Ha már február, akkor beköszönt a farsangi időszak. Ennek a telet záró
hónapnak feladata, hogy újra színt hozzon az életünkbe. A szürke és fagyos
télnek hamarosan vége. Rövidesen minden új életre fog kelni. Mindezt pedig mi
mással is ünnepelhetnénk, mint azzal, hogy jókedvűek vagyunk? Vajon miért lett
a farsangi mulatságokból mára népszokás?
Farsang időszaka
A farsang a mozgó dátumú ünnepek csoportjába tartozik. Ennek leginkább az
az oka, hogy bár a farsangi ünnep egészen a pogány ókorig nyúlik vissza,
azonban mégis a keresztény egyházi ünnepekkel van szoros kapcsolatban. Tehát
maga a farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Ámde a
hamvazószerda mindig más dátumra esik. A kereszténység hitvallásában
hamvazószerda után a nagyböjt időszaka van, és ilyenkor Jézus halálára való
emlékezés okán nem szerveznek mulatságokat. Ezért van az, hogy a farsangi
időszakban éljük ki a hosszú tél fáradalmait. A farsang lezárását jelző
hamvazószerda dátumát úgy számoljuk, hogy az adott év húsvét dátumából
visszafelé a 40. nap lesz ennek az időszaknak vége. 2022-ben ez a dátum március
2. napjára esik.
Farsang eredete és
nevének jelentése
A farsang név osztrák-bajor eredetű szó, amelynek első írásos megjelenése
1283 dátumához köthető. A farsang eredeti szógyökere a ’Fastenschank’, ami
böjti kocsmát jelent. Az eltelt évek és szókapcsolati átalakulások folyamán
lett ma farsang a megnevezése. A farsang mindig egy nevetéssel teli,
mulatságokkal megfűszerezett időszak. Mindezt ősi hiedelmek és babonák hívták
életre. A középkorban élő emberek azt gondolták, hogy a tél utolsó napjaiban a
nap elgyengül, és a fénye hiányában életre kelnek a gonosz szellemek. Azért,
hogy elűzzék a rossz árnyakat, vigadalommal, felvonulással, beöltözéssel és
boszorkánybábu égetéssel igyekeztek pozitív energiát csempészni az életükbe.
Akkoriban a beöltözések ijesztőek voltak, nemcsak a gonosz elűzése miatt, hanem
azért is, hogy a halált és a hideget száműzzék.
Farsangi szokások és hagyományok
Az álarcosbálok legkorábbi említése már Mátyás király idejében, az
itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában is
feltűnik. Ezek a bálok az arisztokrácia és nagypolgárság ünneplési formái
voltak, és maradtak mostanáig is. Ez a fényűző ünneplési forma a mai napig az
egyik legrangosabb társadalmi események közé sorolható. Ilyen például a bécsi
és pesti operabál. Ebben az időszakban az álarcosbálokon túl, az egyik
leglátványosabb hagyomány a jelmezes felvonulás. Magyarországon a
legnevezetesebb farsangi felvonulás a busójárás. A busójárás már a XVIII.
század végéről ismeretes. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés
legendájával együtt is szokták említeni.
A legenda szerint az őslakos sokácok megelégelve a rabszolgasorsot, ijesztő
álarcokba öltöztek a Mohácsi-szigeti mocsárban, hogy a maguk készítette
zajkeltő eszközökkel az éj leple alatt zavarják el a törököket. A történetet
ugyan nem támasztja alá semmilyen hiteles forrás, de a város idővel valóban
felszabadult a török uralom alól. A Csallóközi eredetű népszokás, a dőre
szerint a férfiak egy csoportja különböző jelmezekbe öltözik, hogy házról házra
járva felfordulást csináljanak. Felborítják az asztalt, majd hirtelen táncra
perdülnek, amivel semmi más célt nem szolgálnak, csak hogy szórakoztassanak.
Felvidéken a bakkuszjárásnak van hagyománya. Ez lényegében egy adománygyűjtő
felvonulás. Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe bújva vagy eseteként női
ruhába öltözve szórakoztatják az utcán állókat, bámészkodókat. Táncolnak, nyársat
tartanak, mulattatnak. Cselekedeteikért kapott ajándékokat a nap végén egymás
között elosztogatják. A történelemben és a mai napig is számos olyan farsangi
szokás van, ami említésre méltó. Ilyenek például: a farsangi játékok, a
téltemetés, a rabvágás, az asszonyfarsang, a boricatánc, a
termékenységvarázslás és még sorolhatnánk a fantasztikusabbnál fantasztikusabb
rituálékat.
Hívunk és várunk 2022.02.18-án pénteken délelőtt a Bátorka Családi Bölcsődébe (Sóstóhegy, Gulyás P. u.5) farsangi ünnepünkre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése