Tedd fel a kérdést a
gyerekednek: kihez kötődik igazán. Ha egy influenszer is szóba kerül, ezt
olvasd el!
Sok szülő szembesül azzal
a bájos, de kissé bizarr jelenséggel, hogy az óvodás gyereke képzeletbeli
barátokkal játszik. Amikor ezeket felváltják a valódi barátságok,
fellélegeznek, de arra nem számítanak, hogy serdülőkorban egy hasonló lefolyású
kapcsolódás veheti kezdetét a virtuális világban.
A fiatalok – akik a
közösségi platformok hálójában nőttek fel – hajlamosak az úgynevezett
paraszociális kapcsolatok kialakítására. Többnyire hírességekkel,
influenszerekkel, esetleg animációs karakterekkel éreznek intenzív érzelmi
kötődést, ami természetéből adódóan kizárólag egyoldalú viszonnyá formálódhat a
tartalomfogyasztás során. Ezzel csak egy probléma van: ha túlságosan belemerül
egy fejlődőben lévő személyiség a hamis barátságok illúziójába, a valódi
barátságok látják a kárát.
Együtt sírunk, együtt
nevetünk
A paraszociális
kapcsolatok túlmutatnak azon, hogy követjük egy-egy híres ember tartalmait vagy
hasonlóságot érzünk velük. Egy olyan elkötelezettség és rajongás alakul ki a
médiakarakter felé, ami a barátság határait súrolja. A gyerek mindent tud róla,
belelát a hétköznapjaiba és abba, hogy milyen termékeket használ. Vele örül a
sikereinek és együtt sírnak a nehézségek idején. Mindez egy szép
összekapcsolódás alapját is képezhetné, ha nem lenne egyoldalú. Hiszen a
képernyő túloldalán a híresség számára ő csak egy a több ezer emberből, aki
kíváncsi rá. Manapság a megnövekedett online jelenlét miatt olyan szintet érhet
el ez a fajta kötődés, amire korábban – amikor még a falunkon lógó poszter volt
az egyetlen kapcsolódási felület – nem volt példa. A napi live-ok, a
kérdezz-felelek és a rajongóknak szánt tartalmak ugyanis nagyon intim közeget
teremtettek.
Közelségkeresés egy
távolságtartó világban
Vágyunk a társas
kapcsolatokra. Arra lettünk kondicionálva, hogy emberekkel kapcsolódjunk. Míg
erre az utóbbi évszázadokban csak úgy volt lehetőségünk, ha élő barátságokat
alakítottunk ki, a televízió és főleg a social media megjelenése óta kitágultak
a keretek, minimális erőfeszítéssel léphetünk kapcsolatba bárkivel. Ez egy
olyan ellentmondásos és mesterséges helyzetet szült, ahol a fiatalok a való
világban rendkívül távolságtartóak, az interneten viszont szinte
gátlástalanokká váltak, és sok mindent megosztanak gondolkodás nélkül. A
kölcsönösség hiánya ellenére is belekapaszkodnak idegen emberek életébe, ami
azért is veszélyes, mert az emberi kapcsolatokban az egyik legfontosabb dolog a
közelségkeresés. A közelség azonban egy ilyen kapcsolatban csak közvetett módon
valósulhat meg: ha újranézünk egy filmet, amit az online „barát” ajánl,
meghallgatunk egy podcastet vagy követjük a kedvencünk mindennapjait.
Fiktív kapcsolat, reális
érzések
Az agyunk nem képes
megkülönböztetni a médián keresztül megélt tapasztalatokat a valódiaktól.
Ugyanúgy dolgozzuk fel a különböző érzelmeket, mintha azok a való életben
történnének meg velünk. Kutatások azt mutatják, hogy egy paraszociális
kapcsolat elvesztésére valódi fizikai tünetekkel és nagyon hasonlóan reagálunk,
mint egy valódi szakításra. Habár a paraszociális kötődés az emberi kapcsolatok
halvány árnyéka, mégis hatalmas érzelmi amplitúdókat tud megmozgatni, főleg a
tinédzserekben.
Elkerülő kötődés táplálja
Mint ahogyan minden
társas kapcsolatunkat, a paraszociális barátságot is meghatározza a kötődési
stílus. 2021-ben két kanadai pszichológus megállapította, hogy a paraszociális
viszony kialakítása összefüggésben áll az elkerülő kötődéssel. Egy ilyen
„barátság” pótlék lehet, ha valaki nehezen találja a valós kötődést. A
veszélye, hogy elindít egy visszacsatolási kört, amelyben az elkerülő kötődés
hamis barátságokhoz vezet. A személyes interakciók csökkennek ennek hatására,
hiszen a rajongó az idejét és energiáját olyan valakire fordítja, aki egyébként
nem is tudja, hogy létezik. Így a médiaszemélyiség „a kényelem, a biztonság és
a menedék” forrásává válik számára.
Mindegy mit mond, szeretem!
Több tanulmány is
született, amik arra jutottak, hogy a paraszociális kapcsolatok komoly hatást
gyakorolnak a fiatalok választásaira. Többek között a politikai nézeteikre, a
nemi identitásról alkotott képükre és a vásárlási szokásaikra is befolyással
lehetnek, ami szülőként rémisztő, főleg azért, mert a kamasz gyerekek még
rendkívül befolyásolhatók. Kizárólag a rajongó tini számára tűnik ez egy
szimmetrikus, bizalmon alapuló barátságnak, de valójában az ismert személy csak
kereskedelmi céllal igyekszik még több egyoldalú odaadást kiragadni a nézőből.
Így végső soron mindegy, mit mond vagy reklámoz, az úgyis célba talál, ha már
kialakult a kapocs. Innentől pedig csak reménykedni tudunk, hogy ez nem egy
negatív, hanem egy pozitív befolyás lesz a fiatal életében.
Mit tehetünk szülőként?
A paraszociális
kapcsolatok nem mindig ördögtől valóak. Az biztos, hogy érdemes megválogatni
mit fogyasztunk virtuálisan, de van, hogy a tinédzser rajongása csak egy múló
szeszély. Mindaddig, amíg nem befolyásolja a valódi kapcsolatait, ártalmatlan
jelenség és nincs szükség közbeavatkozásra. Azonban, ha azt vesszük észre, hogy
a gyerek begubózik és a társas kapcsolatokban nem találja a helyét, akkor már
érdemes foglalkozni vele. A kötődés megerősítése és a közös, nem virtuális
programok egyaránt segíthetnek kimozdítani őt ebből a világból. A leghasznosabb
viszont, ha elkezd összpontosítani az igazi barátokra és valóságos
kapcsolatokra, hiszen akkor nem marad többé hely a szívében a fiktív barátnak.
Forrás: www.helloszulo.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése