Világszerte 820 ezer ember halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya.
A kisgyermekek egészségét elsősorban anyatejes táplálással
lehet megalapozni, az utóbbi 15 évben világszinten mégis szinte stagnált a
kizárólagos szoptatás aránya, emellett az újszülötteknek majdnem a fele nem jut
időben az egészséget megalapozó előtejhez - olvasható az Első 1000 Nap nevű
tájékoztató program keddi közleményében.
Felmérések szerint a világon évente több mint 820 ezer öt év
alatti gyermek és 20 ezer kismama halálában játszik szerepet a szoptatás hiánya
- áll a közleményben, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a változáshoz
szakszerű edukációs rendszer kialakítása szükséges, amely világszerte segíti a
kismamákat a szoptatási nehézségek legyőzésében.
Mint írják, augusztus elsején indul az anyatejes táplálás
világhete, amelyet 1992-ben azért jelöltek ki, hogy világszerte hirdessék a
szoptatás fontosságát és előnyeit, valamint felhívják a figyelmet a megoldandó
problémákra, amelyekkel a kismamáknak táplálás közben kell szembenézniük. Az
anyatejes táplálás jelentőségét olyan nemzetközi szervezetek is hangsúlyozzák,
mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az UNICEF.
A kisbabák és kisgyermekek egészségét már közvetlenül
születésük után meg lehet alapozni megfelelő szoptatással: a WHO javaslata
szerint az az ideális, ha az újszülött életének első órájában találkozik az
úgynevezett kolosztrummal, azaz előtejjel, majd az első félévben csakis
anyatejet fogyaszt. A későbbiekben sem szabad hirtelen megszakítani az
anyatejes táplálást: az első két életévben, a hozzátáplálás időszakában is erre
érdemes elsősorban támaszkodni - olvasható a közleményben.
Ugyanakkor a felmérések szerint a kizárólagos anyatejes
táplálás elterjedése stagnál: az utóbbi 15 évben globális szinten csak 7
százalékpontot növekedett, és általánosan elmondható, hogy az első órában
pusztán az újszülöttek 45 százaléka jut előtejhez. A WHO és az UNICEF
felmérései szerint évente több mint 820 ezer öt év alatti kisgyermek és 20 ezer
kismama halálában játszik szerepet az anyatejes táplálás elmaradása vagy a nem
megfelelő szoptatás, pedig a megfelelő szoptatás számtalan egészségügyi
előnnyel jár - írják.
"Bizonyított, hogy optimális szoptatással akár a felére
csökkenthetjük az olyan gyakori gyermekkori betegségek kockázatát, mint a
hasmenés vagy a különböző légúti fertőzések. A szoptatás emellett megvédheti a
csecsemőt az asztmától, a bölcsőhaláltól vagy a középfülgyulladástól, és
csökkentheti a túlsúly és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
Emellett azt is kimutatták, hogy a gyermekek agyfejlődésére és kognitív
képességeire is pozitív hatással van, és akár 2,6 ponttal is megemelheti az
IQ-szintet. Az anyatejes táplálás ráadásul a kismamák egészségét is megvédi:
csökkenti a szívproblémák, a 2-es típusú diabétesz, valamint a petefészek- és
mellrák kialakulásának esélyét, közvetlenül a vajúdás után pedig elősegíti a
méh összehúzódását és csillapítja a szülés utáni vérzést" - idézi a
közlemény Csordás Ágnesnek, a Magyar Védőnők Egyesületének elnökének, az Első
1000 Nap program szakértőjének szavait.
Sokaknál az első fél éves, kizárólag anyatejen alapuló
étrend sem valósul meg, noha a WHO ajánlása szerint kétéves korig érdemes
folytatni az anyatejes táplálást, a 20-23 hónapos gyermekek több mint felénél
már korábban elhagyják a szoptatást. Ezen a tendencián szeretne javítani az
Egészségügyi Világszervezet is, amely külön célként tűzte ki a kizárólagos
szoptatás arányának növelését.
A közlemény szerint a magyar adatok sem mutatnak
"tisztán pozitív képet": bár a magyar kisbabák egyharmadát
kizárólagos szoptatás útján táplálják, egy felmérés szerint 2009 és 2014 között
3,6 százalékkal csökkent a csak anyatejjel táplált féléves csecsemők száma.
Ugyanakkor a felmérés során azt is vizsgálták, hogy a hozzátáplálás idején hány
egy év körüli kisgyermeket szoptatnak még: ez a 35 százalékos arány jelentősen
magasabb, mint ami Görögország (6,4 százalék), Izland (16 százalék) vagy
Luxemburg (11,8 százalék) helyzetét jellemzi.
Az anyatejes táplálás elterjedését nehezíti egyebek mellett,
hogy az újszülöttek egy része képtelen az anyatejes táplálkozás megkezdésére,
és a kisebesedett, fájdalmas mellbimbó is gyakran jelent gondot. Sok esetben
nehézséget okoz még a mell vérbősége vagy formája, illetve az anyatejhiány és a
szülés utáni stressz is. A szoptatással kapcsolatos gondok gyakran a kismamák
edukációs hiányosságaira vagy bizonytalanságaira vezethetők vissza, ezért
kifejezetten fontos lenne az egészségügyi szakemberek aktívabb bevonása és új
támogatói rendszer kialakítása - írják.
A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által
létrehozott, Első 1000 Nap elnevezésű népegészségügyi tájékoztató kampány
célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves
korig tartó időszak fontosságára irányítsa. A program jelenleg közel 200
szakembert és több mint 2 ezer szülőt tudhat támogatói között - olvasható a
közleményben.
Forrás: MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése