Kapunk hideget, meleget

Előfordul, hogy 10 fokkal több vagy kevesebb van hétfőn, mint kedden, a hétvégékről nem is beszélve. Az átvonuló frontok nem csak a nagyit viselik meg. Lehet, hogy ezért ilyen nyűgös a kisbabád!

Levertség, fejfájás

A Kárpát-medencében nem ritka, hogy a hidegfront és a melegfront mellett kettős (úgynevezett okklúziós) frontok is elérnek minket. Hetente átlagosan két fronttal számolhatunk, ami még a legkiegyensúlyozottabb csecsemőnek is sok lehet.

 

 

 

 

 

 

Sok anya megfigyeli, hogy a hirtelen időváltozás, de főleg a nagyon szeles idő a békés csecsemőt is kihozza a sodrából.

Ha melegfront éri a területet, a front átvonulása után, míg hidegfront esetén előtte nyűglődnek a frontérzékenyek. Amikor ellentétes hőmérsékletű levegőáramlatok találkoznak, változik a hőmérséklet, csapadék várható, változik a légnyomás, a páratartalom és a levegő ionösszetétele. Nem csoda, hogy ez a sok minden hat a szervezetünkre. A hidegfront a paraszimpatikus idegrendszer működését befolyásolja, lassul a légzés, a szívműködés, csökken a vérnyomás. A melegfront a szimpatikus idegrendszerre hat: a szívverés, a légzés gyorsabb lesz, emelkedik a vérnyomás. Akár hideg, akár meleg, mindkettő eredménye lehet fejfájás, rossz közérzet, levertség. Sőt: egy friss felmérés alapján kiderült, hogy a légnyomásváltozásra, a relatív páratartalom változására és a hőmérséklet változására az asztmások meglehetősen érzékenyen reagálnak: időjárási frontok idején több asztmás kerül kórházba, mint az átlagos napokon.

Szegény baba!

A kisbabákra ugyanúgy hatnak a frontok, mint a felnőttekre. Sok anya megfigyeli, hogy a hirtelen időváltozás, de főleg a nagyon szeles idő a békés csecsemőt is kihozza a sodrából. Neki ugyanúgy fájhat a feje, ugyanúgy rossz lehet a közérzete pusztán a front hatásaként, mint nekünk. Természetesen a nyűgös baba ebben az esetben is segítségre szorul: szeretgesd, dajkáld, ahogy máskor is, amikor kézenfekvő, hogy mi a baja. A ringatás, a séta, a hordozás, a szoptatás ilyenkor is beválik. És közben nyugtasson az a tudat: nem te rontottál el valamit, hanem az időjárás.

 

Szerző: Sződy Judit

Forrás: https://www.babaszoba.hu

 

 

Miért hasznos a babaúszás?

A babaúszásnak sok pozitív hatása van, adott esetben akár életmentő is lehet. Az újszülött babák ugyanis rendelkeznek az úgynevezett búvár reflex-szel, ami azt jelenti, hogy víz alá merülés esetén ösztönösen visszatartják a lélegzetüket 3 másodpercig. Ez a reflex 6-7 hónapos korra leépül, de babaúszással fejleszthető. Az úszás nem csupán a víz szeretetére nevel, hanem fejleszti a babák kognitív és egyéb képességeit. Elsajátítanak egy légzéstechnikát, kialakul a test tudatuk, megtanulnak egyensúlyozni. Emellett nagymértékben segíti a baba szocializációját, mert megszokja, hogy más környezetben van. Apukáknak nagyon jó közös program, minőségibb, szorosabb kötődést eredményez. A nyíregyházi Óperencia Babaúszás jelszava a Merülés! A merülést tanítják meg a babáknak, hogy merjenek, és szeressenek a víz alá merülni, biztonságban érezzék magukat a vízben. Ezt otthon a fürdőkádban is lehet gyakorolni. Csak ki kell mondani a varázsszót: "Merülés!", és a gyermek tudni fogja, mit kell tennie. Ezáltal megtanulják követni a szabályokat. A foglalkozások játékos módon, mondókákkal, énekléssel történnek. Már 3 hónapos kortól el lehet kezdeni a babaúszást. 3 éves korig tanulják a picik az enyhe babaúszást, utána akár el is kezdhetik az úszás tanulást. 

P. A. 

Ez a kacatok kora: miért unják meg hamar a gyerekek a játékokat?

A kreativitás, az alkotó fantázia kialakulásához és gyakorlásához nagyon fontos a játék. Szülőként sokszor azonban épp ez ellen dolgozunk, még ha a legjobb szándékkal is tesszük. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kacatok kora

Egy kisautó a nagyitól, mert ma benézett hozzánk. Egy építő játék a nagynénitől, mert ügyes voltál a doktor néninél. Egy újabb darab a kedvenc mesefigurádból, mert annyira kérted, pedig csak a főzéshez ugrottunk be néhány apróságért. Most pedig jó lenne egy sárga autó, mert a Bencének is olyan van?

Kacatok koraként is definiálják a napjainkban gyakori jelenséget: a gyerekszoba polcai roskadoznak, ám a gyerekek hamar ráunnak a játékokra, eközben a reklámok közt máris felbukkan egy újabb – vélhetően tiszavirág életű - kedvenc. Folyamatosan selejtezünk, de játékból mintha mégis egyre több lenne és megint tele a gyerekszoba.

Hogyan változtassunk ezen?
 

A kevesebb több

A sok játék egyszerűen túlterheli a gyerek érzékelő képességét, a túl sok inger, választási lehetőség épp ellenkező hatást fejt ki: a gyerekek nyűgössé, síróssá válhatnak, a rengeteg játék mellett is unatkoznak. A bőség zavarában nem tud teljesen felfedezni és megismerni egy játékot, ezáltal arra sincs lehetősége, hogy rájöhessen, milyen sokoldalúan lehet játszani velük.

Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője szerint is a mennyiség helyett inkább a minőséget érdemes előtérbe helyezni, ha játékvásárlás előtt állunk. Nem egyszerűen csak azért lesz minőségi, mert jól bírja a strapát, hanem azért, mert hosszú távon játéklehetőséget biztosít a gyerek számára, nem fogja hamar megunni, ehhez pedig az kell, hogy a játék szabadon variálható legyen.

 

Szabad, kreatív játék

A mai játékokat annyira szűk felhasználási célra tervezték, hogy gyerek legyen a talpán, aki ettől az erős sugalmazástól el bír szakadni és kreatívan, új játékot tud kitalálni az egyoldalúan használható eszközzel. Nyilván a szülő így egyre több játékot fog megvásárolni, ha azt szeretné, hogy a gyerek változatosan tudjon játszani, ám ezzel visszaértünk a túl sok játék és túl sok inger problémájához.

Sokszor azonban a szülők maguk rontják le egy játék élvezeti értékét. Még ha van is egy jól variálható darab, gyakran még sincs a gyermeknek esélye szabadon alkotni. Konkrét példa, amikor azt látjuk, hogy az építőjátékból megépíthető formát – autót, repülőt, robotot – a gyerek az útmutató szerint összerakja, majd az alkotás a vitrinbe vagy a polcra kerül kiállításra, mondván a játék betöltötte funkcióját, nincs tovább dolgunk vele. Pedig lenne. Újat alkotni, az elemeket szétszedni és a gyerek fantáziájára bízva valami egészen mást építeni.
 

Mi legyen a játékokkal?

• Ha úgy érezzük, hogy a gyerekszoba inkább játékbolthoz hasonlít, a kicsi mégsem tud mit kezdeni a bőség zavarában, akkor a legjobb választás, ha együtt leülünk és szelektálunk. Sokszor több darabban, a szoba különböző pontjairól kerül elő egy játék, ami egészben újra érdekessé válik a számára. Találni fogunk olyan játékokat is, amiket már kinőtt, és azért hanyagolja, ezeket el is ajándékozhatjuk.
• A jó állapotú játékokat el is adhatjuk, de ha a pakolás végén még mindig túl sok a játék, akkor egy részét dobozoljuk be és tegyük félre, majd bizonyos időnként cseréljük ki a régiekkel. Az újdonság varázsa miatt ilyenkor a régi játékok is jó szórakozást biztosítanak.
• A játékmennyiség további túlzott mértékű növekedése ellen mindig beszéljük meg a rokonokkal, ismerősökkel is, hogy „csak úgy”, vagy ünnepekre milyen ajándékot kapjanak a gyerekek. Jó választás, ha van például egy építőjáték, vagy játékvonat szett, játékkonyha akkor ezekhez újabb kiegészítőt vásárolnak. Így nem valami teljesen – olykor bizony felesleges – darabbal nő a játékok száma, hanem a gyakran használt, kedvelt és a gyerekek figyelmét hosszabb időre is lekötő játékot teszik már variálhatóbbá, például egy új kisvonattal, sorompóval, játékgyümölccsel, egyéb kiegészítővel.
• A gyerekek gyakran azért unnak rá egy játékra, mert az nem pont az életkoruknak megfelelő. Az sem biztos, hogy az épp aktuális tévéreklámos játék a legjobb választás. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük ki a szaküzletekben, hozzáértő dolgozó véleményét!

 

Forrás: jatekliget.hu- https://www.csaladinet.hu
Indexkép: levelord / pixabay

 

 

Adhatsz csapvizet a picinek?

Örök kérdés milyen vizet és milyen kortól adhatsz a babának. A hőség idején különösen fontos a víz és a folyadék a picinek – még akár anyatej mellett is. Hiszen az anyatejnek csak az első fázisa vizes, ez szomjoltó, de a többi már nem, az a tápláló része.

A cukros üdítőket felejtsd el, sőt a teát se ízesítsd a babának. Ha nem ízlik neki válassz más ízűt neki, megtalálja amit megiszik.

Az éjszakai teaivásról is szokjatok le. Azok a babák, akiknek egész éjjel a szájukban lóg a cumisüveg és teáznak lesznek később fekete tejfogai, ami akár a maradandó fogakat is károsíthatja.

A kicsik vízháztartása nagyon érzékeny, testsúlykilogrammonként 150 milliliter folyadékra van szükségük. Ezt fedezi az anyatej, de a nagy melegben egészítsd  ki ezt is.

Csapvíz

Sokan azt gondolják, a csapvíz kellőképpen tiszta ahhoz, hogy a babák ezt igyák, de ez csak részben igaz. Nyilván az ÁNTSZ előírásai szigorúak, ezért akármi nem folyhat a csapból, de a babák érzékeny szervezete miatt a legjobb, ha a csapvizet a cumiba töltés előtt felforralod, majd megvárod, amíg szobahőmérsékletűre hűl, és csak ekkor adod a babának. Így biztosan kiszűrhetsz minden esetleges baktériumot, ami minden elővigyázatosság ellenére belekerülhetett a vízbe.

Ásványvíz

Ez a nevében is benne van sokkal több ásványi anyagot tartalmaz, mint a csapvíz. Sokszor még a felnőtteknek is gondot okozhat. Ezért ezt ne add a picinek.

Babavíz

A babavíz nem attól más, hogy mellőzi az ásványi anyagokat, de sokkal kisebb mennyiségben tartalmazza azokat, illetve a vesére nézve veszélyes nitrátot és nitritet csak kicsi, nem kimutatható mennyiségben tartalmazza. A baba optimális fejlődése és egészsége érdekében ez a legjobb választás, mert megtalálható benne, amire a szervezetének szüksége van, ám nem károsítja azt.

A babavizet sem kell túlzásba vinni, tehát 1,5-2 éves kora után már nyugodtan áttérhetsz a sima vízre. Nem kell egy életen át forralgass.

Forrás: www.kisbabanaplo.com

 

 

Így lesz biztonságos a nyár kisbabád számára

A nyár eddig gondtalan napokat jelentett a medence partján, de édesanyaként inkább egy újabb aggodalmakkal teli időszakot. Hogy gyermekedet biztonságban tudhasd a napsütés és a kánikula kicsikre veszélyes tényezőitől, olvasd el szakértői tippjeinket!

 

 

 

 

 

 

 

Fontos tisztában lenned a hőség potenciális veszélyeivel!

A gyermekorvosok gyakran hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a pici babákat és a kisgyermekeket megóvjuk a túlmelegedéstől. 27 °C felett a hőmérséklet már megterhelő a kicsik számára, így rendkívül körültekintőnek kell lennünk. A kisbabák még nem tudnak izzadni, ennek hiányában pedig sokkal hamarabb kaphatnak hőgutát, mint a nagyobb gyermekek és a felnőttek. Ráadásul a kiszáradás is sokkal gyorsabban bekövetkezhet a kisbabáknál, a túlmelegedést pedig összefüggésbe hozták a bölcsőhalállal is.

- A kicsik sokkal mélyebben alszanak, ha melegük van. Nehezebben ébrednek meg maguktól, és nehezebben is lehet felébreszteni őket, ami sajnos emeli a bölcsőhalál kockázatát - nyilatkozta Bruce Epstein floridai gyermekorvos.

 

Mindig válasszunk megfelelő ruházatot!

Ha túlságosan felöltöztetjük a kicsit, - a túlmelegedés kockázata mellett - könnyen kaphat hőkiütést is. Ha pedig túl kevés ruhadarabot adunk rá, és nem takarunk elég bőrfelületet, megkockáztatjuk, hogy leégjen a szabadban. A nyár folyamán mindenképp jól szellőző, lehetőleg természetes anyagokból készült (pamut, len) ruhákba öltöztessük a kicsit. Ha a lakásban maradtunk, öltöztessük fel úgy, ahogy magunk is felöltöznénk.

Ha viszont kimozdulunk, mindenképp hosszú ujjú felsőrészt és hosszú nadrágocskát adjunk a gyermekre, és egy széles karimájú kalappal is óvjuk a bőrét a káros napsugaraktól. Figyeljünk arra, hogy a felhősebb nyári napokon is hasonló ruhát? viseljen a kicsi, ugyanis az UV sugarak könnyedén áthatolnak a felhőkön is, és ez ilyenkor is pillanatok alatt leégéshez vezethet.

 

Biztosítsuk a megfelelő szellőzést számára!

Mivel a kicsik - izzadás hiányában - még nem tudják megfelelően lehűteni a testüket, sokkal gyorsabban túlhevülnek, mint mi felnőttek. Éppen ezért soha, semmilyen körülmények közt nem szabad a kisbabát, kisgyermeket bezárt, szellőzés és hűtés nélküli autóban, vagy akár ilyen helyiségben hagyni! Már néhány perc is okozhat olyan hirtelen növekedést a kicsi testhőmérsékletében, ami extrém esetekben akár életveszélyes is lehet.

Ha már az autóknál és a kánikulánál tartunk, érdemes arra is odafigyelni, hogy ne öltöztessük túl a kicsiket a kocsikázáshoz sem. Mivel az újszülöttek igencsak szorosan - a hordozó által, gyakran még extra újszülött szűkítővel is körülölelve -, ráadásul menetiránynak háttal ülnek az autóban, a testük szellőzése igencsak rosszul működik. Nyári autózáshoz öltöztessük könnyű, lengébb ruhákba a kisbabát, és ilyenkor hagyjuk el a zokni illetve kalapka használatát, ugyanis a picik ezeken a területeken tudnak leadni némi hőt. Figyeljünk arra is, hogy a nap ne süsse menet közben a gyermeket. Ehhez használhatunk akár egy vékony textíliát az ablakra szorítva, vagy kifejezetten autóablakok árnyékolására készült eszközt is.

 

Használjunk kánikula-barát babahordozót!

Ha hordozunk, fontos odafigyelnünk arra, hogy nyáron a testhőnk és a hordozó szoros ölelése pillanatok alatt túlhevítheti a kicsit. Ezért nyárra mindenképp könnyed, jól szellőző anyagból készült hordozót vagy hordozókendőt válasszunk és kerüljük a vastag, bélelt, esetleg farmer változatokat. Figyeljünk a jelekre is: ha a pici arca kipirul, azonnal vegyük ki a hordozóból és hűtsük le!

Dr. Jan Montague amerikai gyermekorvos azt ajánlja, hogy amennyiben hordozunk, időről-időre frissítsük fel a babát vízpermettel a kezecskéin és lábacskáin, vagy rendszeresen töröljük át szabad bőrfelületeit és arcocskáját nedves kendővel!

 

A hidratálás kulcsfontosságú

A picik rendkívül gyorsan kiszáradnak a nagy hőségben, ezért a megfelelő folyadékpótlásra nagyon fontos figyelni. Ha a baba arca kipirult, bőre forró, kapkodja a levegőt és nagyon nyugtalan, az mind lehet a kiszáradás kezdetének jele. Mivel a hat hónapnál fiatalabb csecsemőknél még nem ajánlott a víz fogyasztása, így az elvesztett folyadékot gyakoribb szoptatással, vagy extra tápszer adagolásával biztosíthatjuk számukra (erről mindenképp beszéljünk védőnőnkkel, gyermekorvosunkkal is). Figyeljük azt is, hogy a kicsi elegendőt pisil-e, ha ugyanis a megszokottnál kevesebb teli pelust produkál, az is figyelmeztető jel lehet arra, hogy több folyadékra van szüksége.

 

Időzítsük jól a szabadtéri programokat!

- Kisbabánk - és mi magunk számára is - a délelőtt 10 és délután 4 óra közti időszak a legkockázatosabb, ekkor tűz ugyanis a legerősebben a nap, és ekkor okozza a leggyorsabban a bőr károsodását is. Érdemes tehát a séták, a kerti játék idejét, a medencés mókát az ez előtti vagy utáni időszak után betervezni - javasolja Dr. Eric Siegel bőrgyógyász.

 

Nyári veszély: a hőguta

Ha a szabadban tartózkodunk, nagyon figyeljünk az alábbi jelekre, melyek a túlmelegedés, azaz a hőguta fontos ismertetőjegyei lehetnek:

- Ha egy baba túlmelegedik gyakran nagyon nyűgös és nyugtalan lesz, de ennek ellenkezője is előfordulhat, tehát hogy a kicsi lelassul, fáradékonnyá válik nem akar enni, inni - jellemzi a tüneteket Dr. Jan Montague gyermekorvos.

Ha a hőguta súlyosbodik, a baba aluszékonnyá válhat, hányhat, leizzadhat, majd hirtelen újra szárazzá válhat a bőre, és felmehet a láza is. Ha ilyesmit tapasztalunk, gyermekünknek azonnali orvosi ellátásra van szüksége!

 

Maradjunk árnyékban!

Ha strandra, vízpartra vagy parkba mennénk, mindig keressünk egy védett, árnyékos helyet. Manapság már nagyon jó, pillanatok alatt felállítható napvédő sátrakat is lehet kapni, egy ilyet mindenképp hasznos lehet beszerezni.

 

Ne felejtsük el a naptejet!

A fél évesnél fiatalabb babákat jobb, ha egyáltalán nem éri a tűző nyári nap, ugyanis még rendkívül érzékeny a bőrük. Ha ez nem megoldható - például ha megmártóznánk vele néhány percig -, akkor mindenképp érdemes egy kevéske, gyermekbarát, természetes összetevőkkel készült, széles spektrumú, fizikai fényvédőt tartalmazó naptejjel bekennünk a picit, illetve világos színű, hosszú ujjú ruhácskában és kalapkában fürdőztetnünk.

A kicsit nagyobb gyerekeknél már bátran használhatjuk a naptejet, sőt, kifejezetten fontos, hogy időről-időre alaposan bekenjük őket.

- Meglepő lehet, de a naptejet a ruházat alá is érdemes felvinni, ugyanis egy átlagos pamut pólónak mindössze 5 faktoros a napvédő hatása - figyelmeztet Dr. Eric Siegel bőrgyógyász.

 

Így enyhíthetjük az irritált bababőr tüneteit

Ha egy kisgyermek nagyon megizzad a kánikulában, hamar apró piros pöttyök és duzzanatok jelenhetnek meg a hajlataiban, felső testén. Ez az úgynevezett hőkiütés, ami erős viszketéssel is járhat. Hogy enyhítsük az irritációt, zuhanyozzuk le langyos vízzel a gyermeket, kapjon tiszta, laza ruházatot (piciknél elég akár csak a pelenka is). Igyekezzünk hűvös, jól szellőző szobában tartani, amíg elmúlnak a tünetei.

A napégés már más tészta: ezt vörös, forró, gyulladt bőr jellemzi, ami rendkívül fájdalmas is lehet és nagyon nyűgösek lesznek tőle mind a kisbabák, mind a kisgyermekek.

Amennyiben 1 évnél fiatalabb a gyermekünk és leégett, egyeztessünk a gyermekorvossal, mert ő tud tanácsot adni a kicsi korának megfelelő készítmények, esetleg fájdalomcsillapítók használatával kapcsolatban. A napégést langyos vizes borogatással, majd bőrnyugtató hatású krémek felvitelével enyhíthetjük. Amennyiben hólyagok jelennek meg, semmiképpen se piszkáljuk ezeket, ugyanis védelmet jelentenek a fertőzésekkel szemben.

 

 

Forrás: parents.com, https://www.babaszoba.hu

 

 

Mikortól ehet fagyit a baba?

Mikortól adhatunk fagyit a babánknak? Nem szabad félvállról venni a kérdést: a túl korai kóstoltatás veszélyes lehet, allergiás reakció léphet fel, de akár félre is nyelheti a pici. Dietetikust kérdeztünk a témáról. 

A nagy kánikulában kinek ne esne jól egy kis hűsítő fagylalt? Az teljesen rendben van, hogy mi elcsábulunk, de a babákkal kapcsolatban nem árt vigyázni. A túl korai kóstoltatás ugyanis veszélyes is lehet: tejalapú fagyit 1 éves kor alatt nem ajánlott adni. A hazai szakmai irányelv azt javasolja, hogy natív tejet 2 éves kor előtt ne adjunk, mint innivaló, fő étkezésre. Azt is fontos tudni, hogy a tölcsér glutént tartalmaz. De allergia szinte bármilyen gyümölccsel kapcsolatban megjelenhet. A dió-, a mogyoró- és a mandulafagyival is nagyon kell vigyázni, nem csak az allergia miatt, hanem azért is, mert a nagyobb darabok fulladást is okozhatnak. 

Mikor adjunk először fagyit?

Antal Emese dietetikus azt mondja, hogy fontos különbséget tenni a vízalapú és a tejalapú készítmények között.

”A vízalapú, gyümölcsös fagylaltot hamarabb bevezethetjük, akár már 1 éves kor előtt, 10-11 hónapos kor körül, amikor már megismertettük a gyümölcsízekkel.”

Mint mondja, a tejalapú már problémásabb lehet. Az EMMI szakmai irányelve szerint az első életévben tehéntej rendszeres és nagyobb mennyiségű adása tilos! 6 hónapos kortól csak kis – maximum 100 ml/nap - mennyiségben adható a tehéntej. Natív tejet 2 éves kor előtt ne adjunk, mint innivaló, fő étkezésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Yan Krukov fotója a Pexels oldaláról

 

”Mielőtt tejet kóstoltatnánk a babával, érdemes őt megismertetni a tejtermékekkel, először joghurtot, később túrót és sajtot is adhatunk neki. Ha pedig már ezeket ismeri, szereti és nem okoz neki problémát, akkor olyan 8-10 hónapos korban már adhatunk tejet a főzelékekhez.”

Antal Emese dietetikus azt javasolja, hogy tejes vagy tejszínes alapú fagylaltokat mindenképp csak 1 éves kor után adjunk gyermekünknek.

”Azt se felejtsük el, hogy ez édesség és magas cukortartalmú, ami nem a mindennapi étkezés része. Ne főétkezés helyett adjunk a gyereknek fagyit, hanem például uzsonna után, mert akkor eleve kisebb mennyiéget szeretne enni.”

Erre figyelj az első fagyivásárláskor

A szakértő azt javasolja, hogy a következőkre mindenképp figyeljünk, amikor a kicsinek először veszünk fagylaltot:

• A legbiztonságosabbak a boltban kapható termékek, ezeknek az összetevőit is elolvashatjuk. Az utcai árusoknál vásárolt fagyikról azonban nem tudhatjuk, hogy hogyan lettek elkészítve.
• Figyeljünk arra, hogy hogyan tisztítják az eszközöket és hogyan tárolják a fagylaltot. A nagy melegben ugyanis - főleg a tejalapú fagylaltok – könnyen megromolhatnak. A gyerekek érzékenyebbek, könnyen kialakulhat egy hányással és hasmenéssel járó fertőző betegség.
• A fagylalt állaga is árulkodó lehet: ha túlságosan olvadt, az nem jó jel, ahogy az sem, ha nagyobb jégdarabok vannak benne. Ez utóbbi ugyanis arra utalhat, hogy egyszer már lefagyasztották és utána újra felolvasztották.
• Néhány összetevő allergiát válthat ki (ezekről még szó lesz a későbbiekben). Ilyenek a dinnye, az eper, a málna, a citrusok, a dió, a mogyoró, a mandula, a méz és egyes színezőanyagok.
• A vízalapú fagylaltok azért előnyösebbek, mert kevésbé romlandóak, mint a tejalapúak.
• Kis adagokban kóstoltassunk, ne adjunk oda neki egyből egy egész gombócot.
• A tölcsérnél, de a fagylaltnál is nagyon oda kell figyelni az esetleges félrenyelések miatt. Szinte bármilyen fagylaltban lehetnek nagyobb gyümölcs-, vagy akár dió-, mogyoródarabkák, amiktől akár meg is fulladhat a baba.

Allergiák

 Lukas fotója a Pexels oldaláról

Egyes ételek allergiás reakciót válthatnak ki és akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek. A dió- és mogyorófélék, az eper, a dinnye, a méz és a citrusok, amikről a leggyakrabban szó esik, de szinte bármelyik gyümölcsre lehet allergiás a baba.

”Régebben az volt az irányelv, miszerint minél később vezetjük be ezeket, annál biztosabb, hogy nem lesz allergiás a gyerek. Ma már ez egész másképp van. A hivatalos álláspont az, hogy ha 6 hónapos korig csak szopik a baba, akkor az kielégítő a számára. Ha tápszeres, akkor kicsit korábban elkezdhetjük a hozzátáplálást. A glutént, a diót, a mogyorót is érdemes bevezetni már 5-6 és 12 hónapos kor között. A legjobb az, hogyha anyatejjel adjuk ezeket, de nem nagy mennyiségben.”

A dietetikus szerint ez az az időszak, amikor meg is kell ismertetni a babát a legtöbb étellel, hogy később ne legyen allergiás a gyermek.

”Mézet azonban szigorúan csak 12 hónapos kor után adjunk. Így ha valamilyen mézet tartalmazó fagyit szeretnénk, akkor mindenképp várjuk meg vele az 1 éves kort.”

Az allergiás tünetek közül a legjellemzőbbek:

• bőrkiütés,
• viszketés,
• valamilyen gyomor-bélrendszeri probléma,
• orrfolyás,
• viselkedés zavar.

Felléphet anafilaxia is, ami egy súlyos, életveszélyes állapot, ami légzési nehézséggel, ajak-, nyelv-, kötőhártya-duzzanattal, eszméletvesztéssel, szívmegállással is járhat, ilyenkor azonnal kórházba kell menni.

A jó hír azonban az, hogy a legtöbb allergiát a gyerekek pár éves korukra kinövik.

”A tehéntej allergia 3 éves korra jóformán megszűnik, tojásallergia az esetek 80%-ában 6-8 éves korra megszűnik, a szója- és a földimogyoró allergia viszont sajnos nem szűnik meg a későbbiekben sem.”

Fagylalt házilag

 Tima Miroshnichenko fotója a Pexels oldaláról

Szerencsére ma már rengeteg olyan fagyizó van, ahol választhatunk glutén-, laktóz-, tej-, vagy akár cukormentes fagylaltot. Ha babánk miatt természetes alapanyagokból készült fagylaltra vágyunk, akkor kipróbálhatjuk mi magunk is az elkészítését otthon, házilag.

”Ha joghurtba feldarabolunk gyümölcsöket és azt fagyasztjuk le, abba már nem kell tennünk cukrot, hiszen a gyümölcs eleve édes. Ez ráadásul egészséges fagyi is. Ha gyermekünk már elég nagy hozzá, akkor bevonhatjuk őt az elkészítésbe. Hiszen minél több ételkészítési folyamatba vonjuk be, annál büszkébb lesz arra, hogy ezt ő készítette, és annál jobban meg is fogja enni. Ráadásul ez egy kifejezetten jó családi program is.”

 

Indexkép: Yan Krukov fotója a Pexels oldaláról

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett

A leggyakoribb etetési hibák és megelőzésük

6-7 hónapos kor között elkezdjük a babát megismertetni a gyümölcsökkel és a főzelékekkel. Ezekben a hónapokban „programozzuk be” a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építjük fel a baba menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz a csecsemőből. 

 

 

 

 

A kisbaba az első életévben fejlődik a legintenzívebben. Fél éves korára duplázza, 1 éves korára megháromszorozza születési súlyát. Minden esetben a baba saját születési súlyát kell figyelembe venni a gyarapodás megítélésekor. Például a 3000 grammal és a 4500 grammal született babák között az első hónapokban jelentős különbségek vannak. 1 éves korára azonban minden egészséges baba eléri a kb. 9-10 kilós súlyt és a 75-76 cm-es magasságot.

A babák különböző időszakokban különbözőképpen fejlődnek. Sokszor csak nyúlnak, vagy súlyban gyarapodnak. Ettől nem kell meglepődni, ez így normális.  Főként a felállást megelőző hónapban, hetekben nő a baba testtömege, hiszen erőt gyűjt a felálláshoz. Az újabb intenzív gyarapodási szakasz akkor következik, mielőtt a pici elkezd járni. Ha nem megfelelően tápláljuk a babát, nem vesszük figyelembe az egyéni és életkori sajátosságokat, bizony meg van az esélye a gyermekkori elhízásnak.

Gyakori etetési hibák

1. Minden sírásra etetés a válasz: Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.

Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

2. Unszolás, túletetés: A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), a kínált étel maga vagy annak illata, stb.

Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele. Ha éhes enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

3. Túl korán kezdjük a hozzátáplálást: Az anyatej (vagy annak hiányában a tápszer) 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét. 6 hónapos kortól bőven elég elkezdeni a hozzátáplálást. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej napi mennyisége csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala.

Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem.

4. Felesleges nassolás: A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes.

Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára túl édes ízt.

5. Nagy súllyal született csecsemők túletetése: gyakori, hogy a nagy súllyal (4500 g vagy több) született babáknál is szeretné  a szülő elérni 1 éves korra a születési súly megháromszorozását. Pedig egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg.

Megoldás: Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.

Ha már hibáztunk

Mi történik, ha már „elrontottuk” a gyereket?

• A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.
• Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolnivalók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.
• A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.
• Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.

 

Forrás: Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) hírlevele, www.gyermekorvostarsasag.hu

https://babafalva.hu