A mese szerepe a gyermek fejlődésében

A mese olvasás már kicsit kortól hatalmas élmény lehet a gyermek számára, hiszen lehetőséget ad az együtt töltött időre, meghitt lapozgatásra vagy felolvasásra.  A mese hatással van a baba beszédfejlődésére, képzelőerejére, érzelmi gazdagodására, szociális kapcsolatainak alakulására egyaránt. Ahhoz, hogy a gyermek igazán megszeresse a mesét, fontos figyelni arra, hogy korának megfelelő mesekönyv kerüljön a kezébe. 

Mesekönyv, meseolvasás babáknak

Már néhány hónapos korban választhatsz egy rövid mesét, amit minden nap lapozgatva felolvasol kisbabádnak. Ha kiskorától megtanulja, hogy az olvasás egy nagyon jó közös időtöltés, a mesék vidám szórakoztató történetek, a későbbiekben segítheti abban is, hogy fejlődjön a figyelme és hosszabb ideig képes legyen koncentrálni. A gyermek a mese alatt átéli az izgalmakat és találkozhat azokkal a helyzetekkel, amik felkészíthetik az életben előforduló problémás, nehezebb helyzetekre. 

Mikor milyen mesekönyv ajánlott a babának?

A legjobb, ha a könyv ritmikus szövegeket, kontrasztos képeket tartalmaz, amik megfogják a gyermek tekintetét. Az izgalmas információkat, kukucskáló ablakokat rejtő, vagy interaktív könyvek, színek, formák, tárgyak vagy hétköznapi történetek, amik a gyermekeddel megtörténhetnek, mind segíthetik a fejlődését és alkalmasak arra, hogy minőségi időt tölts gyermekeddel.

A legkisebbek még csak néhány percig képesek figyelni, de ahogy növekszik a gyermek a meseolvasás lehet a napirend vagy esti rituálé része. A könyvek legyenek elérhetők a baba számára, ha kedvet kap hozzá, maga is tudja lapozgatni a színes oldalakat. 

Az első évben javasolt a babának szivacsból vagy textilből készült színes képes könyvet vásárolni. Nem baj, ha nincs benne szöveg, te is kitalálhatsz egy izgalmas történetet a képek alapján. Vedd az öledbe és hagyd, hogy megérintse a könyvet vagy lapozzon. Ha érdekes a könyv formája, alakja gyermeked még nagyobb kíváncsisággal fogja figyelni. 

Egy éves kor után nagy örömet szerezhet a tipegődnek, ha olyan kapcsolódási pontokat találhat a mesében, amivel azonosulni tud. A böngésző vagy kemény lapos mesekönyvek nagy sikert arathatnak. Hagyd, hogy bekapcsolódjon a mesébe. Kérd meg utánozza az állatok, vagy autók hangját, mutassa meg neked mi hol található. 

Így mesélj a gyermekednek!

Találj egy alkalmas időpontot, amikor nem kell rohanni, kellőképpen egymásra tudtok figyelni. Bújjatok össze, vagy hagyd, hogy gyermeked befészkelődjön az ágyába. Fontos biztonságban és kényelemben érezze magát, majd merüljetek el a mese csodálatos világába. Ha a meseolvasás szokássá válik, a gyermeked várni fogja, hogy újra és újra hallja megnyugtató hangod és a kedves kis történeteket. A rohanó világban ez a néhány perces mese olvasásra szánt idő segíthet elmélyíteni a gyermek és szülők közötti kapcsolatot is. 

Mesekönyv vagy kitalált történet?

A színes lapozgatós könyvek, később a színes mesekönyvek mind szórakoztatók lehetnek gyermeked számára,  azonban nem mindig van szüksége a mese képi megjelenítésére ahhoz, hogy megértse.  A fejből történő mesélés során a gyermek saját képzelő erejére támaszkodva követi a mesét, és a hallottak alapján alakítja ki a figurákat és a jellemeket, ami a fantáziáját és képzelő erejét erősítheti meg. A mese lehetőséget ad arra is, hogy feloldja a napi események által felgyülemlő feszültséget vagy segítsen neki egy problémával megbirkózni (pl. közösségbe kerülés, szobatisztaság, orvosi vizsgálat mind-mind könnyebbé tehető számára, ha mesével készítjük fel). 

Forrás: www.miluklub.hu

 

 

 

Ma máshogy fejlődnek a gyerekek, és ehhez az iskolának is igazodnia kell

 A mai gyerekek fejlődése nagyon eltér a 70-es évekbeli társaikétól. A könnyen formálható "átlagos" vagy "normális" gyermekek képe - akik hang nélkül végigülik a negyvenöt perces tanórákat, nem állnak fel szólítás nélkül a padból, és nem zavarják az órát semmivel - ma már inkább csak szép emlék. A kiégésnek tanár és diák számára is egyre gyakoribb színterévé válik az iskola. Változnia kell az oktatásnak, és az iskolának pedig meg kell tanulnia "gyerekül".

 

 

 

 

 

 

 

 

Kézírásra tanítjuk őket, pedig már szinte csak gépen írunk

Ha ilyenek a mai gyerekek, akkor „ilyen gyerekül”. Nem többet, nem jobban kell megtanítani nekik, hanem mást és máshogyan.

A világ változott, a gyerekek is változtak. Kézírásra tanítjuk őket, pedig már mindenki gépen ír. Szorzótáblára tanítjuk őket, pedig már mindenki számológépet használ. Biztos, hogy tudniuk kell a másodfokú egyenlet megoldóképletét, amikor a kapcsolataikról szerzett szinte összes tudásuk a családjukon kívül csak esetleges és informális csatornákból származik?

Biztos egyáltalán, hogy ennyi tudást kell a gyermekeinkbe beletöltenünk? Hiszen az információk pár gomb lenyomásával elérhetőek.

Biztos, hogy ilyen körülmények között kell a tanítást-tanulást, mint emberi cselekvést elképzelni, egész délelőtt ülve, otthon még házi feladatot írva? A most használt módszerünk valóban megérteni és a tanultakat használni tanítja a gyerekeket, vagy csupán magolni, és megfelelni egy elavult elvárásnak?

 

Lehet, hogy a régi menetrend már nem felel meg erre a járatra?

Pedig most azt a generációt oktatjuk, neveljük, és készítjük fel, amelyre nagyon komoly feladat megoldását róttuk! Teljes jövőnk az iskolapadban dőlhet el, és ez a jövő rendkívül sok kihívást tartogat.

Ma egy magyarországi átlagos helyi integráló iskolában körülbelül harminc gyermek van egy osztályban, ebből nagyjából nyolc gyerek „papíros”  ( sajátos nevelési igényű gyermek, vagy beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő tanuló), de a kóddal nem rendelkező gyermekek között is vannak, akikre a pedagógus által tanult tantárgy pedagógia nem alkalmazható, a tanárnak differenciáltan kell a diákok számára a tananyagot átadnia. Egyre romló feltételekhez kell alkalmazkodnia egyre kevesebb pedagógusnak, akiknek a képzése nem tartalmazza a valós osztályösszetételhez alkalmazkodó módszertant.

 

Nő agresszió az iskolákban, és nincs rá jó válaszunk

Szembe kell nézni azzal a kihívással, hogy a mostani iskolarendszer módszerei nem kompatibilisek a mostani tanulókkal. Mintha fakockát próbálnánk egy legóba nyomni…

Ha az emberiség egyre növekvő összes tudását az iskolaévek alatt minden gyermek számára szeretnénk maradéktalanul átadni, akkor lassan mindegyik mellé gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, majd az iskolai kudarcok miatt egy pszichológus kellene…

Ma már nem lehet az osztályokat ugyanolyan egységként kezelni, mint a ’70-es években. Ma már elismerjük, hogy minden gyermek egy külön világ, hatalmas egyéni különbségek vannak köztük, és egyre inkább. Növekszik az agresszió az iskolában, amire nevelési rendszerünknek nincs használható válasza, protokollja, sok a feszültség a gyerekekben, és iskolai közegben kevés a legális kiélési lehetőség.

Hogy a változásoknak neurológiai oka van-e, nevelési hiba, rossz étkezés, képernyőzés, stressz, vagy elhanyagolás ál-el a háttérben..., azt nem tudjuk. Nem is biztos, hogy a jelenség az emberiség túlélése szempontjából egyértelműen negatív lenne, hiszen a jövő kihívásai nyüzsgő, produktív, multitasting képességű emberekre várnak. Egy biztos: a jelenség itt van, és erre az iskolának válaszolnia kell.

 

Mit tud kezdeni az iskola a megváltozott gyermekekkel?

A kérdés nem is az, hogy az idegrendszeri sokféleség jó dolog-e, vagy hogy miért alakult ki, hanem az, hogy mit tud kezdeni vele az iskola?

A gyermekek agya nem egy merevlemez, amelyre az iskolának nagy mennyiségű ismeretet kell küldenie, hanem tudatosítania kell, hogy az interneten elérhető információ még nem tudás, és megtanítani a gyereket a közös és hozzáférhető tudást a valós problémák megoldására használni. Itt a tanárnak lassan át kell alakulnia valamiféle Yoda-vá, mentorrá, segítő munkatárssá abban, hogy a gyerek felfedezze a világot, és ne kész válaszokat kapjon, hanem a felmerülő problémákra közösen dolgozzák ki azokat.

Legyen ez a generáció kíváncsi!

A saját kérdéseikre biztosan érdekelni fogja őket a válasz. Ha megoldandó feladatokat vet fel az iskola, akkor az ahhoz szükséges tudás elérésében a gyermek érdekelt lesz.

A mai iskolában digitális bevándorlók tanítanak egy digitális bennszülött generációt arra, hogy hogyan mozogjanak biztonságban egy rég letűnt világban…

A mi múltnak címzett iskoláink hierarchiát hoznak létre a diákok között az állandó értékeléssel, és állandó stresszhelyzetet tartanak fenn az alkotás öröme helyett. Oktatási rendszerünk versenyhelyzetet teremt az együttműködés elvárása nélkül, és a rövid távú memória tárházát tölti, a kreativitás és a megoldás központúság célkitűzése helyett. A tudás kuporgatását adja át, mint elvárást, és a megosztás itt egyáltalában nem magától értetődő érték. Az iskolai értékrend elítéli a súgást, ahelyett, hogy tapsolna neki… Iskolásaink nagy része így csupán a felejtésnek tanul. Ezzel szemben izgalmas és felfedezés központú lenne az az ismeret, ami a mai diákokat előbbre vinné, és erre van szüksége a világnak is.

Érdekesebb, izgalmasabb iskolákra van szükségük a mai gyerekeknek

Lehet, hogy az egész oktatási struktúrához kell ehhez hozzányúlni, még a szokás jogán magától értetődő igazságokhoz is, annak érdekében, hogy a gyerekeink sikerélménynek éljék meg a tanulást, és meglássák az összefüggést a tanulásuk és a világban betöltött szerepük között.

Mélyül ugyanis a szakadék az iskolában szerzett tudás, és a munkánkhoz használt tudásunk között.

Érdekesebb, izgalmasabb iskolára van szükségük a mai gyerekeknek. Talán még padokra és klasszikus értelemben vett osztálytermekre sincs már igény, hanem kísérleti helységekre, megoldásra váró projektekre, szabad kijárásra a természetbe, mozgással, játékkal, történetmeséléssel összekötött problémafelvetésekre, és közös megoldásokra. Tágítani kell az iskola falain, mert csak így tágul gyermekeink világa is.

Dániában 2019-ben adtak át egy iskolát, melyben egyetlen pad sem volt. Talán onnan kerül majd ki az a gyerek, aki a világ valamelyik nyomasztó problémáját megoldja.

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Mezei Csongor Andrea

Indexkép: Depositphotos.com

 

Ön beszél babanyelven?

A csecsemők nonverbális nyelve – és ahogy megérthetjük azt.

Már a legkisebbek is megpróbálnak a körülöttük lévő emberekkel kommunikálni. Először a nézés és a sírás, később a gesztusok és a grimaszok által. Már az ötödik terhességi hónapban megismerkedik a magzat az édesanyja beszédmelódiájával, melyet a születése után is felismer. Ezt követően próbálja utánozni az édesanyja viselkedését, imitálja a mimikáját és ajkának mozgásait. Keresi a szemkontaktust, és már néhány nappal a megszületése után is képes arra, hogy felismerje az édesanyja, az édesapja vagy a testvérei érzelmeit.

Az első dolog, amit egy kisbaba kifejezésre juttat, azok az érzései – azzal, hogy például sír, a karjait rázza, vagy elégedett arcot vág. Még akkor is, ha nem tudja elmagyarázni, hogy mi zavarja, vagy mi az, ami megörvendezteti, az édesanyák sokszor ösztönösen tudják, hogy mi játszódik le a picikben. Ám olykor-olykor teljesen tanácstalanok: a pelenka száraz, a pocak tele van, a túl meleg dzsekijét levettük, és rengeteg szeretgetést kapott – ennek ellenére nyugtalan a kicsi. „Akkor mi a baj?” – kérdezi őket az édesanyjuk.

A babák nonverbális kommunikációja

Pedig a babákat egyáltalán nem is olyan nehéz megérteni, mint amilyen bonyolultnak elsőre tűnik. Jóllehet beszélni még nem tudnak, de rengeteg jelet küldenek, melyeket egy kevés gyakorlással könnyedén értelmezni tudunk. A jókora ásítás leejtett vállakkal és nehéz szemhéjakkal annyit jelent: „Fáradt vagyok, aludni akarok.” Ha ehhez még rendezetlen mozgás, nyugtalan sírás és kipirosodott arcocska, valamint füldörzsölés is társul, akkor azt kívánja üzenni a gyermek: „Most rögtön vigyél ágyba!” Ha a kicsi ezzel szemben ide-oda forgatja a fejét és szopogatja a kezét, akkor inkább a pocakját szeretné megtölteni. A vigasztalhatatlan sírás hátraszegett fejjel és felhúzott lábakkal azt jelzi: „Auuu, fáj a hasam!”

Néha a kisbabák egyszerűen csak egy kis nyugalomra vágynak, és azzal, hogy egy tárgyat koncentrálva figyelnek, annyit szeretnének közölni: „Kérem, ne zavarjatok, nagyon elfoglalt vagyok”. Ha elfordított fejjel, teljesen békésen, szemlélődve, laza kéztartással fekszenek, akkor az annyit jelent: „Most egyszerűen csak relaxálni szeretnék egy kicsit.” Ilyenkor nem kell, hogy vidám játékokkal közelítsünk feléjük.

Az öt babaszó

Ha azonban elégedett a baba, akkor követi a tekintetével az édesanyját, rugdalózik a lábával, keresi a társaságot és a közelséget, játszani vagy beszélgetni szeretne. Az, hogy az utóbbi tevékenység során csak egyvalaki „beszél”, a babát a legkevésbé sem érdekli: hiszen ő nagyon szereti hallani az édesanyja hangját, és közben új kifejezéseket tanul, még akkor is, ha azokat nem tudja utánagagyogni.

Talán éppen ezekből a megfigyelésekből született az öt „babaszó”, melyeket Priscilla Dunstan ismert amerikai szülőtanácsadó-szerző szerint minden kisbaba használ, mielőtt elsajátítja a felnőttek nyelvét. Az ő teóriája szerint az ő gagyogásukból és sírásukból az első három hónapban, jól odafigyelve öt szótagocskát lehet kivenni: a „neh” – az a babaszó, mely „éhséget” jelent, és ami a szopóreflexből alakulhatott ki. Az „own” – lefordítva „fáradtságot” jelent, és melyet az ásítóreflexből eredeztethetünk. A „heh” – egy egyértelmű utalás arra, hogy kényelmetlenül érzi magát a baba, túl meleg vagy túl lenge az öltözéke, vagy esetleg tele van a pelenkája. Az „eair” – a bébiszinonímája a hasfájásnak. Az „eh” pedig egy hamarosan érkező büfit jelez előre, amiben a „h” egy erőteljes „r”-be megy át. Aki figyel ezekre a hangokra, az lehet, hogy jó pár órányi tanácstalanságot spórol meg magának.

Miért sír a baba?

A jelbeszéd nyelve

 Az is idegkímélő lehet, ha a még nem jól artikuláló gyermekünkkel egy olyan nyelven beszélünk, amihez nincs szükség kimondott szavakra, és melyet a „törpék nyelvének” is neveznek. Ezt a módszert Vivian König német felnőttképző pedagógus alkotta meg, aki fiatal édesanyaként Angliában élt, és ott ismerkedett meg az úgynevezett „baby signing”-gel – egy játékos metódussal, mely a kisgyerekek könnyebb megértését szolgálja a beszéd előtti fázisukban, és ami a gesztikulációra épül. „Újdonsült szülőkként jó pár rejtvénnyel szembesülünk. Mit próbál »mondani« nekem a kisbabám? Miért sír már megint? Most mit jelent a «dada«?” – írja König a Babajelek nagykönyve: kommunikáljunk
a kisbabánkkal még azelőtt, hogy megtanulna beszélni című művében. König azt meséli, hogy számára nagy szerencse volt, hogy a fia, Max Angliában jött világra, ahol a fiatal családok számára tartott babajelnyelv-tanfolyam a „szülők alapkurzusai” közé tartozott. „Gyorsan megtanultunk egyszerű kézjelekkel kommunikálni. A mindennapjaink nyugodtabbá váltak. A legfontosabb az volt persze, hogy meg tudtuk érteni Maxot már sokkal azelőtt, hogy megtanult volna rendesen beszélni.”

Miért sírsz?

Mit lehet kihallani a babaordításból?

∙ FÁJDALMAS SÍRÁS: magas hangon és folyamatosan. A baba görcsösen veszi a levegőt és heves mozdulatokat tesz.

∙ ÉHES SÍRÁS: szopó hangok és halk nyüszögés követi. A gyermek ilyenkor a kezét általában a szájába dugja.

∙ FÁRADT SÍRÁS: jajgató és elkeseredett. Ehhez gyakori szem és füldörzsölés is társul.

∙ FIGYELEMFELKELTŐ SÍRÁS: közepes hangerősség és megszakítások. A gyermek ezzel azt mutatja, hogy társaságra vágyik vagy játszani akar.

Forrás: www.activebeauty.hu

HOGYAN ÖLTÖZTESSÜK A BABÁT ÉVSZAKNAK MEGFELELŐEN?

A legtöbb szülő gondban van, hogy mikor, melyik évszakban, hogyan öltöztesse fel gyermekét, újszülött babáját. A szülők vagy alul öltöztetik gyermeküket nyáron, vagy túl öltöztetik télen, de néha fordítva is igaz. Tavasszal, ősszel pedig teljes a zavar. Segítünk, hogy te ne kövess el ilyen hibát.

Csecsemő, kisbaba öltöztetése télen

Általános félelme a legtöbb szülőnek, hogy babájuk, kisbabájuk megfázik a téli séta közben, ezért túlöltöztetik őket. Ez ugyanolyan veszélyes lehet és meghűléshez vezethet, mint az alul öltöztetés, mert a túlmelegedett, izzadt csecsemő az átnevesedett ruhájában nagyon hamar megfázik. Nem szabad a csecsemő kezén, lábán ellenőrizni, hogy melege van-e vagy fázik-e. A legjobb megoldás a tartója, és a háta ellenőrzése. Ha hűvös tapintatú, akkor fázik, ha jó meleg, akkor nem fázik /pont jó/, de ha nyirkos meleg, izzadt, akkor melege van. 

A túlöltöztetés árulkodó jele lehet: 
- szapora légzés
- kipirosodott arc
- melegkiütések (piros pöttyök a bőrön, amelyek levetkőztetés után eltűnnek)

Legyünk nagyon figyelmesek ezekre a jelekre, mert a gyakran túlöltözött gyermekünk nem tudja még nekünk jelezni, hogy melege van!

Csecsemő öltöztetése tavasszal, ősszel

Minden tavasszal eljön az a tipikus pillanat, mikor a szomszéd gyereke már pólóban rohangál kint, az én gyerekem meg még mindig kabátban. Ismerős? Kinek van igaza? Amíg a baba fekszik, vagy ül a babakocsiban, akkor ugyan olyan réteget adj rá, amilyen rajtad van plusz egy réteg. Viszont, ha már szaladgál, mozog a szabad levegőn, akkor elég neki ugyanannyi réteg, mint ami rajtad van. Praktikus lehet ilyenkor a mellény, mint egy plusz réteg, de főleg akkor, ha hűvös szél fúj. Érdemes gyakran megnézni a nyakánál, hátánál, hogy nem-e fázik, vagy melege van, mert ebben az esetben érdemes plusz egy réteget ráadni, vagy ha melege van, akkor levenni egy réteget.

Gyermekünk öltöztetése nyáron

A nyár a melegről, jelenleg már a kánikuláról szól. Nem meglepőek a 38 fok feletti hőmérsékletek sem. Napos, meleg időben, nyugodtan adhatsz gyermekedre egy rövid ujjú bodyt, esetleg egy napozót. Ha még 28 fok alatti a hőmérséklet, akkor esetleg egy rövidnadrág is elfér még rajta. 30 fok feletti hőmérsékletnél már elég lehet egy pelenka is, bár itt erősen javasoljuk a napvédő krém használatát, de inkább azt, hogy ne menjetek tartósan napfényre. A nyári ruciból válassz 100% pamut anyagú, jól szellőző bodyt vagy napozót.

Forrás: www.icipici.hu

Májusi versek gyerekeknek

Ezúttal a kicsiknek és nagyobbaknak kedvezünk, tavaszi szerzeményekkel. Aranyos költemények, amelyeket együtt is szavalhatunk. 

 

 

 

 

 

 

Íme a Májusi versek gyerekeknek összeállításunk.

Kányádi Sándor: Májusi szellő  

Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.

Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.

Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.

Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.

Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.

 

Gyárfás Endre: Májusi koncert

Trombitanárcisz
trombitál,
orgonabokor
orgonál,
harangvirág csendül,
virágoskert zendül.

Erősítő sem
kell ide:
szállnak a hangok
messzire.
Hallja falu, város:
muzsikál a május.

 

Zelk Zoltán: Tavaszi dal

Egy, kettő, három, négy,
kis őzike, hová mégy?

Elég, hogyha tudom én:

tavasz elé futok én!

Egy, kettő, három, négy,
te kis nyuszi, hová mégy?

Se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

Egy, kettő, három, négy,
te kis madár, vígan légy:
olyan szép dalt daloljál,
szebb legyen a tavasznál!

 

Benedek Elek: Erdőben

Járok-kelek kint a zöld erdőben,
Az áldott nap most van ébredőben.
Ébredését erdő, mező várja,
Feléje száll Isten madárkája.

Fölkel a nap, sugarát már ontja,
Kék ibolya a kelyhét kibontja:
S gyenge fűszál meghajolva, szépen,
Várja, hogy a nap rája is nézzen.

Hallga, hallga! Figyeljetek mostan,
Vidám ének zeng fönn a magasban.
Egy-egy dallam leszáll a mezőre…
Dalolj, dalolj, tavasz hirdetője!

 

Aranyosi Ervin: Tavasztündér

Tavasztündér, Tavasztündér,
vártunk már rád, hova tűntél?
Hova tűntél, merre jártál,
vajon kire, mire vártál?

Ifjak, lányok nagyon vártak,
párra eddig nem találtak!
Hideg szívük nem gyúlt lángra,
tél nehezült a világra.

Tavasztündér, Tavasztündér,
de jó, hogy elő kerültél.
a szerelem veled éled,
ezért vártunk nagyon téged!

Fű, fa, virág szárba szökken,
a körforgás visszazökken,
indul a tánc, szól az ének,
járják ifjak, járják vének.

Tavasztündér, Tavasztündér,
hosszú volt a tovatűnt tél.
De jó most végre itt veled,
te gyönyörű szép kikelet.

 

 

Forrás:  https://meglepetesvers.hu

 

 

A legtrendibb babanevek

Megjelent a Belügyminisztérium honlapján a tavalyi évben adott legnépszerűbb fiú és lány keresztnevek listája (ezen a honlapon a lakossági számadatok között lehet megnézni ezt), így a tavalyi évhez hasonlóan idén is statisztikát készítettünk belőle.

A fiúk

A fiúnevek esetében a top tízes lista elemei nem változtak, csak a sorrendek:

Egy évtizednyi 3-4. helyezés után a Levente lett a legnépszerűbb fiúnév 2021-ben: 1332 kisfiú kapta első keresztnévként.

A 2011 óta második Máté megőrizte a helyét – 1314 kisfiúnak adták.

A Dominik évek alatt lett az egyik legnépszerűbb keresztnév, tavaly 1289 fiúnak adták ezt a szülei, így megőrizte a harmadik pozícióját.

Két fiúnév esetében látunk nagy változást:

A 2003 óta legnépszerűbb Bence egy év alatt három helyet rontott: 2021-ben a negyedik helyre volt elég az 1276 névadás.

 A kilencedik helyről az ötödikre ugrott fel az Olivér: 1199 kisfiú kapta ezt a nevet tavaly a 2020-as 1029-hez képest.

A 2016-ban berobbant Noel következik a listán, amit a Marcell követ. A sort a Dániel, Zalán és Ádám keresztnevek zárják.

A százas toplista vége így néz ki:

96. Medox (100 gyerek kapta első utónévként)

97. Laurent (98)

98. Noé (97)

99. Teodor (96)

100. Flórián (94)

A lányok

A lányoknál a 2011 óta legnépszerűbb Hanna végzett tavaly is az első helyen (1355 kislány kapta ezt első keresztnévként), amit az évek óta egymással harcoló Zoé (1138), illetve Anna (1133) nevek követnek sorrendben. Hat évvel ezelőtt még tizedik volt a Léna, amit tavaly 1019 kislány kapott keresztnévként, ami a negyedik helyre volt elég. Őket a Luca (940) és Emma (783) nevek követik, a tavaly hatodik Zsófia viszont idén nem került be a top tízbe. A helyét a Boglárka vette át, ami 2014 óta van az élvonalban (682), azt pedig a Lili (646), ami negyedik éve.

Két új belépő is van a top tízben:

Kilencedik lett a Lilien, amit 601 kislány kapott első keresztnévként, illetve

a Lara, amit 594.

A százas toplista vége így néz ki:

96. Kincső (114 gyerek kapta első utónévként)
97. Emese (113)
98. Lana (113)
99. Zora (112)
100.  Dalma (106)

Forrás: www.24.hu

 

 

Étvágytalan gyerekek

Bizony nem egyszerű feladat jóllakatni, ráadásul egészségesen táplálni gyermekünket, ha nincs étvágya. Az étvágytalanság lehet átmeneti, okozhatja valamilyen lappangó betegség, fogzás, esetleg vitaminhiány, de az is előfordulhat, hogy alkatilag "rossz evő" a gyermekünk.

Először is gondolkodjunk el azon, hogy mióta veszünk észre jellemző tüneteket a gyermeken. A gyermekorvos többszöri jelzésünkre valószínűleg elküld egy vérvételre, laborra, ilyenkor arra kíváncsi, nincs-e vitaminhiánya, vashiánya a kicsinek. Amennyiben kevés a vasa, "vérszegény" vaskészítményt fognak vele szedetni. Ennek hatására javulhat az étvágya, mellékhatásként előfordulhat, hogy változik a széklet színe, állaga. Ha túl erős szorulást okoz a vas, érdemes másik készítményre váltani. A külön vasbevitel hatékonyságát rendszeres időközönként ellenőrizni érdemes kontroll laborvizsgálatokkal. A vas felszívódását a folsav segíti, némely készítmény már eleve kombináltan tartalmazza ezen anyagokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Rudolf Epp: Feeding the baby

Átfogóbb vizsgálatot végeztethetünk egy gasztroenterológussal. Ilyenkor alaposan kivizsgálják a gyermek emésztését, illetve azt, hogy nem érzékeny-e bizonyos tápanyagokra. Ugyanis, ha bizonyos anyagokat, mondjuk tejfehérjét, tejcukrot elégtelenül, vagy egyáltalán nem képes emészteni, akkor a gyomrában várakozó táplálék hosszú időre elveheti az éhségérzetét.

Étvágytalan lehet gyermekünk akkor is, ha kevés a gyomorsava. Ezen javíthatunk savas italok, például kevés gyümölcslé, citrom, narancslé, esetleg almaecet bevitelével.

Sajnos a rossz evő gyerekek szülei kétségbeesésükben számos hibát elkövethetnek. Ezért felsorolunk néhány választ arra a kérdésre, hogy "mit ne tegyünk?". Ne erőltessük az evést. Ezt a legnehezebb megállni, hiszen a szülőnek rendkívül rossz érzést okoz, ha tudja, hogy gyermeke elégtelenül táplálkozik. Főleg komoly fejfájást okoznak a kis "éhségsztrájkolók", akik akár több napot is kibírnak szilárd étel nélkül. Ilyenkor egy dolgot vegyünk komolyan: a folyadékbevitelt. Betegség, főleg láz esetén is nagyon fontos, hogy legalább igyon, ha elutasítja az italt, tegyünk elé sós magvakat, popcornt, ilyenkor akár ropit is bevethetünk, hogy megszomjazzon. Ha a kiszáradást kivédtük, a többit rábízhatjuk a gyerekre, egyszer csak megéhezik. Még akkor is, ha el sem tudjuk képzelni a gyerekről, hogy ismeri az alábbi szókapcsolatot: "éhes vagyok!", eljön az ideje, hogy megbizonyosodhatunk róla, kérni fogja az ételt.

Hiba a rossz evő gyereket büntetni, vagy jutalmazni evésbeli teljesítménye függvényében. A dicséret belefér, sőt biztosan jól esik neki, de nem kell eltúlozni, egy "szépen ettél, ügyes vagy!" éppen elég. Az ajándék reményében erőszakkal letuszkolt falat könnyen visszakívánkozhat ékes bizonyítékaként annak, hogy nem esett jól. Amit nem szeretünk, vagy ami nem esik jól, azt felnőttként eszünkbe se jut a szánkba venni. Engedjük, hogy a gyereknek is legyen saját ízlése és joga ahhoz a véleményéhez, hogy valamilyen ételt elutasít. Mivel a jutalom is kevés eredményhez vezet, elképzelhető, mire megyünk, ha büntetést ígérünk az el nem fogyasztott falatokért.

Jó, ha tudjuk, hogy a gyerekek étvágyát erősen befolyásolja kipihentségük, illetve az, hogy eleget vannak-e friss levegőn. A fáradt gyerek az evéshez is fáradt, ilyenkor jobb, ha lefektetjük, frissen ébredve nagy eséllyel farkaséhes lesz, és jól teletömi majd a pocakját. Magunkon is megfigyelhetjük, hogy a friss levegőn megjön a kedvünk az evéshez. Igyekezzünk minden nap megoldani a szellőzés lehetőségét, rossz idő esetén gyakori ablaknyitással, egyébként pedig a lehető legtöbb szabadban töltött időt biztosítsuk számukra.

 

Forrás: http://picibaba.hu

A cikket írta: Nojka