2025. április 9., szerda

A mese szerepe a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében

A mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető szerepet játszanak a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében, hiszen segítik a nyelvi készségek, a képzelőerő és az érzelmi biztonság kialakulását. Már az első mondókák és cirógatók is megalapozzák a mesékhez fűződő kapcsolatot, amely végigkíséri a gyermeket az óvodás és iskolás éveken át.  








A mese és a mesélés kiemelkedő szerepet játszik a gyermek fejlődésében már egészen kicsi kortól. Kerekes Valéria, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar oktatója, játék- és mesekutató szerint a mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető fejlődési folyamatokat is támogatnak.

A mesei fejlődés kezdetei

A kisgyermekek életében számos fejlődési folyamat zajlik egyszerre: mozgásfejlődés, játékfejlődés, és egy külön kategóriaként a mesei fejlődés. Ez utóbbi már a legkorábbi időszakban, a bölcsődés korban elkezdődik. Az első mesélési élmények nem klasszikus történetekhez kötődnek, hanem egyszerű, ritmusos mondókákhoz, cirógatókhoz és szójátékokhoz. A „hüvelyk ujjam almafa” típusú mondókák például egyszerű, ismétlődő mozdulatokkal és játékos szókapcsolatokkal erősítik meg a gyermek testtudatát és a nyelvi fejlődését.

A mesélést nem kell kizárólag könyvekre korlátozni. Már a mindennapi kommunikáció is egyfajta történetmesélés, hiszen amikor a szülők folyamatosan elmondják a gyermeknek, hogy mi történik vele és körülötte, segítenek neki megérteni a világot. Az érzelmi biztonság megteremtésében is fontos szerepet játszik, hogy a gyermek hallja és érzi a szülei hangját, ritmusát, hanglejtését.

A mese első formái: mondókák és tárgyképes könyvek

A legelső „irodalmi” élményt a mondókák, tapsoltatók és rövid, ismétlődő rímek jelentik. Ezek a játékok és szókapcsolatok segítenek a gyermekeknek az önazonosság kialakításában és a szókincsük bővítésében. A következő lépés a tárgyképes könyvek bevezetése, amelyek egy-egy konkrét tárgyat, például gyümölcsöket, állatokat vagy használati eszközöket mutatnak be. Ezek a könyvek segítik a gyermekek ráismerésének örömét: először a könyvben látott tárgyakat ismerik fel a valóságban, majd fordítva, a környezetükben fellelhető tárgyakat is azonosítják a könyvben.

A böngészők és az első történetek

A következő szintet a böngészők jelentik. Ezek a képeskönyvek egy-egy nagyobb jelenetet ábrázolnak, például egy bölcsődei vagy játszótéri életképet, amelyen több apró részlet fedezhető fel. A szülők ilyenkor kérdésekkel segíthetik a gyermeket a történetalkotásban: „Mit csinálnak a gyerekek a játszótéren?” vagy „Látod azt a kisfiút a csúszdán?”. Ezek a beszélgetések fejlesztik a gyermek figyelmét, képzelőerejét és történetalkotási képességeit.

A szülőknek érdemes a saját élményeket is beépíteniük a mesélésbe. Ha például egy állatkerti képről mesélnek, felidézhetik a közös állatkerti látogatás emlékeit, amely még személyesebbé teszi a történetet.

Puha könyvek és játékos mesélés

A puha, tapintható könyvek egy újabb fontos állomást jelentenek. Ezek lehetnek textilből vagy más érzékelhető anyagból készült könyvek, amelyek nemcsak a vizuális, hanem a taktilis érzékelést is bevonják a mesélésbe. Egy-egy ilyen könyv szinte bábszínházként is funkcionálhat, hiszen a szülő bármilyen történetet kitalálhat a szereplők mozgatásával. Ezáltal nemcsak a gyerekek fantáziája fejlődik, hanem a szülők is egyre bátrabban mesélnek.

A mese, mint a bölcsődéből az óvodába való átmenet eszköze

Az állatmesék különösen hasznosak lehetnek az óvodába való átmenet során. Ha a gyermek például nehezen szokja meg az új környezetet, akkor egy kitalált nyúlcsalád vagy rókacsalád történetébe ágyazva mesélhetünk neki arról, hogy a kis állatok hogyan barátkoznak meg az óvodával. Ez segíthet neki az új helyzet elfogadásában és feldolgozásában.

A bölcsődés korú gyermekek számára a mesélés nem csupán a történetek befogadását jelenti, hanem egy hosszú, összetett fejlődési folyamatot is. Kezdetben a testérzékelés, a ritmusok és a szavak hangulata fontosabbak, majd egyre inkább előtérbe kerül a történetek megértése és alkotása. A mesék segítségével a gyerekek biztonságban érezhetik magukat, megtanulják értelmezni a környezetüket, és alapot kapnak a későbbi olvasás és történetalkotás öröméhez.

 

 

 

Forrás:  https://www.csaladinet.hu

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A mese szerepe a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében

A mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető szerepet játszanak a bölcsődés korú gyermekek fejlődésében, hiszen segítik a nyelvi készségek, a képzelőerő és az érzelmi biztonság kialakulását. Már az első mondókák és cirógatók is megalapozzák a mesékhez fűződő kapcsolatot, amely végigkíséri a gyermeket az óvodás és iskolás éveken át.  








A mese és a mesélés kiemelkedő szerepet játszik a gyermek fejlődésében már egészen kicsi kortól. Kerekes Valéria, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar oktatója, játék- és mesekutató szerint a mesék nem csupán szórakoztatóak, hanem alapvető fejlődési folyamatokat is támogatnak.

A mesei fejlődés kezdetei

A kisgyermekek életében számos fejlődési folyamat zajlik egyszerre: mozgásfejlődés, játékfejlődés, és egy külön kategóriaként a mesei fejlődés. Ez utóbbi már a legkorábbi időszakban, a bölcsődés korban elkezdődik. Az első mesélési élmények nem klasszikus történetekhez kötődnek, hanem egyszerű, ritmusos mondókákhoz, cirógatókhoz és szójátékokhoz. A „hüvelyk ujjam almafa” típusú mondókák például egyszerű, ismétlődő mozdulatokkal és játékos szókapcsolatokkal erősítik meg a gyermek testtudatát és a nyelvi fejlődését.

A mesélést nem kell kizárólag könyvekre korlátozni. Már a mindennapi kommunikáció is egyfajta történetmesélés, hiszen amikor a szülők folyamatosan elmondják a gyermeknek, hogy mi történik vele és körülötte, segítenek neki megérteni a világot. Az érzelmi biztonság megteremtésében is fontos szerepet játszik, hogy a gyermek hallja és érzi a szülei hangját, ritmusát, hanglejtését.

A mese első formái: mondókák és tárgyképes könyvek

A legelső „irodalmi” élményt a mondókák, tapsoltatók és rövid, ismétlődő rímek jelentik. Ezek a játékok és szókapcsolatok segítenek a gyermekeknek az önazonosság kialakításában és a szókincsük bővítésében. A következő lépés a tárgyképes könyvek bevezetése, amelyek egy-egy konkrét tárgyat, például gyümölcsöket, állatokat vagy használati eszközöket mutatnak be. Ezek a könyvek segítik a gyermekek ráismerésének örömét: először a könyvben látott tárgyakat ismerik fel a valóságban, majd fordítva, a környezetükben fellelhető tárgyakat is azonosítják a könyvben.

A böngészők és az első történetek

A következő szintet a böngészők jelentik. Ezek a képeskönyvek egy-egy nagyobb jelenetet ábrázolnak, például egy bölcsődei vagy játszótéri életképet, amelyen több apró részlet fedezhető fel. A szülők ilyenkor kérdésekkel segíthetik a gyermeket a történetalkotásban: „Mit csinálnak a gyerekek a játszótéren?” vagy „Látod azt a kisfiút a csúszdán?”. Ezek a beszélgetések fejlesztik a gyermek figyelmét, képzelőerejét és történetalkotási képességeit.

A szülőknek érdemes a saját élményeket is beépíteniük a mesélésbe. Ha például egy állatkerti képről mesélnek, felidézhetik a közös állatkerti látogatás emlékeit, amely még személyesebbé teszi a történetet.

Puha könyvek és játékos mesélés

A puha, tapintható könyvek egy újabb fontos állomást jelentenek. Ezek lehetnek textilből vagy más érzékelhető anyagból készült könyvek, amelyek nemcsak a vizuális, hanem a taktilis érzékelést is bevonják a mesélésbe. Egy-egy ilyen könyv szinte bábszínházként is funkcionálhat, hiszen a szülő bármilyen történetet kitalálhat a szereplők mozgatásával. Ezáltal nemcsak a gyerekek fantáziája fejlődik, hanem a szülők is egyre bátrabban mesélnek.

A mese, mint a bölcsődéből az óvodába való átmenet eszköze

Az állatmesék különösen hasznosak lehetnek az óvodába való átmenet során. Ha a gyermek például nehezen szokja meg az új környezetet, akkor egy kitalált nyúlcsalád vagy rókacsalád történetébe ágyazva mesélhetünk neki arról, hogy a kis állatok hogyan barátkoznak meg az óvodával. Ez segíthet neki az új helyzet elfogadásában és feldolgozásában.

A bölcsődés korú gyermekek számára a mesélés nem csupán a történetek befogadását jelenti, hanem egy hosszú, összetett fejlődési folyamatot is. Kezdetben a testérzékelés, a ritmusok és a szavak hangulata fontosabbak, majd egyre inkább előtérbe kerül a történetek megértése és alkotása. A mesék segítségével a gyerekek biztonságban érezhetik magukat, megtanulják értelmezni a környezetüket, és alapot kapnak a későbbi olvasás és történetalkotás öröméhez.

 

 

 

Forrás:  https://www.csaladinet.hu