2020. augusztus 17., hétfő

Így változik a nappali alvás a gyereknél


A táplálás mellett a másik legtöbb aggodalomra okot adó téma az alvás, ezen belül a nappali alvás. Sokat rágódunk azon, eleget alszik-e nap közben a gyermekünk. A válasz első sorban a gyermek korától függ.


Mielőtt részletesen megnéznénk, hogy miként is alakul gyermekünk nappali alvása az újszülött kortól az iskolás kor eléréséig, érdemes egy kicsit elidőzni a magzati lét különleges állapotánál. Ez ugyanis sokat segíthet abban, hogy megértsük a babák éjszakai és nappali alvását is.

Az anyaméhben a picik az idő akár 95%-át is alvással töltötték, ráadásul egy igen speciális környezetben: egy biztonságos, körülölelő helyen, ahol a mozgásoknak, hangoknak és különféle ingereknek számtalan hatása ért el hozzájuk. Az alvásnak az anya pocakjában még nincs kialakult bioritmusa, így a magzat alvása sem igazodik édesanyja alvási ciklusaihoz.
Innen indul tehát gyermekünk. Érthető, hogy számára rémisztő, életidegen helyzet, ha születését követően rögvest elvárjuk tőle, hogy egyedül aludjon el egy távoli szobában, a mi közelségünk nélkül, és lehetőleg kiszámítható időpontokban.
Ahány ház, annyi szokás
A babák éjszakai és nappali alvásigényét nem lehet egymástól elkülönítve szemlélni, hiszen ezek szorosan összefüggnek és kiegészítik egymást. Elképzelhető, hogy míg nappal kiválóan alszik a pici, addig éjszaka legfeljebb csak a minimum alvásidőre szorítkozik, de ez fordítva is igaz lehet. Az alvásigényt természetesen számtalan tényező is befolyásolhatja: egy betegség, fogzás, növekedési ugrás felboríthatja a korábban már kialakult rendszert. És azt se feledjük el, hogy a babák személyisége is különböző, ami szintén befolyásolja az alvási szokásokat és igényeket.
Az újszülött nappali alvási igénye
A picinek az alvásigénye még nehezen megjósolható kezdetben, hiszen világra jövetelét követően szép lassan ismerkedik a kinti világgal. A szülés okozta élmények, érzések, idegrendszerének fejletlensége miatt is sok időt tölthet az első napokban alvással a nappali időszakban is. A nappali alvások hossza, ritmusa továbbra is az anyaméhben kialakult ritmust követi: 4-5 alkalommal szunyókál ilyenkor a baba, alkalmanként 1-3 órát. Sok szülő számára ez különösnek tűnik, és sokan aggódnak is amiatt, hogy ez vajon elegendő-e így. Jó, ha tudjuk, a babák alvása igencsak eltér attól, mint ahogy mi, felnőttek alszunk.
Rövid alvások
A babák az egy napra levetített alvások felét úgynevezett REM alvásfázisban, vagyis felületes alvással töltik. Sokszor alszanak tehát keveset, és könnyen fel tudnak ébredni. Ez mind a nappali, mind az éjszakai alvásaikra igaz. Nem lehet tehát tőlük elvárni, hogy nap közben is hosszú órákat töltsenek alvással.
A felületes, rövid alvás teljesen természetes jelenség, ami - az édesanyjuk megfelelő közelségében - biztosítja számukra, hogy mindig elegendő tejhez jussanak és szopási igényük kielégülhessen.
A kisbabáktól semmiképp sem szabad hosszú nappali (és éjszakai) alvásokat elvárni! Sőt, az újszülötteknél, illetve a három hónaposnál fiatalabb babáknál kifejezetten rossz hatása lehet a túlzottan hosszú (pl. 3-4 órás) alvásoknak, hiszen az étkezések kimaradásával fejlődésük is veszélyeztetve lehet. Szakértők szerint ilyenkor energiaspórolási technikaként alkalmazzák a túl sok alvást a kicsik: ha nincs, aki kielégítse szopizási igényüket, az alváshoz folyamodnak, hiszen ehhez kevesebb energiára van szükség.
Mindenképpen figyelmeztető jel tehát, ha a nappali alvások túl hosszúak!
A nappali alvási szokások változása kor szerint
A napközbeni alvásokkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az első év során egyre rövidülnek, és többnyire 2-2,5 éves korra már a legtöbb kicsinél kialakul egy bejáratott alvási rend (ez többnyire egy napközbeni alvást és az éjszakai alvást jelent).
Az egy hónapos baba nap közben akár 4-5 alkalommal is alszik 1-3 órát, ugyanakkor fél-egy órát már ébren is tud tölteni az alvások közti időszakban.
Két hónaposan 1-2 órás időszakokat alszik a csecsemő nappal kb. 4 alkalommal. Ekkor már 1-1,5 órát is ébren van az alvások közötti időszakokban.
Egy 3-5 hónapos kisbaba nappali alvásainak száma 3-ra csökken, és alkalmanként 30-90 percet szunyókál. 3 hónapos kortól már azt is tapasztalhatjuk, hogy az ébrenléti idő fokozatosan nő: akár 2 óra hosszat is ébren szemlélődik gyermekünk.
Fél éves korukig a picik fokozatosan felismerik a nappalok és éjszakák közti különbséget.
5-7 hónaposan már 2-re csökkenhet a nappali alvások száma, alkalmanként 30-90 percnyi alvásidővel és akár 3 órás ébrenléttel az alvások között. Innentől fogva észrevehető, hogy formálódóban van egy napirend is.
7-10 hónaposan továbbra is napi 2 alkalommal szundikál a kicsi, 1-1,5 órát, míg akár 3-4 órát is ébren tud lenni két alvás között.
10-12 hónaposan már 1-2 alkalommal alszik 1-2 órát a gyermek, és tovább nő az ébrenléttel töltött órák száma. Ekkorra már 5 órányi időszakot is kibír alvás nélkül.
1,5 éves korra a nappali alvások száma általában 1 alkalomra csökkenni, 4-5 éves korra pedig sokszor a délutáni alvás is elmarad.

2020. augusztus 14., péntek

A játszóterezés íratlan szabályai

A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a játszótéren. A játszóterezés íratlan szabályainak betartásával hozzájárulhatunk saját csemeténk és a többi gyermek felhőtlen szórakozásához.

Minden kisgyermekes szülő tudja, milyen könnyen válhat a játék szomorúsággá, hamar bekövetkezhet kisebb-nagyobb baleset. Egy figyelmetlen szülő vagy egy magára hagyott, agresszív gyermek megkeserítheti a játszani vágyók perceit, akaratlanul is veszélybe sodorva őket. Ha szeretnénk elkerülni, hogy konfliktusba kerüljünk a játszótéren, gondoljuk át a következőket.

Felelősség

Minden játszótéren játszó gyermekért saját hozzátartozójának kell vállalnia a felelősséget, ami nem ér véget a körbekerített és zárható ajtóval felszerelt játszótér ajtajának becsukásánál. Biztosak lehetünk abban is, hogy a többi anyuka vagy apuka közül valaki biztosan szólni fog, ha azt látja, hogy csemeténk önmagára vagy másokra veszélyes dolgot csinál. Ennek ellenére a saját gyermekünk a mi felelősségünk. Kötelességünk őt figyelemmel kísérni és megóvni a meggondolatlan cselekedetektől, ha esetleg játékával mások egészségét teszi kockára. Mindig készen kell állnunk a közbelépésre.

Figyelj a gyerekedre a játszótéren

Együttműködés

Kérjünk, ne utasítsunk! Saját gyermekünkkel szemben lehetnek szélsőséges nevelési elveink, de mások gyerekeivel kapcsolatban íratlan szabály az udvariasság és kedvesség. Ha például egy apróság nem hajlandó a csúszda tetejéről elmozdulni, sem lecsúszni, sem visszamenni, ahelyett, hogy ráripakodnánk, jobb, ha nyugodt hangon közöljük vele, hogy ha nem megy arrébb, gyermekünk véletlenül megütheti csúszás közben. Ha ezek után sem hajlandó mozdulni, nyugodtan kérjünk segítséget a hozzá tartozó felnőttől.

 

Okos kütyük

Szinte mindenki használ okostelefont, esetleg iPadet, vagy más modern eszközt, ami megkönnyíti kommunikációnkat, gyorsítja munkánkat. Ezeket általában magunkkal cipeljük a játszótérre is. Csábító lehetőségnek tűnhet, hogy amíg szemünk fénye elfoglalja magát a hintán, homokozóban vagy a csúszdán, addig gyorsan megírjuk azt a hiányzó két összefoglalót és e-mailben elküldjük a főnökünknek.
Ez mégsem olyan jó ötlet, mint amilyennek látszik. A játszóterező gyerekek nagy része állandó figyelmet igényel, főleg, ha egy zsúfoltabb helyre vittük. A legfontosabb szabály a játszótéren, hogy nem csak saját gyermekünk jólétéért vagyunk felelősek, hanem azért is, hogy ne okozzon másoknak sem sérülést, sem kellemetlenséget.

 

Nem csak miénk a játszótér

Engedjünk mindenkit játszani. Ha gyermekünk már fél órája ül a két hinta közül az egyiken és toporgó szülők növekvő sora várja, hogy az ő babájuk is hintázhasson, akkor itt az ideje másik játékot választanunk. Kérjünk egy kis türelmet a várakozóktól és magyarázzuk el a kicsinek, hogy a többi gyerek is szeretne ott játszani. Általában jó érzéssel hagyja abba és adja át a helyét, ha megdicsérjük érte.

 

Korhatár a játszótéren

Kevés furább jelenet van annál, ahogyan a tízéves gyerkőc fel-alá rohangál a piciknek épített csúszdán, rémületet okozva a pelenkásoknak és szüleiknek. Figyeljünk oda, hogy gyermekünk azokat a játékokat használja, amik az ő korosztályának megfelelőek. Mindenkinek biztonságosabb és kellemesebb lesz így a játszóterezés.
A legkönnyebben követhető szabály azonban az, ha úgy foglalkozunk a többiekkel a játszótéren, ahogyan azt szeretnénk, hogy velünk és gyermekünkkel törődjenek.
 
 
Forrás: https://www.babaszoba.hu

2020. augusztus 13., csütörtök

A 7 legnagyobb tévhit a gyereknevelésben

 
 
Szinte minden szülő nap mint nap vívódik amiatt, hogyan viselkedik a gyereke, milyen a teljesítménye, fejlődése, egészsége, miért jó vagy épp rossz a kedve. Hogyan lehetne szófogadóbb, jobb tanuló, könnyebben kezelhető? Mit és hol rontott el a szülő, hogyan csinálhatná jobban? A gyerekeink életének kézben tartása, megszervezése, irányítása, rengeteg energiát, figyelmet igényel, és még akkor is előfordul, hogy ez nem látszik rajta. Pedig úgy érzed, minden tőled telhetőt megtettél. A neveléssel kapcsolatban rengeteg tévhit van, az egyszeri anya és apa csak kapkodja a fejét, ha mindennek meg akar felelni. Tudunk erre egy megoldást. Ne akarj megfelelni egyiknek se. Szalánczi Kriszta klinikai szakpszichológus írása. 
 

1. tévhit:

Szigor és büntetés nélkül nem lehet nevelni

A szigor és büntetés félelmet kelt a gyermekedben, de a kutatások során bebizonyították már, hogy hosszú távon semmiféle hatása nincs a büntetésnek. Az óvodás akit, azért büntetnek, mert rendre nem köszön a szomszéd néninek, továbbra sem fog köszönni, csak egyszer, a büntetés után. A szigor helyett inkább a következetességet, a megfelelő példamutatást, és a gyerek számára betartható szabályokat javasolnám, persze mindig az életkorához igazodva. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a gyerekek szeretik a szabályokat, mert biztonságot, keretet ad a hétköznapokban, ennek feltétele pedig az otthoni rend és kiszámíthatóság. Az ugye megmondtam…, ha nem készülsz el..., nem csinálod meg..., nem pakolsz el..., nem írod meg..., mi lesz akkor..., majd meglátod... típusú fenyegetéseknek nincs semmi haszna és eredménye, viszont a szülő számára egyre idegtépőbbé válik a helyzet.

2. tévhit:

Az a legjobb, ha barátként, partnerként kezeled a gyermekedet

Ennek számtalan kellemetlen következménye lehet, főképpen a gyereked szempontjából. A barátság egymás mellé rendelt viszony, a szülőség alá-fölé rendeltséget feltételez, hisz a gyereked van rád utalva, és nem fordítva. Te adhatsz neki érzelmi biztonságot, kiszámíthatóságot, ezt csak tőled kaphatja. Tőled tanulja a jó és a rossz közötti különbséget. A neveléshez tekintély szükséges, ami épp megszűnőben van napjainkban. Persze a tekintélyed ne az elnyomásból fakadjon, hanem a szépen összehangolt kapcsolatotokból. Neked kell erősebbnek, stabilabbnak, érzelmileg terhelhetőbbnek lenned, mert a gyerekednek erre van szüksége! A barátságban sok a kölcsönösség, a szülő-gyerek kapcsolatban ez másképpen valósul meg.

3. tévhit:

Mindent érdemes megbeszélni egy gyerekkel

Sok szülő büszkén újságolja, hogy ő aztán mindent megbeszél a gyerekkel, így teljesen „képben” van! Nem kellene „képben” lennie! Egyszerűen szólva: vannak felnőtt dolgok, és vannak gyerek dolgok. A felnőttek világa a kicsik számára sokszor érthetetlen, szorongató és bizonytalan. A gyerekekkel mindig az életkoruknak és lelki érettségüknek megfelelő mennyiségű információt mondjuk, és ne többet! Lehetőség szerint mindig a biztosról beszéljünk, és ne a bizonytalanságról. A válás lehetőségéről soha ne beszéljünk a gyerekkel, inkább csak arról, ami egyelőre tény, például : apa és anya mostanában többet vitázik, mert nem értenek egyet bizonyos dolgokban. Az volna az optimális, ha egy családban minden téma nyitott lehetne, mindenről lehetne beszélni, de a gyerekeket csak igen óvatosan érdemes beavatni a problémákba, sokszor pedig egyáltalán nem.

4. tévhit:

A gyereknevelést könyvből is meg lehet tanulni

Ha tanácstalan vagy, nagyon hasznos lehet fellapozni egy-egy témába vágó könyvet, cikket, de a gyerekedhez való viszonyulásod nagyban függ a hozott szülői mintától, ami persze nem tudatos. Hányszor kerülsz olyan helyzetbe, amikor tisztán látod, mi lenne a helyes viselkedés, mégis az eszed ellen dolgozik a hozott minta: tizedszer is rákiabálsz a gyerekre, ha eltéveszti a szorzótáblát, vagy nem készül el időben. Ennek tudatosítása már egy jó nagy lépés a változás felé. A gyereked alapvető vágya az, hogy jó legyen a szemedben. Ez nagyon erős motiváció, ami a te dolgodat is megkönnyítheti, és ebben neked is bíznod kell. Tehát nem azért téveszti el tizedszer a szorzótáblát, mert rosszat akar neked, hanem azért, mert fáradt, vagy még nehéz neki. És nem azért kell nógatnod, hogy fürödjön, mert a nevelési elveid ellen tiltakozik, hanem épp egy játékban van benne, esetleg még nem álmos…

5. tévhit:

Sok tanulási nehézség kiküszöbölhető a korai fejlesztéssel

Egy egészségesen fejlődő gyereknek semmiféle fejlesztésre nincs szüksége. Ellenkezőleg: a korai fejlesztés gátja lehet későbbi spontán készségek megjelenésének. Az érzelmi biztonságban cseperedő gyerekek – akiknek megfelelő tér és idő nyílik a szabad játékra, mozgásra, és társas kapcsolatok veszik körül – fejlődnek a legoptimálisabban, és ők érnek meg biztosabban bizonyos elvárt készségekre, mint az olvasás, írás, számolás.

6. tévhit:

Szülőként csődöt mondtam, mert a gyermekem nem úgy tanul, nem úgy viselkedik, nem úgy viszonyul hozzám, a családhoz, a testvéréhez, ahogy én ezt elvárnám

Pedig megteszed a tőled telhető legtöbbet, mégis úgy érzed, mintha minden balul sülne el: rossz magaviselet, gyengébb teljesítmény, utálatos viselkedés, kezelhetetlen gyerek. Ebben a helyzetben, nem mint szülő mondtál csődöt, nem erről van szó! A gyerekek is önálló egyéniségek, ki könnyebb, ki nehezebb karakterrel. Az egyik gyerekre valóban nem úgy hat a jó szó, a kérés, mint a másikra, de kellő türelemmel és higgadtsággal mindenkihez meg lehet találni a hozzá vezető utat. Egy kamaszodó, vagy nehezebben kezelhető gyereknél sokkal nehezebb türelmet és önmérsékletet tartani, pedig erre nagy szükség van! Mindenekelőtt a saját viszonyulásodon gondolkodj el, talán ez is oka lehet a gyerekkel való állandó elégedetlenségednek. Ne önmagadat és a gyereked ostorozd, hanem próbálj változtatni a hozzáállásodon!

7. tévhit:

Az aktuális nevelési trendeknek való megfelelés megkönnyíti a szülői szerep gyakorlását

Igen vegyesek a tapasztalatok ebben a kérdésben. Az adott időszakban divatos trendek nagyon erősen meghatározzák a gyerekek nevelését, és sokszor nagy terhet rónak ezzel az anyukákra. A felvegyem, ne vegyem kérdése, az igény szerinti táplálás, a kötődő nevelés kontra: add mielőbb közösségbe, a nyelvtanulás, és az egyéb készségek mielőbbi elsajátításának kérdése mindig napirenden van. Sajnos egyre kevéssé meghatározó napjainkban a generációkon átívelő tapasztalat, nem érdekel bennünket, hogy a szüleink, nagyszüleink hogyan csinálták. A fiatal anyák általában magukra maradnak a gyereknevelés nehézségeivel, sokszor nem is igénylik az idősebb generáció tapasztalatát, mert az „ma már nem úgy van"… Pedig a gyereknevelés kimerítő dolog, és erre az anyák nincsenek kellőképpen felkészítve, viszont sokszor a szuperanyaság a vágyott cél. Sok nőben nagyon erős a megfelelési kényszer, ám így kevesebb az öröm a gyermeknevelésben. Saját anyaságában nem tud feloldódni, mert kevés a támasz, és nem kap kellő megerősítést. Érdemes az ösztönökre hallgatni, a lehető legjobban megismerni magadat és a gyerekedet, és nem mindenáron követni a változó trendeket.

 Szalánczi Kriszta -klinikai szakpszichológus

 Forrás: https://wmn.hu

2020. augusztus 12., szerda

10 mondat, amellyel minden nap elmondhatod a gyermekednek, hogy szereted



Hogyan tudunk a mai rohanó világban elég törődést mutatni gyerekeink felé? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy érzik a szeretetünket, amikor sokszor még az anyaságban is versenyzünk másokkal?

Következzen néhány megfelelő mondat, amit könnyen lehet minden élethelyzethez és családhoz formálni, így a kis szemed fényei nem vesznek el a nagy rohanásban.
"Örülök, hogy látlak."
Nehéz lehet nem morcosan kezdeni a napot minden reggel, főleg ha a gyerekek túl korán felébrednek, azonban fontos, hogy tudják, boldog vagy, hogy ott lehetsz velük, gondoskodhatsz róluk, minden egyes nap.
"Ölelés!"
Talán elég minden nap csak öt perccel korábbra beállítani az ébresztőórát reggelente, hogy be lehessen iktatni egy kis ölelés időt, mikor felébreszted a gyermekedet, vagy vasárnaponként beiktatni családilag némi összebújást, ölelést. Bármelyik is működjön nálad a legjobban, célszerű időt szánni az összebújásra, akkor is, amikor a gyermeked már idősebb. Vannak gyermekek, akik több fizikai kontaktust igényelnek, ezért mindenképpen tartsd szem előtt a kicsik igényeit.
"Szeretem, hogy olyan nagylelkű vagy!"
A Montessori-képzés egyik legfontosabb része megtanulni, hogyan ismerjük el a pozitív tulajdonságokat. Ez a stratégia kifejezetten jól működhet olyan gyerekeknél, akik keresik a negatív figyelmet. Kapd el őket, amikor valami jót csinálnak, teljesen mindegy, mennyire apróság az, és hangsúlyozd ki nekik, milyen jót tettek. A gyereked folyton elveszi a játékot a kisebb testvérétől, majd azon kapod, hogy éppen megosztja vele a kedvenc könyvét? Tudasd vele, hogy minden láttál. Mondj neki valami olyasmit, hogy "Szeretem, mikor ilyen nagylelkű vagy a kishúgoddal. Igazán jó ember vagy."
Ezektől a kicsik tudni fogják, hogy te jó embernek látod őket, és ez a saját magukról kialakított képüket is formálja. Bármiben megláthatjuk a jó tulajdonságokat. Például egyedül kötötte be  a cipőjét? "Nahát, szeretem mennyire önálló vagy!" Elpakolja a játékait, anélkül hogy rászóltál volna? "Nahát, milyen lelkiismeretes vagy!" Keressük az alkalmakat, amikor tartalmasan bókolhatunk nekik, és ez kifejezetten jó hatással lesz rájuk.
"Szeretnéd tudni az egyik kedvenc dolgomat veled kapcsolatban?"
Főként, ha egynél több gyereked van, fontos lehet kihangsúlyozni, hogy azért szeretet őket, akik, egyedileg. Minél specifikusabb a bók, annál jobban fogják értékelni. Az "olyan jó fiú vagy" nem jelent annyit, mint például a "szeretem, hogy vigyázol a dolgaidra."
"Gyere, ülj ide mellém."
Néha a szeretet megnyilvánulhat nagy ölelésekben és kedves szavakban, néha azonban a csendben együtt töltött pillanatok számítanak. Főként a fiatalabb gyerekeknek, amikor még nem egyértelmű a szeretetnyelvük, azonban az együtt töltött minőségi idő mindenkinek ugyanolyan fontos. Ezt szülőként könnyű teherként megélni, és azt gondolni, hogy a minőségi időnek valami különlegesnek kell lennie, valami különleges helyen, ám sokszor ez olyan egyszerű, mint néhány együtt eltöltött perc a kanapé kényelmében.
"Van valami, amiről szeretnél beszélgetni?"
Ezt célszerű gyakran megkérdezni ezt csemetéktől, még akkor is, ha nem feltétlenül állnak elő valamilyen eget rengető témával. A legfontosabb az, hogy érezzék, figyelsz rájuk, meghallgatod őket. Aztán lehetséges, hogy egy nap előállnak egy olyan válasszal, ami igazi kis betekintést enged a szívükbe, de ha ez nem is történik meg, az számít igazán, hogy tudják, bármiről beszélhetnek veled, és mindig szakítasz rájuk időt.
"Te adod a legjobb öleléseket."
Nagy a különbség aközött, hogy "szeretnél egy ölelést?" és "te adod a legjobb öleléseket." Tudasd a gyermekeiddel, hogy nem csak azért öleled meg őket, mert ők szeretnék, hanem azért is, mert te is szeretnéd, és mert értékeled a ragaszkodásukat.
"Megkaptad az üzenetemet?"
Nem feltétlenül kell, hogy mindennapos legyen, de apró üzeneteket írni a gyerekeidnek azt mutatja  a számukra, hogy gondolsz rájuk. Lehet az az uzsonnás dobozukban, vagy bárhol, még akkor is sokat jelent majd a számukra, ha még nem tudják elolvasni.
"Mit szeretnél csinálni együtt?"
Hagyd meg a gyerekednek a szabadságot, hogy eldöntse, mit csináljatok együtt, mikor minőségi időt töltötök. Még akkor is, ha csak harminc percről van szó, úgy fogják érezni, hogy úgy akarsz velük időt tölteni, ahogy azt ők szeretnék. Ha érdeklődést mutatsz a gyermekeid hobbija iránt, még akkor is, ha amúgy nem annyira érdekel, igazán kifizetődik, hiszen nagyon sok mindent megtudhatsz a csemetéid érzéseiről és gondolkodásáról csak azzal, hogy nézed őket játszani.
"Szeretlek téged, bármi történjen is!"
Könnyű azt mutatni a gyerekeknek, hogy szereted őket, amikor éppen elbűvölőek és mókásak, de egy kicsit nehezebb, amikor bajba kerülnek az iskolában vagy éppen kiabálnak veled. Különösen akkor, amikor a tanároktól más visszajelzést kapnak, tudasd velük, hogy feltétel nélkül szereted őket. A nap végén meg kell találnod a módot arra, hogyan mutasd ki a szereteted, természetes módon. Próbálgasd a módszereket, és idővel azt is meg tudod majd mondani, a gyermekednek mi válik be. Te talán ölelős típus vagy, de ők nem annyira, te talán nem vagy oda a bókokért, de ők alig várják a szép szavakat. Ez mind rendben van. Azzal, hogy tudatosítod magadban, hogyan mutatod ki a szereteted, segítesz magadnak is, hogy meglásd, a gyereked valóban érzi-e a szeretetet, amit mutatsz irányába.

2020. augusztus 11., kedd

Egyszerű módszerek, hogy erősíthesd a kötődést gyermekeddel


Kötődés | Hogyan mondjam el neked?

Ahogy a levegő, a víz és az étel létfontosságú egy kisgyereknek, úgy a szülőkhöz való kötődés is. Amikor nem érzik elég erősnek a köteléket, az észrevehető a viselkedésükön is, és elkezdhetnek hisztizni, nyafogni, és akár agresszívak is lehetnek.

Különösen a stresszes időszakokban nehéz erősíteni a kötődést, főként mert a gyerekeknek szüksége van a hosszú, együtt töltött, minőségi időre, azonban ezt nem mindig engedik a körülmények. Ha a mostani feszült időszakban csak kevesebb időtök jut erre, akkor is fontos erősíteni a kötődést. Például a következő, egyszerű és gyors módszerekkel.
Időzíts egy kis "Különleges Idő"-t
Állíts be egy időzítőt 10 percre, és mondd azt a gyermekednek, hogy most jön egy kis "Különleges Idő", és azt csinálhattok, amit csak ő akar. Meg fogsz lepődni, ez mennyire jól fog esni mindkettőtöknek! Tartsatok ilyet annyiszor egy nap, ahányszor csak tudtok!
Teljes figyelem
Ha a gyermeked beszél valamiről, miközben te dolgozol, vagy vacsorát főzöl, stb., állj meg egy pillanatra. Ülj le vele szembe, vedd fel a szemkontaktust, és a teljes figyelmedet fordítsd felé. A multitasking ugyanis könnyen összezavarhat, ezért sokkal jobb, ha félbehagyod, amit csinálsz, és arra a rövid időre, amíg elmondja, mi foglalkoztatja, rá figyelsz. Neked is jól fog esni ez az apró szünet, ő pedig nagyon hálás lesz a figyelmedért.
Ezt tedd, ha nyafog
Amikor a gyereknek nem tetszik valami, és emiatt ingerlékeny vagy ideges lesz, nekiállhat nyafogni. Változtasd meg ilyenkor a hangulatát, hogy jobban érezze magát. Ha például nyafog, mert nem adsz neki több csokit, mondd, hogy "Nem, nem engedhetem, hogy több csokit egyél, így is túl édes vagy!", majd öleld meg. Ha a testvérével veszekszik, mert nem adja oda neki azt a játékot, amivel ő játszik, válaszd szét őket, és mondd neki, hogy "Nem, ezt nem engedhetem, a büntetésed, hogy addig ölelgetlek, amíg bírom!". Így a kedve máris derűsebb lesz, hiszen sokszor nem vágyik másra, mint a figyelmedre.
Hibázz!
A kisebb gyerekek nagyon szórakoztatónak találják, ha a felnőttek hibáznak, ezen nagyon jókat tudnak derülni. Ha például kiviszel valamit a szobából, ejtsd le véletlenül, majd hívd fel a figyelmed a hibára, vagy ha elgépelsz valamit, olvasd fel viccesen az adott szót, mondatot, hogy nevethessen. Ezek nagyon apró dolgok, de a közös nevetés mindig segít erősíteni a kötődést!
Olvassatok együtt
Egy rövid könyv vagy egy fejezet egy hosszabból jó módszer lehet a kikapcsolódásra, képernyőidő nélkül. Az olvasás azokban a pillanatokban a legjobb, ha a játékban már kifáradtatok, de szeretnétek időt tölteni együtt.
Végezzétek együtt a házimunkát
Már a legkisebb gyerekek is be tudnak segíteni a házimunkába, ami még jól is jön, ha délutánra/estére elfáradsz - így nem kell egyedül csinálnod mindent. Adj a korának megfelelő, egyszerű feladatokat, a lényeg, hogy együtt legyetek, és a feladatok közben is tudjatok csevegni.
Vezessétek le a fáradt gőzt aktív játékkal
A gyerekek különösen a nap végén képesek feszültté, stresszessé válni. Ilyenkor elég, ha egy gyors, 10-15 perces aktív játékot játszotok, amitől elfáradnak, és levezetik a feszültséget. Legyen ez egy párnacsata, egy kis ugra-bugra, a lényeg, hogy aktívabb legyen. Ez jól fog esni mindenkinek!

2020. augusztus 10., hétfő

Jelek, hogy itt a szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás alapvetően pozitív jelenség, mert babánk fejlődését jelzi. Markáns jelei vannak.

A szeparációs szorongás a babák érzelmi fejlődésének egyik lényeges szintjét jelzi, és különböző mértékben gyakorlatilag minden gyereket érint. Alapvetően a gyermek és szülő közötti szoros érzelmi viszonyhoz, illetve az úgynevezett tárgyállandósághoz van köze: vagyis ahhoz, hogy a babák kezdik megérteni, hogy a különféle tárgyak és személyek különálló tényezők, melyek akkor is léteznek, ha épp nincsenek ott előttük.
Szeparációs szorongás ugyanis akkor lép fel, amikor egy szituációban a baba már felfogja, hogy szülei ugyan továbbra is léteznek - az adott pillanatban azonban nincsenek ott velük (vagy közelít egy elválás), és nem tudják (hiszen honnan is tudnák), hogy vajon mikor fognak visszatérni: egy pillanat, öt perc vagy órák múlva? Ez a bizonytalanság pedig értelemszerűen igen nyugtalanító a számukra.


Mikor kezdődik a szeparációs szorongás?

A szeparációs szorongás a legtöbb baba esetében 10 és 18 hónapos kor között meghatározó, de jelentkezhet korábban is (már 6-7 hónapos kortól), 2 éves kor körül pedig a legtöbb esetben elkezd kikopni az életükből, de legalábbis jól érzékelhetően enyhül az intenzitása. Az alábbiakból következtethetünk rá, hogy gyermekünk éppen ezt éli át.
 

Tipikus jelei a szeparációs szorongásnak

 

Alvásproblémák

A ráutaló jelek egyike, ha a baba sokszor felébred éjjel, és sír a szülei után - akkor is, ha korábban már nyugodtan átaludta az éjszakát. Egyúttal az is megeshet, hogy nehezebben alszik el, pedig bevált altatási szokásaink változatlanok maradtak - hiszen éjszakai felébredései során megtapasztalta, hogy nincsenek mellette a szülei, ezért fél az elalvástól. Az éjszakai ébredéseken túl pedig az is a szeparációs szorongás beszivárgását jelezheti babánk életébe, ha reggel a megszokottnál korábban ébred, majd nem képes visszaaludni nélkülünk.
Túllépvén az alvási szokások megváltozásán a szeparációs szorongás egyik legkézenfekvőbb jele, ha korábban mások karjaiban vidáman elfészkelődő gyermekünk láthatólag nem örül, amikor más emberek gondjaira bízzuk. Megeshet, hogy ilyenkor kizárólag az anyjánál talál megnyugvást, és még az apja jelenléte sem elég, hogy legyőzze szorongását. Sőt könnyen lehet, hogy a szorongó babának annyi sem kell, hogy más emberek vigyázzanak rá: már akkor is sírni, kiabálni kezdhet, ha fő gondozója (leggyakrabban az édesanyja) kiszalad valamiért a szobából - mondjuk, vécére megy.
Ebben az időszakban nem is érdemes erőltetni a babák önállósodási folyamatának fejlesztését: adjuk inkább meg magunkat igényeiknek, és engedjük, hadd legyenek folyton a sarkunkban.

 

Több sírás, több bújás

Ugyancsak szeparációs szorongásra utal, ha gyermekünket immár nem kötik le a kedvenc játékai olyan esetekben, amikor egyedül kellene játszania ezekkel. Szinte bármilyen napszakban, illetve szituációban előfordulhat továbbá, hogy gyermekünk jól láthatóan többet szeretne az ölünkben, a karjainkban lenni, hogy bújósabb, kapaszkodósabb, mint a megelőző időszakban.
Ennek alapján lehet egyébként a legkönnyebben tesztelni, hogy babánk sírását a szeparációs szorongás okozza-e, vagy valami más: ha magunkhoz öleljük őt, és a sírás abbamarad, akkor erősen valószínű, hogy a szeparációs szorongás volt a baj, míg ha továbbra is sír, akkor érdemes egyéb okokon is gondolkodni.
Szakemberrel viszont csak akkor szükséges beszélni a szeparációs szorongásról, ha irreálisan nagy stresszt ró gyermekünkre (például nem csak percekig sír utánunk, amikor más vigyáz rá, hanem lényegében megnyugtathatatlan), és ez hetek múlva sem enyhül.
 
 
Forrás:  https://www.babaszoba.hu

2020. augusztus 6., csütörtök

Erre figyelj, ha bébiételt veszel!


Tele van kérdésekkel az ember a bébiételes polc előtt: melyiket válasszuk, melyik a legfinomabb, mire kell figyelni?

Bébiétel címke - Gyerek | Femina

A hozzátáplálás során fontos, hogy gyermekedet megismertesd a családra jellemző ételekkel, fogásokkal. A baba kora szerint természetesen ezeket szükséges átalakítani, de szuper, ha magad/magatok készítitek neki az ételeket. Jól olvasod, Apa is nyugodtan készítheti a baba ételeit, igazán nagy segítség ez az anyák számára.
Viszont el kell fogadni, hogy van olyan helyzet, amikor nem tudod kivitelezni az ételkészítést...
...mert fáradt vagy,
...vagy nincs időd,
...nincs kedved,
...nincs otthon optimális alapanyag.
Ezekben az esetekben nem szabad bűntudatot érezned, pont ezekre a helyzetekre valóak a bevizsgált, minőségi üveges bébiételek! A termékeket válogatott, minőségi összetevőkből készítik, és szigorúan vizsgálják.
A legfontosabb szabály, hogy az új alapanyagot a babádnak ne egy üveges bébiételen keresztül vezesd be, hanem kizárólag olyan étellel, amit magad készítesz számára!

Tippek üvegesbébiétel-vásárláshoz

  1. Tárazz be otthonra és az utazásokra! Hidd el, lesz olyan helyzet, amikor jól jön egy tápláló menü!
  2. Olvasd el az összetevőket! Olyan terméket válasz, amelyben kizárólag már bevezetett alapanyagok szerepelnek (lsd. fent).
  3. Cukor stop. Törekedj arra, hogy gyermeked ne fogyasszon rendszeresen hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, hiszen a túlzott cukorfogyasztás számos betegség kialakulását előidézheti.
  4. Változatosság. Többféle terméket váltogass, és ne kizárólag édes ízűeket. Ha babádnak csak édes ételeket (pl. alma, barack, banán, sárgarépa, édesburgonya, stb.) kínálsz, fennáll az esélye, hogy később nehezebben fogad el különféle nem édes fogásokat. Ne félj a kesernyésebb, savanykásabb ízek kínálásától.
  5. Korosztálynak megfelelő állag. Pürés ételt evő babádnak olyan terméket válasz, amely megfelelő állagú, de szépen lassan - a baba 8-9 hónapos korára - már a darabosabb ételekkel is ismertesd meg őt. Ha hónapokig csak püréket eszik, nehezebb lehet az átállás a darabosabb ételekre. Ez az átállás legyen fokozatos, ne egyik napról a másikra adj a kezébe kiflit. Első körben a kissé darabosabb pürék, majd a puha falatok következhetnek.
  6. Húst ide! A vas a legjobban felszívódó formában a húsokban található meg. A hozzátáplálás egyik fő feladata, hogy a baba vasraktárait feltöltsük, hiszen ezek általában 6 hónapos életkorra már kiürültek. Almával és sárgarépával ez nehezen kivitelezhető, ezért az alapízek után szorosan, egészen 6 hónapos koról bevezethetőek a húsos, halas menük is az egészséges baba étrendjébe.
  7. Maradékok a szomszéd babának? Nem feltétlen kell azon törnöd a fejedet, hogy mit kezdj a felhalmozott készletekkel, hiszen több termék kitűnően beleépíthető 1-3 éves gyermekek menüjébe is (pl. banán-almapéppel szuper piskótát lehet sütni, kiváltva így a cukrot a piskótában).
Talán a legfontosabb, hogy elfogadd: nem teszel rosszat gyermekednek azzal, ha olyan helyzet adódik, amikor üveges bébiételhez kell nyúlni. A minőségi termékek tápláló, biztonságos ételül szolgálnak babád számára, kiegészítve az általad/általatok elkészített családi ételeket.
Termékteszt: Bébiételek - Tudatos Vásárló
 

Így változik a nappali alvás a gyereknél


A táplálás mellett a másik legtöbb aggodalomra okot adó téma az alvás, ezen belül a nappali alvás. Sokat rágódunk azon, eleget alszik-e nap közben a gyermekünk. A válasz első sorban a gyermek korától függ.


Mielőtt részletesen megnéznénk, hogy miként is alakul gyermekünk nappali alvása az újszülött kortól az iskolás kor eléréséig, érdemes egy kicsit elidőzni a magzati lét különleges állapotánál. Ez ugyanis sokat segíthet abban, hogy megértsük a babák éjszakai és nappali alvását is.

Az anyaméhben a picik az idő akár 95%-át is alvással töltötték, ráadásul egy igen speciális környezetben: egy biztonságos, körülölelő helyen, ahol a mozgásoknak, hangoknak és különféle ingereknek számtalan hatása ért el hozzájuk. Az alvásnak az anya pocakjában még nincs kialakult bioritmusa, így a magzat alvása sem igazodik édesanyja alvási ciklusaihoz.
Innen indul tehát gyermekünk. Érthető, hogy számára rémisztő, életidegen helyzet, ha születését követően rögvest elvárjuk tőle, hogy egyedül aludjon el egy távoli szobában, a mi közelségünk nélkül, és lehetőleg kiszámítható időpontokban.
Ahány ház, annyi szokás
A babák éjszakai és nappali alvásigényét nem lehet egymástól elkülönítve szemlélni, hiszen ezek szorosan összefüggnek és kiegészítik egymást. Elképzelhető, hogy míg nappal kiválóan alszik a pici, addig éjszaka legfeljebb csak a minimum alvásidőre szorítkozik, de ez fordítva is igaz lehet. Az alvásigényt természetesen számtalan tényező is befolyásolhatja: egy betegség, fogzás, növekedési ugrás felboríthatja a korábban már kialakult rendszert. És azt se feledjük el, hogy a babák személyisége is különböző, ami szintén befolyásolja az alvási szokásokat és igényeket.
Az újszülött nappali alvási igénye
A picinek az alvásigénye még nehezen megjósolható kezdetben, hiszen világra jövetelét követően szép lassan ismerkedik a kinti világgal. A szülés okozta élmények, érzések, idegrendszerének fejletlensége miatt is sok időt tölthet az első napokban alvással a nappali időszakban is. A nappali alvások hossza, ritmusa továbbra is az anyaméhben kialakult ritmust követi: 4-5 alkalommal szunyókál ilyenkor a baba, alkalmanként 1-3 órát. Sok szülő számára ez különösnek tűnik, és sokan aggódnak is amiatt, hogy ez vajon elegendő-e így. Jó, ha tudjuk, a babák alvása igencsak eltér attól, mint ahogy mi, felnőttek alszunk.
Rövid alvások
A babák az egy napra levetített alvások felét úgynevezett REM alvásfázisban, vagyis felületes alvással töltik. Sokszor alszanak tehát keveset, és könnyen fel tudnak ébredni. Ez mind a nappali, mind az éjszakai alvásaikra igaz. Nem lehet tehát tőlük elvárni, hogy nap közben is hosszú órákat töltsenek alvással.
A felületes, rövid alvás teljesen természetes jelenség, ami - az édesanyjuk megfelelő közelségében - biztosítja számukra, hogy mindig elegendő tejhez jussanak és szopási igényük kielégülhessen.
A kisbabáktól semmiképp sem szabad hosszú nappali (és éjszakai) alvásokat elvárni! Sőt, az újszülötteknél, illetve a három hónaposnál fiatalabb babáknál kifejezetten rossz hatása lehet a túlzottan hosszú (pl. 3-4 órás) alvásoknak, hiszen az étkezések kimaradásával fejlődésük is veszélyeztetve lehet. Szakértők szerint ilyenkor energiaspórolási technikaként alkalmazzák a túl sok alvást a kicsik: ha nincs, aki kielégítse szopizási igényüket, az alváshoz folyamodnak, hiszen ehhez kevesebb energiára van szükség.
Mindenképpen figyelmeztető jel tehát, ha a nappali alvások túl hosszúak!
A nappali alvási szokások változása kor szerint
A napközbeni alvásokkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az első év során egyre rövidülnek, és többnyire 2-2,5 éves korra már a legtöbb kicsinél kialakul egy bejáratott alvási rend (ez többnyire egy napközbeni alvást és az éjszakai alvást jelent).
Az egy hónapos baba nap közben akár 4-5 alkalommal is alszik 1-3 órát, ugyanakkor fél-egy órát már ébren is tud tölteni az alvások közti időszakban.
Két hónaposan 1-2 órás időszakokat alszik a csecsemő nappal kb. 4 alkalommal. Ekkor már 1-1,5 órát is ébren van az alvások közötti időszakokban.
Egy 3-5 hónapos kisbaba nappali alvásainak száma 3-ra csökken, és alkalmanként 30-90 percet szunyókál. 3 hónapos kortól már azt is tapasztalhatjuk, hogy az ébrenléti idő fokozatosan nő: akár 2 óra hosszat is ébren szemlélődik gyermekünk.
Fél éves korukig a picik fokozatosan felismerik a nappalok és éjszakák közti különbséget.
5-7 hónaposan már 2-re csökkenhet a nappali alvások száma, alkalmanként 30-90 percnyi alvásidővel és akár 3 órás ébrenléttel az alvások között. Innentől fogva észrevehető, hogy formálódóban van egy napirend is.
7-10 hónaposan továbbra is napi 2 alkalommal szundikál a kicsi, 1-1,5 órát, míg akár 3-4 órát is ébren tud lenni két alvás között.
10-12 hónaposan már 1-2 alkalommal alszik 1-2 órát a gyermek, és tovább nő az ébrenléttel töltött órák száma. Ekkorra már 5 órányi időszakot is kibír alvás nélkül.
1,5 éves korra a nappali alvások száma általában 1 alkalomra csökkenni, 4-5 éves korra pedig sokszor a délutáni alvás is elmarad.

A játszóterezés íratlan szabályai

A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a játszótéren. A játszóterezés íratlan szabályainak betartásával hozzájárulhatunk saját csemeténk és a többi gyermek felhőtlen szórakozásához.

Minden kisgyermekes szülő tudja, milyen könnyen válhat a játék szomorúsággá, hamar bekövetkezhet kisebb-nagyobb baleset. Egy figyelmetlen szülő vagy egy magára hagyott, agresszív gyermek megkeserítheti a játszani vágyók perceit, akaratlanul is veszélybe sodorva őket. Ha szeretnénk elkerülni, hogy konfliktusba kerüljünk a játszótéren, gondoljuk át a következőket.

Felelősség

Minden játszótéren játszó gyermekért saját hozzátartozójának kell vállalnia a felelősséget, ami nem ér véget a körbekerített és zárható ajtóval felszerelt játszótér ajtajának becsukásánál. Biztosak lehetünk abban is, hogy a többi anyuka vagy apuka közül valaki biztosan szólni fog, ha azt látja, hogy csemeténk önmagára vagy másokra veszélyes dolgot csinál. Ennek ellenére a saját gyermekünk a mi felelősségünk. Kötelességünk őt figyelemmel kísérni és megóvni a meggondolatlan cselekedetektől, ha esetleg játékával mások egészségét teszi kockára. Mindig készen kell állnunk a közbelépésre.

Figyelj a gyerekedre a játszótéren

Együttműködés

Kérjünk, ne utasítsunk! Saját gyermekünkkel szemben lehetnek szélsőséges nevelési elveink, de mások gyerekeivel kapcsolatban íratlan szabály az udvariasság és kedvesség. Ha például egy apróság nem hajlandó a csúszda tetejéről elmozdulni, sem lecsúszni, sem visszamenni, ahelyett, hogy ráripakodnánk, jobb, ha nyugodt hangon közöljük vele, hogy ha nem megy arrébb, gyermekünk véletlenül megütheti csúszás közben. Ha ezek után sem hajlandó mozdulni, nyugodtan kérjünk segítséget a hozzá tartozó felnőttől.

 

Okos kütyük

Szinte mindenki használ okostelefont, esetleg iPadet, vagy más modern eszközt, ami megkönnyíti kommunikációnkat, gyorsítja munkánkat. Ezeket általában magunkkal cipeljük a játszótérre is. Csábító lehetőségnek tűnhet, hogy amíg szemünk fénye elfoglalja magát a hintán, homokozóban vagy a csúszdán, addig gyorsan megírjuk azt a hiányzó két összefoglalót és e-mailben elküldjük a főnökünknek.
Ez mégsem olyan jó ötlet, mint amilyennek látszik. A játszóterező gyerekek nagy része állandó figyelmet igényel, főleg, ha egy zsúfoltabb helyre vittük. A legfontosabb szabály a játszótéren, hogy nem csak saját gyermekünk jólétéért vagyunk felelősek, hanem azért is, hogy ne okozzon másoknak sem sérülést, sem kellemetlenséget.

 

Nem csak miénk a játszótér

Engedjünk mindenkit játszani. Ha gyermekünk már fél órája ül a két hinta közül az egyiken és toporgó szülők növekvő sora várja, hogy az ő babájuk is hintázhasson, akkor itt az ideje másik játékot választanunk. Kérjünk egy kis türelmet a várakozóktól és magyarázzuk el a kicsinek, hogy a többi gyerek is szeretne ott játszani. Általában jó érzéssel hagyja abba és adja át a helyét, ha megdicsérjük érte.

 

Korhatár a játszótéren

Kevés furább jelenet van annál, ahogyan a tízéves gyerkőc fel-alá rohangál a piciknek épített csúszdán, rémületet okozva a pelenkásoknak és szüleiknek. Figyeljünk oda, hogy gyermekünk azokat a játékokat használja, amik az ő korosztályának megfelelőek. Mindenkinek biztonságosabb és kellemesebb lesz így a játszóterezés.
A legkönnyebben követhető szabály azonban az, ha úgy foglalkozunk a többiekkel a játszótéren, ahogyan azt szeretnénk, hogy velünk és gyermekünkkel törődjenek.
 
 
Forrás: https://www.babaszoba.hu

A 7 legnagyobb tévhit a gyereknevelésben

 
 
Szinte minden szülő nap mint nap vívódik amiatt, hogyan viselkedik a gyereke, milyen a teljesítménye, fejlődése, egészsége, miért jó vagy épp rossz a kedve. Hogyan lehetne szófogadóbb, jobb tanuló, könnyebben kezelhető? Mit és hol rontott el a szülő, hogyan csinálhatná jobban? A gyerekeink életének kézben tartása, megszervezése, irányítása, rengeteg energiát, figyelmet igényel, és még akkor is előfordul, hogy ez nem látszik rajta. Pedig úgy érzed, minden tőled telhetőt megtettél. A neveléssel kapcsolatban rengeteg tévhit van, az egyszeri anya és apa csak kapkodja a fejét, ha mindennek meg akar felelni. Tudunk erre egy megoldást. Ne akarj megfelelni egyiknek se. Szalánczi Kriszta klinikai szakpszichológus írása. 
 

1. tévhit:

Szigor és büntetés nélkül nem lehet nevelni

A szigor és büntetés félelmet kelt a gyermekedben, de a kutatások során bebizonyították már, hogy hosszú távon semmiféle hatása nincs a büntetésnek. Az óvodás akit, azért büntetnek, mert rendre nem köszön a szomszéd néninek, továbbra sem fog köszönni, csak egyszer, a büntetés után. A szigor helyett inkább a következetességet, a megfelelő példamutatást, és a gyerek számára betartható szabályokat javasolnám, persze mindig az életkorához igazodva. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a gyerekek szeretik a szabályokat, mert biztonságot, keretet ad a hétköznapokban, ennek feltétele pedig az otthoni rend és kiszámíthatóság. Az ugye megmondtam…, ha nem készülsz el..., nem csinálod meg..., nem pakolsz el..., nem írod meg..., mi lesz akkor..., majd meglátod... típusú fenyegetéseknek nincs semmi haszna és eredménye, viszont a szülő számára egyre idegtépőbbé válik a helyzet.

2. tévhit:

Az a legjobb, ha barátként, partnerként kezeled a gyermekedet

Ennek számtalan kellemetlen következménye lehet, főképpen a gyereked szempontjából. A barátság egymás mellé rendelt viszony, a szülőség alá-fölé rendeltséget feltételez, hisz a gyereked van rád utalva, és nem fordítva. Te adhatsz neki érzelmi biztonságot, kiszámíthatóságot, ezt csak tőled kaphatja. Tőled tanulja a jó és a rossz közötti különbséget. A neveléshez tekintély szükséges, ami épp megszűnőben van napjainkban. Persze a tekintélyed ne az elnyomásból fakadjon, hanem a szépen összehangolt kapcsolatotokból. Neked kell erősebbnek, stabilabbnak, érzelmileg terhelhetőbbnek lenned, mert a gyerekednek erre van szüksége! A barátságban sok a kölcsönösség, a szülő-gyerek kapcsolatban ez másképpen valósul meg.

3. tévhit:

Mindent érdemes megbeszélni egy gyerekkel

Sok szülő büszkén újságolja, hogy ő aztán mindent megbeszél a gyerekkel, így teljesen „képben” van! Nem kellene „képben” lennie! Egyszerűen szólva: vannak felnőtt dolgok, és vannak gyerek dolgok. A felnőttek világa a kicsik számára sokszor érthetetlen, szorongató és bizonytalan. A gyerekekkel mindig az életkoruknak és lelki érettségüknek megfelelő mennyiségű információt mondjuk, és ne többet! Lehetőség szerint mindig a biztosról beszéljünk, és ne a bizonytalanságról. A válás lehetőségéről soha ne beszéljünk a gyerekkel, inkább csak arról, ami egyelőre tény, például : apa és anya mostanában többet vitázik, mert nem értenek egyet bizonyos dolgokban. Az volna az optimális, ha egy családban minden téma nyitott lehetne, mindenről lehetne beszélni, de a gyerekeket csak igen óvatosan érdemes beavatni a problémákba, sokszor pedig egyáltalán nem.

4. tévhit:

A gyereknevelést könyvből is meg lehet tanulni

Ha tanácstalan vagy, nagyon hasznos lehet fellapozni egy-egy témába vágó könyvet, cikket, de a gyerekedhez való viszonyulásod nagyban függ a hozott szülői mintától, ami persze nem tudatos. Hányszor kerülsz olyan helyzetbe, amikor tisztán látod, mi lenne a helyes viselkedés, mégis az eszed ellen dolgozik a hozott minta: tizedszer is rákiabálsz a gyerekre, ha eltéveszti a szorzótáblát, vagy nem készül el időben. Ennek tudatosítása már egy jó nagy lépés a változás felé. A gyereked alapvető vágya az, hogy jó legyen a szemedben. Ez nagyon erős motiváció, ami a te dolgodat is megkönnyítheti, és ebben neked is bíznod kell. Tehát nem azért téveszti el tizedszer a szorzótáblát, mert rosszat akar neked, hanem azért, mert fáradt, vagy még nehéz neki. És nem azért kell nógatnod, hogy fürödjön, mert a nevelési elveid ellen tiltakozik, hanem épp egy játékban van benne, esetleg még nem álmos…

5. tévhit:

Sok tanulási nehézség kiküszöbölhető a korai fejlesztéssel

Egy egészségesen fejlődő gyereknek semmiféle fejlesztésre nincs szüksége. Ellenkezőleg: a korai fejlesztés gátja lehet későbbi spontán készségek megjelenésének. Az érzelmi biztonságban cseperedő gyerekek – akiknek megfelelő tér és idő nyílik a szabad játékra, mozgásra, és társas kapcsolatok veszik körül – fejlődnek a legoptimálisabban, és ők érnek meg biztosabban bizonyos elvárt készségekre, mint az olvasás, írás, számolás.

6. tévhit:

Szülőként csődöt mondtam, mert a gyermekem nem úgy tanul, nem úgy viselkedik, nem úgy viszonyul hozzám, a családhoz, a testvéréhez, ahogy én ezt elvárnám

Pedig megteszed a tőled telhető legtöbbet, mégis úgy érzed, mintha minden balul sülne el: rossz magaviselet, gyengébb teljesítmény, utálatos viselkedés, kezelhetetlen gyerek. Ebben a helyzetben, nem mint szülő mondtál csődöt, nem erről van szó! A gyerekek is önálló egyéniségek, ki könnyebb, ki nehezebb karakterrel. Az egyik gyerekre valóban nem úgy hat a jó szó, a kérés, mint a másikra, de kellő türelemmel és higgadtsággal mindenkihez meg lehet találni a hozzá vezető utat. Egy kamaszodó, vagy nehezebben kezelhető gyereknél sokkal nehezebb türelmet és önmérsékletet tartani, pedig erre nagy szükség van! Mindenekelőtt a saját viszonyulásodon gondolkodj el, talán ez is oka lehet a gyerekkel való állandó elégedetlenségednek. Ne önmagadat és a gyereked ostorozd, hanem próbálj változtatni a hozzáállásodon!

7. tévhit:

Az aktuális nevelési trendeknek való megfelelés megkönnyíti a szülői szerep gyakorlását

Igen vegyesek a tapasztalatok ebben a kérdésben. Az adott időszakban divatos trendek nagyon erősen meghatározzák a gyerekek nevelését, és sokszor nagy terhet rónak ezzel az anyukákra. A felvegyem, ne vegyem kérdése, az igény szerinti táplálás, a kötődő nevelés kontra: add mielőbb közösségbe, a nyelvtanulás, és az egyéb készségek mielőbbi elsajátításának kérdése mindig napirenden van. Sajnos egyre kevéssé meghatározó napjainkban a generációkon átívelő tapasztalat, nem érdekel bennünket, hogy a szüleink, nagyszüleink hogyan csinálták. A fiatal anyák általában magukra maradnak a gyereknevelés nehézségeivel, sokszor nem is igénylik az idősebb generáció tapasztalatát, mert az „ma már nem úgy van"… Pedig a gyereknevelés kimerítő dolog, és erre az anyák nincsenek kellőképpen felkészítve, viszont sokszor a szuperanyaság a vágyott cél. Sok nőben nagyon erős a megfelelési kényszer, ám így kevesebb az öröm a gyermeknevelésben. Saját anyaságában nem tud feloldódni, mert kevés a támasz, és nem kap kellő megerősítést. Érdemes az ösztönökre hallgatni, a lehető legjobban megismerni magadat és a gyerekedet, és nem mindenáron követni a változó trendeket.

 Szalánczi Kriszta -klinikai szakpszichológus

 Forrás: https://wmn.hu

10 mondat, amellyel minden nap elmondhatod a gyermekednek, hogy szereted



Hogyan tudunk a mai rohanó világban elég törődést mutatni gyerekeink felé? Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy érzik a szeretetünket, amikor sokszor még az anyaságban is versenyzünk másokkal?

Következzen néhány megfelelő mondat, amit könnyen lehet minden élethelyzethez és családhoz formálni, így a kis szemed fényei nem vesznek el a nagy rohanásban.
"Örülök, hogy látlak."
Nehéz lehet nem morcosan kezdeni a napot minden reggel, főleg ha a gyerekek túl korán felébrednek, azonban fontos, hogy tudják, boldog vagy, hogy ott lehetsz velük, gondoskodhatsz róluk, minden egyes nap.
"Ölelés!"
Talán elég minden nap csak öt perccel korábbra beállítani az ébresztőórát reggelente, hogy be lehessen iktatni egy kis ölelés időt, mikor felébreszted a gyermekedet, vagy vasárnaponként beiktatni családilag némi összebújást, ölelést. Bármelyik is működjön nálad a legjobban, célszerű időt szánni az összebújásra, akkor is, amikor a gyermeked már idősebb. Vannak gyermekek, akik több fizikai kontaktust igényelnek, ezért mindenképpen tartsd szem előtt a kicsik igényeit.
"Szeretem, hogy olyan nagylelkű vagy!"
A Montessori-képzés egyik legfontosabb része megtanulni, hogyan ismerjük el a pozitív tulajdonságokat. Ez a stratégia kifejezetten jól működhet olyan gyerekeknél, akik keresik a negatív figyelmet. Kapd el őket, amikor valami jót csinálnak, teljesen mindegy, mennyire apróság az, és hangsúlyozd ki nekik, milyen jót tettek. A gyereked folyton elveszi a játékot a kisebb testvérétől, majd azon kapod, hogy éppen megosztja vele a kedvenc könyvét? Tudasd vele, hogy minden láttál. Mondj neki valami olyasmit, hogy "Szeretem, mikor ilyen nagylelkű vagy a kishúgoddal. Igazán jó ember vagy."
Ezektől a kicsik tudni fogják, hogy te jó embernek látod őket, és ez a saját magukról kialakított képüket is formálja. Bármiben megláthatjuk a jó tulajdonságokat. Például egyedül kötötte be  a cipőjét? "Nahát, szeretem mennyire önálló vagy!" Elpakolja a játékait, anélkül hogy rászóltál volna? "Nahát, milyen lelkiismeretes vagy!" Keressük az alkalmakat, amikor tartalmasan bókolhatunk nekik, és ez kifejezetten jó hatással lesz rájuk.
"Szeretnéd tudni az egyik kedvenc dolgomat veled kapcsolatban?"
Főként, ha egynél több gyereked van, fontos lehet kihangsúlyozni, hogy azért szeretet őket, akik, egyedileg. Minél specifikusabb a bók, annál jobban fogják értékelni. Az "olyan jó fiú vagy" nem jelent annyit, mint például a "szeretem, hogy vigyázol a dolgaidra."
"Gyere, ülj ide mellém."
Néha a szeretet megnyilvánulhat nagy ölelésekben és kedves szavakban, néha azonban a csendben együtt töltött pillanatok számítanak. Főként a fiatalabb gyerekeknek, amikor még nem egyértelmű a szeretetnyelvük, azonban az együtt töltött minőségi idő mindenkinek ugyanolyan fontos. Ezt szülőként könnyű teherként megélni, és azt gondolni, hogy a minőségi időnek valami különlegesnek kell lennie, valami különleges helyen, ám sokszor ez olyan egyszerű, mint néhány együtt eltöltött perc a kanapé kényelmében.
"Van valami, amiről szeretnél beszélgetni?"
Ezt célszerű gyakran megkérdezni ezt csemetéktől, még akkor is, ha nem feltétlenül állnak elő valamilyen eget rengető témával. A legfontosabb az, hogy érezzék, figyelsz rájuk, meghallgatod őket. Aztán lehetséges, hogy egy nap előállnak egy olyan válasszal, ami igazi kis betekintést enged a szívükbe, de ha ez nem is történik meg, az számít igazán, hogy tudják, bármiről beszélhetnek veled, és mindig szakítasz rájuk időt.
"Te adod a legjobb öleléseket."
Nagy a különbség aközött, hogy "szeretnél egy ölelést?" és "te adod a legjobb öleléseket." Tudasd a gyermekeiddel, hogy nem csak azért öleled meg őket, mert ők szeretnék, hanem azért is, mert te is szeretnéd, és mert értékeled a ragaszkodásukat.
"Megkaptad az üzenetemet?"
Nem feltétlenül kell, hogy mindennapos legyen, de apró üzeneteket írni a gyerekeidnek azt mutatja  a számukra, hogy gondolsz rájuk. Lehet az az uzsonnás dobozukban, vagy bárhol, még akkor is sokat jelent majd a számukra, ha még nem tudják elolvasni.
"Mit szeretnél csinálni együtt?"
Hagyd meg a gyerekednek a szabadságot, hogy eldöntse, mit csináljatok együtt, mikor minőségi időt töltötök. Még akkor is, ha csak harminc percről van szó, úgy fogják érezni, hogy úgy akarsz velük időt tölteni, ahogy azt ők szeretnék. Ha érdeklődést mutatsz a gyermekeid hobbija iránt, még akkor is, ha amúgy nem annyira érdekel, igazán kifizetődik, hiszen nagyon sok mindent megtudhatsz a csemetéid érzéseiről és gondolkodásáról csak azzal, hogy nézed őket játszani.
"Szeretlek téged, bármi történjen is!"
Könnyű azt mutatni a gyerekeknek, hogy szereted őket, amikor éppen elbűvölőek és mókásak, de egy kicsit nehezebb, amikor bajba kerülnek az iskolában vagy éppen kiabálnak veled. Különösen akkor, amikor a tanároktól más visszajelzést kapnak, tudasd velük, hogy feltétel nélkül szereted őket. A nap végén meg kell találnod a módot arra, hogyan mutasd ki a szereteted, természetes módon. Próbálgasd a módszereket, és idővel azt is meg tudod majd mondani, a gyermekednek mi válik be. Te talán ölelős típus vagy, de ők nem annyira, te talán nem vagy oda a bókokért, de ők alig várják a szép szavakat. Ez mind rendben van. Azzal, hogy tudatosítod magadban, hogyan mutatod ki a szereteted, segítesz magadnak is, hogy meglásd, a gyereked valóban érzi-e a szeretetet, amit mutatsz irányába.

Egyszerű módszerek, hogy erősíthesd a kötődést gyermekeddel


Kötődés | Hogyan mondjam el neked?

Ahogy a levegő, a víz és az étel létfontosságú egy kisgyereknek, úgy a szülőkhöz való kötődés is. Amikor nem érzik elég erősnek a köteléket, az észrevehető a viselkedésükön is, és elkezdhetnek hisztizni, nyafogni, és akár agresszívak is lehetnek.

Különösen a stresszes időszakokban nehéz erősíteni a kötődést, főként mert a gyerekeknek szüksége van a hosszú, együtt töltött, minőségi időre, azonban ezt nem mindig engedik a körülmények. Ha a mostani feszült időszakban csak kevesebb időtök jut erre, akkor is fontos erősíteni a kötődést. Például a következő, egyszerű és gyors módszerekkel.
Időzíts egy kis "Különleges Idő"-t
Állíts be egy időzítőt 10 percre, és mondd azt a gyermekednek, hogy most jön egy kis "Különleges Idő", és azt csinálhattok, amit csak ő akar. Meg fogsz lepődni, ez mennyire jól fog esni mindkettőtöknek! Tartsatok ilyet annyiszor egy nap, ahányszor csak tudtok!
Teljes figyelem
Ha a gyermeked beszél valamiről, miközben te dolgozol, vagy vacsorát főzöl, stb., állj meg egy pillanatra. Ülj le vele szembe, vedd fel a szemkontaktust, és a teljes figyelmedet fordítsd felé. A multitasking ugyanis könnyen összezavarhat, ezért sokkal jobb, ha félbehagyod, amit csinálsz, és arra a rövid időre, amíg elmondja, mi foglalkoztatja, rá figyelsz. Neked is jól fog esni ez az apró szünet, ő pedig nagyon hálás lesz a figyelmedért.
Ezt tedd, ha nyafog
Amikor a gyereknek nem tetszik valami, és emiatt ingerlékeny vagy ideges lesz, nekiállhat nyafogni. Változtasd meg ilyenkor a hangulatát, hogy jobban érezze magát. Ha például nyafog, mert nem adsz neki több csokit, mondd, hogy "Nem, nem engedhetem, hogy több csokit egyél, így is túl édes vagy!", majd öleld meg. Ha a testvérével veszekszik, mert nem adja oda neki azt a játékot, amivel ő játszik, válaszd szét őket, és mondd neki, hogy "Nem, ezt nem engedhetem, a büntetésed, hogy addig ölelgetlek, amíg bírom!". Így a kedve máris derűsebb lesz, hiszen sokszor nem vágyik másra, mint a figyelmedre.
Hibázz!
A kisebb gyerekek nagyon szórakoztatónak találják, ha a felnőttek hibáznak, ezen nagyon jókat tudnak derülni. Ha például kiviszel valamit a szobából, ejtsd le véletlenül, majd hívd fel a figyelmed a hibára, vagy ha elgépelsz valamit, olvasd fel viccesen az adott szót, mondatot, hogy nevethessen. Ezek nagyon apró dolgok, de a közös nevetés mindig segít erősíteni a kötődést!
Olvassatok együtt
Egy rövid könyv vagy egy fejezet egy hosszabból jó módszer lehet a kikapcsolódásra, képernyőidő nélkül. Az olvasás azokban a pillanatokban a legjobb, ha a játékban már kifáradtatok, de szeretnétek időt tölteni együtt.
Végezzétek együtt a házimunkát
Már a legkisebb gyerekek is be tudnak segíteni a házimunkába, ami még jól is jön, ha délutánra/estére elfáradsz - így nem kell egyedül csinálnod mindent. Adj a korának megfelelő, egyszerű feladatokat, a lényeg, hogy együtt legyetek, és a feladatok közben is tudjatok csevegni.
Vezessétek le a fáradt gőzt aktív játékkal
A gyerekek különösen a nap végén képesek feszültté, stresszessé válni. Ilyenkor elég, ha egy gyors, 10-15 perces aktív játékot játszotok, amitől elfáradnak, és levezetik a feszültséget. Legyen ez egy párnacsata, egy kis ugra-bugra, a lényeg, hogy aktívabb legyen. Ez jól fog esni mindenkinek!

Jelek, hogy itt a szeparációs szorongás

A szeparációs szorongás alapvetően pozitív jelenség, mert babánk fejlődését jelzi. Markáns jelei vannak.

A szeparációs szorongás a babák érzelmi fejlődésének egyik lényeges szintjét jelzi, és különböző mértékben gyakorlatilag minden gyereket érint. Alapvetően a gyermek és szülő közötti szoros érzelmi viszonyhoz, illetve az úgynevezett tárgyállandósághoz van köze: vagyis ahhoz, hogy a babák kezdik megérteni, hogy a különféle tárgyak és személyek különálló tényezők, melyek akkor is léteznek, ha épp nincsenek ott előttük.
Szeparációs szorongás ugyanis akkor lép fel, amikor egy szituációban a baba már felfogja, hogy szülei ugyan továbbra is léteznek - az adott pillanatban azonban nincsenek ott velük (vagy közelít egy elválás), és nem tudják (hiszen honnan is tudnák), hogy vajon mikor fognak visszatérni: egy pillanat, öt perc vagy órák múlva? Ez a bizonytalanság pedig értelemszerűen igen nyugtalanító a számukra.


Mikor kezdődik a szeparációs szorongás?

A szeparációs szorongás a legtöbb baba esetében 10 és 18 hónapos kor között meghatározó, de jelentkezhet korábban is (már 6-7 hónapos kortól), 2 éves kor körül pedig a legtöbb esetben elkezd kikopni az életükből, de legalábbis jól érzékelhetően enyhül az intenzitása. Az alábbiakból következtethetünk rá, hogy gyermekünk éppen ezt éli át.
 

Tipikus jelei a szeparációs szorongásnak

 

Alvásproblémák

A ráutaló jelek egyike, ha a baba sokszor felébred éjjel, és sír a szülei után - akkor is, ha korábban már nyugodtan átaludta az éjszakát. Egyúttal az is megeshet, hogy nehezebben alszik el, pedig bevált altatási szokásaink változatlanok maradtak - hiszen éjszakai felébredései során megtapasztalta, hogy nincsenek mellette a szülei, ezért fél az elalvástól. Az éjszakai ébredéseken túl pedig az is a szeparációs szorongás beszivárgását jelezheti babánk életébe, ha reggel a megszokottnál korábban ébred, majd nem képes visszaaludni nélkülünk.
Túllépvén az alvási szokások megváltozásán a szeparációs szorongás egyik legkézenfekvőbb jele, ha korábban mások karjaiban vidáman elfészkelődő gyermekünk láthatólag nem örül, amikor más emberek gondjaira bízzuk. Megeshet, hogy ilyenkor kizárólag az anyjánál talál megnyugvást, és még az apja jelenléte sem elég, hogy legyőzze szorongását. Sőt könnyen lehet, hogy a szorongó babának annyi sem kell, hogy más emberek vigyázzanak rá: már akkor is sírni, kiabálni kezdhet, ha fő gondozója (leggyakrabban az édesanyja) kiszalad valamiért a szobából - mondjuk, vécére megy.
Ebben az időszakban nem is érdemes erőltetni a babák önállósodási folyamatának fejlesztését: adjuk inkább meg magunkat igényeiknek, és engedjük, hadd legyenek folyton a sarkunkban.

 

Több sírás, több bújás

Ugyancsak szeparációs szorongásra utal, ha gyermekünket immár nem kötik le a kedvenc játékai olyan esetekben, amikor egyedül kellene játszania ezekkel. Szinte bármilyen napszakban, illetve szituációban előfordulhat továbbá, hogy gyermekünk jól láthatóan többet szeretne az ölünkben, a karjainkban lenni, hogy bújósabb, kapaszkodósabb, mint a megelőző időszakban.
Ennek alapján lehet egyébként a legkönnyebben tesztelni, hogy babánk sírását a szeparációs szorongás okozza-e, vagy valami más: ha magunkhoz öleljük őt, és a sírás abbamarad, akkor erősen valószínű, hogy a szeparációs szorongás volt a baj, míg ha továbbra is sír, akkor érdemes egyéb okokon is gondolkodni.
Szakemberrel viszont csak akkor szükséges beszélni a szeparációs szorongásról, ha irreálisan nagy stresszt ró gyermekünkre (például nem csak percekig sír utánunk, amikor más vigyáz rá, hanem lényegében megnyugtathatatlan), és ez hetek múlva sem enyhül.
 
 
Forrás:  https://www.babaszoba.hu

Erre figyelj, ha bébiételt veszel!


Tele van kérdésekkel az ember a bébiételes polc előtt: melyiket válasszuk, melyik a legfinomabb, mire kell figyelni?

Bébiétel címke - Gyerek | Femina

A hozzátáplálás során fontos, hogy gyermekedet megismertesd a családra jellemző ételekkel, fogásokkal. A baba kora szerint természetesen ezeket szükséges átalakítani, de szuper, ha magad/magatok készítitek neki az ételeket. Jól olvasod, Apa is nyugodtan készítheti a baba ételeit, igazán nagy segítség ez az anyák számára.
Viszont el kell fogadni, hogy van olyan helyzet, amikor nem tudod kivitelezni az ételkészítést...
...mert fáradt vagy,
...vagy nincs időd,
...nincs kedved,
...nincs otthon optimális alapanyag.
Ezekben az esetekben nem szabad bűntudatot érezned, pont ezekre a helyzetekre valóak a bevizsgált, minőségi üveges bébiételek! A termékeket válogatott, minőségi összetevőkből készítik, és szigorúan vizsgálják.
A legfontosabb szabály, hogy az új alapanyagot a babádnak ne egy üveges bébiételen keresztül vezesd be, hanem kizárólag olyan étellel, amit magad készítesz számára!

Tippek üvegesbébiétel-vásárláshoz

  1. Tárazz be otthonra és az utazásokra! Hidd el, lesz olyan helyzet, amikor jól jön egy tápláló menü!
  2. Olvasd el az összetevőket! Olyan terméket válasz, amelyben kizárólag már bevezetett alapanyagok szerepelnek (lsd. fent).
  3. Cukor stop. Törekedj arra, hogy gyermeked ne fogyasszon rendszeresen hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket, hiszen a túlzott cukorfogyasztás számos betegség kialakulását előidézheti.
  4. Változatosság. Többféle terméket váltogass, és ne kizárólag édes ízűeket. Ha babádnak csak édes ételeket (pl. alma, barack, banán, sárgarépa, édesburgonya, stb.) kínálsz, fennáll az esélye, hogy később nehezebben fogad el különféle nem édes fogásokat. Ne félj a kesernyésebb, savanykásabb ízek kínálásától.
  5. Korosztálynak megfelelő állag. Pürés ételt evő babádnak olyan terméket válasz, amely megfelelő állagú, de szépen lassan - a baba 8-9 hónapos korára - már a darabosabb ételekkel is ismertesd meg őt. Ha hónapokig csak püréket eszik, nehezebb lehet az átállás a darabosabb ételekre. Ez az átállás legyen fokozatos, ne egyik napról a másikra adj a kezébe kiflit. Első körben a kissé darabosabb pürék, majd a puha falatok következhetnek.
  6. Húst ide! A vas a legjobban felszívódó formában a húsokban található meg. A hozzátáplálás egyik fő feladata, hogy a baba vasraktárait feltöltsük, hiszen ezek általában 6 hónapos életkorra már kiürültek. Almával és sárgarépával ez nehezen kivitelezhető, ezért az alapízek után szorosan, egészen 6 hónapos koról bevezethetőek a húsos, halas menük is az egészséges baba étrendjébe.
  7. Maradékok a szomszéd babának? Nem feltétlen kell azon törnöd a fejedet, hogy mit kezdj a felhalmozott készletekkel, hiszen több termék kitűnően beleépíthető 1-3 éves gyermekek menüjébe is (pl. banán-almapéppel szuper piskótát lehet sütni, kiváltva így a cukrot a piskótában).
Talán a legfontosabb, hogy elfogadd: nem teszel rosszat gyermekednek azzal, ha olyan helyzet adódik, amikor üveges bébiételhez kell nyúlni. A minőségi termékek tápláló, biztonságos ételül szolgálnak babád számára, kiegészítve az általad/általatok elkészített családi ételeket.
Termékteszt: Bébiételek - Tudatos Vásárló