A humor nemcsak
szórakoztat, hanem tanít és gyógyít is. Tudj meg mindent arról, miért
nélkülözhetetlen a nevetés a gyerekek életében!
Miért fontos a humor a
gyerekek életében? Hogyan használhatjuk eszközként a nevelésben, és milyen
könyvekkel érdemes körülvennünk magunkat, ha közösen akarunk nagyokat nevetni?
A humor nemcsak
nevetésről szól, hanem egy valódi „szuperképesség”, amely segít a
gyerekeknek megbirkózni a mindennapok kihívásaival és félelmeivel. Oldja a
feszültséget, csökkenti a stresszt, és közben erősíti a szülő-gyerek
kapcsolatot is.
Humor és gyereknevelés
kéz a kézben jár, amikor jól mennek a dolgok a családban és az iskolában vagy
az óvodában. Most azonban nem arról lesz szó, hogy a gyermekkor mennyi alkalmat
kínál a közös nevetésre. A gyereknevelésben néha adódnak drámai helyzetek,
amikor a szülő humora még mindig képes megmenteni a helyzetet.
A neveléstől eltekintve
is kell ahhoz valami humor, hogy az ember minőségben éljen túl. Olyan világban
élünk, amiben szinte minden komollyá vált. Sokszor már nem érdekli az embereket,
hogy mit mondanál egy konkrét dologról. Rád néznek, vagy tudnak rólad valamit,
és az a te címkéd. Abból már „tudják is”, hogy milyen kritikával illethessenek.
Ha nő vagy akkor „ilyen” vagy, ha „férfi”, akkor pedig olyan. A foglalkozásod
vagy az öltözködésed is elég ahhoz, hogy megmondják ismeretlenül is, hogy „mi a
baj” veled.
Jól jön a humor a
neveléshez
Az előbb említett
környezetben kísérjük végig a gyerek növekedését felnőtt koráig. Ezért gyakran
lenne szükség humorra a sok lehetetlen helyzet és külső körülmény enyhítésére.
Ha sikerül többnyire
kísérőnek lennünk a gyerek életében, nem pedig erőteljes beavatkozónak, akkor
elmondhatjuk, hogy sikeres szülők voltunk.
A gyerekek azonban nem
egyformák. Így van olyan, amikor a szülő többször kényszerül kiegyenesíteni a
gyerek kanyarjait, éppen az ő megóvása érdekében. A dolognak ez a része az
arányokon múlik: Ne avatkozzunk be annyiszor, hogy a gyerek végül úgy érezze,
az életét jellemzően mások irányítják.
Erről az „irányítás
arányai” témáról majd máskor írok részletesen. Most, mielőtt túlságosan
komollyá válnánk, térjünk vissza a címhez: Humor és gyereknevelés könnyebbsége.
Mikor kell leginkább humor a neveléshez?
Az biztos, hogy a legnehezebb
helyzetekben jól jönne. Akkor, amikor a szülő érzi, hogy a helyzet túl
komoly. Amikor úgy érzi, hogy bármi történik, sérül valami a gyereknél vagy
kettejük között. Amúgy megfigyelted, hogy mi sérül legelőször? A kommunikáció.
Amikor a gyerek elrohan, vagy egy tinédzser bevágja maga mögött az ajtót. Azt
üzeni: „Nem beszélünk!”
A humor a visszatérés
esélye a józan észhez
Vegyünk egy példát,
amikor az öt éves gyerek többszöri kérés ellenére sem tart be egy szabályt. Nem
vihet a szobába ennivalót, mert egyszer-kétszer összesütizte a szőnyeget. Belép
a szülő a szobába. A gyerek egyik kezében tányér, a másikkal pedig nagyban
majszol egy csokikrémes süteményt. Mivel ez már a sokadik eset, a szülő már-már
a plafonon érzi magát.
Ezen a ponton – mondjuk –
elszakad a cérna, nem jön létre értelmes nevelési megoldás. Korábban Apa vagy
Anya lemondóan legyintett ilyen esetben, és tudja, hogy az sem változtatott
semmin. Születhetne jó megoldás, de ha a szülő alaposan felidegesítette magát,
akkor nem. Ha dühös, akkor jön a szokásos szemrehányás vagy ennél erőteljesebb
reakció.
Minél masszívabb azonban
a szülő szembenállása a gyerekkel, annál erősebben szemben áll majd ő is a
szülővel. Ennek a vége egy nevelési kudarc, aminek a gyerek is vesztese lesz.
Ehelyett a szülő átgondolhatná, hogy mennyi mindent megpróbált már, hogy a
gyerek betartsa ezt az egyszerű szabályt, de mi lett az eredménye? Nem sok.
Tegyünk bele valami
humort
Ez egy régóta tartó
játszma, ami szinte mindig ugyanúgy zajlik. Ez egy „állóháború”, amiben senki
sem nyer. Akkor érdemes most lejátszaniuk újra? Nem nagyon! Mert az ilyen
szituációkban nincs valódi kommunikáció. Mindenki csak a régi lemezt játssza.
Ahhoz, hogy esélye legyen valamilyen humánus megoldásnak, ahhoz újra
kommunikációba kellene kerülniük, amikor figyelnek egymásra és meghallgatják a
másikat.
Ez könnyen elérhető, ha
például a szülő odamegy inkább a gyerekhez és harap egyet a sütiből. Lehetőleg
úgy, hogy jól összemajszolja magát. Ennek nevetés a vége. A gyerek biztosan
nagyon meglepődne. Az emberek leginkább a beszédről gondolják, hogy az
kommunikáció, pedig beleharapni a gyerek sütijébe szintén lehet az. Miért jobb
kommunikáció ez, mint mérgesen lehordani őt? Azért mert ez barátságosságot
tartalmaz, nem pedig támadást.
Erre bármely szkeptikus
azt mondhatja, hogy ezzel nem oldódik meg az eredeti probléma. Valóban, de
legalább úgy indítjuk a kommunikációt, hogy esélyünk legyen megoldani. Azután
már többféle technika szóba jöhet. Például csinálhat a szülő „leltárt” a
gyerekkel a szobában előforduló csoki, sütemény, egyéb foltokról. Nem
hibáztatja őt közben, csak egyszerűen összeszámolják.
A realitás szerepe
Az a „szám” már realitás.
Azzal már meg lehet győzni a gyereket arról, miért nem eszünk a szobában
szétkenhető dolgokat. Mindenesetre sokkal inkább, mint a korábbi indulatosan
kezdődő mondatokkal, mint például: „Ezerszer megmondtam, hogy …”, „Mit nem
lehet azon megérteni, hogy …!”
A humor nagyon erőteljes
módja lehet a realitás létrehozásának. Amin két ember nevetni tud,
abban a dologban mindketten látják a lényeget. Ahol pedig hasonlónak látnak
valamit, ott már létre is jött a realitás. Realitás nélkül csak elbeszélnek
egymás mellett az emberek.
Régi műsor ritkán vezet
eredményre
Amikor szülő és gyerek
egy konfliktushelyzet elejéhez érkezik, akkor gyakran lejátsszák ugyanazt. Egy
tinédzser ismét túl későn ér haza, és kezdődik a szülő és közte a régi „műsor”.
Ember legyen a talpán az a szülő, aki képes felismerni, hogy ez így eddig sem
vezetett eredményre. Ha azonban ránéz ennek a gyakori, de sikertelen helyzetnek
a komikumára, akkor kitalálhat valami új megoldást.
Mi lenne, ha azt mondaná
a gyereknek: „Gyere! Elmesélem mi volt gyerekkorom legnagyobb késése és
lebukása.” Azután már értené a gyerek, hogy miért kérik a szülei, hogy legalább
egy sms-t küldjön, ha tudja, mennyi fog késni.
Milyen humor és
gyereknevelés?
Az a humor, ami
mindkettőnek az. A többi humornak nevezett dolog inkább gúny!
Humorral sajnos
bánthatunk is, amikor az egyoldalú, amikor sértő. Amikor nem együtt nevetnek,
hanem valaki más kárára vagy rajta. Ezért, ha mint szülő próbálod humorral
megoldani a helyzetet, akkor ügyelni kell arra, hogy a gyerek nehogy úgy
érezze, hogy rajta nevetsz. A legjobb, ha a gyerek nevet előbb, akkor már nyert
ügyed van.
Lehetetlen? Talán
szokatlannak tűnhet, hogy konfliktus helyzetet alakítsunk át nevetéssé. Ennek
begyakorlásával sok idegeskedés, veszekedés előzhető meg ilyen módon. Ha a
szülő tudja, hogy már negyvenszer vagy százszor ugyanúgy zajlott egy vita,
akkor mindenképpen változtatni kell valamit. Tehetjük ezt humorral?
Akció – reakció
Elsőre talán nehéznek
tűnhet, ha az ember megszokta, hogy akció-reakció alapon működött odáig. A
reakció ebben az értelemben egy negatív érzelemmel teli válasz egy nem
kívánatos helyzetre. A gyerek csinál valamit (akció), amire a szülő különösebb
megfontolás nélkül negatív érzelmi reakcióval „válaszol”. Utána pedig
mindketten rosszul érzik magukat.
A humor nem az egyetlen
lehetőség a „reakció” elkerülésére, de egy kis lélekjelenléttel nagyszerű
eszköz a konfliktus helyzetek megelőzésére vagy megoldására. Miért baj a
negatív érzelmekkel teli szülői reakció? Azért mert arra a gyerek ugyancsak
„reakcióval” válaszol. Mindezekkel szemben a józan kommunikáció a célravezető,
ha megoldások felé igyekszünk. A humor alkalmazása a nevelésben kis
gyakorlással megtanulható.
A humor és a
gyereknevelés elválaszthatatlan egymástól, ha boldog gyermekkort szeretnénk
biztosítani a családban. Az óvodából és az iskolából sem hiányozhat, ráadásul e
kettő összhangja jó hatással van pedagógusok kiégésének megelőzésére
is.
Milyen könyveket
ajánlunk, ha együtt szeretnétek nevetni?
A kis Nicolas-sorozat: Egy
örök kedvenc, ami a gyerekek mindennapjait vicces és szerethető módon mutatja
be.
Lázár Ervin meséi:
A Négyszögletű Kerekerdő humora és varázslatos történetei kicsiknek
és nagyoknak is igazi élményt nyújtanak.
Gerald Durrell: Családom
és egyéb állatfajták: Ha szeretitek az állatos kalandokat és a természet
közelségét, ez a humoros családi történet kötelező olvasmány!
A humor nemcsak
szórakoztat, hanem tanít és gyógyít is. Legyen szó nehéz helyzetekről vagy a
mindennapok kisebb-nagyobb kihívásairól, a humor segítségével sokkal könnyebb
lesz az élet. Ne felejtsétek: a humor a gyermeknevelés egyik legerősebb titkos
fegyvere!
Forrás: www.hintalovon.hu, www.gyerekneveles.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése