"A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások" - figyelmeztet egy friss magyar kutatás. A szakemberek szerint már bölcsődés korban kütyüznek a gyerekek, és ezt súlyos fejlődési problémák követik. De visszafordítható-e a folyamat? Mikortól kell aggódni?
Vészharangot kongatnak a logopédusok
Stréhliné Peternák Magdolna logopédus sokkoló számokkal szembesíti a szülőket:
„Az 5 évesek kötelező logopédiai szűrése során vissza kell mondaniuk olyan nehéz szavakat, mint például a tevekaraván. A teberakavántól kezdve a terekabaránig hallunk mindent tőlük. Néhány éve ezt még gond nélkül vissza tudták mondani a nagycsoportosok, most 10-ből 2-nek sikerül."
A szakember szerint az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzóan kongatják a vészharangot: az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. Egy évtizede átlagosan a kiscsoportosok 7 százalékánál volt megfigyelhető nyelvi késés – ez az arány mostanra a sokszorosára ugrott.
Magyar kutatás: a járvány után még rosszabb lett a helyzet
Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa 2021-ben indított kutatást az MTA támogatásával, amelyben az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálták a Covid-járvány idején és után.
A kutatás egyértelműen kimutatta: az óvodások a korlátozások alatt jelentősen többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont – elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.
„A legnyugtalanítóbb, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás: pár évvel ezelőtt még azt vizsgálták, mit okoz a kütyüzés óvodáskorban, ma viszont rendszerszerűen hallják a logopédusoktól, hogy már bölcsődés korban kütyüznek a gyerekek – például etetés közben" – mondja a kutató.
Mi az a „virtuális autizmus"?
A jelenséget először Marius Teodor Zamfir román pszichológus írta le 2018-ban. A virtuális autizmus nem valódi autizmus, hanem olyan tünetegyüttest jelent, amely nagyban hasonlít az autizmus tüneteire, de a túlzott képernyőhasználat okozza, és visszafordítható.
„A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni" – magyarázza Pogány Ákos.
Koncz Angéla logopédus így fogalmaz: „Szinte lehetetlen megállapítani, hogy a gyerek virtuális autizmusban vagy klasszikus autizmusban szenved-e, mert a tünetek tökéletesen megegyeznek."
Figyelmeztető jelek: Mikor kell aggódni?
2 éves kor körül:
- Még nem beszél a gyermek
- Nincs 50 szavas aktív szókincse
- Nyelvi fejlettsége nem felel meg az életkori átlagnak
3-6 éves korban:
- Szemkontaktus hiánya: csak futólag tekint a másikra
- Beszéd- és nyelvi elmaradás: nehezen fejezi ki magát, szegényes szókincs
- Szociális kommunikáció zavara: nehezen vonható be játékba, nem kezdeményez
- Beszédészlelési problémák: összecseréli a hangokat, szótagokat
- Beszédértési nehézségek: nem érti, amit mondanak neki
- Ismétlődő tevékenységek: sztereotip játékmintázatok
- Arcjáték hiánya: mimikája kevésbé kifejező
- Figyelem és emlékezet problémák: nehéz megszerezni a figyelmét
Pappné Borzavári Krisztina logopédus szerint
„azt látjuk, hogy ezek a gyerekek nemcsak a beszéd és nyelvi területeken mutatnak egyértelmű lemaradást kortársaikhoz képest, hanem a szociális kommunikációban is."
Miért olyan veszélyes a korai kütyüzés?
„A kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál" – mondja Pogány Ákos.
Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. És kommunikáció nélkül?
„Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet" – teszi hozzá a kutató.
Kereki Judit fejlődéspszichológus így fogalmaz: „A szülőknek tudniuk kell, hogy kisgyermekkorban a túlzott képernyőidő, az okostelefon, tablet, televízió mérték és kontroll nélküli jelenléte káros hatással van a gyermekek fejlődésére."
A logopédusok számtalan hasonló esetről számolnak be: gyerekek, akik kétéves korukban alig beszéltek, kerülték a szemkontaktust, és állandóan a képernyő után nyúltak. Miután a szülők megszüntették a képernyőidőt és elkezdték a fejlesztést, hónapok alatt látványos változás következett be...
Visszafordítható-e a folyamat?
Igen! Ez a legfontosabb üzenet a szülőknek.
„A klasszikus és a virtuális autizmus között fontos különbség, hogy az előbbi esetében biológiai tényezők által okozott neurológiai eltérésről beszélünk, míg a második esetben a stimuláció és a megfelelő idegi területek fejlesztésének hiányáról van szó, amelyből a gyermek felépülhet" – magyarázza Zamfir.
Koncz Angéla logopédus megerősíti: „Minél korábban felismerjük, hogy a gyermekünknek valamilyen lemaradása van, és minél korábban eljutunk vele a megfelelő szakemberhez, annál nagyobb az esély arra, hogy ezeket a problémákat orvosolni, javítani tudjuk."
Mit tegyen a szülő? – Szakértői tanácsok
1. Képernyőidő szigorú korlátozása
Az Egészségügyi Világszervezat (WHO) ajánlása:
- 0-2 éves korig: 0 perc képernyőidő
- 2-5 éves kor között: maximum napi 1 óra, kizárólag szülői felügyelettel
Magyar szakértők ennél is szigorúbbak:
- Óvodáskorban: legfeljebb napi 15-30 perc
- Két mese összesen naponta – külön-külön nézve
Gálné Nagy Dalma pszichológus javaslata: „Óvodáskorban a kütyüzési idő napi 30 percnél ne legyen több. A gyermek ugyanis a képernyő előtt nem használja a fantáziáját, kreativitását."
2. A „leszoktatás" lépései
Pappné Borzavári Krisztina tanácsai:
- Fokozatosan csökkentsd a képernyőidőt – 10 percekkel naponta
- Ne csak elvegyél, adj is helyette valami mást! – közös játék, mondókázás, játszótér
- Számíts ellenállásra – de megfelelő kitartással elérhető a cél
- Ne telefonozzon a gyermek a babakocsiban, az autóban, várakozásnál
3. Mit adjunk a kütyü helyett?
Élő kapcsolatok:
- Mondókázás, ölbéli játékok, höcögtetők
- Közös mesélés
- Beszélgetés folyamatosan: „Most megterítünk! Kirakjuk a villát, a kanalast..."
Mozgás:
- Hintáztatás, ringatás, forgatás
- Játszótér, természetjárás
- Házimunkába való játékos bevonás
Érzékszervi fejlesztés:
- Gyurmázás, homokozás
- Szerepjátékok
- 3D élmények, valós világ felfedezése
Koncz Angéla logopédus azt tanácsolja:
„Legyünk kreatívak, merjünk énekelni, mondókázni, viccelődni, állathangokat utánozni! A legfontosabb az élő, személyes kapcsolat. Kapcsoljuk ki a tévét, teremtsünk csendet, amibe beleszülethet az élőszó."
Mikor forduljunk szakemberhez?
Azonnal kérj szakember segítségét, ha:
- 2 éves korban nem beszél a gyermek vagy nincs 50 szavas szókincse
- Kerüli a szemkontaktust
- Nehezen vonható be játékba
- Beszédértési problémák mutatkoznak
- 5 éves korban is nehezen érthető a beszéde
Kikhez fordulhatsz:
- Logopédus – beszéd- és nyelvfejlesztés
- Fejlesztőpedagógus – mozgás- és képességfejlesztés
- Gyermekpszichológus – viselkedési és érzelmi támogatás
„A fejlesztéssel, a digitális eszközök megvonásával visszafordítható folyamatról beszélünk" – nyugtat meg Stréhliné Peternák Magdolna.
Hogyan előzd meg a problémát?
Szabályok 0-3 éves korig:
- Nulla képernyőidő – kivétel nélkül
- Te se telefonozz a gyerek jelenlétében – ő a mintádat követi
- Háttérben se menjen a tévé – ez is számít képernyőidőnek
- Etetés közben semmiképp se kütyüzzön
Szabályok óvodáskorban:
- Maximum 30 perc naponta – inkább kevesebb
- Csak szülői felügyellettel
- Életkornak megfelelő tartalom – ne azt nézze, amit akar
- Utána élményfeldolgozás: közös beszélgetés, lejátszás, lerajzolás
A szülő felelőssége:
„A szülő hibáztatása nélkül – hiszen a gyermeknevelés nem könnyű – fontos rámutatni, hogy ami látszólag mindkét félnek jó (a szülő hiszti nélkül meg tudta etetni a kisgyereket), annak hatalmas ára lehet" – mondja Pogány Ákos.
„Ha a szülő maga is folyamatosan az okostelefonját nézi, ritkábbak a közös figyelmi helyzetek, csorbát szenved az érzelmi odafordulás, a verbális és nonverbális interakció" – figyelmeztet Kereki Judit.
A remény üzenete
A jó hír: ez egy visszafordítható folyamat! Ha most lépünk, még nem késő.
„Ezek a gyerekek még kicsik. Ha most – időben – lépünk, akkor ezek a problémák kisebbíthetők, javíthatók" – mondja Koncz Angéla logopédus.
Zamfir kutatása szerint azok a gyerekek, akiknél megszüntették a képernyőidőt és elkezdték a fejlesztést, rohamosan javulni kezdtek. Néhány hónap alatt olyan készségeket sajátítottak el, amikre korábban képtelenek voltak.
„Ha az elektronikai eszközöket eltávolítják a kisgyermekek életéből és a szülők több figyelmet, időt töltenek velük játékkal, közös tevékenységekkel, akkor ezek a tünetek visszahúzódnak" – ígéri Kereki Judit.
Ne hagyjuk, hogy egy egész generáció nyelvi képességek csökkenésével nőjön fel! A megoldás a kezünkben van: kapcsoljuk ki a képernyőket, és kapcsoljuk be magunkat a gyermekeink életébe. Most még nem késő.
A cikk szakértői forrásai: ELTE Alfa Generáció Labor, Pogány Ákos kutatása, Stréhliné Peternák Magdolna logopédus, Koncz Angéla logopédus, Pappné Borzavári Krisztina logopédus, Kereki Judit fejlődéspszichológus, WHO ajánlások, Marius Zamfir kutatásai.
Forrás: https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/kisgyerekek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése