Ahogy közeledik a szeptember, a gyerekek
részint várakozással, részint a múló szünidő miatti sajnálkozással
néznek a tanévkezdés elébe. Izgalmas időszak ez, hiszen sok-sok
elmesélni való élménnyel a zsebükben ismét találkoznak majd
osztálytársaikkal, napjaik megint eseménydúsak lesznek, és a nyári csend
helyett újra az iskolai nyüzsgésben találják magukat.
A megannyi érzelem között azonban szülőként
fontos tudni, hogy helyt kaphat némi szorongás is, hiszen az új tanév
számos új kihívást is tartogat. Nehéz tananyagot és dolgozatokat,
felelést és elvárásokat, ami félelmeket válthat ki a gyerekből. Aggódhat
a színötös tanuló, aki tartani szeretné az addigi szintjét, de aggódhat
az a gyerek is, akinek akadtak már nehézségei egy-egy tantárgyból.
Bármelyik eset is áll fenn, a szülőnek ebben a helyzetben kulcsszerepe
van.
A biztonságérzet megteremtése
Az iskola az a hely, ahol nap mint nap
teljesíteni kell, és épp ez az, ami a legtöbb feszültséget okozhatja a
gyerekben. Mindenki emlékszik, milyen volt diákként
úgy hazamenni, hogy rosszabb jegy került az ellenőrzőbe, mint ami a
kitűzött cél lett volna. Akár egy egyes, akár egy négyes csúszott be,
kudarc, bűntudat, kiábrándultság és esetenként a szülő reakciójától való
félelem elegye vehette át az uralmat a gyereklélek nyugalma
felett. Felnőttként, anyaként, illetve apaként hasznos ezt az emléket
időről időre felidézni, mert a gyerek ma, tanulóként ugyanezeket éli
meg.
A szülő kulcsszerepe abban áll, hogy a
gyereknek biztonságos hátországot teremtsen, ahová, bármilyen jegyet is
kapott, nyugodt lélekkel térhet haza feltöltődni, és felkészülni a
csorba kijavítására.
Természetesen nem kell megdicsérni a gyereket
azért, ha nem készült megfelelően, és rossz jegyet kapott, de meg kell
találni az arany középutat a dorgálás és a biztatás között. Kemény
szavakkal, megalázással, megfélemlítéssel, esetleg testi fenyítéssel
semmi jót, csak szorongást érhet el a szülő, ami sajnos komoly lelki
sérülést és a stressz miatt további eredményromlást okozhat.
Ha rossz jegyet kap,
első körben érdemes kideríteni az okát. Ezt okozhatja lustaság, de egy
esetleges iskolai konfliktus is, tanulási nehézség vagy bármilyen más
blokkoló tényező. Tisztázván az okokat, a szülő és a gyerek együtt
kitalálhatják a megoldást, a szülő szükség szerint beszélhet a tanárral,
tehet lépéseket, kereshet magántanárt, de egyszerűen ki is kérdezheti a
leckét, már az is sokat segíthet.
A megoldás helyzetfüggő, de a lényeg a szülő
folyamatos támogató jelenléte, mely biztonságérzetet ad a gyerek
számára. Amennyiben tudja, hogy bármi történjék, számíthat a szülő
segítségére, a gyerek sokkal nyugodtabban ül majd az iskolapadba, és nem
gátolja az iskolában a szülő reakciójától való folyamatos félelem,
esetleg görcsös megfelelési kényszer. Utóbbi kapcsán fontos a gyerek
magával szembeni túl szigorú elvárásait is tompítani, megértetni vele,
hogy belefér, ha néha hibázunk.
Így érdemes indítani az évet
Már augusztus végén fontos időről időre elbeszélgetni a gyerekkel
az iskolakezdésről, érintve különböző témákat. A viszontlátást az
osztálytársakkal és tanárokkal, a gyerek érzelmeit az iskolakezdés
kapcsán, a tanulás fontosságát, hogy mi várható az eljövendő tanévben,
de legfőképpen azt, hogy bármit is hoz, a szülőre a gyerek mindvégig
számíthat majd.
A szülő biztató, támogató hozzáállása
biztonságérzetet ad a gyerek számára, a stresszmentesebb kezdés és
folytatás pedig ígéretes tanévet jósol. Ha a gyerek biztosítva lett
afelől, hogy a szülő a segítője, és nem a szigorú bírálója lesz, nemcsak
iskolai kudarcok kapcsán, de másban is bátrabban fordul majd hozzá, ami
különösen fontossá válik a kamaszkor elérkeztével.
Forrás: https://femina.hu