2020. szeptember 11., péntek

Hordozókendő - tények és tévhitek

Manapság – szerencsére – egyre több hordozott babát lehet látni. A reakciók eltérőek. Van, aki kedvesen mosolyog, hogy milyen jó dolga is van a babának anyán, és van, aki elborzad, hogy összenyomják szegényt. A hordozókendő nem csak egy „rongydarab” és a hordozás sem pusztán szállítási mód. Ezt a cikket azok kedvéért írtam, akik kevés információval rendelkeznek a hordozásról, esetleg az sem tényeken alapuló forrásból származik és szeretnének többet tudni erről a témáról, első kézből.

 

A megfelelő hordozókendő

 

A hordozókendő egyik legfontosabb tulajdonsága a szövése. Sokan azt gondolják, bármilyen vászon anyag megfelelő a hordozáshoz. A méteráru boltokban árult vásznak szövése egyszerű, hosszanti és keresztirányú szálakból áll. Ez nem tartja megfelelően a babát, mivel képes hosszirányban is nyúlni és a mamának sem kényelmes, mivel bevág (főleg nagyobb súlyú babánál). A hordozókendő szövése ún. keresztsávoly szövés, amely sem kereszt, sem hosszirányban nem nyúlik, átlósan viszont rugalmas, így anélkül képes biztosan tartani a babát, hogy szorítaná. A másik lehetőség, amely újszülött és koraszülött babáknál nagyon jó, az ún. rugalmas kendő, amely nem szövött, hanem hurkolt, mint a „pólóanyag”. Ebben az esetben azonban fontos, hogy ne tartalmazzon rugalmas szálat, mert a baba allergiás lehet erre, illetve elég erős legyen az anyaga ahhoz, hogy ne nyúljon szét néhány mosás után. A szegéseknek elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy ne vágjon, mind szövött, mind rugalmas kendő esetén. A biopamut anyagú kendő esetében biztos lehetsz abban, hogy a baba nem érintkezik vegyszermaradékokkal. Sokszor hallottam már, hogy a babakocsiban legalább „van anyag”, abba viszont kevesen gondolnak bele, hogy sok babakocsi pár év használat után tönkremegy, javíthatatlanná válik, míg egy kendő örök darab marad, amely sok éven keresztül tesz jó szolgálatot. 

 

Hordozókendő a várandósság idején

 

A kendő, ellentétben más hordozóeszközökkel, már a baba megszületése előtt hasznos lehet.

  1. A pocak körül megkötve haspánt (amelyet egyébként külön kellene megvenni) hatás érhető el, így  tehermentesíthető a gerinc.
  2. A kendővel már a születés előtt is gyakorolhat, így magabiztosabbá válik, nagyobb önbizalommal fogja hordozni babáját.
  3. A kendő átveszi a szülő illatát, így a baba azt ismerősnek fogja érezni.

 

A baba hordozása

 

Ahogy egy másik cikkben már írtam, az embergyerek hordozásra születik. Sokan azt gondolják, az állandó anyán vagy apán „lógással” elkényeztetik a babát. Ha benned is felmerül ez a kérdés, kérdezd meg magadtól, szeretnél-e egyedül lenni, szeretnéd-e, ha nem reagálnának a kéréseidre, ha nem akkor ehetnél, ha éhes vagy? A újszülöttnek természetes igénye van a testközelségre, a mozgás okozta ingerekre, valamint, hogy választ kapjon jelzéseire - a hordozás megoldás minderre. A pszichológiából ismert tény, ha egy igény kielégül, akkor elmúlik. Vagyis nem kell attól tartanod, hogy a gyermeked felnőtt korában is kórosan kötődik majd hozzád. Épp ellenkezőleg. Mivel nem kell babakorában megküzdenie egy csomó szorongással, amelyet az egyedüllét okoz, ezért magabiztos, kíváncsi kisgyerekké érik, aki felfedezőútra indul a nagyvilágba anya szoknyája mellől.

Hogy melyik babát mennyit „kell” hordozni, arra nincs egységes recept. Szerencsére a babák jelzik, amikor „fent” vagy „lent” szeretnének lenni. Kezdetben az újszülöttek szinte az egész napjukat a kendőben szeretik tölteni, és ahogy telnek a hetek, egyre inkább igénylik a szabad játékot. Ha a baba egész nap kendőben szeretne lenni, és megfelelően van felkötve (csípő terpesz-guggoló tartásban, gerince megtámasztva), akkor nincs akadálya annak, hogy így legyen, nincs órákban mérhető korlát. Ha a szülő a baba születésétől kezdve hordoz, akkor a kezdeti 3-4 kiló nem lesz megterhelő számára, a hetek múlásával pedig úgy fog megedződni, mint az edzőteremben a sportolók, akik egyre nehezebb súlyokat emelgetnek. (és a baba is általában egyre kevesebbet szeretne majd „lógva” tölteni)

 

A hordozás testi hatásai

 

A hordozókendő szorosan simul a babára, anélkül, hogy szorítaná, így úgy tudja megtámasztani a gerincet, hogy nem akadályozza a csecsemőt a mozgásban. (Mintha csak egy ölelő kéz tartaná, szorosan, de mégis lágyan)

A csípőfejlődésre kedvezően hat, mivel terpesz-guggoló tartásban a combcsont feje állandó nyomást gyakorol az izületi vápára, amely így megfelelően fejlődik. Ennek tulajdonítható az, hogy a hordozás alkalmas a csípőficam megelőzésére, sőt korrigálására is (akárcsak a régi időkben használt „terpeszpelenkázás” vagy Pavlik-kengyel).

Ortopédiai szempontból a kifelé hordozás nem megfelelő. Míg a hordozó személy felé fordulás az anyaméhben való léthez hasonlít, a gerinc görbülete is természetes, addig kifelé fordítva a gerinc benyomódik és a csípőnél sem alakítható ki a megfelelő pozíció. Kisfiúknál ebben kifelé fordulásnál a herékre is nyomás nehezedik (befelé fordítva ez a nyomás a popsin és a combokon van). Ezen kívül idegrendszerileg is túlságosan megterhelő, ha „szembe jön” az egész világ és nem tud elbújni előle a kendőbe. Ha úgy érzed, hogy a babád nézelődni szeretne, akkor inkább kezd el csípőn vagy háton hordozni, váll fölött nagyon bátran szemlélik a világot.

A kendőben a mozgás hatására az idegrendszer az egyensúly- és testhelyzet-érzékelés, valamint a tapintás és a mozgásminták érzékelése révén érik. Az egyensúlyérzékelő rendszer a többi érzékrendszert is stimulálja. A megfelelő ingermennyiség által az értelmi és érzelmi fejlődés gyorsabb.

Sokan megkérdezik, hogy kap-e a baba levegőt a kendőben. Bár kívülről néha úgy tűnhet, - mivel nagyon szeretnek bevackolódni a kendőbe -  hogy nem kap levegőt, kutatások is bizonyítják, a hordozott babák vérében nem alacsonyabb az oxigén-koncetráció. (Egyébként a babákban is van annyi életösztön, hogy képesek elfordítani a fejüket, vagy sírni, ha valami nem tetszik nekik, feltéve, hogy nem kényszerpozícióban van, de ez helyesen kötött kendőnél nem fordul elő)

A hordozott gyermekek mozgásfejlődése nem marad el a nem hordozott babákétól, mivel az idegrendszert és az izomzatot is sok inger éri. A nagymozgások közül a fordulást, a felülést, a mászást, a felállást és a járást előbb tapasztalták a hordozott gyermekeknél, mint az átlagnál. A finommozgások kialakulásában nincs jelentős eltérést a hordozott illetve nem hordozott babáknál.

 

A hordozás pszichés hatásai

 

A hordozott babák nem száműződnek messze a családtól egy külön szobába, hanem részesei a mindennapi életnek. Az anya tesz-vesz, így a baba nem kerül a középpontba, fokozatosan szocializálódik, mivel módja van „megfigyelni” az emberek közötti kapcsolatokat. A kendőben maximális biztonságban érezheti magát, így az információ gyűjtése nem ijesztő. Ha elfárad, egyszerűen befúrja magát a kendőbe és elalszik. Már babakorától kezdve tanulhatja felismerni a saját igényeit.

(A hozzátáplálás kezdetén sem lesz idegen neki az étel, hiszen látja a családot enni.)

Az állandó testkontaktus segít a kötődés kialakulásában. Ha az anya kezdetektől érzékeli a baba jelzéseit, akkor pl. a korai éhségjeleket is észreveszi, nem csak egy magánkívül síró csecsemőt talál a kiságyban, aki már nem képes differenciált jelzéseket adni. Ha már a korai jelekre sikerül választ adni, akkor a baba is elégedett, hogy választ kap kérésére, nyugodtabb, hogy ez legközelebb is így lesz, hisz képes a kommunikációra.

A testkontaktus segít a szoptatásban is, egyrészt a fent említett kötődés miatt, másrészt hormonális hatása is van, így fokozódik a tejtermelés. Lassabban gyarapodó babák esetében a hordozás ezért mindenképpen pozitív hatású.

 

A hordozás hatása az alvásra

 

Az a csecsemő, akit édesanyja, vagy gondozója hordoz, gyakrabban alszik, ugyanakkor rövidebb ideig és nem olyan mélyen. Ennek oka az eltérő alvási ciklusokban rejlik. Alvás alatt felszínesebb, aktívabb un. REM szakaszok (ilyenkor álmodunk) és mélyebb alvási szakaszok váltakoznak. Amikor a gyermek elalszik, először a felszínesebb alvási szakaszba lép, melynek időtartama 20-25 perc. Ezt egy átmeneti fázis után a mély alvási szakasz követi, mely 30-45 perc. Ekkor teste ellazul, elernyed. Ezután újabb felszínes/aktív szakasz következik, amikor a baba tudat alatt ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, s ha nem zavarják meg, vagy éppen hogy segítik újra visszakerülni a mélyebb alvásba, tovább fog aludni.

A hordozás hatására a csecsemő könnyebben felébred, mert érzékeli a mozgást, a helyzetváltoztatást. Így aztán kevesebb időt tölt mély alvással. Ezeket a hiányzó periódusokat azonban éjszaka bepótolja, így egy hordozott csecsemő gyakran éjszaka többet alszik, és hamarabb hozzászokik az éjszakák és nappalok váltakozásához. A hordozott gyermeknek mindig kéznél van az ágya. A kendőben ellazulhat, és könnyen elalszik, ha álmos. A szülők számára ez nem jelent kötöttséget, közben szabadon tevékenykedhetnek és tehetik a dolgukat.

 

Praktikus okok

 

És akit ezek nem győztek meg, a hordozás hasznosságáról, azoknak további gyakorlatias szempontokat is fel lehet sorolni. Többé nem kérdés a „gyerekemmel legyek vagy házimunkát végezzek” dilemma. Mivel a hordozó személy keze szabad marad, így bármit elvégezhet, legyen az takarítás, főzés, bevásárlás, a nagyobb gyerekkel játszás, tanulás. Így nem kell a gyerekek között sem választani, csökkenthető a féltékenység.

Mivel kendővel sokkal könnyebb közlekedni, így az anya sincs a lakáshoz kötve, nem szeparálódik el a külvilágtól, csökken a depresszió kialakulásának az esélye. Könnyebb közös programokat szervezni családilag (és más családokkal, barátokkal is).

Kendőben teljes diszkréció mellett lehet szoptatni, így az igény szerinti szoptatás sem lehet oka az otthonmaradásnak.

  

A hordozás különböző módjai

 

A baba hordozható elöl, csípőn és háton. Leggyakoribb mód az elöl hordozás, mivel ez könnyen elsajátítható. Könnyű ellenőrizni a babát és szoptatni is, hátránya viszont, hogy „útban van” a baba, vagyis nehéz bármit is csinálni hordozás közben. Elöl hordozásnál figyelembe kell venni, hogy 5-7 kg-nál nehezebb súly már megterheli a medencealapot és a babát is túlságosan lentre kellene kötni ahhoz, hogy kényelmes legyen, ami tovább fokozza a súlyt. (Fizikai törvényszerűség, hogy minél közelebb van egy súly a saját súlypontunkhoz, annál kevésbé érezzük nehéznek)

A csípőn hordozás szintén jó abból a nézőpontból, hogy szem előtt van a baba, de ez a mód féloldalasan terheli a hordozó személy gerincét, így hosszabb távon nem alkalmas.

A legjobb a háton hordozás, amely védi a medencealapot és a gerincet a túlzott terheléstől. Így a gyermek is jobban kilát, és ez a hordozó számára is több szabadságot biztos.

 

A hordozás alternatívái

 

Sok különböző oka lehet annak, hogy az anya nem tudja vagy nem szeretné hordozni a babáját. Ebben az esetben is lehet találni megoldást.

 

    • Nem az anya, hanem valaki más hordozza a babát (pl. apa)
    • A testkontaktus másként is megélhető, pl ágyban összebújás, közös fürdés, közös alvás a családi ágyban
    • Igény szerinti szoptatás
    • Babamasszázs
    • Ringató mozgás bölcsőben, hintaszékben, babakocsiban
    • Cirógatós, simogatós játékok
    • Együttlét, rá figyelés, játék, beszélgetés
    • Együttlét a családdal (pl. játszhasson a földön, etetőszékben ülhessen, amikor a többiek esznek, részese lehessen az eseményeknek)

 

És telnek az évek…

 

Sokan azt gondolják, csak a pár hónapos babákat lehet hordozni. Pedig a hordozásnak nincs években mérhető felső határa, inkább a gyermek súlya lesz limitáló. Ahogy cseperedik a gyermek és nő a súlya, egyre kevesebbet igényli a hordozást, vagyis a szülőknek nem kell málhás szamárként cipelni a csemetét. A kendő ebben a korban is jól jön. Táskába téve bárhová könnyen elvihető, ha mégis fel kell venni a fáradt kisgyereket, sokkal könnyebb, mint kézben cipelni. (vagy alkalmi takarónak is használható) És ha végképp elmúlnak a hordozós évek, remek játék lehet a kendőből, akár mászókötél, akár hintaágy. (Egy jó minőségű hordozókendő egy felnőtt súlyát is elbírja.)

Forrás: http://www.tudatosszules.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Hordozókendő - tények és tévhitek

Manapság – szerencsére – egyre több hordozott babát lehet látni. A reakciók eltérőek. Van, aki kedvesen mosolyog, hogy milyen jó dolga is van a babának anyán, és van, aki elborzad, hogy összenyomják szegényt. A hordozókendő nem csak egy „rongydarab” és a hordozás sem pusztán szállítási mód. Ezt a cikket azok kedvéért írtam, akik kevés információval rendelkeznek a hordozásról, esetleg az sem tényeken alapuló forrásból származik és szeretnének többet tudni erről a témáról, első kézből.

 

A megfelelő hordozókendő

 

A hordozókendő egyik legfontosabb tulajdonsága a szövése. Sokan azt gondolják, bármilyen vászon anyag megfelelő a hordozáshoz. A méteráru boltokban árult vásznak szövése egyszerű, hosszanti és keresztirányú szálakból áll. Ez nem tartja megfelelően a babát, mivel képes hosszirányban is nyúlni és a mamának sem kényelmes, mivel bevág (főleg nagyobb súlyú babánál). A hordozókendő szövése ún. keresztsávoly szövés, amely sem kereszt, sem hosszirányban nem nyúlik, átlósan viszont rugalmas, így anélkül képes biztosan tartani a babát, hogy szorítaná. A másik lehetőség, amely újszülött és koraszülött babáknál nagyon jó, az ún. rugalmas kendő, amely nem szövött, hanem hurkolt, mint a „pólóanyag”. Ebben az esetben azonban fontos, hogy ne tartalmazzon rugalmas szálat, mert a baba allergiás lehet erre, illetve elég erős legyen az anyaga ahhoz, hogy ne nyúljon szét néhány mosás után. A szegéseknek elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy ne vágjon, mind szövött, mind rugalmas kendő esetén. A biopamut anyagú kendő esetében biztos lehetsz abban, hogy a baba nem érintkezik vegyszermaradékokkal. Sokszor hallottam már, hogy a babakocsiban legalább „van anyag”, abba viszont kevesen gondolnak bele, hogy sok babakocsi pár év használat után tönkremegy, javíthatatlanná válik, míg egy kendő örök darab marad, amely sok éven keresztül tesz jó szolgálatot. 

 

Hordozókendő a várandósság idején

 

A kendő, ellentétben más hordozóeszközökkel, már a baba megszületése előtt hasznos lehet.

  1. A pocak körül megkötve haspánt (amelyet egyébként külön kellene megvenni) hatás érhető el, így  tehermentesíthető a gerinc.
  2. A kendővel már a születés előtt is gyakorolhat, így magabiztosabbá válik, nagyobb önbizalommal fogja hordozni babáját.
  3. A kendő átveszi a szülő illatát, így a baba azt ismerősnek fogja érezni.

 

A baba hordozása

 

Ahogy egy másik cikkben már írtam, az embergyerek hordozásra születik. Sokan azt gondolják, az állandó anyán vagy apán „lógással” elkényeztetik a babát. Ha benned is felmerül ez a kérdés, kérdezd meg magadtól, szeretnél-e egyedül lenni, szeretnéd-e, ha nem reagálnának a kéréseidre, ha nem akkor ehetnél, ha éhes vagy? A újszülöttnek természetes igénye van a testközelségre, a mozgás okozta ingerekre, valamint, hogy választ kapjon jelzéseire - a hordozás megoldás minderre. A pszichológiából ismert tény, ha egy igény kielégül, akkor elmúlik. Vagyis nem kell attól tartanod, hogy a gyermeked felnőtt korában is kórosan kötődik majd hozzád. Épp ellenkezőleg. Mivel nem kell babakorában megküzdenie egy csomó szorongással, amelyet az egyedüllét okoz, ezért magabiztos, kíváncsi kisgyerekké érik, aki felfedezőútra indul a nagyvilágba anya szoknyája mellől.

Hogy melyik babát mennyit „kell” hordozni, arra nincs egységes recept. Szerencsére a babák jelzik, amikor „fent” vagy „lent” szeretnének lenni. Kezdetben az újszülöttek szinte az egész napjukat a kendőben szeretik tölteni, és ahogy telnek a hetek, egyre inkább igénylik a szabad játékot. Ha a baba egész nap kendőben szeretne lenni, és megfelelően van felkötve (csípő terpesz-guggoló tartásban, gerince megtámasztva), akkor nincs akadálya annak, hogy így legyen, nincs órákban mérhető korlát. Ha a szülő a baba születésétől kezdve hordoz, akkor a kezdeti 3-4 kiló nem lesz megterhelő számára, a hetek múlásával pedig úgy fog megedződni, mint az edzőteremben a sportolók, akik egyre nehezebb súlyokat emelgetnek. (és a baba is általában egyre kevesebbet szeretne majd „lógva” tölteni)

 

A hordozás testi hatásai

 

A hordozókendő szorosan simul a babára, anélkül, hogy szorítaná, így úgy tudja megtámasztani a gerincet, hogy nem akadályozza a csecsemőt a mozgásban. (Mintha csak egy ölelő kéz tartaná, szorosan, de mégis lágyan)

A csípőfejlődésre kedvezően hat, mivel terpesz-guggoló tartásban a combcsont feje állandó nyomást gyakorol az izületi vápára, amely így megfelelően fejlődik. Ennek tulajdonítható az, hogy a hordozás alkalmas a csípőficam megelőzésére, sőt korrigálására is (akárcsak a régi időkben használt „terpeszpelenkázás” vagy Pavlik-kengyel).

Ortopédiai szempontból a kifelé hordozás nem megfelelő. Míg a hordozó személy felé fordulás az anyaméhben való léthez hasonlít, a gerinc görbülete is természetes, addig kifelé fordítva a gerinc benyomódik és a csípőnél sem alakítható ki a megfelelő pozíció. Kisfiúknál ebben kifelé fordulásnál a herékre is nyomás nehezedik (befelé fordítva ez a nyomás a popsin és a combokon van). Ezen kívül idegrendszerileg is túlságosan megterhelő, ha „szembe jön” az egész világ és nem tud elbújni előle a kendőbe. Ha úgy érzed, hogy a babád nézelődni szeretne, akkor inkább kezd el csípőn vagy háton hordozni, váll fölött nagyon bátran szemlélik a világot.

A kendőben a mozgás hatására az idegrendszer az egyensúly- és testhelyzet-érzékelés, valamint a tapintás és a mozgásminták érzékelése révén érik. Az egyensúlyérzékelő rendszer a többi érzékrendszert is stimulálja. A megfelelő ingermennyiség által az értelmi és érzelmi fejlődés gyorsabb.

Sokan megkérdezik, hogy kap-e a baba levegőt a kendőben. Bár kívülről néha úgy tűnhet, - mivel nagyon szeretnek bevackolódni a kendőbe -  hogy nem kap levegőt, kutatások is bizonyítják, a hordozott babák vérében nem alacsonyabb az oxigén-koncetráció. (Egyébként a babákban is van annyi életösztön, hogy képesek elfordítani a fejüket, vagy sírni, ha valami nem tetszik nekik, feltéve, hogy nem kényszerpozícióban van, de ez helyesen kötött kendőnél nem fordul elő)

A hordozott gyermekek mozgásfejlődése nem marad el a nem hordozott babákétól, mivel az idegrendszert és az izomzatot is sok inger éri. A nagymozgások közül a fordulást, a felülést, a mászást, a felállást és a járást előbb tapasztalták a hordozott gyermekeknél, mint az átlagnál. A finommozgások kialakulásában nincs jelentős eltérést a hordozott illetve nem hordozott babáknál.

 

A hordozás pszichés hatásai

 

A hordozott babák nem száműződnek messze a családtól egy külön szobába, hanem részesei a mindennapi életnek. Az anya tesz-vesz, így a baba nem kerül a középpontba, fokozatosan szocializálódik, mivel módja van „megfigyelni” az emberek közötti kapcsolatokat. A kendőben maximális biztonságban érezheti magát, így az információ gyűjtése nem ijesztő. Ha elfárad, egyszerűen befúrja magát a kendőbe és elalszik. Már babakorától kezdve tanulhatja felismerni a saját igényeit.

(A hozzátáplálás kezdetén sem lesz idegen neki az étel, hiszen látja a családot enni.)

Az állandó testkontaktus segít a kötődés kialakulásában. Ha az anya kezdetektől érzékeli a baba jelzéseit, akkor pl. a korai éhségjeleket is észreveszi, nem csak egy magánkívül síró csecsemőt talál a kiságyban, aki már nem képes differenciált jelzéseket adni. Ha már a korai jelekre sikerül választ adni, akkor a baba is elégedett, hogy választ kap kérésére, nyugodtabb, hogy ez legközelebb is így lesz, hisz képes a kommunikációra.

A testkontaktus segít a szoptatásban is, egyrészt a fent említett kötődés miatt, másrészt hormonális hatása is van, így fokozódik a tejtermelés. Lassabban gyarapodó babák esetében a hordozás ezért mindenképpen pozitív hatású.

 

A hordozás hatása az alvásra

 

Az a csecsemő, akit édesanyja, vagy gondozója hordoz, gyakrabban alszik, ugyanakkor rövidebb ideig és nem olyan mélyen. Ennek oka az eltérő alvási ciklusokban rejlik. Alvás alatt felszínesebb, aktívabb un. REM szakaszok (ilyenkor álmodunk) és mélyebb alvási szakaszok váltakoznak. Amikor a gyermek elalszik, először a felszínesebb alvási szakaszba lép, melynek időtartama 20-25 perc. Ezt egy átmeneti fázis után a mély alvási szakasz követi, mely 30-45 perc. Ekkor teste ellazul, elernyed. Ezután újabb felszínes/aktív szakasz következik, amikor a baba tudat alatt ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, s ha nem zavarják meg, vagy éppen hogy segítik újra visszakerülni a mélyebb alvásba, tovább fog aludni.

A hordozás hatására a csecsemő könnyebben felébred, mert érzékeli a mozgást, a helyzetváltoztatást. Így aztán kevesebb időt tölt mély alvással. Ezeket a hiányzó periódusokat azonban éjszaka bepótolja, így egy hordozott csecsemő gyakran éjszaka többet alszik, és hamarabb hozzászokik az éjszakák és nappalok váltakozásához. A hordozott gyermeknek mindig kéznél van az ágya. A kendőben ellazulhat, és könnyen elalszik, ha álmos. A szülők számára ez nem jelent kötöttséget, közben szabadon tevékenykedhetnek és tehetik a dolgukat.

 

Praktikus okok

 

És akit ezek nem győztek meg, a hordozás hasznosságáról, azoknak további gyakorlatias szempontokat is fel lehet sorolni. Többé nem kérdés a „gyerekemmel legyek vagy házimunkát végezzek” dilemma. Mivel a hordozó személy keze szabad marad, így bármit elvégezhet, legyen az takarítás, főzés, bevásárlás, a nagyobb gyerekkel játszás, tanulás. Így nem kell a gyerekek között sem választani, csökkenthető a féltékenység.

Mivel kendővel sokkal könnyebb közlekedni, így az anya sincs a lakáshoz kötve, nem szeparálódik el a külvilágtól, csökken a depresszió kialakulásának az esélye. Könnyebb közös programokat szervezni családilag (és más családokkal, barátokkal is).

Kendőben teljes diszkréció mellett lehet szoptatni, így az igény szerinti szoptatás sem lehet oka az otthonmaradásnak.

  

A hordozás különböző módjai

 

A baba hordozható elöl, csípőn és háton. Leggyakoribb mód az elöl hordozás, mivel ez könnyen elsajátítható. Könnyű ellenőrizni a babát és szoptatni is, hátránya viszont, hogy „útban van” a baba, vagyis nehéz bármit is csinálni hordozás közben. Elöl hordozásnál figyelembe kell venni, hogy 5-7 kg-nál nehezebb súly már megterheli a medencealapot és a babát is túlságosan lentre kellene kötni ahhoz, hogy kényelmes legyen, ami tovább fokozza a súlyt. (Fizikai törvényszerűség, hogy minél közelebb van egy súly a saját súlypontunkhoz, annál kevésbé érezzük nehéznek)

A csípőn hordozás szintén jó abból a nézőpontból, hogy szem előtt van a baba, de ez a mód féloldalasan terheli a hordozó személy gerincét, így hosszabb távon nem alkalmas.

A legjobb a háton hordozás, amely védi a medencealapot és a gerincet a túlzott terheléstől. Így a gyermek is jobban kilát, és ez a hordozó számára is több szabadságot biztos.

 

A hordozás alternatívái

 

Sok különböző oka lehet annak, hogy az anya nem tudja vagy nem szeretné hordozni a babáját. Ebben az esetben is lehet találni megoldást.

 

    • Nem az anya, hanem valaki más hordozza a babát (pl. apa)
    • A testkontaktus másként is megélhető, pl ágyban összebújás, közös fürdés, közös alvás a családi ágyban
    • Igény szerinti szoptatás
    • Babamasszázs
    • Ringató mozgás bölcsőben, hintaszékben, babakocsiban
    • Cirógatós, simogatós játékok
    • Együttlét, rá figyelés, játék, beszélgetés
    • Együttlét a családdal (pl. játszhasson a földön, etetőszékben ülhessen, amikor a többiek esznek, részese lehessen az eseményeknek)

 

És telnek az évek…

 

Sokan azt gondolják, csak a pár hónapos babákat lehet hordozni. Pedig a hordozásnak nincs években mérhető felső határa, inkább a gyermek súlya lesz limitáló. Ahogy cseperedik a gyermek és nő a súlya, egyre kevesebbet igényli a hordozást, vagyis a szülőknek nem kell málhás szamárként cipelni a csemetét. A kendő ebben a korban is jól jön. Táskába téve bárhová könnyen elvihető, ha mégis fel kell venni a fáradt kisgyereket, sokkal könnyebb, mint kézben cipelni. (vagy alkalmi takarónak is használható) És ha végképp elmúlnak a hordozós évek, remek játék lehet a kendőből, akár mászókötél, akár hintaágy. (Egy jó minőségű hordozókendő egy felnőtt súlyát is elbírja.)

Forrás: http://www.tudatosszules.hu