A Nébih által végzett
kutatás szerint hazánkban évente 59,9 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő a
saját háztartásában, amelynek 40%-a elkerülhető lenne, vagyis pazarlás. A
felmérésből az is kiderült, hogy a gyermekes családoknál az átlagosnál több
étel kerül a szemétbe. Összegyűjtöttünk 10 tippet a szülők számára, amelyek
segíthetnek, hogy a gyerekek mellett sokszor kiszámíthatatlanul keletkező
élelmiszerhulladékok mennyiségét mérsékeljük.
A gyermeknevelés nem
egyszerű feladat, főleg, ha az étkezésre kerül a sor. Sokszor örülünk, ha pár
falatot sikerül beleimádkozni csemeténkbe, nemhogy a kidobott étel miatt
aggódjunk. Az alábbi néhány egyszerű trükköt azoknak gyűjtöttük össze,
akik a változó gyermeki ízlésből fakadó nehezített körülmények ellenére
szeretnének tenni ezen a téren is a környezetükért:
1. Bevásárlás? Csak evés
után!
Ne vigyük éhesen
vásárolni a gyerekeket, sőt ez saját magunkra is vonatkozik. Az ok egyszerű:
éhesen sokkal több élelmiszert a kosarunkba halmozunk, hiszen a szemünk mindent
megkíván. Ha tehetjük, inkább jóllakottan menjünk a boltba, így racionálisabb
döntést hozhatunk a polcoknál és a gyerekeket is könnyebb meggyőzni arról,
miért nincs szükség a sokadik péksüteményre vagy joghurtra.
2. Pihenés az Online-szigeteken!
Érdemes próbát tenni az
online bevásárlással. Az így megspórolt időt tölthetjük a gyerekekkel, de akár
pihenésre is fordíthatjuk. Online kevésbé csábulunk el, csak annyit veszünk,
amire szükség van, amiben az is segít, hogy folyamatosan nyomon követhetjük a
kosarunk tartalmát.
3. Gyerek a konyhában
Forró lábasok, éles
kések: nem tűnik biztonságos terepnek egy gyerek számára, és még a rumli is
háromszor akkora, mintha mi magunk összedobnánk gyorsan az ebédet. Mindezek
ellenére nagyon fontos, hogy a gyerekek a főzés közben elsajátítsák az alapvető
élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket, és még azt is megtanulják, mennyi
munkával és energiával jár az étel elkészítése. Ráadásul a kutatások szerint
azok a gyerekek, akik részt vesznek az ételkészítésben, szívesebben próbálnak
ki új fogásokat, és valószínűbb, hogy megeszik az ő részvételükkel megfőzött
ételt, sőt repetáznak is.
(Rumli elleni jótanács:
adjunk változatos részfeladatokat, hiszen akkor kezdenek pancsolni az
alapanyagokkal, ha elunják magukat.)
4. Bárkiből lehet
ételmentő ninja
Félig megevett banán, két
harapás után elfelejtett alma? Ismerős jelenségek? Kutatások is alátámasztják,
ha könnyebben elfogyasztható formában – például felszeletelve – kínáljuk
fel az ételeket, de különösen a gyümölcsöket, akkor nagyobb hajlandósággal
fogják azt a gyerekek elfogyasztani. Éljenek a falatnyi ételek, jöhetnek a
katonák!
5. Nasi stop
Az oviból vagy suliból
hazaérkezve a gyerekek szinte feltépik a hűtőt, és olykor olyan jól laknak a
délutáni nasival, hogy egy rendes adag vacsorának már nem marad hely a
pocakban. Limitáljuk a főétkezések előtti falatozást, hogy ne legyen a
vacsoránál maradék.
6. Kössünk megállapodást!
Az új ízek
megkedveltetése nem könnyű feladat, de szerencsére a tudomány a segítségünkre
siet. Azt találták, hogy legalább 5 alkalommal kell találkoznunk egy új ízzel,
mire megszokottá válik számunkra. Állapodjunk meg gyerkőcünkkel, ha egy
újdonsággal találkozik, akkor azt legalább 5 alkalommal meg kell kóstolnia,
mielőtt teljesen elutasítaná hangos „Fujj!” felkiáltással kísérve. A kóstoló
lehet akár csak egy falat. A türelem brokkoli kedvelő gyereket terem!
7. Mi lesz a második?
Figyeljünk rá, hogy az
étkező asztalon ne legyen sok minden, ami elvonhatja a gyermek figyelmét.
Érdemes a különböző fogásokat egymás után tálalni az asztalra, és közben szóba
sem hozni a következőt. Különösen fontos ez a desszert tekintetében!
8. A gyerek adag legyen
gyerek adag
Hajlamosak vagyunk azt
gondolni, ha több ételt szedünk a gyerekek tányérja, akkor abból arányosan
többet is fognak megenni. Hiba! Szedjünk először kóstoló adagot, ha ízlik az
étel, akkor szedhetünk még hozzá. Figyeljük meg, nagyjából mennyi fogy el
egyszerre, ez alapján a főzésnél is könnyebben kalkulálunk! Akár ő maga is
eldöntheti, mennyit szeretne szedni, de figyelmeztessük, hogy annyit szedjen a
tányérjára, amennyit megeszik, és biztosítsuk róla, hogy többször is szedhet,
ha ízlik neki.
9. Maradékok álruhában
A gyerekek nem szívesen
esznek kétszer ugyanolyan ételt, ezért érdemes a maradékokat kreatívan
felhasználva új formába önteni. A megmaradt gyümölcsökből készíthetünk
turmixot, a pöttyösre érett banánokból finom banánpalacsintát vagy muffint, a
maradék rizsből szuper gyorsan arancinit, azaz sült rizsgolyót vagy
zöldséges-tojásos pirított rizst készíthetünk, míg a megmaradt rántott húst
vagy sült csirkecombot tortillába tekerve kínálhatjuk. Még mókásabb, ha a
maradékmentésnél bevált ételeknek vicces neveket adunk – például Csodatekercs,
Erőturmix, Csalafinta Palacsinta –, így a maradékok eltüntetése kínlódás
helyett kedves családi hagyománnyá válhat.
10. Nincs több
palacsintává lapított tízórai szendvics!
Kisszünet, nagyszünet… mindkettő
hipp-hopp eltelik, a sonkás-sajtos szendvics pedig szomorúan kuksol a táska
alján. Érdemes inkább hűtést nem igénylő, könnyen elfogyasztható, falatnyi
ételeket csomagolni. Jó trükk, ha 2 alternatíva közül választhat csemeténk: nem
terheljük azzal, hogy neki kell kitalálni, mit szeretne enni, de a választás
lehetőségét megadjuk. Itt is érvényes, ha bevonjuk a gyerekeket a tízórai
összekészítésbe, szívesebben veszik majd elő azt a suliban. Ha mégsem fogy el a
bekészített étel uzsira sem, kérjük meg őket, hogy mindenképpen hozzák haza a
maradékot, hogy lássuk, miből kell kevesebb, mi az, ami egyáltalán nem fogy el.
Forrás: www.maradeknelkul.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése