Bizonyos életkor alatt nem ajánlott a méz fogyasztása

A mézet nemcsak azért szeretjük, mert finom, hanem azért is, mert gyógyító erővel bír, hisz rengeteg fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Van, amikor azonban nem ajánlott a méz fogyasztása.

 

 

 

 

 

 

A mézet, mint természetes édesítőszert egyre gyakrabban és egyre többen használják a finomított cukor helyettesítésére, főleg azok, akik nem bíznak a mesterséges édesítőszerekben. A méz valóban a legrégebb óta ismert édesítőszerünk, ha azonban az élelmiszer eredetű megbetegedéseknek nagyobb mértékben kitett emberekről van szó, akkor nagy körültekintéssel kell kiválasztani a mézet, vagy mellőzni kell a fogyasztását.

A csecsemők és kisgyermekek táplálkozásánál (csakúgy, mint a felnőttek esetében) a finomított cukor bevitele nem ajánlott, mivel annak magas a glikémiás indexe, így a vércukor szintjét és az inzulin szintet hirtelen emeli meg. Ez túl korán jelentkező éhségérzetben jelentkezik, ami pedig nagyobb eséllyel vezet elhízáshoz. Mindemellett nő a vérnyomás, a koleszterint szint, s a triglicerid szint is.

A fruktóz (gyümölcscukor) és glükóz adja a méz - nagyjából - 60-70%-át, gyümölcscukorból van több. A fruktóz édesebb, mint a glükóz és alacsonyabb a glikémiás indexe. Valójában a fruktóztartalom a méz egyik minőségjelzője - magasabb fruktóztartalom mellett a méz lassabban kristályosodik. Ezek alapján a méz egyértelműen egészségesebb a finomított cukornál, ráadásul olyan más alkotóelemei is vannak, melyek élettanilag nagyon is előnyösek. 

 

Van azonban két nagy hátránya a méznek, ami miatt egy évnél fiatalabb kisgyermekek számára a fogyasztása kifejezetten nem ajánlatos.

 

A méz, mint a természetből származó anyag mikrobákat, baktériumokat tartalmaz, így azt a későbbi megbetegedéseket megelőzendő kezelni kell, erre pedig a legalkalmasabb a hőkezelés. A hőkezelés (pasztörizálás) során azonban olyan reakciók játszódnak le az intenzív hőátadás miatt, amelyek során egy hidroximetil-furfurol (HMF) nevű anyag képződik. 

 

Ez egy élettanilag kedvezőtlen hatású vegyület, ami számos hőkezelt élelmiszerben, szárított gyümölcsökben, vagy kávéban is megtalálható elhanyagolhatóan kicsi mennyiségben, de a törvényben meghatározott határérték betartása esetén nem okoz problémát. Ez azonban csecsemőknél, rossz minőségű, rosszul hőkezelt mézek esetén nagy mennyiségben mérgező lehet. Sokkal komolyabb problémát okozhatnak viszont azok a kórokozók, amelyek miatt ez a hőkezelés elengedhetetlen.

Van egy olyan baktérium, ami annyira veszélyes betegséget okoz, hogy az élelmiszeriparban szinte minden mikrobaszám csökkentő eljárást ennek elpusztítására számolnak ki. Ez a Clostridium botulinum, amely a botulizmust vagy ismertebb nevén a kolbászmérgezést okozza. Mérge a botulinum toxin, ez egy idegméreg, ami nagyon kis mennyiségben is bénulást, akár légzőszervi leállást és halált is okozhat.

Egyébként ez az a botox néven is ismert méreg, amit az arc egyes izmainak megbénítására nagyon kicsiny mennyiségben használnak plasztikai beavatkozásoknál. Mint minden megbetegedésnél, a C. botulinum esetén is szükséges aránylag nagy számú baktérium bejutása a szervezetbe és annak legyengülése is rásegít a betegség kialakulására, de a csecsemők alapvetően gyenge immunrendszere nem képes leküzdeni egy ilyen fertőzést.

Bár Magyarországon nem jellemző, de egy Brazíliában 1999-ben végzett felmérés során a vizsgált mézek 7%-ában találták meg a kórokozót!

 

Az élelmiszeriparban a hőkezeléseket úgy állítják be, hogy ezermilliárd legyártott termékben maximum egy kórokozó maradhasson, így a megbetegedésnek a valószínűsége gyakorlatilag nulla. Szerencsére az Európai Unió szabályai kimondottan szigorúak ilyen téren, azon belül a magyar törvények kifejezetten példásak, Nagy-Britanniában pedig harminc év alatt mindössze hat esetet regisztráltak csecsemőknél, míg egy az Egyesült Államokban 1998-ban készített összefoglaló jóval sötétebb képet mutat, egymillióból 19 gyermeket fertőz meg méztől származó botulizmus.

 

A méz ezen felül allergizálhat is, így csak olyan mézet érdemes választani, amiről már tudjuk, hogy semmilyen allergiás reakciót nem vált ki belőlünk. A mézre allergiás személyek nagyobb része a méhektől származó alkotóelemekre, kisebb hányada pedig a pollenre allergiás.

Bármilyen rosszul is hangzanak a fentiek, a méz fogyasztását nem szabad teljesen mellőzni, hisz számos vitamint, ásványi anyagot tartalmaz. Azonban a fertőzés veszélyének nagyobb mértékben kitett személyek, tehát az immungyengék, egy évesnél fiatalabb gyerekek számára a méz fogyasztása mindenképp kerülendő. Az is hangsúlyozandó, hogy várandósok csak megbízható forrásból származó, pasztörizált mézet vásároljanak, nyers mézet semmiképp se.

 

Forrás: https://www.babaszoba.hu