2024. február 21., szerda

Magzatvédő vitamin

A magzatvédő vitaminok a vitaminkészítmények olyan speciális összetételű fajtái, melyeket gyermeket váró, gyermeket tervező nők, illetve szoptatós kismamák számára fejlesztettek ki. A magzatvédő vitaminok segítségével megelőzhetők a súlyos, magzati korban fellépő fejlődési rendellenességek.


 

 

 

 

 

 

Milyen fejlődési rendellenességek megelőzésében segítenek a magzatvédő vitaminok?

A klinikai tesztek bizonyították, hogy az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség együttes, a velőcső-záródási rendellenességek (VZR) együttesének megelőzésében kiemelt fontossága van a folsavnak.

Az embrionális fejlődés során a külső csíralemez csővé formálódik – ez az idegrendszer kialakulásának első lépése, mely az egészen korai embrionális időszakban, a terhesség 21-29. napja között zajlik. Ennek a folyamatnak a zavara a velőcső-záródási rendellenesség. Leggyakoribb megnyilvánulási formái: spina bifida (nyitott gerinc), anencephalia (koponyahiány), és az encephalokele (agysérv).

A fejlődési rendellenességek okai

A VZR malfunkciók okai az esetek 90 százalékában multifaktoriális kóreredetű. Főbb okai lehetnek: Kromoszóma aberrációk, mutációk és teratogén ártalmak kapcsán. Terhelt genetikai háttér esetén a környezeti tényezők provokáló hatása felszínre hozza a rendellenességet. A genetikai háttér akkor lehet terhelt, ha több – akár több tucat – ún. kishatású gén hibát hordoz magában.

Amennyiben a genetikai terheltség találkozik valamilyen környezeti provokáló tényezővel – például folsav hiánnyal –, VZR alakulhat ki. A genetikai terheltség foka és a környezeti tényező provokáló mértéke szorosan összefügg. A folsavbevitel hiánya magas szintű környezeti provokáló tényezőnek számít, már alacsony genetikai hajlam esetén is kiválthatja a VZR-t. Ugyanez megfordítva is igaz: magas genetikai terheltség esetén már a folsav kisfokú hiánya is előidézheti a VZR kialakulását.

A VZR magyarországi kutatása

Czeizel Endre 1992-ben az England Journal of Medicine-ben publikált kutatási eredményei alapján Magyarországon a velőcső-záródási rendellenesség előfordulása 1000 szülésre vonatkoztatva 2,8.

Czeizel Endre és Papp Zoltán professzor vizsgálatokkal igazolták, hogy a folsav rendszeres, ún. periconceptionalis bevitele, vagyis a fogamzás előtt, a fogamzás környékén és a terhesség első három hónapjában történő alkalmazása, lényegesen csökkenti a VZR előfordulását. Kidolgozták a folsav tudatos, tervezett alkalmazására vonatkozó szakmai protokollt, amely értelmében a gyermekvállalást tervező nőknek már a fogamzás előtt, a gyermekvállalás szakaszában javasolják a folsav szedését. Így biztosítható, hogy a fogamzáskor megfelelően magas legyen a folsav koncentráció az anya vérében és biztosítsuk a VZR elsődleges megelőzését. A megfogalmazott protokoll értelmében az optimális dózis egészséges terhesek számára 0,8 mg folsav bevitele naponta. (Bizonyos genetikai betegségek, pl. a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén mutációja, esetén ennek többszöröse is szükséges lehet. Azokban az esetekben is nagyobb mértékű folsav pótlás ahol a családi előzmény a velőcsőzáródási rendellenességekre nézve terhelő, illetve előző terhesség során hasonló megbetegedés már előfordult.)

Hogyan pótolható a megnövekedett folsav szükséglet?

Czeizel Endre professzor kutatásai szerint kb. 0,4 mg folát biztosításához napi 15 tányér spenótot, sóskát, vagy zöld salátát kellene elfogyasztania a kismamáknak, ezért indokolt magzatvédő vitamin szedése. A hagyományos magzatvédő vitaminok multivitaminokat, ásványi anyagokat és folsavat tartalmaztak. A magzatvédő vitaminok új generációja speciális, aktív folsavat, metafolint (kalcium-L metifolát) tartalmaz, amelynek biohasznosulása kedvezőbb, mint a korábbi folsav készítményeké. A folsav bevitele a 12. hét végéig javasolt. A folsav hiány káros hatása érdemben a terhesség első 12 hetében jelentkezik, A magzati szervek kialakulása, az organogenezis nagyjából a terhesség 12. hetére lezárul. Hatékony védelem akkor várható a velőcső-záródási rendellenességek tekintetében, ha a folsavat már a gyermekvállalás előtt legalább egy hónappal bevisszük a terhes szervezetébe.

Magyaroszágon forgalomban lévő terhesivtaminok

  • Centrum Materna Atól Z-ig filmtabletta
  • Elevit Pronatal filmtabletta
  • Eurovit kismama étrendkiegészítő kapszula
  • Femibion 800 folsav+metafolin tabletta (Várandós anyukáknak a terhesség 12. hetéig)
  • Femibion 400 folsav+metafolin+DHA tabletta (A terhesség 13. hetétől a szoptatás végéig.)
  • Folsav 200 tabletta
  • Gravida filmtabletta
  • Pregnavit kapszula
  • HIPP Natal

 

 

Forrás Wikipédia; www.picibaba.hu

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Magzatvédő vitamin

A magzatvédő vitaminok a vitaminkészítmények olyan speciális összetételű fajtái, melyeket gyermeket váró, gyermeket tervező nők, illetve szoptatós kismamák számára fejlesztettek ki. A magzatvédő vitaminok segítségével megelőzhetők a súlyos, magzati korban fellépő fejlődési rendellenességek.


 

 

 

 

 

 

Milyen fejlődési rendellenességek megelőzésében segítenek a magzatvédő vitaminok?

A klinikai tesztek bizonyították, hogy az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség együttes, a velőcső-záródási rendellenességek (VZR) együttesének megelőzésében kiemelt fontossága van a folsavnak.

Az embrionális fejlődés során a külső csíralemez csővé formálódik – ez az idegrendszer kialakulásának első lépése, mely az egészen korai embrionális időszakban, a terhesség 21-29. napja között zajlik. Ennek a folyamatnak a zavara a velőcső-záródási rendellenesség. Leggyakoribb megnyilvánulási formái: spina bifida (nyitott gerinc), anencephalia (koponyahiány), és az encephalokele (agysérv).

A fejlődési rendellenességek okai

A VZR malfunkciók okai az esetek 90 százalékában multifaktoriális kóreredetű. Főbb okai lehetnek: Kromoszóma aberrációk, mutációk és teratogén ártalmak kapcsán. Terhelt genetikai háttér esetén a környezeti tényezők provokáló hatása felszínre hozza a rendellenességet. A genetikai háttér akkor lehet terhelt, ha több – akár több tucat – ún. kishatású gén hibát hordoz magában.

Amennyiben a genetikai terheltség találkozik valamilyen környezeti provokáló tényezővel – például folsav hiánnyal –, VZR alakulhat ki. A genetikai terheltség foka és a környezeti tényező provokáló mértéke szorosan összefügg. A folsavbevitel hiánya magas szintű környezeti provokáló tényezőnek számít, már alacsony genetikai hajlam esetén is kiválthatja a VZR-t. Ugyanez megfordítva is igaz: magas genetikai terheltség esetén már a folsav kisfokú hiánya is előidézheti a VZR kialakulását.

A VZR magyarországi kutatása

Czeizel Endre 1992-ben az England Journal of Medicine-ben publikált kutatási eredményei alapján Magyarországon a velőcső-záródási rendellenesség előfordulása 1000 szülésre vonatkoztatva 2,8.

Czeizel Endre és Papp Zoltán professzor vizsgálatokkal igazolták, hogy a folsav rendszeres, ún. periconceptionalis bevitele, vagyis a fogamzás előtt, a fogamzás környékén és a terhesség első három hónapjában történő alkalmazása, lényegesen csökkenti a VZR előfordulását. Kidolgozták a folsav tudatos, tervezett alkalmazására vonatkozó szakmai protokollt, amely értelmében a gyermekvállalást tervező nőknek már a fogamzás előtt, a gyermekvállalás szakaszában javasolják a folsav szedését. Így biztosítható, hogy a fogamzáskor megfelelően magas legyen a folsav koncentráció az anya vérében és biztosítsuk a VZR elsődleges megelőzését. A megfogalmazott protokoll értelmében az optimális dózis egészséges terhesek számára 0,8 mg folsav bevitele naponta. (Bizonyos genetikai betegségek, pl. a metilén-tetrahidrofolát-reduktáz (MTHFR) gén mutációja, esetén ennek többszöröse is szükséges lehet. Azokban az esetekben is nagyobb mértékű folsav pótlás ahol a családi előzmény a velőcsőzáródási rendellenességekre nézve terhelő, illetve előző terhesség során hasonló megbetegedés már előfordult.)

Hogyan pótolható a megnövekedett folsav szükséglet?

Czeizel Endre professzor kutatásai szerint kb. 0,4 mg folát biztosításához napi 15 tányér spenótot, sóskát, vagy zöld salátát kellene elfogyasztania a kismamáknak, ezért indokolt magzatvédő vitamin szedése. A hagyományos magzatvédő vitaminok multivitaminokat, ásványi anyagokat és folsavat tartalmaztak. A magzatvédő vitaminok új generációja speciális, aktív folsavat, metafolint (kalcium-L metifolát) tartalmaz, amelynek biohasznosulása kedvezőbb, mint a korábbi folsav készítményeké. A folsav bevitele a 12. hét végéig javasolt. A folsav hiány káros hatása érdemben a terhesség első 12 hetében jelentkezik, A magzati szervek kialakulása, az organogenezis nagyjából a terhesség 12. hetére lezárul. Hatékony védelem akkor várható a velőcső-záródási rendellenességek tekintetében, ha a folsavat már a gyermekvállalás előtt legalább egy hónappal bevisszük a terhes szervezetébe.

Magyaroszágon forgalomban lévő terhesivtaminok

  • Centrum Materna Atól Z-ig filmtabletta
  • Elevit Pronatal filmtabletta
  • Eurovit kismama étrendkiegészítő kapszula
  • Femibion 800 folsav+metafolin tabletta (Várandós anyukáknak a terhesség 12. hetéig)
  • Femibion 400 folsav+metafolin+DHA tabletta (A terhesség 13. hetétől a szoptatás végéig.)
  • Folsav 200 tabletta
  • Gravida filmtabletta
  • Pregnavit kapszula
  • HIPP Natal

 

 

Forrás Wikipédia; www.picibaba.hu