Olvass a gyerek rajzából!

A legkisebb is tud "írni", csak mi nem értjük. Pedig ha meg tudod fejteni, a rajzai rengeteg dologról árulkodnak, üzennek. Hogy pontosan mit is, ehhez nyújtunk egy kis segítséget.

Még lehet, hogy nem is beszél összetett mondatban, vagy nem tudja jól kifejezni magát, de rajzai közlik azt, amit nem tud, vagy nem akar elmondani. Képei alapján megismerheted a világról, környezetéről, családjáról – rólad alkotott ítéletét, véleményét.

Hagyd rajzolni!

Ne tanítsd, csak hagyd rajzolni! Adj neki lehetőséget, hogy maszatoljon, krétával firkáljon a terasz kövére, vagy ujjával fesse be a sétáitokon gyűjtött köveket Türelmesen magyarázd el neki, hova és mivel művészkedhet. Adj neki ötleteket, keltsd fel az érdeklődését. Még a legkisebbet is hagyd festegetni - előtte persze jó, ha odakészítesz egy vizes rongyot, amivel megtörölheti az ujját.

 

 

 

 

 

 

 

 

A papír melyik részére rajzol a kicsi?

Már a korai rajzoknál is gondolhatunk arra, nem mindegy, hogy a lap mely részére kerül a rajz, vagy melyik része van jobban kidolgozva:

Felső rész: A szellemi értékek érdeklik, erre lesz fogékony, kíváncsiságát máris inkább ezek a dolgok ébresztgetik.
Alsó rész: A biztonság iránti igényét jelzi, valamint azt, hogy inkább a mindennapok történései érdeklik, vagy az átlagosnál erősebb a gyermek testi orientációja.
Bal oldal: Erős a kötődése a múlthoz és az anyához. Ha ezen az oldalon nagyobb ábrákat látsz, biztos lehetsz benne, hogy jó a gyermek én-képe, ha keskenyebbek a figurák, szorongást sejthetsz, ha pedig lap méreteihez képest nagyon kicsik, akkor valószínűek az önértékelési zavarok.
Jobb oldal: Apai kötődés.

Ha bármilyen eltolódást észlelsz, figyeld meg jobban a viselkedését és úgy rakd össze az információkat, ne kategorizáld rögtön. Szeretettel, odafordulással, kitüntetett figyelemmel sok mindent megoldhatsz külső segítség nélkül is.

Milyen a vonalvezetése?

Azok a gyerekek, akik kemény, egyenes, határozott vonalakat rajzolnak, sokszor akaratosak, öntörvényűek, hamar döntenek és nehéz ebben befolyásolni őket. Hatalmas szeretettel, türelemmel, nagyobb elfogadással többre mehetsz az ilyen gyereknél, mint a szidással, kemény fegyelmezéssel. A laza, puha, gömbölyded vonalakkal rajzoló gyerekek rugalmasabb személyiségek, könnyebben alakíthatóak, nevelhetőek a szülők részéről. Figyelj arra, hogy bátorítsd, erősítsd az ilyen gyermeket, legyen saját akarata, legyen döntési lehetősége. Szervezzetek olyan programokat, aminek az úticélját például ő döntheti el.

 

Forrás: Polgár Infó-http://picibaba.hu

 

Szoknyás dióbaba

Dióbaba

 

Kellékek:

• Dió,
• fonal,
• vászon,
• hurkapálca,
• fúró, filctoll, ragasztó, olló.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elkészítés menete:

A diót kifúrjuk a két diófél találkozásánál, hurkapálca helyén.

A vászonból egy körlapot vágunk ki.

A hurkapálcából ledarabolunk egy 20 centiméteres rudat.

A ledarabolt hurkapálca egyik végét a kör alakú textil közepéhez illesztem, majd az anyaggal együtt a pálcát a dión fúrt lyukba szorítom. Figyeljünk arra, hogy a hurkapálcát a dióhoz közel érdemes megfogni, és akkor az illesztés során nem törik el.

A fonalból a gyerek kinyújtott ujjai köré tekerek annyit, hogy megfelelő mennyiségű haja legyen majd a babánknak.

A fonalat lehúzom a kicsi kezéről és a két mutatóujjával kérem, hogy feszítse meg. Ekkor az egyik ujjához közel, egy fonaldarabbal elkötöm.

A kis ujjacskákat kihúzzuk a fonalból, és megkérjük, hogy a keletkezett fonalhurkokat vágja el ollóval, hogy szép kis babaparókát kapjunk végeredményként.

A babaparókát kicsinosítjuk, a hosszú szálakat levagdaljuk, és a baba fejének tetejére ragasztjuk úgy, hogy a frufru előre kerüljön.

Fekete filctollal megrajzoljuk a baba szemét, száját.

Ha készen vagyunk akár játszhatunk is a babával. Két ujjunk között pörgethetjük a hurkapálcát, és megfigyelhetjük, milyen szép kis pörgős szoknyás babát alkottunk.

A cikket Adrienn írta.

 Forrás: http://picibaba.hu

 

 

A korai nyelvtanulás tényleg korai? Mikor kezdjük?

A leggyakoribb kérdés, amit a szülőktől kapok, hogy mikor érdemes elkezdeni a gyermeküket egy második nyelvvel is megismertetni. Sokan vannak - köztük én is - akik úgy gondolják, hogy a korai kezdés megalapozza a későbbi hozzáállást a nyelvekhez, így a gyermek iskolás korában szívesebben fog majd nyelveket tanulni. 

 

 

 

 

 

 

 

Szerencsére ma már kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gyermekkorban hallott nyelvek később visszahozhatók, így iskolában könnyebben emlékszik rá, vagyis könnyebben is tanulja a gyermek. Viszont az „ellentáborban” is többen vannak, köztük pszichológusok, logopédusok és nyelvtanárok is, akik azt hangoztatják, hogy a korai nyelvtanulás feleslegesen leterheli a gyermeket és inkább játsszon, majd az iskolában megtanulja a nyelvet.

Kinek van igaza?

Először is érdemes tisztázni a korai kezdés fogalmát. Az általános iskolában történő nyelvtanulással a többség egyetért, az ez előtti időszakra vonatkozik a korai kezdés.

Vannak olyan szülők, akik ferde szemmel néznek egy másik szülőre, ha a gyermekét óvodai nyelvi foglalkozásokra járatja, esetleg már babakorban elkezdi a nyelvet megismertetni vele.  Ez nem jelent „túl” korai kezdést, semmilyen megterheléssel nem jár a gyermek számára, ha a megfelelő szakember a megfelelő módszerekkel ad ehhez útmutatást.

Fontos megkülönböztetni a fogalmakat. A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit tudatos nyelvtanulásnak nevezik. A korai nyelvtanulás, mint olyan, nem oktatás, tanítás vagy szó szerinti értelemben vett tanulást jelent, hanem nyelvelsajátítást. Én éppen ezért nem szeretem használni a tanulás/tanítás szavakat, mert ezek görcsösséget, kötelező iskolaszagú órákat takarnak a többség számára.

A nyelvtanulás sokszor verejtékes munka, szómagolás, szabályok bevésése, ami sokszor nem jár sikerélménnyel. Ezzel szemben a nyelvelsajátítás nem tudatos folyamat, hanem az anyanyelv elsajátításához hasonló, ahol a tanuló „érzi a nyelvet”, szivacsként magába szívja a szavakat, szabályokat és így észrevétlenül rögzül, egyszerűen „csak” használja a nyelvet.  A kisgyermek az anyanyelvét ösztönösen sajátítja el (tanulja meg) a szüleitől, így egy második nyelv „megtanulása” is ugyanilyen folyamat számára.   A gyerekek élményt nyújtó tevékenységek közben szereznek tapasztalatot, így alkalmuk van megismerni egy idegen nyelvet és ebből a saját tempójukban annyit elsajátítani, amennyit tudnak. Nem lehet többet a „fejükbe tölteni”, mint amennyire kapacitásuk van, ezért nem terheli őket túl, számukra ez is játék, nem veszi el a gyermekkorukat, sőt. Nekik teljesen természetes, hogy egy dolognak több neve van, ezért nem fog fennakadni, ha angolul is beszélsz hozzá.  Természetesen az iskolában is meg tudja tanulni a nyelvet, de mint említettem, ez már nem az ösztönös nyelvelsajátítás, hanem valóban tudatos tanulás lesz számára. Már az óvodás gyerekek is fordítgatnak, és kérdezik, hogy ez mi magyarul? A kisebb gyerekeknél természetesen rögzül a nyelv, neki nem furcsa, hogy máshogy hívod az adott tárgyat. Az iskolában akaratlanul is szabályokat fog keresni, és sajnos sok esetben szabályokat is fog kapni válaszul, ahelyett, hogy arra figyelne, hogy az üzenete célba érjen az idegen nyelven.

Magyar anyanyelvű apa és anya mellett felnövő gyermeket is be lehet vezetni egy második nyelvbe, így később a nyelvekhez való hozzáállása is pozitív lesz, nyitott lesz a nyelvekre!

A nyelvelsajátítással kapcsolatban a lényeg a hogyanon van!

• Nagyon fontos, hogy ahhoz, hogy a gyermekkori nyelvelsajátítás valóban élményteli legyen a gyermek számára, stresszmentes, szeretetteljes környezet vegye körül a gyermeket!
• Megfelelő szakembertől és megfelelő módszerekkel tanuljuk, hogy hogyan lehet otthon is sikeresen átadni egy nyelvet!
• Játékosan, ösztönösen, ahogyan az anyanyelvét is elsajátítja!
• Ujj-játékok, csiklandozók, lovagoltatók, hintáztatók és simogatók segítik az intim kapcsolatot a szülő és a gyermek között!
• Mondókákkal és dalokkal, amelyeket mozgással kísérve könnyebben rögzül a nyelv!
• Kreatív tevékenységek közben szintén rögzül a nyelv: rajzolás, gyurmázás, festés!
• A gyermek legfőképpen tevékenység közben tanul, ezért cselekvésbe ágyazott játékokat játsszunk! Beszélhetünk idegen nyelven étkezés, fürdés, pelenkázás közben, vagy az utcán, játszótéren, bevásárlásnál.
• Használjunk gesztusokat, fontos a testbeszéd, a mimika! Játsszunk a hangunkkal!
• Használjunk vizuális segédeszközöket: pl. báb, plüss, játék, kártya!
• Hallgassunk idegen nyelvű dalokat, nézzünk idegen nyelvű meséket! Ezek segítik a kiejtés rögzülését is, ha a szülőé esetleg nem tökéletes!
• Legfontosabb szempont a játékosság és hogy ne akarjuk görcsösen tanítani!

Vidám perceket kívánok Nektek egy második nyelven is!

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Fürész-Mayernik Melinda-Baba- és gyermek angol oktató, tanácsadó

 

A beszéd fejlődése

Gyermekeinkkel való kommunikáció egyik lehetősége a beszéd. Ennek megindulására várnak a szülők a legjobban, hisz ezzel tudjuk magunkat legjobban kifejezni. A következőkben 2,5 éves korig tekintjük végig, vázlatosan, a beszéd fejlődését.  

 

 

 

 

 

Az újszülött első hangjai élesek, tagolatlanok. A környezet ezeket panaszhangoknak tekinti, és jelentést tulajdonít neki, ezért aztán közbelép (eteti, simogatja, stb.). A kezdeti egyhangú színezet kezd változni; a második hónapban a csecsemő környezetében élők már meg tudják különböztetni, hogy mikor van valami baj, és mi a nyugalmi helyzetet kísérő örömhang. Beavatkozásuk különbözőségével ezeket a jelzéseket megerősítik.
A hangadás sokáig nem önálló megnyilvánulás, hanem egy globális reakció része. (Egész testével felel a gyerek. Rugdalózik, kapálózik, megfeszíti magát, stb.) Ebben a korban még nem tekinthető sem a hangadás, sem a globális reakció szándékkifejezésnek. A csecsemő nem közöl semmit, egyszerűen él. Az életmegnyilvánulásainak a környezet ad jelentőséget, ezzel kondicionálja (tanítja) a célzott hangadást.
A harmadik hónap végéig semmi nem mutat arra, hogy a gyerek összefüggést élne meg a hangképző mozgásai, és a saját hangja között. A süket csecsemő ugyanolyan színezetű és intenzitású hangokat ad, mint a halló. Ennek a hónapnak a végén kezd megmutatkozni a különbség, mikor is a halló csecsemő felfedezi a kapcsolatot a hallás és a hangképzés között. (Elkezdi utánozni a saját hangját.) Kezdetét veszi a játék a hangképzéssel, ami a 4-5. hónaptól a mászás kezdetéig, a gyerek kedvelt tevékenysége. Az artikuláció a tárgya a játékának. Ezeknek a mozgásformáknak, amiből később a hangok lesznek, már van előtörténete. (Pl. ajakhangok-m,b,p – a szopó mozgás folytatása; a foghangok-t,d – a nyelvnek a szopás során kialakult mozgást ismétlik.)
 

Az, hogy a gagyogás játék, valószínűsíti, hogy a jelzésértékű hangok (éhség, fájdalom) továbbra is megmaradnak. A gagyogás hatására azonban a jelzőhangjai is átalakulnak, és differenciáltabbak lesznek. A csecsemők sokkal több hangot képeznek, mint amennyi az anyanyelvükben szerepel, és esetleg a környezet meg tud különböztetni (több mint 200 féle hang). (Pl.: kísérlet az afrikai b-b- re) A gyerek ebben a korban minden hangot kipróbál, amit a hangképző szerveivel létre tud hozni. Csak azok a hangok maradnak meg, amiket a környezetében hall, a többi kiesik. (Szenzitív időszak! – Idegen nyelvű szövegeket is érdemes ilyenkor hallgattatni a gyemekekkel, felmérések szerint a későbbiekben a gyerekek kiejtése a tanult nyelven anyanyelvi lesz.) Ekkor kezdi el a gyerek igazából utánozni a beszédet. Elkezd hosszabb hangsorokat képezni, olyan hanglejtéssel, arckifejezéssel, ahogy a felnőttek beszélnek.
 

A hatodik hónapban a beszédértés is kezdetét veszi. Elsőnek a hanghordozást, az érzelmi színezetet érti meg. (Kedves hang-öröm, mérges hang- szomorú, esetleg sír) Ilyenkor még helyzetekben tájékozódik, akár idegen nyelven feltett kérdésre is ugyanolyan reakciókkal válaszol. A szavak tiszta megértését, a tiszta beszédmegértést megelőzi olyan helyzetek megértése, amelynek a beszéd egyik összetevője.

 

Nyolchónapos kortól megérti a kérdést, felszólítást, de csak bizonyos helyzetekben. (Helyszín, hangsúly, személy, stb.) Az inger együttes összetevői folyamatosan lemaradoznak. A kilencedik hónap végén már testhelyzettől függetlenül hajtja végre a felszólításokat, a 10. hónapban már sem a megszokott környezetre, sem a személyre nincs szüksége.
A gagyogásban, mint játékban, megjelenik a hangkettőzés. A kettőzött ajakhang az, amit a gyerektől a környezete elvár (ma-ma, pa-pa) ez pozitív visszajelzést biztosít neki, így megerősíti a gyakorlását. Ez már a beszéd kezdete. A gyerek lassan rámutatásra, megnevezésre, közlésre is használja a „beszédet”.
 

A gagyogásból kiemelkedő első szavak 1 éves kor körül jelennek meg. A gyerek beszédfejlődése itt még lassú. A 16. hónapra 8-15 szót tudnak, az élénk beszédfejlődésű gyerekek 30-40 szót tudnak. A megértett szavak száma azonban ennél sokkal több. Az aktív szókincset a gyerek utánzással sajátítja el. Egy mozdulatot utánoz a hozzá tartozó szóval (pohár).
 

Kezdetben a beszéd egyszavas mondatokból áll. A második életév második felében ugrásszerűen meggyorsul a beszéd fejlődése. A szókincs ötszörösére-tízszeresére nő. Ez a néhány hónap a beszédfejlődés fordulata. A gyereknek megjön a beszédkedve. Mintha rájönne arra, hogy a beszéd eszköze a kapcsolatteremtésnek. Az egyéni eltérések jelentősek lehetnek. Akadnak gyerekek, akiknél ez a fordulat a harmadik életévben van. Két és fél éves korukban a gyerekek többnyire rendelkeznek a beszédkészséggel és szókinccsel, amellyel közvetlen környezetükben elboldogulnak.
 

 

Felhasznált irodalom:
Mérei F.- V. Binét Á. : Gyermeklélektan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999.

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Szőke Melinda

 

 

Nemzetközi Babahordozó Hét programjai...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Nemzetközi Babahordozó Hét idei jelmondata "A szeretet átalakít". Ennek szellemében szerveztük meg 2022. NBH programját, ami kicsit visszahozza azt a 13. évet, amiben a Nyíregyházi Babaklub csatlakozott a világméretű kezdeményezéshez. Számunkra ez a hét mindig is a kötődő nevelés, babahordozás, gyermekvállalás családi és közösségi ünnepe volt.

 

A programról itt tájékozódhatsz:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden érdeklődőt várunk 2022.október3-8. között, hétfőtől szombatig Sóstóhegyen, a Gulyás P. u. 5. szám alatt.

Tippek szülőknek tanulási zavarok esetére

Beszédértési nehézségek, lassú, akadozó olvasás, nehezen kivehető írás - a tanulási zavarok tünetei ezek, és rengeteg gyermeket érintenek. A nehézségeket időben fel kell ismerni ahhoz, hogy a gyermek szakszerű segítséget kapjon. A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia néhány tanácsának megfogadásával a szülő is segíthet abban, hogy gyermeke sikerélményeket szerezzen az iskolában.

 

 

 

 

 

 

 

Tanulási zavarnak nevezzük, ha egy gyerek a kortársakhoz képest jelentős nehézségeket tapasztal az írás (diszgráfia), olvasás (diszlexia) vagy számolás (diszkalkulia) területén, és ennek hátterében nem igazolható más érzékszervi, neurológiai vagy pszichés probléma. Jól ismert jelenségről van szó, szinte nincs olyan iskolai osztály, ahol ne lenne egy-egy érintett gyermek.

„A tanulási zavar jellegzetes megjelenési formája például a beszédértési nehézség, a betűk, számok, színek és formák elsajátításának nehézsége, vagy az is, ha az olvasás akadozó, lassú, illetve, ha a gyermek írása nehezen olvasható. Figyelmeztető jel, ha a tanulás, olvasás, írás és számolás végzése során a gyermek szorong” – mondta el dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója. Hozzátette: a nehézségének felismerése után célszerű konzultálni a pedagógussal, valamint gyermekpszichiáter szakemberrel is. „Mindez azért fontos, hogy elkülönítsük a tüneteket az ADHD, az intellektuális képességzavar jeleitől. Az erősségekre kell fektetni a hangsúlyt, így érhetnek el sikereket a diákok.”

Fontos kiemelni, hogy azok a gyermekek, aki kicsit másképp tanulnak, gondolkoznak, ugyanolyan sikeresek lehetnek az iskolában, mint kortársaik. A szülők is tudnak segíteni tanulási zavar esetén, ehhez a Vadaskert szakembere adott pár tanácsot.

• Koncentráljunk az erősségekre! Ha a gyermek kiemelkedő akár egy sportágban, művészetben vagy tantárgyban, próbáljuk buzdítani annak gyakorlására.
   
• Dicsérjük meg gyakran, ha jól teljesít vagy sikerült egy feladat elvégzése!
   
• Fejlesszük a szociális és érzelmi készségeit - éreztessük a gyermekkel, hogy velünk mindent megbeszélhet, hozzánk bizalommal fordulhat.
   
• Tervezzük meg a jövőt! A szülők és a tanulási zavarral élő gyermekek sokszor aggódnak a jövő miatt. Ösztönözzük a gyermeket az erősségei és lehetőségei kihasználására az érdeklődésének megfelelően.

A szakember figyelmeztetett: a probléma gyökere nem a gyermekek intellektuális képességeiben, akaraterejében vagy motivációjában keresendő. „Sokszor már a korai időszakban megmutatkoznak elmaradások, amelyek előrejelezhetik a későbbi tanulási nehézségeket. Sok esetben valóban csak megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás, írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött, aminek a felismerése kulcsfontosságú lehet” – emelte ki dr. Tárnok Zsanett.  A terápiás lehetőségek számbavételekor a legfontosabb az egyéni fejlesztési terv kialakítása.

 

 

Nyitókép: depositphotos.com

Forrás: https://www.csaladinet.hu

 

 

 

Sárgarépás rizs

 

 

 

 

 

(10 hónapos kortól)

Hozzávalók:

• 2 nagyobb sárgarépa,
• 1 fehérrépa (zöldség),
• 1 pici hagyma,
• 3 kávéskanál margarin,
• 1 bögre rizs,
• csipet só,
  
• víz.

(Elkészítési idő: 30 perc)

Az elkészítés menete:

A hagymát, sárgarépát és a zöldséget megtisztítjuk, lereszeljük, majd a margarinon picit megfuttatjuk. Ráöntjük a rizst, 1-2 percig pirítjuk, majd felöntjük 2 bögre vízzel. Pici só hozzáadása után, fedő alatt puhára pároljuk.

TIPP:

• Ha túl száraznak találom, egy kis narancslevet öntök rá a végén.
• Szoktam még készíteni csirkemellel is. Akkor azt - pici kockákban - a zöldségekkel együtt megpirítom az elején.
• Lehet főtt csirke májat reszelni bele a végén.
• Megszórhatjuk reszelt sajttal is.
• Répa helyett készülhet brokkolival, karfiollal, cukkinivel, vagy bármely zöldséggel.
• Családnak köretként is nagyon finom.
  

Jó étvágyat a picuroknak!

 

 

 

A receptet beküldte: Nagy Nikolett (Zalaegerszeg)

 Forrás:http://picibaba.hu