Mit tanítanak a népmesék? – Erkölcsi tanulságok régen és ma

A népmesék évezredek óta részei az emberi kultúrának. Nemcsak szórakoztató történeteket mesélnek, hanem mély erkölcsi üzeneteket is hordoznak. Ezek a mesék nemzedékről nemzedékre öröklődtek, a szájhagyomány útján maradtak fenn és az egyes népek sajátos értékeit, hiedelmeit és erkölcsi normáit tükrözik. De mit tanítanak nekünk valójában a népmesék és hogyan kapcsolódnak ezek az üzenetek a mai világ értékeihez? 

Az erkölcsi üzenetek történelmi szerepe 

A régi időkben a népmesék nemcsak szórakoztattak, hanem fontos oktatási eszközként is szolgáltak. Olyan társadalmi normákat és erkölcsi tanításokat közvetítettek, amelyek elengedhetetlenek voltak a közösség számára. A mesék hősei és gonosztevői egyértelműen különböző viselkedésmintákat képviseltek, így a közönség, különösen a gyerekek világosan láthatták, hogy melyik viselkedésmód vezetett sikerhez és melyik kudarchoz. 

A népmesék gyakori motívuma a bátorság, az önzetlenség, az igazságosság és az okosság diadala. A magyar népmesékben például az egyszerű, de okos legény gyakran túljár a királyok, sárkányok vagy gonosz boszorkányok eszén és elnyeri jutalmát. Ez az üzenet azt közvetíti, hogy a ravaszság és a kitartás értékesebb, mint a puszta hatalom vagy a gazdagság. 

Jutalom és büntetés: A világ erkölcsi rendje 

A népmesék világában a jutalom és a büntetés rendszere szilárd. Az erényes szereplőket jutalmazzák – legyen az gazdagság, királylány vagy boldog élet -, míg a gonoszok szenvednek és bűnhődnek. Ez a rendszer azt a hitet tükrözi, hogy létezik egyfajta igazságosság a világban, ahol az emberek tetteinek következményei vannak. Ebben az értelemben a mesék az erkölcsi felelősséget hangsúlyozzák és azt tanítják, hogy a helyes cselekedetek hosszú távon mindig kifizetődnek. 

A mai világ erkölcsi normái és a népmesék tanulságai 

Bár a népmesék erkölcsi üzenetei időtállóak, néhány modern nézőpont eltérhet az eredeti tanításoktól. A mai társadalom gyakran sokkal összetettebb etikai kérdésekkel szembesül, mint amilyeneket a népmesék egyszerű világában látunk. Például a nemi szerepekről, a hatalmi viszonyokról és az egyéni szabadságról szóló kérdések sokkal összetettebbé váltak, mint amilyennek a hagyományos népmesékben ábrázolják őket. A népmesék alapvető üzenetei – az igazságosság, a jóság és a bátorság fontossága – azonban ma is aktuálisak.  

Hogyan értelmezhetjük a népmeséket ma? 

A modern világban úgy érdemes olvasni a népmeséket, hogy megértsük azok szimbolikus jelentését is. A mesék hősei és gonosztevői a belső küzdelmeket, az élet nehézségeit és az emberi természet kihívásait jelenítik meg. A mesék egyfajta erkölcsi térképként is szolgálnak, amely segít eligazodni a helyes és helytelen közötti választásban, még akkor is, amikor világunk egyre összetettebbé vált. 

A népmesék morális ereje a jövőben 

Ahogy a világ változik, úgy változnak a népmesék értelmezései is. De a népmesék alapvető tanulságai, mint például az erkölcsi igazság, az önzetlenség és a bátorság, mindig aktuálisak maradnak. Az emberi természet és a társadalmi viszonyok változhatnak, de a népmesék időtlen bölcsessége segíthet abban, hogy jobban megértsük önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. 

Forrás: www.1367.hu

Nemzetközi Babahordozó Hét 2025.

Idén 17. alkalommal várják az édesanyákat babáikkal együtt a  „Woven with love- Szeretetbe burkolva” Nemzetközi Babahordozó Hét rendezvényére. 

A programok 2025. Október 6-10. között, délelőttönként kerülnek megrendezésre.

Helyszín: Sóstófürdő, Fürdő u. 29/5.

A programra minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

A program részletes leírását az érdeklődők megtalálhatják a Facebookon az Nyíregyházi Babaklub oldalán. 

 A heti program az alábbiak szerint kerül megtartásra:                 

                   

Október 6. Hétfő

10,00 órakor:                 Sajtótájékoztató

                                        A hét teljes programja is sajtónyilvános.

10,30 órakor:                 „Szeretetbe burkolva” – a Nemzetközi Babahordozó Hetet megnyitja: Halkóné dr. Rudolf Éva, a Nyíregyházi Egyetem nyugdíjas kancellárja önkormányzati képviselő.

11,00 órakor:                  Kangakids, Sallós Melinda bemutatója.                                          

                                  

 

11,45 órakor:          Babahordozási tanácsadás, Valcsák Viktória babahordozási tanácsadóval

 

 

Október 7. Kedd

9,30    órakor:          A babahordozás és a kötődés napja:  "Kapcsolat-egymásra hangolódás-kötődés-       hogyan segít az anya-magzat kapcsolatanalízis? Máténé Áfra Viktória szakpszichológus előadására várjuk a várandós kismamákat is!

  

                               

11,00 órakor:              „Zengő-bongó” baba-mama torna Valcsák Viktóriával.  

                                        

                                   

Október 8. Szerda

10,30 órakor:           „A szoptatás fontosságáról a szoptatás támogatásáért.”  Beszélgetés Fabók Szilviával, (kórházi védőnő, Jósa András Oktató Kórház Nyíregyháza), akitől megtudhatjuk, milyen támogatást kaphat a kismama már a várandóság alatt is, és a baba megszületése után is.                                 

 

 

11,00 órakor:         Kötetlen, beszélgetés, kézműves foglalkozás gyerekeknek (is).

 

 

Október 9. Csütörtök     

10,30 órakor:            "A mese és az olvasás szerepe egy kisgyermek életében "  Vendégünk Dr. Bihari Albertné Jolika könyvtáros.              

 

                      

11,30 órakor:              A  Nyíregyházi Babaklub kisgyermekeinek kedvenc meséiből – meseolvasás. 

(Az alábbi Borka könyvét például nagyon megkedveltük)

 

                                   

 

Október 10. Péntek

10,00 órakor:    A Sóstói Múzeumfalu kezdeményezésére idén először, (reméljük nem utoljára), Babahordozós séta babahordozó szakvezetésével a Múzeumfaluban.

                                                

 

 

A Nemzetközi Babahordozó Hét 2025. programjai ingyenesek, de adományokkal támogathatjátok az idén 17 éves közösség éves munkáját.

Az előzetes regisztráció nyiregyhaziklub&@gmail.com címen nagyban megkönnyíti munkánkat, és köszönjük, ha érdeklődéseddel megtisztelsz minket!

 

Itt ismerkedhetsz online tartalmainkkal:

https://nyiregyhazibaba.blogspot.com/

10 tipp szülőknek az élelmiszerpazarlás csökkentésére

A Nébih által végzett kutatás szerint hazánkban évente 59,9 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő a saját háztartásában, amelynek 40%-a elkerülhető lenne, vagyis pazarlás. A felmérésből az is kiderült, hogy a gyermekes családoknál az átlagosnál több étel kerül a szemétbe. Összegyűjtöttünk 10 tippet a szülők számára, amelyek segíthetnek, hogy a gyerekek mellett sokszor kiszámíthatatlanul keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét mérsékeljük.

A gyermeknevelés nem egyszerű feladat, főleg, ha az étkezésre kerül a sor. Sokszor örülünk, ha pár falatot sikerül beleimádkozni csemeténkbe, nemhogy a kidobott étel miatt aggódjunk. Az alábbi néhány egyszerű trükköt azoknak gyűjtöttük össze,  akik a változó gyermeki ízlésből fakadó nehezített körülmények ellenére szeretnének tenni ezen a téren is a környezetükért:

1. Bevásárlás? Csak evés után!

Ne vigyük éhesen vásárolni a gyerekeket, sőt ez saját magunkra is vonatkozik. Az ok egyszerű: éhesen sokkal több élelmiszert a kosarunkba halmozunk, hiszen a szemünk mindent megkíván. Ha tehetjük, inkább jóllakottan menjünk a boltba, így racionálisabb döntést hozhatunk a polcoknál és a gyerekeket is könnyebb meggyőzni arról, miért nincs szükség a sokadik péksüteményre vagy joghurtra.

2. Pihenés az Online-szigeteken!

Érdemes próbát tenni az online bevásárlással. Az így megspórolt időt tölthetjük a gyerekekkel, de akár pihenésre is fordíthatjuk. Online kevésbé csábulunk el, csak annyit veszünk, amire szükség van, amiben az is segít, hogy folyamatosan nyomon követhetjük a kosarunk tartalmát.

3. Gyerek a konyhában

Forró lábasok, éles kések: nem tűnik biztonságos terepnek egy gyerek számára, és még a rumli is háromszor akkora, mintha mi magunk összedobnánk gyorsan az ebédet. Mindezek ellenére nagyon fontos, hogy a gyerekek a főzés közben elsajátítsák az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket, és még azt is megtanulják, mennyi munkával és energiával jár az étel elkészítése. Ráadásul a kutatások szerint azok a gyerekek, akik részt vesznek az ételkészítésben, szívesebben próbálnak ki új fogásokat, és valószínűbb, hogy megeszik az ő részvételükkel megfőzött ételt, sőt repetáznak is.

(Rumli elleni jótanács: adjunk változatos részfeladatokat, hiszen akkor kezdenek pancsolni az alapanyagokkal, ha elunják magukat.)

4. Bárkiből lehet ételmentő ninja

Félig megevett banán, két harapás után elfelejtett alma? Ismerős jelenségek? Kutatások is alátámasztják, ha könnyebben elfogyasztható formában – például felszeletelve –  kínáljuk fel az ételeket, de különösen a gyümölcsöket, akkor nagyobb hajlandósággal fogják azt a gyerekek elfogyasztani. Éljenek a falatnyi ételek, jöhetnek a katonák!

5. Nasi stop

Az oviból vagy suliból hazaérkezve a gyerekek szinte feltépik a hűtőt, és olykor olyan jól laknak a délutáni nasival, hogy egy rendes adag vacsorának már nem marad hely a pocakban. Limitáljuk a főétkezések előtti falatozást, hogy ne legyen a vacsoránál maradék.

6. Kössünk megállapodást!

Az új ízek megkedveltetése nem könnyű feladat, de szerencsére a tudomány a segítségünkre siet. Azt találták, hogy legalább 5 alkalommal kell találkoznunk egy új ízzel, mire megszokottá válik számunkra. Állapodjunk meg gyerkőcünkkel, ha egy újdonsággal találkozik, akkor azt legalább 5 alkalommal meg kell kóstolnia, mielőtt teljesen elutasítaná hangos „Fujj!” felkiáltással kísérve. A kóstoló lehet akár csak egy falat. A türelem brokkoli kedvelő gyereket terem!

7. Mi lesz a második?

Figyeljünk rá, hogy az étkező asztalon ne legyen sok minden, ami elvonhatja a gyermek figyelmét. Érdemes a különböző fogásokat egymás után tálalni az asztalra, és közben szóba sem hozni a következőt. Különösen fontos ez a desszert tekintetében!

8. A gyerek adag legyen gyerek adag

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, ha több ételt szedünk a gyerekek tányérja, akkor abból arányosan többet is fognak megenni. Hiba! Szedjünk először kóstoló adagot, ha ízlik az étel, akkor szedhetünk még hozzá. Figyeljük meg, nagyjából mennyi fogy el egyszerre, ez alapján a főzésnél is könnyebben kalkulálunk! Akár ő maga is eldöntheti, mennyit szeretne szedni, de figyelmeztessük, hogy annyit szedjen a tányérjára, amennyit megeszik, és biztosítsuk róla, hogy többször is szedhet, ha ízlik neki.

9. Maradékok álruhában

A gyerekek nem szívesen esznek kétszer ugyanolyan ételt, ezért érdemes a maradékokat kreatívan felhasználva új formába önteni. A megmaradt gyümölcsökből készíthetünk  turmixot, a pöttyösre érett banánokból finom banánpalacsintát vagy muffint, a maradék rizsből szuper gyorsan arancinit, azaz sült rizsgolyót vagy zöldséges-tojásos pirított rizst készíthetünk, míg a megmaradt rántott húst vagy sült csirkecombot tortillába tekerve kínálhatjuk. Még mókásabb, ha a maradékmentésnél bevált ételeknek vicces neveket adunk – például Csodatekercs, Erőturmix, Csalafinta Palacsinta –, így a maradékok eltüntetése kínlódás helyett kedves családi hagyománnyá válhat.

10. Nincs több palacsintává lapított tízórai szendvics!

Kisszünet, nagyszünet… mindkettő hipp-hopp eltelik, a sonkás-sajtos szendvics pedig szomorúan kuksol a táska alján. Érdemes inkább hűtést nem igénylő, könnyen elfogyasztható, falatnyi ételeket csomagolni. Jó trükk, ha 2 alternatíva közül választhat csemeténk: nem terheljük azzal, hogy neki kell kitalálni, mit szeretne enni, de a választás lehetőségét megadjuk. Itt is érvényes, ha bevonjuk a gyerekeket a tízórai összekészítésbe, szívesebben veszik majd elő azt a suliban. Ha mégsem fogy el a bekészített étel uzsira sem, kérjük meg őket, hogy mindenképpen hozzák haza a maradékot, hogy lássuk, miből kell kevesebb, mi az, ami egyáltalán nem fogy el.

Forrás: www.maradeknelkul.hu

Öt dolog, ami sose mondj egy szorongó gyereknek

Ha gyermekünk szorong, szeretnénk segíteni, próbáljuk megnyugtatni, csitítgatni, de nem segít. Ilyenkor jön a düh, majd a szokásos önvád. Mégis mit tehetünk, mit mondhatunk még, hogy megnyugodjon? Vannak ebben a helyzetben jó válaszok, rossz válaszok? 

Renee Jain, amerikai életvezetési tanácsadó, a gyermeki szorongást kutató szakértő, elmondása szerint maga is szorongó gyerek volt. Öt éves korában öccse műanyag baseball ütőjét szerette volna párnája alatt tudni, mert úgy érezte, szüksége van valamiféle fegyverre, amivel meg tudja védeni magát és családját. Testvére kis, sárga játékszerét tartotta legideálisabbnak erre a célra. Szülei azonban merőben másképp vélekedtek erről. Nem értették, miért aggódik, minek után úgy érezték, nincs semmilyen logikus ok, ami táplálhatja szorongását: a környék, ahol éltek, biztonságos volt, sosem próbáltak betörni hozzájuk, éjjeli álmukat egy riasztóberendezés őrizte. Ugyanakkor ki mondta, hogy a szorongás logikus dolog? Általában nem az.

Amit most Renee utólag szorongásnak jellemez, szülei csupán egy kis extra aggódásnak véltek. Nem értették, hogy a rettegéssel teli gondolatai valóságosak, ezért igazi idegrendszeri válaszokat keltenek. Lássuk, tipikusan mit kezdtek a számtalan „Mi van ha…?” kezdetű kérdésével? Mi van, ha kirabolják őket? Mi van, ha véletlenül elfelejtik bezárni az ajtót? Mi van, ha a rabló a lakásban találja az anyukáját? A szülei első reakciója ezekre a felvetésekre mindig a megnyugtatás volt. Következő lépésként a saját logikájával próbálták őt meggyőzni. Mikor egyik stratégia sem vált be, szemmel láthatóan frusztráltak lettek, ez meg is látszott rajuk. Nagyszerű szülők voltak, mindig támogatták őt, csak nem érették, min ment keresztül ebben az időszakban. El kellett telnie néhány évtizednek ahhoz, hogy Renee rájöjjön, miről is van szó tulajdonképpen, és ennek megfelelően olyan módszereket találjon, amik valóban enyhíti az aggodalmait.

Hogy segítsen a hasonló cipőben járó családokon, összeírt öt tipikus, a szorongásaira válaszként elhangzó mondatot, amiket ugyan mindig szeretettel mondtak neki, de valójában teljesen haszontalannak bizonyultak. Ez után összeírt néhány alternatívát is, ami viszont nagyon is segítenek az ilyen esetekben.

Íme a lista:

 

1. Amikor a szülő azt mondja: „Minden rendben lesz. Bízz bennem!”

A gyerek, ha ki tudná fejezni, ezt válaszolná erre: „Anyu, tudom, hogy azt akarod, hogy jobban érezzem magam, de az agyam pont az ellenkezőjét mondja nekem: szerinte semmi sem lesz rendben. És a testem, úgy néz ki, erre a válaszára hallgat, a szívem csak úgy dobog, a tenyerem izzad, a gyomrom ugrál. A te szerető szavaid nehezen győzik le azt, ami bennem folyik”.

Mit mond a szakma erre? A stresszre adott reakció, az idegrendszer közvetlen válasza. Ez egy fajta védekező mechanizmus, ami veszély esetén aktiválja a ’küzdj vagy menekülj’ választ. A szorongás is ezt utánozza. Mikor gyermeked fülig merül a szorongásban, testét hirtelen elönti egy sor, a túlélést segítő vegyi anyag, ami megnehezíti a tiszta gondolkodást, következésképpen a megnyugható szavak sem érnek el hozzá.

Próbálkozzunk ezzel: Először gyermeked idegrendszere által adott válaszára reagálj. Segíts neki megnyugodni mély lélegzetvételekkel. Ez segít az elmét a "küzdj, vagy menekülj" reakcióból átállítani egy nyugalmi státuszba.

 

2. Amikor a szülő azt mondja: „Nincs semmi, amitől félned kellene.”

A gyerek, ha ki tudná fejezni, ezt válaszolná erre: „emlékszel az első randira, az első napra a munkahelyeden, vagy a biciklibalesetedre? Talán a ti szüleitek is tudták, hogy minden rendben lesz, de te nem ezt érezted, féltél. Az én félelmem is igazi.”

Mit mond a szakma erre? Kutatások során kiderült, hogy a szorongás egyfajta vészcsengőt szólaltat meg gyermekben. Ez egy téves riasztás, de ennek ellenére nagyon is valóságos. Ez a jelzés védelemként szolgál, a gyermeked stresszel, fél, de azért szeretné a helyzetet valahogy túlélni. Azért, hogy gyermeked biztosan felfigyeljen rá, agya eltúlozza az aggódás tárgyát, pl. egy utcán fekvő botot kígyónak néz.

Próbálkozzunk ezzel: Meséld el gyermekednek, hogy tudod, mit érez, és segíts neki, kifejezni azt. Mondd azt, hogy „látom, hogy megijedtél. Előtte én is sokszor féltem, és tudom, milyen érzés ez.”

 

3. Amikor a szülő azt mondja: ”Hadd mondjam el az érveim, miért nem kell aggódnod."

A gyerek, ha ki tudná fejezni, ezt válaszolná erre: „Tudom, hogy amit mondasz, annak van értelme. Valójában arról van szó, hogy nehéz tisztán és logikusan gondolkodni ezekben a pillanatokban. Rengeteg érzelem kavarog bennem most, és csak ezekre tudok fókuszálni. Tényleg nehéz tisztán gondolkodni.”

Mit mond a szakma erre? Bizonyított, hogy a szorongásra adott válasz egyik mellékterméke az, hogy a homloklebeny, ami egy logikusabb része az agyuknak, lefagy, míg elménk sokkal jobban automatizált érzelmi része tovább működik. Ebben van némi ráció, elvégre az ősembernek nem maradt túl sok ideje megfontolni bármit is, gyorsan el kellett döntenie, hogy elfut a ragadozó elől, vagy harcba száll vele.

Próbálkozzunk ezzel: Csillapítsd az idegrendszerét vizuális gyakorlatokkal. Kérd meg gyermekedet arra, hogy képzeljen el egy nyugodt, békés helyet. Kérd meg, hogy lélegezzen ki és be, olyan ütemben, ahogy jól esik neki, közben írja le ezt a kitalált, nyugodt helyet neked. Ha már gyermeked nyugodtabb lett, beszélgess vele arról, hogy az érzések nem kész tények. Meg lehet őket kérdőjelezni, mondjunk ilyeneket „neki”, hé, nem hiszem, hogy te igazi vagy!”

 

4. Amikor a szülő azt mondja: „Ne legyél már ennyire aggodalmaskodó!"

A gyerek, ha ki tudná fejezni, ezt válaszolná erre: „Tudom, hogy frusztrált vagy, sőt dühös is. Ettől nagyon rosszul érzem magam, mert nem szeretnék aggodalmaskodó lenni, tényleg nem. Abba szeretném hagyni, csak nem tudom, hogy. Bárcsak tudnám!”

Mit mond a szakma erre? Az aggódó gyerekek tudják, hogy a többi gyereknél jobban aggódnak, mert már kicsi koruktól „aggodalmaskodónak” bélyegzik őket. Össze is hasonlítják magukat más, kevésbé szorongó gyerekkel. Sőt, sok gyerek attól szorong, hogy ő szorong. Ehhez még hozzáadódik a szülőktől és gyerekektől kapott jó nagy adag bűntudat, amitől már teljesen szerencsétlennek érzik magukat. A tartósan szorongó gyerekek gyakran épp olyan gyámoltalannak érzik magukat, mint a felnőttek.

Próbálkozzunk ezzel: Próbálj meg tudatosan nem címkéket akasztani gyermekedre. Ehelyett, mikor nyugodt, magyarázd el neki a szorongás evolucionális jelentőségét. Ez használ? Igen! A gyerekek szeretik tudni, hogy a szorongásnak oka és célja van, és, hogy bizonyos mértékig mindenki aggódik.

 

5. Amikor a szülő azt mondja: „Nem értem, miét aggódsz annyira.”

A gyerek, ha ki tudná fejezni, ezt válaszolná erre: ”Tudom, hogy nem érted, de szükségem van arra, hogy legalább próbáld megérteni, hogy min megyek keresztül. Tedd a kezed a zakatoló szívemre, figyeld a gyorsuló légzésem, nézz rám... ez valóságos. Akarom, hogy megértsd. Szükségem van rá, hogy megértsd. Kérlek, mond, hogy érted! Kérlek!”

Mit mond a szakma erre? Mikor a gyermeked szorong, ijedtnek és tehetetlennek érzi magát. Ha Te, mint szülő szintén tehetetlennek érzed magad, az nem baj, sőt, ezzel az empatikus érzéssel irányíthatod őt. Azzal, hogy gyermeked mellé állsz, és megérted érzéseit, nézőpontját, a szükségleteire adott válaszaid sokkal autentikusabbak, őszintébbek lesznek.

Próbálkozzunk ezzel: Mikor gyermeked szorong, idézz fel egy olyan alkalmat, mikor te is féltél. Majd, próbálj gyermekedre hangolódni, mond el neki, hogy megérted őt. Tudasd gyermekeddel, hogy látod, hogy valami olyan dolgon megy keresztül, ami próbára teszi őt. Tudasd vele, hogy te valóban látod ezt.

 

 

 

 

 

 

Cikk forrása: https://www.csaladinet.hu/

Kép forrása: Pezibear képe a Pixabay -en.

 

 

 

Az őszi-téli fáradtság hatása a gyereknevelésre, és tippek a túléléshez

Az őszi és téli hónapok beköszöntével sokan tapasztalhatják meg a természetes energia szintünk csökkenését. A napfény hiánya, a hidegebb időjárás és az évszak váltásával járó biológiai változások mind hozzájárulhatnak az úgynevezett szezonális fáradtsághoz. Ez a jelenség nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre is hatással van, így a szülők számára is különösen fontos odafigyelni az energiaszintjükre. De hogyan befolyásolja ez a fáradtság a mindennapokat, különösen, ha gyerekeket is nevelünk? És mit tehetünk ellene?

Miért tapasztaljuk meg az őszi-téli fáradtságot?

Az őszi-téli hónapokban a napfény mennyisége jelentősen csökken, ami közvetlen hatással van a szervezet melatoninszintjére. A melatonin egy hormon, amely segíti az alvás-ébrenlét ciklus szabályozását, és a kevés napfény miatt szervezetünk gyakran „téli üzemmódba” kapcsol, amely fáradtságot, levertséget és csökkent energiaszintet eredményezhet.

Emellett a hidegebb idő miatt sokkal kevesebb időt töltünk a szabadban, kevésbé vagyunk aktívak, és a szervezetünk természetes ritmusa is megváltozik. Ez a fáradtság gyakran hangulatingadozásokat is okozhat, és hatással lehet a mindennapi teendők iránti lelkesedésünkre.

Az őszi-téli fáradtság hatása a gyereknevelésre

Türelmetlenség és ingerlékenység – Amikor alacsony az energiaszintünk, kevésbé tudjuk kezelni a kihívásokat türelmesen. A gyereknevelés sok türelmet igényel, így a fáradtság miatt könnyebben ingerültté válhatunk, ami negatívan hathat a gyerekekkel való kapcsolatra.

Csökkent kreativitás – A fáradtság gyakran „agyunkat” is lelassítja. Ez megnehezítheti, hogy kreatívan és rugalmasan oldjuk meg a gyereknevelési helyzeteket, mint például játékötleteket kitalálni vagy érdekes programokat szervezni.

Kevesebb energikus interakció – A gyerekeknek szükségük van a szülői figyelemre, különösen akkor, amikor aktívan játszanak, vagy új dolgokat tanulnak. A fáradtság azonban csökkentheti az energia szintünket, így kevésbé leszünk hajlandók vagy képesek aktívan részt venni a gyerekek játékában.

Tippek és trükkök a fáradtság leküzdésére

1. Mozgás és friss levegő

Az időjárás nem mindig kedvez a szabadtéri tevékenységeknek, de próbáljunk napi 15-20 percet a szabadban tölteni. A friss levegő és a természetes fény segít növelni az energiaszintünket. Még egy rövid séta a gyerekekkel is segíthet átlendülni a fáradtságon.

2. Rendszeres alvás

Ügyeljünk arra, hogy megpróbáljunk rendszeres alvási rutint kialakítani. Az alvásminőség és a megfelelő mennyiség kulcsfontosságú az energiaszint fenntartásához. Emellett próbáljuk elkerülni a késői képernyőidőt, amely zavarhatja a nyugodt pihenést.

3. Vitaminok és tápanyagok

Az őszi-téli időszakban érdemes figyelni a vitaminok és ásványi anyagok bevitelére, különösen a D-vitaminra, amely a napfény hiánya miatt könnyen lecsökkenhet. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend segít az energiaszint növelésében.

4. Családi rituálék kialakítása

Legyenek közös esti rituálék, például meseolvasás, amely pihentető és feltöltő mind a szülők, mind a gyerekek számára. Az ilyen tevékenységek segítenek kialakítani egy nyugodtabb hangulatot, ami segíthet ellazulni és feltöltődni.

5. Kreatív, könnyed aktivitások bevezetése

Tervezhetünk olyan könnyed, kreatív aktivitásokat, mint a közös rajzolás, sütés vagy társasjátékozás, amely kevésbé igényel erőteljes energiaszintet, de mégis minőségi időt biztosít a gyerekekkel.

6. Szánjunk időt magunkra is

Az önmagunkra fordított idő – legyen az egy kis szünet, egy jó könyv vagy egy rövid meditáció – nagyon fontos a mentális egészség megőrzése érdekében. Amikor mi jól vagyunk, a gyerekekkel való kapcsolatra is jobban tudunk koncentrálni.

7. Egyszerűsítsük a napi teendőket

Nem szükséges, hogy mindig tökéletes legyen a háztartás vagy minden programot betartsunk. Egyszerűsítsük a napi teendőket, hogy több időnk és energiánk legyen a gyerekekkel foglalkozni, és kevesebb stresszel szembesüljünk.

A fáradtság tudatos kezelése hosszú távon is kifizetődik

Az őszi-téli fáradtság természetes, és a megértése, valamint a tudatos kezelése segíthet abban, hogy jobban érezzük magunkat. Nemcsak nekünk, szülőknek lesz könnyebb, de a gyerekek is jobban érzik magukat, ha kiegyensúlyozott, türelmes szülőkkel találkoznak nap, mint nap. A fenti tippek segíthetnek abban, hogy átlendüljünk a nehezebb időszakokon, és a hidegebb hónapokban is meg tudjuk élni a szülői szerep örömeit.

Forrás: www.onlinebababorze.hu

Miért jó ha hisztizik a gyerek?

A "hisztivel" a gyermek még gyenge lábon álló személyiségét erősíti, s individuális szabadságáról igyekszik meggyőzni minket és önmagát. Dühkitörései függetlenedési törekvések, s azt jelzik, hogy ő is öntudatos, önálló egyéniség.

A dühkitörések valamiféle átmeneti rítusok a kisgyermekek számára; azt jelzik, hogy ők már egyre öntudatosabb egyéniségek.

A felnőttnek gyermeke fejlődése új szakaszát jelenti mindez, olyan időszakot, amikor tudni kell kezelnie egy elvörösödött arcú, dühtől toporzékoló kis lényt.

A hiszti-rohamok mindig teljes figyelmet követelnek öntől, és a rendszeressé váló, teljes "erőbedobással" zajló dühkitörések előbb-utóbb helyzetkezelő stratégia felállítását teszik szükségessé.

Nem csupán gyermeke miatt, hanem saját stressz-szintje alacsonyan tartása érdekében is. Főként , mert valószínűleg nem szeretne ugyanúgy kiabálni a gyermekkel, ahogyan ő üvölt...

 

Mi is a hisztizés?

A "hiszti" nagyjából azt a helyzetet takarja, amikor gyermeke már nem képes uralkodni vágyain, és egyre inkább belelovalja magát a dühöngésbe. Visíthat, sírhat, rugdoshat vagy kiabálhat, a padlóra vetheti magát, vagy akár begörbítheti a hátát, ha ön fel akarja venni, esetleg még meg is ütheti önt.

A hisztizés tarthat egy perctől akár félóráig is – a megrögzött hisztizőké még tovább is. A gyermeke még a lélegzetét is visszatarthatja, hogy felhívja magára a figyelmet. Hogy az eset mindkettőjüket nagymértékben felizgatja, nem kétséges. Ám a kisgyermek nem tudja még, hogyan birkózzon meg az őt elöntő érzelmek árjával, önnek viszont – évei , felnőttsége tükrében - meg kell oldania egy kínos helyzetet, melyben nagymértékű energiaáramlással kell - akár nyilvános helyen is – szembesülnie.

Mikor kezdik a gyerekek?

A kétéves kisgyermek már rengeteg aranyos dolgot produkál, de azt is el kell ismerni, hogy ez az az idő, amikor a kis szárnybontogató érdekérvényesítő módszerként a hisztihez nyúl, melyet akár egy-két éven keresztül is megpróbál alkalmazni.

Néha már az egy éves kor táján is előfordul, hogy a kicsik, elégedetlenkedve helyzetükkel, rugdosással, visítással, a fejük ütögetésével adják tudtul a világnak, hogy nagyon dühösek. A legtöbb szülő a gyermek kétéves korára már megtapasztalt valamilyen fajta hisztizést. A jó hír az, hogy hároméves korra a hisztizés enyhülni szokott. Ennek oka leginkább az, hogy erre az időszakra a gyermek nyelvi készsége már lehetővé teszi az akaratnyilvánításának egy "társadalmilag elfogadottabb" módját, konkrétan a kommunikációban rejlő lehetőségek kihasználását, illetve a kicsi lassan megtanul uralkodni testén, és sokkal kevesebb segítséget igényel olyan feladatok elvégzésekor, mint az öltözködés vagy a mosakodás.

Mi okozhatja?

A kiváltó ok lehet nyilvánvaló ingerültség - például amikor elveszik tőle játékát, mert indulni kell valahová. Az érzelmein a kisgyermek még egyáltalán nem tud uralkodni, úgyhogy dühbe gurul, ha nem teheti azt, amit akar. Azt sem tudja még, hogyan kezelje a változást. Fizikai képességei sem állnak még arányban saját óhajaival, ezért például nagyon mérges lehet, amikor nem tud egyedül felöltözni, és hisztizni kezdhet attól, hogy ön megpróbál segíteni, bedugva a gyermek lábacskáját a nadrág szárába. Düh és könny könnyen jön, amikor a kisgyermek fáradt, éhes vagy felingerelték. Olykor nincs is semmilyen ok a hisztizésre, és a gyermek hirtelen mégis hisztérikus visításba kezd, például mikor Ön a fogkeféjét a vízcsap alá tartja.

 

 

 

 

Forrás: Patika Magazin, picibaba.hu

 

Nyomdázzatok zöldségekkel! Zöldségnyomda ötletek ovisoknak

A zöldségekkel nagyon jól lehet boltosat játszani és vicces zöldségbábokat is lehet belőlük készíteni; ezen kívül nagyszerűen alkalmasak arra is, hogy a gyerekek nyomdázzanak vele. Mivel vastagságuk, formájuk miatt jól meg lehet őket markolni, még a legkisebb kezecskékbe is illik. Sokkal könnyebb így festegetni, mint az ecsetet fogva, ezért bátran adhatjátok kicsi ovisok kezébe! A nagyobbak pedig már gyönyörű képeket alkothatnak, hiszen ez a technika számukra már könnyebb. Nekik még feladatokat is adhatunk nyomdázás közben. Zöldségnyomda ötletek ovisoknak:

Mivel nyomdázzunk?

Nemcsak a krumplit érdemes kipróbálni, nagyon jól lehet nyomdázni a répával, zöldséggel, retekkel, uborkával is (bár ez utóbbiról festés előtt fel kell itatni a nedvességet). Nagyon érdekes nyomot hagy a félbevágott hagyma is a papíron. Különböző mintát kaptok, ha a zöldségek peremét gurítjátok végig a lapon, vagy ha az egész felületükkel pecsételtek.

A festékek közül legjobb a tempera, ami azért árban is elérhető és bármilyen más, gyerekekkel való festegetésre alkalmas, mert sokkal sűrűbb állagú, mint a vízfesték, ezért sokkal teltebb, szebb színeket ad. A gyerekek számára is egyszerűbb, mert nem kell megvárni, amíg a vízfesték feloldódik, hanem azonnal használható. Természetesen a hobbi-, vagy akrilfesték is gyönyörűszép végeredményt ad, de ezek a drágább árkategóriába tartoznak.

Ha kiválasztottátok a zöldségeket, vágjátok őket félbe úgy, hogy jól meg lehessen fogni és először csak próbálgassátok a papíron különböző színekkel, hogy melyik milyen nyomot hagy. Fontos, hogy a vágás felülete a lehető legsimább és minél egyenesebb legyen – így fog szépen ráfeküdni a lapra a zöldség felülete.

Számolj!

Próbáljatok meg számsorozatot nyomdázni! 1, 2, 3, 4….. vajon meddig sikerül elszámolni?

Hogy lehetséges, hogy a 3 tovább tart a papíron, mint a 4? És az 5 is hosszabb, mint a 6!

(Nézzétek csak meg együtt, melyik zöldség hagyja a legnagyobb, és melyik a legkisebb nyomot?!)

Még egy kis matek!

Ügyes nagycsoportosok megpróbálhatnak többféle módon nyomdázni egy bizonyos számot…például a 6-ot!

További lehetséges variáció: 1 krumpli + 1 répa + 2 hagyma + 2 uborka…stb.

Egészítsd ki!

Nagyon jó játék, ha csak úgy pecsételtek egy-egy foltot és ha megszáradt, megpróbáljátok kiegészíteni azokat valamilyen figurává! Lehet belőlük állatka, ember, labda, autó …amit csak beleképzeltek! ( A képen a bohóc haja a retek levágott szárának festékbe mártogatásával készült!)

Feladatok

Megpróbálkozhattok egy-két feladatlap készítéssel is. Például: Pecsételjetek sok-sok foltot (mondjuk ezek lesznek a lufik, vagy labdák) és készítsetek 2-3-4…emberke figurát. A gyerkőc feladata lesz elosztani a lufikat az emberkék között – persze úgy, hogy mindenkinek ugyanannyi jusson! Játszhattok úgy is, hogy az elkészült foltokat (vagy éppen az azokból kialakított virágokat, labdákat) kell kettesével, hármasával bekarikázni.

Mire jó ez?

Először is arra, hogy még tovább bővítsük a gyerekek ismeretit a zöldségekkel kapcsolatban. Ennél a játéknál is tapasztalják a formájukat, színüket, méretüket, gyakorolják a nevüket.

Nagyon jó alkalom ez a színek gyakorlására. A fő színeken kívül előkerülhetnek az árnyalatok is: narancssárga, lila, drapp, világos és sötét színek – persze annak függvényében, milyen készlettel rendelkeztek.

A számsorozat alkotása a számfogalom megalapozását szolgálja. Tudatosítja a gyerekekben, hogy az eggyel nagyobb szám mindig eggyel több darabot foglal magába (amikor még automatikusan mondogatják a számokat egymás után, azt még nem nevezhetjük számolásnak).

A számok felbontása (6=4+2) már igazi iskola-előkészítő feladat! Persze nem kell megijedni, ha még nem sikerül, de játékosan próbálkozhattok vele más alkalommal is; sok-sok játék adhat alkalmat ennek gyakorlására: például a Lego, vagy bármilyen építő (a hosszabb elem tetejére két rövidebbet tudunk ráépíteni).

A foltok kiegészítése beindítja a gyerekek fantáziáját, minél több ötletük van, annál jobb! Ezen kívül fejleszti a rész-egész észlelésének képességét is. Fontos dolog, hogyan tudja a kisgyermek a gondolatban elkülöníteni, majd újraalkotni a részekből álló egész képet. Talán kicsit hihetetlen, de ezt a képességét használja akkor is, amikor a szavakat mondatokká fűzi össze.

A zöldségnyomdával nem csak papírra tudtok pecsételni, hanem akár textilre is. Ehhez persze textilfesték szükséges. Ha úgy tervezitek, hogy karácsonyra több családtagot is saját készítésű ajándékkal szeretnétek meglepni, érdemes egy-két színt vásárolni, mert annak ellenére, hogy nem olcsó, nem kell belőle nagy mennyiség egyszerre, így sok-sok ajándékot készíthettek a segítségével.

Kezdetnek megteszi egy régebbi póló is, aztán ha begyakoroltátok a technikát, készíthettek kötényt, terítőt, vászonszatyrot is ilyen módszerrel. 

Forrás: www.jatsszunk-egyutt.hu