4 egyszerű ebédrecept 1 éves kortól

1 évesnek főzni nem könnyű, hiszen már sok alapanyaggal megismertettük, kialakult egy bizonyos ízlésvilága, és előfordul, hogy nagyon válogatósak. Az én kisfiam is éppen a fényevős korszakát éli, így be kellett vetnem pár trükköt annak érdekében, hogy normálisan egyen. Mutatok most 4 olyan receptet, amik nagy valószínűséggel még a rosszabb napokon is lecsúsznak majd. 

 

Hamis bolognai sütőtökkel, cukkinival és csirkemellel

Sok babánál okoz allergiás reakciót a paradicsom, így ez a recept bátran alkalmazható náluk is. Az én kisfiam a tészta és a tök miatt szereti.

Hozzávalók (3 adag lesz belőle):

• 200 g sütőtök
• 80 g cukkini
• 40 g csirkemell
• 30 g teljes kiőrlésű spagetti (a hagyományos is tökéletesen megfelel)
• Pici olívaolaj
• Só, bors
• Tetejére egy kis reszelt sajt

Elkészítése:

A tésztát hagyományos módon elkészítjük, kis olajjal, sóval-borssal fűszerezzük. A tököt és a cukkinit körülbelül 10 perc alatt teljesen puhára főzzük, sóval-borssal fűszerezzük, egy kis bazsalikomot vagy oregánót is tehetünk hozzá. A csirkemellet megpirítjuk, majd a tökkel és a cukkinival együtt összeturmixoljuk és az összevágott tészta tetejére halmozzuk, majd a végén sajttal megszórjuk, és tálaljuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Édesburgonya röszti tejfölös sertésszűzzel

Az édesburgonya röszti nálunk mindent visz, lehet enni hidegen-melegen, magában, vagy husival esetleg tejfölös mártogatóssal, tényleg mindig telitalálat.

Hozzávalók (2-3 adag):

• 40 g édesburgonya
• 1 tojássárgája
• 1 evőkanál liszt
• 1 pici fokhagyma
• Só, Bors
• Friss vagy szárított petrezselyem
• 50 g sertésszűz
• Egy kanál tejföl
• Pici olívaolaj

Elkészítése:

Az édesburgonyát lereszeljük, besózzuk, majd fél órát állni hagyjuk. A sertésszüzet kis olívaolajon megpirítjuk, majd a végén hozzáadjuk a tejfölt. Ha hosszabb levet szeretnénk, egy kevés vízzel hígíthatjuk. Fél óra után az édesburgonya levét kinyomkodjuk, hozzáadjuk a lisztet, a fokhagymát, a tojássárgáját, a petrezselymet és egy kis borsot. A kezünkkel kis lapos formákat készítünk, majd körülbelül 1-1,5 perc alatt puhára sütjük őket.

 

 

 

Sütőtökös gofri

A másik, ami mindig elfogy, az a gofri. Szoktam banánnal is kiegészíteni, de a sütőtökös verzió is nagy sikert aratott. Reszelt édesburgonyával és répával is helyettesíthető.

Hozzávalók (kb. 2-3 gofri lesz belőle):

• 100 g sütőtök
• 20 dkg liszt (én zablisztet és fehér lisztet vegyítettem fele-fele arányban)
• 5 dkg vaj
• Egy kanál cukor
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 dl tej (kókusz, mandula, zab is lehet)
• Fahéj ízlés szerint

 

Elkészítése:

A tököt puhára főzzük, majd hagyjuk kicsit kihűlni. A többi hozzávalóval összekeverjük, majd ismét 10-15 percre pihentetjük a tésztát. Gofrisütőben készre sütjük, pudinggal, krémtúróval, vagy magában tálaljuk. A fenti tésztából finom amerikai palacsinta is készíthető.

 

 

Virslis-tejfölös táska

A virslis-tejfölös táska igazi jolly joker, hiszen hidegen, akár vacsorára, vagy másnap reggelire is fogyasztható. Az én kisfiam képes lenne virslin és sajton élni több napon keresztül, így ezek a falatkák az egyik kedvencei.

Hozzávalók (kb. 6-7 db lesz belőle):

1 db pulykavirsli (50 g)

Fél csomag leveles tészta

1 evőkanál tejföl

Tetejére sajt/lenmag/szezámmag

Elkészítése:

A tésztát kihajtjuk, és 6-7 egyenlő szárú háromszögre vágjuk. A virslit felszeleteljük, majd a tejföllel megkenjük a tésztát. Ráhelyezzük a virsli karikákat és kis batyukat készítünk belőle. A tetejét megszórjuk sajttal/lenmaggal/szezámmaggal, majd előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Magában és mártogatóssal is fogyasztható.

 

 

 

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu - Juhászné Ráthgéber Réka

Így viselkednek a nagytesók

Amikor egy gyermekből nagy testvér lesz, biztosak lehetünk abban, hogy a viselkedésében lesznek változások. Alkalmazkodni fog az új családi dinamikához, de számíthatunk arra, hogy egy sor új tulajdonságot, képességet fedezünk fel a nagyobb gyerekünkben.

A kisbaba megszületése azt is jelenti, hogy az addig egyedüli gyermekből egy csapásra testvér lesz. A következő hónapokban sok változást tapasztalhatsz meg a nagy testvérnél, a megnövekedett függetlenségi törekvésektől a segítőkészségig. A féltékenységről ne beszéljünk. Lesznek könnyebb és nehezebb időszakok, de minden nehézség ellenére sok csodálatos képességet, tulajdonságot is elsajátít a nagyobb gyermeked.

Regresszió

Sokszor előfordul, hogy a nagyobb gyerek egy már megugrott fejlődési fázist újra nehezen vesz, vagy "visszaesik". Tipikus példa, amikor egy már szobatiszta gyermeknek újra pelenkára van szüksége, amikor testvére születik. De az is teljesen jellemző, hogy olyan dolgokban kér segítséget, amelyek önálló megoldása már egyáltalán nem okozott nehézséget korábban. Vagy sokkal hosszabbra is nyúlhat egy-egy altatás, ez is nagyon jellemző szokott lenni a kistestvér megérkezésével.

Ez sokszor nehéz, sőt egyenesen elkeserítő lehet a szülőnek, de fontos, hogy legyünk türelmesek és semmiképp se szégyenítsük meg, ne fegyelmezéssel próbáljuk megoldani a helyzetet. Inkább a pozitív megerősítés, bátorítás stratégiáját válasszuk, amikor nagy gyerekként viselkedik.

Fokozott függetlenségi törekvések

Éppen azért mert a kicsivel vagy elfoglalva, a nagyobb több szabadsághoz, függetlenséghez jut, és bár nagyban függ a korától és a képességeitől, észre fogod venni, hogy sokkal önállóbbá válik: harapnivalót készít magának, segítség nélkül átöltözik, egyedül készül a lefekvéshez.

Figyelemfelhívás

Mivel minden figyelmed a kisbabának jut, számíthatsz arra, hogy a nagyobb gyermeked mindenféle kreatív módon próbálja felhívni magára a figyelmet. Ez sok minden lehet, a dührohamtól, a féltékenységen át, de ahelyett, hogy mérgeskednél, próbál meg vele empatizálni. A gyerekek nem feltétlenül tudják, hogy mire van szükségük, pláne nem tudják kifejezni, így nekünk kell türelmesnek lennünk. Nyugtassuk meg, hogy ugyanúgy szeretjük őt.

Szülők utánzása

Tipikusnak mondható, hogy a kisbaba megjelenésével a nagyobb utánozni kezdi a szüleit, ő is szülőset játszik a babáival, plüssállataival. Vonódjunk be mi is: dicsérjük meg, hogy milyen szépen, jól gondoskodik a gyerekeiről.

Könnyebb rutinok

Elképzelhető, hogy éppen azért mert nagyon figyeli, hogy mit csinálsz a babával, a saját rutinjai is jobban beépülnek az életébe. Látja, hogyan cseréled ki a pelenkát, mikor eteted meg a babát, megtanulja, hogy ezek a lépések szükségesek.

Segítőkészség

Sok nagytestvér szeretne segíteni a baba körül, ha módodban áll, engedd meg neki. Ha éppen nem tud segíteni, akkor köszönjük meg neki, hogy eszébe jutott.

Nem könnyű a nagy testvér szerepe, ezzel legyünk mindig tisztában. Fontos lenne, hogy hetente legalább 30 percet csak a nagyobb gyerekünkkel töltsünk el, amikor ő mondhatja meg, mit játsszunk, ő irányíthatja a közös tevékenységet. Hagyjuk, hadd segítsen, amikor és amiben csak tud.

Forrás: https://www.babaszoba.hu

HÁE

TÁmogatónk: NEA

Nemzeti Együttműködési Alap, 2021.

Tippek a baba ébresztéséhez

A kisbabákat általában nem kell ébreszteni, fel fognak kelni, amikor megéheznek vagy eleget aludtak. Bizonyos helyzetekben azonban szükséges lehet, hogy felébresszük a babát és eleget egyen, ehhez mutatunk néhány trükköt.

Az újszülöttek 8-12 alkalommal szopnak naponta, ezzel nemcsak ahhoz járulnak hozzá, hogy megfelelő mértékben gyarapodjanak, hanem ahhoz is, hogy a tejtermelés megfelelő legyen. A legtöbb újszülött 2-3 óránként szopik, előfordulhat, hogy 4-5 óra is eltelik két szoptatás között. Ha hosszú órákon át alszik a baba, akkor bizonyos esetekben szükség lehet arra, hogy felébresszük. Melyek ezek az esetek? Ha a baba alacsony testsúllyal született, koraszülött, beteg vagy besárgult. Ilyenkor szükséges lehet a gyakoribb szoptatás és ha a baba hosszú ideig nem ébred fel, akkor az ébresztés. Némelyik baba elalszik a mellen szoptatás közben, miközben nem szopott eleget. Ez leginkább a kezdeti időszakra jellemző. Ilyen esetben is ébresztgetésre lehet szükség.

Hogyan ébresztgessük a babát?

• Csökkentsük a fényt: az éles, nagy fény arra készteti a babát, hogy becsukja a szemét
• Akkor próbáljuk felébreszteni, amikor a felületes alvási ciklusban van, ezt onnan vehetjük észre, hogy a baba szeme csukva van és szemhéja alatt gyorsan mozognak a szemgolyói, keze, lába is mozoghat, szopó mozdulatokat is tehet.
• Takarjuk ki, de legalábbis lazítsunk a takarón.
• Ne legyen túl meleg a szobában, ne legyen túlöltöztetve a baba, 27oC felett csökken a szopási készség.
• Tartsuk függőlegesen a babát, felemelve.
• Gyengéden ültessük fel a babát az ölünkben, fejének, vállának és törzsének megemelésével. Ülő helyzetben soha ne emeljük fel a baba lábát, mert ez belső szervi sérülést okozhat
• Tegyük tisztába a babát
• Mozgassuk finoman a babát: körözzünk a karjával, dörzsöljük meg a hátát.
• Óvatosan masszírozzuk meg a kézfejét, talpát
• Simogassuk meg ujjbeggyel az ajkait
• Egy hűvös, nedves kendővel törölgessük át a homlokát, arcát

Ha a kisbaba aluszékony, nehezen szopik, kevés vizelet van vagy az sötét színű, erős szagú, súlya a harmadik nap után is csökken, a tizedik napra sem nyerte vissza a születési súlyát, vigasztalhatatlanul sír, akkor azonnal forduljunk orvoshoz, védőnőhöz.

Forrás: https://www.babaszoba.hu

10 fontos mérföldkő a baba mozgásfejlődésében

A babák hónapról hónapra egyre ügyesebbek, egyre önállóbbak lesznek. Összegyűjtöttük azokat a mérföldköveket, amelyek a mozgásfejlődéshez kapcsolódnak. 

 

 

 

 

 

 

Minden szülő számára különleges az a pillanat, amikor a kisbabája megteszi az első önálló lépéseit. Vannak azonban az első lépésen kívül is fontos mérföldkövek, amiket szülőként megfigyelhetsz. Sőt, ha úgy érzed, hogy a gyermeknek segítségre van szüksége, akkor te is részt vehetsz a gyakorlásban.

Az egyes mozgásoknál megjelölt hónapok csak tájékoztató jellegűek. Mivel minden kisbaba más, ezért a mozgásfejlődésben is tapasztalhatsz eltéréseket. Ha úgy érzed, hogy a te gyermeked nagyon le van maradva az itt megadott időpontokhoz képest, akkor kérj tanácsot a gyermekorvostól.
 

1.Megtanul lökni-húzni dolgokat (12-18 hónaposan)

Nagy biztonságot tud adni egy totyogónak, ha belekapaszkodhat egy kis kocsiba, vagy valamilyen más, kerekes járgányba. Hamar rájön majd, hogy így könnyebben mozog, illetve azt is észreveszi, hogy ő is hatással van arra az adott játékra. Elkezdi tehát felfedezni, hogy képes valamit meghúzni és arrébb lökni. Ezzel egy újabb világ tárul fel előtte.
 

2. Elkezd felmászni a bútorokra (12-18 hónaposan)

Egy kanapé, egy kisasztal, egy étkezőasztal, mind-mind olyan csábítóhelyek, amit a kisbaba el akar érni. Kíváncsi, hogy vajon milyen értékes kincseket rejtenek azon a részen, amit ő nem lát. Ha nem éri fel, akkor megpróbál felmászni. Neked viszont résen kell lenned, mert balesetveszélyes. Figyelj oda arra, hogy a nagyobb bútorok rögzítve legyenek a falhoz, illetve ne maradjon egyedül olyan tárgyakkal, amik felborulhatnak alatta.
 

3. Megtanul leguggolni (12-18 hónaposan)

Kisgyerekes szülők jól tudják, hogy egy totyógóval bizony nem egyszerű kihívás a séta. Lépten nyomon észrevesz valamit, amiért leguggol. Ilyenkor ne sürgesd, ne gátold, hiszen a guggolás létfontosságú az izmai megerősítése szempontjából. Ha a baba már képes arra, hogy leguggoljon, majd felálljon és önállóan folytassa a járást, akkor biztos lehetsz benne, hogy az egyensúlyérzéke rendben van. Ez a pont egy újabb nagy mérföldkő az önállósodás során, hiszen itt már nem igényel plusz segítséget, nem fogja a kezed, nem akar belekapaszkodni semmilyen játékba. Egyedül közlekedik. Ha azt veszed észre, hogy nem szívesen guggol le, akkor próbáld játékkal ösztönözni. Te is vegyél részt a játékban, rakj a földre színes kockákat és mindegyiknél leguggolva gyűjtsd őket egy kosárba. Ha együtt játszatok, akkor előbb-utóbb utánozni fog téged.
 

4. Elkezd futni (15-24 hónaposan)

Amikor egy kisgyerek elindul, onnantól már csak 1-2 hétre van szüksége ahhoz, hogy futni kezdjen. Ne próbáld meg visszafogni, hanem inkább kergesd, mert így fejlődnek a lábizmai. Szaladgálj, fogócskázz vele együtt, de vigyázz, hogy olyan talajon, ahol nem baj, ha elesik.
 

5. Megtanul dobni (15-18 hónaposan)

Ha a baba labdával játszik, akkor az nagyon jó hatással van az egyensúlyérzékére, valamint a szem-kéz koordinációjának fejlődésére is. A labda mellett a babzsák is nagyon jó, mert azt könnyebb megfogni. Ha még nem sikerül a dobás, akkor kezdetben csak adjátok át egymásnak a játékot. Először próbáljátok két kézzel, majd felváltva egyik és a másik kézzel is. Figyeld meg, hogy melyik keze a domináns.
 

6. Elkezd táncolni (15-20 hónaposan)

A zene és a tánc remekül fejleszti a kisgyerekek mozgáskoordinációját. Nagyszerű móka a szülőkkel együtt táncolni. Találjatok ki saját koreográfiát, saját jeleket az egyes dallamokhoz, vagy egyszerűen csak utánozzátok az állatok mozgását. Ne félj részt venni a játékban, mert mindennel, amit mutatsz a gyermekednek, hozzájárulsz a fejlődéséhez. A közös játék, a közös nevetés pedig szorosabbá teszi a kapcsolatotokat.  
 

7. Megtanul rúgni (18-26 hónaposan)

Mindegyik kisgyerek szeret labdát rúgni. Eleinte csak valamilyen puha labdával érdemes próbálkozni, hogy ne érje rossz élmény. Ha már nagyobb, akkor jöhetnek a keményebb labdák. Kérd meg, hogy rúgja oda hozzád a labdát, vagy rúgja be kapuba. Ha úgy érzed, hogy még nem áll stabilan a lábán, akkor nyugodtan kapaszkodjon meg a kanapé karfáján miközben egyik lábát lendíti. Egy-két hét és egyre ügyesebb lesz. A sikerélmény pedig további kísérletezésre sarkallja majd.
 

8. Megtanul hátrafelé járni (15-24 hónaposan)

Nem minden kisgyerek szereti, ha hátrafelé kell mennie, pedig ez is jó hatással van a mozgásfejlődésére. Ha nagyon ellenkezik a gyermek, akkor próbáld meg játékosan rávenni a tolatásra. Játszátok el, hogy ő egy kismozdony, aki elfelejtett megállni egy állomáson, ezért vissza kell fordulnia. Az is jó módszer, ha egy olyan játékot adsz a kezébe, amin egy zsinór van és neki egy pályán kell elhúznia. Ha előre néz, akkor nem látja, hogy hol húzza, ezért hátrafelé araszolva kell megtennie az utat. Még vicces is lehet, ha közben-közben letottyan a földre, mert letért az útról.
 

9. Megtanul lépcsőzni (18-22 hónaposan)

A lépcsőzéshez több izomcsoport együttes mozgására van szükség, hiszen nagy erő kell ahhoz, hogy egyik lábról a másikra álljon úgy, hogy közben magasabbra is jut. Ezt a babák eleinte úgy oldják meg, hogy előre hajolnak, szinte négykézláb másznak fel a lépcsőn. Fogd meg a kezét, vagy ösztönözd, hogy fogja meg a korlátot és álló helyzetből lépegessen az egyes lépcsőfokokra. Soha ne hagyd, hogy egyedül gyakoroljon. Ha nem tudsz rá figyelni, akkor zárd el a lépcsőt, hogy nehogy baja essen.

10. Megtanul ugrálni (24 hónaposan)

Általában 2 évesen jutnak el a babák oda, hogy képesek felugrani. Ez a mozgás is nagyon fontos, ezért biztonságos környezetben hagyd, hogy nyugodtan ugráljon. Kapcsolj be egy jó kis zenét és ugráljatok együtt. Csodálkozni fogsz, hogy a babád milyen nagy érdeklődéssel nézi, és hogyan próbálja meg leutánozni a te mozdulataidat. Nagyszerű közös móka.

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu - Martincsevicsné Jenei Gizella

Kép forrása: Katie E fotója a Pexels oldaláról

 

Hogyan hat a stressz a kisbabádra?

A magzat a fogantatás pillanatától szimbiózisban él az édesanyjával. Ennek hozományaként nem csupán a kellemes érzésekben osztozik vele, hanem a stresszhelyzeteiben is. Gyermekünk már ekkor elszenvedhet olyan károkat, melyek később bombaként robbanhatnak. Ezek mind negatív hatással lehetnek az életére: felborulhat az érzelmi/lelki egyensúlya, nehézségek alakulhatnak ki a nemiség megélésében, (pár)kapcsolati problémák léphetnek fel, személyiségzavarok alakulhatnak ki és hajlamosíthat a későbbi alkohol- és drogproblémákra is. 

 

 

 

 

 

A magzat számtalan dolgot érzékel az anyaméhben

Többek közt hangokat, zajokat, fényeket, ízeket, érintéseket és az anya érzelmeit is. Ez utóbbiakra a hormonokon keresztül tesz szert, amik a méhlepényen át jutnak el hozzá. Ha jó a kedved, azt is érzi a baba, ha rossz, azt is. Mivel ezek a legelső tapasztalatai az érzelmekkel kapcsolatban, fontos, hogy mit tanul meg ebben az egészen kicsi korban a kezeléséről.

A tudósok szerint a veleszületett személyiségjegyek kialakulásának egyik fő tényezője éppen az, hogy mit élünk meg, milyen tapasztalataink vannak magzati korban. Ha például az anya aktív, tevékeny a várandósság alatt, akkor a gyermeke is a veleszületetten aktív személyiségjegyeket hordozza majd magán. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha az anyának végig feküdnie kell a várandósság alatt, akkor ne születhetne aktív gyermeke. Egyrészt azért, mert ez nem csak életmódbeli, hanem genetikai kérdés is, másrészt pedig, mert az aktivitás szintje nem csak a fizikai, hanem szellemi oldalra is vonatkozik. Ez utóbbit pedig éppen a már említett hormonok révén tapasztalja meg a baba.

 

 

A stressz egy bizonyos szintig normális

Teljesen természetes, hogy új helyzetekben szorongunk. Normális, ha néha dühöt élünk át, van egy-egy hangosabb szóváltásunk valakivel, ha egy nagyobb megrázkódtatás következtében jobban aggódunk. Ilyenkor az átmeneti stresszt követően a nyugalmi állapot hamar visszaáll. Ha azonban a stressz állandósul, az anya szervezetében nagy mennyiségű stresszhormon képződik, ami a méhlepényen keresztül a baba vérkeringésébe jut. Az ilyen huzamosabb ideig (hetekig, hónapokig) tartó stressz a születés után a baba viselkedésére is kihathat: az átlagosnál nyűgösebb, ingerlékenyebb, nyugtalanabb lehet.

Különösen nehéz az a helyzet, amikor a kisbaba váratlanul érkezik a családba, vagy az anya ugyan tervezte a babát, de a család többi tagja ellenáll, nem örül a kicsi érkezésének. A nem szívesen, örömmel átélt babavárás az anya számára különösen nagy stresszt jelenthet, ha a családnak vagy a párjának folyamatosan bizonygatnia kell, milyen jó dolog a baba érkezése, ha a környezete nem támogató vagy pedig kimondottan ellenséges. Ez nem csak a magzatra, hanem az anya későbbi viselkedésére is kihathat. Problémák esetén hajlamosabb lehet magát hibáztatni, úgy érzi majd, nem tett meg mindent. Megnőhet a szülés utáni depresszió esélye.
Hajlamosabb lehet rá az édesanya, hogy bizonyítani akarjon a család felé, ezért túlságosan rátelepedhet a gyermekére, egyre nagyobb teljesítményekbe hajszolhatja bele, hogy meggyőzze a családot.

A terhesség alatt átélt kellemetlen élmények, az erőteljes stressz nem feltétlenül lesznek kihatással a gyermeked egész további életére. Fontos tudnod, hogy a gyermeked a stressz, a nehézségek kezelését tőled tanulja meg és ez nem csak a magzati korra igaz. Ha tudod, hogyan kezeld az érzelmeidet és az indulataidat, a gyermeked is képes lesz elsajátítani ezt tőled. Magzati korban annyit tehetsz ezért, hogy tudatosan elsajátítasz olyan hétköznapi stresszkezelő technikákat, amikkel kiiktathatod a felesleges aggódást, szorongást az életedből.

Miért káros a stressz a magzatra?

Nagyjából ugyanazért, amiért egy felnőtt emberre is káros hatással van. Ha stressz éri az anyukát, a vér az izmaihoz áramlik, gyorsabbá válik a szívverése, magasabb lesz a vérnyomása, így a magzat nem jut elegendő vérhez, táplálékhoz és oxigénhez. Ilyen helyzetekben a méhlepény is kiválaszt egy hormont, a kortikotropin nevűt, melynek a koraszülésekben fontos szerepe van, ugyanis a méh összehúzódását okozza. Ha gyakran éri ilyen inger az anyukát, ez hajlamossá teszi a terhességi toxémiára, görcsökre és a korai szülés megindulására.

Mi a helyzet az újszülöttel?

A koraszülés önmagában is komoly rizikófaktor, aminek a következménye lehet az, hogy a csecsemő később könnyebben és gyakrabban betegszik meg, fejlődési és magatartásbeli zavarok lépnek fel nála. Ha nem is lesz koraszülött a baba, a nagy és tartós anyai stressz hatására az ilyen csecsemők sokkal gyakrabban sírnak hosszú órákon keresztül, gyakorlatilag vigasztalhatatlanul. Felnőttkori szövődmény lehet például a magas vérnyomás és a fiatalkori cukorbetegség is.

A fentiekből világosan látszik, hogy elsősorban a szülőknek, másodsorban pedig a közvetlen környezetnek óriási felelőssége van a várandósság kezdetétől egészen a végéig. Nincs az emberi fejlődésnek még egy ilyen periódusa, amikor az emberi lény ennyire sérülékeny és ilyen mértékben ki van szolgáltatva az anya lelkéből, testéből érkező impulzusoknak.

Hogyan csökkenthető a stressz?

Sokszor elég egy kis zenehallgatás, de sokat segíthet a meditáció, a jóga, a relaxáció, a különféle nyugtató, ellazító légzéstechnikák, de jótékony hatású a tánc, a rendszeres testmozgás, a kertészkedés és a különféle művészeti tevékenységek is (festés, zenélés, éneklés, kreatívkodás). Nagyon jó hatással van a várandósság alatti érzelmek feldolgozásában a naplóírás.

Természetesen nem csak magaddal, a magzattal is törődhetsz, neki is segíthetsz nehéz helyzetekben, hiszen már a 10. héttől érzi a kicsi az érintéseket és a 22. héttől kezdve hall téged. Megnyugtató számára a pocak érintése és jól reagál a kellemes, megnyugtató zenére is.

Sok anya számára a legnagyobb stresszt maga a szülés jelenti, gyakori félelem az, hogy a baba későbbi alvási, viselkedési problémáit talán éppen az elhúzódó vajúdás vagy a sürgősségi császár okozta. Ezt, valamint a várandósság alatt elszenvedett erőteljes stresszhatást a babánál megszületése után sok testközelséggel, dédelgetéssel, igény szerinti szoptatással tudod mérsékelni. A babára különösen nyugtató hatással vannak az anyai szívhangok, ezért nyugszik meg könnyebben, ha a mellkasodon feküdhet. Jó hatással van rá a víz is, valamint a megnyugtató zene.

A cél az, hogy a kicsi megtanulja: a világ jó hely, bízhatok benne, vigyáznak rám és jöhet bármilyen külső körülmény, ezt te meg tudod tanítani neki.

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu- Pintér Dóra

Psychological stress during pregnancy and stillbirth: prospective study és 
Maternal Stress During Pregnancy Predicts Cognitive Ability and Fearfulness in Infancy

Indexkép: depositphotos

 

 

Mikortól adhatok édességet a gyereknek? A dietetikus válaszol

Egy kis csoki a nagyitól, egy nyalóka a déditől, gumicukor, ha jól sikerült a nap – nagyon könnyen bele lehet ám csúszni abba, hogy a gyerek már éjjel-nappal azzal nyaggat, mikor kaphat egy kis édességet. De mi a megoldás, és mikortól kaphat ilyen nasikat egy gyerek? Erről kérdeztük Ihász Katalin dietetikust.

Az édességek mindenhol ott vannak – reklámokban, a boltok polcain, a játszótéren az anyukáknál, és szinte képtelenség megúszni őket. De mikortól ehet egyáltalán ilyet egy gyerek?

Az édesség, remélhetőleg gyümölcs formájában, a hozzátáplálás kezdetétől ott van a gyerekek étrendjében. A gyümölcsök remek rost és vitaminforrások, tápanyagdúsak. Napi két étkezésre simán kaphatnak lehetőleg jó minőségű idénygyümölcsöt a babák, és később az ovisok is. Már eleve a gyümölcsök is tartalmaznak gyümölcscukrot, így az első években bőven elég, ha ezekhez hozzájut egy gyerek.

Hány éves kortól engedhetem meg mondjuk az erőszakos nagyszülőknek, hogy adjanak bármiféle édességet a gyereknek?

Az a baj, hogy legtöbbször a nagyszülők már akkor belekezdenek az édességgel való kényeztetésbe, amikor a kicsik már esznek szilárd táplálékot. 3 éves korig viszont érdemes lenne kerülni az édességeket. Persze vannak kifejezetten a kicsiknek árusított termékek, amik gyakorlatilag elkerülhetetlenek, de próbáljuk ezeket minél később bevezetni az étkezésbe. Ha időnként eszik édességet a gyerek, az még nem tragédia, de ne tegyük mindennapivá a dolgot, és még véletlenül se jutalmazásra használjuk ezeket az ételeket.

 

 

 

 

 

 

Van olyan, ami kevésbé rossz megoldás? Ha minden a gyerek kedvében akarnak járni, melyik opció az, ami még viszonylag fogyasztható?

Válasszuk a házi, az általunk készített édességeket, mert ezeknél mi döntjük el, mennyi cukor, liszt van benne. Bátran nyúljunk a zabliszthez, vagy készítsük fele sima liszt – fele teljes kiőrlésű liszt arányban a sütiket, és az előírtnál sokkal kevesebb cukorral. Persze az ilyen nasik elkészítése időigényesebb, mint a boltban leemelni egyet a polcról, viszont vannak napokig elálló finomságok, házi zabkekszek, amik tökéletes megoldások.

Mivel pótolhatjuk a cukrot, ha mondjuk a gyerekek által kedvelt ételekről van szó?

A méz tökéletes a túrógombócra, süteményekbe. Nem kell teljesen kiiktatni a cukrot, csak a mennyiségre figyeljünk. Ott vannak még az édesítők is, például az eritrit, a sztívia, ezektől inkább kíméljük a kicsiket, mert az arra érzékenyeknél puffadást okozhatnak.

És ott vannak a cukrok is, amik ott vannak nagyon sok ételben, és ezt sokszor nem is vesszük figyelembe. Ezekkel a rejtett cukorforrásokkal mi a helyzet?

Az üdítőkkel is nagyon óvatosan kell bánni, mert rengeteg cukrot tartalmaznak. Folyadékra nagy szüksége van a testnek, de lehetőleg ezt a gyereknél is szénsavmentes ásványvízzel oldjuk meg. Ha már picinek is a különféle ízesített gyümölcsleveket adjuk, az hosszú távon emésztési problémákhoz, elhízáshoz vezethet, és nehezebb lesz róla leszoktatni őket. 

Forrás: https://www.babanet.hu- Barbara