E hónap végén zárul le az a hároméves uniós program,
amelynek célja a kora gyermekkori szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele volt,
annak érdekében, hogy minél több gyermek esetében és minél korábbi
életszakaszban észrevegyék a fejlődési rendellenességeket – tudta meg lapunk.
Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője szerint a program
óriási előrelépést jelent, ugyanakkor égető szükség lenne a fejlődésükben
eltérő csecsemők, kisgyermekek és családjaikat ellátó gyógypedagógusok
létszámának növelésére, kompetenciáik fejlesztésére, hiszen a korszerű
szűrésnek köszönhetően megtöbbszöröződhet a fejlesztést igénylő gyerekek száma.
A szaktárca már megkezdte a kapacitások felmérését.
A korábbi három alkalom helyett a most kidolgozott új
csecsemőszűrési módszernek köszönhetően a jövőben hatszor végez majd szűrést a
védőnő a baba egyéves koráig. A program már tavasszal elindul – tudta meg
lapunk Czeizel Barbarától, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetőjétől. A
szakember kifejtette: a TÁMOP 6.1.4 néven futó, közismert nevén kora
gyermekkori program során a szakértők olyan programot dolgoztak ki, amellyel a
korábbiaknál jóval hatékonyabb lesz majd a fejlődés minőségi és mennyiségi
eltéréseinek kiszűrése a csecsemőknél, hogy a gyermek fejlesztése és a család
segítése minél korábbi életszakaszban megkezdődhessen.
Czeizel Barbara kifejtette: a védőnők kötelező képzésen
vettek részt, amelyben megismertették őket az új módszerrel, míg a házi orvosok
önkéntes alapon vehettek részt a képzésen. A program része a szülői
kompetenciák fejlesztése is, hiszen létfontosságú, hogy az anya és az apa is
tisztában legyen azzal, mit mikor kell figyelnie, mik azok a jelek, amelyek
aggodalomra adnak okot, s melyek nem. A szülők ezért egy korszerű, minden
fejlődési területre kiterjedő útmutatót kapnak majd a védőnőktől, így tudni
fogják, miről kell beszámolniuk a szakembereknek. Hozzátette: korábban igen
esetleges volt, hogy melyik gyermek jutott el a szakellátásba, és melyik kicsi
maradt ellátás nélkül, ez nem kis mértékben a szülő tájékozottságán, kitartásán
és utánajárásán múlott.
A statisztikai adatok jól jellemzik a hiányosságokat.
Czeizel Barbara szerint jelenleg megközelítőleg 3500, 0–5 éves gyermek korai
fejlesztése zajlik, miközben az általános iskolák első osztályosai között évről
évre körülbelül ötezer sajátos nevelési igényű gyermek van. Ez azt jelenti,
hogy minden évben körülbelül ötezer olyan csecsemő születik, aki korai
fejlesztésre szorul, ám közülük jelenleg csak pár száz gyermeket kezdnek el
időben kezelni. Ha mindenki bekerülne a rendszerbe, akkor – évfolyamonként átlagosan
ötezer fővel számolva – mintegy 25 ezer gyermek korai fejlesztése zajlana,
szemben a valós, 3500 fős létszámmal.
Czeizel Barbara leszögezte: a nemzetközi színvonalú, új
csecsemőszűrési módszernek köszönhetően várhatóan rövid időn belül az eddiginél
jóval több, korai fejlesztésre szoruló gyermek „válik láthatóvá” a rendszerben,
ami óriási előrelépést jelent. Gondot jelenthet ugyanakkor – tette hozzá –,
hogy a jelenleg a pedagógiai szakszolgálatoknál működő, korai fejlesztést végző
gyógypedagógusi hálózat nem rendelkezik olyan kapacitással, amely a
jelenleginél jóval több gyermeket el tudna látni, és a szakemberek
kompetenciájának fejlesztése is szükséges. A szakemberhiány különösen vidéken
jelenthet gondot, ahol – ha nem történik jelentős létszámnövelés – gyermekek
maradhatnak ellátás nélkül, illetve fejlesztésük késedelmet szenvedhet, holott
a korai fejlesztés lényege éppen a beavatkozás minél korábbi életszakaszban
történő megkezdése és a családok segítése.
Lapunk megkereste az ügyben az Emberi Erőforrások
Minisztériumát is. Arra voltunk kíváncsiak, várható-e létszámbővítés a
pedagógiai szakszolgálatok gyógypedagógusi hálózatában. A Novák Katalin vezette
ifjúságért és családügyért felelős államtitkárság kérdésünkre közölte:
megkezdték a kapacitások felmérését, és még várják annak eredményét, így
egyelőre nem született döntés az ügyben.
A TÁMOP 6.1.4 kiemelt projekt megvalósítását a GYEMSZI
(Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) és
az Országos Tisztiorvosi Hivatal végezte. Az uniós forrásból megvalósuló
program 2012. október 1-jén indult és 2015. március 31-én zárul. A GYEMSZI
egyik, a programról szóló hírlevele szerint a komplex, több száz szakember
munkáját igénylő projekt a 0–7 éves korú gyermekek alapellátásának színvonalát
és hatékonyságát kívánja növelni. Mint írják, ezen a téren sajnos ma sok még a
hiányosság, a jelenlegi rendszerben nem elég hatékony a fejlődési problémák
korai életkorban történő felismerése. Többek között ez az egyik oka annak, hogy
az érintett gyermekek korai intervenciója sok esetben túl későn kezdődik meg.
Egy hazai felmérés adataira hivatkozva rámutatnak: az iskola
első osztályába járó sajátos nevelési igényű gyermekek egyharmada semmilyen
fejlesztést nem kapott élete első 6-7 évében. A program célja az volt, hogy a
0–7 év közötti gyermekek rendszeres és korszerű szűrővizsgálatokban
részesüljenek, és a mostaninál korábban felismerje az ellátórendszer a
fejlődésben veszélyeztetett gyermekeket. Ehhez korszerű módszertani anyagokat
fejlesztettek, majd ezek alapján képzéseket tartottak az alapellátást végző
házi gyermekorvosoknak, vegyes praxisú háziorvosoknak és védőnőknek. Mivel a
tapasztalatok szerint a szülők kora gyermekkori fejlődéssel, illetve
gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretei hiányosak, a projekt szülői tájékoztató
anyagokkal és hírlevelekkel is erősíti a megfelelő szülői kompetencia és
felelősségérzet kialakulását.
/Forrás: http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/gyakrabban-szurik-majd-a-csecsemoket-1276994/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése