Beleszóljunk? Hagyjuk
azzal barátkozni, akivel szeretne? Finoman terelgessük? Vagy üljünk ölbe tett
kézzel? Mi a helyes és nem kontraproduktív szülői viselkedés ebben a
helyzetben?
Ez egy olyan probléma,
amibe szinte minden szülő belefut: a gyerek olyasvalakivel lóg, akiért mi,
szülők nem rajongunk.
Persze megvannak ennek a
fokozatai: az egyik fokozat, amikor nem szimpatikus az új barát, a másik,
amikor nem pusztán nem rajongunk érte, hanem úgy látjuk rossz hatással van a
gyerekünkre. De az is lehet, hogy azt látjuk, leuralja a gyerekünket, állandóan
irányítja őt, a kapcsolat aszimmetrikus.
A HuffPost szakértőket
kérdezett meg a témában.
A szakértők szerint
fontos, hogy mielőtt bármit is tennénk vagy mondanánk, végezzünk el egy
kis önreflexiót. Nézzünk magunkba és gondoljuk át, mi zavar minket
tulajdonképpen? Nem nekünk kell barátkozni ezzel a gyerekekkel, hanem a
gyerekünknek. De az is lehet, hogy nem látod a gyereket, csak a szüleiből
indulsz ki. Sokféle válasz lehetséges, egy biztos, mielőtt mélyebben
belemennél, gondold át az érzéseid okait.
Kérdezd meg a gyereked
arról, mi a barátság. Tedd félre egy pillanatra az előítéleteket, és
beszélgess a gyerekeddel erről a barátról. Kérdezd meg, miért szeret vele lógni,
és mit szeretnek együtt csinálni. Légy kíváncsi, és hallgasd meg, mit mond.
Módod lesz így más aspektusból, mélyebben bele látni ebbe a kapcsolatba.
Ismerd meg jobban a
barátot és a szüleit. Próbálj időt tölteni a gyerekkel és az új baráttal,
esetleg a szülőkkel is.
A viselkedést ítéld meg,
ne a személyt. Ha valami olyasmit tesz vagy mond az új haver, ami szerinted
káros, akkor nyugodtan mondd meg a gyerekednek, hogy a viselkedése aggaszt
téged. De ne a barát jelleméről kezd el beszélni.
Ha azonban úgy gondolod,
hogy a barátság veszélyt jelent a gyermekedre, lépj közbe. Különbség van
aközött, hogy nem kedveled különösebben a gyermeked barátját, és aközött, hogy
úgy érzed, valódi veszélyt jelenthet a gyermekedre. Ha ez utóbbi esetről van
szó, azonnal közbe kell avatkozni, ez nem kérdés. A kérdés inkább az, hogyan
tegyük ezt.
Beszélgethetünk arról
például, hogy mit jelent jó barátnak lenni, mit jelent a támogatás, a
szeretet, mitől egészséges egy kapcsolat. Térjünk rá arra is, hogy vajon
mennyire fér bele a barátságba, ha nem állnak ki a felek egymásért, ha a
barátság szorongással, nyomással jár, ha olyan dolgokat kell megtennünk, amiket
nem is szeretnénk. Mindenesetre szelíd módszert próbáljunk alkalmazni, ne az
eltiltás legyen az első, ami eszünkbe jut.
Végezetül, mindenképp
emlékeztessük magunkat arra, hogy milyen volt gyereknek lenni, másokkal
barátkozni és megtalálni az identitásunkat, azt, hogy kik vagyunk valójában.
Ebben valószínűleg akadtak olyan barátságok is, amelyek csalódással
végződtek, de ezek a tapasztalatok is kellettek ahhoz, hogy megtaláljuk
önmagunkat. Sőt, az is lehet, hogy néha mi magunk voltunk az a gyerek, akivel
nem szívesen engednéd barátkozni most a gyerekedet.
Forrás: www.gyerekszoba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése