Kedves Zsuzsa!
A kislányom áprilisban múlt két éves és széklet
visszatartási problémával küzdünk.
Mindig is rekedős volt, tavaly télen kezdődött, de
csak az utóbbi két hónapban durvult el igazán. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi
pár alkalommal beöntést alkalmaztunk, amikor már egy hete nem kakált (viszont
rengeteget evett) és már öt percenként megállt és szorította össze a kinyújtott
lábait. Közben pedig csupa veríték volt. Persze ilyenkor már éjjel sem aludt.
Jártunk szakorvosnál, aki azt javasolta, hogy ne
tegyük ki a vizsgálat traumájának, mert teljesen biztos, hogy nem szervi
elváltozás okozza.
A szobatisztaság nem érdekli, nem hajlandó, bugyiban
vagy csupaszon lenni. Ha mégis, odapisil, ahol az inger utoléri és kész. Nem
erőltetjük, a fiúk is elmúltak 3 évesek mire náluk is kialakult a
szobatisztaság.
Délután szokott küszködni, elbújik, megáll valahol.
Nem guggol le ugye, mert véletlenül még kijönne ugye. Könyörgünk, hogy nyomja
ki, biztatjuk, tutujgatjuk, idegesek leszünk.
Ő szenved, agresszív. De neki még a pisis pelusát sem
könnyű kivenni, nem teszi szét a lábát, nem hagyja megtörölni magát.
Várom válaszodat!
M.
Kedves M.!
A gyermekkori székrekedés eredete szerint megkülönböztethetünk elsődleges
és másodlagos formákat.
Az elsődleges székrekedést habituálisnak (szokásokból
eredőnek) is nevezzük. Felnőtt- és gyerekkorban egyaránt ez a leggyakoribb.
Okai:
táplálkozási szokásokból eredő:
kevés folyadék és/vagy rostanyagok, vagy azok helytelen aránya (túl sok
rostanyag is okozhat szorulást); sok szintetikus anyagot, élettelen (konzerv,
befőtt, mélyhűtött) tápanyagot, cukrot tartalmazó élelmezés,
lelki eredetű: helytelenül
kialakított kakilási-, pisilési szokások, erőszakos szoktatás, feszült családi
helyzet, különleges események, félelmek. Gyermekkorban ritka az atóniás (renyhe
izommozgásból származó) szorulás, sokkal gyakoribb a spasztikus, azaz
megfeszülő izomzatból adódó változat.
végbélnyílás körüli sérülések,
repedések, gyulladások
kevés mozgás
A másodlagosak közül, melyek mögött valamilyen szervi
elváltozás áll, a tejfehérje-allergia a leggyakoribb. Ezt a ti
esetetekben kizárták.
Amit szerintem te is tudsz:
rost dús étkezés
napi legalább egy óra mozgás
meleg párna a pocakra
has masszázs mind olyan tényezők,
amelyek segíthetik ill. csökkenthetik a problémát.
További lehetőségek:
Az élet ne az adott probléma körül
forogjon
(Ez a legnehezebb, ne kérdezzétek meg a gyermektől, naponta többször
is, hogy kell-e neki WC-re mennie. Amikor erőlködik, ne figyeljetek oda, ne
erőltessétek, biztassátok! Próbáljátok figyelmen kívül hagyni most pár napig!
Persze amikor már tudod, hogy beöntést kell adni, akkor megcsinálod, de addig
nem kell beszélni róla, s utána sem, hogy látod megmondtuk, hogy ez lesz, mert
büntetésként éli meg. Példaként sem kell elé állítani senkit, testvért, rokont
stb.)
Ami egyrészt okozhatja a tünetet, az hasonló
a Pavlovi reflexhez, a gyermeknek volt valamilyen az ürítéssel kapcsolatos
fájdalmas élménye, így beindult az ördögi kör, ő visszatartotta, mert fájt, így
székletdugó keletkezett, aminek az ürítése egyre jobban fájt, ami ráerősítette
a negatív élményre
Ebben az esetben a hasonló problémával
küzdő gyermekeknél bevált még a fentieken kívül a bioboltban kapható tea,
lekvár ill. a kaukázusi kefir (este kell megenni, meginni és reggelre produkál
egy kis hasmenést, pontosabban lazít a székleten, így a székelés
fájdalommentessé válik)
Minden reggel ilyenkor ugyanabban az
időben legyen egy kis nyugi, ne kelljen mennetek sehova, ne kelljen kapkodni,
siettetni
Segítséget nyújthat a székeléssel
kapcsolatos mesék, könyvek és dvd-k
(Bili könyv, Felejtsd el a pelust Elmo! dvd-t, erről azután lehet közösen
beszélni, lehet együtt viccelődni rajta, pozitívabb élménnyé alakítani a
problémát)
Nagyon fontos, a nyugodt és
stresszmentes otthon, előfordult már a munkám során, hogy a gyermek azért hozta
a tünetet, mert így el tudta a szülők figyelmét terelni a kapcsolati és/vagy
saját problémájukról. A gyerekek tudattalanul úgy "gondolják", hogy
még mindig jobb, ha velem van probléma, mert akkor velem foglalkoznak, mintha
egymással veszekednének/elválnának, vagy az egyik szülő magába roskadna.
Valójában a tünetével igyekszik menteni a családot, szülőt. Ilyenkor család
terepauta szakember felkeresése javasolt.
A székrekedés hátterében állhat
valamilyen félelem, szorongás is (gondoljátok végig nem történt-e az utóbbi
időben olyan esemény akár a szűkebb, akár a tágabb környezetetekben, ami
kiválthatta ezt a kislányból) Ha igen, akkor elsősorban ezeknek az elsődleges
problémáknak, traumatizáló élményeknek a megoldása fogja jelenteni a székeléssel
kapcsolatos tünet megszüntetését is. Ebben az esetben is javaslom a
gyermekpszichológus szakember felkeresését.
Remélem válaszommal segítségedre lehettem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése