Szent András havában
emlékezünk halottainkra, és a naptárban név szerint nem említett, megdicsőült
lelkekre. Az őszutónak nevezett hónapban több hiedelem foglalkozik szerelmi
jóslással, házassági jövendöléssel, de ebben az időszakban ünnepeljük libalakomával
Szent Márton ünnepét, és ekkor iható az új bor.
Nálunk e hónapot Szent
András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség
megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell
fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és
főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat
fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor
van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten
előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes
bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak,
tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.
Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról
levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha
viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa
forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján
megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk
nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak. Ez
utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak
viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.
November 1. Mindenszentek
A naptárban név szerint
nem említett megdicsőült lelkekre, a keresztény egyház vértanúira és szentjeire
emlékezünk.
November 2. Halottak
napja
Bár napjainkban a
november első napjait a halottak tiszteletének szenteljük, valójában a
mindenszentek ünnepe a régebbről való. A halottak iránt érzett tisztelet
az ősidők óta létezik, egyetlen naphoz csak 998 óta kötik a megemlékezés
ünnepét.
November 3. Hubert
Az ezen a napon ünnepelt
Szent Hubertusz (656 k - 727 vagy 728) kezdetben nem nagyon törődött a
vallásos kötelességei teljesítésével. Fiatal éveit főleg a vadászat
kötötte le, és a legenda szerint csak akkor tért meg, miután az egyik
vadászaton az erdőben egy feszületet hordozó szarvasbika örök kárhozattal
fenyegette meg, ha nem változtat életmódján. A mennyei üzenetre hallgatva Szent
Lambertet, Maastricht püspökét fogadta mesteréül, akinek hatására belépett a
szerzetesek közé, és munkájának elismerésként később Liége püspökévé vált. Szent
Hubertuszt széles körben tisztelték, és a középkorban számos katonai rendet
neveztek el róla. A vadászok ma is védőszentjükként tisztelik.
November 4. Károly
A 16. századi
pestisjárvány idején a betegeket és haldoklókat ápoló milánói érsekre, Borromeo
Szent Károlyra (1538 - 1584) emlékezik a katolikus világ. Az ellenreformáció
vezetőjének tekintett egyházi előkelőségnek a Milánói katedrálisban szobor őrzi
az emlékét.
November 11. Márton
A katonai szolgálatot
lelkiismereti okból megtagadó szent, a tours-i Szent Márton (317 v. 318 - 397)
ünnepe. Márton egyike azoknak a szenteknek, akit nem a halála, hanem az
élete miatt kanonizáltak. A Saváriában született Mártont jólelkűsége,
emberszeretete, irgalmassága, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja
miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.
Ilyenkor vágják le a
tömött-hízott ludakat, mert „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven
át, éhezik." Számos időjárásjóslás kötődik e naphoz: „Márton olykor
fehér lovon jár", vagyis eshet a hó, „ha Márton lúdja jégen áll,
karácsonykor sárban botorkál", „ha jókedvű Márton, kemény lesz a
tél".
Régen dologtiltó nap
volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta
volna.
A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor.
Nálunk Szent Mártonra
emlékezve, országszerte nagy lakomákat tartanak, hogy egész évben legyen
bőséges élelmük és italuk.
November 15. Lipót
E napon III. Szent
Lipótra emlékezünk. Az osztrákok számára hagyományosan ez a nap jelenti az
újbor ivásának (Heuringen) a kezdetét. Sokan zarándokolnak el a
Klosterneuburg apátságba, a borkereskedő szerzetesek híres Leopoldsberg nevű
borának otthonába. Régi Lipót napi szokás a ‘Fasselrutschen', vagyis a lecsúszás
arról a 12 000 gallonos hordóról, melyet 1704-ben rendeltek a
Klosterneuberg apátság borospincéje számára. A zarándokok egyenként felmásznak
a hordó tetejére, és a jó szerencse érdekében sorban lecsúsznak róla.
November 19. Erzsébet
Árpád-házi Szent
Erzsébetre (1207-1231) emlékezik a katolikus egyház. A népi megfigyelés
szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után
enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le
az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza
pendelyét", vagy „Erzsike megrázza dunyháját". Ez a nap az őszi
munkák zárónapja. A legények ezen a napon praktikákhoz folyamodtak, pl.
párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
November 22. Cecília
Az egyházi zene és a
muzsikusok védőszentje, számos mestermű - főleg festmény és zenemű - ihletője. Egyes
legendák neki tulajdonítják az orgona feltalálását. Többfelé ingyenes zenekari
koncertet tartanak a neve napján.
November 25. Katalin
E napon a számos pogány
filozófus tiszteletét kivívó szentre, mártírhalált halt keresztény hittérítőre,
Alexandriai Katalinra emlékeznek, aki a házasságra váró lányok védőszentje, de
pártfogójukként tisztelik a fuvarosok, molnárok, fazekasok, bognárok, takácsok
is. Ünnepe házasságjóslásra is alkalmas, ugyanis, ha az ezen a napon vízbe
tett ág kizöldell karácsonyra, a kíváncsi lány nemsokára férjhez megy. A népi
időjárási regula szerint a Katalin napi hideg időt enyhe karácsony követi,
vagyis, ha Katalin kopog, karácsony locsog.
November 30. András
Pontosan három héttel és
három nappal karácsony előtt, november utolsó napján ünnepeljük Szent Andrást.
András napjához számos a
jövővel kapcsolatos hiedelem és szerelmi varázslás kötődik. A
jövendölések, a jóslási praktikák legtöbbje a jövendőbeli megtudakolásával és
házasság esélyével volt kapcsolatos, melyet a fiatal leányok magányosan,
titokban végeztek. Ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi
fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje. Gombócot
főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz
tetejére, az lett az illető férjének neve.
Forrás: www.vaskarika.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése