza, hogy a különböző mikroorganizmusok a készülékben megtelepedjenek, elszaporodjanak és a ventilátor segítségével a légtérbe, onnan pedig a tüdőbe kerüljenek. Ezért a klímát érdemes félévente, a hűtési szezon előtt és után szakemberrel karbantartatni. 

A tisztaság ugyanakkor csak egy dolog, mert a rendben tartott klíma mellett is könnyen meg lehet fázni. A hideg levegő ugyanis kiszáríthatja és lehűti a légutak nyálkahártyáját, ezáltal fogékonnyá teheti a gyerekeket elsősorban a felső légúti vírusos fertőzések iránt. Ha pedig túl hidegre állítjuk a légkondit, akkor a hőmérséklet különbség megterhelő lehet a szervezet számára. 

Forrás: www.divany.hu