Téli versek

Kányádi Sándor: Tél derekán

Összenőtt a föld az éggel,

Csupa fehér, csupa szürke.

Ég és föld közt oszlopokként

feszül a kémények füstje.

 

Farkasordító hideg van.

Csattog a fagy, mint a fejsze.

Kibújni a jó melegből

kinek volna kedve, mersze?

 

Szégyen volna mégis-mégis

egész nap bent rostokolni:

mire való a csizma

meg az a sok meleg holmi?

 

Lám a varjú milyen bátor,

se csizmája, se bundája,

mégis kiült károgni a

fehér lombú diófára.

 

 

Gazdag Erzsi: Új év

Köszöntlek, új év

új világa!

Hozz békességet

a világra!

 

Terülj, terülj ki,

tarka kendő!

Add elő kincsed,

új esztendő!

 

Ha új esztendő

én lehetnék,

minden gyermeket

úgy szeretnék,

 

mintha tulajdon

enyém lenne;

a jövendőmet

látnám benne.

Minden gyermekszív

rubin-láda,

s egy-egy új év van

abba zárva.

 

 

Szilágyi Domokos: Január

Csíp a dér,

Csupasz ág feketéll,

pihenő cinegék

szeme még feketébb,

s a nyitott kapunál

didereg a Január.

 

Csanádi Imre: Hónap-soroló

Új év, új év, új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!

Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
május, május, virágdús,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levélhullató október,
ködnevelő november,
deres, darás december.

Hónap-mondóka

Január elöl jár,
A nyomán február.
Március szántóvető,
Április nevettető.
Május szépen zöldellő,
Június nevelő,
Július érlelő,
Augusztus csépelő,
Szeptember gyümölcshozó,
Október borozó,
November télelő,
December pihenő.

(Népköltés, Békés)

 

Osváth Erzsébet :Jókedvű köszöntő

Tele a tarisznyám

tréfával, jókedvvel.

Csombékot kötök rá,

hogy el ne szökhessen.

Az új esztendőre

tartogatom kincsem.

Aki búval bélelt,

annak adok ingyen.

Gyertek, ti kesergők,

ez mind a tiétek.

Jószívvel kínálom,

itt van hát, vigyétek!

Marad magamnak is,

nektek is jut bőven.

Legyen jó kedvetek

az új esztendőben!

 

 

 

Forrás: lurkovilag.hu/ovisvilag.blog.hu