Strandröplabda: edzés és remek kikapcsolódás is egyben

Ha ezen a nyáron szeretnéd formában tartani magad, csak ragadj meg egy labdát és engedd ki a gőzt a homokban! A strandröplabda nemcsak nagyszerű teljes körű testedzés, hanem rendkívül jó kikapcsolódási lehetőség is.

A strandröplabda erősebbé, hajlékonyabbá tesz és remek formába hoz. Strandröplabdázás közben folyamatosan új kihívások elé kerülsz: fizikailag, mentálisan, sőt érzelmileg is. Nemcsak a karokat és a vállakat edzi, hanem a lábadat is. Mivel a homok egyenetlen és puha, az egyensúly megőrzése játék közben nagyobb erőfeszítést kíván. Az eredmény: gyönyörű hasizmok, feszes lábak.

A homokon való futás, ugrálás olyan igénybevétel, amivel sehol máshol nem találkozhatunk. Gyakorold a homokban való mozgást! Fuss rövid, majd hosszabb távokat a homokban!

Bár biztosan azt gondolod, hogy a röplabdát a magas embereknek találták ki, a valóságban nem csak a magasság számít, a technika, az ügyesség, a taktika és a csapatjáték legalább annyira fontosak.

Strandröplabda szabályok - Strandröplabda pálya

A hivatalos strandröplabdát négyen játsszák, egy csapat tehát két főből áll. A strandröplabda pálya 8x16 méteres téglalap, amit homok borít.

A férfi röplabdaháló magassága 2,43 méter, a női röplabdaháló magassága 2,24 méter magas lehet.

A labdát maximum három érintéssel kell a hálón átjuttatni úgy, hogy nem érhet talajt a saját térfelünkön, hiszen éppen az a cél, hogy a labda az ellenfél térfelén essen le a földre, ekkor jár nekünk egy pont.

Mivel itt csak két játékos van, jóval többet kell vetődni, ezért a szabályok nem tiltják, ha valaki a képzeletbeli középvonalon átnyúlva, az ellenfél térfelén ér földet.

A röplabdát 21 pontig játsszák.

Ennyit a hivatalos szabályokról. Természetesen nem kell azokhoz ragaszkodni, kedvetek szerint alakíthatjátok a csapat létszámát és a szabályokat.

Szerencsére ma már a legtöbb strandon található röplabda pálya, úgyhogy legközelebb, ha épp a strandon vagy, gyerünk, állj össze a haverokkal, a barátokkal, a családdal, alakítsatok két csapatot vagy hívjatok ki másokat, és már mehet is röpi!

A strandröplabda 7 előnye:

1. Megállás nélkül végzel erőnléti edzést

Strandröplabdázás közben az egész testedet, de különösen a lábizmokat nagyon keményen megdolgoztatod, a homokban ugyanis minden lábmozdulathoz sokkal nagyobb erőkifejtésre van szükség, mint kemény talajon. Ugrálj sokat a homokban, és a lábaid sokkal erősebbek lesznek!

2. Minden rajtad és a társadon múlik

Szerválsz, blokkolsz, védekezel, passzolsz, ütsz és fedezel. És mindezt jól kell csinálnod. Minden rajtad és a társadon múlik. A röplabdában sok gyakorlással, sokat fejlődhetsz: gyakorold azt, amiben nem vagy még túl jó!

3. Elképesztő formába kerülsz

Biztos láttál már strandlabda játékost! Ők mind szuper karcsúak, igaz? Nos, ez tényleg nem csoda és nem csak a profik kiváltsága. A puha, süppedő homokban végzett folyamatos lábmunka, kigyorsítások, guggoláshoz hasonló mozdulatok, felugrások biztosítják a gyors és hatékony alakformálást.

A játék közben a tüdő, a szív és az izmok szinte teljes kapacitással dolgozhatnak. Ez az állandó mozgás a testet elképesztő formába hozza. Egy intenzív strandröplabda meccsen, óránként körülbelül 600 kalóriát égetsz el! Ezen kívül megerősödik a szív- és érrendszered is, nő az állóképességed.

4. Ritkán sérülsz meg

Az egyik legnagyobb előnye a strandröplabdának, hogy nincs fizikai kontakt a játékosok között és amennyiben a homokban elesel, a homok csillapítja az esés erejét. A homok megkíméli az ízületeket, nem úgy, mint egy kemény felület. A strandröplabdában a strandröplabda is puhább.

Amikor strandröplabdázol, sokkal változatosabb mozgásokat és technikákat kell alkalmaznod, szemben a teremröplabdával, ahol a mozgásod sokkal helyhez kötöttebb és ismétlődőbb jellegű.

5. Szuper hajlékony és rugalmas leszel

Ahhoz, hogy a labdajáték közben ne essen le nálad és átjuttasd a háló felett az ellenfél térfelére vagy a társadhoz üsd a labdát, játékhelyzettől függően guggoló vagy félguggoló mozdulatokra, felugrásra vagy nyújtózó mozdulatra lesz szükséged. Ezáltal sokkal rugalmasabb leszel, nő a hajlékonyságod.

6. Új barátokat szerezhetsz

A strandokon vagy a tengerparton pillanat alatt kialakulnak spontán meccsek, így egyedül vagy többedmagaddal idegenekhez is csatlakozhatsz, ezáltal új barátokat szerezhetsz. A közösségben végzett tevékenységnek összekovácsoló ereje van és segít a kapcsolatok elmélyítésében.

7. Segít fejleszteni a szem-kéz koordinációt

A röplabdában minden az időzítésről szól. A repülő labdát folyamatosan figyelni kell játék közben, hogy pontosan tudd, mikor kell lendítened a karodat. A labda mozgását nemcsak szemmel, hanem egész testtel is követned kell játék közben, ebből fakadóan a játék egyszerre fejleszt mentálisan és fizikálisan is. 

Aki a futást vagy más magányosan űzhető sportot unalmasnak talál, de nem szeretne lemondani a rendszeres testedzésről, sokat profitálhat a röplabdázás előnyeiből. A rendszeres vagy alkalmi strandröplabdázás egészséges táplálkozással kiegészítve, látványosan hozzájárul fizikai erőnlétünk és általános egészségi állapotunk megőrzéséhez.

Hány éves kortól lehet elkezdeni a röplabdázást?

A gyerekeknek 8-10 éves kortól érdemes elkezdeni röplabdázni. Előnyben vannak azok a gyerekek, akik előtte valamely más sportot is űztek már (például foci vagy úszás).

A röplabda előnyei a gyerekeknek:

1. Csapatmunka és szocializálódás

2. Jót tesz a gyerekek egészségének, javítja a testtartást is.

3. Megtanítja a gyerekeknek a munkamorált, a felelősségtudatot, a fegyelmet és a kitartást.

4. Az egyik legmegfizethetőbb sport. Csak egy jó sportcipőre van szükség és egy röplabdára.

5. Megtanítja a gyerekeket, hogyan kell biztonságos módon elesni.

6. A röplabda jóval veszélytelenebb, mint sok más csapatsport.

Melyik gyereknek nem ajánlott a röplabdázás?

Mint minden fizikai sport, úgy a röplabdázás is igénybe veszi a testet. Éppen ezért bizonyos (gyerekkorban szerencsére ritkán előforduló) egészségügyi problémával küszködő gyerekeknek sajnos egyáltalán nem ajánlott a röplabdázás. Ilyen problémák a gerincoszlop nyaki szakaszának instabilitása, a krónikus szívbetegségek, illetve a mozgásrendszer betegségei. (Természetesen ezek az ajánlások a felnőttekre is vonatkoznak.)

Ha a gyermeked ezekkel vagy hasonló jellegű betegségekkel él együtt, akkor elengedhetetlen kikérni egy orvos szakvéleményét arról, hogy játszhat-e vagy sem.

Bizonyos esetekben van, hogy a röplabdát kifejezetten ajánlják a szakorvosok azoknak a gyerekeknek, akiknek például javítaniuk kellene a testtartásukon.

Mi a különbség a röplabda és a strandröplabda mögött?

A röplabdázás nem csupán egy remek sport, ami az egész testet átmozgatja, hanem remek kikapcsolódás is azoknak, akik kedvelik a csapatjátékot és az aktív időtöltést.

A strandon játszott röplabdának számos további előnye van. Egyrészt a „sima” röplabdához képest intenzívebb, másrészt a szabad levegőn végzett csapatjáték mentálisan is jobban formába hoz, harmadrészt fizikailag is erősebbé, rugalmasabbá tesz, és bomba formába hoz.

Forrás: www.ertekmarket.hu

Főzött gyurma 1.

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt,
• 10 dkg só,
• 2 kk citromsav,
• 1 ek étolaj,
• 3 dl víz,
• ételszínezék több színben.

 

Az elkészítés menete:

Egy serpenyőbe öntöm a vizet, és a felmelegítem. Melegedés közben hozzáadom a sót, étolajat, citromsavat, amíg azok el nem olvadnak. Leveszem a tűzről, és hozzáadom a lisztet.

Óvatosan elkeverem benne a lisztet is, homogén állagúra keverem. Óvatosan gyúrom, vigyázva arra, hogy ne égessem meg a kezem, mert igen meleg.

Figyelem: A vizet ne forraljuk fel, csak melegítsük. A túlságosan forró víztől csiríz állagú lesz a gyurmánk, és hamar romlik, nyúlik, ragacsos lesz. Annyi részre osztom a masszát, ahányféle színű gyurmát szeretnék használni. A kis halmokhoz egyenként hozzáadom az ételfestéket, és addig gyúrom, amíg sima, egyenletes, görcsmentes nem lesz. Ha kihűlt a tészta, akkor a gyerekek kezébe adom azonnal, az sem baj, ha összegyúrja a színeket.

Jó szórakozást kívánok!

A cikket Adrienn írta

Forrás: https://picibaba.hu

 

Az úszás jelentősége gyermekkorban

Az úszás az ember számára egyike a létező legegészségesebb mozgásformáknak. Jótékony hatásairól rengeteget lehetne írni. Minél fiatalabb korban kezdjük el, annál több előnyét élvezhetjük később. Az úszás igazi, biztosan megtérülő hosszútávú befektetés az egészségünkbe, ha minőségi életet szeretnénk élni. Most kiderül, miért is jó kora gyermekkorban megismerkedni vele.

Az úszás bizonyos szempontból olyan, mint futni, vagy biciklizni. Könnyen megtanulható, és sosem lehet elfelejteni. A gyerekek minden újdonságba lelkesebben vetik bele magukat, a kudarc nem zavarja őket annyira, mint minket, felnőtteket. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban elkezdjenek rendszeresen mozogni. Ha sportolni járnak iskola mellett, hatalmas előnnyel indulnak az életben, hiszen számos pozitív hatása ismert. Nos, nézzük, miért érdemes beíratni úszásra a gyerkőcöket?

Szerintem az életben a legfontosabb dolog az egészségünk, ami már önmagában elég, hogy elkezdjünk úszni. Az úszás az egyik legegészségesebb sport az összes közül. Egy azok közül, amivel a legtöbb kalóriát égetjük, az egész testet átmozgatja. Edzi a tüdőt, szívet és eközben még az ízületeket is kíméli. Azonban mindez csak akkor igaz, ha megfelelő technikát alkalmazunk.

Az ember fokozatos átalakuláson megy keresztül egész életében. Gyermekkorban nagyon gyorsan fejlődik a testünk, éppen ezért nem mindegy, mivel tölti a gyerek az iskola mellett a szabadidejét. Az úszás az egyetlen sportág, amely szinte az összes izmot igénybe veszi, emellett légzésszabályozásra is kényszerít. Befolyásolja az egész szervezet működését, a szív- és érrendszer, a légzőrendszer működését, az anyagcsere-folyamatokat is segíti. Javul  tőle a szervezet oxigénellátása, emellett a szellemi teljesítményt is fokozza. Az úszás során a felső, és alsó testfélre egyforma mennyiségű terhelés hárul, nem hiába az úszás az egyik sport, amivel a legtöbb kalóriát égetjük el. Úszás közben fokozódik az endorfintermelés, tehát boldogsághormont szabadít fel, valamint csökkenti a stresszt. Az ember, ha már gyermekkorában ezt a sportot választja, és élsportolóként folytatja, a teste teljesen át fog alakulni. Izomfelépítése, magassága jóval eltérőbb lesz, mint az átlagembereknek, akik soha nem sportoltak. Nő a csontok szilárdsága, teherbíró képessége. Nagyon sok olyan embert ismerek, akik rendszeresen úsztak, és idős korukra erősebb, teherbíróbb csontozattal rendelkeznek, mint azok, akik nem sportoltak.

Gyermekkorban, sportolás közben könnyebben tanulják meg a stresszes helyzetek elviselését, és könnyebben is szocializálódnak, mivel nem csak az iskolában vannak közösségben, hanem azon kívül egy másik csapat tagjai is. Tehát nem csak testi, de szellemi fejlődést is biztosít! Mint minden sport, az agyra is kiváló hatást gyakorol. A rendszeresen sportoló gyermekek nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak az iskolában is. Azok a gyerekek, akik rendszeresen járnak úszóedzésre, sokkal nyugodtabban viselkednek a tanórákon, fegyelmezettebbek, kitartóbbak az unalmasabb témaköröket illetően is. Figyelmük sokkal tovább fenntartható, mint nem sportoló társaiknak.

Sok sportoló maximalista, hiszen hozzászokott, hogy ha valamit el akar érni, azért küzdeni kell, és keményen edzeni. Így van ez a civil életben is, mondjuk az iskolai teljesítményt nézve. Sok sportoló kiválóan végzi el a tanulmányait, amellett, hogy élsportoló. Miért? Edzés közben a test elfárad ugyan, de az agy kitisztul, mondhatni feltöltődik, és mikor tanulni kell, csak az adott feladatra tud koncentrálni. Éppen ezért igaz, hogy kevesebb ideje van tanulásra a sport mellett, de abban a kis időben annál hatékonyabban végzi el a kapott feladatot.

A sport hatalmas állóképességet ad az embernek, felnőtt korában kitartóbb lesz az élet minden területén, megtanulja, hogy ha valamit el szeretne érni azért igenis meg kell küzdeni. Az iskola mellett tartozik valahová, egy csapat vagy egyesület tagja is, és ez nagyon fontos, mivel sok tinédzser kallódik el, nyúl cigarettához, alkoholhoz, vagy drogokhoz, mivel szabadidejében nincs semmi elfoglaltsága, nincs célja. De ha a sport figyelemre tanít, motivál, célt ad a fiataloknak, akkor arra koncentrálnak, és nem kell pótcselekvés, kellőképpen le lesznek terhelve az edzések által.

Nagyon sok munkáltató jobban szereti alkalmazni a sportolókat, mivel kitartóbbak, pontosabban dolgoznak, a különbség itt is megmutatkozik.
Összességében, ha már gyermekkorban úszni küldjük a csemetét, még ha nem is lesz olimpiai bajnok, de hatalmas ajándékot adunk számára. Egy kiegyensúlyozott, kitartó és egészséges felnőtt lesz, aki mindig szeretni fogja az úszást, illetve az élete részévé fog válni a sport. Sajnos, ebben a kütyükkel teli világban újra meg kell tanítanunk a gyerekeknek, hogy mozogni igenis jó dolog. Csapatban dolgozni, tartozni valahová, emellett barátokra lelni. Az edzés pozitív hatásai az egész életüket végigkísérik majd. Megtanítják a gyerekeket szabályok betartására, és követésére, konfliktushelyzetek megoldására, a kudarcok leküzdésére. Az egyik legfontosabb lecke, amit a sport megtaníthat a gyerekeknek, hogy képesek legyenek hinni önmagukban, és magabiztosak legyenek az élet minden területén!

Forrás: www.buborekok.hu

Nagyobb a baj, mint hittük: a mikroműanyagok már az anyatejben is megjelentek

Egy olasz tudóscsapat, a római Marche Műszaki Egyetem kutatói mikroműanyagot találtak az emberi anyatejben. Az anyatejminták 34 egészséges édesanyától származtak, ebből 26 esetben találtak a tejben műanyag szennyeződést.
A kutatással azért is nagyon fontos foglalkozni, mert a csecsemők immunrendszere rendkívül sérülékeny, és az anyatejes táplálás elsődleges fontosságú a számukra. Most azt feltételezik, hogy a csecsemők testében felhalmozódó testidegen anyag viselkedési és tanulási zavarokat okozhat a fejlődés során. 

A műanyag részecskék már az anyatejben is jelen vannak

A minták vizsgálatát egy rendkívül érzékeny eljárás, a Raman-spektroszkópia tette lehetővé, amely egy új típusú, fényszóráson alapuló kémiai elemzési technika. A rendkívül kis méretű műanyagszemcsék ennek köszönhetően felfedezhetővé váltak a tudósok számára.

Az anyatej zsírtartalma kedvező környezetet jelent a mikroműanyag számára, de más vizsgálatok találtak már műanyag részecskéket az emberi székletben is, és ezzel bebizonyították számunkra, hogy az MP-ek (mikroműanyagok) át tudnak jutni a bélgáton. Az MP-ek jelenlétét igazolták már az emberi tüdőszövetben, a méhlepényben és az emberi vérben is, ami nem kevesebbet jelent, mint hogy a mérgező formula a véráram segítségével minden szövetünkbe és sejtünkbe eljuthat.

A kutatás még a kezdeteknél tart, annyit azonban máris tudunk, hogy a korai életszakaszban lévő gyermekek a legérzékenyebbek az MP-ek mérgező hatására, melyek a belső elválasztású mirigyeket, valamint a viselkedési rendszert támadják elsősorban.

Mindez hatással lehet a tanulási, viselkedési és a mozgásos fejlődésre, hajlamot alakíthat ki az allergiára, és negatívan befolyásolhatja a férfiak szaporodási képességeit is. Előfordulhat, hogy az idegrendszer fejlődési zavarainak hátterében is ez a jelenség lapul, és szerepe van az ADHD, autizmus spektrumzavar kórképek, szenzorosság kialakuláságban is.

A tudósok az önként jelentkező kísérleti alanyok ételfogyasztását, vásárlási szokásait is feltérképezték, valamint a testápoláshoz használt anyagaikat, hajápolási termékeiket, és a tengeri halak fogyasztásával kapcsolatos szokásaikat is.

A vizsgálat nem talált összefüggést az anyatejben lévő mikroműanyag, és a terhesség alatti fogyasztási szokások között. Ez az eredmény azért is ad okot fokozott aggodalomra, mert az ártalom így kivédhetetlennek tűnik: az MP-ek már a terhesség előtt bekerültek az anyák szervezetébe, az anyatej pedig kedvező környezetet teremtett a toxinok számára.

A műanyag használata széles körben elterjedt az egész bolygónkon, és részecskéi belélegzéssel, lenyeléssel és bőrrel érintkezve is bekerülnek a szervezetünkbe. A bekerülést követően az MP-ek átjutnak a sejtek falán, és a test különböző pontjain rakódhatnak le.

 

A Föld globális műanyagtermelése 350 millió tonna évente: tartós, sokoldalú termék, melynek használata széles körben elterjedt. Mivel rendkívül lassan bomlik le, hulladéklerakókban és a természetes környezetünkben is felhalmozódik. 150 000 tonna műanyag szemét úszik jelenleg az óceánjainkban, és az újrahasznosításra elvétve rendelkezünk módszerekkel és ötletekkel.

Már a teherbe esés előtt fel kell készülnünk

Ha meg akarjuk óvni gyermekeinket a fenyegető veszélytől, sokkal korábban kell kezdenünk a harcot, mint a várandósság ideje. A műanyag méreg megtalálható a halakban, kagylókban, a sóban, cukorban, a palackozott vízben, mézben, a tea filterekben, a műanyag tányérokkal érintkező ételekben, a csomagolással érintkező élelmiszerben, tehát nagyjából mindenben. Belélegezzük, bőrünkre kenjük, megisszuk…

13 műtéten átesett beteg közül ma már 11 szervezetében fel lehet fedezni a részecskéket. Ott csillognak a kozmetikai termékekben, a körmünkön, a kávénkban, a vérünkben.

 "Aggódnunk kell. Jelenleg nem igazán van mód arra, hogy megvédjük magunkat" - mondta Evangelos Danopoulos, a brit Hull York Medical School munkatársa. A végső megoldás csak a műanyaggyártás megállítása lehet, mert ami egyszer bekerül a környezetbe, azt már nem tudjuk kivenni belőle.

 

Szarvasmarhák hozhatják el a megoldást?

 

Az egyetlen optimizmusra lehetőséget nyújtó adat egy friss kutatási eredmény, mely szerint a szarvasmarhák gyomrában él egy baktérium, ami képes a műanyag lebontására… A kutatók keresik a lehetőségeket arra, hogy felhasználhassuk a baktériumok képességeit a magunk és gyermekeink számára (Doris Ribitsch, a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyetemének kutatója). A bendőfolyadékban több enzimet is találtak, amelyek együttműködnek egymással a lebontásban.

Az eredmények birtokba vételéig a kutatók azt ajánlják a várandós kismamák számára, hogy kerüljék

• a műanyag csomagolású ételeket és italokat,
• valamint a műanyagot tartalmazó kozmetikumokat,
• fogkrémeket,
• és a szintetikus anyagú ruhákat is, mint például a poliészter vagy poliakril textíliákat.

 

 

 

 

 

 Forrás: https://www.csaladinet.hu- Mezei Csongor Andrea

Indexkép: Depositphotos.com

  

Mitől lesz cukorfüggő a gyerek?

Sugar high, mondja az angol, magyarul talán cukorsokknak hívják azt a jelenséget, ami minden gyerekzsúr tetőpontja. Pontosan a torta elfogyasztása után tíz perccel kezdődik, és felnőttek számára az elviselhetetlenség határait súrolja.

Minden gyerek egyszerre kezd visítva fel-alá rohangálni, ágyon ugrálni, tombolni, ami így szemlélve néha szinte félelmetes jelenség. Pedig egyszerűen csak annyi történik, hogy beüt a cukor, csak a kicsi emberekben ez valóságos drogmámor jelleggel nyilvánul meg. Ilyenkor fordul meg az egyszeri anya fejében, hogy talán tényleg óvatosabban kéne bánni a cukros dolgokkal, legalább addig, amíg ennyire kicsik. Egész egyszerűen azért, mert rájuk ezerszer erősebb hatással van, tehát ugyanennyivel könnyebben válhatnak a függőjévé is. 

És ekkor érdemes átnézni azokat a termékeket, amiket nap, mint nap adunk nekik, nem gondolva, hogy tele vannak cukorral, sőt, talán titkon abban is reménykedve, hogy egészséges megoldásokat találunk a számukra. Ezek vagy olyan ételek, amikben természetes formában fordul elő sok cukor, vagy olyanok, amikhez még pluszban adnak is, holott nem igazán kéne.

A jelenleg érvényes ajánlások szerint egy gyereknek 3 éves koráig nem is nagyon szabadna hozzáadott cukros ételeket kapnia, és utána sem kellene többet, mint 3-4 teáskanállal naponta.

Tejszeletek és Túró Rudik

Lehet, hogy én emlékszem rosszul, de nekem úgy tűnik, mintha gyerekkorunkban savanykásabbak lettek volna a Rudik, mint most, mikor iszonyú édesek. Az ember azzal nyugtatja magát, hogy ez csak túró meg tej, de túl sok cukor van ezekben a cuccokban is ahhoz, hogy minden nap egyenek belőle.

Gyümölcslevek

A gyümölcslevekkel önmagában nincs baj, egy keveset mindenkinek lehet inni belőlük, de a hozzáadott cukor nélkül készülő levekben is annyira sok a természetes cukor, hogy szomjoltás céljából semmiképp sem ajánlja már egyetlen dietetikus sem. Arról nem is beszélve, hogy egy csomóhoz még adnak is, szóval itt is érdemes összetevőket böngészni.

Lekvárok

A lekvárokkal ugyanez a helyzet: egy lekvárnak akkor is minimum a fele tömény cukor, ha nincs hozzáadva, ami pedig elég ritka. Ezeket is lehet, de csak keveset.

Kakaó

Az instant kakaó tele van cukorral, ami különösen azért nem jó, mert a tej már alapból rengeteg természetes cukrot tartalmaz. Nálunk eléggé bejönnek a turmixok, amiket rengeteg gyümölccsel és kevés joghurttal készítünk, erre cseréljük a kakaót, ha nem is sikerül minden nap.

Gyümölcsjoghurt

Már korábban hosszan írtam róla, hogyan jöttünk le a bolti gyümölcsjoghurtról. Ezekbe a termékekbe is irdatlan mennyiségű cukrot tesznek teljesen feleslegesen, nem beszélve az aromákról és színezékekről. A házi verzióhoz csak gyümölcs kell és joghurt. 

Gabonapelyhek és müzlik

Nagyon édesek, nagyon tápanyagszegények és nagyon sok bennük a cukor, az én gyerekeim ráadásul körülbelül húsz perccel az elfogyasztásuk után lesznek újra iszonyú éhesek. Az utóbbi időben sikerült őket átállítani a granolára, ebben is van ugyan egy kis méz, de jóval kevesebb, mint a pelyhekben, és legalább sok rost, zabpehely és mag van mellette. 

Forrás: www.sobors.hu

Ha hüllőt akar a gyerek...

Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor gyermeke előáll azzal a bizonyos kéréssel "… anya, apa, vegyetek nekem egy kisállatot!..."... De miért pont hüllőt akar?! 

Ha nyaggat a gyermekünk, hogy állatot szeretne, nehéz kibújni a kérdés elöl. Ilyenkor jön a nagy dilemma, hogy vegyünk vagy ne, és ha igen, akkor milyet. A leggyakrabban hörcsög, papagáj vagy egy aranyhal a kívánság tárgya, de mit tegyünk, ha gyermekünk egy teknősről vagy egy helyes gekkóról álmodozik?

Ez a különleges kérés pedig egyre gyakrabban fog hangzik el a gyerekek szájából, hiszen a hüllők tartása egyre nagyobb teret hódít hazánkban is, fokozatosan kiszorítva a kutyákat, a macskákat és egyéb kisállatokat. Ma már a legkisebbek is ámulva, félelem nélkül nézik az óriáskígyót a kiállításokon, és hacsak a szülők sikongatva el nem rángatják onnan őket, szívesen kézbe is veszik, meg is simogatják a tekergőző hidegvérűt. Ha jobban belegondolunk, a hüllők kiváló társállatok, hiszen nem hangosak, nincs szőrük (allergia kizárva!), a növényevő fajoknak pedig semmi szaguk sincsen.

A szépen dekorált terrárium, egy kis természetet csempészve a nappaliba vagy a gyerekszobába, kiváló dísze lehet otthonunknak. A hüllők tovább nagy előnye, hogy nem igénylik a mindennapi foglalkozást, nem kell őket sétálni vinni hóban, fagyban, vagy éppen a 35°C-ban nyáron, és nem fogják kaparófának használni kedvenc bútorainkat sem. Vannak köztük csak nézegetésre alkalmas fajok, amelyek nehezen tűrik a kézbevételt, de akadnak olyanok is, amelyeket már egy 8-10 éves gyerek is etethet akár kézből, és jól tolerálják a simogatást is.

A hüllők nem éppen stressztűrők

A hüllők azonban nem játékszerek, nagyon érzékenyek és jóval alacsonyabb a tűrőképességük, mint egy kutyának vagy egy macskának, tehát a túl sok nyaggatás, a terrárium üvegének folytonos kopogtatása a stressz miatt akár a pusztulásukhoz is vezethet. Mielőtt hüllőt vásárolnánk fontos, hogy tájékozódjunk a kiválasztott faj igényeiről, és ha már minden felszerelést beszereztünk, amire később az új jövevénynek szüksége lehet, akkor vásároljuk csak meg egy szakkereskedésben, vagy tapasztalt terraristától magát az állatot.

A hüllőkkel való foglalkozás közben fontos, hogy betartassuk gyermekünkkel az alapvető higiéniai szabályokat, mert például egy hallal táplálkozó teknőstől könnyen lehet szalmonellózist kapni, ami akár súlyos is lehet egy kisgyermek esetében. Minden foglalkozás, etetés után alapos kézmosás javasolt.

Mekkora hüllőt vegyünk?

Ne vegyünk óriásira növő kígyót, vagy felnőttként hatalmas leguánt, mert ezeknek később szobaméretű terráriumot kell majd biztosítani, és testméreteik miatt a gyerekekre is veszélyesek lehetnek. Válasszunk inkább a kisebbre növő fajok közül, például a legtöbb kereskedésben megvásárolható, kedves természetű, fiatal gabonasikló (Elaphe guttata) vagy a királysiklók (Lampropeltis spp.) valamely faja megfelelő választás. Ha lenyűgözi gyermekünket az óriáskígyók gyönyörű mintázata, vásárolhatunk királypitont (Python regius), mert ez nem nő túl nagyra, és szelíd természetéről híres. A túl kicsi fajok sem megfelelőek, mert az óvatlan gyerekkéz, könnyen kárt tehet a kisállatban.

Legyen kézbevehető

A hüllők egy része, testi adottságaik, vagy harapós természetük miatt nem alkalmasak arra, hogy egy gyerek igazi kapcsolatot alakítson ki vele. A tapadni képes gekkó, mint a tokee vagy a sávos gekkók tapadó lemezeit tönkre is teszi a kézen lévő zsírréteg. A kaméleonok túlságosan stresszelhetőek, néhány egyednek még az is sok lehet, ha túlságosan gyakran, túl közel megyünk a terráriumához. A megfelelő választás, a leopárdgekkó, vagy egy szakállas agáma (Pagona vitticeps) fiatal példánya, mert ezek hamar megszelídülnek, kézbe vehetők, csipeszről vagy kézből etethetők. A teknősök közül a kis ékszerteknős vagy a szárazföldön élő görögteknős (Testudo hermanni) vagy mórteknős (Testudo graeca) lehet egy gyerek kedvence.

Milyen idős állatot vegyünk?

Ne vásároljunk se túl fiatal, se túl öreg állatot. A nagyon fiatal egyedek érzékenyek, sokat kell pepecselni az etetésükkel, a kígyók között gyakran előfordul, hogy nem is hajlandóak enni. Apró termetük miatt, könnyen a túl heves gyermek áldozatává válhatnak, nagyon ijedősek, hamar leugranak az ember tenyeréből. A túl öreg, netán vadon befogott példányok megvásárlását is kerüljük, mert ismeretlen előéletűek, harapósak vagy betegek is lehetnek.

Mit eszik a hüllő?

Sajnos a hüllők jó része más állatokkal táplálkozik és legtöbbjük csak akkor, ha az még mozog. Ha nem vagyunk képesek együtt élni ciripelő tücskökkel, és tekergőző lárvákkal, vagy nem szívesen tárolnánk a fagyasztóban a kígyó reggeli egérkéjét, akkor vegyünk a növényevő fajok közül. A Egy 8-10 éves gyerek már képes arra, hogy óvatosan kézbe vegyen egy gekkót, vagy egy kis kefével megtisztogassa a teknős páncélját, azonban a gyermek életkorától függetlenül kisebb vagy nagyobb mértékben, de a szülők valamelyikére vagy mindkettejükre is hárul az állat tartásával együtt járó feladatok egy része, és az sem ritka, hogy pár hét elteltével a főzés, mosás, takarítás mellett édesanya vagy édesapa otthoni munkaköre kibővül majd egy állatgondozói státusszal.

Forrás: www.haziallat.hu

Mikor kezdjünk fényvédő krémet használni?

Fontos, hogy a kisbabák bőrét is védjük a nap káros hatásaitól. De hány hónapos kortól szabad és érdemes naptejet használnunk? 

Amikor tavasszal és nyáron kimentek a kisbabáddal, akkor fontos számára is, hogy óvd a bőrét a naptól. Mindenekelőtt ne tedd ki közvetlen napsütésnek 10 és 16 óra között, ez a legegyszerűbb módja annak, hogy ne érje káros hatás a babát. Ha mindenképp ki kell mennetek az utcára vagy a szabadba, akkor húzódjatok árnyékba. Ezek a megelőző óvintézkedések nemcsak a kisbabák számára fontosak, hanem a nagyobb gyerekek, sőt mindannyiunk számára is.

A bent tartózkodás vagy az árnyékba húzódás mellett ügyeljünk arra is, hogy milyen öltözetet adunk a babára: jól szellőző, könnyű, lehetőleg 100 százalékban természetes anyagú ruhát adjunk rá, kalappal, sapkával, ami takarja, árnyékolja a füleket, tarkót, fejet, arcot.

Hat hónapos kor alatt is épp olyan fontos, mint később, de a félévesnél fiatalabb babák számára nem ajánlott a naptejek, fényvédő krémek használata, egyszerűen azért nem, mert kiütések jelentkezhetnek náluk, a bőrük és az egész szervezetük érzékenysége miatt.

A vízválasztó tehát a féléves kor: efölött már nyugodtan bekenhetjük a babát naptejjel. De milyennel? Természetesen olyan naptejet, krémet válassz, ami:

• kifejezetten a babád életkorához igazodik
• fizikai fényvédőt részesíts előnybe a kémiaival szemben
• kerüld az allergén összetevőket
• kerüld a tartósítószereket tartalmazó termékeket

Ne felejtsük el, hogy a fényvédő krémek használata nem csupán a leégéstől védi a bőrt, az anyajegyek szeplők kialakulását tarja kordában, hanem csökkenthetjük a bőrrák kialakulásának kockázatát. Tudjuk, hogy a napsugarak okozta károsodás halmozódik, ez alól a gyerekek sem kivételek.

Mielőtt kimentek, elindultok, 20-30 perccel korábban érdemes bekenni a babát. Vigyázz, hogy ne kerüljön a krém a szemébe, ha véletlenül mégis naptej kerül a baba szemébe, óvatosan öblítsd ki vízzel. A naptej, krém nem tart ki egész nap, így újra és újra be kell kenned vele a babát, főként, ha a bőrét víz éri. Gyerekeknek tűző napon lenni még fényvédő használata mellett sem javasolt, kisbabákat pedig semmiképp ne napoztassuk.

 

 

(Cikk forrása: verywellfamily.com,  https://gyerekszoba.hu)

 

 

Hogyan beszéljünk a gyerekeknek a klímaváltozásról, anélkül, hogy megijesztenénk őket?

A klímaváltozás és az ellene való küzdelem sajnos gyermekeink életének része lesz, ezért nagyon fontos, hogy minél többet halljanak, tudjanak róla, és arról is, hogy mit tudnak tenni egy reménytelibb jövő érdekében. Nem mindegy azonban, hogy mit, mennyit, és hogyan beszélünk nekik a témáról. Ha nem szeretnénk megrémíteni őket a fenyegető tényekkel, fogadjuk meg a Rainforest Alliance szakembereinek tanácsait!

1. Szedjük össze a tényeket – A tudomány jelen állása szerint a klímaváltozás már zajlik, és nagyrészt az ember okozza. Rengeteg azonban a félrevezető információ, úgyhogy nézzünk utána a bizonyítékokkal alátámasztott tudományos ismereteknek. 

Segítségünkre lehet a Klímabarát háztartások – útmutató családoknak című kiadvány, és a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató is, amelynek 7. fejezetében rengeteg hasznos anyagot, kiadványt, honlapot és gyerekeknek való játékot is találunk!

2. Kezdjük az alapokkal - Nekünk is nehéz megemészteni a klímaváltozás problémáját, elképzelhetjük tehát, hogy a – különösen kisebb - gyermekeknek kifejezetten bonyolult és ijesztő lehet a dolog. Ne támadjunk rájuk az üvegházhatású gázokkal és olvadó sarki jéggel, kezdjük valami megfoghatóbbal. Például magyarázzuk el, hogyan „lélegzik” be a szobanövényeink az általunk kilélegzett gázokat, és hogyan kapunk tőlük mi ezért „cserébe” oxigént egy nagyon jól működő, kölcsönösen hasznos rendszerben. Ahhoz, hogy később megértsék a klímaváltozást, érteniük kell a szénkörforgást is.

Az egymással összefüggő rendszerek megismeréséhez elég egy nagyot sétálnunk, felfedeznünk a környéket, és megvitatnunk a főbb kérdéseket: Honnan jön az ivóvizünk és hova megy, miután eltűnt a lefolyóban? Honnan jön az élelem? És a levegő, amit belélegzünk?

Feltétlenül tisztázzuk, hogy a „környezet” nem egy távoli hely, hanem a minket közvetlenül körülvevő világ, és mi, a benne létező élőlények mindannyian függünk egymástól, akár nagyvárosokban, akár külvárosokban, akár az esőerdőben élünk.

Ha úgy látjuk, már készek rá, jöhet a nem is olyan egyszerű globális szénkörforgás. Meséljük el nekik, hogy az elmúlt nagyjából 200 évben, az ipari forradalom kezdete óta, az emberek felrúgták a légkör szén-egyensúlyát, mert rengeteg extra szén-dioxidot engednek a levegőbe, ld. például erőirtással és a fosszilis tüzelőanyagok égetésével. Ez az extra szén-dioxid, és egyéb üvegházhatású gázok felgyűlnek a légkörben, és mint egy takaró, felmelegítik a Földet.

Ne feledjük tisztázni a különbséget éghajlat és időjárás között! Segítheti a jobb megértést, ha a gyermekek megkérdezik a kérdésben az idősebbeket, nagyszülőket, szomszédokat, akik nagy valószínűséggel tudnak mesélni a saját életükben megélt éghajlatot érintő változásokról.

3. Nem csak a mi feladatunk – A gyerkőcök természetesen nem csak tőlünk kéne, hogy halljanak a klímaváltozásról, de az iskolákban egyelőre nem esik elég szó a témáról. Pedig a mai diákság felnőttkori életét valószínűleg számos területen befolyásolja majd a probléma.

Szülőként jelezhetjük az iskola felé, mondjuk a szülői értekezleten, hogy fontosnak tartjuk a klímaoktatást, és javasolhatunk hazai programokat (az MTVSZ, a Reflex, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület stb. szervezésében) vagy az Internetről letölthető hasznos kiadványokat, mint amilyen például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) klímaváltozással kapcsolatos foglalkoztató könyve. A Klímaváltozás Jelvényprogram (Climate Change Challenge Badge) című oktatócsomag 5 és 18 éves kor közötti gyermekek és fiatalok számára kínál szórakoztató feladatokat a játszva tanulás szellemében.

4. Mutassunk nekik sikertörténeteket – Hangsúlyozzuk, hogy bár a klímaváltozás sürgető probléma, nem vagyunk tehetetlenek vele szemben. Számos pozitív példát találunk a helyi közösségek kibocsátás-csökkentő erőfeszítéseitől és faültetési kampányaitól kezdve a világméretű összefogásig (ld. az ózonréteg védelmében tett hatékony globális intézkedéseket).

Még hatásosabb, ha olyan gyerekekről mesélünk nekik, akik bátran a tettek mezejére léptek, és akár a saját kormányukat is beperlik, ha a klímáról van szó! Ilyen pl. az USA-ban az Our Children’s Trust, akik a jelen és jövő generációk biztonságos klímához való jogáért harcolnak. 

Hazai példákért kukkantsunk bele a Klímabarát háztartásoktól a klímabarát közösségekig útmutató 5-6. fejezetébe vagy a Kislábnyom projektbemutató kiadványba, amelyben klímabarátan élő családok esettanulmányait találjuk. 

5. Biztassuk őket cselekvésre - Az alábbi listában konkrét, gyerekeknek való ötleteket találunk. Bármelyikhez fognak majd, igyekezzenek bevonni a barátaikat is!

Mérjük meg közösen a saját karbon-lábnyomunkat és gondoljuk át, hogyan tudnánk csökkenteni a kibocsátásainkat!

A fák, az erdők, és az esőerdők fontos szövetségeseink a klímaváltozás elleni harcban. Támogassuk a megmentésükért dolgozó szervezetek munkáját, csatlakozzunk zöldítő kampányaikhoz, kövessük az erdőkímélő életmódra vonatkozó tanácsaikat.

Ültessünk fákat a kertünkbe, iskolaudvarra, közösségi kertbe, játszótérre, parkba vagy támogassuk a zöldfelület-növelő kezdeményezéseket a környezetünkben.

Ha a gyerekek már elég nagyok a közösségi médiához, használhatják a társaik körében tudatformálásra és figyelemfelhívásra, de követhetnek pl. inspiráló Instagram és egyéb oldalakat is a témában.

Forrás: www.kislabnyom.hu

Mikor kapjon akváriumot a gyerek?

Az akvarisztika nemcsak szórakoztató, de remek tanulási lehetőséget is nyújt gyerekek számára. Egy akvárium nem csupán élő dekoráció, hanem olyan eszköz, amely segít a felelősségvállalás, a természettudományos ismeretek és a kreativitás fejlesztésében.

De vajon hány éves korban érdemes elkezdeni? Hogyan készíthetjük fel a gyerekeket erre a feladatra? És milyen típusú akvárium lenne számukra ideális?

Vizsgáljuk meg részletesen!

Mikor kezdhető el az akvárium tartása?

A gyerekek életkora alapvető szempont az akvárium tartásának megkezdésénél.

Óvodás korban a kicsik még inkább csak megfigyelők lehetnek, hiszen a halak gondozása még meghaladja az önálló képességeiket. Azonban ez az időszak remek lehetőséget nyújt arra, hogy alapvető ismereteket szerezhessenek az élőlények gondozásáról.

Kisiskolás korban a gyerekek már részfeladatokat is vállalhatnak, mint például az etetés vagy az alapszintű tisztántartás. Tizenéves korban pedig már teljesen önállóan kezelhetik az akváriumot, komplexebb rendszerekkel is megbirkózva.

A megfelelő kor meghatározásánál fontos figyelembe venni a gyerek érdeklődését és érettségi szintjét.

Az akvárium tartásának előnyei

Az akvarisztika számos pozitív hatással lehet a gyerekek fejlődésére. Az egyik legfontosabb, hogy felelősségre neveli őket, hiszen a halak gondozása napi odafigyelést igényel. Ez megtanítja a gyerekeket arra, hogyan vigyázzanak más élőlényekre.

Emellett az akvárium berendezése kreativitásra ösztönzi a gyerekeket, hiszen számtalan lehetőség van arra, hogy egyedi dekorációkat hozzanak létre.

Az akvarisztika emellett kiváló eszköz lehet a természettudományos ismeretek megszerzéséhez is. A halak viselkedésének megfigyelése, az ökoszisztémák működésének megértése mind hozzájárul a tudásbővítéshez. Végül, de nem utolsó sorban az akvárium megnyugtató hatása is kiemelendő, amely segít csökkenteni a gyerekek mindennapi stresszét.

Milyen halakat és akváriumot válasszunk kezdőként?

Az első akvárium kialakításánál fontos, hogy egyszerűen kezelhető rendszert válasszunk. A guppi, a neonhal vagy a platti ideális választás lehet, mivel ellenállóbbak a kisebb gondozási hibákkal szemben. Kezdőként érdemes kisebb, 20-30 literes akváriumot választani, amely még kezelhetőbb méretű, ám ügyeljünk arra, hogy megfelelő szűrő- és fűtőrendszerrel legyen felszerelve.

Az automata etetők és az időzített világítás is jelentős mértékben megkönnyíthetik a rendszer fenntartását, így a gyerekek könnyebben átláthatják a gondozás feladatait.

Gyakori hibák és megelőzésük

Az akvárium tartásával kapcsolatban néhány gyakori hiba elkerülhető. Az egyik leggyakoribb probléma a halak túlzott etetése, amely szennyezi a vizet és árt az ökoszisztémának. Fontos továbbá, hogy az akvárium stabil és biztonságos helyen legyen elhelyezve, ahol nem érheti mechanikai sérülés.

Emellett a gyerekek megfelelő tájékoztatása is lényeges, hogy megértsék, miért szükséges a rendszeres gondozás.

Hogyan tartsuk fenn a gyerekek lelkesedését?

A hosszútávú siker titka a folyamatos érdeklődés fenntartása. Tematikus akváriumok kialakítása, mint például egy amazóniai stílus megteremtése, izgalmas és kreatív kihívás lehet a gyerekek számára. Idővel új halak és növények bevonásával is fenntartható a motiváció.

A halak viselkedésének megfigyelése szintén érdekes program lehet, amely ráadásul hozzájárul a tanuláshoz és a közös családi időtöltéshez.

A szülők szerepe az akvarisztikában

Az akvárium tartása a gyerekek és a szülők közötti közös tevékenység lehet. A szülők segítségével a gyerekek könnyebben megtanulják a helyes gondozási lépéseket, miközben erősödik a családi kötelék. A közös projekt segít abban is, hogy a gyerekek kitartóbbak és motiváltabbak legyenek az élőlények gondozásában.

Forrás: www.akvariumom.hu

Rudis alma végszükség esetére

(1 éves kortól)

Hozzávalók:

• 1 túró rudi,
• 1 nagyobb alma.

(Elkészítési idő: 5 perc)

 

Ha a gyerek nem éhes, vagy nincs étvágya, vagy egyszerűen játszani jobb, mint enni, ezt akkor is kérni fogja, az tuti biztos. Mondjuk a csoki a cukor tartalma miatt nem feltétlenül a legegészségesebb, de én mindig azzal nyugtatom magam, hogy a túró ugye kell a csontoknak, a csoki pedig étcsoki, ami meg nem annyira rossz (reméljük).

Az elkészítés menete:

Az almát meghámozom, eltávolítom a magházát, majd felkockázom, hogy a tálas mixerbe beférjen. Mellé darabolom a rudit is, majd alaposan összedolgozom.

TIPP:

• A túró rudi az az étel, amit minden körülmények között általában megesznek a gyerekek, így éhségsztrájk esetére ez az étel tökéletes uzsonna vagy tízórai.
• Az egész úgy is nagyon finom, ha az almát durvára reszeljük, a rudit beletördeljük apróra és egy villával összekavarjuk. Nagyobb gyerekek ezt szeretik.

Jó étvágyat kívánok!

 

 

Forrás:  https://picibaba.hu

 

A szaglás fejlődése az újszülött baba és a pici gyermek életében

Amikor érzékszervi fejlesztésről beszélünk nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a szaglásról. A mai modern korban nagyon sok intenzív mesterséges illat vesz körül minket a finom természetes aromák mellett. A lakásainkat illatos tisztítószerekkel takarítjuk, a ruháinkat illatos öblítőkkel mossuk, emellett illatosított a legtöbb krém és parfüm is, amiket magunkra kenünk…szinte végtelen a lista.

Az talán már kezd köztudott lenni, hogy ha pici babát megyünk látogatni nem szabad beparfümözni magunkat.  Ennek fontosságát nem győzöm ismételni! Egy újszülött baba minden illatot nagyon intenzíven érez, az erősebbek nemcsak zavarják, hanem bódító hatással is vannak rá. Látása még nem fejlődött ki születésekor, de bizonyított tény, hogy anyukája illatát felismeri több tucat másik között. Ez a veleszületett csodálatos képesség legtöbbször nincs kielégítve megfelelő módon élete első évei alatt, ehhez szeretnék segítséget adni a következő pár sorban.

A kellemes és változatos szaglással összekapcsolódó élmények tehát szükségesek és örök életünkre beágyazódnak a tudatalatti emlékekbe. Kivel nem fordult elő, hogy nagyon szereti például az estikét és felnőttként egy nap kiderül, hogy bölcsője melletti ablak alatt virágzott, aminek illatára pihent és aludt el élete első hónapjaiban vagy éveiben tavasztól őszig.

Az összes érzékszervet, így a szaglást is fokozatosan és finoman kell stimulálni. Eleinte csak természetes és egymástól eltérő illatokkal kezdjük, például gyümölcs, zöldség és gyógynövények (alma, paradicsom, petrezselyem, kapor, rozmaring). A virágokat mértékkel használjuk, mert túl intenzív lehet a gyermeknek, kezdésnek a kamillát és levendulát ajánlom.

Újszülötten (első 2-3 hónap) a babának legnagyobb szüksége az anyukája illatát érezni. Ez megnyugtatja és biztonságot ad neki a kemény munkával járó külső világba való beilleszkedéshez.

2-3 hónapos kortól készítsünk a babának egy-egy puha kis párnát vagy zsákot, amibe kellemes természetes illatot csempészünk (kamilla, levendula stb). Figyeljünk oda, hogy olyankor adjuk oda a babának, amikor éppen nem mással foglalkozik és lehetőleg ne közvetlen szoptatás után. Hagyjuk, hogy nyugalomban és kedvére szagolgassa a párnát, ameddig csak szeretné, agya a fejlődéshez nagyon fontos és értékes impulzusokat fog kapni.

5-6 hónapos kortól elkezdi a kezébe venni az első a kemény tárgyakat és ebben az időszakban szokott készen állni a gyermek az önálló táplálkozásra is. Kössük össze ezt a két fontos változást az életében: például, amikor ismerkedik a reszelt almával (vagy üveges almapéppel), akkor adjunk a kezébe egy egész mosott gyümölcsöt. A szájához fogja húzni, beleharapni nem tud, de érezni fogja a formája, színe és hőmérséklete mellett a finom illatát is. Ebben az időszakban bátran legyen mindig velünk a gyermek miközben főzünk, és mutassuk meg neki finoman az ételek és fűszerek illatát. Eközben nem kell nagyon beszélni, vagy túlmagyarázni a dolgot, csak esetleg megnevezni a tárgyakat, az illatokat és ízeket.  Ne vonjuk el a figyelmét az élményről, adjuk meg neki a kellő fontosságot a csönddel: szagoljuk meg mi is az almát és mondjuk “alma” “édes” és figyeljük az ő reakcióját.

8-10 hónapos kortól elkészíthetünk neki különféle illatdobozokat üres fűszertartókból, fém dobozokból stb. Ilyenkor már bátran lehet erősebb illatokat is próbálni, mint a kávé, menta, narancs vagy citrom. Az illatok változatossága nagyon fog neki tetszeni. Figyeljük meg, ha szeretne belevonni minket az élménybe, akkor mi is lelkesen szagoljuk és nevezzük meg őket. Ha egyedül szeretne csak az illatokkal maradni és azokra koncentrálni, akkor ne avatkozzunk bele semmiképpen. Nagyon sok gyermek ebben a korban elkezd egy-egy neki jelentős élménybe mélyen elmerülni és arra koncentrálni, ez egy nagyon fontos lépés a fejlődésben. Az érzékszervi fejlesztés egyik sajátossága Montessori pedagógiájában, hogy izoláltan csak az egy adott szervet célozza meg és ingerli. A gyermeki agynak így lehetősége van megtapasztalni a koncentrációt és nyugalmat, túlstimulálás veszélye nélkül. Ez a harmonikus fejlődés egyik kulcsa az élet első éveiben.

18 hónapos kortól próbáljuk meg elkészíteni a gyermeknek az első illatpárosító játékot: 2 vagy 3 egymástól nagyon különböző illatot válasszunk ehhez, amiket már lehetősége volt a gyermeknek megismerni, tehát nem újdonság számára.  Teljesen egyforma 4 vagy 6 illatdobozt használjunk hozzá és készítsük el a párokat. Mutassuk meg mi a gyermeknek: hosszasan beleszagolunk, utána fogjunk meg egy másikat és szagoljunk abba is bele, ha egyforma bólintsunk a fejükkel és rakjuk egymás mellé őket. Miután összepárosítottuk mi, összekeverjük őket újra és megpróbálhatja a gyermek is, ha szeretné. Ne erőltessük vagy avatkozzunk közbe, lehet, hogy először csak szagolgatni fogja párosítás nélkül.

2-3 éves kortól már lehet próbálkozni egyszerű illat és tárgy azonosítással: például a narancs illatát össze tudja kötni a naranccsal. Ilyenkor már nyugodtan egy-egy párosítás után szánjunk időt a szókincsfejlesztésre: lehet a gyümölcsről beszélgetni, megnevezni részeit, méretét, tapintását, ízét stb.  Ezek az egyszerű tevékenységek lehetőséget adnak a beszéd fejlesztésére, ami ebben a korban egy nagyon aktív szenzitív periódus. A szókincs gazdagítása a gyermeket elősegíti az önállóság hosszú útján is, hiszen egyre pontosabban és változatosabban ki tudja magát fejezni, kommunikálni az emberekkel.

Remélem tetszett ez a pár ötlet és az illatokról szóló pár sor! Élvezzétek a természetet, ne sajnáljátok az időt, álljatok meg egy-egy  percre a gyermekkel és szívjátok magatokba a környezet illatát.

Forrás: www.montessorimindenkinek.com

Rágcsacsával a Földanya ölén

Gyermeknapi báb mesejáték valósult meg a Vasutas Művelődési Házban a Magyar Bábművek jóvoltából. A mese címe Földanya ölén, mely a Rágcsacsa kalandjai előadássorozat legújabb darabja. A játék főszereplői Rágcsacsa és Zizzimanó, azaz Buda Mónika és Gyuris Tibor.

A vicces, szórakoztató, interaktív előadás során a gyerekek játszva tanultak a Földünkről. A darab felhívta a figyelmet a környezetvédelem fontosságára, a természet, a növények, állatok szeretetére, megóvására nevelt. A játékos feladatok által a kicsik olyan jó gyakorlatokat sajátíthattak el, mint a szelektív hulladékgyűjtés, ezenkívül tudományos információkhoz jutottak a bolygókkal, Naprendszerrel kapcsolatban. A mulatságos párbeszédeket vidám zenék, rap betétek dobták fel. A mesebeli hangulatról varázslatos erdei díszletek gondoskodtak.

P. A.

Hiperérzékeny, mimóza lelkű a gyereked? Így segíthetsz neki, hogy magabiztosabbá váljon

A hiperérzékeny, mimóza lelkű gyerekek sokszor intenzívebben reagálnak a körülöttük lévő világra, könnyen túlterhelődnek, és gyakran nehezebben kezelik az érzelmeiket, mint társaik. Ez azonban nem hátrány, hanem egyedi adottság, amely megfelelő támogatással az erősségükké válhat.  

A mimóza gyerek kifejezés azokra a különösen érzékeny, sértődékeny gyerekekre utal, akik könnyen elsírják magukat, gyakran érzik magukat áldozatnak, és sokszor másoktól – főleg felnőttektől – várják a problémáik megoldását. Bár az agresszív gyerekekről sok szó esik, a túlérzékeny, „mimóza” természetű gyerekek támogatása legalább ennyire fontos feladat a szülők és pedagógusok számára.

Miért lesz valaki mimóza gyerek?

A mimóza viselkedés nem öröklött, hanem tanult túlélési stratégia. A gyerekek a tapasztalataik alapján választják ki, hogyan érhetik el a céljaikat leghatékonyabban. Ha azt tapasztalják, hogy sírással, visszahúzódással vagy mások sajnáltatásával könnyebben kapnak segítséget, akkor ezt a mintát erősítik magukban. Gyakran előfordul, hogy a szülők túlzottan védelmezőek, minden konfliktust helyettük oldanak meg, így a gyerek nem tanulja meg, hogyan álljon ki magáért vagy kezelje önállóan a nehéz helyzeteket.

A mimóza gyerek jellemzői

• Könnyen megsértődik, sír, visszahúzódik
• Nehezen védi meg magát, játékait, érdekeit
• Gyakran másoktól várja a segítséget, megoldást
• Előfordulhat, hogy a sajnáltatás eszközével próbál előnyökhöz jutni

Hogyan segíthetünk?

1. Fokozatos önállóságra nevelés

Ne oldjunk meg minden helyzetet a gyerek helyett! Inkább támogassuk abban, hogy maga próbálja megoldani a konfliktusokat. Kezdetben lehetünk mellette, de fokozatosan vonuljunk vissza a védelmező szerepből, hogy megtapasztalja: saját erejéből is boldogulhat.

2. Gyakorlás, szerepjáték

A helyes viselkedés, önérvényesítés tanulható. Gyakoroljuk vele otthon játékos formában, hogyan mondjon nemet, hogyan védje meg a játékát, vagy hogyan álljon ki magáért. A sikeres próbálkozásokat mindig dicsérjük meg!

3. Érzelmi támogatás, biztonságos környezet

Az érzékeny gyerekeknek különösen fontos a biztonságos, elfogadó otthon. Hallgassuk meg őket, vegyük komolyan az érzéseiket, és biztosítsuk őket arról, hogy megértjük őket. Tartsunk kiszámítható napirendet, alakítsunk ki „nyugisarkot”, ahová elvonulhatnak, ha túlterhelődnek.

4. Határok és következetesség

Az érzékenység mellett is szükség van világos szabályokra és következetességre. Ez segít abban, hogy a gyerek biztonságban érezze magát, és tudja, mire számíthat.

5. Pozitív megerősítés, önbizalomépítés

 

A dicséret, pozitív visszajelzés különösen fontos a mimóza gyerekeknél. Az önbizalom fejlesztésében segíthetnek közös mantrák, motiváló történetek, vagy olyan tevékenységek, ahol a gyerek megtapasztalhatja a saját erejét, sikerét.

Mire figyeljünk szülőként?

• Ne várjuk el, hogy az óvónő vagy tanító oldja meg a problémát: a legtöbb gyakorlásra, támogatásra otthon van lehetőség.
• Legyünk türelmesek: a változás nem egyik napról a másikra történik, de minden apró siker számít.
• Ne hibáztassuk magunkat: a mimóza viselkedés nem feltétlenül a szülői nevelés hibája, de a változásban kulcsszerepünk van.

Összegzés

A mimóza gyerekek támogatása türelmet, tudatosságot és sok gyakorlást igényel. A cél nem az, hogy elnyomjuk az érzékenységüket, hanem hogy megtanítsuk őket kiállni magukért, miközben megőrzik empátiájukat és nyitottságukat. Így válhatnak kiegyensúlyozott, önálló felnőttekké.

 

 

 

Nyitókép: depositphotos

Forrás: https://www.csaladinet.hu