Óvodai beszoktatás...

A Nyíregyházi Babaklub pénteki vendége Bodnár Mihályné Éva volt. Aktuális témát érintett, az óvodai beszoktatás témakörében látta el jó tanáccsal az édesanyákat. Mint volt tapasztalt óvodapedagógus rengeteg hasznos információval, praktikával tudott szolgálni a témában érdeklődő édesanyáknak. Elmondása szerint a beszoktatás során a legfontosabb, hogy az édesanya, a szülő el tudja engedni a gyermekét. Fontos, hogy nyugodt tudjon maradni mert ha feszült a szülő azt a gyermek is megérzi, így a beszoktatás is nehezebb lehet. 

 

A beszoktatás fokozatosan kell, hogy történjen. Nem kell aggódni, hiszen sokat segítenek az óvónők is ebben a folyamatban. Felkészítésképpen beszélgessünk sokat a gyermekkel az óvodáról. Őszintén érthetően meséljünk neki az óvoda szükségességéről, legyünk következetesek. Az óvodába kerülés feltétele a szobatisztaság. Alvókát, cumit, kedvenc játékot megnyugtatásképpen a legtöbb óvodába be lehet vinni.

Minden gyermek másképp éli meg a beszoktatás időszakát. Legyünk türelmesek, következetesek és ne aggódjunk gyermekünk miatt. Bízzunk az óvónők szakértelmében hiszen ők is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy csemeténk minél jobban érezze magát az adott óvodai csoportban.

 

Köszönjük szépen Bodnár Mihályné Évának, hogy szaktudásával hozzájárult a Nyíregyházi Babaklub programjához és megosztotta velünk ezt a sok hasznos információt.

 

BNA

 

 

Kistakaróból pólya

Sokak kelengyelistájában szerepel a pólya. Nagyon jó dolognak tartom, hiszen segít a babát megfogni, stabilan tartani, ennek segítségével még első-szülő anyukák is bátrabban nyúlnak a csemetéhez. Nagyon sokfélét lehet vásárolni, mind egytől-egyig tökéletesek, de mivel csak az első pár hónapban (hétben) tudjuk használni, lehetőleg kölcsön kérjünk inkább, ne költsünk fölöslegesen, vagy válasszunk egy egyszerűbb módszert: tanuljuk meg, hogyan lehet kis takaróból, plédből hajtogatni egyet.

Minél vastagabb a takaró, annál merevebb lesz a belőle hajtogatott pólya. Minél bizonytalanabb vagy a gyermek megfogását illetően annál célszerűbb merevebb pólyát készíteni.

 

Miért is jó a pólya?

• A baba születése előtt igen szűk helyen volt, így ha születése után pólyába tesszük, hasonló érzete támad, mint odabent. Ettől hamarabb megnyugszik, kevesebbet sír.
• Az anyukának könnyebb megfogni, könnyebb szoptatni.
• A látogató rokonok (nagyszülők) boldogok, ha egy percre is megfoghatják. Pólyába téve nem kell annyira félteni a kicsit, hogy baja esik, a nyakát is jobban tartja a pólya fejrésze.
   

Miért nem használnak mégsem pólyát?

A csecsemő mozgása korlátozva van. Mivel kezei, lábai szorosan a teste mellett helyezkednek el, nem nagyon tudja mozgatni őket. Kutatások szerint azok a gyerekek, akik pólyában nőnek szellemileg gyorsabban érnek korosztályuknál, de a testi fejlődésben elmaradnak. Logikusan ha nem mozgatja a kezét, lábát, nem fejlődik az érzékelése, a morgáskoordinációja, izomzata.

Ezért javaslom, hogy a pólyát csak addig használjuk, amíg szükség van rá. Használjuk ki az előnyeit, és kerüljük el a hátrányát.

 

A hajtogatás lépései

A babatakaró egyik sarkát hajtsuk vissza kb. 15 centiméternyit. Én anno erre még egy steril textilpelenkát is tettem, hogy ha véletlenül büfizne, akkor a takarót nehezebb kimosni, mint egy textilpelust. Erre a visszahajtott részre helyezzük rá a baba fejét, testét pedig a takaró átlóirányába fektessük. (1. lépés)

 

                                   1. lépés

 

 Az egyik oldalát hajtsuk rá a testére úgy, hogy a keze szorosan a törzs mellett legyen, és a takaró feszesen álljon rajta, de mégse szorítsa túlságosan. Vegyük figyelembe, hogy a babának lélegeznie is kell. :) (ha a takaró túlságosan takarná az arcot, akkor hajtsuk kétszer. Az első hajtás a vállat takarja majd, a másodikkal pedig a mellkast fedjük be. ) (2. lépés)

 

 

 

 

 

 

                                                                                        

                            2. lépés        

 

A takaró alsó sarkát hajtsuk duplán fel úgy, hogy az első hajtás a baba mellkasára essen. ha tél van, akkor nem árt, ha a nyakáig ér a takarónak ezen rétege, egyébként elég mellkasközépig felhúzni a takarót. A lábujjhegyénél ne maradjon nagy hely. Éppen csak annyi, hogy ki tudja nyújtani a lábacskáit. Itt is törekedjünk a feszességre, és ügyeljünk, hogy az előző hajtás ne lazuljon ki. (3. lépés)

 

                                                                             

 

 

 

 

 

 

                          3. lépés

 

 A fennmaradó részt tekerjük körbe a babán. Itt is ügyeljünk arra, hogy a baba keze a teste mellett legyen, a takaró feszes legyen, ne nagyon mocorogjon a kicsi, de ne legyen túlságosan szoros, mert akkor nem kap levegőt. (Ha a takaró itt is eltakarná az arcocskát, akkor hajtsuk kétszer. Az első hajtással a vállacskák kerülnek betakarásra, a második hajtással rátekerjük a babaára a takarót.) (4. lépés)

 

 

 

 

 

 

 

 

                         4. lépés

A csöppség így biztonságban érzi magát akárki kezében, nem kell aggódnunk, ha nagymama szeretné megölelgetni a csöppséget. Biztonsággal tarthatjuk mi is a karjaink között, és ha a plédből kreált pólya szétcsúszna, akkor ügyesen csináljuk meg újra. A második-harmadik hajtogatás után már biztosan profik leszünk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:  http://picibaba.hu

 

Különleges lánynevek és jelentésük

Minden évben közzéteszik a 100 leggyakoribb fiú - és lánynevet, amit az anyukák választottak kisbabájuk számára. Nem mindenki szeret a nagy tömeghez tartozni, tavaly például volt olyan szülő, aki Pandémiának vagy Édennek szerette volna nevezni a kislányát, ám természetesen ezt nem engedélyezték. Nézzünk meg most 5 olyan lánynevet, amelyek különlegesek, mégsem megszokottak a magyar fülek számára.

 

 

 

 

 

 

Zelina

Egyesek szerint görög eredetű és a jelentése buzgó, buzgóság, mások szerint pedig az angol Selina magyarosított változata, és az elhomályosult jelzővel illetik. Rendkívül ritka név, az elmúlt 20 évben nem szerepelt a 100 leggyakoribb női utónév között.
 

Édua

Kun eredetű név, melynek jelentése: a Hold felkel. Nem számít gyakori utónévnek Magyarországon, a 90-es években ritkán fordult elő a női keresztnevek között, a 2000-es évek során pedig még kevésbé adták kislányoknak ezt a nevet. Viselője keresi a veszélyt, szereti a kihívásokat, folyamatosan fejlődni szeretne. Nagy benne a bizonyítási vágy, állandóan egy lépéssel a többiek előtt jár, így érdemes lekötni a figyelmét. Férfi párja a szintén ritkának számító Eduárd.

Hortenzia

Latin eredetű név, a Hortensius nemzetségnévből alakult ki, jelentése nem véletlenül az, hogy a virág maga. A 90-es években nem szerepelt a 100 leggyakoribb női keresztnév között, és a 2000-es években is a ritka utónevek sorát erősíti. A Hortenzia nevet viselő lányok melegszívűek, kedvesek, nagylelkűek és viszonylag érzékenyek. Rendkívül családcentrikusak, a karrierjüket azonnal háttérbe szorítják, ha a családalapítás kerül szóba.
 

Arabella

A mai napig kétes az eredete, egyesek szerint spanyol, mások szerint pedig skót nyelvjárásból való. Jelentése is eszerint alakul: kis arab nő (spanyol), vagy szeretetre méltó lány (skót). Sem a 90-es években, sem a 2000-es években nem szerepelt a gyakori női utónevek között. Viselője már kiskorában is bölcs, különleges személyiség, aki erős megérzésekkel rendelkezik. Akarva-akaratlanul belelát mások életébe, rendkívül egyszerűen kommunikál, ezáltal pedig könnyen irányítja a körülötte lévőket. Az Arabella nevű lányok életében komoly szerepe van a spiritualitásnak, szeretik a titokzatosságot, a misztikumokat.

Gemma

Latin eredetű név, amely az azonos, latin szóból került a magyar utónevek listájára. Jelentése: rügy, bimbó, gyöngy. A 90-es években szórványos név, a 2000-es évek során sem került a gyakran anyakönyvezett női nevek közé. A Gemma névvel rendelkezők visszahúzódóak, nehezen oldódnak fel társaságban. Kevés barátjuk van, viszont, akit szeretnek, azt nehezen engedik el. Imádnak a természetben tartózkodni, sétálni, túrázni, ezáltal életfeladatuknak tartják a környezet védelmét és rendben tartását.

 

 

Forrás:  https://www.csaladinet.hu- Juhászné Ráthgéber Réka

Indexkép: Tanaphong Toochinda/unsplash.com

 

 

5 dolog, amit visszahozhatnánk szüleink gyereknevelési módszereiből

Az, hogy régen minden könnyebb volt, sokkal szebb és jobb, az nem igaz. Mégis vannak olyan gyereknevelési elvek, amelyeket érdemes lenne visszahozni a szüleink idejéből... 

 

 

 

 

 

 

 

 

A today.com 10 olyan nevelési elvet gyűjtött össze, amelyeket érdemes lett volna megtartani a szüleinktől. 

Ezek közül most kiemeljük a - szerintünk - legfontosabbakat. 

5 dolog, amit visszahozhatnánk szüleink nevelési módszereiből

 

1. Az első helyen a szülői kötelék állt

Ma már furcsán néznek arra, aki szerint a házasság áll mindenek felett. Pedig régen ez volt mindennek az alapja. A védőnők a szülés felkészítőkön a mai napig hangsúlyozzák, hogy a hármas egységből (anya-apa-gyerek) az anya és apa kapcsolata kell, hogy az első helyen álljon, mégis ma sokan a gyereket helyezik központi helyre még annak árán is, hogy esetleg megromlik a kapcsolatuk és válás lesz a vége. Pedig ha mindig csak a gyerekünknek kedvezünk, akkor könnyen felborulhat az egyensúly.

"Amikor a gyerekeim félbeszakítanak, miközben a férjemmel beszélek, mondom nekik, hogy várniuk kell (hacsak nem vészhelyzetről van szó). A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy nem minden körülöttük forog."

 

2. Fontos volt a szabad levegőn való mozgás

Vekerdy Tamás gyerekpszichológus is gyakran hangoztatta, hogy mennyire fontos a gyerekek fejlődéséhez a szabad levegőn való játék, mozgás. A sarazás, vagy a billenő pallókon való mászkálás, önfeledt rohangálás. 

Ha visszagondolunk a gyerekkorunkra, mi mennyi időt töltöttünk a szabadban, milyen sokat fociztunk, bringáztunk, vagy csak lógtunk a haverokkal sötétedésig, rájövünk, hogy ez mennyire jó volt. 

De mi a helyzet a mai gyerekekkel? Túl sokat ülnek a képernyő előtt és túl keveset mozognak. Ráadásul a szülők a széltől is óvják őket, nem engedik önfeledten sarazni például, mert féltik a ruháját. Pedig mi a fontosabb: a boldog játék vagy a szép tiszta ruha?
 

3. Nem akartak zseniket nevelni

Teljesen más értékeket tartottak fontosnak a hetvenes vagy a nyolcvanas években. Például nem azzal büszkélkedtek a szülők, hogy már az óvodáskorú gyerek tud olvasni és számolni. Ellenben megtanították a gyerekeket arra, hogy legyenek nyitottak és önállóak. Sajnos a mai teljesítményorientált látásmód szorongásokat idézhet elő a gyerekekben.

 

4. A gyerekeket házimunkára is befogták

A mai gyerekek elé minden készen van tolva. Van olyan iskolás gyerek, aki még a pólóját sem tudja egyedül felvenni, ahogy összehajtogatni sem. Amikor táborba megy, akkor szembesül először azzal, hogy fogalma sincs, hogyan is kellene ágyneműt húzni. 

Amikor mi voltunk gyerekek, akkor addig nem mehettünk el otthonról, amíg ki nem takarítottuk a szobánkat. De rendszeresen mosogattunk, porszívóztunk és felmostunk is. Ráadásul nem is éltük meg ezt valami borzalomként, valahogy természetes volt akkoriban. 

Pedig a mai gyerekek is sokkal többre lennének képesek, minthogy levigyék a szemetet!

 

5. Nem rohantunk egyik programról a másikra

Lehet, hogy nem vittek minket a szüleink egyik különóráról a másikra, és a nyarakat sem Disneylandben töltöttük, ráadásul mobiltelefonunk és tabletünk sem volt, mégis boldogok voltunk. 

Egyszerűbbek voltak a napjaink, de használtuk a fantáziánkat, képzeletbeli játékokat játszottunk és a napjaink nyugodtan teltek. 

Érdemes figyelnünk arra ma is, hogy nem kell mindenben a legjobbnak lenniük és nem kell másokhoz hasonlítanunk őket, csakis saját magukhoz. Valamennyi program belefér, de sokkal fontosabb a közös hancúrozás és a szabad levegőn való mozgás. Ahogy az is, hogy szeretetre neveljük őket. Nem baj, ha néha bántódásuk esik, összetörik a szívüket, vagy megsérülnek. Ebből is csak tanulnak, még kitartóbbak és együttérzőbbek lesznek. 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu-Tóth Nikolett
Indexkép: Jean-François Gagnon képe a Pixabay-en

 

Anyu, félek!

Miért olyan gyakori gyermekkorban a félelem? Életének első éveiben, mikor a gyermek lelkivilága még kialakulófélben van, a félelem a lelki fejlődés hasznos eleme is lehet, hiszen tudatosít bizonyos veszélyeket, és védekezésre készteti a gyermeket.

Minden életkornak megvan a maga félelme. A születés pillanatától egészen 12 éves korig a gyermek - sajátos fejlődési szakaszainak megfelelően - különböző félelmeket él át. Az egyes életkorokra jellemző leggyakoribb félelmek a következők:

• A születése pillanatától: a baba rémülten felsír, ha éles vagy hirtelen zaj támad körülötte.

• 7 hónapos kortól: a kicsi tökéletesen felismeri azokat, akikkel naponta találkozik, de megijed, ha idegent lát.

• 1 éves korban: szülei távozását minden alkalommal úgy éli meg, mintha végleg magára hagynák.

• 2 évesen: a sötétség egyszerre nagyon félelmetessé válik. Ez az a kor, mikor a gyerekek sokszor úgy hajlandók csak elaludni, ha a szobában égve hagyunk egy lámpát, vagy az ajtónyíláson keresztül beszűrődik a fény.

• 3 éves kortól: retteg azoktól, akik álarcot vagy jelmezt viselnek.

• Az 5 éves: a legkisebb bibitől is megrémül, csakúgy, mint a vértől, a csípésektől vagy az oltástól és az injekciótól.

• 6 éves korban: sokat foglalkoztatják a boszorkányok, a kísértetek, a természetfeletti lények; este miattuk fél a lefekvéstől.

• 7-8 éves kor körül: a televízióban látott képek vagy első olvasmányai mély nyomot hagynak a lelkében. Ilyenkor gyakori, hogy erősen szorong, ha egyedül kell maradnia.

• 8-12 éves kor között: a gyermek tudatosabban szemléli a mindennapi valós világot. Ebben a korban a jövőtől fél, attól, ami bekövetkezhet: a haláltól, a természeti csapásoktól, a balesetektől.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit tegyen a szülő, ha fél a gyermek?

Hogy múló, mindennapi félelemről vagy szorongássá fajuló, komolyabb problémáról van-e szó, ez sok esetben éppen a szülőn múlik: azon, ahogy a gyermek félelmét kezeli:

• Vegyük komolyan a gyermek félelmeit, különben még inkább elbátortalanodik, és magában, csendben szenved.

• Igyekezzünk megérteni a félelem valódi okát. Néha egyetlen szó vagy mondat is a kezünkbe adhatja a probléma kulcsát.

• Ne kényszerítsük semmire. Ha előírjuk neki, hogy simogasson meg egy kutyát vagy hogy ugorjon be a vízbe, helyette döntünk. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyermek talán soha nem lesz képes a saját erejéből leküzdeni a félelmet.

• Idézzük fel saját gyermekkori félelmeinket. Ha megérti, hogy más is kerülhet hozzá hasonló helyzetbe, könnyebben megnyugszik és megbirkózik a problémával.

• Biztassuk. Ha azt látjuk, hogy igyekszik leküzdeni a félelmét, feltétlenül dicsérjük meg.

• Tanítsuk, magyarázzuk el, milyen a valós világ. Válaszoljunk a kérdéseire, olvassunk neki minél többet arról, amitől esetleg fél (kutya, bogarak…). Beszélgessünk vele minél gyakrabban, magyarázzuk el, hogy mi az, ami valóban létezik, és mi az, ami csak mese.

• Ne "óvjuk még a széltől is". A túlzott féltés nem segít abban, hogy több bátorságot öntsünk a gyermekbe. Azzal, hogy nem visszük le a játszótérre, mert fél a csúszdától, vagy hogy széles ívben elkerülünk minden kutyát, csak a szőnyeg alá söpörjük a problémát. Hasonlóképpen nem visz közelebb a célhoz az sem, ha helyette félünk. A gyakori szülői figyelmeztetés, mint például "Vigyázz, elesel!" vagy "Meg ne üsd magad!", sok esetben a gyermekkori félelmek legbiztosabb alapját képezi.

 

 Eredeti cikk: Patika Magazin

 Forrás: http://picibaba.hu

 

 

Baba receptek 18 hónapos kortól: Diós gyümölcssaláta

A babák hozzátáplálásakor nem mindegy, hogy melyik ételt mikor vezetjük be, mert akár árthatunk is vele gyermekünknek.
A 18 hónapos - nem laktózérzékeny - babával már megkóstoltathatjuk az alábbi gyümölcsös-diós, vitamindús finomságot!

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:
 

• 1 db körte
• 1 db banán
• pár szem dió
• 1 kis doboz joghurt
• 1 ek. méz

Elkészítés:

A hozzávalókat felaprítjuk, összekeverjük és leöntjük a mézzel elkevert joghurttal.
A gyümölcsökkel bátran kísérletezhetünk, ízlés szerint cserélgethetjük bármi mással, mindenféle variációban finom. Reméljük, a te picikéd is ezen a véleményen lesz majd!

Forrás:  https://www.csaladinet.hu

A cikket lektorálta: Makay Zsuzsa-védőnő, családterapeuta

Fotó: Jamie Caudill / flickr

 

 

10 tény kisbabád fejlődéséről, amit jó tudni

 

 

 

 

 

 

 

Sok tény létezik a gyermeki fejlődés témaköreiben. A kisbabák, ahogy a gyermekek sok mérföldkövön mennek keresztül hónapról hónapra. De mit érdemes tudni fejlődésükről? Cikkünkből kiderül!

1. tény – A csecsemők születésüktől kezdve látnak és hallanak.

A baba látja a szülei, családtagjai arcát, (ha nem is tökéletesen, eleinte érdemes közelről beszélni hozzájuk) és szeret reagálni a hangokra és az emberi mosolyokra. A szülő arca a legkedvesebb dolog, amit a kisbaba nézni szeretne. Érdemes tehát minél többet kommunikálni a picivel.

2. tény – A kisbabák érzékeny gondozást igényelnek.

A babák úgy kommunikálnak, hogy reagálnak a szülő legkisebb mozgására és hangjára, sőt illatára is. Amikor a szülő beszél hozzájuk, az interakció tánchoz hasonlóvá válik. Ez a különleges kapcsolat az etetés során már az első napoktól kialakulhat. A baba ragaszkodik ahhoz a személyhez, aki kezében tartja, szereti, és segít neki biztonságban érezni magát. Ez a kapcsolat vagy kötelék egy életen át tart.

3. tény – A gyerekek kíváncsiak.

Azt akarják kideríteni, hogyan tudják megváltoztatni és befolyásolni az embereket és a körülöttük lévő dolgokat, már egy hónapos koruktól kezdve.
A gyerekek játszva és kipróbálva tanulnak, valamint megfigyelik és lemásolják mások tevékenységét. A gyermek és környezete között folyamatos interakcióban van, amely hatással van a gyermek fejlődésére.

4. tény – a kisbabák ismereteik nagy részét módfelett korán tanulják meg.

Az agy a születés előtt és az első két életévben fejlődik a leggyorsabban. Ebben az időszakban különösen fontos a jó egészség, a megfelelő táplálkozás és a táplálás. Az emberi agy szerkezetének 80 százaléka 0-3 éves kor között, az emberi agy szerkezetének 90 százaléka pedig 5 éves korig formálódik.

5. tény – A gyerekeknek biztonságos környezetre van szükségük tanulás közben.

 

 

 

 

 

 

 

A gyerekek mindig új dolgokat fedeznek fel és új készségeket sajátítanak el. Tiszta, biztonságos és védett fizikai környezetre van szükségük, hogy biztonságban legyenek a sérülésektől és balesetektől játék és tanulás közben. Több mint 200 millió 5 év alatti gyermek nem használja ki fejlődési potenciálját megfelelő környezet hiányában.

6. tény – A gyerekek az első tudósok.

A játék sok lehetőséget kínál a gyerekeknek a gondolkodásra és a problémák megoldására. A gyerekek edényekkel, serpenyőkkel, csészékkel és kanalakkal, valamint egyéb biztonságos háztartási cikkekkel játszva tanulhatnak. A gyerekek úgy tanulnak, hogy egymásra rakják a dolgokat nézik, ahogy a dolgok leesnek, és a különböző tárgyak hangjait úgy próbálják ki, hogy összeütik őket.

7. tény – A gyermekek korai fejlődésének javítására tett erőfeszítések befektetést jelentenek, nem költséget.

Mivel életünk legkorábbi szakaszában az agyunk még módfelett fogékony, így megéri minden befektetett pénz, ami a csemete fejlődését szolgálja.

8. tény – A csecsemők hangokkal, sírással, testbeszéddel kommunikálnak, hogy kifejezzék igényeiket.

Például a csecsemők éhséget mutathatnak azzal, ha nyűgössé válnak, szopják a kezüket vagy a fejüket a mell felé fordítják. Ezekkel a nyomokkal a szülő megtanulhatja felismerni, hogy a gyermek éhes, mielőtt sírni kezdene.

9. tény – A gyermekek fejlődése elősegíthető egyszerű, életkornak megfelelő, otthon is könnyen elvégezhető tevékenységekkel.

Például, hogy segíts a babának követni egy tárgyat, mutass meg egy színes csészét, ami nem érhető el. Ha biztos vagy benne, hogy a gyermek látja a csészét, lassan mozgasd az egyik oldaláról a másikra, majd fel és le, a gyermek előtt. Ezután húzd közelebb a csészét. Bátorítsd a babát, hogy nyúljon a csésze után, és fogja meg a fogantyút. Dicsérd meg az erőfeszítéseit.

10. tény – A baba hangjainak és gesztusainak lemásolása jó kommunikációs játékot indít el.

Még mielőtt a gyermek beszélni tudna, örömét leli abban, hogy hangjain és mozgásain keresztül tud kommunikálni. Ha leutánozod gesztusait, azzal játékosan taníthatod őt.

 

 

Forrás: UNICEF-WHO Care For Child Development Participants Manual, 2012, ISBN 978 92 4 154840 3 / https://babafalva.hu/

Írta: Mondok Judit