Nem kell tanult muzsikusnak lennünk ahhoz, hogy jól foglalkozzunk zeneileg gyermekünkkel. Ami igazán számít, az a közös élmény, az együtt mozgás, a jó hangulat és a nevetés. Az pedig már csak ráadás, hogy a kellemes időtöltés nemcsak a kicsit fejleszti, de a szülő-gyermek kapcsolatra is jó hatással van.
Cini, cini muzsika
Meglehet, hogy soha nem volt a kedvencünk az énekóra, nem
ismerünk fel minden komolyzenei művet első hallásra, énekelni pedig
jobbára csak a zuhany alatt szoktunk, de amint gyermekünk születik, jó,
ha fontossá válik az életünkben a zene. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni
– mondja Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. A zenei
nevelés célja nem csak a zenei képességek kibontakoztatása. Kodály
Zoltán szerint a kisgyermek zenei fejlesztése a születése előtt kilenc
hónappal kezdődik, a magyar zenepedagógia atyja úgy vélte, hogy az
édesanyának ismernie kell az érintés, az énekszó és a ritmikus mozgás
jelentőségét gyermeke lelki és mentális fejlődésében.
Hóc-hóc katona
Pszichológiai kutatások is alátámasztják, hogy az érintés, ölben ringatás és éneklés, dúdolás egyértelműen jó hatással van a felnőtt és a gyermek kapcsolatára.
Nemcsak az édesanyák élvezhetik tehát a pozitív hatást, hanem az
édesapák, nagyszülők esetében is segíti a gyermekkel való kapcsolat
kialakítását az érintés, a testi kontaktus és az éneklés. A zenei nevelés hatása
az érzelmi és szociális készségek fejlődésén túl a mozgás- és
beszédkészség terén is megmutatkozik. A ringatás pedig nemcsak a gyermek
ritmusérzékét fejleszti, hanem az idegrendszerét is.
Tente, baba, tente
Az újszülöttek és csecsemők rendszerint élvezik, ha altatódalokkal
ringatjuk el őket. Ha pedig ébren vannak, öltözködés közben remek móka a
testrészek nevével mondókázni, az adott testrészre mutatva.
Kicsi orr, kicsi száj,
Keretezi kerek áll,
Kupolája homlok.
Piros arc, piros nyár,
Áfonyakék szembogár,
A pillái lombok.
Egyedem-begyedem, ez az én tenyerem
Bölcsődéskorú gyerekek esetében az ölbeli játékok kapnak szerepet.
A személyes kapcsolat nagyon fontos, a felnőttel, emellett a gyerekek
biztonságérzetét növeli az az örömforrás, amit a mondókák ismételgetése
okoz. A tenyeres, ujjkiszámolós játékok mellett kedveltek az ültetők,
állítgatók, jártatók is.
Egy, kettő, három, négy,
Te kis cipő hová mégy?
Nem megyek én messzire,
Csak a világ végére.
Nézzétek csak, emberek!
Nagy csizmában kisgyerek.
Hazafelé lépeget,
hátrafelé nézeget.
Erre kakas, erre tyúk
A zenei képességek fejlesztése a gyermek egyéb képességeinek terén is
pozitív változást idéz elő. Óvodáskorban a dalos táncos játékok
támogatják a mozgásfejlődést – a mozgás rendezettebbé válik, fejlődik az
egyensúlyérzék és ritmusérzék. A ritmus- és dallamhangszerek
megszólaltatásával erősödik a szem-kéz koordináció, de a zenei
foglalkozások során a hallott információk feldolgozása, a vizuális
memória és a figyelem is fejlődik. A mondókák megtanulása szókincset,
emlékezetet fejleszt, a körjátékokban való részvétel pedig a szociális
érettséget is elősegíti.
Ha még mindig bizonytalanok vagyunk
A legjobbat szeretnénk gyermekünknek, de előfordulhat, hogy a zenei
nevelés számtalan pozitív hatását ismerve továbbra sem tudjuk, hol is kezdjük, mikor és mit is énekeljünk, mondókázzunk.
Ha így érzünk, akkor érdemes felkeresnünk olyan csoportos foglalkozásokat, amiken gyermekünkkel részt vehetünk.
Itt a jókedv ragadós, a közös foglalkozásokon sok dalt, mondókát
megtanulhatunk, amit otthon is gyakorolhatunk, megismerhetjük, hogy
milyen korosztályának megfelelő hangszereket és hogyan tudunk használni,
akár otthon is. Érdeklődjünk a lakóhelyünk közelében elérhető ilyen
lehetőségről!
Forrás: csaladinet.hu
Indexkép: pxhere.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése