Mi a dadogás?
Dadogás alatt a beszéd
folyamatosságának problémáját értjük, leegyszerűsítve talán azt lehet mondani,
hogy a dadogás beszéd közbeni megakadásokat jelent. A jelenségnek viszont
ennél sokkal többféle megközelítése létezik, sokféleképpen jelenhet meg. Még a
szakemberek is azt mondják, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. A
tünetek azonos embernél sem állnak fönt mindig, illetve súlyosságuk is változik:
vannak enyhébb időszakok és olyan periódusok is, amikor a tünetek sokkal
erősebbek. Vannak olyan helyzetek, amelyeknél a dadogás kevésbé jelentkezik, és
olyanok is, amelyeknél viszont fokozottan. A dadogást befolyásolhatja akár a
fáradtság is.
Tünetek
• beszédben való
megakadás
• tikkelés
• beszédfélelem
• rossz
légzéstechnika
A dadogás előfordulása
Dadogás bármikor
kialakulhat, de leggyakrabban már kisgyermekkorban megjelenik.
Felnőttkorban főként valamilyen baleset vagy betegség következtében kialakuló
neurológiai eltérés miatt fordulhat elő. A különböző források 1-2 százalék közé
teszik a probléma előfordulási gyakoriságát. Fiúknál, férfiaknál gyakoribb a
dadogás.
A dadogás okai
Több okú, vagyis
multikauzális jelenségről van szó. Vannak elméletek, amelyek szerint a probléma
organikus okokra vezethető vissza, illetve vannak olyanok is, amelyek inkább a
pszichés tényezőket helyezik előtérbe. Általánosságban annyit lehet
kijelenteni, hogy jellemzően mindig van valamilyen hajlam, valamilyen
organikus ok, amit aztán egy külső körülmény aktivál. Ilyen lehet például a
stressz vagy kisgyerekkorban a környezet hatásai, mint a nagyon magas
elvárásokat támasztó szülő vagy akár egy kistestvér születése miatti
testvérféltékenység. Aktiválhatja a hajlamot az óvodába vagy iskolába kerülés
is, továbbá működhet sok olyan rejtett ok is, amely nem is mindig azonosítható.
Hirdetés
Klasszikus probléma,
amikor a dadogás nem a gyerekben, hanem "a szülő fülében kezdődik". Ez
azt jelenti, hogy amikor a szülő elkezdi figyelni, hogy gyereke dadog-e, akkor
egy idő után a gyerek is elkezdi figyelni saját magát. A megakadás elkezd benne
tudatosodni, elkezd félni attól, hogy a beszédben el fog akadni. Mindez olyan
beszédfélelemhez vezet, ami ördögi kört alakíthat ki.
A dadogás tünetei
A legjellemzőbb tünet a
beszédben való megakadás, amelynek többféle típusát is megkülönböztetjük. Az
úgynevezett tónusos dadogásnál a beteg szinte nem is tud elkezdeni
beszélni, beszéde görcsösen megakad. Az első hangot mindig elnyújtja, vagy alig
tud hangot kiadni. Klónusos dadogás esetén az érintett ismételgeti a
szótagokat. Ritmikus egységeket ismétel a szó elején vagy hosszabb szavak
kiejtésekor. Az ilyen beszédet a szótagok, szavak gyakori és gyors ismétlése
jellemzi. A leggyakoribb ugyanakkor a kevert forma, a tonoklónusos dadogás,
amelynél a tónusos és klónusos dadogás felváltva jelentkezik.
A dadogáshoz súlyosabb
esetekben gyakran társulnak együttmozgások, úgynevezett tikkek. Ezek a
görcsös beszédmegszakításokkor a test bizonyos részein jelentkező látható
izomrángások, izomelmozdulások. A tikkek leggyakrabban az arcon, a nyakon, a
szájnál, súlyosabb esetben a vállnál és a karoknál, sőt akár a lábaknál is
jelentkeznek. Egy ideig az érintettek úgy érzik, hogy ezek az együttmozgások
segítik a megszólalást, de egy idő után teljesen beépülnek a viselkedésükbe,
úgymond automatizálódnak anélkül, hogy segítenék a beszédet.
A dadogással együtt jár a
beszédfélelem is, ami miatt az érintettek próbálják kerülni a
beszédhelyzeteket. Különösen félnek például a telefonálástól. Éppen ezért olyan
stratégiákat építenek, amelyek bizonyos szavak és hangok kerülésére épülnek.
Általánosságban elmondható, hogy az érintettek szorongóbbak, visszahúzódóbbak.
Megfigyelhető az is,
hogy a dadogó embereknek nem jó a légzéstechnikája, nem jól osztják be a
levegőt, nem annyira ügyes az artikulációjuk sem. Tapasztalhatók problémák a
hangképzésükben is, viszont ez is hihetetlen változatosságot mutatnak. A
dadogás egyéb problémákkal, például hadarással is kombinálódhat.
A dadogás diagnózisa
A dadogás
diagnosztikájánál fontos a teammunka, a logopédus mellett jó, ha
pszichológus is meg tudja vizsgálni a gyermeket. Mellette szükség lehet
neurológus vagy egyéb, a gyerek egyéni szükségleteinek megfelelő szakorvos
közreműködésére is.
Elsőként egy részletes
anamnézis felvétel történik. Ez a gyermekvállalás körülményeire, illetve a
családban előforduló hasonló vagy egyéb problémákra kitérő családi
anamnézisből, a terhesség lefolyását, a szülés körülményeit, betegségeket,
kezeléseket feltérképező orvosi anamnézisből, valamint a gyerek fejlődésére, a
fejlődés során bekövetkező változásokra és a jelen állapotra fókuszáló
beszédanamnézisből áll.
Ha az anamnézis megvan, a
logopédusok beszélgetnek az érintettel. Maga a vizsgálat az életkortól
függően különböző formában történik. Egy kisebb gyerekkel például játékosabb a
formája, mint egy nagyobbnál vagy egy felnőttnél. Magát a vizsgálatot egy
egyszerű beszélgetésként kell elképzelni, a logopédus annak alapján próbálja
feltérképezni, vannak-e beszédmegakadások, és ha igen, akkor milyenek.
Megfigyelik az is, hogy a tünetek mikor jelentkeznek: amikor a gyereknek
egyedül kell megszólalnia, esetleg versmondás, éneklés, felolvasás során is. A
logopédus vizsgálja, hogy pontosan mik a tünetek, milyen a megakadás, vannak-e
tikkek, együttmozgások. Szempont az is, hogy tapasztalható-e egyéb probléma az
artikulációban, van-e beszédhanghiba, milyen a hangképzés, van-e rekedtség,
milyen a beszéd tempója, ritmikája, milyen a kifejezőkészség.
A dadogás kezelése
Ideális esetben az
érintett logopédiai terápián vesz részt, emellett pedig pszichológus is
foglalkozik vele. A dadogás kezelése mindig csapatmunka, amihez szükség lehet
akár pszichiáterre, neurológusra is.
A logopédiai kezelés
nagyon változatos, hatással van rá a dadogás típusa és oka, az érintett
egyénisége és életkora. Vannak például olyan logopédiai terápiák, amelyek a
légzésre, hangképzésre, feszítő-lazító gyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra
összpontosítanak. Kezelésre ideális esetben hetente kerül sor, de vannak
intenzívebb terápiás formák is. A terápia során az érintettet nem
figyelmeztetik a tünetekre.
Segítheti a dadogás
kezelését a komplex művészeti terápia is, amelyben a logopédiai elemek mellett
a pszichés oldal is megjelenik. Alkalmazható a relaxáció, a szuggesztió, a
hipnózis, az autogén tréning és az úgynevezett rituálinnovatív terápia is. A
módszereket általában kombináltan alkalmazzák.
Kisgyerekeknél a
szülőket, nagyszülőket is bevonják a kezelésbe. Jellemzően szülőcsoportokat
hoznak létre, azokon adnak olyan tanácsokat, amelyek segítenek abban, hogy a
család jól kezelje, jól viselje a dadogást. Ezeken a foglalkozásokon a családok
kibeszélhetik a problémákat is. A lényeg mindig a pszichés oldal erősítése.
A dadogás gyógyulási
esélyek
A dadogás mélyen beépül
az emberek énképébe, amin nehéz túllépni. Ha kisgyerekeknél a szülőket, nagyszülőket
is be tudják vonni a kezelésbe, és őket is tudják segíteni, akkor van esély a
teljes felépülésre, de felnőtteknél a probléma teljes felszámolása nagyon
nehéz. Ilyen esetben leginkább a dadogó ember elhatározása és munkája számít,
ez határozza meg, hogy mennyire képes élni a terápiás lehetőségekkel.
A dadogás megelőzése
A gyerekek fejlődésében
van egy olyan szakasz, amikor mondatokban kezdenek el beszélni. Ilyenkor
gyorsabban gondolkodnak, minthogy ki tudnák magukat fejezni, ugyanis sem a
mozgásuk nem elég gyors, sem a szókincsük nem mobilizálódik elég gyorsan. Ilyenkor
jelentkezhet az igazi dadogásnak nem nevezhető dadogás, amit a gyerek kinő. Ha
viszont ilyenkor a szülő nagyon rágörcsöl a problémára, vagy pedig
türelmetlenné válik, kialakulhat valódi dadogás is.
A dadogás szövődményei
A dadogásnak pszichés
szövődményei lehetnek amiatt, mert a probléma az érintettek életét nagyban
megnehezíti. A dadogó emberek olyan beszédfélelemmel élnek együtt, amely
egy iskolai felelésnél vagy akár egy állásinterjún is komoly kihívást okozhat.
Hasznos tudnivalók a
dadogásról
Sokan gondolják úgy, hogy
a dadogás valamilyen ijedtség miatt alakul ki. Például hogy a gyerek
leesett a hintáról vagy kisebb baleset érte, amitől megrémült. Ugyanakkor a
tényleges ok nem maga az esemény, hanem az, hogy az érintettben jelen van egy
sebezhetőség, ami váratlan helyzetekben fokozódik. A dadogás emiatt valójában
csak aktiválódik. Akiben ez a hajlam nincs meg, nem fog elkezdeni dadogni egy
hintáról történő leesés miatt.
www.hazipatika.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése