Ahogy közeledik a szeptember, a gyerekek részint várakozással, részint a múló szünidő miatti sajnálkozással néznek a tanévkezdés elébe. Izgalmas időszak ez, hiszen sok-sok elmesélni való élménnyel a zsebükben ismét találkoznak majd osztálytársaikkal, napjaik megint eseménydúsak lesznek, és a nyári csend helyett újra az iskolai nyüzsgésben találják magukat.
A megannyi érzelem között azonban szülőként fontos tudni, hogy helyt kaphat némi szorongás is, hiszen az új tanév számos új kihívást is tartogat. Nehéz tananyagot és dolgozatokat, felelést és elvárásokat, ami félelmeket válthat ki a gyerekből. Aggódhat a színötös tanuló, aki tartani szeretné az addigi szintjét, de aggódhat az a gyerek is, akinek akadtak már nehézségei egy-egy tantárgyból. Bármelyik eset is áll fenn, a szülőnek ebben a helyzetben kulcsszerepe van.
A biztonságérzet megteremtése
Az iskola az a hely, ahol nap mint nap teljesíteni kell, és épp ez az, ami a legtöbb feszültséget okozhatja a gyerekben. Mindenki emlékszik, milyen volt diákként úgy hazamenni, hogy rosszabb jegy került az ellenőrzőbe, mint ami a kitűzött cél lett volna. Akár egy egyes, akár egy négyes csúszott be, kudarc, bűntudat, kiábrándultság és esetenként a szülő reakciójától való félelem elegye vehette át az uralmat a gyereklélek nyugalma felett. Felnőttként, anyaként, illetve apaként hasznos ezt az emléket időről időre felidézni, mert a gyerek ma, tanulóként ugyanezeket éli meg.
A szülő kulcsszerepe abban áll, hogy a gyereknek biztonságos hátországot teremtsen, ahová, bármilyen jegyet is kapott, nyugodt lélekkel térhet haza feltöltődni, és felkészülni a csorba kijavítására.
Természetesen nem kell megdicsérni a gyereket azért, ha nem készült megfelelően, és rossz jegyet kapott, de meg kell találni az arany középutat a dorgálás és a biztatás között. Kemény szavakkal, megalázással, megfélemlítéssel, esetleg testi fenyítéssel semmi jót, csak szorongást érhet el a szülő, ami sajnos komoly lelki sérülést és a stressz miatt további eredményromlást okozhat.
Ha rossz jegyet kap, első körben érdemes kideríteni az okát. Ezt okozhatja lustaság, de egy esetleges iskolai konfliktus is, tanulási nehézség vagy bármilyen más blokkoló tényező. Tisztázván az okokat, a szülő és a gyerek együtt kitalálhatják a megoldást, a szülő szükség szerint beszélhet a tanárral, tehet lépéseket, kereshet magántanárt, de egyszerűen ki is kérdezheti a leckét, már az is sokat segíthet.
A megoldás helyzetfüggő, de a lényeg a szülő folyamatos támogató jelenléte, mely biztonságérzetet ad a gyerek számára. Amennyiben tudja, hogy bármi történjék, számíthat a szülő segítségére, a gyerek sokkal nyugodtabban ül majd az iskolapadba, és nem gátolja az iskolában a szülő reakciójától való folyamatos félelem, esetleg görcsös megfelelési kényszer. Utóbbi kapcsán fontos a gyerek magával szembeni túl szigorú elvárásait is tompítani, megértetni vele, hogy belefér, ha néha hibázunk.
Így érdemes indítani az évet
Már augusztus végén fontos időről időre elbeszélgetni a gyerekkel az iskolakezdésről, érintve különböző témákat. A viszontlátást az osztálytársakkal és tanárokkal, a gyerek érzelmeit az iskolakezdés kapcsán, a tanulás fontosságát, hogy mi várható az eljövendő tanévben, de legfőképpen azt, hogy bármit is hoz, a szülőre a gyerek mindvégig számíthat majd.
A szülő biztató, támogató hozzáállása biztonságérzetet ad a gyerek számára, a stresszmentesebb kezdés és folytatás pedig ígéretes tanévet jósol. Ha a gyerek biztosítva lett afelől, hogy a szülő a segítője, és nem a szigorú bírálója lesz, nemcsak iskolai kudarcok kapcsán, de másban is bátrabban fordul majd hozzá, ami különösen fontossá válik a kamaszkor elérkeztével.
Forrás: https://femina.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése