2011. május 12., csütörtök

Nem akar enni a gyermekem

Tisztelt Pszichológus!

A kislányom 2 éves elmúlt, soha nem tartozott a jó evő gyerekek közé, azonban mostanában állandó küzdelem az evés. Soha nem éhes, nem kér enni. Irigykedve nézem mindig azokat a szülőket, akiknek a gyerekük jól evett a játszótéren, játszóházban, mi pedig csak kínlódunk.
A védőnő szerint nem vékony, a súlya és a magassága az életkorának megfelelő.
Kérem, adjon tanácsot, hogyan tudnám elérni, hogy a kislányom jobban egyen.
Üdvözlettel:D.

Kedves D.!
Megértem a problémáját, az evés, pontosabban a nem evés sok szülőnek okoz gondot kisgyermekkorban.
Szeretném, ha feltenne maguknak pár kérdést az étkezésre vonatkozóan, amelyek segíthetnek megtalálni a probléma okát.
Hogyan zajlik Önöknél egy étkezés? 
Leülnek közösen étkezni?
Mindenkinek van saját helye?
Együtt esznek?
Minden étkezésnek megszokott ideje van?
Ki mennyire jó evő a családban?
Ön hogyan étkezett a várandóssága alatt?
A szoptatás (ha erre lehetősége volt) mennyire volt igény szerinti?
Hogyan zajlott az átállás a szilárd ételre?
Hogyan reagált a kislány az új ízekre?
Van kedvenc étele?
Szokott nassolni?
Mennyit iszik napközben és mit szeret inni?
Ezek a kérdések, azért fontosak, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a családoknál, akiknél nincs szertartása egy-egy étkezésnek, (nem ülnek le a családtagok közösen enni, mindenki akkor és ott eszik, amikor megéhezik, nem terítenek meg, hanem csak gyorsan, néha állva bekapnak valamit stb.) általában rosszul esznek a gyerekek. Lehet, hogy már Önök is tapasztalták, hogy jobb a gyerekek étvágya, ha társaikkal együtt étkeznek, mint ha magukban ennének.
Mivel a 2 éves kor már az önállósodás kezdete, szeretnek a gyerekek mindent magukban, önállóan csinálni, ez vonatkozhat az étkezésre is.
Éppen ezért, vonja be a gyereket az étel elkészítésébe, terítsenek együtt, engedje meg, hogy kiválassza azt a tányért, evőeszközt, amelyikkel enni szeretne, akár már a bevásárlásnál beszéljék meg mit fognak főzni, engedje meg, hogy ő döntse el, hogy mi legyen a menü, (természetesen megfelelő alternatívák közül), pakolja ő be a hozzávalókat a kosárba stb.
Az is fontos, hogy az étkezések között ne egye tele magát mindenféle nassolnivalóval ill. ne igya tele magát.
Ha vannak kedvenc ételei, akkor abból ki lehet találni mi az az íz világ, ami közel áll hozzá és az ételeket ehhez igazítani. (ezzel persze nem azt mondom, hogy csak a kedvenceit egye)
Hanem, ha a pl. paradicsomos ételeket szereti, akkor ezzel az ízzel készített különböző ételeket kell először újra "bevezetni". Lehet, hogy érdemes újra az alapoktól kezdeni.
Azonban az evést soha nem szabad erőltetni, mert ha megérzi, hogy feszültség van az evés körül, akkor még inkább ellenálló lesz.
Lehet - e az étellel játszani?
Pacsmagolni, kézzel gyurmázni vele, beleturkálni?
Kislánya fejlődés lélektanilag a kísérletezés fázisában is van, Ebben az életkorban szeretnek mindent saját maguk megtapasztalni. Mi mennyire folyékony, mi történik, ha elkenem az asztalon, ha leejtem stb.
Ha ezt tiltja, akkor egyrészt sokkal később tanul meg szépen enni, mivel a fenti dolgokat úgyis ki akarja próbálni. De ha már többször kipróbálhatta, egy idő után már nem lesz érdekes és szépen fog enni. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek szintén rossz evők közé tartoznak, akiket az anyukájuk állandóan törölget ill. stresszel evés közben a tisztasággal. Ez már önmagában is feszültté teheti az evés légkörét.
Beleveheti a választás lehetőségét is: Mikor szeretnél enni ha a kiteregettem a ruhát vagy előtte? (kicsit érezheti, hogy van döntés az ő kezében is)
Emiatt jó, ha eldöntheti, hogy mivel egyen, vagy ha van kétféle vacsora - ebéd, akkor abból is ő választhasson. (de csak kettőből, a nagyobb számú választás már nehézséget jelenthet)
Az is természetes, hogy az étkezésük hullámzó. Egyik nap a vasszöget is, másik nap szinte semmit. Mi felnőttek sem eszünk mindennap egyformán.
A közelgő jó idő ill. a szabad levegőn történő játék, mozgás emellett nagy valószínűséggel fokozni fogja a gyermek étvágyát.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:Zsuzsa


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Nem akar enni a gyermekem

Tisztelt Pszichológus!

A kislányom 2 éves elmúlt, soha nem tartozott a jó evő gyerekek közé, azonban mostanában állandó küzdelem az evés. Soha nem éhes, nem kér enni. Irigykedve nézem mindig azokat a szülőket, akiknek a gyerekük jól evett a játszótéren, játszóházban, mi pedig csak kínlódunk.
A védőnő szerint nem vékony, a súlya és a magassága az életkorának megfelelő.
Kérem, adjon tanácsot, hogyan tudnám elérni, hogy a kislányom jobban egyen.
Üdvözlettel:D.

Kedves D.!
Megértem a problémáját, az evés, pontosabban a nem evés sok szülőnek okoz gondot kisgyermekkorban.
Szeretném, ha feltenne maguknak pár kérdést az étkezésre vonatkozóan, amelyek segíthetnek megtalálni a probléma okát.
Hogyan zajlik Önöknél egy étkezés? 
Leülnek közösen étkezni?
Mindenkinek van saját helye?
Együtt esznek?
Minden étkezésnek megszokott ideje van?
Ki mennyire jó evő a családban?
Ön hogyan étkezett a várandóssága alatt?
A szoptatás (ha erre lehetősége volt) mennyire volt igény szerinti?
Hogyan zajlott az átállás a szilárd ételre?
Hogyan reagált a kislány az új ízekre?
Van kedvenc étele?
Szokott nassolni?
Mennyit iszik napközben és mit szeret inni?
Ezek a kérdések, azért fontosak, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a családoknál, akiknél nincs szertartása egy-egy étkezésnek, (nem ülnek le a családtagok közösen enni, mindenki akkor és ott eszik, amikor megéhezik, nem terítenek meg, hanem csak gyorsan, néha állva bekapnak valamit stb.) általában rosszul esznek a gyerekek. Lehet, hogy már Önök is tapasztalták, hogy jobb a gyerekek étvágya, ha társaikkal együtt étkeznek, mint ha magukban ennének.
Mivel a 2 éves kor már az önállósodás kezdete, szeretnek a gyerekek mindent magukban, önállóan csinálni, ez vonatkozhat az étkezésre is.
Éppen ezért, vonja be a gyereket az étel elkészítésébe, terítsenek együtt, engedje meg, hogy kiválassza azt a tányért, evőeszközt, amelyikkel enni szeretne, akár már a bevásárlásnál beszéljék meg mit fognak főzni, engedje meg, hogy ő döntse el, hogy mi legyen a menü, (természetesen megfelelő alternatívák közül), pakolja ő be a hozzávalókat a kosárba stb.
Az is fontos, hogy az étkezések között ne egye tele magát mindenféle nassolnivalóval ill. ne igya tele magát.
Ha vannak kedvenc ételei, akkor abból ki lehet találni mi az az íz világ, ami közel áll hozzá és az ételeket ehhez igazítani. (ezzel persze nem azt mondom, hogy csak a kedvenceit egye)
Hanem, ha a pl. paradicsomos ételeket szereti, akkor ezzel az ízzel készített különböző ételeket kell először újra "bevezetni". Lehet, hogy érdemes újra az alapoktól kezdeni.
Azonban az evést soha nem szabad erőltetni, mert ha megérzi, hogy feszültség van az evés körül, akkor még inkább ellenálló lesz.
Lehet - e az étellel játszani?
Pacsmagolni, kézzel gyurmázni vele, beleturkálni?
Kislánya fejlődés lélektanilag a kísérletezés fázisában is van, Ebben az életkorban szeretnek mindent saját maguk megtapasztalni. Mi mennyire folyékony, mi történik, ha elkenem az asztalon, ha leejtem stb.
Ha ezt tiltja, akkor egyrészt sokkal később tanul meg szépen enni, mivel a fenti dolgokat úgyis ki akarja próbálni. De ha már többször kipróbálhatta, egy idő után már nem lesz érdekes és szépen fog enni. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek szintén rossz evők közé tartoznak, akiket az anyukájuk állandóan törölget ill. stresszel evés közben a tisztasággal. Ez már önmagában is feszültté teheti az evés légkörét.
Beleveheti a választás lehetőségét is: Mikor szeretnél enni ha a kiteregettem a ruhát vagy előtte? (kicsit érezheti, hogy van döntés az ő kezében is)
Emiatt jó, ha eldöntheti, hogy mivel egyen, vagy ha van kétféle vacsora - ebéd, akkor abból is ő választhasson. (de csak kettőből, a nagyobb számú választás már nehézséget jelenthet)
Az is természetes, hogy az étkezésük hullámzó. Egyik nap a vasszöget is, másik nap szinte semmit. Mi felnőttek sem eszünk mindennap egyformán.
A közelgő jó idő ill. a szabad levegőn történő játék, mozgás emellett nagy valószínűséggel fokozni fogja a gyermek étvágyát.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:Zsuzsa