Sóterápia: mikor érdemes sószobába vinni a gyereket?

A pandémiát követő világban, amelyben minden héten újabb szupervírustörzsek bukkannak fel, és a gyermekorvosnál tett látogatások száma a végtelenhez konvergál, a sóterápia egy olyan természetes és holisztikus gyógymód lehet, amely kockázat nélkül alkalmazható a gyerek egészsége érdekében.

Mi az a sószoba?

Két évszázaddal ezelőtt Lengyelországban egy orvos, Dr. Feliks Boczkowski érdekes felfedezést tett a wieliczkai sóbánya mélyén dolgozó bányászokban: egyik munkás sem volt tüdőbajos ellentétben a más típusú bányákban dolgozókkal. Majdnem száz évvel később egy Karl Hermann Spannagel nevű német orvos azt vette észre, hogy páciensei egészségi állapota javult, miután sóbarlangokban bújtak el a bombázások elől a második világháborúban. Kettejük a só gyógyító erejébe vetett hite alapozta meg a ma sóterápiának hívott feltörekvő wellness irányzatot.

A sóterápia ezután egész Európában elterjedt, olyannyira, hogy ma már a magyar óvodákban is egyre gyakrabban találkozunk berendezett sószobákkal, ahol a gyerekek órákon át játszhatnak a beltéri sóhomokozóban, és közben élvezhetik annak jótékony hatásait.

A kérdés azonban továbbra is nyitott: igazak-e az újkeletű sóbarlangok a jobb légzéssel, az egészségesebb bőrrel és a stresszoldással kapcsolatos állításai?

A sóbarlangok vagy sószobák száraz sóterápiás élményt nyújtanak, ahol a helyiség levegőjében mikroszkopikus sórészecskék milliárdjai szállingóznak. Kétféle sószoba létezik: az „aktív” szobákban olyan gépek találhatók, amelyek atomjaira porlasztják a sót és keringetik a részecskéket, lehetővé téve azok belélegzését és a bőrrel való érintkezést. A „passzív” helyiségek pedig tele vannak nagy mennyiségű sóval, és jellemzően különféle sók – holt-tengeri, himalájai, parajdi só stb. – töltik be a klímaszabályozott teret. A valódi sóterápiás élményhez arra van szükség, hogy a sórészecskék a levegőben szálljanak, és ehhez vagy sógenerátorra vagy pedig aktívan sóhomokozó gyerekekre van szükség, akik a sóval való játék révén juttatják a sórészecskéket a levegőbe.

Mikor érdemes sószobába vinni a gyereket?

A sóterápia egy 100 százalékban természetes terápia, amely felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt segíthet kezelni a megfázásos, allergiás, asztmás vagy ekcémás tüneteket, továbbá megelőzés céljából is igénybe vehető, hiszen az immunrendszert is erősítheti – ígérik a sószobák üzemeltetői. Míg sok terápiás módszer ijesztő vagy akár fájdalmas is lehet egy gyerek számára, a sóterápia inkább ígér szórakozást és izgalmas kalandokat. A sóbarlangok nagy részét úgy alakították ki, hogy a gyerekek számára játékos környezetet biztosítsanak, miközben terápiás enyhülést kapnak betegség esetén potenciális kockázat nélkül.

A gyermekek játszhatnak „sóangyalt”, áshatnak, homokozhatnak, és akár el is temethetik egymást a sóban, miközben a család minőségi időt tölt együtt, és a szülő is élvezheti a terápia előnyeit.

A sókamrában olyan száraz és steril mikroklímát teremtenek, amely egy sóbánya környezetét szimulálja. A falat a mennyezettől a padlóig sótéglákkal burkolják be, és szabályozzák a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, légnyomását és levegőtartalmát. Egy alkalom 45 percig tart, és az eredmények már az első hónapban láthatók, amennyiben heti két-három alkalommal igénybe lett véve a terápia.

A gyerekeknek fenntartott sószobák ráadásul abban az esetben is kiváló alternatívát jelentenek, ha valamilyen oknál fogva – például esik az eső, sár van, hideg van – nem tudunk kültéri homokozóba menni, hiszen a beltéri sóhomokozók időjárástól függetlenül is használhatók. Külön plusz pont, hogy míg a kültéri homokozók melegágyai lehetnek a különböző fertőzéseknek, addig a sóhomokozók esetében nincs mitől tartani, a tömény sóban semmilyen mikroorganizmus nem marad életben.

Valódi hatás vagy placebo?

Tudományos körökben sem igazán tudják, azonban ha egy betegség gyógyszer nélkül gyógyítható, annak mindig megvan a maga vonzereje. Számos elmélet létezik arról, hogy a belélegzett apró sórészecskék elpusztítják a nemkívánatos mikroorganizmusokat a tüdőben, csökkentik a gyulladásokat vagy vékonyítják a nyálkahártyát, hogy a váladék könnyebben távozhasson, illetve ezek kombinációiról. Dr. Norman Edelman, az Amerikai Tüdőszövetség (ALA) vezető tudományos tanácsadója szerint is többről lehet szó, mint egy placebohatás, és lehetséges, hogy a sóterápia valóban enyhíti a legtöbb krónikus tüdőbetegségben, például asztmában vagy cisztás fibrózisban szenvedő ember kínzó tüneteit. És bár jelenleg nincsenek bizonyítékokon alapuló megállapítások, azért van néhány figyelemfelkeltő kutatás a témában:

Egy, a Pediatric Pulmonology folyóiratban megjelent tanulmány szerint 14 sóterápia után az asztmás betegek tünetei jelentősen csökkentek.

Egy másik, a European Respiratory Journalban megjelent tanulmány megállapította, hogy a sóterápia javította a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek életminőségét.

Egy Oroszországban végzett tanulmány pedig a sóterápia hatékonyságát a dermatitisz esetében mutatta ki, ugyanis a betegek tünetei átlagosan 58 százalékkal csökkentek alkalmazását követően.

Bízom benne, hogy a fentieket egyre több kutatás követi majd, és egyszer majd bizonyságot nyerhetünk a só gyógyító erejéről. Addig is, a sóterápiát mindenkinek érdemes lehet kipróbálnia, különösen abban az esetben, ha valakinek a légutakkal összefüggő problémái vannak. Azonban fontos, hogy mindig kiegészítő lehetőségként tekintsünk rá, ne pedig helyettesíteni próbáljuk vele az orvos által előírt kezelést.

Forrás: www.nlc.hu