2020. július 15., szerda

A mese 10 pozitív hatása a gyerekre



Miért jó, ha mesélsz a gyereknek? Milyen hatással van rá, ha mesét hallgat?





A mese 10 pozitív hatása a gyerekre

Ha meséről beszélünk, akkor határozottan el kell különíteni a hallott és nézett meséket, azaz a tévé, számítógép kínálta mesefilmeket és a felolvasott vagy fejből mondottakat. A két meseélmény egyáltalán nem ugyanazt az élményt adja a gyereknek. A dallamosan, ritmikusan hallott mese az, ami felszabadítja az ember fantáziáját. Amikor a gyermek a mesét hallgatja, nemcsak a mesélőre, hanem befelé is figyel: fantáziaképeket alkot, ami segíti őt a felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Ez egy lassú, belső mozi, amely képekbe oldja fel a benső feszültséget.
Ezzel szemben a látott mesével a gyerek készen kapja a külső képeket, és folyamatos nézésre kényszeríti. Ez a külső kép megakadályozza, hogy belső kép készüljön, leszoktatja a gyerekeket arról a lassú, belső képkészítésről, amivel fantáziáját mozgatja, és ezzel a feldolgozás számtalan formájától fosztja meg.
A mesehallgatás 10 pozitív hatását szedtük össze, hogy lássuk, miért olyan fontos a mindennapos meseolvasás a gyerek számára.

1, Vigasz, megnyugvás, feldolgozás

Indulatok, vágyak a gyerekben is vannak, a mesék által pedig ezek megnyugtatása zajlik le benne. Megfigyelhető, hogy egy-egy nehezebb nap után vagy betegség esetén a mesének gyógyító ereje van. A mesék oldják a gyerek feszültségét, segítik a napi történések feldolgozását. A cselekmény magával sodorja, a mesehallgatása közben a történéseket a belső képeiben jeleníti meg és később ezeket ültei át a játékaiba is.

2, Bátorságot ad

A mesékre jellemző, hogy a jó végül elnyeri méltó helyét, a rossz pedig meglakol. Ez a tanulság a gyereknek erőt ad, arra tanítja meg, hogy ő is győzhet. Pozitív jövőképet ad, arra ad példát, hogy minden válságból van kiút.

3, Erkölcsi nevelés

Csínján kell bánni ezzel a fogalommal, ugyanis nem arról van szó, hogy a szülőnek (mesélőnek) magyaráznia kéne bármit is a mese tanulságával kapcsolatban. Sőt, ez inkább káros, mint hasznos. Vekerdy Tamás szerint a gyerekben lerakódik egy struktúra, ami "nevelni" fogja őt. Nem az az erkölcsi nevelés, hogy a szülő különböző elvekről prédikál, hanem hogy élményt ad. A mesék tanulságait a gyerek beépíti a valóságba. Minden mese egyetemes emberi problémát érint és megadja a kulcsot a megoldáshoz.

4, Pozitív kép a világról

Szorosan összefügg az előző ponttal. A mesékben a szereplők vagy jók vagy rosszak, ambivalens szereplők nem nagyon léteznek. A gyermek a jóval azonosul, neki drukkol, és a mesék többségének a befejezése éppen az, hogy a rossz pórul jár. Ez bizalmat ébreszt a gyerekben a világról.

5, Közös élmény a mesélővel

A mese nem csak a hallgatónak, hanem jobb esetben az olvasónak is élmény. Ne meséljen az a szülő, aki utálja az adott mesét vagy nem szeret mesét olvasni. Ezt a gyerekek azonnal észreveszik. Ha egy adott ritmus szerint, például minden este mesét olvas a szülő, körülbelül ugyanabban az időben, akkor ez egy közös, mindennapos, intim és érzelemgazdag élmény is lesz a szülő és a gyerek között.

6, Élénkíti a fantáziát

Közhely, de alapvető megfigyelés, hogy a mese a fantáziát mozgatja meg, élénkíti azt. Fejleszti a szókincset és talán elsőre meglepő, de azoknak a gyerekeknek, akiknek sokat mesélnek, a rajzaikban is sokkal több kreativitást, fantáziagazdagságot találunk.

7, Példaképet ad

A mesék legalább az egyik főszereplője "jó", aki bár sok viszontagságon megy keresztül, és azt bizonyítja, hogy kitartással, szeretettel, jósággal igenis győzhet. A gyerek ezekhez a szereplőkhöz öntudatlanul is szeretne hasonlítani. Ez a társadalmi norma is, a gyermek környezete is ezt a fajta attitűdöt tartja helyesnek és követendőnek.

8, Empátiára tanít

Egy idő után, a kisgyermek a saját érzelmi fejlődésében már ott tart, hogy érdekli őt más emberek sorsa. A mesékben ismerkedik meg a másokért való aggódással, az együttérzéssel, a bátorság, a hűség, az igazságosság fogalmával. De ugyanitt találkozik azzal is, hogy létezik erőszak, félelem és gyűlölet, és az ezzel való megküzdés és legyőzés technikáit is.

9, Sorskérdésekkel találkozik

A gyermek a mesékben találkozik olyan fogalmakkal, amelyek az emberi élet alapvető fogalmai, meghatározó jelenségei, úgy mint bánat, születés, halál vagy szerelem.

10, Gazdagítja a lelket

A mesék által színessé és gazdaggá válik, telítődik a lélek. Az a gyerek, aki nem kap lelki táplálékot érzelemszegénnyé, tompává válik.

Forrás: https://www.babaszoba.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A mese 10 pozitív hatása a gyerekre



Miért jó, ha mesélsz a gyereknek? Milyen hatással van rá, ha mesét hallgat?





A mese 10 pozitív hatása a gyerekre

Ha meséről beszélünk, akkor határozottan el kell különíteni a hallott és nézett meséket, azaz a tévé, számítógép kínálta mesefilmeket és a felolvasott vagy fejből mondottakat. A két meseélmény egyáltalán nem ugyanazt az élményt adja a gyereknek. A dallamosan, ritmikusan hallott mese az, ami felszabadítja az ember fantáziáját. Amikor a gyermek a mesét hallgatja, nemcsak a mesélőre, hanem befelé is figyel: fantáziaképeket alkot, ami segíti őt a felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Ez egy lassú, belső mozi, amely képekbe oldja fel a benső feszültséget.
Ezzel szemben a látott mesével a gyerek készen kapja a külső képeket, és folyamatos nézésre kényszeríti. Ez a külső kép megakadályozza, hogy belső kép készüljön, leszoktatja a gyerekeket arról a lassú, belső képkészítésről, amivel fantáziáját mozgatja, és ezzel a feldolgozás számtalan formájától fosztja meg.
A mesehallgatás 10 pozitív hatását szedtük össze, hogy lássuk, miért olyan fontos a mindennapos meseolvasás a gyerek számára.

1, Vigasz, megnyugvás, feldolgozás

Indulatok, vágyak a gyerekben is vannak, a mesék által pedig ezek megnyugtatása zajlik le benne. Megfigyelhető, hogy egy-egy nehezebb nap után vagy betegség esetén a mesének gyógyító ereje van. A mesék oldják a gyerek feszültségét, segítik a napi történések feldolgozását. A cselekmény magával sodorja, a mesehallgatása közben a történéseket a belső képeiben jeleníti meg és később ezeket ültei át a játékaiba is.

2, Bátorságot ad

A mesékre jellemző, hogy a jó végül elnyeri méltó helyét, a rossz pedig meglakol. Ez a tanulság a gyereknek erőt ad, arra tanítja meg, hogy ő is győzhet. Pozitív jövőképet ad, arra ad példát, hogy minden válságból van kiút.

3, Erkölcsi nevelés

Csínján kell bánni ezzel a fogalommal, ugyanis nem arról van szó, hogy a szülőnek (mesélőnek) magyaráznia kéne bármit is a mese tanulságával kapcsolatban. Sőt, ez inkább káros, mint hasznos. Vekerdy Tamás szerint a gyerekben lerakódik egy struktúra, ami "nevelni" fogja őt. Nem az az erkölcsi nevelés, hogy a szülő különböző elvekről prédikál, hanem hogy élményt ad. A mesék tanulságait a gyerek beépíti a valóságba. Minden mese egyetemes emberi problémát érint és megadja a kulcsot a megoldáshoz.

4, Pozitív kép a világról

Szorosan összefügg az előző ponttal. A mesékben a szereplők vagy jók vagy rosszak, ambivalens szereplők nem nagyon léteznek. A gyermek a jóval azonosul, neki drukkol, és a mesék többségének a befejezése éppen az, hogy a rossz pórul jár. Ez bizalmat ébreszt a gyerekben a világról.

5, Közös élmény a mesélővel

A mese nem csak a hallgatónak, hanem jobb esetben az olvasónak is élmény. Ne meséljen az a szülő, aki utálja az adott mesét vagy nem szeret mesét olvasni. Ezt a gyerekek azonnal észreveszik. Ha egy adott ritmus szerint, például minden este mesét olvas a szülő, körülbelül ugyanabban az időben, akkor ez egy közös, mindennapos, intim és érzelemgazdag élmény is lesz a szülő és a gyerek között.

6, Élénkíti a fantáziát

Közhely, de alapvető megfigyelés, hogy a mese a fantáziát mozgatja meg, élénkíti azt. Fejleszti a szókincset és talán elsőre meglepő, de azoknak a gyerekeknek, akiknek sokat mesélnek, a rajzaikban is sokkal több kreativitást, fantáziagazdagságot találunk.

7, Példaképet ad

A mesék legalább az egyik főszereplője "jó", aki bár sok viszontagságon megy keresztül, és azt bizonyítja, hogy kitartással, szeretettel, jósággal igenis győzhet. A gyerek ezekhez a szereplőkhöz öntudatlanul is szeretne hasonlítani. Ez a társadalmi norma is, a gyermek környezete is ezt a fajta attitűdöt tartja helyesnek és követendőnek.

8, Empátiára tanít

Egy idő után, a kisgyermek a saját érzelmi fejlődésében már ott tart, hogy érdekli őt más emberek sorsa. A mesékben ismerkedik meg a másokért való aggódással, az együttérzéssel, a bátorság, a hűség, az igazságosság fogalmával. De ugyanitt találkozik azzal is, hogy létezik erőszak, félelem és gyűlölet, és az ezzel való megküzdés és legyőzés technikáit is.

9, Sorskérdésekkel találkozik

A gyermek a mesékben találkozik olyan fogalmakkal, amelyek az emberi élet alapvető fogalmai, meghatározó jelenségei, úgy mint bánat, születés, halál vagy szerelem.

10, Gazdagítja a lelket

A mesék által színessé és gazdaggá válik, telítődik a lélek. Az a gyerek, aki nem kap lelki táplálékot érzelemszegénnyé, tompává válik.

Forrás: https://www.babaszoba.hu