Gyógyítsd a gyermeked vöröshagymával!

A vöröshagyma nemcsak étkeinket varázsolja finomabbá, de gyógyítani is képes. Régen az otthoni gyógyulás alap kelléke volt. Most néhány olyan - évszázadok távlatából is működő - módszert ismertetünk meg veled, ami neked is kapóra jöhet.

Nagymamáinknak ezt a régi és egyszerű gyógyító módszerét nekünk sem szabad elfelejtenünk, főleg azért sem, mert az étkezési vöröshagyma egyszerűen és olcsón beszerezhető a piacokon és üzletekben.

A vöröshagyma igen sok értékes ásványi anyagot és vitamint tartalmaz: a kalcium, foszfor, kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, cink mellett megtalálható benne a B1, B2. B3, B5, B6, C vitamin valamint folsav és biotin is. Már az ókori görög és római történetírók is feljegyezték használatát, Paracelsus azt mondta róla: “A hagyma olyan értékes, mint egy egész patika”. Ezért a te otthoni gyógyszertáradból sem hiányozhat!

Mire lehet használni a vöröshagymát?

Megfázás

Ha náthás a gyerkőc, rakj egy felszeletelt hagymát éjszakára az ágya mellé fejmagasságban. A hagymából felszálló illóolajok segítenek a gyógyulásban. De a nátha elűzésre kipróbálhatod a hagymás tejet is! Az elkészítéséhez két kis fej hagyma elég. Vágd össze a hagymákat apróra, majd forrald fel 1 db szegfűszeg, 1 szál kakukkfű és 1 teáskanálnyi méz hozzáadásával, 1 dl vízben. Jó pár órát hagyd állni, majd nyomd át egy szitán. Forrald össze 2 dl tejjel, és kész is az ital. Napi 2 csészényit ajánlott fogyasztani belőle!

Torokfájás

A torokfájás kellemetlen tüneteire is jó megoldás lehet a vöröshagyma. Egy nagy friss hagymát darabolj nagy szeletekre. Fedd be cukorral, és egy tálban rakd be a hűtőbe. Egy fél nap múlva a hagyma édes levet ereszt. Ebből naponta több alkalommal 1-1 teáskanálnyit kell megenni a torokfájós családtagnak. Ha a gyermeked köhög is, akkor a következő dolgot érdemes kipróbálnod! Két-három hagymát apríts fel, majd három evőkanál cukorral, vagy mézzel édesítsd! Ehhez aztán adj 8 dl vizet, majd főzd öt percig. Egy viszonylag sűrű szirup készül belőle, amit le kell hűteni, majd naponta 3-5 evőkanállal fogyasztani belőle.

Hideg kéz és láb

Sok kisgyerek panaszkodik arra, hogy az ősz-téli időszakban a meleg kesztyű és zokni ellenére fázik a keze és a lába. Ebben az esetben az segít, hogy felvágsz apróra 3-4 darab hagymát, majd leforrázod vízzel. Ezután várd meg, míg a főzet kellemesen langyosra hűl, majd mosd át vele a fázó, hideg végtagokat!

Immunerősítés

A nyers hagyma remek immunerősítő az őszi-téli hónapokban, szervezetünket ellenállóbbá teszi a meghűléses betegségekkel szemben. Sajnos azonban jellegzetes, erős íze miatt, érthető módon nem igazán népszerű a gyerekek körében. Ezért ha teheted, próbálj minél több ételbe csempészni belőle. Ha a vöröshagymát már felismeri a csemetéd, és kipiszkálja az ételekből, akkor próbálkozz az újhagymával. Lurkód kedvencévé válhat a virslisaláta, a krumplisaláta, a kukoricasaláta, ha megbolondítod egy kis hagymával. Ha pedig végképp nem tudod rávenni a nyers hagymaevésre, akkor jöhet az aduász, a rántott hagymakarika! Ami, ha prézli helyett darált mandulába forgatod, és olívaolajban sütöd ki, még inkább egészséges csemege lehet.

Forrás: www.gyerekszoba.hu

Egy új kimutatás szerint a gyerekek nagy része már nem is a filmet nézi a mozikban

Egy friss kutatás szerint a gyerekek körülbelül 20%-a a telefonjával van elfoglalva filmnézés közben. Ez a jelenség egyre gyakoribb, és komoly kérdéseket vet fel a mozizási szokásokat, a figyelem fenntartását és az etikettet illetően.

A modern technológia és a közösségi média térhódítása jelentősen megváltoztatta a fiatal generáció médiafogyasztási szokásait. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a gyerekek számára már nem elegendő passzívan nézni egy filmet; sokan közben is aktívan kommunikálnak, görgetik a közösségi oldalakat vagy üzeneteket küldenek. Ez nemcsak a saját élményüket befolyásolja, hanem más nézőket is zavarhat. A mozizás hagyományosan egy olyan tevékenység, amely teljes figyelmet igényel, de a digitális korban egyre többen érzik szükségét annak, hogy folyamatosan kapcsolatban maradjanak a világgal. A kutatások szerint a lecsökkent koncentrációs képesség is szerepet játszik ebben; a gyerekek hozzászoktak a rövid, pörgős tartalmakhoz, és egy hosszabb film esetén könnyebben elkalandoznak.

A mozi üzemeltetők és a szülők számára ez komoly kihívást jelent. Egyes mozik már próbálkoznak szigorúbb szabályozásokkal, például figyelmeztetésekkel vagy a telefonhasználat korlátozásával, hogy megőrizzék a filmélményt. Ugyanakkor a szülőknek is érdemes beszélgetniük a gyerekekkel arról, miért fontos tiszteletben tartani a mozi szabályait és más nézők élményét. A telefonhasználat kérdése a mozikban egyre aktuálisabb probléma, amely hosszú távon akár a mozizás kultúráját is megváltoztathatja.

Forrás: www.esport1.hu

 

Egészségtelen étkezés: A gyorséttermi szokások következményei a fiataloknál

A modern társadalom rohanó életvitelével párhuzamosan a gyorséttermek világa is egyre inkább teret hódít. Azonban vajon milyen hatással vannak ezek az étkezési szokások a legkisebbekre? Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a gyerek egészségét ezek az éttermek és miként járulhatnak hozzá az egészségtelen étkezés révén kialakuló problémákhoz. Elmerülünk a gyorsétel veszélyeiben és feltárjuk, milyen konkrét egészségkárosodást okozhatnak a serdülő szervezetben.

Gyorséttermek hatása a gyerekekre és az egészségükre

A gyorséttermek világszerte népszerűek, különösen a fiatal demográfia körében. A gyerekbarát marketing, a vonzó játékok és a kényelmes, gyors kiszolgálás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a családok gyakran választják az ilyen típusú étkezést. Azonban a gyorséttermek és az általuk kínált ételek gyakran hozzájárulnak a gyerekek egészségügyi problémáihoz, például az elhízáshoz, a 2-es típusú cukorbetegséghez és a szív- és érrendszeri betegségekhez.

Az átlagos gyorséttermi étkezés jelentős kalóriát, telített zsírt, transzzsírt és nátriumot tartalmaz, amelyek túlzott fogyasztása negatívan befolyásolja a gyermekek fejlődő szervezetét. Az ilyen étrend hosszú távú negatív következményei közé tartozik a magas vérnyomás, a koleszterinszint emelkedése és az étkezési szokások megsértése, melyek későbbi életkorban is megmaradhatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a gyerekkori elhízás kialakulásának kockázata jelentősen megnő, ha a gyermek rendszeresen fogyaszt gyorséttermi ételeket. Ez a probléma globális méreteket öltött; a statisztikák szerint a gyermekkori elhízás aránya az elmúlt évtizedekben több mint megháromszorozódott.

A gyorséttermi lánchálózatok gyakran célzott marketingstratégiák révén csábítják a gyerekeket, ahol a középpontban az ételek ízénél sokkal inkább a játékok és az élmények állnak. Ennek eredményeképpen a gyerekek a gyorsétteremre mint egy szórakoztató helyre tekintenek, ahol az étkezés élménye előtérbe kerül az egészséges táplálkozással szemben.

A gyorséttermi étkezésnek a gyerekekre gyakorolt hatását nem csak fiziológiailag, de pszichológiailag is vizsgálni kell. A nem megfelelő táplálkozás hozzájárulhat a koncentrációzavarokhoz és a tanulási nehézségekhez, emellett befolyásolhatja a gyermek önbecsülését és társas kapcsolatait is, különösen, ha elhízással küzdenek.

Hogyan károsítják a gyorséttermek a fiatalokat

A gyorséttermek általában nagy mennyiségű finomított szénhidrátot és hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket kínálnak, melyek gyors energialöketet adnak, de rövid időn belül éhségérzetet okoznak. Ez ösztönözheti a gyerekeket a túlevésre, amely hosszú távon hozzájárul az elhízás és egyéb metabolikus betegségek kialakulásához.

A gyermekkori táplálkozási szokások kialakítása kulcsfontosságú a későbbi élet egészséges étrendjének megalapozásához. A gyorséttermek azonban gyakran versenytársai az egészséges házi készítésű ételeknek, mivel azonnali kielégülést nyújtanak, szemben a hosszabb ideig tartó, tudatos étkezéssel.

A gyorséttermekben kínált ételek magas zsír-, só- és cukortartalma miatt a gyerekek ízlelőbimbói hozzászokhatnak az intenzív ízekhez, ami csökkenti érzékenységüket a kevésbé ízes, de egészségesebb ételek iránt. Ez hosszú távon csökkenti az egészséges ételek iránti érdeklődésüket.

A gyorséttermi ételek azonnali hozzáférhetősége és alacsony ára vonzóvá teszi azokat a fiatalok számára, különösen a serdülőkorban, amikor a gyerekek egyre függetlenebbé válnak és saját döntéseiket hozzák az étkezés terén. Az önálló étkezési döntések azonban a gyorséttermekben gyakran nem a legjobb táplálkozási értékeket tükrözik.

Kutatások kimutatták, hogy a gyorséttermi étkezések fogyasztása összefügg a gyerekekben megfigyelhető viselkedési problémákkal, mint például a hiperaktivitás és a figyelemzavarok. A túlzott cukorfogyasztás rontja az agyműködést és a kognitív képességeket, ami megnehezíti a tanulást és a koncentrációt.

A gyorsétel veszélyei a gyermekkorban

A gyermekek testi és szellemi fejlődése szempontjából kritikus időszak a gyermekkor, amikor a táplálkozási szokások meghatározóak lehetnek a későbbiekben. A rendszeres gyorsétel-fogyasztás korai életkorban negatívan befolyásolhatja a szervezet fejlődését, az immunrendszer működését és az egészséges csontozat kialakulását.

A túlzott gyorsétel-fogyasztás növelheti a gyerekek körében az asztma és az ekcéma kialakulásának esélyét. A transzzsírok és a tartósítószerek negatívan befolyásolhatják a gyermek légzőszervi és bőr egészségét.

A gyorséttermek által elősegített gyors és praktikus étkezési kultúra elvonja a figyelmet a közös családi étkezések fontosságáról, amelyek közösségi élményt nyújtanak és lehetőséget adnak az egészséges táplálkozási szokások kialakítására. A gyorsétkezés ritkábban teszi lehetővé a tudatos és mértékletes étkezés gyakorlását.

A gyermekkori elhízás számos pszichoszociális problémát is maga után vonhat, beleértve a testkép zavarait és a társadalmi elszigeteltséget. A gyorséttermi ételek rendszeres fogyasztása elősegítheti ezeket a problémákat, különösen, ha az ételeket a kapcsolatok és az érzelmek pótlására használják.

Az egészségtelen táplálkozási szokások kialakulása gyermekkorban megnöveli a betegségekkel szembeni sérülékenységet a felnőttkorban. A korai szívrohamok és a krónikus májbetegségek kialakulásának kockázata is nő, ha a gyerekkori táplálkozás nem megfelelő.

Miért veszélyes az egészségtelen étkezés a gyerekekre nézve

Az egészségtelen étkezés nemcsak rövid távú problémákat okozhat, mint a súlygyarapodás és az energiaingadozások, de hosszú távú egészségügyi kockázatokhoz is vezethet, mint az inzulinrezisztencia és a szívbetegségek. A gyerekek számára az egészségtelen étkezési szokások különösen veszélyesek, mivel ezek az évek az alapokat jelentik a jövőbeli egészségi állapot szempontjából.

A cukorban és finomított szénhidrátokban gazdag ételek túlzott fogyasztása az inzulintermelés zavaraihoz vezethet, ami később az említett 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A korai életkorban kialakult cukorbetegség több egészségügyi komplikációt okozhat a további években.

Az egészségtelen étrend hozzájárul a fogászati problémák kialakulásához is, mint a fogszuvasodás és az ínybetegségek, amelyek a fájdalom és a diszkomfort mellett befolyásolhatják a táplálkozást és a megjelenést is.

A tápanyagokban szegény étrend hosszú távon csökkentheti a gyerekek mentális és érzelmi fejlődését. A megfelelő táplálkozás nélkülözhetetlen a koncentrálóképesség, a memória és az érzelmi szabályozás fejlődéséhez, melyek mind esszenciálisak a tanulási folyamatokban és a társas kapcsolatok kialakításában.

Az egészségtelen táplálkozásnak áldozatul eső gyerekek gyakran kevésbé részesülnek azokban a tápanyagokban, melyek a fizikai aktivitáshoz szükségesek, mint a vas, a kalcium és a vitaminok. Ennek eredményeképpen csökkentheti az aktív életmód és a sport iránti érdeklődést, amely az egészséges testsúly megőrzésének egyik kulcsa.

Gyerekek egészségkárosodása a gyorséttermi ételek miatt

A gyorséttermi étrend hosszú távú következményei a gyerekek egészségére nézve komoly károsodásokat okozhatnak. Az ilyen típusú étkezés hozzájárul az elhízás, a magas vérnyomás és a koleszterinszint emelkedése mellett a mentális egészség romlásához is.

A nem megfelelő táplálkozásból adódó elhízás káros hatással van a gyermek szív- és érrendszeri egészségére. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása növelheti a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, amely elősegítheti az artériák elzáródását és a szívbetegségek kialakulását.

A gyorséttermi ételek túlzott fogyasztása gyakran kapcsolódik az alvászavarokhoz is, mivel a magas cukortartalom és az adalékanyagok zavarhatják a gyermek természetes alvási ritmusát. Az elégtelen alvás tovább ronthatja a gyermekek teljesítményét iskolában és növelheti az ingerlékenységet.

A táplálkozás és a mentális egészség közötti összefüggés különösen jelentős a gyermekkorban. Az egészségtelen ételek túlzott fogyasztása összefügg az alacsony önértékeléssel, a depresszióval és az szorongással. Ezek a mentális egészségi állapotok akadályozhatják a gyerek társadalmi fejlődését és befolyásolhatják a jövőbeli boldogulását.

Végül, a gyorséttermi ételek által okozott egészségkárosodás nem csak a gyermeket érinti, hanem az egészségügyi rendszert is terheli. Az elhízás és annak szövődményei jelentős egészségügyi költségeket generálnak, melyek társadalmi és gazdasági szinten is kihívásokat jelentenek.

Az egészségtelen étkezés hosszú távú hatásai gyerekeknél

A gyorséttermi étkezés következményei messze túlmutatnak a gyermekkori túlsúlyon és az elhízáson. A hosszantartó fizikai és pszichológiai hatások, melyek közvetlenül kapcsolódnak az egészségtelen étkezési szokásokhoz, jelentős mértékben befolyásolhatják a gyermek jövőbeli életminőségét. Az egészségtelen táplálkozás hosszú távú kitettsége korai életkorban jelentősen ronthatja a gyermek szervezetének természetes fejlődését és ellenálló képességét.

A változatos étrend hiánya és az esszenciális tápanyagok hiányos bevitelének következményeként a gyermek növekedése és fejlődése is károsodhat. Például a kalcium és a D-vitamin hiánya gátolhatja a csontok erősödését, ami a gyermekkori csontritkulás és más csontbetegségek kockázatát növelheti meg.

Az egészségtelen táplálkozás hosszú távú pszichológiai hatásai között szerepel a gyerekek önbizalmának csökkenése, a testképpel kapcsolatos zavarok, és akár az iskolai teljesítmény csökkenése is. A serdülőkorban kialakuló negatív önkép hosszú távú következményekkel járhat, mint amilyen a felnőttkori depresszió és az alacsony önértékelés.

A gyerekeknél tapasztalható magas vérnyomás és a koleszterinszint emelkedése, melyek sokszor az egészségtelen étrenddel állnak összefüggésben, elősegíthetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, és hosszú távon akár krónikus állapotokhoz vezethetnek.

A táplálkozási szokások gyermekkorban kialakult zavarai emellett nehezíthetik az egészségesebb életmód későbbi kialakítását. A fiatalok, akik hozzá vannak szokva a gyorséttermi étrendhez, nehezebben alkalmazkodhatnak az egészséges táplálkozási elvekhez, ami hosszú távú egészségi kockázatokhoz vezethet.

Gyermekkori elhízás és a gyorséttermek szerepe benne

A gyermekkori elhízás napjaink egyik legaggasztóbb egészségügyi problémájaként van jelen, és számos tanulmány bizonyítja, hogy a gyorséttermek és a magas kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása direkt összefüggésben áll az elhízás növekvő arányával. A nem megfelelő étkezési szokások kialakítása már kisgyermek korban elkezdődik, és a gyorséttermek által nyújtott ételek könnyen hozzáférhetővé és vonzóvá teszik a kalóriában gazdag, de tápanyagban szegény ételeket.

A gyermekkori elhízás ráadásul nem csupán egy országos, hanem egy világszintű probléma. A gyorséttermek globális elterjedése és az állandó hozzáférhetőségük következtében a gyerekek még inkább kitéve vannak az elhízást elősegítő étrendnek. Mintegy 40%-os emelkedést tapasztalhatunk az elmúlt évtizedben a gyermekkori elhízás terén.

A gyorséttermekben felszolgált ételek nem csak magas kalóriatartalmúak, hanem sokszor hiányoznak belőlük a gyermeki fejlődéshez szükséges tápanyagok. A friss zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonák helyett a finomított szénhidrátok, cukrok és zsírok dominálnak, amelyek hozzájárulnak az elhízás és a tápanyaghiány egyidejű előfordulásához.

Az elhízott gyerekek körében a gyorséttermi étkezés gyakorisága szoros korrelációban áll az elhízással összefüggő egészségügyi problémák, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia előfordulásával. Ezek a betegségek nemcsak az egészségüket veszélyeztetik, de jelentősen befolyásolhatják mindennapi életminőségüket is.

A gyermekkori elhízást tovább súlyosbítja a fizikai aktivitás hiánya, melyet a gyorséttermek által nyújtott kényelmi kultúra is elősegít. A gyerekek egyre több időt töltenek ülő helyzetben, különösen a képernyők előtt, miközben magas kalóriatartalmú ételeket fogyasztanak, ami egyenes út az elhízás felé.

A gyorséttermi étkezés és a gyerekek testi fejlődése

A gyorskaják magas zsír-, cukor- és sótartalma jelentős hatással van a gyerekek fizikai fejlődésére. Az alapvető tápanyagok helyett a gyorséttermekben kapható ételek túlzottan hizlalóak és feldolgozottak, ami közvetlenül befolyásolhatja a gyermek szervezetének fejlődését. A szükséges tápanyagok hiánya kihat a csontok, izmok és szervek megfelelő növekedésére és működésére.

Az egészségtelen étkezés korlátozhatja azt is, hogy a gyermek mennyire képes lehet a fizikai és sporttevékenységekben részt venni. A szükséges energiát és állóképességet adó tápanyagok – mint a komplex szénhidrátok, fehérjék és jó zsírok – hiánya miatt a gyerekek hamarabb elfáradhatnak, és kevésbé lehetnek aktívak.

A túlzott cukorfogyasztás és az egészségtelen zsírok bevitelének hosszú távú hatásai megmutatkozhatnak a gyermek inzulinérzékenységében és a zsírlerakódásokban a belső szervek körül is. Ezek a tényezők hozzájárulnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához és a májbetegségekhez, mint például a nem alkoholos zsírmáj.

A gyorséttermi ételek fogyasztásának korlátozása és a táplálkozás diverzifikálása esszenciális a gyermek egészséges testi fejlődéséhez. A magas rosttartalmú élelmiszerek, a sovány fehérjék és az egészséges zsírok beillesztése a diétába fontos lépés lehet a gyerekek optimális növekedésének és fejlődésének elősegítésére.

Végül, a gyorséttermi étrend hozzájárul a táplálkozáshoz kapcsolódó endokrin zavarok kialakulásához is. Ezek a hormonális egyensúlyzavarok befolyásolhatják a gyerekek pubertás korban történő fejlődését, és hatással lehetnek a nemi érésre és a fizikai megjelenésre is.

Milyen betegségekhez vezethet a gyorséttermi étrend gyerekeknél

A gyorséttermi étkezési kultúra nemcsak az elhízást és az ahhoz kapcsolódó egészségügyi kérdéseket idézheti elő, hanem számos más betegséghez is hozzájárulhat. A magas kalória-bevitel és az egészségtelen összetevők hozzáadása a gyerekek étrendjéhez olyan állapotok kialakulását segítheti elő, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőrendszeri zavarok és a csontritkulás.

Az állandó gyorséttermi étkezés hozzájárulhat a vér lipidprofiljának megváltozásához, a magas LDL és alacsony HDL koleszterinszintek miatt, növelve ezáltal a szívbetegségek és az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. A kialakuló érelmeszesedés már gyermekkorban elkezdődhet, amennyiben a diéta tartósan magas zsírtartalmú étrendet biztosít.

A gyorséttermi ételek gyakori fogyasztása emellett összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával is, hiszen a magas kalóriatartalmú, egészségtelen étrend hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához és az inzulintermelő sejtek túlterheléséhez.

A táplálkozással összefüggő emésztőrendszeri problémák, mint a gyomorégés, a reflux és az emésztési zavarok, szintén gyakoribbak lehetnek a gyorséttermi étrendet követő gyerekek körében. Ezek az állapotok zavarhatják a gyermek napi rutinját és befolyásolhatják a tápanyagok felszívódását.

A gyorséttermi étkezés hosszú távon az oszteoporózis és a csontritkulás kockázatát is megnövelheti, különösen, ha a diéta nem tartalmaz elegendő kalciumot és D-vitamint, melyek a csontok fejlődése és erősödése szempontjából létfontosságúak.

A gyorséttermi kultúra és annak befolyása a gyermek egészségre

A gyorséttermi kultúra jelentős hatással van a mai gyerekek táplálkozására és egészségre. A gyorséttermek kényelmi faktora és az étkezési élmény megváltoztatja a táplálkozáshoz való hozzáállást. A gyerekek és serdülők körében az azonnali kielégülés igénye és az étkezés közösségi aspektusa hajlamosító tényező lehet az egészségtelen táplálkozási minták kialakulására.

A média által közvetített gyorséttermi hirdetések és a társadalmi nyomás is elősegíthetik a gyorséttermi kultúra terjedését és elfogadását. A gyerekek könnyen befolyásolhatóak, és hajlamosak lehetnek utánozni azokat az étkezési szokásokat, amelyeket a tévében, az interneten vagy társaik körében látnak.

A rendszeres gyorséttermi étkezés mintázata gyakran társul a családi étkezések hiányához, melyek pedig fontosak lehetnek a gyermek táplálkozási szokásainak formálásában és a családi kötelékek erősítésében. A közös étkezések alkalmával a szülők képesek lehetnek egészséges étkezési mintákat és preferenciákat közvetíteni.

A gyermekkori táplálkozási szokások hosszú távú hatásai között szerepelhet a felnőttkorban mutatkozó egészségtudatosság hiánya is. A gyorséttermi kultúrán nevelkedett gyerekek hajlamosak lehetnek később is az egészségtelen étkezési szokásokat fenntartani, ami tovább ronthatja az egyén egészségügyi kilátásait.

A gyorséttermi kultúra által előidézett táplálkozási szokások nem csak a gyermek fizikai egészségét befolyásolhatják, hanem társadalmi-gazdasági hatásuk is van. Az egészségügyi költségek növekedése és a munkaterhelés emelkedése mind következményei lehetnek a gyermekkorban kialakult egészségtelen táplálkozási mintáknak.

A gyorséttermek általánosított képe nem véletlenül negatív, ha a gyerekek egészségére gondolunk. A feldolgozott ételek és magas kalóriatartalmú menük rendszeres fogyasztása komoly egészségkárosodáshoz vezethet már fiatal korban is. Fontos, hogy felismerjük a gyorsétel veszélyeit, és tudatosan törekedjünk az egészséges táplálkozási szokások kialakítására. A helyes étrend kialakítása hosszú távon megalapozhatja a gyerekek testi-lelki jólétét, elkerülve az étterem által okozott káros hatásokat.

Forrás: www.jogyerek.hu

Baj esetén fő a nyugalom

Sok szülő ijedten kapkod, ha valamilyen baleset éri a gyermekét, pedig akkor tudna leginkább segíteni rajta, ha nyugodt maradna és tudná, hogy az adott esetben mit kell tennie.

Számos veszély leselkedik a világra kíváncsi, felfedezésre vágyó, veszélyérzettel pedig még nem, vagy alig rendelkező gyerekekre még a saját, megszokott környezetükben is. A legfigyelmesebb szülővel is előfordulhat, hogy gyermekét valamilyen baj éri. Összegyűjtöttük a védőnők tanácsait néhány tipikus baleset kezelésére, hogy tudjuk, mit tegyünk, ha a gyerek...

...rácsukta az ujjára a fiókot: Ha csak lehorzsolódott a bőre, de nem ficamodott ki, nem dagadt nagyon fel az ujja, elég a sebkezelés. Fertőtlenítő szerrel, kenőccsel kenjük be a sérült részt, majd kössük be. Ha a körme megsérült, felszakadt, nagyon véraláfutásos, vizes textilzsebkendővel tekerjük be és mutassuk meg orvosnak.

...szálkába, üvegszilánkba lépett: Egy előzőleg alkohollal fertőtlenített csipesszel húzzuk ki a szálkát vagy szilánkot. A sebhelyet fertőtlenítsük és kössük be. Ha nem lehet kihúzni a kavics- vagy üvegszilánkdarabot, mert olyan mélyre fúródott, illetve túl nagy, szintén fertőtlenítsük a sebhely környékét, majd kössük be a sérült testrészt és vigyük orvoshoz a gyermeket. Ugyanez a helyzet akkor is, ha valamilyen szennyezés, föld, homok került a sebbe.

...leforrázta, megégette magát: Ha csak megpirosodott a bőrfelület, a legjobb ellenszer a hideg víz: hűteni, hűteni. Tejföllel vagy bármi mással bekenni, a néphittel ellentétben, nem szabad. Ha ennél komolyabb a sérülés, gyógyszertárakban kapható, kifejezetten égési sérülésekre készült szerrel kezeljük a megpirosodott bőrfelületet. Hogyha fel is hólyagosodik a seb, akkor is először hideg vízzel hűtsük, majd egy fedőkötéssel lássuk el a sérült testrészt, és kiterjedéstől függően fontos lehet, hogy orvos is lássa a sérülést.

Ha viszont még ennél is nagyobb a baj, mert a hólyagok helyett már nyílt seb képződött az égett részen, először, ha szükséges, kíméletesen távolítsuk el az égett ruhadarabot a gyerekről, például ollóval vágjuk le róla. Ilyenkor nem szabad hűteni, hanem egy, tiszta ruhából készült fedőkötéssel vagy gézlappal lássuk el a sebesült részt. Fontos a bő folyadékpótlás, ezért itassuk meg szénsavmentes vízzel a gyereket és azonnal vigyük orvoshoz, vagy hívjuk ki hozzá.

...vegyszert ivott: Ha a gyerek tusfürdőt, sampont, napozószert, mosogatószert ivott, nincs nagy baj, mert ezek szerencsére nem mérgezőek, esetleg hasmenést okozhatnak. Ha tudja, köpje ki a gyerek, ha viszont már lenyelte, itassunk vele vizet. Akkor azonban már baj van, ha a kicsi valamilyen fertőtlenítő- vagy felmosószert, hipót ivott, ezek ugyanis maró, mérgező hatásúak. Ilyen esetben nem szabad hánytatni a kicsit. Inkább itassunk vele sok szénsavmentes vizet (de azért ne olyan sokat, hogy hányjon) és azonnal rohanjunk vele orvoshoz. A vegyszer flakonját pedig vigyük magunkkal megmutatni.

...megvágta magát: Ha tiszta késsel vagy ollóval vágta meg magát a gyerek és élénkpirosan vérzik, alkalmazzunk egy fedőkötést. Ha azonban mélyebb a vágás, nagyon vérzik és sötétebb színű a vér, akkor ez már vénás vérzés. Ilyenkor tiszta textilanyagból készítsünk egy „bucit”, tekerjük be a megvágott testrészt és ezt a kötést rögzítsük pólyával úgy, hogy a megvágott részt a „buci” nyomja. Ezután azonnal forduljunk orvoshoz. Nagyon nagy a baj, ha a seb lüktetően, ütemesen, élénkpirosan vérzik, ekkor ugyanis már artériát ért a vágás. Valamivel, akár az ujjunkkal is, de rögtön le kell szorítani és azonnal mentőt hívni.

Forrás: Polgár Infó- picibaba.hu

 

 

5 mesés tipp gyerekeknek, ha zuhog az eső

Nincs is annál rosszabb, mint amikor hétvégén esik az eső!

Ilyenkor a gyerekekkel nem lehet kimenni a szabadba, pedig bennük tombol az energia.
Nincs más megoldás, mint benti elfoglaltságot találni nekik, úgy hogy közben a bennük felgyülemlett energiát is levezessük.

1. Dobókocka játék 
Egy kocka alakú dobozból készítsünk dobókockát. Minden oldalára írjunk vagy rajzoljunk egy-egy feladatot.
Pl.: bukfencezz, menj körbe a szobába békaügetésbe, csinálj 5 guggolást, járj tyúklépésben, legyél óriás. Ha kész indulhat a játék. Mindenki dob és végrehajtja a feladatot. 

2. Kincskeresés
Elrejtünk a lakában egy tárgyat, azaz a kincset. Készítünk térképet a gyerekeknek, melyen jelöljük az első állomást a kincsvadászathoz.
Nem kell bonyolult térképre gondolni, csak a gyerekek megtalálják a lakásban.
Pl. konyhaasztalon lévő gyümölcskosár, erről a gyerekek tudni fogják, hogy itt kell keresniük a következő jelet. A gyümölcskosárba elrejtünk egy rajzot vagy találós kérdést, ami a következő állomást jelzi, és így tovább.

3. Készítsetek fűfejet
Egy régi harisnyazokniba fűmagot szórunk, majd földet szórunk rá. A harisnyát megcsomózzuk és földlabdát egy befőttesüveg szájára ültetjük, melyben víz van. Így a harisnyazokni vége beleér a vízbe, ami nem engedi kiszáradni a fűmagot. Ne felejtsünk el szemet szájat rajzolni neki. Ezt követően már csak várni kell, hogy nőni kezdjen a fű, melyből a haj lesz. 

4. Tűz-víz-repülő
Sétálgatunk a szobában, amikor elhangzik a tűz szó akkor fellépünk a fotelbe, székre, ha a víz szó hangzik el akkor az ágyra ugrunk, a repülő szóra pedig lehasalunk.

5. Akadálypálya A nappaliban székekből, párnákból, plédekből készíthettek akadálypályát ahol végig kell menni a gyerekeknek. Szék alatt átbújni, a párnát átugrani...  

Forrás: www.bolt.anyameselj.hu

A legszebb gyermekekkel kapcsolatos idézetek

„A szülők rengeteget tanulnak a gyermekeiktől arról, hogyan állják meg a helyüket az életben.”   (Muriel Spark)

„Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.”   (kínai közmondás)

„Irányíthatod egy gyermek kezét a papíron, de amikor elveszed a kezed, a gyermek még meg kell tanuljon magától írni. Lehet, hogy a tetted tulajdonképpen késleltette a folyamatot.”   (Agatha Christie)

„A gyermektársaság gyógyír a lélekre.”   (Dosztojevszkij)

„Az anyák gyerekeik kezét csak egy ideig fogják, de a szívüket mindörökké.”

„A Földet nem örökségül kaptuk, hanem gyermekeinktől kölcsönözzük azt.”  (Indián közmondás)

„Hogy megértsd szüleid szeretetét, nevelj saját gyerekeket.” (kínai idézet)

„A mese az az ábécéskönyv, amelyből a gyermek megtanul saját lelkében olvasni.”   (Bruno Bettelheim)

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”   (Biblia)

„A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.”   (Goethe)

„Mikor megszületik egy várva várt gyermek, az élet dolgai új értelmet nyernek. Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban, új fénnyel ragyognak a világra hárman.”

„Senki sem képes arra, amit a nagyszülők tesznek a kisgyerekekkel. Mintha csillagport szórnának a kicsik életére.”   (A. Haley)

„Gyereket akarni igen nagy elhatározás. Ilyenkor dönt úgy az ember, hogy élete végéig a testén kívül dobogjon a szíve.”   (Elizabeth Stone)

„Gyerek – szerelmünk Gyümölcse, – életünk teljessége!”

„A legfontosabb, amit egy apa tehet a gyermekeiért, hogy szereti az anyjukat.”
(Theodore M. Hesburgh)

„Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében.”   (Rudolf Steiner)

„Gyermekkorunk jelei ott maradnak életünk helyszínein, ahogy a virág illata is ott marad a szobában, amit díszített.”   (Chateubriand)

„Ha karodba nem zárhatsz gyerekeket, zárd őket a szívedbe.”   (Clara Hale)

„Aki gyermeke kezét fogja, édesanyja szívét tartja.”

„Az anya a család szíve, és mosolya a szívverése.”

„Ha sosem engeded szabadjára gyermekeidet, hogyan tanulják meg, hogy mindig visszajöhetnek hozzád?”

„A munka várhat, amíg megmutatod a gyermeknek a szivárványt, de a szivárvány nem fogja megvárni, hogy elvégezd a munkát.”

„Az anya a legigazabb barát, amikor kemény, hirtelen próbákkal találjuk szemben magunkat; amikor a hányattatások átveszik a jólét helyét.”  (Washington Irving)

„Egy anya szeretete olyan, mint egy kör, nincs kezdete és nincs vége, állandóan körbejár, és mindenkit megérint, aki kapcsolatba kerül vele. Elborít, mint a reggeli pára, melegít, mint a déli nap és úgy takar be, mint a csillagos éj.”

„Ha apró gyermeket becézek, azt mondom biztatón neki, helyem már átadom tenéked, én hervadok, virulj te ki!”   ( Puskin)

„Szeresd a gyermeket! A gyermek fénysugár,/ Közöttünk itt alant mindig ragyogva jár. / Mikor szomorkodol, szemed közé nevet,/ Ha bűnre bűn nyom is, ő akkor is szeret./ Szívednek mélyéből kicsalja a borút, / Fejedre rózsákból vígan fon koszorút. / Ne érje gond soha, ki rád hajnalt derít./ Töröld le gyöngéden a gyermek könnyeit!”  (Pósa Lajos: Szeresd a gyermeket)

Forrás: www.anyanet.hu

Versek Sándor, József, Benedek napjára

 

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

 

Osvát Erzsébet: Mondóka

Sándor, József, Benedek,
fagyoskodtunk eleget.
De fukarul őrzitek a meleget!
Három ravasz zsugori,
bontsátok a zsákot ki!
Fusson a hideg,
jusson a meleg:
erdőre,
mezőre,
libalegelőre,
a kiskertbe,
házba,
házunknak udvarára.
Gyertek szaporán,
hozzátok a zsákot,
bontsátok a zsákot!
Irgum-burgum-murgum,
meddig várjunk rátok?!

 

Kulcsár Ferenc: Mondóka

Sándor, József, Benedek
hoz majd meleget, eleget.

Sándor, a vándor,
télből lépked,
lába nyomán a fű megéled.

József, a jámbor,
szellőn nyargal
erdőn-mezőn át tavaszi dallal.

S mit tesz a bajuszos Benedek?
Zsákból meleget ereget.

 

Osvát Erzsébet: Három cimbora

Sándor, József, Benedek
hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák
Jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag,
a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek …
Cipelik a meleget:
Sándor viszi a mezőre,
József viszi az erdőbe.
A megmaradt meleget
tóba szórja Benedek.

 

Rákos Sándor: Három vándor

Baktat három vándor
Benedek, József, Sándor
Elöl megy Sándor,
Sándor után József,
József után Benedek:
Ők hozzák a meleget!

 

Drégely László: Tavasz hívása

Sándor, József, Benedek,
Vártunk rátok eleget,
Sok volt már a télből,
Hóból, hideg szélből –
Hozzatok meleget,
Zöldellő rügyeket,
Madár dala szálljon,
Lepke táncot járjon,
Süssél nap, fényes nap,
Hozz meleget mindennap!

Forrás: https://picibaba.hu

 

Miért fontos, hogy szezonális, hazai zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszunk?

Tény: az egészséges táplálkozás egyik alappillére a szezonális étkezés kellene, hogy legyen.

Mégis, a mai világban, amikor a szupermarketek polcai már-már  télen is roskadoznak a pirosló paradicsomtól és egyéb, szezonon kívüli nyalánkságoktól, nehéz elképzelni, hogy mindez a bőség nem feltétlenül képezi egy egészséges étrend részét. 

Pedig nekünk, a hozzátáplálást megkezdő, a környezettudatosságot szem előtt tartó szülőknek igenis fontos lenne figyelembe vennünk, hogy milyen zöldségekkel és gyümölcsökkel vezetjük rá babánkat az evés élvezetére – több okból is. 

A szezonális étkezés fontosságáról beszélgettem Kövesdi Gáborral, a MyFarm Harta közösségi kert alapítójával a szélesebb rálátás érdekében. 

De mik is azok a szezonális zöldségek és gyümölcsök? 

“Nagyanyáink korában még nem volt kérdés a szezonalitás, hiszen nem nagyon volt miből válogatni. Nyáron az épp aktuális – azaz szezonon lévő –  zöldségek fogytak, télen pedig azok, amelyek a hidegebbre forduló időben is termeszthetőnek, vagy a kamrában jól eltarthatónak bizonyultak” – kezd bele a témába Gábor.

Manapság azonban a szezonalitás már nem ilyen egyértelmű. Az eper, a paradicsom, a cukkini és egyéb finomságok télen ugyanúgy elérhetőek a nagyobb üzletekben, mint nyáron. A különbség – vásárlói szemmel – épp csak az, hogy ilyenkor “aranyáron” kapjuk őket, jóval silányabb minőségben.

Miért válasszunk szezonális terményeket? 

A pocsék ár-érték arány mellett a – gyakran – külföldről behozott, szezonon kívüli élelmiszereknek bizony egyéb komoly negatívuma is van: az ilyenkor a polcokon sorakozó finomságok mindegyike vagy a fűtött és jól bevilágított üvegházakból, vagy messzi-messzi tájakról érkezik az áruházakba, félig még éretlen formában. Akármelyik verziót vesszük is, könnyű belátni, hogy ezek környezetre ható terhelése jóval nagyobb, mintha a napon érlelt szezonális társaikat vesszük alapul, az érésüket serkentő vegyszerek használatáról nem is beszélve!

“Jó példa erre a zamatos paradicsom, amely a nyári időszakban szinte minden különösebb ráfordítás nélkül terem meg minden balkonon, kiskertben, vagy épp ökogazdálkodásban, míg télen ugyanennek a piros csodának az ízetlen verzióját jóval több energia árán, mesterséges környezetben lehet csak felnevelni” – említi Gábor. 

Hogyan tervezzük meg a hozzátáplálást a szezonalitást alapul véve? 

A hozzátáplálás tervezésekor és megkezdésekor érdemes hát figyelembe vennünk, hogy épp milyen zöldségek és gyümölcsök vannak szezonon: böngésszük át a hozzátáplálási javaslatokat és táblázatokat, válasszuk ki belőlük azokat az élelmiszereket, amelyek éppen szezonon vannak és haladjunk ezen keresztmetszet szerint! 

Fontos, hogy ismerjük az étel eredetét, és tudjuk, hogy hogyan néz ki az adott zöldség vagy gyümölcs, amikor valóban érett! Erre leginkább akkor van lehetőségünk, ha a szezonális kínálatból választunk. Adjunk mindent a gyerekeknek is, ami éppen érik és kapható, akár már egészen pici korban, a hozzátáplálási útmutatókat követve! Ha így teszünk, rászoktathatjuk a babákat is a változatosabb étkezésre (esetlegesen elkerülve ezzel a válogatósságot) és az könnyebben előzhetjük meg a bizonyos ételekre való allergiák kialakulását is. 

Honnan szerezhetünk be egészséges, vegyszermentes, szezonális alapanyagokat? 

Szerencsére már hazánkban is egyre elterjedtebbek az olyan kosárközösségek, amelyek segítik a helyi, lokális kistermelők és a vevők közvetlen kapcsolatba kerülését. Az ötletesebbnél ötletesebb megoldásoknak köszönhetően így akár fővárosiként sem nehéz már könnyen és gyorsan hazai, sok esetben vegyszermentes finomságokhoz jutnunk. 

Talán mondanom sem kell, hogy mindennek – a fentiekben részletezettek mellett – olyan egyéb előnyei is vannak, mint a hazai mezőgazdaság – sok esetben családi vállalkozások – támogatása, erősítése. 

Hol keressük ezeket a kosárközösségeket? 

Leginkább az interneten, hiszen ezen vállalkozások, csoportosulások legtöbbje ügyesen ötvözi a technika vívmányait és modern lehetőségeinket a természetközeli, vegyszermentes termelés hagyományos – olykor már-már elfeledett – mechanizmusaival. 

Kiváló példa minderre a MyFarm Harta, akik idén már harmadik alkalommal vágtak bele a szezonba. Gáborék lelkes családi vállalkozásként kezdték, mára azonban már alapítványukon keresztül az ország több különböző pontján támogatják tudásukkal, tapasztalatukkal a helyi gazdákat a minőségi, vegyszermentes termesztésben és a megfelelő vevőkör megtalálásában.

Minket is az internet szele sodort össze részben, hiszen – a ManóMenühöz hasonlóan – a MyFarm csapat is benne van mindenben, ami egészséges, innovatív, hasznos, vagy közösséget építő, így igazán nem volt nehéz egymásba botlanunk. 

Számomra hatalmas öröm az ilyen és hasonló kezdeményezéseket látni, hiszen a célunk – valahol – egy és ugyanaz: bebizonyítani, hogy egészségesen, szezonálisan, vagy épp környezettudatosan élni és étkezni könnyebb, mint valaha! Csak nyitottnak kell lennünk az információkra, újdonságokra és tudatosabban kell figyelnünk életünk ezen területeire. 

Mindezzel a kevés ráfordítással pedig – lényegében – gyermekeink jövőjét óvjuk, biztosítjuk. 

Forrás: www.manomenu.hu

A mese és mesélés szerepe az óvodás korú gyerekek életében

"Egyszer volt, hol nem volt..." - talán nincs is ennél varázslatosabb kezdés egy gyermek számára. A mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem segítenek megérteni a világot, kezelni a félelmeket és fejleszteni a képzelőerőt.  

A mesék varázslatos világa már az emberiség történetének kezdetétől fogva fontos szerepet játszott a gyermekek nevelésében és fejlődésében. Az óvodáskorú gyermekek különösen fogékonyak a mesékre, amelyek nemcsak szórakoztatják őket, hanem segítenek nekik megérteni a világot, feldolgozni a bennük zajló érzelmeket és fejleszteni képzelőerejüket.

Kerekes Valéria, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar oktatója, játék- és mesekutató szerint a mesei fejlődés az óvodáskorú gyermekek életében különböző lépcsőfokokon megy keresztül. A legkisebbek számára az állatmesék a legizgalmasabbak, hiszen könnyen azonosulnak az állatszereplőkkel, akik segítenek nekik megérteni a világ működését és saját érzéseiket.

 

A mesei fejlődés lépcsőfokai

A gyermekek mesei fejlődése fokozatosan halad előre, követve az életkoruknak megfelelő érzelmi és kognitív változásokat. Míg a bölcsődés korú gyermekek elsősorban az őket körülvevő világ megismerésére koncentrálnak, addig az óvodások már azon is gondolkodnak, hogy mi történik az ő világukon kívül. Ez az időszak az állatmesék korszakának tekinthető, hiszen a gyermekek sokkal könnyebben azonosulnak az állatokkal, mint az emberi szereplőkkel.

Az állatmesék, mint például a klasszikus népmesékből ismert Kacor király, lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek játékos módon megismerjék a világ törvényszerűségeit, miközben saját félelmeiket és érzéseiket is kifejezhetik. Az állatok bőrébe bújva a gyerekek megtapasztalhatják a világ működését, biztonságos módon kipróbálhatják a különböző viselkedési formákat.

A félelem és a mese kapcsolata

A mesék egyik fontos szerepe a gyermekek érzelmi fejlődésében az, hogy segítenek nekik feldolgozni a félelmeiket. A kisgyermekek gyakran félnek az ismeretlentől – lehet ez egy sötét szoba, egy furcsa zaj, vagy akár egy elképzelt szörny a szekrényben. A mesék keretet adnak ezeknek az érzelmeknek, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a gyerekek saját biztonságos világukban nézzenek szembe a félelmeikkel.

Egy jól megválasztott mese – például a Kacor király története – segíthet abban, hogy a gyermekek megértsék: a félelmetes dolgok nem mindig azok, aminek elsőre tűnnek, és hogy a problémák kreatív módon is megoldhatók. A történet során az állatok félnek a rettegett Kacor királytól, de a végén kiderül, hogy nincs miért tartaniuk tőle. Ez a narratíva segíthet a gyerekeknek abban, hogy megtanulják kezelni saját szorongásaikat.

A tündérmesék világa

 

Az óvodáskorú gyermekek mesei fejlődésében a következő lépcsőfok a tündérmesék korszaka. Ebben az időszakban a gyermekek különösen vonzódnak a varázslatos világokhoz, ahol csodás lények és bűvös erők segítenek a jók győzelmében. A tündérmesék egyik fontos jellemzője a kettős tudat: a gyermek egyszerre tudja, hogy a mese csupán fikció, mégis teljes szívvel átéli azt.

A tündérmesék segítenek a gyermekeknek megérteni az erkölcsi tanulságokat, fejlesztik problémamegoldó képességüket, és lehetőséget adnak arra, hogy a valóság és a képzelet határán mozogva dolgozzák fel a környezetükben zajló eseményeket. Egy ilyen mese például a Macskacicó története, amelyben egy kiszolgáltatott, ám ravasz macska végül elnyeri méltó jutalmát.

A szülői mesélés fontossága

A mesélés nem csupán a gyerekek szórakoztatását szolgálja, hanem a szülő-gyermek kapcsolatot is mélyíti. Az élőszavas mesélés során a gyermek figyelmet kap, érzi a szülő közelségét, és biztonságban érezheti magát. A közös mesehallgatás élménye segít a kötődés erősítésében, és lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy jobban megismerjék gyermekük érzelmi világát.

 Összességében a mese és mesélés kiemelten fontos szerepet játszik az óvodáskorú gyermekek fejlődésében. Segít a világ megismerésében, az érzelmek feldolgozásában, a képzelőerő fejlesztésében és a félelmek leküzdésében. A megfelelő mesék kiválasztásával és rendszeres meséléssel a szülők támogathatják gyermekük egészséges fejlődését és kiegyensúlyozott lelki világát.

 

 

 

Forrás:https://www.csaladinet.hu

Nyitókép: depositphotos

Sóterápia: mikor érdemes sószobába vinni a gyereket?

A pandémiát követő világban, amelyben minden héten újabb szupervírustörzsek bukkannak fel, és a gyermekorvosnál tett látogatások száma a végtelenhez konvergál, a sóterápia egy olyan természetes és holisztikus gyógymód lehet, amely kockázat nélkül alkalmazható a gyerek egészsége érdekében.

Mi az a sószoba?

Két évszázaddal ezelőtt Lengyelországban egy orvos, Dr. Feliks Boczkowski érdekes felfedezést tett a wieliczkai sóbánya mélyén dolgozó bányászokban: egyik munkás sem volt tüdőbajos ellentétben a más típusú bányákban dolgozókkal. Majdnem száz évvel később egy Karl Hermann Spannagel nevű német orvos azt vette észre, hogy páciensei egészségi állapota javult, miután sóbarlangokban bújtak el a bombázások elől a második világháborúban. Kettejük a só gyógyító erejébe vetett hite alapozta meg a ma sóterápiának hívott feltörekvő wellness irányzatot.

A sóterápia ezután egész Európában elterjedt, olyannyira, hogy ma már a magyar óvodákban is egyre gyakrabban találkozunk berendezett sószobákkal, ahol a gyerekek órákon át játszhatnak a beltéri sóhomokozóban, és közben élvezhetik annak jótékony hatásait.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: igazak-e az újkeletű sóbarlangok a jobb légzéssel, az egészségesebb bőrrel és a stresszoldással kapcsolatos állításai?

A sóbarlangok vagy sószobák száraz sóterápiás élményt nyújtanak, ahol a helyiség levegőjében mikroszkopikus sórészecskék milliárdjai szállingóznak. Kétféle sószoba létezik: az „aktív” szobákban olyan gépek találhatók, amelyek atomjaira porlasztják a sót és keringetik a részecskéket, lehetővé téve azok belélegzését és a bőrrel való érintkezést. A „passzív” helyiségek pedig tele vannak nagy mennyiségű sóval, és jellemzően különféle sók – holt-tengeri, himalájai, parajdi só stb. – töltik be a klímaszabályozott teret. A valódi sóterápiás élményhez arra van szükség, hogy a sórészecskék a levegőben szálljanak, és ehhez vagy sógenerátorra vagy pedig aktívan sóhomokozó gyerekekre van szükség, akik a sóval való játék révén juttatják a sórészecskéket a levegőbe.

Mikor érdemes sószobába vinni a gyereket?

A sóterápia egy 100 százalékban természetes terápia, amely felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt segíthet kezelni a megfázásos, allergiás, asztmás vagy ekcémás tüneteket, továbbá megelőzés céljából is igénybe vehető, hiszen az immunrendszert is erősítheti – ígérik a sószobák üzemeltetői. Míg sok terápiás módszer ijesztő vagy akár fájdalmas is lehet egy gyerek számára, a sóterápia inkább ígér szórakozást és izgalmas kalandokat. A sóbarlangok nagy részét úgy alakították ki, hogy a gyerekek számára játékos környezetet biztosítsanak, miközben terápiás enyhülést kapnak betegség esetén potenciális kockázat nélkül.

A gyermekek játszhatnak „sóangyalt”, áshatnak, homokozhatnak, és akár el is temethetik egymást a sóban, miközben a család minőségi időt tölt együtt, és a szülő is élvezheti a terápia előnyeit.

A sókamrában olyan száraz és steril mikroklímát teremtenek, amely egy sóbánya környezetét szimulálja. A falat a mennyezettől a padlóig sótéglákkal burkolják be, és szabályozzák a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, légnyomását és levegőtartalmát. Egy alkalom 45 percig tart, és az eredmények már az első hónapban láthatók, amennyiben heti két-három alkalommal igénybe lett véve a terápia.

A gyerekeknek fenntartott sószobák ráadásul abban az esetben is kiváló alternatívát jelentenek, ha valamilyen oknál fogva – például esik az eső, sár van, hideg van – nem tudunk kültéri homokozóba menni, hiszen a beltéri sóhomokozók időjárástól függetlenül is használhatók. Külön plusz pont, hogy míg a kültéri homokozók melegágyai lehetnek a különböző fertőzéseknek, addig a sóhomokozók esetében nincs mitől tartani, a tömény sóban semmilyen mikroorganizmus nem marad életben.

Valódi hatás vagy placebo?

Tudományos körökben sem igazán tudják, azonban ha egy betegség gyógyszer nélkül gyógyítható, annak mindig megvan a maga vonzereje. Számos elmélet létezik arról, hogy a belélegzett apró sórészecskék elpusztítják a nemkívánatos mikroorganizmusokat a tüdőben, csökkentik a gyulladásokat vagy vékonyítják a nyálkahártyát, hogy a váladék könnyebben távozhasson, illetve ezek kombinációiról. Dr. Norman Edelman, az Amerikai Tüdőszövetség (ALA) vezető tudományos tanácsadója szerint is többről lehet szó, mint egy placebohatás, és lehetséges, hogy a sóterápia valóban enyhíti a legtöbb krónikus tüdőbetegségben, például asztmában vagy cisztás fibrózisban szenvedő ember kínzó tüneteit. És bár jelenleg nincsenek bizonyítékokon alapuló megállapítások, azért van néhány figyelemfelkeltő kutatás a témában:

Egy, a Pediatric Pulmonology folyóiratban megjelent tanulmány szerint 14 sóterápia után az asztmás betegek tünetei jelentősen csökkentek.

Egy másik, a European Respiratory Journalban megjelent tanulmány megállapította, hogy a sóterápia javította a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek életminőségét.

Egy Oroszországban végzett tanulmány pedig a sóterápia hatékonyságát a dermatitisz esetében mutatta ki, ugyanis a betegek tünetei átlagosan 58 százalékkal csökkentek alkalmazását követően.

Bízom benne, hogy a fentieket egyre több kutatás követi majd, és egyszer majd bizonyságot nyerhetünk a só gyógyító erejéről. Addig is, a sóterápiát mindenkinek érdemes lehet kipróbálnia, különösen abban az esetben, ha valakinek a légutakkal összefüggő problémái vannak. Azonban fontos, hogy mindig kiegészítő lehetőségként tekintsünk rá, ne pedig helyettesíteni próbáljuk vele az orvos által előírt kezelést.

Forrás: www.nlc.hu

 

A puzzle 10 pozitív hatása a gyerekek agyára

A puzzle korántsem új keletű játék, már a 18. század óta létezik. A játékot egyedül vagy akár családilag is lehet játszani úgy, hogy közben a család minden tagja jól szórakozik. Azt, hogy milyen hatással van az agyunkra, azzal csak kevesen vagyunk tisztában.

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy milyen pozitív hatásokkal jár, ha időnként puzzle-ozunk a gyerekkel.

1. Problémamegoldás

A problémák tényszerű és strukturált megoldására való képesség az egyik legfontosabb készségünk, amelyre életünk során szükség lehet. Napoleon Hill amerikai újságíró évtizedeken keresztül foglalkozott azzal, hogy kutassa, mire van ahhoz szükség, hogy munkahelyen és magánéletben sikeresek legyünk. Hill arra jutott, hogy nem önmagában csak tudás számít, sokkal fontosabbnak lehet, hogy az egyén válaszokat találjon a feltett kérdésekre vagy problémákra.

Sajnos az iskolák nem igazán erre tanítják a gyerekeket. A diákok például megtanulják a főnevekre, igékre, számnevekre vonatkozó szabályokat, de nem tanulják meg, hogyan használják a könyvtárat vagy az internetet kutatási célokra.
A puzzle darabjainak ismételt szétválogatása éppen az ilyenfajta strukturált megközelítésre sarkall. Puzzle-ozás során a gyerek újra és újragondolja a korábban választott megközelítést, például úgy, hogy a darabok elhelyezésének sorrendjét megváltoztatja és ez az a folyamat, amellyel a problémamegoldó készségét csiszolja.

2. Rövid távú memória és koncentráció

A gyereknél úgy alakulnak ki új készségek, hogy nehéz kihívásokkal kerülnek szembe, amelyek próbára teszik őket. Az agyunk hasonlóan működik, mint egy izom. Folyamatos és intenzív használat mellett egyre hatékonyabbá válik. Ez a puzzle darabok összeillesztése során, a színek gyorsabb felismerésekor ugyanígy működik.
A méretre szabott darabok keresése arra kényszeríti a gyerekek agyát, hogy internalizálják annak jellemzőit. A rövid távú memória e folyamat több ezerszeres megismétlésével edződik, és emellett a koncentrációs képesség is javul.

3. Kitartás

A monotónia vagy a frusztráció tűrése sok esetben lehet segítségünkre a való életben. A kirakós játékok erősítik a kitartást, az akaratot és a frusztrációtűrést. Amikor egy kirakós játékot nekiállunk összerakni, egyeseket már önmagában ez frusztrálhatja, vagy ilyen, amikor egyetlen egy hiányzó darab csak-csak nem akar előkerülni, pedig egészen biztosak vagyunk benne, hogy valahol ott kell lennie. Ez "frusztráló helyzet" az, ami arra késztet bennünket, hogy kirakjuk teljesen a puzzle-t.

4. Koordinációs készségek

A kirakós darabok beillesztgetése csodálatosan fejleszti a gyerekek finommotorikus készségeit és a szem-kéz koordinációt - ezzel az iskola előtt álló gyerekeket felkészíti az írásra, míg az idősebb generációt, a nagyszülőket szellemileg tartja karban.

5. Képzelőerő

A több száz különálló rész átnézése növeli a gyerekek "szkennelési" képességét és a képzelőerejét, azaz a képmotívum ismételt tanulmányozása a vizualizációs készséget segíti. A kirakós folyamat azonban nemcsak a végső motívum képzeletét igényli, hanem annak összepárosítását is, hogy egy kirakós darabnak megfelelő-e az alakja.

6. Nyugalmat idéz elő

Bármilyen rejtvényen való elmélkedés kreatív és egyben meditatív állapotba hozza a gyerekeket. A mai rohanó hétköznapokban egyik teendőből esünk a másikba, lassan már nem csak mi felnőttek, hanem a gyerekeink is. A puzzle egy kellemes kiszakadást jelent a taposó malomból, és lehetővé teszi a stressz levezetését. A folyamatos vizualizáció segít a zavaró ingerek kizárását. Leginkább a puzzle apró motívumainak, absztrakt részleteinek a tanulmányozása, nézegetése az, ami ránk, mindannyiunkra nyugtató hatással van. A puzzle kirakása közben még a pulzusszám, a vérnyomás és a légzésszám is csökken.

7. Az agy mindkét féltekéjének aktiválása

A neurológiai kutatások már bizonyították, hogy kirakós közben mind a két agyfélteke egyidejű használatban van. Az emberi agy bal féltekéje felelős az analitikus és logikus gondolkodásért - ezt stimulálja többek között az egyes puzzle részek szétválogatása. A jobb félteke a kreativitásért felelős, intuitívabban működik, és valószínűleg akkor stimulálódik, amikor a teljes képi motívumot nézzük.

A két agyfélteke egyidejű aktiválása erősíti az egyes agysejtek közötti kapcsolatot, növelve azok hatékonyságát és kapacitását, ami viszont valószínűleg magyarázatot ad a rövid távú memória és a koncentráció szempontjából pozitív tanulási hatásokra. Tanulmányok azt mutatják, hogy a matematikai problémák akkor érthetők és oldhatók meg a legjobban, ha az összes agyi terület együtt dolgozik.

8. Dopamin termelés

Az agy serkenti a neurotranszmitterek termelését (ezek továbbítják az ingereket a különböző idegsejtek között). Rejtvények megfejtése során, ilyen a puzzle kirakás is, az agy dopamint termel, ami által a gyerekek jobb hangulatba és fokozott koncentrációba kerülnek.
A dopamin úgy működik, mint egy jutalmazási rendszer. A szervezet az értelmes tevékenységeket ennek a boldogsághormonnak a termelésével jutalmazza.

9. Demencia és Alzheimer-kór

A MacArthur-tanulmány szerint a rendszeres agytorna olyan játékokon keresztül, mint a rejtvények, keresztrejtvények stb. csökkenti a demencia vagy az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét. Ha a demencia már folyamatban van, a folyamat legalább lelassítható. A tudósok ennek kapcsán magasabb várható élettartamról és életminőségről is beszámolnak.

10. A rejtvényfejtés egyszerűen boldoggá tesz

Puzzle kirakásakor a kihívás találkozik a kompetenciával. Az egész folyamat sok részcélból áll. Elvileg minden egyes megtalált darab sikerélményt jelent. A boldogságérzetet aligha lehet szavakba önteni. Különösen a végeredmény jelképezi a kitartó akaratot, büszkévé tesz, és joggal érdemel elismerést.

Forrás: www.koloknet.hu

 

Gyermekünk összetevői

Az ember – a hármas felosztás szerint – testből, lélekből és szellemből áll.

Alapjában véve a gyermek is, noha ezen részeknek fejlődniük kell egészen felnőtt korig. Ezt, földi törvényeink szerint tizennyolc éves korában éri el a fiatal, ha pedig életünk hét évekre osztódó ritmusát vesszük, akkor ez a megérés, jó esetben az anyáról való teljes leválás, háromszor hét, azaz huszonegy éves korra tehető. Addig pedig épülünk testileg, lelkileg, szellemileg, készülünk a személyre szóló feladatunk teljesítésére.

Ha ritkán rámtörő halálfélelmemen szeretnék túllépni, elgondolom, hogy serdülő koromban kisebb volt a testem, lelkem is más színű volt, de én akkor is én voltam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sőt voltam kicsi gyermek, aki csodáltam a felnőttek titokzatosan bonyolult világát, amelybe most már egyre inkább betekintésem van. S voltam a mindenséget, másvilágot még szemeiben hordozó kis csomag, melyet szüleim ajándékba kaptak, hogy felelősségteljesen felépítsenek. Még édesanyám paradicsomi méhében is én voltam én. Pedig határozottan másképp néztem ki, és alig voltam megfogható fizikailag. De én már akkor is voltam, s én voltam. Halálomkor, mikor már nem kötődöm fizikai testemhez, mitől kellene félnem? Hiszen én akkor is leszek... Csak az, amit a világ által magamra építettem, csak az múlik el.

Nem mondható el azonban, hogy mindegy lenne, miből épülünk fel, hiszen mindaz, amit magunkra, magunkba veszünk, segíthet vagy hátráltathat utunkon. Felnőtt korunkig ez főleg a szüleink felelőssége volt, azután már a mienk. Szülőként pedig gyermekünk fogantatása előtt is tehetünk azért, hogy kicsinyünk élettel teli anyagokból építgethesse testét. Ez persze azzal jár, hogy mi magunk egészséges és életdús élelmiszereket fogyasztunk, jó táptalajt biztosítva jövendő babánknak. De nem csak a testünkre kellene gondolnunk, lelki világunk rendbetétele szintén nagyon fontos, ha nem fontosabb. Hogy mit engedünk magunkhoz közel, mire hogyan reagálunk, milyen erényeket fejlesztünk, milyen érzelmeket táplálunk, ezek mind lelkünk épülésére vagy rongálására szolgálnak.

S az sem mindegy, hogy a gyerek milyen lelkiállapotú szülők ölében fogan meg. Továbbá pedig minden, amit átvesz az anya teste, átfolyik a babán is, s minden, ami történik a kismama bensőjében, lelkében, az titkos csatornákon eljut a babához is. Ezáltal, ezek tudatában a gyerekvállalás meglepően nagy felelősséget igénylő döntés. Az, hogy anyaként testem egészséges bölcsője legyen magzatomnak, s később főztöm vitalitással lássa el gyermekem, és a család harmóniája gyönyörű kristályokként íródjon lelkébe, ezekért mind felelős vagyok. A teremtésben segítek.

Hány betegség alakul ki amiatt, amit magunkhoz veszünk fizikailag és lelkileg...? Tiszta étel (a szójáték azt mutatja, igencsak köze van egymásnak az ételnek az élethez), tiszta gondolatok, akarat és érzelmek egészséges embert alkotnak. Ezt szem előtt tartva kellene táplálnunk és nevelnünk a jövő nemzedéket is.

 

 

 

 

 

Pálffy Zsuzsanna

Csíki Hírlap

Forrás: Polgár Infó, picibaba.hu