2011. május 12., csütörtök

Szoptatni szeretnék

Kedves pszichológus!

Az Anyatejes Világnapon szerettem volna meghallgatni az előadását, sajnos azonban nem volt rá lehetőségem.
33 hetes kismama vagyok, és szülés után szeretném szoptatni a kisfiamat. A családomban sajnos a nővérem és a sógornőm sem szoptattak, így a családon belül nem sok támogatásra számíthatok.
Tudna nekem tanácsot adni, hogy mit tegyek azért, hogy biztosan szoptatni tudjak?
G.T. várandós anya


Kedves G.T.!
Nagyon örülök, hogy már a babavárás során eldöntötte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisfiának a legjobb táplálékot biztosítsa.
A szoptatás technikai részében, mellre helyezés, a szoptatási testhelyzetek, a különböző kezdeti nehézségek, emlőgyulladási problémák kezelésében stb. sok segítséget kaphat a védőnőjétől ill. a kórházban a szoptatási tanácsadótól. (ezekre én nem térnék ki)
Nekem nagy segítséget jelentettek a szoptató édesanyák, barátnők is, akik nem csak a technikai problémák megoldásában segítettek, hanem egy-egy nehéz nap után lelkileg is támogatni tudtak, hiszen ők is átélték ezeket, s néha ez nagyobb segítség volt, mint a szakmai tanácsadás. Ha nincs olyan barátnő, rokon,  a közelükben aki jelenleg is szoptat, akkor tudom ajánlani a baba – mama klubot, ahol sok tapasztalt, gyermekét hosszútávon szoptatni akaró és tudó édesanyával találkozhat.

Várandósság:
Egyrészt fontos, hogy a várandósság időszaka egy örömteli, nyugodt életszakasz legyen a család számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott párkapcsolat, hogy a házaspár közösen döntsön a babavállalás mellett és együtt készüljenek az új családtag érkezésére.

Szülés:
segíti a szoptatást,
      ha az anya szabadon választhat vajúdási pozíciót (függőleges testhelyzet, mozgás)
      ha a szülés után közvetlenül a babát az anya mellére helyezzük, biztosítva a közvetlen bőrkontaktust
      miután elvégezték a vizsgálatokat és felöltöztették az újszülöttet, ha visszahozzák és legalább 2 órán keresztül, az un. szenzitív időszakban az édesanyával maradhat (az északi országokban szülés után 2 órával viszik csak el az újszülötteket vizsgálni és megmosdatni, felöltöztetni addig az édesanya mellkasán vagy mellén van – természetesen csak egészséges újszülött esetén- )
A fenti lehetőségeket érdemes előre megbeszélni az orvossal, szülésznővel még a szülés előtt.

Kórházban:
segíti a szoptatást,
      a baba – mama szobában történő elhelyezés, ahol már az első időszakban biztosítható az igény szerinti szoptatás, szemben a „normál” szobákkal, ahol 3 óránként lehet megszoptatni a gyermeket
      így korábban következik be a tejbelövellés és kevesebb az esélye, hogy fájdalmas lesz a szoptatás, ami akár el is tántoríthat bennünket az anyatejes táplálástól
      már a kórházban segítséget kérhetünk a szoptatási tanácsadótól probléma esetén, így hazatérve már nem lesz rá szükség
      éjjeli szoptatásra is lehetőség nyílik, és tudvalévő, hogy az éjszakai anyatejnek nagyobb a zsírtartalma
      hazatérve már ismerjük a gyermekünk jelzéseit, így otthon már magabiztosabb anyák leszünk, amely már első lépés a nyugodt otthon biztosítása felé

Hazatérve:
segíti a szoptatást,
      ha kipihentek vagyunk, ezért nyugodtan dőljünk le, akkor amikor a baba is alszik
      ne szégyelljünk segítséget kérni a családtól (ettől még nem leszünk rossz anyák)
      nyugodt, stresszmentes környezet
      ha az anya időt szakít saját magára (forró fürdő, találkozó a barátnővel stb.)
      együttalvás
      hordozás (testkontaktus biztosítása)

A fentiek mellett meg kell említenem, hogy a szoptatás nemcsak ételt, hanem „lelki táplálékot” is jelent a babának és a mamának egyaránt. Hiszen az anya és gyermeke közötti kötődés kialakításának egyik hatékony eszköze. Az édesanya és a babája könnyebben és gyorsabban ráhangolódnak egymásra, amely pozitívan befolyásolja a baba személyiségfejlődését, a másokhoz való későbbi kapcsolatát.
A szoptatás során termelődő hormonok segítenek az anya szervezet gyorsabb regenerálódásában, valamint kisebb eséllyel szenvednek majd gyermekágyi depresszióban.

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az édesanya valamilyen oknál fogva nem tudja szoptatni a gyermekét, ekkor sem szabad elcsüggednünk – s a szoptatni tudóknak ítélkezniük felettük -, hiszen nem csak ez az egyetlen eszköz, hogy gyermekünkkel meghitt, bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki, ez csak egy, a sok közül.


Kívánok Önnek további problémamentes és örömteli várandósságot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szoptatni szeretnék

Kedves pszichológus!

Az Anyatejes Világnapon szerettem volna meghallgatni az előadását, sajnos azonban nem volt rá lehetőségem.
33 hetes kismama vagyok, és szülés után szeretném szoptatni a kisfiamat. A családomban sajnos a nővérem és a sógornőm sem szoptattak, így a családon belül nem sok támogatásra számíthatok.
Tudna nekem tanácsot adni, hogy mit tegyek azért, hogy biztosan szoptatni tudjak?
G.T. várandós anya


Kedves G.T.!
Nagyon örülök, hogy már a babavárás során eldöntötte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a kisfiának a legjobb táplálékot biztosítsa.
A szoptatás technikai részében, mellre helyezés, a szoptatási testhelyzetek, a különböző kezdeti nehézségek, emlőgyulladási problémák kezelésében stb. sok segítséget kaphat a védőnőjétől ill. a kórházban a szoptatási tanácsadótól. (ezekre én nem térnék ki)
Nekem nagy segítséget jelentettek a szoptató édesanyák, barátnők is, akik nem csak a technikai problémák megoldásában segítettek, hanem egy-egy nehéz nap után lelkileg is támogatni tudtak, hiszen ők is átélték ezeket, s néha ez nagyobb segítség volt, mint a szakmai tanácsadás. Ha nincs olyan barátnő, rokon,  a közelükben aki jelenleg is szoptat, akkor tudom ajánlani a baba – mama klubot, ahol sok tapasztalt, gyermekét hosszútávon szoptatni akaró és tudó édesanyával találkozhat.

Várandósság:
Egyrészt fontos, hogy a várandósság időszaka egy örömteli, nyugodt életszakasz legyen a család számára. Ennek elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott párkapcsolat, hogy a házaspár közösen döntsön a babavállalás mellett és együtt készüljenek az új családtag érkezésére.

Szülés:
segíti a szoptatást,
      ha az anya szabadon választhat vajúdási pozíciót (függőleges testhelyzet, mozgás)
      ha a szülés után közvetlenül a babát az anya mellére helyezzük, biztosítva a közvetlen bőrkontaktust
      miután elvégezték a vizsgálatokat és felöltöztették az újszülöttet, ha visszahozzák és legalább 2 órán keresztül, az un. szenzitív időszakban az édesanyával maradhat (az északi országokban szülés után 2 órával viszik csak el az újszülötteket vizsgálni és megmosdatni, felöltöztetni addig az édesanya mellkasán vagy mellén van – természetesen csak egészséges újszülött esetén- )
A fenti lehetőségeket érdemes előre megbeszélni az orvossal, szülésznővel még a szülés előtt.

Kórházban:
segíti a szoptatást,
      a baba – mama szobában történő elhelyezés, ahol már az első időszakban biztosítható az igény szerinti szoptatás, szemben a „normál” szobákkal, ahol 3 óránként lehet megszoptatni a gyermeket
      így korábban következik be a tejbelövellés és kevesebb az esélye, hogy fájdalmas lesz a szoptatás, ami akár el is tántoríthat bennünket az anyatejes táplálástól
      már a kórházban segítséget kérhetünk a szoptatási tanácsadótól probléma esetén, így hazatérve már nem lesz rá szükség
      éjjeli szoptatásra is lehetőség nyílik, és tudvalévő, hogy az éjszakai anyatejnek nagyobb a zsírtartalma
      hazatérve már ismerjük a gyermekünk jelzéseit, így otthon már magabiztosabb anyák leszünk, amely már első lépés a nyugodt otthon biztosítása felé

Hazatérve:
segíti a szoptatást,
      ha kipihentek vagyunk, ezért nyugodtan dőljünk le, akkor amikor a baba is alszik
      ne szégyelljünk segítséget kérni a családtól (ettől még nem leszünk rossz anyák)
      nyugodt, stresszmentes környezet
      ha az anya időt szakít saját magára (forró fürdő, találkozó a barátnővel stb.)
      együttalvás
      hordozás (testkontaktus biztosítása)

A fentiek mellett meg kell említenem, hogy a szoptatás nemcsak ételt, hanem „lelki táplálékot” is jelent a babának és a mamának egyaránt. Hiszen az anya és gyermeke közötti kötődés kialakításának egyik hatékony eszköze. Az édesanya és a babája könnyebben és gyorsabban ráhangolódnak egymásra, amely pozitívan befolyásolja a baba személyiségfejlődését, a másokhoz való későbbi kapcsolatát.
A szoptatás során termelődő hormonok segítenek az anya szervezet gyorsabb regenerálódásában, valamint kisebb eséllyel szenvednek majd gyermekágyi depresszióban.

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor az édesanya valamilyen oknál fogva nem tudja szoptatni a gyermekét, ekkor sem szabad elcsüggednünk – s a szoptatni tudóknak ítélkezniük felettük -, hiszen nem csak ez az egyetlen eszköz, hogy gyermekünkkel meghitt, bizalmi kapcsolatot alakítsunk ki, ez csak egy, a sok közül.


Kívánok Önnek további problémamentes és örömteli várandósságot!