Könyvének első részében említést tesz arról, hogy több tízezer évvel ezelőtt hogyan is vélekedtek a gyermek születéséről. Hiszen akkoriban még nem tudták, hogy egy férfi és nő kapcsolatából foganhat meg a gyermek. Mindenféle mágikus erőnek, varázslatnak hitték. Azonban ebben a korban is akadtak olyan nők és férfiak, akik nem szerettek volna gyermekáldás elé nézni (más házasságban éltek, több gyermekük volt már), így gyakran füvesasszonyok segítségét kérték, hogy a szégyent elkerülhessék.
A mai kor társadalmában a nők és férfiak szerepe szinte összefolyik. A nőknek ugyanolyan fontos a karrier és biztos háttér megalapozása, mint a férfiaknak. A gyermekvállalás emiatt igencsak kitolódik, emiatt a magzat kockázati tényezői is növekednek. Ranschburg Jenő szerint az ideális gyermekvállalási időszak nők esetében 22- 27 éves kor, míg ez a férfiak esetében 28-32 évre tolódik. A mai nők bőven harminc év fölött, leggyakrabban harmincöt év betöltése után mernek gyermeket vállalni, ennek előnye talán annyi, hogy a megfelelő szociális és anyagi hátteret biztosítani tudja gyermeke számára, viszont a magzatra nézve kockázatos is lehet, hiszen számos betegség nagyobb eséllyel jelentkezhet már a magzaton. Ezért fontos, hogy minden vizsgálatot végezzünk el a baba érdekében.
Ha eldöntötte a pár, hogy gyermeket szeretne mégis mi történik a fogantatástól számított 9 hónapon keresztül az édesanya hasában? Hogyan fejlődik, alakulnak ki testrészei, érzékszervei? Mennyi az esélye a koraszületésnek? Mennyi az esélye a babának a túlélésre egy koraszületés alakalmával? Apás szülés, vagy nélküle? Az otthoni és kórházi születések milyen kockázattal és előnyökkel járnak? Mégis mik azok a környezeti tényezők, amik hatással vannak a magzatra? Mik azok a teratogének, hogyan kerüljem el? Többek közt ezekre a kérdésekre is kapunk választ Ranschburg Jenő könyvében.
De vajon mikor „áll” készen a nő és a férfi a szülői feladatokra? A terhesség mindkét fél lelki és fizikai állapotára hatást gyakorol. A várandóságot a nők eltérő módon élik meg, különböző hangulatváltozások és fizikai panaszok kísérik ezt az időszakot. A férfinak empatikusnak és segítőkésznek kell lennie, segítenie kell párját mindenben, hiszen ez egy nem könnyű ámde csodálatos időszak. A terhesség négy fázisból áll, amely idő alatt a nő testileg és lelkileg is alkalmazkodik a magzathoz.
Ez idő alatt az édesanya és a magzat folyamatosan kapcsolatot alakítanak ki egymással. Különböző ingerekre válaszolnak és kommunikálnak. Hiszen az érzékszervek már a 8. gesztációs héten képesek arra, hogy a külső ingerekre reagáljanak és válaszoljanak. 16 hetes magzat pedig már hall, még a teljes hallószervek kifejlődése előtt. Az érintések, az anya megnyugtató hangja nagyon fontos a babának, hiszen ilyenkor kezd kialakul az „érzelmi kötés” alapja. De mégis miért fontos, hogy kommunikáljunk a magzattal? Miért ajánlatos zenéket hallgatni? Miért fontos az ingergazdag környezet kialakítása? Mindezt megtudhatod Ranschburg Jenő: Szülők könyvében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése